Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-27 / 58. szám, hétfő

A szabad nemzetek testvéri együttműködése A szovjet és mongol nép ma ünnep- és kombinátok egész sorát építették li a kölcsönös baráti kapcsolatok ki­fejlődésének jelentőségteljes évfordu­lóját. Tíz évvel ezelőtt, 1946. február 27-én jött létre a Szovjetunió és a fel. Kiépítették a vasúti és ország­úti hálózatot és légi közlekedést ve­zettek be. Ma a Mongol Népköztársa­ságban több mint 450 alap-, közép­Mongol Népköztársaság között a ba- és szakiskola működik. Az írástudat­rátsági és kölcsönös segélynyújtási lanságot felszámolták. szerződés. Egyúttal aláírták a gazda­sági és kulturális kapcsolatokra vo­natkozó egvezménvt is. A Szovjetunió segítségével alaojai­Ezek a gazdasági sikerek megszi­lárdították a szabad mongol állam nemzetközi helyzetét is. Ez bebizo­nyosodott az Egyesült Nemzetek köz­bsn magváltozott a mongol nép élete, gyűlésének múlt évi ülésén, amikor a Az állattenyésztést, amely a Mongol Mongol Népköztársaságot, mint a 18 Népköztársaságban a gazdasági élet állam egyikét, felvételre javasolták az egyik legfontosabb ágazatát képezi, annyira fejlesztették. hogy világvi­szonylatban is előkelő helyre emeike­dett. Az ország a múlt évben 33 mii­Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Csak­is a csanqkajsekista képviselő hibájá­ból •— aki mind ez ideig törvényelle­nesen foglal helvet a Biztonsági Ta­lió mezőgazdasági állattal rendelke- nácsban — nem vették fel a Mongol zett, ami annyit jelent, hogv egv la­kosra több mint 30 darab juh jut. Habár az ipar még nem képes fedezni az ország rohamosan növekvő szük­ségleteit, már a nagyipari vállalatok Népköztársasáoot az ENSZ-be. A szovjet és mongol nép sokéves eredményes együttműködése tovább­ra is fokozódik mindkét állam és a világbéke megszilárdítása érdekében. G. M. Puskin szov'et nagykövet válasza az USA, Nagy-Britannia és Franciaország nagyköveteinek Berlin, február 26. (ČTK) AZ USA. Nagy-Britannia és Franciaország bonni nagvkövetei G. M. Puskinhoz, a Szov­jetunió Német Demokratikus Köztár­saságbeli nagykövetéhez egyforma szö­vegű levelet intéztek a munkás milí­ciák alakulatainak és a berlini-dolgozók ianuár 15-i — Kari Liebknecht és Roza Luxemburg megqyilkolása évfor­dulója alkalmából — végbement tün­tetésével kapcsolatban. Az ADN saitóiroda közlése szerint G. M. Puskin, a Szovietunió Német Demokratikus Köztársaságbeli nagykö­vete február 25-én a három nyugati nagyhatalom nagyköveteinek egyforma hanqzású választ küldött, amely a többi között így szól: ..Levelének tartalmát közöltem a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányával. mivel hogv abban Berlin­ről. a Német Demokratikus Köztársa­sáa fővárosáról van szó. Amint azt az NDK kormánya jelen ­tette. a munkás miliciák alakulatait az egyes üzemekben azért létesítették, hogv megvédjék a polqárok nemzeti vagyonát és békés munkáját a rend­bontó és kémszervezetek ellen, ame­lyeket Nyugat-Németországból és Nyugat-Berlinből irányítanak. A szoviet hivatalok már azelőtt fel­hívták a figyelmet arra. hogy Nyugat­Berlinben különféle szervezetek kár­tevő tevékenységet folytatnak és kö­vetelte. hogv ezek működését tiltsák be. Ezek a szervezetek bizonyos hi­vatalok tudtával alakultak. Ha a három nvugati naovhatalom hivatalai, amelvek felelősek a Nvuaat­Berlini helyzetért, kellő Intézkedése­ket tennének e tevékenység megszün­tetésére. valamint a kém és egvéb kártevő tevékenységet folytató szer­vezetek felszámolására, akkor úav vé­lem, megegyeznénk abban, hogv ezek az intézkedések lénveaesen hozzájá­rulnának a feszültség enyhüléséhez és az élet feltételeinek rendbehozásához Berlinben." fiz SZKP XX. kongresszusának sajtóvisszhangja MIND HATALMASABB ERŐK KÜZDE­NEK A HÁBORÜ ELLEN A Tribúne des Nation francia heti­lap, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusával foglalkozó cik­kében ezt írja: „Mindenkinek értékel­nie kell ez esemény jelentőségét és következményeit a nemzetközi' politi­kára és a különféle országok politikai helyzetére ..." „A kongresszus első­sorban megállapította, hogy az utolsó évek során megváltozott a reális hely­zet... Megváltoztak a világ erőviszo­nyai ... A szovjetek nézete szerint mind hatalmasabb erők küzdhetnek a háború ellen, a'.nely ennek következté­ben megszűnt elkerülhetetlenné válni." A XX. KONGRESSZUS KIHAT AZ EGÉSZ ÉVSZÁZADRA A Liberation haladó szellemű fran­cia lap hangsúlyozza, hogy a XX. kong­resszus jóváhagyta a lenini békés együttélés külpolitikáját összhangban a népek együttélésének öt elvével. A l'Humanité közli moszkvai tudósítójá­nak cikkét és rámutat arra, hogy a XX. kongresszus minden ember emlé­kezetében marad, mint olyan esemény, amely kihat az egész évszázadra. MÉRFÖLDES LÉPTEKKEL ELŐRE A Die junge Welt című berlini lap „Mérföldes léptekkel előre" című ve­zércikkében foglalkozik a XX. kong­resszus eseményeivel és értékeli a kongresszus által kitűzött távlatokat. „A kongresszus küldöttei 'az egész vi­lág előtt felrajzolták a jövő képét, ami az egyszerű emberek millióinak megmutatja azt, ami után vágynak, a békét, a boldogságot és a szocializ­must. A kongresszus bebizonyította, hogy korunk a szocializmus időszaka" — írja a lap. önnepi gyűlés a lipcsei tavaszi vásár megnyitása alkalmából Lipcse, február 25. (ČTK) — Feb­ruár 25-én a lipcsei Capitol-moziban ünnepélyes keretek között megnyitot­ták a lipcsei tavaszi vásárt. Az ün­nepi gyűlésen többek között részt vettek az NDK kormányának képvise­lői. az NDK politikai és qazdasági éle­tének vezető ténvezői. a Nyugat-Né­metországból érkezett vendégek és számos hivatalos küldöttség a külföldi országokból. Heinrich Rau, az NDK miniszterel­nökének helyettese, kül- és belkeres­kedelmi miniszter beszédében hanq­6úlvozta. hogv a gazdasági kapcsola­tok feilődése a megértésre és a béke megőrzésére irányuló kölcsönös törek­vés eredménye. Beszéde további részében megem­lékezett az NDK gazdasági sikereiről és rámutatott, hogv az NDK külke­reskedelme a lequtóbbi öt év folya­mán 280 százalékkal emelkedett. , Akik borsot törnek Frarico orra alá Két kegyetlen évtized Közel két évtizede annak, hogy Franco, a spanyol diktátor, Hitler és Mussolini segítségével letörte a spa­nyol nép háromévej hősi szabadság­harcát és az Ibériai félszigeten meg­vetette a lábát. A fasisztákra .jellem­ző alapossággal és következetességgel Irtotta a haladás és a demokrácia híveit és kegyetlen kézzel lecsapott mindenhová, ahol a szabadság utáni vágynak csak a szikrája is kipattant. A Falangban (spanyol fasiszta párt) kierőszakolta a vezetést, ügyesen el­távolította a veszélyes vetélytársakat (igv elsősorban Jósé Antónia Primo de Riverát, a Falang alapítóját) és öntelten úgy képzelte, hogy sikerült az örökkévalóságig biztosítania spa­nyol földön a fasizmus uralmát, A diktátor úi barátai Hosszú évekig úgy is látszott, mintha a spanyol diktátornak sike­rült volna kiirtania a demokratikus szabadságeszméknek még az írmagját is. A rettegés, a félelem, szörnyű légkörében peregtek az évek. A vi­lágban óriási változások történtek. Hitler Mussolini a történelem sze­métdombjára került, a szocializmus tábora hatalmassá erősödött és a né­pek szabadságvágya diadalmaskodik a gyarmati önkény, a fasiszta diktatúra felett. Franco észrevette a történelem kérlelhetetlen folyásának irányát. Ba­rátokat keresett, kutatott a nagyvi­lágban. És hol talált volna megértő szívekre, ha nem az amerikai impe­rialista körökben? Annyira megsze­rette új barátait, hogy egyetlen sző nélWi' kiszolgáltatta az országot ame­rikai katonai támaszpontoknak. Mad­ridon ma otthon érzi magát a Pen­tagon. De igaz, hogy az új barátok nem f'ikarok. Franconak pl. megígér­ték. hogv segítenek Angliától vissza­szerezni Gibraltárt. A nyugat-német­ors' nl amerikai kiképző iskolán az úi Wehrmacht taqiai mellett snanyol repfflőket is képeznek ki. Egyik leg­utolsó jelentés szerint pedig Franco a napokban 25 lökhaitSsos repülőgé­pet kinőtt Amerikától Az igaz. hogy ezt mSr nem ingyen Mert hát barát­ság ide barátság oda — az üzlet üz­let A diktátor fizet. Van miből Ma «nv madridi vasmunkás napi bére kb. 20 peseta. De egy kiló kenyér öt pe­seta, egy pár cipő 200 peseta. A töb­bi repülőgépre, fegyverre megy. Madridban baj van A diktatúra parancsolta csend mé­lyén a szenvedések szenvedélyeket csiholnak ki és a föld lassan meg­mozdul Franco talpa alatt. — Az in­dulatok néha felszínre csapnak és idegesítik a rettenthetetlen diktátort. 1947-ben 75 000 bilbaói munkás sztrájkolt, de 1951-ben Barcelonában már 300 000 dolgozó szállt szembe nyíltan a kizsákmányoló renddel. Most pedig a diáktüntetések viselték meg a nagy Caudillo (Franco így nevezteti magát) idegeit. Látszólag semmiség az egész. A madridi jogtudományi egyetem diákve­zetőségének választásán az antifalan­gista jelölt győzött. De a falangista Elvbarátok ha találkoznak O j s á g hí r : „Franconak nagy gondot okoznak a Spanyolország­ban kirobbant diáktüntetések" „Franciaországban a poujadista mozgalmat belső ellentétek bom­lasztják" Franco: Segíthetek barátom? Poujade: És én? (L'Humanité) diákok nem nyugodtak bele a vere­ségbe. Tovább bonyolódott a helyzet. Madrid utcáin egy hétig tartott a felzaklatott diákság tüntetése és sú­lyos utcai harcokkal folytatódott. Franco bezáratta az egyetemet és le­tartóztatták a tüntetés és az egyetem vezetőit. A jelentések szerint több mint 100 diákot bebörtönöztek, az is­kolaügyi minisztert menesztették és sok diákot a Kanári-szigetekre szám­űztek A más városokra is kiterjedő diák­harcok az egész világ figyelmét fel­keltették Az ifjúság harca mögött a növekvő .tandíjak, a tanulmányukat befejező diákok munkanélkülisége és a demokratikus szabadságjogok utáni fokozott vágy a mozgató erő. A Franco-rejidszer által létesített Spanyol Egyetemi Szinditákus diák­szervezetbe köteles minden tanuló belépni. Ennek a szervezetnek a ve­zetése azonban lassan kicsúszik Fran­co híveinek kezéből. Visszafelé nincs út Az egész világon alig akad már néhány olyan ország, ahol a monar­chia ósdi rendszere tartani tudja ma­gát. A demokratikus elvek mindenfe­fé utat törnek és a régi társadalmi berendezéseket újabb. demokratiku­sabb társadalmi formák váltják fel. Az emberiség előrehalad. De Franco úgylátszik erről tudni sem akar. mert Spanyolországban vissza akarja állíta­ni a monarchiát. Ez azonban még a mai Spanyolországban sem olyan egy­szerű dolog. Különösen az értelmiség az, amely a közélet demokratizálását követeli. A diáktüntetések mögött is észre kell venni az eg.yré nagyobb tömegeket meghódító változás utáni vágyat. Egyes nvugati lapjelentések szerint a monarchia kérdésében még Franco hívei sem egvségesek. A terror alatt ma Spanyolország­ban a diákok, az új értelmiség csak tüntetéseket szervezhetnek, vagy a forradalom, a haladás hívei irodalmi alkotásainak népszerűsítésével tün­tethetnek. De ezek mögött a jelen­téktelennek látszó meqmozdulások mögött lehetetlen észre nem venni hogv Spanyolországban Franco dik­tatúrája alatt megingott a biztos ta­laj. Sz. B. AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN REND­KÍVÜLI MÓDON NÖVEKEDETT A TERMELÉS Valamennyi nyugat-német lap közöl­te a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatának jóváha­gyását a párt Központi Bizottságának politikájára és tevékenységére vonat­kozólag. A lapok hangsúlyozzák, hogy a kongresszus jóváhagyta a párt Köz­ponti Bizottságának politikai irányvo­nalát és gyakorlati tevékenységét. A Die Welt cikkében kiemeli, hogy ' „nem fér kétség ahhoz, hogy a szov­jet gazdaság a háború befejezése óta elmúlt 10 évben nagy mértékben fej­lődött, és hogy rendkívüli módon nö­vekedett a termelés. A SZOVJETUNIÓ VONZÓERŐT GYAKOROL A SZOCIALISTA SZELLEMŰ MUNKÁSOKRA A „Bussines Week" New-York­lap a Szovjetunió politikájával fog­lalkozva, hangsúlyozza, hogy a Szov­jetunió vezető tényezői „nemcsak mint olyan államférfiak nyilatkoznak, akik meg vannak győződve a kapita­lizmus feletti győzelemről, hanem mint olyanok, akik megértéssel vi­seltetnek minden nép nemzeti vágyai iránt, akár a nyugat-európai orszá­gok. akár Közép-Kelet és Dél-Ázsia gazdaságilag elmaradott országairól van szó. A ..Rusiness Week'' rámutat arra, hogy Európában, „különösen Francia­országban és Olaszországban, ahol a kommunista pártok erősek, a Szov­jetunió nagy vonzóerőt gyakorol a szocialista szellemű munkásokra. A Szovjetunió a Közép-Keleten és Dél­Ázsiában mind nagyobb tiszteletnek örvend és „mind nagyobb mértékben támogatja ezen államok nemzeti vá­gyait". A KONGRESSZUS MEGÉRDEMLI, HOGY TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ­NEK NEVEZZÜK A „GAZETTA DE LAUSANNE" svájci lap írja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kong­resszusa „teljes mértékben megér­demli, hogy történelmi jelentőségűnek nevezzék." „Ez a kongresszus a nem­zetközi élet Iegjelentőségteljesebb eseménye." A „Sentinelle" szociálde­mokrata lap kiemeli, hogy a XX. kong­resszus elsőrangú jelentőségű nem­zetközi esemény. A SZOVJETUNIÓ MINDEN ORSZÁG­NAK BARÁTI KEZET NYÜJT A „Combat" nevű párizsi lap a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozataiból „A Szovjetunió minden országnak kezet nyújt,, címen szemelvényeket közöl. A Franc Tireur hangsúlyozza a kom­munista és szocialista pártok közötti kapcsolatok felvételének jelentőségét. Az „Aurore" kiemeli a határozat azon részét, amely az állandó baráti v kapcsolatok ápolását kívánja a Szov­jetunió, az USA. Nagy-Britannia és Franciaország között. Hangverseny a moszkvai Nagy Színházban a kongresszus tiszteletére Moszkva, február 26. (ČTK). — Feb­ruár 25-én a moszkvai Nagy Színházban ünnepi Hangversenyt rendeztek a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusának tiszteletére. A Hangver­seny műsorán orosz és más népek klasszikusainak zeneművei szovjet ze­neszerzők új művei, továbbá a Szov­ietunió népeinek táncai, dalai és szov­jet költök versei szerepeltek. Az ünnepi esten a Nagv Színházban részt vettek: N. A. Bulganyin. K. J. Vorosilov. L. M. Kaqanovics. A. I. Ki­ricsenko. G. M. Malenkov. A. I. Mi­koian. V. M. Molotov. M. G. Pervu­hin. M. Z. Szaburov. M. A. Szuszlov, N. Sz. Hruscsov. P. K, Ponomarenko, A. B. Arisztov. N. I. Beliaiev. P. N. Poszoielov, D. P. Sepilov. valamint a Szovietunió Kommunista Pártia XX. kongresszusának küldöttei vendégei és a Moszkvában akkreditált nagykö­vetségek vezetői. A Keresztény Demokrata Unió megszakítja a Szabad Demokrata Párttal alakított koalícióját Bonn. február 25. (ČTK) — Az ADN saitóiroda jelenti, hogv a Keresztény­demokrata Unió elnöksége elhatároz­ta, hogv megszünteti a Szabad De­mokrata Párttal alakított koalíció iát. A bonni kormánykoalícióban tehát a Német Párt és az úgynevezett Euler­csoport maradt, amelynek 16 képvise­lő a tagia. közülük négv a szövetségi kormánv minisztere Ez a csoport el­szakadt a Szabad Demokrata Párt többi képviselőitől. íav a kormánv­k03Üciőnak a szövetségi parlamentben a 487 mandátum összszámából 281 szavazata volna. A Neues Deutschland kommentár iá­ban rámutat, hogv a legutóbbi nvu­aatnémetországi eseménvek — az Északra ina-Westfália-i üj kormány megalakítása és « Szabad Demokrata Pártban levő helvzet visszatükrözi a nvuoatnémet lakossáo növekvő elé­gedetlenségét Adenauer kormánvának politikájával szemben és megmutatja a nvuoatn&met burzsoázia kebelében levő fokozódó ellentéteket. Dulles beszéde a szenátus külüqyt bizottságában Washington, február 25. (TASZSZ) — Dulles külügyminiszter február 24­én beszédet mondott a szenátus kül­ügyi bizottságának ülésén. Dulles nyi­latkozatában mentegette az USA kö­zeikeleti politikáját és azt állította, hogy ez a politika e térség „békéjé­nek megőrzésére" iránvul. Dulles nyi­latkozatában folyton hangsúlyozta a „Közel-Kelet stratégiai jelentőséqét földrajzi helyzeténél fogva ..." „Ez a terület — jelentette ki to­vábbá Dulles — óriási fontosságú a szárazföldi, tengerészeti és légi ösz­szeköttetés és anyagkészletei szem­pontjából. A nyilatkozat továbbá rá­mutat, hogv az „USA már régen ér­deklődést tanúsít a közeikeleti esemé­nvek fejlődése iránt" és hogy az USA álláspontját az 1955. évi amerikai-brit­francia deklaráció határozza meg, amelv — mint Ismeretes — megálla­pítja az említett országoknak e térség belügyeibe való beavatkozását és nem a kívánatos amerikai-brit-francia véd­nökség felállítását. Dulles megemlékezett azokról a ka­tonai intézkedésekről is, amelyeket Eisenhower és Eden nemrégen tett közleménye alapján lehet alkalmazni és kijelentette, hogv ezek az intéz­kedések hatásosabb elriasztó eszközt jelentenének, mint a további fegvver­szállítmánvok. A bizottság tagjainak kérdéseire adott válaszaiban Dulles önkényesen magvarázta a Szovietunió külpolitiká­ját és kijelentette, hogv az USA-nak „meg kell tartania katonai ereiét". NÉHÁNY SORBAN A VIETNAMI SAJTÓIRODA jelenti, hogy a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság mellett működő vietnami főoSrancsnoksáa összekötő bizottságának vezetője levelet inté­zett a bizottsághoz, amelyben rámu­tat arra. hogy törvényellenesen ame­rikai feqvvereket és hadianyagot szál­lítanak Dél-Viethambá. A levél továb­bá tiltakozik az amerikai katonai szik­értők Dél-Vietnamba való érkezése ellen. (ČTK) , A REUTER HÍRÜGYNÖKSÉG jelen­tése szerint Délafrikai Unió lakos­ságának száma 13 915 000. (ČTK) A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN a régebben elitéit egyházi személvek­nek egyéni amnesztiát adtak. Az am­nesztia dr. Baranvai ' ztinra, Gyetvai Péterre. Bolyos Rezsőre Strilich Ká­rolyra. Juhász Ferencre Erőss Ist­vánra. Iselstöger Lajosra. Bihar Ár­iádra és Rába Márkra vonatkozik A nevezetteket szabadlábra helyezték. (ČTK) A BRIT IPAR és a brit dolgozók már érzik a kormánv legutóbbi gaz­dasági intézkedéseinek következmé­nyeit. A London melle*H Ferguson-cég 400 munkást bocsátott el. Ugyanilyen számú munkást bocsátott el a Hoover mosógépet gyártó céo is. Az „Elektric and Musical Industr-'-s Ltd." a terme­lés csökkentésére készül és 1800 alkalmazottat bocsát el. Birmingham­ban és Coventrvban 8000 munkás dol­qozik csökkentett munkaidőben. AZ OJ KÍNA sajtóiroda jelenti, hogy február 24-én Kalkuttában általános tiltakozó sztrájk tört ki Nvuqat-Ben­qália és Bihar állam egyesítése ellen. A sztrájkhoz csatlakoztak a kikötő­munkások is. A városi közlekedés és a kikötő forgalma teHeson megbénult. (ČTK) 0 J SZO (­1956. február 27. w

Next

/
Thumbnails
Contents