Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-05 / 36. szám, vasárnap

Á józan ész azt tanácsolja, hogy a Nyugat tárgyalásokat kezdjen a Szovjetunióval N. A. Bulganyin és D. Eisenhower levélváltásának nyugati sajtóvisszhangja LONDON A legtöbb brit burzsoá lap február 3-án lényegében még nem kommen­tálta N. A. Bulganyinnak D. Easen­howerliez február 1-én intézett leve­lét. A brit külügyminisztérium képvi­selője nem vot't hajítandó kommen­tálni N. A. Bulganyin levelét. Arra hivatkozott, hogy „az Angliával való baráti szerződés megkötésére tett ja­vaslatot nem nyújtották be közvet­lenül a brit kormánynak" Egyes brit lapok, amelyek altatóban helyeslően nyilatkoznak Eisenhower elnöknek N. A. Bulganyin első levelére adott vá­laszáról. egyben nyugtalanságukat fe­jezik ki afölött, hogy e válasz tagadó tartalma kedvezőtlen következmények­kel jár a nyugati országok politikájá­ra. A „New Statesman and Natlon" című hetilap azt írja: „Eisenhower válasza nem hatásos válasz a ;zovjet kezdeményezésre." A hetilap úgy vé­lekedik hogy ez a negatív állásfog­lalás" a Nyugatot „előnytelen hely­zetbe" állítja a közvélemény előtt. A ,.Peace News" című hetilap hangsú­lyozza. hogy a békéhez tettekre és nem szavakra van szükség és azt írja: ,,A szovjet javaslat elfogadása új kiindulópont lehetne, és annak a né­zetének ad kifejezést, hogy az ame­rikai elnök foglalkozhatna ezzel a kér­déssel és új javaslatokat tehetne. PÄRIZS A Francé Presse hírügynökség N. A. Bulganyinnak Eisenhower elnökhöz intézett második levelével kapcsola­tos első híreiben többek között rá­mutat arra. hogy a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, az „USA el­nökének éppoly alapossággal vála­szolt. mint amikor a baráti és két­oldalú együttműködési szerződésre tett szovjet javaslatról nyilvánította nézetét". Párizsban Eisenhower válaszaiból azt a következtetést vonják le, hogy folytatni akarja a véleménycse­rét. Egyben rámutatnak a levél „na­gyon barátságos hangjára". A hír­ügynökség hangsúlyozza, hogy N. A. Bulganyin nemcsak az USA-nak. ha­nem a többi államoknak, példáui Nagy Britanniának és Franciaországnak is felajánlja a baráti szerződés megkö­tését. „Sőt kész szerződést aláírni a NATO országainak csoportja és a var­sói szerződés tagállamainak csoportja között. — hangsúlyozza a hírügynök­ség tudósítása. A ,.Monde" közli N. A. Bulganyinnak az USA elnökéhez intó­ze't levele szövegét és kommentárjá­ban hangsúlyozza, hogy a levél nagyon barátságos. A „Paris-Presse Intran­sigeant" hílveslóen nyilatkozik az USA elnökének a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnöke első levelére küldött válaszáról. Éppúgy. azonban, mint más burzsoá lapok is kommentárjában aggodalmát fejezi ki afelett hogy az USA elnökének tagadó válasza N. A. Bulganyin barátságos levelére kedvezőt­len benyomást kelt a világ közvéle­ményében. A „Croix" című lap hang­súlyozza, hogy „az amerikaiak engesz­telhetetiensége ebben a kérdésben na­gyon kockázatos." Az „Express" azt írja: „Esztelenség volna, ha nem hasz­nálnák fel Bulganyin ajánlatát arra, hogy újabb komoly tárgyalásokat kezdjenek. A józan ész ma 'azt taná­csolja. a Nyugat tárgyalásokat kezd­jen a Szovjetunióval." Nehru miniszterelnök beszéde az ENSZ ázsiai és távol-keleti gazdasági bizottságának ülésén Bangalor, február 3. (ČTK) — Ban­galorban február 1-én megkezdődött az ENSZ ázsiai és távol-keleti gazdasá­g XII. ülésszaka. Amint a TASZSZ jelentette, az ülésen 24 or­szág küldöttei vesznek részt, valamint megfigyelők Csehszlovákiából, Lengyel­országból, Romániából, Magyarország­ból és más országokból, az ENSZ spe­ciális szerveinek képviselői, valamint a nemzetközi szervezetek képviselői. A megnyitó ülésen részt vett Nehru in­diai miniszterelnök és Hamarskjöld, az ENSZ főtitkára. Dzsaja Bahadúra beszéde után Nehru miniszterelnök szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy azon nyolc év fo­lyamán, amely az ENSZ ázsiai és tá­vol-keleti gazdasági bizottsága ülésén való első részvétele óta eltelt, az ázsiai országok életében nagy változások áll­tak be. Az ENSZ-be több új országot vettek fel, amelyek ezen az ülésszakon nincsenek képviselve. Kifejezte azt a reményét, hogy Japán és a Mongol Népköztársaság felvételének kérdése az ENSZ-be rövidesen megoldódik. Nehru kifejezte sajnálkozását afö­lött, hogy az ENSZ ázsiai és távol-ke­leti gazdasági bizottságában, amely az ázsiai országok gazdasági fejlődésének kérdésével foglalkozik, nincs képvisel­ve a Kínai Népköztársaság és hangsú­lyozta, hogy múlhatatlanul szükséges felvenni a széles alapokon nyugvó gaz­dasági együttműködést az ázsiai szá­razföld olyan hatalmas részével, mint amilyen Kína. Megemlítette az atom­energia békés célokra való felhaszná­lásáról tárgyaló genfi értekezletet, amely foglalkozott a nyersanyag be­szerzésének kérdésével is az atom­energia számára és kijelentette, hogy az ázsiai országok lehetséges forrásai­nak ez irányban nagy jelentőségük van. Beszédének befejező részében Nehru rámutatott arra, hogy nagyon fontos a békés együttélés öt elvének elfogadá­sa az államok közötti békés együttélés és együttműködés alapjául. Az ENSZ ázsiai és távol-keleti gazda­sági bizottságának 12. ülésszakán meg­vitatták a szovjet küldöttség ama ja­vaslatát, hogy a tárgysorozati prog­ramba vegyék fel a Mongol Népköz­társaság felvételének kérdését az ENSZ ázsiai és távol-keleti gazdasági bizottságába. Lokanathan, a gazdasági bizottság végrehajtó titkára rámuta­tott arra, hogy az ázsiai és távol-keleti gazdasági bizottság ajánlhatja az ENSZ gazdasági és szociális tanácsinak uj tagok felvételét az ázsiai és távol-keleti gazdasági bizottságba. Dél Vietnam és a csangkajsek-klikk képviselői a szov­jet küldöttség javaslata ellen szólaltai; fel. P. A. Maletin, a szovjet küldöttség vezetője kijelentette, hogy a szovjet küldöttség támogatja a Mongol Nép­köztársaság felvételi nyilatkozatát es kéri a bizottságot, hogy ilyen irányban tegye meg a szükséges lépéseket az ENSZ gazdasági és szociális tanácsánál. P. A. Maletin hangsúlyozta, hogy a Mongol Népköztársaság felvétele az ázsiai és távol-keleti gazdasági bizott­ságba hozzájárul azon gazdasági prob­lémák sikeres megoldásához, amelye­ket a bizottság és e terület országai nemzetgazdaságuk fejlesztése érdeké­ben óhajtanak megoldani. A szovjet küldöttség vezetője konkrét tényekkel igazolta, hogy az ázsiai és távol-keleti gazdasági bizottság tagjai sorába való felvétel eddig érvényes gyakorlata tel­jes mértékben lehetővé teszi, hogy a Mongol Népköztársaság felvételének kérdését ez ülésen elintézzék. Az ausztráliai küldött javasolta, hogy a Mongol Népköztársaság felvételének kérdését ne vegyék fel a tárgysorozati programba, azonban az ENSZ gazdasá­gi és szociális tanácsának adjanak je­lentést az e témáról lefolyt vitáról. Az ausztráliai javaslatot elfogadták. Ázsia gazdasági helyzetének vitáját a következő ülésen folytatják. A bolgár kormány tiltakozik a propaganda-léggömbök ellen Szófia, február 3. (ČTK) — A Bolgár Sajtóiroda közleményt adott ki, amely i többi között így hangzik: „Az utóbbi időben a Bolgár Népköz­:ársaság területe felett északnyugatról iélkeletre léggömbök repülnek, ame­yeket fényképészeti és rádiótechnikai lerendezéssel, valamint propaganda­ínyaggal láttak el. Légelhárító tüzér­ségünk területünkön 1956. január 13­ől január 31-ig sok ilyen léggömböt előtt. * A léggömbök nagy terjedelműek és öbb száz kilogramm súlyúak. Fel van­íak szerelve fényképezőgépekkel, rá­lióleadó és felvevő állomásokkal stb. \z elégett léggömbök egyes részein az JSA kezdőbetűk olvashatók, amelyek >izonyítják azok amerikai eredetét Mind az irány, mind a technikai be­endezés igazolják, hogy a Iéggömbö­;et az amerikai szolgálat indítja útnak Nyugat-Németországban. A szakértők véleménye szerint a léggömbök nagy száma, terjedelme és berendezése ko­molyan veszélyezteti országunk terü­lete felett a légi közlekedést. E léggömböknek bolgár terület felé való irányítása a légi közlekedésről szóló nemzetközi megállapodás dun'a megsértése, s egyúttal ellenséges cse­lekmény a Bolgár Népköztársaság el­len, és veszélyezteti az ország lakos­ságának egészségét és biztonságát. A Bolgár Népköztársaság kormánya megbízásából a Külügyminisztérium a szófiai svájci követség közvetítésével tiltakozó levelet küldött az USA kor­mányának, és az ENSZ főtitkárának, amelyben figyelmeztet, hogy hasonló cselekmények a nemzetközi együttm'ű­ködés elveivel össze nem egyeztethe­tők. Új gazdasági egyezmény a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság között Moszkva, február 3. (TASZSZ). — A Szovjetunió és a Bolgár Népköztár­saság kormányai február 3-án Moszk­vában megegyezést kötöttek arról, hogy a Szovjetunió az 1956—1959-es években 300 millió rubel értékű hitelt nyújt traktorok, kombájnok, mezőgaz­dasági gépek, daruk és tenyészállatok vásárlására. Az egyezmény alapján Bulgária mű­szaki segítséget kap egy 200—220 ezer tonna kapacitású nitrogénműtrá­gyagyártó üzem építésére, valamint epv 100 ezer tonna kapacitású szuper­foszfátgyártó üzem részére. Az e gyá­rak felépítéséhez szükséges berende­zések, tervezési munkák és más mű­szaki segítség megfizetésére a Szov­jetunió kormánya a bolgár kormány­nak 70 millió rubel összegű kölcsönt bocsátott rendelkezésére. Szovjet-magycr kereskedelmi egyezmény az 1956-os évre Budapest, február 4. (ČTK). — A Budapesten folytatott szovjet—magyar kereskedelmi tárgyalások február 3-án az 1956-os évre szóló kölcsönös árle­szállításokról szóló jegyzőkönyv alá­írásával értek véget. A jegyzőkönyv meghatározza a kölcsönös szállítások lényeges növelését az 1955-ös évvel szemben. A Szovjetunió Magyaror­szágnak gyapotot, kokszot, vasércet, fát. műtrágyát, ipari berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, autókat, go­lyóscsapágyakat és más a magyar népgazdaságnak szükséges árucikkeket .szállít. Magyarország a Szovjetunió­nak tengeri és folyami hajókat, köz­lekedési berendezéseket, vasúti kocsi­kat és más árut szállít. K. J. Vorosilov fogadta a bolgár parlamenti küldöttség tagjait Moszkva, február 3. (TASZSZ). — K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének elnöke feb­ruár 3-án ,a Kremlben fogadta a Bol­gár Népköztársaság parlamenti kül­döttségének tagjait F. Kozovszki par­lamenti elnökkel az élen. K. J. Vorosilov »zívélyesen üdvözöl­te a vendégeket, sok sikert kívánt ne­kik a szocializmus építésében és an­nak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy a bolgár parlament képvi­selői éppúgy, mint az egész bolgár nép minden téren szilárdítani fogják a Szovjetunió népeivel való barátságu­kat és harcolnak a világbékéért. A bolgár nép képviselői beszámol­tak a Szovjetunióban tett látogatásuk benyomásairól. Bt .áti és szívélyes be­szélgetés keretében a képviselők el­mondották, hogy a Szovjetunióban tett útjukon a legnagyobb hatást a szovjet emberek munkalelkesedése és a Szovjetunió ipari, mezőgazdasági és kulturális téren elért sikerei tették rájuk, Adenauer pártja vereséget szenvedett az új választási rendszerért folytatott harcban Bonn, február 4. (ČTK). — A leg­több nyugatnémet lap megelégedéssel kommentálja Adenauer kancellár ke­reszténydemokrata pártjának kudar­cát, amelyet az 1957-ben tartandó parlamenti választások új választási rendiére iránvuló törekvésében szen­vedett. Amint ismeretes, a koalíciós kor­mánypártok — a kereszténydemokrata párt és a szabad demokrata párt — közötti ellentétekkel kapcsolatban Adenauer olyan választási rendszerre tett javaslatot, amely pártjának tel­jes többséget biztosítana a parla­mentben. Azonban az új választási rendszerről folytatott tárgyalásokon a kereszténydemokrata pártnak vissza kellett vonnia javaslatát, mert e ja­vaslattal szembeszálltak úgyszólván az összes többi pártok — a kommu­nista párt. a szociáldemokraták, az át­települtek pártja és a szabad demok­raták. A bonni kormánykoalíció pártjai megegyeztek abban, hogy az 1957. évi választásokon lényegében az 1953. évi választási rendszert alkalmazzák. K. J. Vorosilov elvtársnak a Szovjetunió Hőse címet adományozták Moszkva, február 3. (TASZSZ). — Moszkvában közzétették a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének kö­vetkező határozatát: „A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozata K. J. Voro­silov elvtársnak a „Szovjetunió Hőse" cím odaítéléséről. K. J. Vorosilov elvtársat, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét a szovjet állam védelmében szerzett kiváló érdemeiért a Szovjet­unió Hőse címmel, a Lenin-renddel és az Arany Csillag-éremmel tüntetik ki. M. Taraszov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének kép­viselője, N. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1956. február 3." A francia kormány megkezdte az algíri kérdés tárgyalását Párizs, február 3. (ČTK). — Az új francia kormány ülése tárgyalási programjának egyik fő pontja Algír kérdésének és Guy Mollet miniszter­elnök algíri látogatásának megtárgya­lása volt. A francia miniszterelnök azért látogat el Algírba, hogy részt vegyen Catroux tábornoknak a kor­mányzói hivatalba iktatása aktusán. Soustelle volt kormányzó csütörtök délután elhagyta Algírt. Az algíri gyarmatosító körök ezt az alkalmat felhasználták arra, hogy tüntessenek a különböző reakciós szervezetek részvételével az Algírról való tanácskozások és Catroux tábor­nok kormányzóvá való kinevezése el­len. A reakciós körök azt vetik Cat­roux tábornol- szemére, hogy részt vett a tavalyi francia-marokkói ta­nácskozásokon. amelyek Mohamed narokkói szultán visszatérésével vég­ződtek. A „Figaro" és „Aurore" című re­akciós iapok az algíri eseményeknek jelentős figyelmet szenteltek és igye­keztek azt a benyomást kelteni, — amint arra az „Express" című radi­kális szocialista lap rámutat — hogy a „francia telepesek Algírban össze­függő reakciós gyarmati tömböt al­kotnak", ami egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A francia kormányt az algíri hely­zet halaszthatatlan megoldására az al­gíri események fejlődése készteti. Csütörtökön Algéria egész területén 24 órás általános sztrájk zajlott le, amit az algíri általános szakszervezet kezdeményezett. A sztrájk az algíri dolgozók béremelési követeléseiért, az összes politikai foglyok azonnali szabadonbocsátásáért, a rendkívüli állapot megszüntetéséért és a legszé­lesebb demokratikus szabadságjogok bevezetéséért tört ki. A nemzeti fel­szabadulás algíri frontja nyilatkoza­tot közölt azon problémákról, ame­lyekkel a francia kormánynak foglal­koznia kellene. A „Le Monde" közlése szerint a nyilatkozat elsősorban eze­ket a követeléseket tartalmazza: Al­géria nemzeti függetlenségének elis­merése a francia kormány által, a? összes politikai foglyok szabadonbo­csátása, a katonai hadműveletek be­szüntetése és az algíri kormány meg­alakítása, amely a francia kormány­nyal a teljes egyenjogúság alapján felvenné a tárgyalásokat. A párizsi lapok szerint egyidejűleg egész Algéria területén megélénkült és kiszélesedett a harci tevékenység, különösen az ország délnyugati ré­szében, az algíri-marokkói határ mentén. A harcok mindkét részről sok áldozattal jártak. *** Az algíri kérdésen kívül a francia kormánynak a legközelebbi időben meg kell vitatnia a Marokkóval és Tunisszal való kapcsolatok kérdését is. A marokkói kormányküldöttséggel való tárgyalások elodázásának eddig felhozott okai a franciaországi kor­mánykrízis befejezése után érvényü­ket vesztették és ezért számolni kell azzal, hogy a marokkói küldöttség és a szultán a legközelebbi napokban Pá­rizsba érkezik. A Neo-Destur-ban, a legnagyobb tuniszi nemzeti pártban uralkodó ko­moly ellentétek következtében Ha­bib Burgiba, e párt vezére és a tu­niszi kormány elnöke február 2-án váratlanul Párizsba érkezett. Habib Burgiba a politikai megfigyelők köz­lése szerint tárgyalni fog Tunisz füg­getlenségéről és az algíri helyzetről. Az algíri nép felszabadító harcát a tuniszi nép nagy szimpátiával fogad­A német dolgozók támogatják a varsói szerződés részvevőinek határozatait Berlin, február 3. (ČTK). — A Né­met Demokratikus Köztársaság véle­ménye középpontjában továbbra is a varsói szerződésben részt vevő álla­mok képviselőinek prágai tanácskozá­sa során elért eredmények vannak. Az NDK lakossága minden rétegének tagjai egyetértésüknek adnak kifeje­zést a prágai deklaráció javaslataival és készek minden erejükkel támogat­ni e iavaslatok megvalósítását. A lauchhammeri Rákosi Mátyás kok­szolóüzem mérnökei és technikusai levelet intéztek d Német Demokrati­kus Kormányhoz, amelyben ígérik, hogy munkájukkal hozz'árulnak a munkások és földművesek első német államának megszilárdításához, hogy teljesíthesse a varsói szerződésben vállalt kötelezettségeit. Hasonló levelet küldtek az unter­wellenborni Maxhütte Kohászati Üzem munkásai és technikai dolgozói, va­lamint a Kari Marx-stadti Vasművek grosskainei barnaszénbányák és egyéb üzemek alkalmazottai. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése Budapest, (ČTK). — A Magyar Dol­gozók Pártjának Központi Vezetősé­ge február 2-án teljes ülést tartott Az ülés résztvevői meghallgatták Matolcsi János elvtárs földművelés­ügyi miniszter, Szobek András elvtárs begyűjtési miniszter, Csergő János elvtárs kohászati és gépipari minisz­ter, Kiss Árpád elvtárs vegyiipari és energiaügyi miniszternek, valamint Pogácsás György elvtársnak, az állami gazdaságok minisztere beszámolóját a Központi Vezetőségnek a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló 1955. júniuži határozata végrehajtásával és az 1956 évre tervezett intézkedésekkel kapcso­latban. A Központi Vezetőség a beszámo­lókat megvitatta és az 1956-ra terve­zett intézkedéseket tudomásul vette. oya A washingtoni angol-amerikai közös nyilatkozat sajtóvisszhangja New York. február 3. (ČTK). — O'Donnel. a Dail.v News című New York-i lap tudósítóia kommentálja Eisenhower és Eden közös nyilatkoza­tát s közleményét és azt „a diplomá­ciai álszentesség és felfuvalkodottság klasszikus példájának" nevezi. A tu­dósító hangsúlyozza, hoqv ezeken a tárgyalásokon Naqv-Britannia nem lát­szott eqvenranqú szerepet, engednie kellett az'USA követeléseinek. O'Don­nel ezt írja: ..Edennek Washingtonban nem tettek semmilyen Ígéretet, amelv­lyel Londonba visszatérve megszilár­díthatná politikai helyzetét. A Dailv News meqállapítia. hogv „a tárgyalá­sok nem vetettek véget az USA és Nagv-Britannia közötti ellentéteknek" Az Associated Press hírügvnökség tu­dósítóia úgv véli. hogv az angol—ame­rikai ellentétek hátterében ..a brit és amerikai kőolaitársaságok éles vetél­kedés« áll". Az USA nem volt hai­landó engedményeket tenni a brit kőolaitársasáqoknak az arab félszige­ten. London, február 4. (ČTK). — Az egész angol saitó tovább kommentál­ia Eden brit miniszterelnök és Lloyd külügyminiszter tárgyalásait Eisenho­wer elnökkel és Dulles államtitkárral. A lapok elégedetlenségüket feiezik ki az értekezlet sovánv eredményei fe­lett és rámutatnak, hoov az ameri­kaiak nem tettek eleget a brit kí­vánságoknak sem a közép-keleti prob­lémák megoldásában, sem a Kínával folytatott kereskedelem szabaddá té­telének kérdéseiben, sem pediq a hid­rogénfegvverek gyártásának és kipró­bálásának kérdésében. A Times azt íria. hogv ..a távol-ke­leti kérdésekben Britannia és az USA között méo mindig ellentétek állanak fenn." A Dailv Telegraph című konzer­vatív lap kénvtelen beismerni, hoqv „a washingtoni értekezlet eredménye egyáltalán nem figyelemreméltó". OJ SZÓ 1956. február 5.

Next

/
Thumbnails
Contents