Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-02 / 62. szám, péntek

A NAGY KONGRESSZUS UTÁN Zdenék Nejedlý elvtárs rádióbeszéde jt^Ja valóban van miről emlékez ­niink. miről gondolkodnunk, minek örülnünk. Először is 1948. feb­CJér.ániľk évfordulója — annak az eseménynek, amelynek jelentósé.qe év­ről évre növekszik. az évforduló az idén különösen naav fontosságú számunkra rá d úav. mint nemzetközi viszjnvlatban is. Meqmondiuk őszin­tén. hoqv nemréqen méq álmodni sem mertünk erről, de annál nagyobb öröm­mel látiuk ezt ma. a lequtóbbi nem­zetközi eseményekkel kapcsolatban. És itt van a másik ezzel egyidejűleg bekövetkezett eseménv — a Szovjet­unió Kommunista Pártiának XX. kong­resszusa. A konqresszus a viláq óriá­si fiq veimének középpont iában állott, tárqvalásainak eqész két hete folya­mán. Most^- amikor már véqet ért, eqész másképp magyarázhattuk, mit jelentett ez a kongresszus és mennyi úiat hozott. Ezért szeretnék ma né­hány szót mondani róla. főleq miután meqqvőződtem. hoqy hazánkban nem minden ember értelmezi megfelelően és értékeli ennek az eseménynek fon­tosságát. A kongresszusi felszólalások, főleq Hruscsov és Bulganyin beszá­molói. de a többiek is maidnem mind a maguk tárqyilaqossáqában és reali­tásában annyi eszmeileg fontos qon­dolatot tartalmazlak, hoqv ioaoal ne­vezhetiük a mai politikai qazdasáq, kultúra iskolai tankönyvének őket. És íov ebből a szempontból is fel kell hívni az emberek fiqvelmét ezekre a kérdésekre. C Isösorba-n iól emlékezetünkbe ~ kell vésni azt a tézist, amely­be Hruscsov elvtárs összes további kö­vetkeztetését alapozta. Ez eovébként „A Szovietunió nemzetközi helvzete" című beszámolója bevezető részének első mondata, de érvényes a -többi el­hangzott beszédekre és nemcsak Hrus­csov. beszámolóiára. hanem a többi felszólalásokra is. Hruscsov elvtárs a következőket mondotta: ..Korszakunk fö vonása, hoflv a szocializmus túllépte egy or­szág keretét és világrendszerré vált." Mi. akik emlékezünk és tanúi ban le kellett vonni a következtetése­ket. És a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa ezeket a következtetéseket valóban levonta. A kongresszus utolsó napján a ** Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának feladatává tette, hogy dolgozza ki a párt új prog­ramját, amely a marxizmus-leniniz­mus alapvető tanításaiból kiindulva, alkotó módon tovább fejleszti e tano­kat a pártnak történelmi tapasztala­tai, valamint a szocialista országok többi testvérpártjainak tapasztalatai, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatai és si­kerei alapján, szem előtt tartva a kommunista országépítés tervét, a Szovjetunió gazdagságának és kultú­rájának fejlesztését. A párt így gyö­keres következtetéseket von le az új viszonyok közt. A kongresszus az összes eddigi ta­nulságokat, elveket és formuláeiókat sokkal frissebben, örömtelibb öntudat­tal fogalmazta meg, ami megmutat­kozott magukon a szovjet embereken a kongresszuson belül* és kívül egy­aránt. A kongresszus munkájának fo­lyamata és eljárása a szívós harcok évei után most erejének teljes tuda­tában a barátság és kölcsönös tiázte­le Ibentartás szellemében mind a szo­cializmus táborának országaival, mind a kapitalista táborhoz tartozó orszá­gokkal — amennyiben azok is hajlan­dók így viselkedni és eljárni — meg­mutatta az új felé vezető utat. A szocialista világ ezen a színvonalon mint a két világrendszer egyike, nem óhajt semmit sem jobban, mint oda­adóan foglalkozni munkájával, új ér­tékek békés alkotásával, ami éppen a szocializmus jellegzetessége. A kong­resszuson a bírálat is úgy hangzott el, hogy azt emlékezetünkben kell tartani. Csak a háborúval szemben el­foglalt álláspont könyörtelen, de itt is védelmezik a különféle gazdasági és politikai rendszerű államok békés voltunk a szocializmus lehetőségeiért i együttélésének lehetőségét. Amint Az albán dolgozók tiranai nagygyűlése A NAGY ÜT ELŐTT folyó küzdelemnek egy országban, bi­zonyosan iól megértjük ezen úi meg­fogalmazásnak átható ereiét. Ez első­sorban nemcsak úi lehetöséqet ielent. nemcsak úi hitet, úi meqyőződést ar­ról. hoqv a szocializmust — amint akkor ez alapelv volt — csak egy orszáqban. olyan orszáqban lehet fel­építeni. ahol ehhez megvannak a meq­felelö előfeltételek. A Szovietuniónak ezek az előfeltételei meqvoltak. ha­talmas anvaqi kincsekkel rendelkezett és dolqozói készen állottak e cél meq­valósítására. Ezért valóban meq is alakult egyelőre az első szocialista ál­lam és képes volt védekezni az el­lenséqqel szemben és rendkívül fon­tos nemzetközi jelentőséget nyert. Azonban méq rnindia csak eov ál'am volt ez. eqy orszáq. a volt Oroszor­szág. amelyből a Szovietunió épült. Ez azonban az utolsó tíz évben gyö­keresen meqváltozott. Fermállanak to­vábbi szocialista orszáqok. amelyek a szocializmust a maquk módián építik: az óriási népi Kína. a viláq leqna­qvobb országa, az európai népi de­mokratikus orszáqok. valamint az ál­lamok eqész sora. ameivek a szocia­lizmus építésébe szintén beieviszik a maquk elemeit. Vannak itt azonban olvan egyenesen nem szocialista or­száqok, amelyeknek népi irányzata és nemzetközi politikáia sokkal közelebb áll a szocializmushoz mint a réqi tő­kés rendszerhez. És véqül. a tőkés or­szágokban a szocialista orszáqok ha­ladó törekvéseikkel és elveikkel ki­vívták a nép rokonszenvét. Iqv tehát a szocializmus már többé nemcsak eqv orszáqban és eav államban van meq. „A szocializmus túllépte eqy orszáq keretét és világrendszerré vélt" — mondia Hruscsov beszédének ez az alapvető mondata. Ebből a tagadhatatlan tényből azon­már előző beszédemben rámutattam, a tőkés rendszer szocialista rendszer­ré való forradalmi változtatását, mint a tapasztalatok mutatják, nem kell erőszakkal, sőt vérontással végrehaj­tani. Erre Mikojan elvtárs Csehszlo­vákia példáján mutatott rá beszámo­lójában és ebből azt a követkaztetést vonta le. hogy ezt a fordulatot alkot­mányosan, parlamenti úton is meg lehet valósítani, amint ez ha::átikcah valŕban megtörtént. A szocializmus világa a békés egymás meuéít élés és együtt­működés ilvére támaszkodva győzel­met aratott, az ellenséges tábor min­őén támadását visszaverte. Se:riini sem volt képes megállítani ennek az új világnak, ennek az örömteli, az egész világot barátságosan átölelő vi­lágnak előretörését, megzavarni ezt a testvéri hangulatot. Amerika sem ret­tentette vissza Bulganyin elvtársat sttói, hogy kezet nyújtson neki és baráti szerződést ajánljon fel. Ameri­ka ezt elutasította, .'e ezt minden bi­zonnyal csal; saját kárára tette. Az ellenségeskedésből, a gyűlöletből, a haragból a világnak a két borzalmas világháború után már több, mint ele­van. Ezzel senkit Síin nyer :.!eq a r.ia-'a oldal;: ra. DP nem -nyerhet meg senkit gyengeséggel és ingadozással sem. Erre a világ ebben az évszázad­ban szintén kegyetlenül ráfizetett. In­nen származik a XX. kongresszusnak ez az. ú.i és méqis oly forrón üdvözölt, régen váqyott hangja. Ez a hang szi­lárd. a biztonsáq érződik belőle, a szocializmus sikereinek tudata, és emellett jősáqos, emberi hang. Lenin humanizmusának, emberiessé­gének ebben a szellemében is hálásan és örömtelien tarthatjuk a kongresz­szust az új korszak igazi kezdetének és hangjának. ff tazóböröndök sokasága fogad­^ ja a látogatót, aki ezekben a napokban bekopogtat Borisz Boor mérnök bratislavai laká­sára. A Szlovák Tudományos Aka­démiának ez a fiatal, tehetséges al­kalmazottja, párheti itthonlét után újra Koreába készül. Nem megy Tirana, március 1. (CTK) — A TASZSZ saitóüqynökséq közlése sze­rint az albán dolqozók február 29-én Tiranában nagygyűlést rendeztek a Szovietunió Kommunista Pártia XX. kongresszusának tiszteletére. A ovülés részvevői szívélvesen üd­vözölték Enver Hodzsát. az Al­bán Munkapárt KB első titkárát, é egyedül. Boldog izgalommal készül Mehmed-Sehut, a Minisztertanács £ erre a messzi útra a f ei esége w> elnökét és az Albán Munkapárt KB t aki vele együn könyvet késgUl ír m ? a csehszlovák technikai brigád Ko­I reában végzett munkájáról, élmé­f nyeiröl és tapasztalatairól. Mert j> Borisz Boor, ez az alig harmincéves f fiatalember ötven tagú brigádjával politikai irodáiának többi tagiát. Enver Hodzsa, aki a XX. konqresz­szuson az albán küldöttséq vezetőie volt. a többi között a következőket mondotta: „A Szovietunió Kommunista Pártiá­nak XX. konqresszusa megmutatta a szoviet r.ép hősi harcát a béke szent üovéért és azon szerencsétlenséq el­hárításáért. ámelvbe az emberiséget az imperialista körök akariák taszíta­ni. A Szovietunió békeoolitikáiát a vi­lág dolqozóinak milliói támooatiák. együtt Koreában a mi államunk sze £ retetét és segítőkészségét dokumen tálja. Összebombázott, romokban heverő vízierőműveket keltett újra életre Észak-Korea vadregényes hegyei kö­, zött. Vajon sikerült-e elvégezniök Az albán nép és az Albán Munka -Arájuk bízott nehéz feladatot? rt számára a Szovietunió Kommu- i nista Pártja XX. kongresszusa, az 5 Sikerült, - nevet boldogan a jol SZKP és a szoviet állam tapasztala- i végzett munka tudatában. - A terve­tai iskolát ielentenek és példaképül é zett ld (* alatt an nVi Sépet állítot­szolqálnak." i tunk munkába, hogy ötven millió ki­A jelenlevők naqv lelkesedéssel fo- J ^wattal több áramot szolgáltatnak qadták az SZKP Központi Bizottságát t a z erőművek, mint amennyit a terv köszöntő távirat szövegét. ( előirányzott. Három vízierőművet, csancsingani, kudzsungani és cho­csengani vízieröműveket építettük . újjá. Mindegyik vízierőműnek van . négy villanytelepe. A vízierőművek J hatalmas alagutakkal és csövezeté­J kekkel vannak összekötve, amelyeken f keresztül folyik a gépek hajtásálioz szükséges víz. A leghosszabb alagút 27 km hosszú. Az albumból fényképek kerülnek elő. Sorra mutagatja: tönkrebombá­zott villanytelepek és a meredek hegyoldalakon bombáktól széttépett, tönkretett csőhálózatok fényképei ezek. — Ilyen állapotban voltak a vízierő­művek, amikor mi odaérkeztünk. Be­tonsírok, amelyekből csak acélrudak meredeztek az ég felé. Nem lepőd tünk meg, amikor először megláttuk őket. Hiszen a pusztítás képét már megszoktuk az alatt a néhány nap alatt, melyet Koreában töltöttünk. Leírhatatlan az a pusztítás, amit az amerikaiak és szövetségeseik ebben a kis országban véghezvittek. Nem felejtem el azt az érzést, amikor repülőgépről először pillantottuk meg a koreai földet. A kínai-koreai határt átrepülve amerre a szem el­látott, nem láttunk mást, csak ha­talmas bombakrátereket, rombadön­tött falvakat és Városokat. Megrázó szomorú látvány volt ez a bombáktól felszántott ország. Mikor leszálltunk Phenjati repülőterén, itt is ugyana. a kép fogadott. Tönkrebombázott re­pülőtér és hangárok, repülőgépron­csok. S a főváros? Itt sem láttunk mást, csak romokat és égnek me redező kéményeket. Egyetlenegy aránylag ép épülete a városnak a szálloda a külföldiek el­szállásolására. Nehéz szavakban kife­jezni azt az érzést, ami minket elfo­gott. Gyűlöletet azok iránt, akik ilyen rettentő pusztításra voltak ké­pesek. Tudja, akkor valami elszánt­A kaoitalista országok dolaozóinak bérharca Február 28-án Japánban 13 ezer postai alkalmazott beszüntette a mun­kát, hogy ezzel tüntessen a bérek emelése mellett. Bekövetkezhet, hogy az összes japán postaügyi alkalmazot­tak egynegyed része, vagyis 150 ezer személy beszünteti a munkát. Ezen­kívül Modzsban, Hirosimában és más japán városokban a vasutasok is béremelést követelnek. A nyugat-németországi Westfáliá­ban február 27-én a faipari dolgozók 80 üzemben 15 ezer alkalmazottal sztrájkot kezdtek. Február 27-én Nápolyban és a ná­polyi tartományban a kohó- és gép­ipari munkások sztrájkba léptek. A sztrájkban részt vettek a„Castellama­re" hajógyár munkásai és a Herfen, Microlamda és a Silte gépgyárak mun­kásai. Ugyanezen a napon a cipőipar dolgozói is megkezdték a bérsztrájkot. Február 27-én Szicíliában 10 ezer bányász lépett sztrájkba. Követelik visszatartott béreik azonnali kifize­tését. Szudáni gyapottermelő földművesek sztrájkja Kairó, február 29. (TASZSZ) — Khartumi hírek szerint a Kék Nilus tartomány Koszti nevű városának kör­nyékén eléqedetlenséq tört ki a qya­pottermelő földművesek között. A földművesek a qyapot felvásárlási árának felemelését követelték. Amikor a kereskedelmi maqántársasáq vissza­utasította követelésük teljesítését, a földművesek sztrájkba léptek. A sztrájkolok ellen rendőrség vo­nult fel. Az összetűzésnél sok halott és sebesült volt. 285 letartóztatott földművest Koszti város kaszárnyáiba köUözött belénu Mintha a m j ó zártak, ahol a túlzsúfolt helyiségekben < munkánktól fiiggnet hogy enne k „ 194 letartoztatott földműves meghalt * borzasztü gaztettnek emlčke se m a. A halai oka a meqállapitas szerint * n 0 sokat szenv e. fulladas es napszúrás volt. t , , . ' dett nevnek a lelkeben. Nehez mun­E traqikus eset mély felháborodást keltett a szudáni közvéleményben. A politikai pártok Kosztiba küldték képviselőiket, hogv az esetet kinyomoz­zák. Koszti város bírája elrendelte két rendőrtiszt és több katona letar­tóztatását. akiket az a vád terhel, hoqv ők felelősek a letartóztatott földművesek haláláért. Vietnam népe tiltakozik a dél-vietnami,,külön választások" ellen ka várt ránk. A vízierőmitveket minden új anyag és gép nélkül kel­lett újra munkába állítani. A tönk­rebombázott gépeket összehegesztet­tük, a romokból új épületeket emel-, tünk. Brigádunk ötventagú volt. Volt benne lakatos, hegesztő, villany­szerelő, szakemberek a generátorok és turbinák szerelésére és javításá­ra, építészek, szóval minden szakág­nak volt a brigádban legalább egy képviselője. A ránkbízott munkát a f múlt év végéig elvégeztük. Ngo Dinh Diem délvietnami bábkormánya az amerikaiak segítségével mindent elkövet, hogy meghiúsítsa a genfi egyezményeket. Március i-re külön választásokat írtak ki az úgynevezett dél-vietnami „nemzetgyűlés­be". h.irju biztosítsák a fasiszta diktatúrát. Hanoiban a vietnami dolgozók óriási tüntetést szerveztek Ngo Dinh Diem diktátori ténykedése ellen. Első képünkön a Hanoi-i utcákon felvonuló és demokratikus választásokat kö­vetelő tüntetőket látjuk. Második képünkön a tüntetésen részvevő dél-vietnami dolgozók egy csoportját látjuk. A képek közül kiválaszt néhányat, " rajtuk új villany t elepek, újjáépí­tett vízierőművek. Az épületek köriil boldogan mosolygó cseh, szlovák és ko­reai munkások baráti egyetértésben Milyen furcsa, hogy ez a kis darab föld Ázsia legkeletibb részén még tíz év előtt tudatunkban csak mint a térkép egy színfoltja szerepelt. — Ma már iól ismerik Koreában Csehszlovákiát — nevet a fiatal mér­nök. Ha a gyáraink dolgozói halla­nák, milyen elismeréssel beszélnek, nemcsak Koreában, hanem Kínában is a mi gyártmányainkról, biztosan még több figyelmet fordítanának a minő­ségre. Mert nem elég az iparunk hír­nevét megalapozni, de azt meg is kell tartani. Jó minőségű és a tech­nika legújabb vívmányainak meg fele­. lő gépekkel és más árucikkekkel. Kii-' \lönben Észak-Korea népe a Szov­jetunió és a népi demokráciák se­gítségén keresztül megszerette az európai embert. Történelmükben még nem fordult elő, hogy fehét ember ť más szándékkal jött volna hozzájuk, mint zsarolással, uralomvággyal. Es most? Csehszlovákia újjáépítette ne­kik a vízierőműveket. Hannung vá­rosát a német demokratikus állam• dolgozói, Csonzsunt meg a lengye­lek építették újjá. Van ott magyar, román és lengyel kórház. Akármerre lép az ember, mindenütt a népi de­mokráciák, Kína és a Szovjetunió se­gítségével találkozik. A kínai önkén­tesek mielőtt elhagyják Eszalc-Korea területét, újjáépítették Pheniant. Sok emeletes modern épületek és hatal­mas parkok nőttek a romok helyén. A Szovjetunió segítségével találko­zunk a legnehezebb és a legfontosabb munkálatoknál. Szovjet segítséggel és szovjet szakemberek vezetésével épí­tik újjá a szufuni vízieröművet, amely egyike a legnagyobbaknak a világon. Csak egyetlenegy turbinája évente 110 millió kilowatt energiát ad. S szovjet segítséggel építik a himmani hatalmas gyárat, amelyben a háború előtt körülbelül ötvenezer ember dolgozott. Észak-Korea olyan ma, mint a Babilon. Találkozót adtak itt egymásnak mindazok, akik segí­teni akarnak a tönkretett ország-, nak. Az egyik asztalkáról hanglemezt emel fel és néhány pillanat múlva fel­csendül egy koreai énekesnő hangja. Kedves, visszaemlékező mosoly lá­gyítja el arcvonásait, jtaikor eljöttünk, kikísért az egész falu. Elhalmoztak virágokkal és a koreai pionírok ajándékokat kiild-, tek a mi pionírjainknak. Most, ami­kor visszatérek, gondot okoz, hová rakjam a sok apró ajándékot, amit a mi pionírjaink küldenek viszonzá­sul. Kitekint az ablakon a hideg téli világra és hozzáteszi. Már útban kel­lene lennünk Korea felé, de a nagy hidegek miatt elhalasztottuk az in­dulást. Most Koreában is kegyetlen hidegek vannak. Általában ott az idő­járás és a hőmérséklet egyik véglet­ből a másikba csap. Télen mindig erős hidegek vannak, elérik a mínusz harminc fokot is. Érdekessége a ko­reai télnek, hogy rendszeresen négy hideg és négy enyhébb nap váltako­zik egymás után. A hideg napokon erős jeges szél fúj, úcftj, hogy nem is tudunk dolgozni. Az enyhébb napo­kon eláll a szél, és a h "mérséklet fel­melegszik öt fokra. A tavasz gyönyö­rű, száraz. A nap állandóan süt, és az ég hihetetlenül kék. A meredek hegyoldalakon, melyekről a Japánok teljesen kiirtották az erdőket, bokrok nőnek. Olyan gyönyörű a virágjuk, hogy olyant nálunk csak a kertész kertjében tálálunk. Júliusban vagy augusztus elején megkezdődnek az esőzések. Ilyenkor a patakok hatal­mas folyókká nőnek és elsodornak mindent, ami az útjukba kerül. Két hónapig esik az eső, hogy aztán át­adja helyét a nagyon meleg és gyö­nyörű ősznek. B úcsúzóul még megkértük, beszél­jen valamit Dél-Koreáról. El-, gondolkozva válaszolt: —r, Dél-Koreátan nem jártam. De gyakran beszéltünk róla, az ottani semleges bizottság csehszlovák tag­jaival. Csak néhány jellemző adatot említek meg az Észak- és Dél-Korea közötti különbségről, ^szak-Koreában napról napra kevesebb a rom, minden faluban villanyvilágítás, van munka és élelem. Dél-Koreában még minden romokban hever, a nép nyomorog. Az emberek a folyók kiszáradt medré­ben ütöttek tanyát, mert ott nem kell a telekért fizetni. Villannyal vi­lágítani csak a magasrangú hivatal­nokoknak és a katonatiszteknek sza­bad. Például a százados világíthat na­ponta négy órát, a hadnagy csak két órát és a közönséges halandó egyál­talán nem világíthat. Éppen a múlt év novemberében ajánlotta fel Észak­Korea kormánya a nélkülözhető ára­mát segítségül Dél-Koreának. T mé­szetesen erre mi csehszlovákok *s büszkék voltunk, hiszen ehhez a si­kerhez mi is hozzájárultunk. Még egy utolsó kérdés: — Milyen feladatok várnak a cseh­szlovák technikus brigádra ebben az é'-ben. - Ugyanazokon a vízierőmüveken fogunk dolgozni, mint a múlt évben. múlt évber újraépítettük őket, most megkezdjük az erőművek kor­szerűsítését. A szükséges gépeket és szerszámokat Csehszlovákia gyárai fogják elkészíteni. GAJDÁCS IRÉN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents