Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-28 / 59. szám, kedd

Wfffi oldi sajtóvisszhangok ,as SZKP XX. hongret<szusúroí A BÉKE VILÁGOS TÁVLATAI A KONGRESSZUS TÉZISEINEK ÓRIÁSI JELENTŐSÉGÜK VAN A NEMZETKŐZI ÉLETBEN Valamennyi központi lengyel lap részletesen foglalkozik a Szovietunió Kommunista Pártia XX. kongresszu­sának eredményeivel. A Trvbuna Lu­du című lap a többi között ezt ír­ja: Az SZKP XX. kongresszusán sok elméleti tézist ismertettek. E tézisek általános érdeklődéssel találkoztak, mert a marxista-leninista tudomány alkotó érvényesítésének példájául szolgálnak és ezért óriási jelentősé­gük van a nemzetközi életben. A lap hangsúlyozza, hogv a kongresszus ál­talánosította azokat a történelmi vál­tozásokat, melyek a nemzetközi élet­ben legutóbbi években történtek. A KONGRESSZUS A SZOVJETUNIÓ ÚJ, MÉG GYORSABB ELŐRE­HALADÁSÁNAK ALAPJAIT VETETTE MEG A bukaresti Scinteia lap vezér­cikkben foglalkozik a kongresszus An<~ol lapok Lloyd karacsi útjŕról London, február 27. f ČTK). — Az angol sajtó jelenti, hogv Selwyn Lloyd brit külüqyminiszter február , 29-én Karacsiba utazik, hogv részt veqven a SEATO tanácsának ülésén. Útköz­ben meglátogatja Kairót. Delhit és Ankarát. Az Observer konzervatív hetilap diplomáciai megfigvelőie kijelentette, hogv e látogatáskor valószínűiét) kí­sérletet tesznek „a" baqdadi egyez­mény megkötése diplomáciai követ­kezményeinek enyhítésére." A cikkíró szerint „Lloyd kénytelen lesz Delhi­ben és Kairóban meggyőző érvekkel bizonyítani, hogv a bagdadi eavez­ménvt nem szabad területi és nem­zetközi szempontból veszélyes úiítás­nak tekinteni. „Lloydnak és Dullesnek a karacsi út előtt tudatosítani kellene, hogy Nagv-Britannia és az USA valameny­nyi szövetségese Nvugat politikáját a legsötétebb színben látja," — írja Knox. eseményeivel. Rámutat arra, hogv a kongresszus a Szovjetunió új, még gyorsabb előrehaladásának alapjait fektette le a kommunizmus magasla­tai felé. Hozzájárult a szocialista tá­bor még szorosabb -tömörítéséhez és a népek közötti békéért folyó harc megerősítéséhez. A BÉKE VILÁGOS TÁVLATA Az indiai lapok leközölték a XX. kongresszus részletes anyagát. A Statesman című lap „A béke világos távlata" címen beszámol a kongresz­szus eredményeiről. A Morgen Tidningen svéd lap rá­mutat arra. hogv a kongresszus je­lentős határkő a Szovjetunió törté­nelmében. A HÁBORÜ MEGHIÚSÍTÁSÁNAK NAGY LEHETŐSÉGE A NÉMET NÉPRE NÉZVE ÉLETKÉRDÉS A Német Demokratikus Köztársa­ság sajtója nagy figyelmet szentel a XX. kongresszus eredményeinek. A Neues Deutschland című lap vezér­cikkében a többi között azt írja, hogv Németország a háborús ve­szedelem tűzfészkeinek egyike. Ez a Német Demokratikus Köztársaságra nézve azt jelenti, hogy küzdeni kell a német militarizmus és a Washing­ton—Bonn tengely ellen. A német népet atomháború esetén különösen nagy veszélv fenyegeti. A háború meghiúsításának nagy lehetősége a német népre nézve életkérdés. Aden­auer politikája Nvugat-Németorpzá­got az imperialista világrendszerhez köti, amelynek nincs jövője. A Német Demokratikus Köztársaság már az új világ küszöbén áll. Megvalósítható-e a szocializmus Olaszországban parlamenti módszerekkel? Togliatti elvtárs nyilatkozata Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára válaszolt az United Press amerikai hírügynökség moszkvai tudósítójának kérdéseire. A kérdések és válaszok a következők voltak: DOSZERÜ KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK MIÉRT HARCOL ALGÉRIA NÉPE Kérdés : Egyetért-e azzal a véleménnyel, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen? Válasz: Kétségtelenül. Teljes mértékben egyet értek ezzel. Az a tétel, amelyet Hruscsov kifejtett, pontosan megfelel a jelenlegi világ­helyzetnek. Kérdés: Véleménye szerint lehetséges-e parlamenti módsze­rekkel megvalósítani a szocializ­must Olaszországban? Válasz: E lehetőség általában fennáll. Nem kétséges, .hogy Olasz­ország politikailag aktív lakosságá­nak többsége mélyreható szerkezeti reformok megvalósítását óhajtja az ország gazdaságában, mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban. Ezek a reformok edveznének a dolgozó lakosságnak és pontosan a szocializ­mus irányában haladnának. A politikailag aktív olasz lakosság­nak ez a többségi aránya azonban még nem jut kifejezésre parlamenti többségben. De ez bekövetkezhet és mi azért munkálkodunk, hogy bekö-. vetkezzék. Megtörténhetik azonban, hogy a szocialista átalakulást ellenző FÉLELEM AZ IGAZSÁGTÓL Moszkva, február 27. TASZSZ. — A moszkvai Pravda közölte D. Kraminov nágy cikkét a fenti címmel. A cikkben többek között ez áll: „Az egész világ nagy figyelemmel és lankadatlan érdeklődéssel figyelte a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. konqresszusának lefolyását — írja Kraminov. — A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusa meg­szilárdította a tartós béke, valamint a nemzetek közötti együttműködés után vágyó néptömegekben a jövőbe vetett reményt és biztonság érzését. A béke ellenségeiben pedig ingerült­séget, zavart és félelmet keltett. A külföldön különös figyelemmel fogadták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tevé­kenységéről szóló beszámolót, a nem­zetközi helyzetről mondott beszéde­ket, valamint a kongresszusnak a Központi Bizottság tevékenységéről szóló beszámoló határozatát." A jelen­legi nemzetközi helyzetnek a kong­1 resszuson elhangzott alapos és mély elemzése sok tényezőt arra kényíze­rített, hogy figyelmesebben foglalkoz­zék a jelenlegi helyzettel. Nemcsak a marxisták, hanem sok burzsoá poli­tikus és megfigyelő is elismerte a kongresszusi elemzés mélységét és helyességét. Még a burzsoá sajtó egyes szervei sem kísérelték meg, hogy tagadják N.Sz. Hruscsov beszámolójának, vala­mint a beszámolóra vonatkozó határo­zatnak helyességét. Min^ többen vannak azok, akik be­ismerik, hogy a jelenlegi nemzetközi körülményeit között a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együttélése az egyedüli helyes és le­hetséges út. Bizoivos burzsoá körök Nyugat-Né­metországban, Kanadában, Nagy-Bri­tar­T*^an. Franciaországban. Olaszor­sz"~On. az Egyesült Államokban és más államokban szívesen fogadták a kü'"" ,-öző ,t*-sadalml rendszerű álla­mik b*Vés együttélésének gondolatát. Az USA-nak és szövetséges orszá­gainak legreakciősabb körei azonban nem voltak kénesek arra. hoov éssze­rűéi nnrirlolkozzanak. Nem merték a s?o"^t iavaslatok lénveoét meqtár­gvalni Ehelyett až ijedt emberek hisztérikus sietségével utasították propagandistáikat, hogy ferdítsék el a szovjet javaslatokat és azokat a mo­tívumokat, amelyekből ezek erednek. A reakciós lapok kezdték világgá kürtölni, hogy a Szovjetunió állítólag nem kívánja a béke megszilárdítását, hanem a nemzetközi helyzet kiélező­dését. A napokban e kampányba be­kapcsolódott Dulles, az USA külügy­minisztere is, aki február 24-én a szenátus külügyi bizottságában mon­dott beszédet. Az amerikai és angol lapok, valamint politikai tényezők iqyekszenek a kongresszus világos és fontos okmányait kiforgatni azzal a céllal, hogy meggátolják a kapitalista orszáqok népei számára, hogy megis­merkedhessenek a béke megszilárdí­tása és a nemzetközi eqyüttműködés szovjet programjának lényegével. A burzsoá sajtó ezen álláspontja legjob­ban mutatja, hogy a legnagyobb ka­pitalista országok befolyásos tényezői félnek attól, hogy népüknek meg­mondják az igazságot a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sáqa tevékenységéről szóló beszámo­ló iqazi tartalmáról és azokról a ja­vaslatokról, amelyeket a XX. kong­resszuson előterjesztetik és amelyek olv fontosak a világ valamennyi né­pének. Ezek a tényezők elárulták attól va­'ó félelmüket, hogy nemcsak Ázsia és Afrika, hanem Európa és Amerika népei is összehasonlítják a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz­szusán elfogadott béke-programot az amerikai „erőoolitikával" és hogy ez az összehasonlítás egyáltalán nem lesz javára a lázas fegyverkezés és katonai egyezmények híveinek. Az Atlanti Tömb diplomatái és propaqandistái megtámadták a Szov­ietunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát és főleg N. Sz. Hrus­csov beszámolóját nemcsak azért, mert az N. Sz. Hruscsov által elő­terjesztett proqram arra kényszeríti őket, hogy leleplezzék külpolitikájuk minden hamissáqát és kilátástalansá­gát. Nyugtalanok és le vannak törve, mert nem képesek ezen viláqos és érthető programmal szemben hasonló konkrét és> elfogadható javaslatokkal 'é"vii a nemzetek elé. A nemzetközi feszültséq fenntar­tsa híveinek nem sikerült a néoeket beosonni. Az igazság megta'sija_ a vilén sok mi'b'ó nőnemek szívéhez és eszéhez vezető utat." pártokon belül azok az irányzatok kerekednek felül, amelyek antidemok­ratikus intézkedésekkel, a munkások és a demokrácia elnyomásával, sőt — mint annak idején a fasiszták, nyílt erő­szakkal akarják megakadályozni a haladást. Ebben az eretben nyilván­való, hogy a mi perspektíváink is ennek a helyzetnek megfelelően fog­nak alakulni. Kérdés: Milyen konkrét gya­korlati lépéseket tesz vagy tervez az Olasz Kommunista Párt a há­ború elkerülésére és a szocializ­musnak parlamenti eszközökkel való megvalósítására? Válasz: Gyakorlatilag és min­denekelőtt parlamenti síkon minden tőlünk telhetőt el akarunk követni olyan kormánytöbbség kialakulása ér­dekében, amely elősegítené a nem­zetközi feszültség további enyhülését, valamint mélyreható gazdasági és társadalmi reformok megvalósítását. Ez lenne az.első lépés, mégpedig olyan lépés, amely javára válna az ország helyzetének mind bel­politikai síkon, mind pedig a nemzet­közi kapcsolatokban. Nagy részben a katolikus mozgalom irányzatától függ azonban, hogy Olaszországnak milyen gyorsan sikerül majd ilyen irányban haladnia. Tudjuk, hogy — legalábbis országunkban — a hívők többségük­ben éppúgy érdeklődnek a társadal­mi haladás és a nemzetközi kapcso­latok békés fejlődése iránt, mint mi. Ez a tény — ilyen vagy olyan módon — egyre nagyobb mértékben jut majd kifejezésre az olasz politikai életben. ROMÁBAN február 27-én kezdő­dött a legnagyobb olasz szakszervezeti szövetséqben tömörült munkások IV. országos kongresszusa. (TASZSZ). DAMASZKUSZBÓL érkező hírek sze­rint a nyugati hatalmak rá akarják bírni az arab államokat, hogy ismerjék el az USA. Nagy-Britannia és Francia­ország között 1950-ben létrejött egyez­mény;- ezen államok esetleges katonai beavatkozásáról a Közép-Keleten ki­tört konfliktus esetén. (ČTK). A NYUGAT-NÉMET bíróság egy évi börtönre ítélte . Hans Dud mühlelmi nyugatnémet hazafit azért, hogy mint a Szabad Német Ifjúsági Szövetség tagja részt vett az amszterdami nem­zetközi ifjúsági összejövetelen. Mivel a Szabad Német Ifjúsági Szövetséget Nyugat-Németországban betiltották, Hans Dud részvételét a külföldi if­júsági találkozón a bonni kormány ellen elkövetett „összeesküvésnek" minősítik. (ČTK). AZ OBSERVER című befolyásos an­gol hetilap cikkében nyugtalanságát fejezi ki afölött a lehetőséq fölött, hoqv a brit kormány úi gazdasági in­tézkedéseinek kedvezőtlen hatása lesz a brit impérium országaira. A lap rá­mutat arra, hogy e politika következ­tében méqinkább csökken ezekben az orszáqokban a lakosság é'etsz'nvona­la. Ez különö c on az angol qvarmatokra vonofkn-ik (ČTK). KASMÍR miniszterelnöke. Gulam Mohamed Baksi Delhiből érkezett hí­rek szerint február 25-én Anantna­gonban eqv népgyűlésen mondott be­szédében kijelentette, _ hoqy Kasmír Indiához tartozik, és az államok egész sora támogatja Kasmírnak^ az Indiai szövetséghez való csatlakozását. Sza­dik minisztprenökheh'ettes ezzel kap­oso'atban rámutatott arra. hogy N. A- Bulganvin és N. Sz Hruscsov szov­iet államférfiak kasmíri látogatásuk­kor kijelentették, hogy Kasmír India része. (ČTK). egújabb jelentések szerint az északafrikai harcoknak új szakasza kezdődött meg. A francia gyarmatosítók eddig csak „kisszámi'i bennszülött terroristá­ról" beszéltek. Idővel, amint egyre több francia csapatot kellett kül­deni Észak-Afrikába, az ellenállók számát 12 000-re tették. így is kü­lönös, miért kellett a 12 000 rosz­szul felszerelt „terroristával" szemben negyedmillió francia ka­tonát bevetni? Néhány nap óta a francia pol­gári sajtó hangja megváltozott. A „Les Echos" szerint a felkelők száma meghaladja a 20 000-et. A lap szerint a francia erök most már nem a szabadságharcosok és ellenállók különböző csoportjaival, hanem igazi hadsereggel állanak szemben, amelynek tagjai egyen­ruhában harcolnak, önműködő fegyverekkel és aknavetőkkel van­nak felszerelve és egységes terv alapján hajtják végre hadművele­teiket. A Figaro arról panaszodik, hogy a felkelők ellen bevetett szí­nes csapatok „megbízhatatlanok" és gyakran átmennek a felkelők oldalára. Ezért a francia reakció az 1956-os katonai évfolyam azon­nali behívását követeli, sőt azt is, hogy a Nyugat-Németországban állomásozó francia csapatokat ha­ladéktalanul vessék be Észak-Afri­kában és helyükre színes csapato­kat küldjenek Németországba, a NATO-tói előírt létszám betöltésé-, re. A francia burzsoázia, — nem egész két esztendővel az indokínai gyarmati háború számára oly gyá­szos befejezése után — újra moz­gósít. De a harcok kimenetele Észak-Afrikában sem lehet kétsé­ges. Az ottani lakosság már évti­zedek óta küzd a francia gyarmati kizsákmányolás ellen és a harcok hol Marokkóban, hol Algériában, hol pedig Tuniszban lángoltak fel. 1954 novembere óta folyik Algé­riában a rendszeres ellenállás. A negyedmilliós, legnehezebb harci eszközökkel felszerelt francia gyarmati hadsereg természetesen nem néhány ezer „terrorista", ha­nem az egész ottani nép ellen har­col. Mi az oka a bennszülött lakos­ság elkeseredett ellenállásának? Elsősorban az óriási nyomor. Al­géria kilenc és félmillió főnyi la­kosságából nyolc millió 300 ezer az arab és a berber és csak egy. millió 200 ezer a francia. Guy Mollet francia miniszterelnök sza­vai szerint is legalább hat millió muzulmánnak nincs rendes kerese-; te, másfél millió pedig kimondot­tan éhezik. A francia nemzetgyű­lésben mondott beszédében felhoz­ta, hogy az algériai franciák évi átlagos keresete 208 000 frank, míg a bennszülötteké csak 33 000 frank, vagyis a franciákénak alig hatod része. A francia nagybur­zsoázia Illustration című folyó­irata a nem francia lakosság évi átlagos jövedelmét csak 20 000 frankra (kb. 400 csehszlovák ko­rona) teszi. Ha ehhOz hozzászámít­juk, hogy mit jelentenek a tőkés, még hozzá gyarmati világban az ilyen átlagok, vagyis hogy ez az átlag a kisszámú földbirtokos és kereskedő hatalmas jövedelméből és milliók nincstelenségéből tevő­dik össze: előttünk áll az algériai nép borzalmas helyzete. Az új francia kormány is kény­telen látni ezeket a tényeket. Guy Mollet algériai útja után a másfél millió éhező számára azonnali in­ségakciót és a hat millió rendsze­res munkát nélkülöző számára megfelelő állandó munkaalkalmak megteremtését javasolja. Akik ná­lunk visszaemlékeznek a kapita­lista világra, jól tudják, mit jelen­tenek az ilyen „jótékonysági ak­ciók" és „munkaalkalmak terem­tése." A francia baloldal és az algériai nép követelése egyszerű és vilá­gos: azonnali tűzszünet Algéria nemzeti létének elismerése alap­ján, a francia gyarmati kiváltsá­gok megszüntetése, szociális re­formok, elsősorban a nagybirtok felosztásának végrehajtása az al­gériai nép hivatott képviselői által. E természetes követelések ellen persze a francia gyarmati körök kézzel-lábbal kapálódznak. Wey­gand tábornok, a francia impéria-: lizmus ismert képviselője a „Mon­de"-ban ezt írja: „A kereskedelmi forgalom Franciaország és Észak­Afrika között 1954-ben 500 milli­árd frankot tett ki. Ennek elvesz­tése alapjaiban rendítené meg a Francia Uniót. Franciaországban magában pedig a kommunisták malmára hajtaná a vizet." Ügy látszik, a francia burzsoá-, zia Indokínában mit sem tanult. Sz. Ľ, Tovább tart a versengés a Saar-vldékért árcius 3-án Bonnban foly­tatiák a Saar-vidék kér­désének megoldását Franciaország és a Német Szövetségi Köztársa­ság képviselői. Alig egy hete Pá­rizsban Pineau és von Brentano csak a „szívélyes légkör" megte­remtéséig jutottak el a tárgyalá­sokról kiadott szűkszavú záróköz­lemény szerint. Megegyezést nem sikerült elérni. Nézzük meg közelebbről, melyek azok az ellentétek, amelvek lehe­tetlenné teszik a régóta vaiúdó Saar-kérdés megoldását. A francia kormánynak Bonnba eljuttatott (nyilvánosságra nem hozott) memoranduma szerint Franciaország a következő köve­teléseket támasztia a Saar-kér­déssel kapcsolatban: 1. A bonni kormánv kezdje meg a Mosel-csatorna építését. mint a aazdasáai átmenet első lépését. 2. A Saar-vidéki bányák igaz­gatásában 50 százalékos vezetés a franciákat illeti. 3. A Wadski-bányákban tovább­ra is biztosítani kell a szénfejtést a lotharingiai kohóműveknek. 4. A francia Saar-vidéki keres­kedelmi és kulturális kapcsolatok meaőrzése. 5. A Saar-vidéknek az NSZK­hoz való telies csatolása tíz évig tartson. Von Brentano 'ezekre a francia követelésekre ..szívélves légkör­ben" ugvan. de azt mondta: — Nem és nem! A nyugatnémet kormány azt akaria. hogv a Saar-vidéket azon­nal csatolják a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági rendszeré­be. Ez természetes is. A nyugat­német militaristáknak azonnal szükségük van e gazdag vidékre. A Wehrmacht felszereléséhez ne­héz fegyverek kellenek. A Saar-vidéki hárommillió ton­na acélra és a 17 millió tonna kőszén évi termelésére az úirafel­fegyverzés útián haladó Bonn erő­sen számít. A Mosel-csatorna építése Bren­tano szerint elsősorban a Bene­lux (Belgium. Hollandia. Luxem­burg) államok érdeke és feladata. A gazdasági kapcsolatokat pedig maid megőrzi, „ahogy lehet." A kérdések még bonyolódnak, mert a Saar-vidéki vezető politi­kai körök komolvan megsértőd­tek. hogy sorsukról — nélkülük akarnak dönteni Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői. A francia és a német burzsoázia tovább torzsalkodik a Saar-vidé­kért. Az évek óta húzódó tárgya­lások igazi oka, hogy mind a két ország burzsoáziája magáénak szeretné tudni ezt. a kimeríthetet­len gazdagságú vidéket. A szakér­tők már összegyűitötték a vitás pontokat, hogv március 3-án „szi­vélyes baráti légkörben" tovább folvtassák a vitát. Akármilyen eredményeket is hoz maid a március 3-i tárgyalás, a versengő kapitalisták csak elodáz­hatják. de tartósan meg nem old­hatják a Saar-vidék kérdését. Ezt az egyre bonvolódó kérdést csak egy egységes, békeszerző Német­ország tudná véglegesen megolda­ni. OJ SZO c 1956. február 28. **

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents