Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-05 / 36. szám, vasárnap

Merész tervek megvalósítása útján Jelentés a párkányi járásból A Párkányi Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztálya a pártszervezetek és a tömegszervezetek támogatásava! téli kampányt indított új szövetkezetek megalakítása és a meglevők tagságának kibővítése érdekében. Elhatározták, hogy a járás három szövetkezet nélküli falujában, Kicsinden, Kisgyarmaton és Páldon még a tavasz beállta előtt felvilágosító munkával győzik meg a falu népét a közös gazdálkodás előnyeiről. A felvilágosító munkának már megmutatkoznak az eredményei, mert Kicsinden 21 ember irta alá a belépési nyilatkozatot. Páldon és Kisgyarmaton is várható a szövetkezet megalakulása. A téli kampány alatt 600 új taggal és 2.300 hektár földdel akarja a párkányi járás bővíteni a szövetkezetek tagságát, illetve földterületét. E kampány keretében a többiek mellett Dunamocson 15, Muzslán 14 új tag lépett be az egységes földmüvesszövetkezetbe. A bátorkeszi és búcsi szövetkezetben 1952 óta nem volt kilépő tag. E három esztendő alatt Bátorkeszin 80 taggal és Búcson 52 taggal szaporodott a szövetkezet. E két faluban már minden kis- és középparaszt tagja lett a szövetkezetnek. Ez idő szerint több dolgozó tért viszsza az iparból s lépett a falu felvirágoztatásáért küzdők sorába. Az ebed

i szövetkezet az elmúlt években bizony nem tartozott a járás élenjáró szövetkezetei közé. A munkaerő is kevés volt, a szervezés is gyönge éppen ezért a tagok nagyrésze csak ímmel-ámmal végezte munkáját. így történt aztán, hogy 1954-ben az évvégi zárszámSdás nem mutatott valami kecsegtető képet. A múlt évben azonban megváltozott i helyzet. A vezetők erősen kezükbe ragadták a szövetkezet gyeplőjét s a tagok rájöttek, hogyha nem igyekeznek, nem dolgoznak szorgalmasan, elsősorban ők vallják kárát. Az igyekvő munka meghozta eredményét, mert a múlt évben már 12 koronára emelkedett a munkaegységek értéke. Ebből az éwégi zárszámadáskor 4,50 koronát fizettek ki munkaegységenkint. Az ebedi szövetkezetesek sorából bizony sokan kaptak szép összeget, jókora summát. Például Révész János és lánya 7.000, Könözsi János és felesége 7.200, Szőcs István szövetkezeti traktoros és családja 6.000 koronát kapott az évvégi zárszámadásnál. Az ebedi szövetkezet feljavult munkájára jellemző, hogy a múlt évben jóval 100 százalékon felül teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét, mi több, még szabad áron is jutott beadnivalója. A múlt évben 45.000 liter tejet, 50 darab hízott sertést és 25 darab felhizlalt szarvasmarhát adtak be szabadon az ebediek. A siker láttára ez év január hónapjában 3 új tag lépett be a szövetkezetbe. A munkálatokból sok asszony is derekasan kivette a részét, s ez szintén hozzájárult a sikerek eléréséhez. Például Levicsek Julianna sertésgondozónő, Szűcs Mária í és Könözsi Józsefné fejőnők. Az ebedi szövetkezeti tagok a jövőben a párkányi járás élenjáró kollektív gazdaságai közé akarják emelni szövetkezetüket, s ma már minden előfeltétel megvan náluk arra, hogy ez sikerül is majd nekik. A párkányi járás több szövetkezetében megkezdték a vezetőség átszervezését. Eszerint a szövetkezetek új vezetőségének élére elnök, két alelnök, mérnök agronómus, mérnök, zootechnikus és ökonómus kerül. Az új vezetőségbe tehát mind több szakember kerül; ezzel elérik, hogy a párkányi járás szövetkezeteiben hozzáértő mezőgazdasági szakemberek irányítják a jövőben mind a mezőgazdaságot, mind az állattenyésztést. Öt mezőgazdasági körzetre osztották fel a járást. Egyegy ilyen körzetbe 6 község tartozik. Ezzel az intézkedéssel meg akarják könnyíteni a szövetkezetek, traktorállomások, a begyűjtési és más szervek közös munkáját. A mezőgazdasági körzetek székhelyein minden hónapban megbeszélést tartanak s megvitatják a legközelebbi feladatokat. E megbeszéléseken részt vesz a járási agronómus, a járási nemzeti bizottság küldöttje, a traktorállomás körzeti agronómusa és brigádvezetői, az állatorvos, a szövetkezetek elnökei és titkárai, a Begyűjtési Minisztérium kiküldötte és az inszeminációs technikus. Eddig a járás székhelyén tartották ezeket a megbeszéléseket, s most, hogy a körzetek székhelyein vitatják meg a közös feladatokat, még aprólékosabban, még tüzetesebben tárgyalhatják meg problémáikat s vihetik sikerre a kitűzött célt: a párkányi járás mezőgazdaságának és állattenyésztésének felvirágoztatását. Büszkék a szövetkezetükre Nagy József még 1954-ben az iparban dolgozott. Nem jó szemmel nézett a szövetkezeti gazdálkodásra, mert azt hitte, a szövetkezetben nehezebb a megélhetés, mint az iparban. Látva azonban, hogy a szövetkezeti tagok semmivel sem élnek rosszabbul, mint az ipari dolgozók, az 1954. év végén elhatározta, hogy ô is belép a szövetkezetbe. Vele ment az egész családja és most mindannyian a szövetkezetben dolgoznak. Egész éven keresztül szorgalmasan végezték kötelességüket és most büszkék arra, hogy a jánoki szövetkezetben nekik van a legtöbb munkaegységük, örömmel várják a zárszámadást, mert tudják, hogy szép összeget kapnak. Domm Pál, Jánok Megművelik az eddig parlagon heverő földet A libádi szövetkezet tagjai a téli hónapok alatt a zárszámadás, az egész évi számvetés után nagy dologra határozták el magukat. A tagsági ülésen úgy döntöttek, hogy új földekkel gyarapítják a szövetkezet vagyonát. A határozatot tett követte. Az eddig parlagon heverő, még legelőknek sem alkalmas területen a fagy beállta előtt barázdákat szántott az eke. Pajza Vince, Párkány Biztató számvetés »» Igazgatóságának gazdaságai a múlt napokban értékelték az 1955-ös esztendőben elért sikereiket. A növénytermesztésben olyan magas hektárhozamokat értek el, mint eddig még egy esztendőben sem. Az állattenyésztésben, az állatok hasznosságának fokozásában pedig még kimagaslóbb sikerekkel dicsekedhetnek. Ezeket a szép eredményeket legfőképpen az élenjáró állatgondozóknak köszönhetik, akik tanították a többieket és lelkesedésükkel magukkal ragadták valamennyit. A fejősteheneknél legszebb eredményt Gáli János fejő ért el a hetményi gazdaságban, aki 8 literes terve mellett napi 10,9 litert ért el a gondjaira bízott teheneknél. Csupán decemberben 1168 literrel fejt ki több-;t a reábízott 12 tehéntől, mint amenynyit a terv előírt. A második helyet Simon Gyula foglalja el a mácsonási birtokon, aki decemberben ugyancsak 12 tehéntől 995 liter tejet fejt ki terven felül. Ennek pénzértéke 1975 korona. Gáli János 155 és Simon Gyula 140 százalékra teljesítette fejési tervét. Az anyakocagondozóknak is van mivel dicsekedniök. Szetínszky Károly, a tornóci gazdaság legjobb anyakoca gondozója csupán decemberben kötelezettségvállalásán felül 33 malacot választott el, s mind 16 kg-on felül volt. Még ez év elején kötelezettséget vállalt, hogy minden gondjaira bízott anyakocától 15 malacot választ el. Az év végén azonban kitűnt, hogy felajánlását magasan túl is teljesítette. Minden egyes anyakocától 17 malacot választott el átlagosan. Ilyen szép eredményt még csak a múlt esztendőben tudott elérni. Ha valaki megkérdezi tőle, miképpen érte el ezt a szép eredményt, így felel: Az állatokkal csínján kell bánni, s megadni nekik mindazt, ami jár! Persze nem panaszkodik azért, hogy hány éjjelt töltött az anyakocák mellett, amikor ellettek. Az állatok tisztántartása, az új módszerek alkalmazása és a pontos takarmányadagolás segítette őt főképpen a sikerekhez. Társnője és tanítványa, Blahó Katarína, aki szintén a tornóci gazdaságban dolgozik, méltó versenytársa. Neki tíz malacot kellett volna elválasztania minden egyes anyakocától, s az év végéig ő is 13,5 malacot választott el. Jó munkájukért mindketten kiérdemelték a többi dolgozók megbecsülését. Egyre több azoknak a száma, akik átveszik az ő tapasztalataikat. i j gyanilyen eredményeket értek el a borjúnevelés, a hízósertések és növendék hízómarhák hasznosságának emelése terén a többi állatgondozók is. Az állattenyésztés vezetőinek és a lelkiismeretesen dolgozó állatgonzóknak köszönhető, hogy a múlt esztendőben az összes gazdaságok a tervezetten felül termeltek állattenyésztési termékeket. Először történt ez a felszabadulás óta. Összgazdasági méretben egy liter tejet 1,33 koronából termeltek, holott tervük egy liter tej kitermelésére 1,63 koronára szólt. Hízómarháknál 12,12 koronából kellett volna terv szerint 1 kg húst elöállítaniok, s a valóságban 11,84 koronából termelték azt. Egy kg borjúhús termelésére 16,95 koronát terveztek, s itt 4,50 koronával csökkentették az önköltséget, vagyis 12,45 koronából állították elő a borjúhús Kilogrammját. A legszebb eredményt azonban a fiatal vágómarháknál érték el. Itt egy kilogramm hús előállítására 17,95 korona volt tervezve, s a dolgozók takarékossága a takarmánnyal és a lelkiismeretes munka lehetővé tette, hogy 1 kg húst 8,63 koronából termeltek. K/f indezek a szép eredmények a ž ' « állatgondozók öntudatosságának tudhatók be. Munkahelyeiken kitartó tanulással jó szakemberekké váltak, s nagyszerűen megértették a haladó szovjet módszerek előnyét, s azokat bátran alkalmazták. A gazdaságokban a fejősteheneknél 70 százalékban alkalmazzák Maünyina módszerét, a hízósertéseknél Surikov' munkamódszerét 46 százalékban, s a mesterséges borjúnevelést minden egyes gazdaság 100 százalékban alkalmazza. A sikerekhez nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny kiszélesítése és a kötelezettségvállalások. Többnyire minden állatgondozó versenyzett társaival. Az 1955-ös év elején pedig csoportosan és egyénenként vállaltak kötelezettséget az állattenyésztésben dolgozók. Vállalásuk pénzértékben 1 347 251 koronát tett ki. A lelkesedés minden egyes állatgondozót annyira magával ragadott, hogy felajánlásaikat az év végéig 234 százalékra teljesítették, vagyis kötelezettségvállalásaik értéke 3 159 759 koronát tett ki az év végén. P zek az eredmények még jobb ^ munkára serkentik az állatgondozókat ebben az esztendőben. A második ötéves terv első éve feladatainak teljesítése érdekében a most folyó kollektív szerződések megkötésének idején az állatgondozók újabb kötelezettségeket vállalnbk a további önköltségek csökkentésére, hogy olcsóbban, több állattenyésztési terméket juttassanak az ország dolgozóinak. Halász Ambrus, Vágsellye nrrenoocooOOOOCXXXXXXX)^^ Azelőtt gondozó, most gazda vagyok a munkahelyemen ONDREJ PETER tapasztalataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy e módszer sikeres alkalmazása abban rejlik, hogy a dolgozókat érdekeltté kell tenni az önköltség csökkentésében és a hozam növelésében. Ennek az érdekeltségnek, mint vörös fonálnak végig kell húzódnia valamennyi munkafolyamaton, ami annyit jelent, hogy az üzem minden dolgozóját, mind a technikusokat, mind a mezőgazdaságban dolgozókat meg kell ismertetni az önálló elszámolás módszerének helyességéről. Hangsúlyozta, ňogy a hozraszcsot bevezetésénél, gyakorlati alkalmazásánál a dolgozók öntudatosítása nélkülözhetetlen, mert az ő megértésük és kezdeményezésük segíti elő az üzem önálló gazdálkodásának állandó tökéletesítését Egyébként fontos eleme a pontos ellenőrzésnek minden munkaszakaszon. Ezeket a megállapításokat később, a vita folyamán alátámasztotta. Hatala elvtárs, a Veľká-Lomnica-i Állami Gazdaság technikusa, aki azt mondotta, hogy eddigi gyakorlati tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a hozraszcsot a mezőgazdaságban nem jelent különleges tudományt, hanem inkább a dolgozók lelkesedésén és lelkiismeretes munkáján nyugszik és végül hozzátette, hogy ez a módszer tulajdonképpen a m unka verseny legmagasabb foka. Ondrej Peter és Hatala elvtársak megállapításai nagyjában egyeznek, mégis az a különbség közöttük hogy Peter elvtárs azt is megjegyezte, hogy a dolgozókat a maguk munkahelyén meg kell tanítani száOJ szo 1956. február 248. A Szlovákiai állami gazdaságok legjobb dolgozóinak jelenlétében komoly érdeklődés mellett tartották meg néhány nappal ezelőtt a kétnapos hozraszcsot-konferenciát Érsekújváron a nemzeti bizottság nagytermében. Az értékes konferencián részt vett Jan Sebík, az állami gazdaságok megbízottja, helyettese, Viliam Šalgovič, továbbá Longauer elvtárs, a pénzügyi megbízott helyettese és Ondrej Peter, aki hosszú hónapok tanulmányozása után megírta a hozraszcsot, tapasztalatairól szóló értékes tanulmányát, amely körül komoly és mélyenszántó vita alakult ki a konferencián. Ján Sebík megbízott rövid bevezetőjében többek között rámutatott arra, hogy kiindulva a palarikovói, galántal és vel'ká-lomnicai gazdaságok eddigi elért szép eredményeiből, azt javasolja, hogy Szlovákiában valamennyi állami gazdaság térjen rá az üzemen belüli önálló elszámolás módszerére. molni, tehát rá kell őket vezetni az | gazda lettem. Nekem kell kiszámíta- | mot kaptam. Egyébként — tette hozértéktörvény alkalmazására saját munkaszakaszukon. Ez pedig^ a szocializmus tudományának legnagyobb vívmánya. És hogy ez mennyire így van, hadd iktassuk ide Szolár Ferencnek a Miklósi Állami Gazdaság legjobb fejőjének megjegyzéseit, aki már egy éve 12 tehenét az önálló elszámolás szerint gondozza. A VITA RÉSZVEVŐI a konferencia másodnapján látogatták meg a miklósi gazdaság tehénistállóit. Itt Szolár Ferenc a többi fejövei együtt úgyszólván úttörő munkát végzett a hozraszcsot bevezetésében. Ez meg is látszik az állatokon, a tisztaságon, amely az istálló minden zugában uralkodik és amely merőben különbözik attól a rendtől, mely általában ilyen látogatások alkalmával a rendezés jellegével bír. Nos, Szolár Ferenc, aki harmincöt esztendeje tehenek gondozásával foglalkozik, arra a kérdésre, hogy miben látja a hozraszcsot előnyeit, rövid gondolkozás után a következőket válaszolta. — Abban, — mondotta meggondoltan — hogy az ember a maga munkahelyén gazdává válik Ha eddig állatgondozó voltam, akkor ma nom, hogy mennyi értéket fektetek az állatokba és mit kapok azért. Tudnom kell például, hogy mennyi takarmányt adok naponta a teheneknek, mi ennek az értéke és ennek fejében mennyi tejet kapok. — Szóval azt is tudja, mennyibe kerül egy liter tej előállítása? — Ügy van! Egy év óta tizenkét tehenet gondozok a hozraszcsot módszerrel és az átlag tejhozam 9,97 liter volt naponta egy tehéntől. A tej és a takarmány alapján kiszámítottam, hogy egy liter tej előállítása 74 fillér volt. — Mibe került előbb a tej előállítása? — Azt nem tudom pontosan megmondani — itt hirtelen felélénkül és mosolyogva folytatja. — Hisz mondom, előbb nem törődtem vele, menynyi takarmánnyal teljesítem a tervet, de merem állítani, hogy majdnem a duplájába került. — Azt azonban tudja legalább megközelítőleg, mennyit takarított meg tavaly? — Azt tudom, kétezer koronát Ennek fejében 879 korona prémiuzá — a terv szerint a meghatározott takarmány mellett tavaly harminchétezer liter tejet kellett kifejnem és ehelyett negyvenkétezer litert értem el. — Mennyi a havi fizetése? — Az változó. — feleli higgadtan —, azt a tejhozam határozza meg. így például tavaly novemberben kétezeröt, decemberben viszont ezerháromszáz korona volt. Előre látható, hogy januárban sem lesz több. — És ez az óriási különbség nem nyugtalanítja? — Nem, mert a tehenek általában borjazni is szoktak és ezzel a ténynyel mindannyian számolunk. — Mennyi volt a borjúszaporulat? — Tíz borjú tizenkét tehéntől. — Most még mondja meg, menynyi a tehén takarmányadagja? — MOST A TÉLI HÓNAPOKBAN egy-egy tehén tizenöt kg szeletet, tíz kg silót, három kg herét és 5 kg szalmát kap. Emellett azok a tehenek, melyek hat liternél többet adnak, egy-egy liter tej után 40 deka korpát kapnak naponta. Nyáron azonban csak harminc dekát. Szolár Ferencről még annyit, hogy rendkívül kiegyensúlyozott és öntudatos dolgozó benyomását kelti. Látni, hogy szavai és tettei között tökéletes összhang uralkodik. Egész magatartása elárulja, hogy tisztában van feladata teljesítésének súlyává és a poszton, ahová állították, öntudatos gazdához híven teljes felelősséggel dolgozik. A felelősségnek hasonló jelenségével találkoztunk Szemerén is, ahol fejők példás eredményeket érnek e a hozraszcsot alkalmazásával, amelyet egy féléve vezettek be náluk Itt találkoztunk Bohus Jánossal Utli Pállal, akik lelkiismeretes mun kájukkal igen szép keresethez jut nak. Bohus János például a felsza badulás óta négy lányt adott fér, hez és hogy némi fogalmunk legy mibe kerül csupán egy lakodal elég ha megjegyezzük, hogy n pénzben húszezer koronát költőt el. Most került sor az ötödik lá lakodalmára és merjük állítani, ez sem lesz kisebb, mint az elő; volt. Bohuš János emellett mos építete fel az új házat közel ötven ezer koronáért. Ulti Pál is rövidé sen építeni fog, mert hiszen az ép: tőanvagot már vásárolja. Mindkel ten meg vannak elégedve jövede: műkkel. A LÁTOTTAK ÉS A TAPASZTAL/

1 TOK alapján joggal mondta Ján Šc bík megbízott a konferencia zárós vában, hogy a vita rendezésében o követték el a hibát, hogy nem hí ták meg a gyengébb állami gazd ságok dolgozóit is, mert mind a vit mind az exkurziő olyan értékes t pasztalatokat tárt fel, hogy ezekb sokat tanulhattak volna. Sz.