Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-05 / 36. szám, vasárnap

Merész tervek megvalósítása útján Jelentés a párkányi járásból A Párkányi Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztálya a pártszer­vezetek és a tömegszervezetek támogatásava! téli kampányt indított új szövetkezetek megalakítása és a meglevők tagságának kibővítése érdekében. Elhatározták, hogy a járás három szövetkezet nélküli falujában, Kicsinden, Kisgyarmaton és Páldon még a tavasz beállta előtt felvilágosító munkával győzik meg a falu népét a közös gazdálkodás előnyeiről. A felvilágosító munkának már megmutatkoznak az eredményei, mert Kicsinden 21 ember irta alá a belépési nyilatkozatot. Páldon és Kisgyarmaton is várható a szö­vetkezet megalakulása. A téli kampány alatt 600 új taggal és 2.300 hektár földdel akarja a pár­kányi járás bővíteni a szövetkezetek tagságát, illetve földterületét. E kampány keretében a többiek mellett Dunamocson 15, Muzslán 14 új tag lépett be az egységes földmüvesszövetkezetbe. A bátorkeszi és búcsi szövetkezetben 1952 óta nem volt ki­lépő tag. E három esztendő alatt Bá­torkeszin 80 taggal és Búcson 52 tag­gal szaporodott a szövetkezet. E két faluban már minden kis- és közép­paraszt tagja lett a szövetkezetnek. Ez idő szerint több dolgozó tért visz­sza az iparból s lépett a falu felvirá­goztatásáért küzdők sorába. Az ebed i szövetkezet az elmúlt években bizony nem tarto­zott a járás élenjáró szövetkezetei kö­zé. A munkaerő is kevés volt, a szervezés is gyönge éppen ezért a ta­gok nagyrésze csak ímmel-ámmal vé­gezte munkáját. így történt aztán, hogy 1954-ben az évvégi zárszámSdás nem mutatott valami kecsegtető ké­pet. A múlt évben azonban megválto­zott i helyzet. A vezetők erősen ke­zükbe ragadták a szövetkezet gyeplő­jét s a tagok rájöttek, hogyha nem igyekeznek, nem dolgoznak szorgal­masan, elsősorban ők vallják kárát. Az igyekvő munka meghozta ered­ményét, mert a múlt évben már 12 koronára emelkedett a munkaegysé­gek értéke. Ebből az éwégi zárszám­adáskor 4,50 koronát fizettek ki mun­kaegységenkint. Az ebedi szövetkeze­tesek sorából bizony sokan kaptak szép összeget, jókora summát. Például Révész János és lánya 7.000, Könözsi János és felesége 7.200, Szőcs István szövetkezeti traktoros és családja 6.000 koronát kapott az évvégi zár­számadásnál. Az ebedi szövetkezet feljavult mun­kájára jellemző, hogy a múlt évben jóval 100 százalékon felül teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét, mi több, még szabad áron is jutott bead­nivalója. A múlt évben 45.000 liter tejet, 50 darab hízott sertést és 25 darab felhizlalt szarvasmarhát adtak be szabadon az ebediek. A siker láttára ez év január hónapjában 3 új tag lé­pett be a szövetkezetbe. A munkála­tokból sok asszony is derekasan kivet­te a részét, s ez szintén hozzájárult a sikerek eléréséhez. Például Levicsek Julianna sertésgondozónő, Szűcs Mária í és Könözsi Józsefné fejőnők. Az ebedi szövetkezeti tagok a jö­vőben a párkányi járás élenjáró kol­lektív gazdaságai közé akarják emelni szövetkezetüket, s ma már minden előfeltétel megvan náluk arra, hogy ez sikerül is majd nekik. A párkányi járás több szövetkezetében megkezdték a vezetőség átszervezését. Eszerint a szövetkezetek új vezetőségének élére elnök, két alelnök, mérnök agronómus, mérnök, zootechnikus és ökonómus kerül. Az új vezetőségbe tehát mind több szakember kerül; ezzel elérik, hogy a párkányi járás szövetkezetei­ben hozzáértő mezőgazdasági szakem­berek irányítják a jövőben mind a mezőgazdaságot, mind az állattenyész­tést. Öt mezőgazdasági körzetre osztották fel a járást. Egy­egy ilyen körzetbe 6 község tartozik. Ezzel az intézkedéssel meg akarják könnyíteni a szövetkezetek, traktor­állomások, a begyűjtési és más szer­vek közös munkáját. A mezőgazdasági körzetek székhelyein minden hónap­ban megbeszélést tartanak s megvi­tatják a legközelebbi feladatokat. E megbeszéléseken részt vesz a járási agronómus, a járási nemzeti bizottság küldöttje, a traktorállomás körzeti agronómusa és brigádvezetői, az állat­orvos, a szövetkezetek elnökei és tit­kárai, a Begyűjtési Minisztérium ki­küldötte és az inszeminációs technikus. Eddig a járás székhelyén tartották ezeket a megbeszéléseket, s most, hogy a körzetek székhelyein vitatják meg a közös feladatokat, még aprólé­kosabban, még tüzetesebben tárgyal­hatják meg problémáikat s vihetik sikerre a kitűzött célt: a párkányi já­rás mezőgazdaságának és állattenyész­tésének felvirágoztatását. Büszkék a szövetkezetükre Nagy József még 1954-ben az ipar­ban dolgozott. Nem jó szemmel né­zett a szövetkezeti gazdálkodásra, mert azt hitte, a szövetkezetben ne­hezebb a megélhetés, mint az ipar­ban. Látva azonban, hogy a szövet­kezeti tagok semmivel sem élnek rosszabbul, mint az ipari dolgozók, az 1954. év végén elhatározta, hogy ô is belép a szövetkezetbe. Vele ment az egész családja és most mindannyian a szövetkezetben dolgoznak. Egész éven keresztül szorgalmasan végezték kötelességüket és most büszkék arra, hogy a jánoki szövetkezetben nekik van a legtöbb munkaegységük, öröm­mel várják a zárszámadást, mert tudják, hogy szép összeget kapnak. Domm Pál, Jánok Megművelik az eddig parlagon heverő földet A libádi szövetkezet tagjai a téli hónapok alatt a zárszámadás, az egész évi számvetés után nagy dologra ha­tározták el magukat. A tagsági ülésen úgy döntöttek, hogy új földekkel gya­rapítják a szövetkezet vagyonát. A határozatot tett követte. Az eddig parlagon heverő, még legelőknek sem alkalmas területen a fagy beállta előtt barázdákat szántott az eke. Pajza Vince, Párkány Biztató számvetés »» Igazgatóságának gazdaságai a múlt napokban értékelték az 1955-ös esztendőben elért sikereiket. A nö­vénytermesztésben olyan magas hek­tárhozamokat értek el, mint eddig még egy esztendőben sem. Az állattenyésztésben, az állatok hasznosságának fokozásában pedig még kimagaslóbb sikerekkel dicseked­hetnek. Ezeket a szép eredményeket legfőképpen az élenjáró állatgondozók­nak köszönhetik, akik tanították a többieket és lelkesedésükkel magukkal ragadták valamennyit. A fejősteheneknél legszebb ered­ményt Gáli János fejő ért el a hetmé­nyi gazdaságban, aki 8 literes terve mellett napi 10,9 litert ért el a gond­jaira bízott teheneknél. Csupán de­cemberben 1168 literrel fejt ki több-;t a reábízott 12 tehéntől, mint ameny­nyit a terv előírt. A második helyet Simon Gyula foglalja el a mácsonási birtokon, aki decemberben ugyancsak 12 tehéntől 995 liter tejet fejt ki ter­ven felül. Ennek pénzértéke 1975 ko­rona. Gáli János 155 és Simon Gyula 140 százalékra teljesítette fejési ter­vét. Az anyakocagondozóknak is van mi­vel dicsekedniök. Szetínszky Károly, a tornóci gazdaság legjobb anyakoca gondozója csupán decemberben köte­lezettségvállalásán felül 33 malacot választott el, s mind 16 kg-on felül volt. Még ez év elején kötelezettséget vállalt, hogy minden gondjaira bízott anyakocától 15 malacot választ el. Az év végén azonban kitűnt, hogy felaján­lását magasan túl is teljesítette. Min­den egyes anyakocától 17 malacot vá­lasztott el átlagosan. Ilyen szép ered­ményt még csak a múlt esztendőben tudott elérni. Ha valaki megkérdezi tőle, miképpen érte el ezt a szép ered­ményt, így felel: Az állatokkal csín­ján kell bánni, s megadni nekik mind­azt, ami jár! Persze nem panaszkodik azért, hogy hány éjjelt töltött az anyakocák mellett, amikor ellettek. Az állatok tisztántartása, az új mód­szerek alkalmazása és a pontos takar­mányadagolás segítette őt főképpen a sikerekhez. Társnője és tanítványa, Blahó Katarína, aki szintén a tornóci gazdaságban dolgozik, méltó verseny­társa. Neki tíz malacot kellett volna elválasztania minden egyes anyakocá­tól, s az év végéig ő is 13,5 malacot választott el. Jó munkájukért mind­ketten kiérdemelték a többi dolgozók megbecsülését. Egyre több azoknak a száma, akik átveszik az ő tapasztala­taikat. i j gyanilyen eredményeket értek el a borjúnevelés, a hízósertések és növendék hízómarhák hasznosságá­nak emelése terén a többi állatgondo­zók is. Az állattenyésztés vezetőinek és a lelkiismeretesen dolgozó állatgon­zóknak köszönhető, hogy a múlt esz­tendőben az összes gazdaságok a ter­vezetten felül termeltek állattenyész­tési termékeket. Először történt ez a felszabadulás óta. Összgazdasági méretben egy liter tejet 1,33 koronából termeltek, holott tervük egy liter tej kitermelésére 1,63 koronára szólt. Hízómarháknál 12,12 koronából kellett volna terv szerint 1 kg húst elöállítaniok, s a valóságban 11,84 koronából termelték azt. Egy kg borjúhús termelésére 16,95 koronát terveztek, s itt 4,50 koronával csök­kentették az önköltséget, vagyis 12,45 koronából állították elő a borjúhús Ki­logrammját. A legszebb eredményt azonban a fiatal vágómarháknál érték el. Itt egy kilogramm hús előállítására 17,95 korona volt tervezve, s a dolgo­zók takarékossága a takarmánnyal és a lelkiismeretes munka lehetővé tette, hogy 1 kg húst 8,63 koronából termel­tek. K/f indezek a szép eredmények a ž ' « állatgondozók öntudatosságá­nak tudhatók be. Munkahelyeiken ki­tartó tanulással jó szakemberekké vál­tak, s nagyszerűen megértették a ha­ladó szovjet módszerek előnyét, s azo­kat bátran alkalmazták. A gazdasá­gokban a fejősteheneknél 70 százalék­ban alkalmazzák Maünyina módszerét, a hízósertéseknél Surikov' munkamód­szerét 46 százalékban, s a mesterséges borjúnevelést minden egyes gazdaság 100 százalékban alkalmazza. A sikerekhez nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny kiszélesítése és a kötelezettségvállalások. Több­nyire minden állatgondozó versenyzett társaival. Az 1955-ös év elején pedig csoportosan és egyénenként vállaltak kötelezettséget az állattenyésztésben dolgozók. Vállalásuk pénzértékben 1 347 251 koronát tett ki. A lelkesedés minden egyes állatgondozót annyira magával ragadott, hogy felajánlásaikat az év végéig 234 százalékra teljesítet­ték, vagyis kötelezettségvállalásaik értéke 3 159 759 koronát tett ki az év végén. P zek az eredmények még jobb ^ munkára serkentik az állat­gondozókat ebben az esztendőben. A második ötéves terv első éve felada­tainak teljesítése érdekében a most folyó kollektív szerződések megköté­sének idején az állatgondozók újabb kötelezettségeket vállalnbk a további önköltségek csökkentésére, hogy ol­csóbban, több állattenyésztési termé­ket juttassanak az ország dolgozóinak. Halász Ambrus, Vágsellye nrrenoocooOOOOCXXXXXXX)^^ Azelőtt gondozó, most gazda vagyok a munkahelyemen ONDREJ PETER tapasztalataira hi­vatkozva hangsúlyozta, hogy e mód­szer sikeres alkalmazása abban rej­lik, hogy a dolgozókat érdekeltté kell tenni az önköltség csökkentésé­ben és a hozam növelésében. Ennek az érdekeltségnek, mint vörös fonál­nak végig kell húzódnia valamennyi munkafolyamaton, ami annyit jelent, hogy az üzem minden dolgozóját, mind a technikusokat, mind a mező­gazdaságban dolgozókat meg kell is­mertetni az önálló elszámolás mód­szerének helyességéről. Hangsúlyozta, ňogy a hozraszcsot bevezetésénél, gyakorlati alkalmazásánál a dolgozók öntudatosítása nélkülözhetetlen, mert az ő megértésük és kezdeményezé­sük segíti elő az üzem önálló gaz­dálkodásának állandó tökéletesítését Egyébként fontos eleme a pontos el­lenőrzésnek minden munkaszaka­szon. Ezeket a megállapításokat később, a vita folyamán alátámasztotta. Ha­tala elvtárs, a Veľká-Lomnica-i Ál­lami Gazdaság technikusa, aki azt mondotta, hogy eddigi gyakorlati ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a hozraszcsot a mezőgazdaságban nem jelent különleges tudományt, hanem inkább a dolgozók lelkesedésén és lelkiismeretes munkáján nyugszik és végül hozzátette, hogy ez a módszer tulajdonképpen a m unka verseny leg­magasabb foka. Ondrej Peter és Hatala elvtár­sak megállapításai nagyjában egyez­nek, mégis az a különbség közöttük hogy Peter elvtárs azt is megje­gyezte, hogy a dolgozókat a maguk munkahelyén meg kell tanítani szá­OJ szo 1956. február 248. A Szlovákiai állami gazdaságok legjobb dolgozóinak jelenlétében komoly érdeklődés mellett tartották meg néhány nappal ezelőtt a kétnapos hozrasz­csot-konferenciát Érsekújváron a nemzeti bizottság nagytermében. Az értékes konferencián részt vett Jan Sebík, az állami gazdaságok megbízottja, helyet­tese, Viliam Šalgovič, továbbá Longauer elvtárs, a pénzügyi megbízott helyettese és Ondrej Peter, aki hosszú hónapok tanulmányozása után megírta a hozraszcsot, tapasztalatairól szóló értékes tanulmá­nyát, amely körül komoly és mélyenszántó vita ala­kult ki a konferencián. Ján Sebík megbízott rövid bevezetőjében többek között rámutatott arra, hogy kiindulva a palariko­vói, galántal és vel'ká-lomnicai gazdaságok eddigi elért szép eredményeiből, azt javasolja, hogy Szlo­vákiában valamennyi állami gazdaság térjen rá az üzemen belüli önálló elszámolás módszerére. molni, tehát rá kell őket vezetni az | gazda lettem. Nekem kell kiszámíta- | mot kaptam. Egyébként — tette hoz­értéktörvény alkalmazására saját munkaszakaszukon. Ez pedig^ a szo­cializmus tudományának legnagyobb vívmánya. És hogy ez mennyire így van, hadd iktassuk ide Szolár Fe­rencnek a Miklósi Állami Gazdaság legjobb fejőjének megjegyzéseit, aki már egy éve 12 tehenét az ön­álló elszámolás szerint gondozza. A VITA RÉSZVEVŐI a konferen­cia másodnapján látogatták meg a miklósi gazdaság tehénistállóit. Itt Szolár Ferenc a többi fejövei együtt úgyszólván úttörő munkát végzett a hozraszcsot bevezetésében. Ez meg is látszik az állatokon, a tisztaságon, amely az istálló minden zugában uralkodik és amely merőben külön­bözik attól a rendtől, mely általá­ban ilyen látogatások alkalmával a rendezés jellegével bír. Nos, Szolár Ferenc, aki harminc­öt esztendeje tehenek gondozásával foglalkozik, arra a kérdésre, hogy miben látja a hozraszcsot előnyeit, rövid gondolkozás után a következő­ket válaszolta. — Abban, — mondotta meggon­doltan — hogy az ember a maga munkahelyén gazdává válik Ha ed­dig állatgondozó voltam, akkor ma nom, hogy mennyi értéket fektetek az állatokba és mit kapok azért. Tudnom kell például, hogy mennyi takarmányt adok naponta a tehe­neknek, mi ennek az értéke és en­nek fejében mennyi tejet kapok. — Szóval azt is tudja, mennyibe kerül egy liter tej előállítása? — Ügy van! Egy év óta tizenkét tehenet gondozok a hozraszcsot mód­szerrel és az átlag tejhozam 9,97 li­ter volt naponta egy tehéntől. A tej és a takarmány alapján kiszámítot­tam, hogy egy liter tej előállítása 74 fillér volt. — Mibe került előbb a tej előállí­tása? — Azt nem tudom pontosan meg­mondani — itt hirtelen felélénkül és mosolyogva folytatja. — Hisz mon­dom, előbb nem törődtem vele, meny­nyi takarmánnyal teljesítem a ter­vet, de merem állítani, hogy majd­nem a duplájába került. — Azt azonban tudja legalább meg­közelítőleg, mennyit takarított meg tavaly? — Azt tudom, kétezer koronát Ennek fejében 879 korona prémiu­zá — a terv szerint a meghatározott takarmány mellett tavaly harminc­hétezer liter tejet kellett kifejnem és ehelyett negyvenkétezer litert ér­tem el. — Mennyi a havi fizetése? — Az változó. — feleli higgadtan —, azt a tejhozam határozza meg. így például tavaly novemberben két­ezeröt, decemberben viszont ezerhá­romszáz korona volt. Előre látható, hogy januárban sem lesz több. — És ez az óriási különbség nem nyugtalanítja? — Nem, mert a tehenek általában borjazni is szoktak és ezzel a tény­nyel mindannyian számolunk. — Mennyi volt a borjúszaporulat? — Tíz borjú tizenkét tehéntől. — Most még mondja meg, meny­nyi a tehén takarmányadagja? — MOST A TÉLI HÓNAPOKBAN egy-egy tehén tizenöt kg szeletet, tíz kg silót, három kg herét és 5 kg szal­mát kap. Emellett azok a tehenek, melyek hat liternél többet adnak, egy-egy liter tej után 40 deka kor­pát kapnak naponta. Nyáron azonban csak harminc dekát. Szolár Ferencről még annyit, hogy rendkívül kiegyensúlyozott és öntu­datos dolgozó benyomását kelti. Lát­ni, hogy szavai és tettei között töké­letes összhang uralkodik. Egész ma­gatartása elárulja, hogy tisztában van feladata teljesítésének súlyává és a poszton, ahová állították, ön­tudatos gazdához híven teljes fele­lősséggel dolgozik. A felelősségnek hasonló jelenségé­vel találkoztunk Szemerén is, ahol fejők példás eredményeket érnek e a hozraszcsot alkalmazásával, ame­lyet egy féléve vezettek be náluk Itt találkoztunk Bohus Jánossal Utli Pállal, akik lelkiismeretes mun kájukkal igen szép keresethez jut nak. Bohus János például a felsza badulás óta négy lányt adott fér, hez és hogy némi fogalmunk legy mibe kerül csupán egy lakodal elég ha megjegyezzük, hogy n pénzben húszezer koronát költőt el. Most került sor az ötödik lá lakodalmára és merjük állítani, ez sem lesz kisebb, mint az elő; volt. Bohuš János emellett mos építete fel az új házat közel ötven ezer koronáért. Ulti Pál is rövidé sen építeni fog, mert hiszen az ép: tőanvagot már vásárolja. Mindkel ten meg vannak elégedve jövede: műkkel. A LÁTOTTAK ÉS A TAPASZTAL/ 1 TOK alapján joggal mondta Ján Šc bík megbízott a konferencia zárós vában, hogy a vita rendezésében o követték el a hibát, hogy nem hí ták meg a gyengébb állami gazd ságok dolgozóit is, mert mind a vit mind az exkurziő olyan értékes t pasztalatokat tárt fel, hogy ezekb sokat tanulhattak volna. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents