Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-28 / 59. szám, kedd

Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956-1960. évi nemzetgazdaság-fejlesztési ötéves tervéhez (Fo:ytatás a 2. oldalról) kell építeni az Uraiban, és két, összesen évi 95 ezer tonna kapacitású kovácsprés-részieqet az épülőben lévő pavlodari kombájngyárban, és a petropalovszki hengerműben. 4. Meg kell tiltani kisöntődék és kovácsprés-részlegek építését az olyan körzetekben lévő gépgyárakban, ahol szakosított .öntőüzemek, illetve kovácsprésüzemek és üzemrészlegek működnek vagy épülnek. Az öntő- és kovácsprés-üzemek, illetve üzemrészlegek legújabb felszereléssel való ellátása céliából a Szovjetunió különböző körzeteiben üj gyárakat kel! építeni, amelvek öntödei felszereléseket, öntő- és kovácsprés-részlegek gépesítéséhez szükséges gépeket gyártanak. 5. Teljes mértékben ki kell elégíteni az iparvállalatok szabványeszköz-szükségletét, oly módon, hogv az ötéves terv idején megteremtjük az ilyen eszközök gyártásához szükséges kapacitásokat a szakosított üzemekben és üzemrészlegekben. 6. A szakosított üzemekben és üzemrészlegekben 1960-ban körülbelül 90 százalékkal kell emelni a traktorokhoz és mezőgazdasági gépekhez szükséges pótalkatrészek gyártását. Széles körben be kell vezetni a gépkocsi-javítás agregát módszerét, a szakosított üzemekben készített alkatrészek és agregátok felhasználásával. 7. Oj fémmegmunkáló és fafeldolgozó gépeket előállító szakosított üzemeket kell építeni. 8. A Szovietunió különböző gazdasági körzeteiben szakosított vállalatokat és üzemrészlegeket kell létesíteni elektródok, gumitömegcikkek, műanyagok, fa, ácsfa, és egyéb termékek előállítására, hogy biztosítsák az illető körzet ipari vállalatainak szükségleteit, függetlenül attól, melyik központi hivatalhoz tartoznak e vállalatok. 9. Legalább 15 szakosított fűrészés famegmunkáló vállalatot kell építeni, összesen 4 és félmillió köbméter fűrészelt anyagot előállító kapacitással, amelyek a gépkocsigyártáshoz, a mezőgazdasági gépgyártáshoz, a vagongvártáshoz, továbbá a bútorgyárak számára szükséges készítményeket és alkatrészeket fogják gyártani. 10. Távlati tervet kell kidolgozni az ipar szakosítására és együttműködésére a Szovietunió oazdasági körzetei és a nagy ipari központok szerint. IV. Mezőgazdaság 1. Biztosítani kell a növényi és. az állattenyésztési termelés gyors fellendítését. 1960-ban a gabonafélék össztermésének el kell érnie a 180 millfó tonnát (11 milliárd pudot). öt év alatt a következő arányban kell növelni az ipari növények, a burgonya, a zöldségfélék és az állati termékek termelését: 1960 százalékokban 1955-höz képest 156 135 154 185 218 200 195 254 182 Magvasgyapot Rostlen Cukorrépa Burgonya Zöldségfélék Hús Tej Tojás Gyapjú 2. Rendszeresen emelni kell a mezőgazdasági termelés kWtúráját, a mezőgazdasági tudomány eredményeinek és a legjobb tapasztalatoknak széleskörű felhasználásával; a helyi körülmények között legnagyobb terméshozamú növényeket és növényfajtákat, az adott körülmények között legnagyobb hozamú állatfajokat kell meghonosítani; a kolhozokban és szovhozokban helyesen kell összeegyeztetni a különféle mezőgazdasági ágakat. 3. Minden tekintetben meg kell javítani a mezőgazdasági növények művelésének agrotechnikáját, széleskörűen alkalmazni kell a gyapotnál, napraforgónál, kukoricánál és más, serközi művelést igénylő növényeknél a négyzetes-fészkes vetési módszert; a kapásnövények müvelésében és betakarításában be kell vezetni a komplex gépesítést. Meg kell javítani a műtrágyák, valamint a szervestrágyák (istállótrágya, tőzeg, komposztok) alkalmazását. Jelentősen növelni kell a baktériumos műtrágyák gyártását, biztosítani kell a folyékony nitrogén-műtrágyák termelését. Meg kell szervezni mészgyártást, a mezőgazdaság szükségleteit fedező mennyiségben. 4. A szemestermények termelésének további fellendítése céljából 1956-ban a szűz- és parlagföldekbői legalább 30 millió hektárt kell bevetni, s folytatni kell a nagy beruházásokat nem igénylő szűz- és parlagföldek hasznosítását, amelyeken Szibt-.ia, az Ural, Távol-Kelet, a Volgamellék, Kazahsztán, a nem fekete föidű övezet kerületeiben és más vidékek kerületeiben állandóan jó termést lehet elérni. Jelentősen növelni kell a szemestermények terméshozamát, s ezeknél a legközelebbi években mindenütt át kell térni a legnagyobb termést adó és legjobb minőséoü szemtermést biztosító, rajonizált vetömagfajták alkalmazására. Terjeszteni kell a kukoricatermesztést, amely a legbővebben termő növény. 196Ö-ra a kukorica vetésterületét legalább 28 millió hektárra kell növelni a kolhozokban és szovhozokban. Széles körben meg kell szervezni a hibridkukorica vetőmag termelésé*: - elsősorban a szovhozokban, továbbá a növénynemesítő állomásokon és a kolhozokban. 5. Biztosítani kell a gyapot terméshozamának további növelését. Jelentősen növelni kell a len termésho zamát, bővíteni a vetésterületét Emelni kell a cukorrépa terméshozamait és ki kell bővíteni a vetésterületet a fő cukorrépa termelő kör zetekben, valamint a kedvező adottságú cukorrépa-termelő kerületek ben. 6. A városi lakosság növekvő tejtermék- és zöldségszükségletének biztosítása céljából bővíteni kell a városok és az ipari központok környé kén a meglevő tej- és zöidségöveza teket, s újakat kell létesíteni. Üj szov'iozokat kell alakítani ezekben az övezetekben, továbbá szükség esetén a meglevő városkörnyéki szovhozokat tej-, burgonya- és zöldségfélék termelésére kell szakosítani. 7. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves tervhez képest legalább 50—100 százalékkal kell növelni a gyümölcs-, bogyósgyümölcs- és szőlőtermelést, Még több gyümölcsfacsemete- és szőlőoltvány kertet kell létesíteni, s biztosítani kell, ho^y ezekben jelentősen növeljék a legjobb gyümölcsfa- és szőlőfajták csemeteanyagát. 8. Jelentősen bővíteni kell a selyemhernyó tenyésztést, különösen az üzbég SZSZK-ban. a Turkmén SZSZK-ban. a Tádzsik SZSZKban. az Ukrán SZSZK-ban. 1960-ra a selyemgubó termést 38 000 tonnára kell emelni. 9. Minden tekintetben fejleszteni kell a kolhozok, valamint a szovhozok közös állattenyésztését. Növelni kell a hústermelést, elsősorban a sertéstenyésztés fejlesztésével, minthogy a sertéstenyésztés az az állattenyésztési ág, amely a legg"orsabban fejleszthető . ,z ország hústermelésében a sertéshús-termelés részarányát 50 százalékra kell emelni. Ebből a célból mindenekelőtt a hús- és szalonnasertés-hízlalái előnyeit kell kihasználni. Tiztositani kell az OSZSZSZK és az Ukrán SZSZK régi juhtenyésztő kerületeiben a finomayapias és félfinomgyapjas juhtenyésztés további fejlesztését, s ugyancsak minden tekintetben fejleszteni kell a finomgyapjas juhtenyésztést Kelet-Szibéria, a Kazah SZSZK, a Kirgiz SZSZK, az Azerbajdzsán SZSZK, a Grúz SZSZK és az Örmény SZSZK kerületeiben. 10. Lényegeser növelni kell a ta karmánytermelést a kolhozokban és a szovhozokban, olyan mértékben, hogy teljes egészében fedezze valamennyi állat- és baromfifajta takarmányszükségletét. továbbá a kolhozokban több takarmányt kell kiosztani a kolhozparasztok egyéni állatállománya számára. A kolhozok és Si.Jvhozok gondoskodjanak nagyobb tartalék-takarmányalapjáról. 11. öt év alatt körülbelül 2,1 millió hektárral kell növelni az öntözött földterületet, még pedig 800 000 hektárral olyan módon, hogy átépítik az öntözőrendszerek :t, s biztosítják a hozzájuk csatlakozó felhasználatlan földek vízellátását; 1300 000 hektár öntözését pedig új' öntözőlétesítmények építésével cell biztosítani. Öt év alatt 3,2 millió hektár lecsapolt földterületet kell hasznosítani. Ebből két millió hektárt űgy, hogy átépítik és helyreállítják a lecsapoló hálózatot, 1,1 millió hektárt pedig úgy, hogy új lecsapoló hálózatot építenek ki. 12. Jelentősen fokozni kell a mezőgazdaság gépesítését. 1956—1960 között a mezőgazdaságnak körülbelül 1650 000 traktort (15 lóerős traktorokra átszámítva) ezen belül 680 000 kapálótraktort (darabszám), továbbá 560 000 gabonakombájnt, valamint szsmestermények megosztott betakarítáásra 180 000 aratógépet (rendrakó) és 400 000 szalma-felszedőt (kombájnhoz), ezen felül pedig 250 000 kukorica* és ilónövény betakarító kombájnt kell szállítani. 13. Biztosítani kell a kolhozok további szervezeti és gazdasági erősítését, s a kolhozokban a munkatermelékenység emelését — a korszerű mezőgazdasági technika alkalmazása, a munkaerők legteljesebb és legészszprűbb kihasználása, a munkaszervezés megjavítása és a bérezés rendezése alapján. 14. A hatodik ötéves tervben biztosítani kell a szovhozok mezőgazdasági termelésének jelentős fejlesztését. El kell érni, hogy 1960-ban a szovhozok és a kolhozok 915 millió pud szemesterményt, 1,5 millió tonna húst, 6 millió tonna tejet, 79 200 tonna gyapjút és 2 milliárd darab tojást adjanak be. A szovhozok fontos feladatának tekintendő, hogy a növényi és állati termékek száz hektárra eső termeié- j gépállomások és szovhozok üzemgazsét növeljék — a mezőgazdasági nö- | dasági problémáinak kidolgozása is. vények terméshozamának és az állattenyésztés hozamá.-.ak emelése, valamint földterületük és-zerű kihasználása útján. 15. Az erdőgazdálkodás területén az c es terv során 190 millió hektáron erdőrendezési munkákat kell végrehajtani, 3 millió hektáron értékes és gyorsan növő fafajtákból erdőket kell telepíteni; 3,8 millió hektáron a faállomány természetes megújulását előmozdító munkákat kell végezni. Legalább 370 000 hektárnyi vízmosásos és homokos területen védő erdősávokat, a kolhozok földjein pedig 460 000 hektáron mezővédő erdősávokat kell létesíteni. 16. A mezőgazdasági tudomány egyik legfontosabb feladatának tekintendő a mezőgazdasági növények terméshozamának és az állattenyésztés hozamának emelésével összefüggő kérdések kidolgozása. Különös figyelmet kell fordítani olyan kérdések kidolgozására. mint a helyes mezőgazdasági üzemvitel, az egyes talaj- és léghajlati övezetek adottságainak megfelelően ésszerű vetésforgók meghonosítása, a mezőgazdasági termelés helyes beosztása, a talajmüvelési rendszer megjavítása, a növénynemesítés és a vetőmag termelés megjavítása, a trágyázás leghatásosabb módszereinek alkalmazása, az állattenyésztés tenyészmunkájának meg I javítása. Ide tartozik a kolhozok. V. Közlekedés és hírközlés A közlekedésben a hatodik ötéves terv fő feladatának kell tekinteni a vasúti, vízi, gépkocsi és légi közlekedés műszaki színvonalának további emelését, a vasutak széleskörű villamosítását és ellátását a korszerű, leghaladóbb mozdonytípusokkal és a gördülő anyag egvéb fajtáival. Az 1956—1960-ig terjedő időre a közlekedésben és hírközlésben az alábbi fő feladatokat kell kitűzni: 1. A vasúti közlekedésben körülbelül 1374 milliárd tonnakilométerre, vagyis, 1955-höz viszonytíva 42 százalékkal kell növelni a teherforgalmat. Gondoskodni kell a vasúti teherszállítás távolságának minden irányú csökkentéséről és a teherszállítás olcsóbba tételéről. Intézkedéseket kell tenni a slnutak megerősítésére és rekonstrukciójára. A meglevő vágányhálózatoan körülbelül 65 000 kilométer ú.i sínt kell lefektetni, ezen belül 58 000 kilométer nehéztípusú sínt. Az ötéves terv végére a zúzottkőbe ágyazott vágányok hosszát 61000 kilométerre kell növelni. A vasutak szállítóképességének fokozása céljából villamos és motorosmozdonyok széleskörű alkalmazásával kell elvégezni a vasúti vontatás műszaki rekonstrukcióját úgy, hogy már 1960-ban ilyen mozdonyok bonyolítsák le az egész teherforgalom 40—45 százalékát. A vasúti közlekedésnek az ötéves terv idején legalább 2000 villamosmozdonyt kell kapnia, ezen felül 400 nyolc tengelyes, 5700 lóerős villamosmozdonyt — valamint 2250 fővonali kétegységes Diesel-mozdonyt. Intézkedéseket kell tenni és foganatosítani kéntartalmú üzemanyaggal működő Diesel-mozdonyok kihasználására. Meg kell teremteni a villamos- és Diesel-mozdonyok karbantartásához szükséges bázist. A vasúti közlekedésnek az öt év alatt legalább 255 000 teherkocsit, va lamint 18 000 személykocsit kell kapnia. Körülbelül 6500 kilométer új vasútvonalat kell építeni, vagyis két szer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Ezenkívül a szüzföldek és parlagföldek vidékén 935 kilométer keskeny nyomtávú vasútvonalat kell építeni. A hatodik ötéves tervben üzembe kell helyezni 8100 kilométer villamosított vonalat, vagyis 3,6-szor anynyit, mint az ötödik ötéves tervben. Gondo.skodni kell a rádióösszeköttetés továbbfejlesztéséről és meg kell kezdeni a televízió alkalmazását a vasutakon. 2. A folyami közlekedésben a teherforgalmat körülbelül 80 százalék kai kell növelni. Gondoskodni kell arról, hoqy tovább fejlesszék a vasútivízi teherszállítást. Lehetővé kell tenni a mélyvízi hajózást a Volga Káma, Dnyeper és más folyók újabb szakaszain, megfelelő nagyobb kereskedelmi flottát kell építeni a víztárolókon való hajózásra. Javítani kell a hajózható csatornák szállítás kihasználását. Gyorsabb hajókkal kell bővíteni a kereskedelm flottát és biztosítani kell, hogy < folyamhajózási minisztérium öt óv alatt összesen körülbelül 720 000 lőerő összteljesítőképességű vontatóhajót és magánjáró teherhajót, öszszesen 2 245 000 tonna teherbíróképességű nem magánjáró hajót továbbá összesen 180 000 lóerő összteljesítőképességű személyhajót kapjon. Rekonstruálni kell a meglevő hajójavító üzemeket, s újakat kell építeni. Javító, karbantartó bázisokat kell szervezni, hogy a flotta vontatócsereszakasz-rendszer alapján dolgozhassák. Biztosítani kell a kis folyók felhasználását a közlekedésben és a szá!ítás fejlesztését ezeken a folyókon. 3. A tengeri forgalomban körülbelül 2,1-szeresre kell növelni a teherforgalmat. Biztosítani kell a teherszállítás továbbfejlesztését a távol-keleti, az Azovi, a Fekete-tengeren, az Északi, tengeren és más vizeken, s növelni kell az export-import szállításoknál a hazai hajótér arányát. Biztosítani kell továbbá az északi-tengeri út' továbbfejlesztését. Emelni kell a tengeri kikötők fejlesztésének műszaki színvonalát, s növelni kell a tengeri kikötök átbocsáťképességét. At kel! adni a használatnak ezekben a kikötőkben maximálisan 10 000 folyóméter gépesített rakpartot és 200 000 négyzetméternyi raktárt. Üj nagy teljesítményű rakodógépeket kell beállítani. 1960-ra a tengeri kikötőkben 65 százalékig terjedően meg kell valósítani a rakodómunkák komplex gépesítését Biztosítani kell a tengeri kikötök rekonstrukcióját és fejlesztését. Ki kell egészíteni a tengeri kereskedelmi flotátt gyorsabb, gazdaságosabb hajókkal. Biztosítani kell a csatornák és a tengeri kikötők bejáratánál a hajózáshoz szükséges mélységet. Meg ' kell javítani az összeköttetési eszközöket és a rádió-navigációs berendezést. A tengeri forgalomban, a tengeri hajókat fel kell szerelni a legkorszerűbb, a tengerlMi.józás biztonságát biztosító navigációs műszerekkel és berendezésekkel. 4. A gépkocsi-közlekedésben a teherforgalmat 1960-ra hozzávetőleg az 1955-ös színvonal kétszeresére kell emelni. Jelentősen fokozni kell a szállításokban a közös felhasználású gépkocsipark részarányát. Ennek teherforgalmát 40 milliárd tonna-kilométerre, vagyis 1955-höz képest 4,3 szeresre kell emelni. Tovább kell fejleszteni a _ központosított szállításokat és a pótkocsik kihasználását lényegesen meg keil javítani. A személybérkocsik személyforgalmát háromszorosára, az autóbuszok személyforgalmát 3,5 sze-. resére kell növelni. 5. A csőpostai szállításban a munka mennyiségét' 83 milliárd tonna-kilométerre, vagyis 1955-höz képest hatszorosra kell emelni. 6. A légiközlekedésben öt év alatt a teherforgalmat kétszeresére, a személyforgalmat hozzávetőleg 3,8 szorosára keli fokozni. A legfőbb légivonalokon nagy befogadóképességű gyors utasszállítógépeket kell beállítani. A nagytávolságú légi fővonalak legfőbb repülőtereit újjá kell alakítani. 7. A távközlés területén tovább kell fejleszteni és fel kell újítani a távközlési eszközöket, mégpedig az élenjáró, korszerű technika alapján és a távközlés tartalékainak maximális kihasználásával. Az ötödik ötéves tervhez képest hozzávetőleg kétszeresére kell növelni áz új kábelvonalak hosszát, s széleskörűen meg kell honosítani a coaxiáiis kábeleket. Szerteágazó rádió közvetítési hálózatot kell kiépíteni, s öt év leforgása alatt legalább 10 000 kilométernyi iiyen vonalat kell átadni rendeltetésének. 8. Biztosítani kell, hogy az automata távbeszélő állomások kapacitásának növelése hozzávetőleg kétszer akkora legyen, mint az ötödik ötéves tervben volt. Bővíteni kell a postai távközlés hálózatát. A falvakon tovább kel! fejleszteni a telefon- és rádióhálózatot. VI. Beruházási építkezések és az épitó pa

r 1. Az ipari termelés, a közlekedés, a mezőgazdaság, a lakásépítkezés, az iskola-, kórház-, gyermekotthon- és bölcsődeépítkezés, valamint a többi kulturális és közérdekű építkezés fejlesztésére megállapított előirányzatok teljesítése céljából a Szovjetunió egész népgazdaságára vonatkozólag az állami beruházások összegét az 1956— 1960. évekre 990 milliárd rubelben kell megállapítani (1955. július l-i árakban kifejezve), vagyis 67 százalékkal magasabb összegben, mint az ötödik ötéves tervben. 2. A nagyszabású építkezésekre szolgáló anyagi erőforrások és pénzügyi eszközök hathatósabb felhasználásának biztosítása céljából meg ke'l akadályozni a beruházások szétforgácsólását nagyszámú építkezésre és objektumra, meg kell javítani az épülettervezést, megszüntetni azokat a felesleges tervezéseket, amelyek az állami pénzeszközök pazarlásához vezetnek. Az új vállalatok építésére és a már működő vállalatok kibővítésére vonatkozó tervek kidolgozásánál figyelembe kell venni a tudomány és technika legújabb eredményeit, továbbá a hazai és külföldi vállalatoknál elért legmagasabb műszaki és üzemgazdasági mutatószámokat. Csökkenteni kell a tervezés időtartamát, 1956—1957-ben be kell fejezni az áttérést a lakóházak, valamint a kulturális és közérdekű épületek típusterve szerint történő építésére. A legközelebbi 2—3 évben rá kell térni arra, hogy az ipari, a közlekedési, a postaüzemi és mezőgazdasági vállalatok általában típustervek szerint épüljenek. 3. Biztosítani kell az építőipar továbbfejlesztését. Lényegesen csökkenteni kell az építés időtartamát, javítani kell az épitőmunkák minőségét, különösen a lakás-, a kulturális- és a közérdekű építkezésben; az építő és az épületszerelő munka költségét öt év leforgása alatt a költségvetésben megjelölt összegnek legalább 7 százalékával kell csökkenteni. Összeszerelhető betonszerkezetek és alkatrészek, könnyű-beton fajtákból készült szerkezetek, előregyártott nagy blokkok és kész épületszerelési eszközök széleskörű alkalmazásával, valamint az építkezés komplex-gépesítésének általános meghonosításával tovább kell iparosítani az építkezéseket. Az előregyártóit vasbetonelemek felhasznált mennyiségét 1960-ig 28 millió köbméterre kell növelni, ebbö! 7 millió köbméter legyen feszített fémhálóbetétes épületelem. Ki keil dolgozni és alkalmazni kell az építkezésben a vasbetonszerkezetek tökéletesebb formáit. LényegeseiT fokozni kell az építkezéseknél a gyengén ötvözött acél- és nagyszilárdságú dróthuzal alkalmazását vasbeton szerkezetekre, továbbá a gazdaságos hengereltvas-szerelvények alkalmazását. Az építésnél biztosítani kell a maximális fém- és fatakarékosságot. Az építkezéseket el kell látni tökéletes gépekkel és gépezetekkel. Az építkezéseknél az exkavátorok számát öt év alatt legalább a háromszorosára kell növelni, ezen belül különösen növelni kell a 0,15, és 0,25 köbméteres egyputtonyos exkavátorok számát. (Folytatás a 4 oldalon) O J s 7 ' Q 1956. február 28. &