Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-27 / 58. szám, hétfő

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK NAPILAPJA 1956: február 27. hétfő 30 fillér IX. évfolyam, 58. szám A MAI SZAMBA N: Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai A. N. Koszigin elvtárs beszéde (2.-3. old.) Hazaérkezett Csehszlovákia Kommunista ['ártja Központi Bizottságának a XX. kongresszuson részt vett küldöttsége (5. old.) A külügyminisztérium jegyzéke az amerikai nagykövetséghez <4 old.) Az SZKP XX kongresszusának sajtóvisszhangja (5 old.) Ivan Petrovics Pavlov (6 old.) Befejeződött az SZKP XX. kongresszusa A KOMMUNISTA PÁRT MINDEN GYŐZELEM ZÁLOGA Véget ért az SZKP történelmi XX. kongresszusa. A kongresszus határozata' és munkája óriási elméleti és gyakorlati jelentőségűek a kommunizmus helyes politikája szempontjából a legközelebbi fejlődési szakaszokban. Rendkívül fontos a kongresszus az egész világ valamennyi kommunista és forradalmi munkáspártja számára. E pártok képviselői ötvenöt országból jöttek Moszkvába, s joggal hangsúlyozták, hogy az SZKP XX. kongreszszusa nemcsak az egész szovjet nép, hanem az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom fontos eseményévé vált, mert behatóan megvizsgálta az új tényeket és eseményeket s azokból bátor elvi következtetéseket vont le. Ezekből a következtetésekből a többi forradalmi pártok bőségesen fognak tapasztalatot meríteni. Ezért a kongresszus munkája és eredményei országunkban éppúgy, mint az egész világon — lelkes visszhangot keltettek. A kommunizmus diadalmas előretörése az egész világon, azok az óriási sikerek, amelyeket a szovjet nép az SZKP vezetésével elért, éppúgy, mint a XX. kongresszus egész lefolyása teljes mértékben újból megerősíti a lenini forradalmi párt történelmi szerepet, — annak a pártnak feladatát, amely a munkásosztályt és a többi dolgozókat vezeti, szervezi és öntudatra ébreszti. Annak a pártnak a szerepét, amely nélkül a dolgozók nem győztek volna a tőke felett és nem vívták volna ki az ember igazi szabadságát. A XX. kongresszus a kommunista mozgalom büszke mérlege volt. Örömmel töltött el bennünket, hogy ügyünk — az ellenség minden dühödt ellenállása ellenére — feltartóztathatatlanul halad sikerről sikerre. Egyre növekednek és szilárdulnak azok az erők, amelyek a világ porondján a tartós békéért és a népek biztonságáért, a háborús veszély ellen,, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért harcolnak. Ebben döntő jelentősége van a szocializmus tábora szüntelen szilárdulásának, amely növekvő befolyást gyakorol a világesemények fejlődésére. Az utóbbi években a szocialista tábor országaiban hatalmasan megnövekede.tt a társadalmi termelés valamennyi ágazata, a nép anyagi jóléte és kulturális színvonala. Még jobban megszilárdult ezen országok egysége, kommunista és munkáspártjaik köré tömörülése. A szocialista tábor országai ma a világ területének több mint 25 százalékán terülnek el, , az egész lakosság 35 százalékát foglalják magukban és a világ ipari termelésének 30 százaléka esik rájuk. És e termelés növekedése sokkal gyorsabb, mint a tőkés országokban. A szocialista országok életének példája vonzza és egyre jobban fogja vonzani valamennyi tőkés ország dolgozóit. A dolgozók emlékezetébe eltörölhetetlenül bevésődött, hogy minden siker, amit elértek, országuk kommunista pártjának tevékenységéhez és az egész világ kommunista mozgalmához fűződik. A szocializmus ügyének diadalmas előrehaladásában történelmi érdeme van az SZKP-nek, amely a cári Oroszország proletariátusát először vezette győzelmes forradalomba, és így széles utat nyitott a dolgozók boldog életéhez. A nép hűséges szolgálatával óriási tekintélyt szerzett nemcsak a Szovjetunió dolgozói körében, hanem a nemzetközi munkásmozgalomban is, a néptömegekben a nyugaton és keleten egyaránt. Politikájával ma mérhetetlenül kihat a világtörténelem egész folyamatára. Munkájának eredményei serkentik a többi kommunista pártokat a nép érdekeiért vívott harcukban. A kommunista pártok körül ma a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség százmilliói tömörültek. Befolyásuk szüntelen no\ kedését tanúsítják például a tőkés országokban elért választási eredmények is. Annak ellenére, hogy a munkásosztály szét van forgácsolva, a dühödt kommunistaellenes uszítás és sok helyen terror ellenére is ezek a pártok túlnyomó többségű szavazatot kapnak- — mint Franciaországban — vagy pedig az ország legerősebb pártjai közé tartoznak. Hazánk dolgozó népe szilárdan tömörült kommunista pártja köré, mert meggyőződött arról, hogy mind a tőkés rendszer elleni harcban, mind pedig a szocializmus építésében és a világbéke megszilárdulására irányuló egész törekvésében egyedül a kommunista párt politikája felel meg és szolgálja a nép érdekeit; e párt szavai nem ellenkeznek tetteivel. Meggyőződött arról, hogy csupán valamennyi dolgozó szilárd egysége, elsősorban a munkások és parasztok megbonthatatlan szövetsége a párt vezette munkásosztállyal az élén ád erőt arra, hogy megváltoztassák életüket, s hazájukat az összes dolgozók boldog otthonává tegyék. A XX. kongresszus újból világosan megmutatta, miből fakad a párt ereje. Elsősorban abból, hogy a marxizmus—leninizmus legyőzhetetlen tanítására támaszkodik, ezt a tanítást gazdagítja és továbbfejleszti, meg van győződve a néptömegek döntő szerepéről és azokkal szoros kapcsolatban áll, fejleszti a néptömegek tevékenységét és alkotó kezdeményezését, a legszigorúbban betartja a kollektív vezetés és a pártonbelüli demokrácia elveit. Az SZKP XX. kongresszusa főleg a központi bizottság tevékenységéről szóló beszámolóban és a beszámolóval kapcsolatos határozatában mutatta meg, mit jelent hűnek maradni a lenini stílushoz — megértést mutatni minden új iránt, az alkotó tehetség szelleme iránt és könyörtelennek tenni a hibákkal szemben. A központi bizottság az elmúlt időszakban biztosan és szilárd kézzel vezette az országot Lenin útján. „A győzetem azonban a pártot nem mámorošította meg, és a kudarcok nem vezettek kishitűségre. A párt bátran és biztosan haladt és halad előre azon az úton, amelyet választott." A Szovjetunió Kommunista Pártja erejének és akcióképességének egyik legfontosabb előfeltétele a párt egysége. A párt eszmei-politikai és szervezési egysége legyőzhetetlenségének biztosítéka. Míg egységes, nincs olyan ellenség, és nincs olvan áldozat, amely a pártot veszélyeztetné. „Képes minden feladat elvégzésére, ha egységes erőként cselekszik, ha nem ismer félelmet a harcban, ingadozást irányvonalának megvalósításában, meghátrálást a nehézségek elől", — hangsúlyozta az SZKP Központi Bibottságának beszámolója. Valamennyi kommunista párt számára tanúlságot ad az SZKP: hogyan kell őrizni és szilárdítani a párt sorainak egységét. Hisz az ilyen lenini egység megnyilvánulása volt éppen a XX. kongresszus. A kommunista pártok egysége nem keCFoIvtatás a í oldalon) Az SZKP XX. kongresszusának záróülése Moszkva, feburár 25. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa február 25-én a Kremlben befejezte munkáját. A záróülésen a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését célzó 1956—1960. évi hatodik ötéves terv irányelveit. A kongresszus meghallgatta J. I. Gromov elvtársnak, a szavazatszámláló bizottság elnökének közlését a központi pártszervek megválasztásának eredményéről. A küldöttek hoszszantartó tapssal fogadták a központi pártszervek egyhangú megválasztásáról szóló közlést. N. Sz. Hruscsov elvtárs az elnökség nevében határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé a párt új programjának kidolgozásáról. A kongresszus egyhangúlag határozattá emelte a javaslatot. Az ülésen elnöklő Hruscsov elvtárs közölte, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa napirendjének végére értek, és berekesztette a kongresszust. A kongresszus küldöttei felemelkedtek helyükről és hatalmas lelkesedéssel elénekelték a párt himnuszát, az Internacionálét. Az ülésteremben viharos éljenzés tört ki, felkiáltások hangzottak: „Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja!", „Éljen a lenini központi bizottság!", „Éljen a leninizmus!". Az SZKP XX. kongresszusának határozata új pártprogram elkészítéséről — Egyhangúlag eifogadták 1956. február 25-én — Az SZKP XX. kongresszusa megbízza a központi bizottságot: készítse el a Szovjetunió Kommunisfa Pártja programjának tervezetét, kiindulva a marxista-leninista elmélet alaptételeiből, amely elmélet pártunk történelmi tapasztalatai, a szocialista országok testvérpártjainak tapasztalatai, az egész nemzetközi ko-nmunhta munkásmozgalom tapasztalatai és vívmányai alapján alkotó szellemben tovább fejlődik, továbbá figyelembe véve a Szovjetunió kommunista építésére, gazdasági és kulturális fejlesztésére irányuló, elkészítés alatt álló perspektivikus tervet. A kongresszus megbízza a központi bizottságot, hogy a pártprogram tervezetét még idejekorán tegye közzé az SZKP XXI. kengresszusa '•lett, hogy széleskörű megvitatásra lehessen bocsátani. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai 1. Avhimovics N. 3 2. Alferov P. N. 3. Andrejev A. A. 4. Arisztov A B. 5. Babajev Sz. 6. Bajbakov N. K. 7. Beljajev N. J. 8. Benyegviktov J. 9. Bescsev B P. 10. Bobrovnyikov N. I. 11- Bojcov I. P 12. Brezsnyev L. I. 13. Brezsnyev D D. 14. Bulganyin N. A. 15. Vannyikov B. L. 16. Vasziljevszkij A 17. Volkov A. P. 18. Vorosilov K. J. 19. Voronov G. I. 20. Gajevoj A. I. 21. Gafurov B. 22. Gorjacsev F. Sz. 23. Grisin V. V. 24. Grisin 1. T. 25. Gromiko A. A. 26. Danvijalov A. D. 27. Gyementyev P. V. 28 Gyenyiszov G. A. 29. Gyerjugin B. I. 30. Dzsavahisvili G. D. 31. Doronyin P. I. 32. Dudorov N. P. 33. Jenyutylr. G. V. 0 34. Jefremov M. X. 35. Jefremov L. N. 36. Zsegalin I. K.. 37. Zsukov G. K. 38. Zavenyagin A. P. 39. Zagvemidko A. N. 40. Zverjev A. G. A 41. .tgnatov N.'G. 42. Ignatov N. F. 43. Ignatyev Sz. D. 44. Kahanov I. G. 45. Kaganovics L. M. 46. Kalnberzin J. E. 47. Kalosenko N. T. 48. Kapitonov I. V. M 49. Kirilenko A. P. 50 Kiricsenko A. I. 51. Kiszeljov N. V. 52. Klimenko V K. 53. Kobeljev B. N. 54. Kovrigina M. D. 55. Kozlov F. R. 56. Koluszcsinszkij J. P. 57 Konyev I. Sz. 58. Kornyejcsuk A. J. 59. Korotcsenko D. Sz. 60. Koszigin A. N. 61. Kuznyecov V. V. 62. Kunajev D. A. 63. Kuusinen O. V. • 64. Kucserenko V. A. 65. Kebin I. G. 66. Larionov A. N. 67. Laptyev N. V. 68. Latunov I Sz. 69. Lebegyev' 1. K. 70. Lebennyikov L. I. 71. Mazurov K. T. 72. Malenkov G. M. 73. Malinovszkij R. J. 74. Malisev V. A. 75. Markov V Sz. 76. Marcsenkc I T. 77. Mackevics V V. 78. Mzsavanadze V. P. 79. Mikojan A. I. 80. Mityin M. B. 81. Mihajlov N. A 82. Molotov V. M. 83. Moszkvin V A. 84. Moszkalenko K. Sz. 85. Muratov Z. 1. 86. Musztafajev 1. D. 87. Muhitdinov N. A. 88. Naszriddinova J. Sz., 89. Organov N. N. 90. Pankratova A. M. 91. Patolicsev N. Sz. 92. Pegov N. M. 93. Pervuhin M. G. 94. Petuhov K. D. 95. Podgornij N. V. 96. Poljanszkij D Sz. 97. Ponomarjev B N. 98. Ponomarenko P K. 99. Poszpjelov P. N. 100. Prokofjev V. A. 101. Puzanov A. M. 102. Piszin K. G. 103. Ragimov Sz. G. J. 101. Razzakov I. R 105. Rumjancev A M. 106. Sľaburov M Z. 107 Szergyuk Z. T. 108. Szeröv 1. A. 109. Sznyei skusz A. J. 110. Szokolovszkij V. D. 111. Sztahurszkij M M. 112 Sztrujev A. 1 113. Szuszlov V. M. 114. Szuszlov M. A. 115. Tevoszjan I F. 116. Tvitov V. N. 117. Tyitov F. J. 118. Tvihomirov Sz M. 119. Tovmaszjan Sz A. 120. l'sztyinov D F. 121. Furceva J A 122. Hvorosztvuhin A t. 123. Hrunvicsev M V. 124. Hruscsov N Sz. 125. Csernisev V. J. 126. Svernyik N. M. 127. Seljepin A. N. 128. Sepilov O. T. 129. Skolnyikov A M. 130 Stikov T. F 131. Jugyin P. F. 132. Jakovlev I. D. }33. Jasznov M. A. Az SzKP Központi Bizottságának póttagjai 1. Andrejeva N. N. 12. 2. Bagramjan I. H. 13. 3. Birjuzev Sz. Sz. 14. 4. Boriszov Sz. Z. 15. 5. Bubnovszkij N. D 16. 6. Bugyonnij Sz M 17. 7 Butuzov Sz M. 18. 8. Voronov F D. 19 9. Ganyenko I P. 20. 10. Glebovszkij G. N 21. 11. Gorbatov A. V. 22. Gorskov Sz. G. Grecsko A. A. Grecsuha M. Sz. Grisin K. N. Grisko G. J. Gromov J. I. Gurjejev N. M. Digaj N. A. Jevszejenko M. A. Jeljutyin V P. Jepisev A. A. 23. Jeremenko A. i. 24. Zsavoronkov V. G. 25. Zsigaŕjev P. F. 26. Zsimjerin D. G. 27. Zsukov K P. 28 Zsűrin N. I. 29 Zsakurdajev V. I. 30 Zamcsevszkij I K. 31 Zarubin G N. 32. Zolotuhin G. Sz. 33. Zorin V. A. 34. Zotov V. P. 35. Ivascsenko O. I. 36. Iszljukov Sz M 37 Iskov A. A. 38 ídzanyec I. 39 Kalmikov V 40. Kanunnyikov 41 Karaszjov 42 Klimov A P P. D. M J (Folytatás a 2. oldalon)