Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-28 / 59. szám, kedd

f. konifisi^ilnak irányelvei a Szovjetunió 1956-1960. évi nt«ef§ai!lis#!-feilis^ési ötévas iméUm VIS. Ä munka termelékenységének emelése ket és berendezéseket szereljenek fel (burgonyatisztítók-, zöldségvágó-, kenyérvágó-, mosogatógépek, nagy termelékenységű kombinált konyhagépezetek stb.). Az étkezdék és falatozók korszerű technikával való ellátásának az élenjáró munkamódszerek alkalmazásával együtt olcsóbbá kell tennie az étkezést és hozzá kell járulnia a közétkeztetési vállalatok szolgálatait igénybevevő lakosság körének kiszélesítéséhez. Az állami és szövetkezeti kereskedelem forgalmi költségeit kb. 17 százlékkai kell csökkenteni. Minden tekintetben elő kell mozdítani a kolhozkereskedelem további bővülését oly módon, hogy a fogyasztási szövetkezetek szélesebb bizományi kereskedelmet folytassanak a kolhozok és kolhoztagok mezőgazdasági termésfeleslegével. Rendezettebbé kell tenni a kolhozpiacokat a városokban és a munkás-lakótelepeken. A szovjet kereskedelem gyökeres megjavítása céljából biztosítani kell, hogy a dolgozók széleskörűen vegyenek részt a kereskedelmi és közétkeztetési vállalatok munkájának mindennapos ellenőrzésében. 8. Szükségesnek kell nyilvánítani a lakásépítkezés komoly megjavítását és jelentős bővítését, öt év alatt a városokban a munkás-lakótelepeken és falvakon állami eszközökből összesen kb. 205 millió négyzetméter területű lakóházat kell felépíteni, vagyis majdnem kétszer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Széleskörűen elő kell segíteni, hogv a munkások, alkalmazottak és kolhozparasztok megtakarított pénzükből, valamint állami és kolhozhitel igénybevételével lakóházat építhessenek. Ebből a célból több komplett összerakható szabványházat, építőanyagot és felszerelést kell eladni a j lakosságnak. Típustervek széleskörű alkalmazása, nagyipari munkamódszerek meghonosítása, a készgyártmányok és előre gyártott elemek alkalmazása, az építészeti túlzások megakadályozása és az építkezés idejének csökkentése révén öt év alatt legalább 20 százalékkal kell csökkenteni a lakásépítés költségeit. Fontos feladatnak tekintendő, hogy rendbehozzák és karbantartsák a meglevő lakásokat, tovább tatarozzák a lakóházakat. Biztosítani kell, hogy megjavuljon a városokban a közszolgáltatás. Elő kell írni a vízvtezeték-, csatorna-, központi fűtési és villamoshálózat továbbfejlesztését. 9. Lényegében meg kell valósítani az általános középiskolai oktatást a városokban és a falvakon oly módon, hoqv tízéves középfokú általános műveltséget nyújtó iskolákban és szakközépiskolákban tanuljanak a gyermekek és a fiatalok. Fejleszteni kell a politechnikai oktatást az általános műveltséget nyújtó iskolákban úgy, hogv a tanulók megismerkedjenek a korszerű mezőgazdasági termelés fontosabb ágazataival. Biztosítani kell az oktatás szoros kapcsolatát a társadalmilag hasznos munkával. A serdülő nemzedéket a munkához való kommunista viszonyra kell nevelni. A középiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók általános műveltsége színvonalának emelése céljából a hatodik ötéves tervben tovább kell folytatni az általános műveltséget n.vújto iskolák esti és távtanulási hálózatának fejlesztését, hogv a dolgozók termelőmunkájuk megszakítása nélkül tovább tanulhassanak. A középiskolák, a szakközépiskolák és a főiskolák felső osztályaiban és évfolyamain meg kell szüntetni a tandíjfizetést. 10. A felső és középfokú szakiskolákban a népgazdaság és a kulturális építőmunka szükségleteit kielégítő méretekben kell előírni a szskember-képzést. Öt év alatt a közép- és felsöbbfokú képesítéssel rendelkező szakemberek képzését általában kb. másfélszeresre, a nehézipar, az építőipar, a közlekedés és a mezőgazdaság számára pedig kb. kétszeresére kell növelni. Jelentős mértékben lehetővé kell tenni a fő- és középiskolákon esti- és távtanulást, hogv azoknak, akik a gyakorlatban szerzett tudásuk alapján mérnöki és technikusi beosztásban vannak, továbbá a munkásoknak és a kolhozparasztoknak tág lehetőségük legyen a főiskolai és középiskolai végzettség megszerzésére anélkül, hogy termelőmunkájukat megszakítanák. 11. Minden tekintetben fejleszteni kell a tudományt. Az elméleti kutatás szélesítésével minden tudományágban kell fokozni a tudományos intézmények szerepét a technikai haladásban és a termelés tudományos kutató intézeteinek munkáját úgy, hogy a tevékenységük közelebb kerüljön a gazdaság konkrét szükségleteihez. Biztosítani kell, hogy a szerkesztő és tervező szervek a legnagyobb mértékben felhasználhassák a hazai és külföldi tudomány és technika vívmányait. 12. Tekintettel arra, hogy a művészetek közül leginkább a filmművészetről lehet elmondani, hogy a tömeqeké, intézkedéseket kell tenni a filmgyártás fejlesztésére és a filmek eszmei és, művészi színvonalának emelésére, a mozihálózat bővítésére. Biztosítani kell, hogy az ötéves terv végén évente legalább 120 egész estét betöltő filmet gyártsunk. öt év alatt kb. 30 százalékkal kell növelni a filmvetítőgépek számát. A Szovjetunió Kulturális Ügyei Minisztériumának keretében 500 000 férőhelylyel filmszínházakat kell építeni, vagyis négyszer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Intézkedéseket kell tenni a rádióés televíziós adások további kiszélesítésére és megjavítására. Meg kell javítani a könyvtárak és üzemi klubok munkáját és meg kell szilárdítani anyagi bázisukat. Intézkedéseket kell tenni a könyvkiadás megjavítására és fejlesztésére. Növelni kell a könyvek, folyóiratok és lapok kiadását, gondot fordítva a kiadások és a példányszám további növelésére. Meg kell javítani a kiadott könyvek művészi és nyomdatechnikai kiállítását. 13. Biztosítani kell az egészségvédelem további fejlesztését, emelni kell a közegészségügyi szervek betegségmegelőző tevékenységének és a lakosság egészségügyéről való gondoskodás színvonalát. A kórházi ágyak számát 1955-höz viszonyítva 1960-ra hozzávetőlegesen 28 százalékkal, a bölcsődei férőhelyek számát 44 százalékkal, a gyermekotthonok férőhelyeinek számát 45 százalékkel, a szanatóriumok befogadóképességét 10 százalékkal, az üdülőkét 13 százalékkal kell növelni. Biztosítani kell a szanatóriumok és üdülők hálózatának fejlődését. Növelni kell az egészségügyi cikkek gyártásával foglalkozó ipar termelését, mégpedig úgy, hogy 1960-ban legalább kétszer annyit termeljen, mint 1955-ben. Meg kell javítani a munkát az ipari vállalatok munkásai és alkalmazottai munkabiztonsága, megbetegedések megelőzése terén, a vízforrásoknak, a levegőnek és a talajnak ipari szennyeződésektől való megvédése terén. Biztosítani kell a testnevelés és sport továbbfejlődését különösen a tanulók és az ifjúság körében. IX. A népgazdaság fejlesztése a szövetségi köztársaságokban és a termelő erők területi elosztása (Folytatás a 3. oldalról.) 1. Biztosítani kell a munka termelékenységének újabb nagyarányú emelését. mivel ez a termelés növelésére és a népiólét további fokozására irányuló feladatok teljesítésének döntő feltétele. A naav Lenin rámutatott arra. hogy a munka termelékenységének emelkedése a legfőbb dolog az új társadalmi rend győzelme szempontjától és hegy a kommunizmus, a kapitalizmussal szemben az önkéntes, az öntudatos, az egvesGl't. a modern technikát felhasználó munkások magasabbfokú termelékenységét jelenti. Az a tény. hogy az országban hatalmas ipari bázis van. s a hatodik ötéves tervben széleskörű intézkedések biztosítják a népgazdaság valamennyi ágazatának úi. magasabb technikai színvonalra emelkedését, továbbá az a tény. hogy mind nagvtbb számban állnak rendelkezésre és állnak kiképzés alatt szakmunkások és szikemberek, akik. eredményesen elsajátítják a korszerű technikát, mindez nagv lehetőségeket' nyit meg a munkatermelékenység emelkedése ütsménsk gyorsítására. 2. A munkatermelékenység emelésére vonatkozóan 1956—1960-ra a következő előirányzatokat kell megállapítani: az iparban — legalább 50.százalékkal kell emelni a munka termelékenységét. főképp a következő tényezőkkel: a munka műszaki színvonalának emelésével, az élenjáró technika és technolóqia meghonosításával, a termelési folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának általános kiszélesítésével, a berendezés korszerűsítésével. a vállalatok szakosításának széleskörű fejlesztésével és ezen az alapon futószalagos termelési módszerek bevezetésével, a munkaszervezés gyökeres megjavításával és a munkaidő veszteségek kiküszöbölésével. a segédmunkálatokra fordított munka csökkentésével; az építésben — legalább 52 százalékkal kell emelni a munkatermelékenységet. mégpedig az építkezések további iparosítása, sz előregyártón épületelemek széleskörű alkalmazása, az építő munkálatok komplex gépesítésének befejezése, a munkaszervezés komoly megjavítása, a segéd- és mel'ékmurtkála tokra fordított munka csökkentése útján; a vasúti közlekedésben — hozzávetőleg 34 százalékkal kell emelni a munka termelékenységét, mégpedig a vasútvonalak technikai felszerelésének további növelésével, a villany- és motoros vontatású szállítások részarányának emelésével, új. nagy teherbírású vasúti kocsik üzembeállításával, a oálvafenntartás újjáalakításával, a szerelvénvek forgalmi sebességének és áť'o^úlvának emelésével, valamint a munka jobb megszervezésévei: a tengeri közlekedésben 40 százalékkal. a folvami közlekedésben 35 százalékkal kell emelni a munka termelékenységét. mégpedig olv módon, hoov a hajóállományt oéoi berendezésekkel iebban ellátott, erősebb. korszerűbb hajótípusokkal egészítjük ki és meg javítjuk a hajóállomány kihasználását: a szovhozokban és az állami mezőoazdasági segédvállalatokban — minteov 70 százalékkal kell emelni a munka termelékenységét, mégpedig a nö\'

&nvá.oolási és termésbetakarítási mur>'"'Mok komplex gépesítésével, a Miun

1"'°i*nves állattenyésztési folyama-tok gépesítési színvonalának számottevő emelésével, a mezőgazdasági I 1. A szooialista termelés fejlesztésének és a társadalmi munka termelékenysége emelésének megállapított feladataival összhangban öt év alatt a nemzeti jövedelem növekedését (öszszehasonlítható árakban) körülbelül 60 százalékban kell megállapítani. Ennek alapján biztosítani kell a munkások és alkalmazottak jövedelmének és a parasztok jövedelmének további növekedését; jelentősen növelni ke-11 az egy lakosra eső élelmiszercikk és iparcikk fogyasztását. 2. 1960-ban el kell érni a Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak kb. 55 milliós számát. A munkások és alkalmazottak reálbérét átlagosan kb. 30. kell emelni. U J SZ O 1956. február 28. terményveszteségek kiküszöbölésével, valamint a munkaszervezés komolv megjavításával. A legfontosabb feladatnak kell tekinteni a 100 hektár földre eső mezőgazdasági termelés lénveges növelését. a termékek egv mázsájának termelésére számított munkaszükséglet egvideiű csökkentésével. 3. A hatodik ötéves tervben a mezőgazdasági termelés fejlesztésére iránvuló feladatok teljesítésének biztosítása szempontjából különösen nagv jelentőségű a kolhozmur.ka termelékenységének emelése. 4. A munka megszervezésében és a munkabérben mutatkozó hibák leggyorsabb kiküszöbölése és a személyes anyagi érdekeltséq fokozása céliíból: biztosítani kell a termelési technika és szervezés korszerű színvonalának megfelelő műszakilag megalapozott termelési normának széleskörű bevezetését; a munkások bérében emelni kell a bérdíiszabás szerinti részt, s a munkások szakképzettségének figyelembevételével az egyes ágak és szakmák bérdíiszabása színvonalának helyes viszonvát kell megállapítani: a bérezésben a nehéz munkát végző és túlmeleg műhelyekben dolgozó munkásoknak előnyt kell biztosítani; rendezni kell a mérnökök, a technikusok és az alkalmazottak egyes kategóriáinak bérét, meg kell szüntetni a mérnökök, a technikusok és alkaiümaziottaknak 'bérviszon valiban a sokféleséget és a következetlenséget; az úi technika bevezetésének, a munka termelékenysége növelésének, és az önköltség csökkentésének ösztönzésére fokozni kell a külön jutalmazás szerepét. 5. Folytatni kell az igazqatási apparátus további tökéletesítését, csökkentését és olcsóbbá tételét, meg kell szüntetni az apparátus felesleges és párhuzamosan működő láncszemeit és ki kell küszöbölni a felesleges közigazgatási kádereket. 6. Minden módon fejleszteni kell a termelés ésszerűsítőinek, a feltalálóknak és az újítóknak a tömegmozgalmát. s biztosítani kell az élenjáró tapasztalatok széleskörű propagandáját és elterjedését. 7. Meq kell javítani az iskolákban és a munkaerőtartalékok szakiskoláiban, valamint közvetlenül a termelésben a fiatalság szakmai oktatásának minőségét: az ország keleti területein minden erővel fejleszteni kell az iskolákban és a munkaerőtartalékok szakiskoláiban a szakmunkásképzést és e vidékeken bővíteni kell az iskolák és szakiskolák hálózatát. 8. biztosítani kell a munkaerőforrásoknak a néooazdaság ágazatai és az ország vidékei közötti legésszerűbb elosztását és e források helyes kihasználását. Különös figyelmet kell fordítani az ország keleti és északi vidékein levő vállalatok és építkezések munkaerő ellátására, szervezett munkástoborzásra és az ország más részein lakó dolgozóknak e vidékekre való önkéntes áttelepítésére. Meg kell javítani az áttelepülők gazdasáqi berendezkedését és biztosítani -kell számukra a lakóházak ideiében való építését. 9. A vállalatokban, elsősorban a bányákban a magas hőfokon történő munkafolyamatoknál és a munkások egészségére ártalmas • munkáknál a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazásával biztosítani kell a munkavédelem és a biztonsáI gi technika további megjavítását. Az alacsony béralapú munkások és alkalmazottak bérének színvonalát emelni kell. 3. A hatodik ötéves tervben meg kell rövidíteni a munkások és alkalmazottak munkaidejét. Meg kell bízni a Szovjetunió Minisztertanácsát, hogy dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyek alapján a hatodik ötéves tervben a munkások és alkalmazottak fokozatosan áttérnek a 7 órás munkanapra és a fő ágazatok, a szén- és bányaipar föld alatt dolgozó munkásai a hatórás munkanapra. Az első időszakban 1957-től kezdve a rövidített munkanapra a föld alatt és magas hőfokú műhelyekben dolgozó alkalmazottaknak kell áttérni. Azokban az iparágazatokban, ahol célszerű, a termelés körülményei szerint be kell vezetni az ötnapos munkahetet (két szabad nappal 8 órás munkanap mellett). Az 1956-os évtől kezdve két órával rövidebb munkanapot kell megállapítani a munkások és alkalmazottak számára, a szabad napok és ünnepek előtti napokon. 1956-tól újból be kell vezetni a 16 —18 éves fiatalkorúak hat órás munkanapját. A rövidített munkanap bevezetését a munkások és alkalmazottak béreinek csökkentése nélkül kell megvalósítani. 4. Minden módon meg kell javítani a munkásnők munkaviszonyait és életkörülményeit. További kedvezményeket kell adni az anyáknak, többek között meg kell hosszabbítani a terhesség és szülési szabadságot. 5. A mezőgazdasági és az állattenyésztési termelés jelentős növelésének és a kolhozparasztok munkája termelékenységének emelésével átlag legalább 40 százalékkal emelni kell a kolhozparasztok pénzteni és természetbeni jövedelmét, elsősorban a közös gazdálkodás jövedelmének növeléséből; jelentősen növelni kell a kolhozok közös alapját. 6. A munkások és alkalmazottak társadalombiztosítási segélyeire és illetményeire, a nyugdíjakra, a sokgyermekes és egyedül álló anyák segélyeire, a tanulók ösztöndíjaira, az ingyenes orvosi kezelésre, az ingyenes és kedvezményes szanatóriumi és üdülési beutalásokra, az ingyenes szakmatanulásra és szakképzettség emelésére, a szabadság alatt járó munkabérek kifizetésére és a dolgozók egyéb illetményeire ós kedvezményeire fordított állami kiadásokat 1955—1960-ig 154 milliárd rubelről 210 milliárd rubelre kell emelr.i. Rendezni kell a járadékbiztosítást, lényegesen emelni kell az alacsony nyugdíjakat, a jogtalanul magas nyugdíjakat azonban le kell szállítani, meg kell javítani az elaggottakról való gondoskodást, valamint azon rokkantak munkafeltételeit, akik anélkül, hogy egészségükre az káros volna, a társadalom számára sikeres munkát végezhetnek. 7. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát öt év alatt kb. 50 százalékkal kell növelni, biztosítva a falusi kiskereskedelmi áruforgalom gyorsabb növekedését. A köztársaságok, a kerületek és a területek kiskereskedelmi áruforgalmában a helyi élelmiszercikk és iparcikk források jelentős növelését kell előírni. Abból a célból, hogy a helyi szerveket kezdeménvezésre ösztönözzük és fokozzuk az állattenyésztési termékek termelésének növeléséért és a lakosság e cikkekkel való ellátásának megjavításáért való felelősségüket, változtatni kell az elosztás .jelenlegi rendszerén oly módon, hogy benne helyesen kapcsolódjanak a központosítás elvei a lakosság ellátása meglevő forrásainak kihasználásában tanúsított helyi kezdeményezés fejlesztésével. Az üzletek és boltok hálózatát fejleszteni kell oly módon, hogy öt év alatt legalább 40 százalékkal "növeljük a kereskedelmi hálózatban a munkahelyek számát. Biztosítani kell a kereskedelmi hálózat modern berendezésekkel való ellátását és a növekvő áruforgalom követelményeinek megfelelő, a kereskedelem kultúráját emelő haladó kereskedelmi módszerek széleskörű alkalmazását. Növelni kell az áruk tárolásának biztosítására a raktárak, hűtőházak és zöldségraktárak építését, meg kell szervezni az áraknak az üzletbe érkezése előtti osztályozását, amivel megjavul az üzletek kellő választékú áruval való ellátása. öt év alatt legalább 50 százalékkal kell bővíteni az éttermi hálózatot és kb. 75 százalékkal kell növelni a közélelmezési vállalatok termelését. Fejleszteni kell a gyárak, a bányák, a gépállomások, a szovhozok és a tanintézetek étkezdéjének hálózatát és különösen a nyilvános étkezdék hálózatát, hogy -necsak a dolgozók, hanem családtagjaik számára is biztosítsuk a közélelmezés szolgáltatásait, hogv megkönnyítsük a nők munkáját. Jelentősen bővíteni kell az iskolai étkezdék és büfék hálózatát. Az étkezdékben, a kávéházakban, a teaházakban, a falatozókban és a büfékben mindenütt biztosítani kell az önkiszolgálásra való áttérést, mert ez a kereskedelem leghaladóbb formája és lehetővé teszi a fogyasztók kiszolgálásának meggyorsítását és megjavítását. Minden eszközzel fejleszteni kell az ebéd házhoz szállítását és az előzetes ebédmegrendelések elfogadását. Gépesíteni kell a munkaiqényes főzéselőkészítő folyamatokat olv módon, hogy a közélelmezési vállalatoknál korszerű, tökéletes gépezeteBiztosi tani kell a termelőerők jobb I területi elosztását, közelebb kell hozni az ipart a nyersanyagforrásokhoz, a fűtőanyag és energetikai forrásokhoz, valamint a fogyasztási körzetekhez. Helyesen kell szakosítani és komplex módon kel! fejleszteni a gazdasági tájegységeket a természetbeni ' és munkaeröadottságok jobb kihasználásának figyelembe vételével a társadalmi munka termelékenységének emelése céljából. Meg kell gyorsítani a keleti országrészek gazdag természeti erőforrásainak kiaknázását, biztosítani kell. hogy Nyugat- és Kelet-Szibériában, valamint a Kazah SZSZK-ban gyorsabb ütemű legyen az ipari építkezés, mint a Szovjetunióban egészben véve. I Az irányelvek további részei ezután felsorolják' az egyes köztársaságok népgazdaságának fejlesztésének fő feladatait. * * * Az irányelvek befejező része végül a következőket írja: A hatodik ötéves terv a Szovjetnrťó népgazdaságának és mindenekelőtt a nehéziparnak a szociaiísta gazdaság alapjának új hatalmas fejlődését irányozza elő. E terv megvalósulása a Szovjetunió gazdasági erejének és törhetetlen védelmi képességének további megszilárdulását', a nép jólétének jelentékeny növelését, a szovjet kultúra fejlődését fogja jelenteni. VIII. A nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése