Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)
1956-02-14 / 45. szám, kedd
fi hatodik ötéves terv újabb lépés a kommunizmus útján | a kezdődik a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa. A hatalmas szovjet ország minden részéből a Kreml nagytermébe gyűltek a kommunizmus legjobb építői, kiváló pártmunkások, a tudósok és művészek, hogy megtárgyalják a hatodik ötéves terv kitűzte gigantikus építő feladatokat. Az egész szovjet nép a hatalmas célok lázában ég, mindenfelé az új ötéves terv lenyűgöző feladatairól tárgyalnak. A szovjet lapok kitűnő cikkeket közölnek azokról a nagyszerű eredményekről, amelyeket a kommunizmus útján haladó Szovjetunió a hatodik ötéves tervben elér. Az alábbiakban a szoviet sajtó nyomán a hatodik ötéves terv új alkotásairól, célkitűzéseiről közlünk néhány szemelvényt. Dolgozóink őszinte szeretettel figyelik nagv példaképünk a Szovjetunió Kommunista Pártja tanácskozásait és eredményes, termékenv munkát kívánnak a XX. kongresszusnak. * TÁVIRÁNYÍTÁS 1000 KILOMÉTERRŐL FELÉPÜL A VILÁG LEGNAGYOBB VÍZIERŐMŰVE 3 200000 kilowatt kapacitású lesz a brátszki vízierőmű A • kujbisevi vizierömű méreteiről elképzelést nyerünk fenti képünkről. Az Armatúra átmérője 14 méter és 740 tonna. Fent a második agregát szerelését látjuk. ,7 zázadunk szülötte már semmi különöset nem lát abban — ami nagyapáink előtt még csodának számított — . hogy hatalmas folyókon erőműveket építenek. s a víz energiáját villamos árammá formálják. A technikailag iskolázatlan ember számára ma is mesébe illő dolog, hogy távoli. nem egyszer sok száz vagy éppen ezer kilométer távolságban levő erőmüvek működését központilag. egyetlen helyről irányítsák, s ugyanerről a pontról befolyásolni tudják az erőmű vízellátását, a folyók vízbőségét is. Márpedig a hatodik ötéves terv végére a Szovjetunióban mindez valósággá válik. Hatalmas, egységes energetikai rendszerré kapcsolják össze a Szovjetunió európai részének villanyerőműveit. Ez a hálózat magába foglalja a Volga és a Káma folyók vizierőmű-rendszereit, s évente 50 milliárd kilowattóra energiát ad maid a Szovjetuniónak. (Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy Franciaország erőművei 1954-ben öszszesen hárommilliárd kilowattóra áramot termelnek). S ezt a hatalmas energiát központilag, egy helyről irányítják maid. A központi diszpécserállo más — bonyolult műszerei segítségével — állandóan ismerni fogja az egyes erőművek működését. Azt is meg tudja állapítani, hol van szükség több villamosenergiára. és hol nincs kellőképpen megterhelve a hálózat. Végül: ha kell. egyetlen gombnyomással — távvezérlő berendezésekkel az Ural kohóhoz irányíthatja például a sztálingrádi erőmű termelte áramot. De nemcsak az erőművek termelési adatait, hanem a vízierőművek vízellátását is figyelemmel tudja kísérni a központi állomás diszpécsere. S hogy a folyók energiáját az erőművek a lehető leggazdaságosabban használják ki, szükség esetén bármelyik — akár ezer kilométerre, levő — víztárolót kiürítheti vagy megtöltheti. Egyetlen ember, eevetlen gombnyomással. távvezérléssel! A hatodik ötéves terv nagy feladata lesz. hogy a Szovjetunió európai részében létrehozza az egységes energetikai rendszert. Megkezdik a hatodik ötéves tervben a szibériai, valamint a kaukázusi energiarendszer kiépítését is. Mindez pedig egy még nagyobb munkának: az egész Szovjetuniót átfogó egységes hálózat létrehozásának az előkészítése lesz. • Sarki kutatás a hatodik ötéves tervben A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa irányvonalainak javaslata a hatodik ötéves terv keretében meghatározza az Észak:-tengereken való hajózás további kiterjesztését. Ezért .jelentős mértékben bővítik ki mind a sarkvidéken, mind azokon a tengereken, amelyeket a jelenlegi útak szelnek át, az erre vonatkozó kutatásokat. Az úszó állomások munkájának nagy tudományos és gyakorlati jelentősege van. Ez év tavaszai ú.j „Északi-sark-6" nevü állomást' szerveznek. Az új állomás dolgozói t valószínűleg a 80 szélességi és 180 hosszúsági fokon helyezik el. vagyis azon a területen, ahol végződik az ..Északi-sark-2" állomás kutató köre. Az a jéghegy, amelyen 1951-ben működött az M. M. Szomov, a geográfiád tudományok doktora vezette kollektíva, néhány év múlva viszszatért eredeti helyére. Az „Északisark 6" az Északi Jeges-tenger legtávolabbfekvő részeire is kiterjeszti tudományos kutatásait. Ez év tavaszán kicserélik az .,Északi-sark 4" és .,Északi-sark-5" legénységét. Az állomásokat további korszei ö készülékekkel szerelik fel. Az Északi-tengereken tengerkutató expedíciókat szerveznek. A kutatási munkálatokat végző hajót Diesel villamos hajtómotorral szerelték fel. A kutatómunkálatokban részt vesz a ,.Liíke" nevű jégtörő, amely nemrégen a szabad hajózás folyamán elérte a legészakibb pontot. Ezenkívül az Északi-sarkvidéken repülő expedíció is működik, amelynek résztvevőit jéghegyen teszik le. ahol rövid ideig tartó munkálatokat fognak végezni. Az atomerőhajtással felszerelt jégtörő alkalmazása, mint ahogy azt a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa irányelveinek javaslata a hatodik ötéves terv keretében, lehetővé teszi a sarkvidéki hajózás és tudományos kutatások eddig el sem képzelt hatalmas fejlődését. A GAZDAG TERMÉSEK GYÁRA Milyen lesz a helyzet 1960-ban a Szovjetunióban? Ez a kérdés foglalkoztatja a szovjet embereket. De nemcsak a szovjet népet érdekli ez a kérdés. A hatodik ötéves terv távlatai lelkesedéssel és az új, még iobb világ utáni vággyal töltik el a szovjet népet. De üljünk egy fantasztikus repülőgépbe, amely átvisz minket 1960. év nyári hónapjába. Míg repülőgépünk üzemanyagot vett fel, ellátogattunk a krasznojarszki gép- és traktorállomásra. Ez a gépállomás nemcsak a gabonaféléknél, hanem a kapásnövényeknél, a kukoricánál, burgonyánál és zöldségnél is komplex gépesítést alkalmaz. A legközelebb fekvő iparvállalatok és villanymüvek felesleges hevített levegőjét itt óriási kiterjedésű üvegházak fűtésére hasznosítják, úgy, hogy a várost egész éven át friss zöldséggel látják el. A hatodik ötéves tervben a villanyárammal rendelkező kolhozok száma nemcsak az Urálon túl és Szibériában, hanem mint később megtudtuk, az egész országban a kétszeresére emelkedett és a gép- és traktorállomások, szovhozok villamosítását teljesen bevégezték. A hatodik ötéves tervnek még egy szép jellegzetes vonása van. Amikor visszatérőben voltunk a gép- és traktorállomásról, betértünk egy nagy szibériai falu teázójába. Leültünk a barátságos helyiségben. Előttünk az asztalon zümmögött a forró vízzel teli szamovár. Mivel nagy volt a hőség, inkább env pohár jégbehútött mustot rendeltünk. Amint itt ültünk, akaratlanul is tanúi lettünk két fiatal lány, — minden jel szerint nagyon jő barátnők — érdekes beszélgetésének. Megismerkedtünk egymással. A városi leányka fiatal mikrobiológmi tudományos dolgozó — Hol dolgozik ? A leány huncutan elmosolyodik: — Ha bevisznek a városba, megmutatom. Az autóban a beszélgetés a világot foglalkoztató kérdések körül forgott. Azután a kolhozok és szovhozok termelőképességének lényeges emelkedéséről beszélgettünk. Vajon ennek következtében a hatodik ötéves terv végén nem lesz-e a föld szegényebb. A gazdag és tartós termés nem meríti-e ki ? Nem fenyeget-e az a veszély, hogy a következő hetedik ötéves tervben államunk nem lesz képes évi 11 milliárd pud qabonát nyerni? A leány minden kétségünket el-' oszlatta. Azt fejtegette, hogy a hektárhozamok szüntelen f kozásáért ví-' vott küzdelem talán az egyedüli módszere annak, hogy nemcsak megtartsák, hanem meg is javítsák a földek termőképességét. — Minden egyes növény termékenységet termel. Olyan, mintha egy kis gyár volna. Ha van idejük, mutatok maguknak egy másik igazi term.ésgyárat. Ezzel tulajdonképpen el is árultam, hol dolgozom! Természetesen, mindjárt készek voltunk, hogy megismerkedjünk ezzel a szokatlan termeléssel. A baktériumos trágyát termelő üzembe vezető utunkon — ott dolgozik ugyanis ez a fiatal lány —, elmondotta, hogy a mikroorganizmusok számos csoportja, amelyek a föld felső kérgében élnek, jótékonyan befolyásolják a növények fejlődését, sőt tevékenységük létfontosságú! A mikrobiológusok megvizsgálták e baktériumok életkörülményeit és elhatározták, hogy beágyazzák óket azokba a földekbe, amelyek kevés ilyen baktériummal rendelkeznek. Most a kolhoztagok a szerves ásványi keverékeken (folyékony nitrogénes műtrágyákon) kívül, valamint a különféle komposztokon kívül még „élő" trágyát is alkalmaznak. A baktériumos trágyák — a nitrogénes, foszforbaktériumos és más trágyák — termelése a Szovjetunióban lényegesen emelkedett. Vezetőnk, á fiatal leány maga ajánlkozott, hogy mindent megmagyat? ráz: — Nekünk mikrobiológusoknak éppúgy, mint minden szakembernek, sa-. ját nyelvünk van. A hasznos baktériumokat, amelyeket itt nevelünkkultúrának nevezzük. A baktériumok neveléséhez „földre", úgynevezett élő talajra van szükség. Minden egyes kultúrának, megvan a saját talaja. A baktériumos trágyák termelése nagyon egyszerű. Vegyük például a nitrogént. Babból különleges levest főzünk, amelyhez hozzáteszünk cukrot, majd e főzetet sterilizáljuk, hogy elpusztítsuk az esetleg benne levő mikrobákat. Mindezek után a táptalajt különleges edényekbe öntjük és baktériumokat helyezünk beléjük. — Egy hektárra sok mikróbára van szükség ? — kérdeztük. — Hisz oly nehéz megszámlálni őket. A fiatal leány nem jött zavarba ä kérdésen és komolyan válaszolta: — Például egy gramm földhöz 100 millió baktériummikróbát készítünk. — És mit szólnak készítményeiké hez az agronómusok ? — Elsősorban ez a legolcsóbb trágya —, hangzott a válasz, és főleg számos esetben pótolhatatlan, — A nitrogén alkalmazása után a hozam gyakran eléri hektáronként a 10, sőt a 12 mázsát is. A foszforbaktérium viszont lényegesen növeli a burgonyatermést. Amikor ismét a rapülógépben ültünk. elgondolkoztunk az emberi ész mindenre kiterjedő erejéről, a szovjet embernek, a természet átalakítójának hatalmas akaratáról. Megértettük, hogy a baktériumos trágyák csupán egy láncszemét alkotják annak a sok-sok agrotechnikai intézkedésnek, amelyek lehetővé tették, hogy e beláthatatlan térségü hatalmas ország bármelyik területén eddig soha nem látott termést takarítsanak be. Az azovsztani üzemben (sztálini terület) a nartinkomencéket teljesen automatizálják és mechanizálták Képünkön a nyolcas számú kemencét látjuk, amelynek kollektívája a csapolási időt 24 perccel megrövidítette. Irkutszktól 600 kilométerre, rohan a Jeniszek felé. Gyorsa- Angarától, hogy vad rohanáBrátszknál épül a világ legna- ságát növeli, hogy mintegy sával el ne sodorja a partvigyobb, 3 200 000 kilowatt ka- kétezer kilométeres útján 300 déket, ott ma az építők kollekpacitású vízierőmüve, amely métert esik. Vízbösége és te- tívája — megzabolázva a vad csaknem annyi áramot szolgál- mérdek természetes vízesése folyót — hetek óta átlag 150 tat maid, mint a kujbisevi és miatt az Angarából összesen százalékra teljesíti tervét. Az a sztálingrádi erőmüóriások 80—90 milliárd kilowattóra SZKP XX. kongresszusának együttvéve. Ez lesz az angarai villamosenergiát lehetne nyer- tiszteletére az építők felajánvízierőmü-rendszer második lé- ni, annyit, mint a Volgából, a lották, hogy első negyedévi tertesítménye. Az Angara első- Kómából, a Dnyeperből és a vüket határidő előtt, március szülötte, az irkutszki erőmű Donból együttvéve. 25-ig teljesítik. Még az első ugyanis, a tervek szerint, még A hatodik ötéves terv irány-' negyedévben felépítenek 18 500 az idén megkezdi az áramszol- elvei kimondják, hogy „széles négyzetméter lakóterületet, gáltatást. körben meg kell indítani a A kongresszus megnyitásának A brátszki vízierőmű éppúgy, munkálatokat a közép-szibériai napjáig sok száz mutikás kölmint az irkutszki, kimeríthe- egységes energetikai rendszer tözhet új, kényelmes- lakásba, tetlen energiaforrásokra tá- megteremtéséhez" Ma már ja- A é szovjetország nagy maszkodik, Szibéria sziveben, vaban folynak a brátszki epxt- Ugvelemmel kíséri és segíti a onasi hegyvonulatok mélyen kezés előkészítő munkálatai. A 'brátszki vizierömű évítését fekszik a Bajkál, a földteke mocsarak helyén vasutak és Naponfa minteq l, l0 0 vagon legmelyebb es legbovizubb ta- orszagutak születtek. Villamos- ár u érkezik Brátszkba va. A szibériaiak tengernek ne- és telefonhuzalok szelik ke- . , • - , vezik ezt a 31 500 négyzetkilo- resztül-kasul a nemrég még . Az Vl2 e™? i n e[ gi a~ méter, helyenként 1800 méter lakatlan tajgát. ] a . Kelet-Szibéria mély óriástavat, amelyet 330 Nyolcezer' munkás, mérnök, dazdasagi eletet Oj folfolyó táplál. A hatalmas víz- liidrotechnikus - a kámai, a deket tes 2 termove, felhasznaböség évenként két méterrel gorkiji és a cimljanszki erőmű- lasam l modern ércbányák, haemeiné a Bajkál szintjét, ha vek gyakorlott építői — ke- talmas kohókombinátok, vegyi az innen eredő Angara nem mény harcot vív a természet és aluminiumgyárak épülnek, vinné el a felesleges vizet. A vak erőivel. Ahol egykor kör- új városok keletkeznek, ame• szilaj szibériai folyó forgókon menetekkel, harangszóval es- lyeket modern villamosvasutak és zuhogókon át eszeveszetten dekeltek kíméletet a gonosz kötnek össze. I
