Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-27 / 58. szám, hétfő

Ä£ SZKP Központi Bizottságának póttagjai 43. Koval j K. I. 63. 44. Kozlov A. í; 64. 45. Kozlov V. I. 65. 46. Komárov P. T. 66. 47. Komjahov V. G. 67. 48. Konsztantyinov F. V. 68. 49. Kornyijec L. R. 69. 50. Koszov V. V. 70. 51. Koszftouszov A. I. 71. 52. Krahmaljev M. K. 72. 53. Kumikin P. N. 73. 54. Lacisz V. T. 74. 55. Lihacsev I. A75. 56. Lobanov P. P. 76. 57. Loginov Sz. P. 77. 58. Lomako P. F. 78. 59. Lunyev K. F. 79. 60. Lucsinszkij A. A. 80. 61. Uková L. P. 81. 62. ídakszarev J. J. 82. 83. Pcseljakov A. P. 81. Rajzer D. J. 83. Rasdov S. 86. Hudakov A. P. 87. Kugyenko R. A. 88. Rugy G. J. 89. Rjabikov V. M. 90. Szemicsasztnij V. J. 91. Szenyin I. Sz. 92. Szizov G. F. 93. Szinyagovszkij P. J 94. Szkidanyenko I. X. 95. Szkulkov I. P. 96. Szmirnov N. I. 97. Szokolov T. I. 98. Szolovjev L. N. 99. Sztyepanov Sz. A. 100. Sztrokin N. I. 101. Szurganov F. A. 102. Szurkov A. A. 103. laraszov M. P. 104. lasenyev Zs. A. 105. Xyimosenko Sz. K. 106. Toka Sz. K. 107. Trofimov A. Sz. 108. Tumanova Z. P. 109. Tur 1. P. 110. Fagyejev A. A. 111. Firjubin N. P. 112. Florentyev L. J. 113. Hahalov A. P. 114. Cseplakov P. F. 115. Csubinidze M. D. 116. Csujkov V. I. 117. Csurajev V. M. 118. Saskov Z. A. 119. Seremetyev A. G. 120. Sumauszkas M. J. 121. Jugyin P. A. 122. Jurkin T. A. Az SzKP Központi Revíziós Bizottságának tagjai 1. Ababkov T. I. 2. Abalin Sz. M. 3. Agkacev V. M. 4. Arusanyan S. M. 5. Babics V. I. 6. Bojkova A. P. 7. Vlnogradov Sz. A. 8. Vorobjév G. I. 9. Gorkin A. F. 10. Gromov G. P. 11. Gubln K. A. 12. Dorosenko P. J. 13. Dubkovecklj F. I. 14. Zsukov G. A. 15. Zimjanyin M. V. 16. Ibragimov M. A. 17. Ignatov Sz. A. 18. Iljicsov L. F. 19. Kazmin N. D. 20. Kairov I. A. 21. Kamalov Sz. 22. Kigyin A. N. 23. Kirillin V. A. 24. Koszjacsenko G. P. 25. Kocsetov V. A. 26. Kuznyecov F. F. 27. Kuzmin I. I. 28. Kuzmin N. M. 29. Kulatov T. 30. Lazurenko M. K. 31. Lukjanov V. V. 32. Malin V. N. 33. Malinyin M. Sz. 34. Mereckov K. A. 35. Mironova Z. V. 36. Moszkatov P. G. 37. Moszkovszkij V. P. 38. Muravjeva N. A. 39. Ovezov B. 40. Ozoliny K. M. 41. Orlov M. A. 42. Oszipov G. I. 43. Oszoszkov V. I. 44. Palgunov N. G. 45. Panyuskin A. Sz. 46. Podzerko V. A. 47. Polikarpov D. A. 48. Prokonnen P. Sz. 49. Prokofjpv A. A. 50. Promis^lov V. F. 51. Puskin G. M. 52. Rozsancsuk N. M. 53. Szatyukov P. A. 54. Szemjonov V. Sz. 55. Szimonov K. M. 56. Szpiridonov A. M. 57. Szujetyin M. Sz. 58. Uldzsabajev T. 59. Cserednyicsenko J. T 60. Sikin I. V. 61. Scserbickij V. V. 62. Juszupov I. 63. Jakovlev A. I. ' AZ SZKP XX. KOICiSIISSZUSÍPK TANÁCSKOZÁSAI A. N. Koszigin elvtárs beszéde Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. és XX. kongreszszuSa közötti időszakot a szovjet nép politikai, gazdasági és kulturájis életének nagv sikerei, valamint á szovjet társadalmi és állami berendezés további megszilárdulása jellemezte. Pártunk lenini központi bizottságának és a szovjet kormánvnak helves bel- és külpolitikája hazánk nagv tetteiben, a szovjet nép jólétének állandó növekedésében, államunknak a békéért és az összes nemzetek közötti barátság megszilárdításáért folvó lankadatlan harcában kifejező módon nyilvánul meg. Hruscsov és Bulganyin elvtársak a kongresszus elé terjesztett beszámolóikban megmutatták a nagy építőmunka nagyszerű eredményeit, amelv munkát a szovjet nép végzett el. Hruscsov és Bulganyin elvtársak beszámolóikban kitűzték nemzetgazdaságunk fejlődésének, országunk dolgozói anvagi jóléte és kulturális színvonala további emelésének nagyszerű programját Az ötödik ötéves terv eredményei a párt XIX. kongresszusa irányvonalainak sikeres teljesítéséről, népgazdaságunk minden terén elért hatalmas sikereiről és a szovjet állam hatalmának további megszilárdulásáról tanúskodnak. A párt és a kormány biztosítják a nehézipar elsősorban való fejlesztését, emellett nem csökken gondoskodásuk a mezőgazdaság, valamint a könnyű- és élelmiszeripar összes ágazatainak fejlesztéséről sem. A párt XX. kongresszusa hatodik ötéves tervére vonatkozó irányelveinek javaslata szerint, a közszükségleti cikkek gyártása 60 százalékkal emelkedik. Minden lehetőségünk megvan arra, hogv a termelés növekedésének megszabott ütemét, valamint a kitűzött feladatokat teljesítsük, sőt túlszárnyaljuk. Ezt a növényi és állattenyésztési termelés nagyarányú növekedése, valamint az ipar termelési-műszaki alapjának fejlődése, amely a hatodik ötéves terv során bekövetkezik, biztosítja nekünk.A lakosság számára gyártott árucikkek termelésében a hatodik ötéves terv lényegesen különbözik az ötödik ötéves tervtől. Elsősorban a könnvű- és élelmiszeriparnak az új ötéves terv során sokkal több mezőgazdasági nyersanyag áll majd rendelkezésére, mint bármikor a múltban. Ezen ötéves terv folyamán kibővül továbbá a mű- és szintétikus anyagok, igv például a szövöttáru, a zsírsavak, a bőr, a szőrme és más , cikkek qyártása. Az elmúlt években a szövött, a kötött áruk és más cikkek gyártása főképp a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásán alapult Az új ötéves terv során a könnyű- és élelmiszeripar sok ágazata a szintétikus nyersanyagok nagy menyn.viséqét kapia a tömeoszükséqleti cikkek qyártására. És továbbá a hatodik ötéves terv Ä t í j s z r, 1956. február 25. során a válfälatokat gyorsabban fogják felszerelni ió teljesítőképességű önműködő berendezésekkel és folyamatos termelőmódszerekkel a könvnyű- és élelmiszeriparnak csaknem minden ágazatában. Ezenkívül az új, ötéves ter$ folyamán jelentős mértékben nő azon tömegszükségleti cikkek memv/isége. amelyeket a nehézipar ágazata* gyártanak. Igv például a vegyipar jelentós mértékben növeli a lakosság tömeqszükségleti cikkeinek és a félgyártmányoknak termelését. A gépipar jelentősen fokozza a különféle háztartási eszközök és napi szükségleti cikkek gyártását. Néhány adatot közlök az ipari és élelmi cikkeknek az ötéves terv keretében tervbevett növekedéséről. A kötöttáruk termelése 9263 millió méterre emelkedik. Fokozódik a kiváló minőségű öltöny- és ruhaanyagok, mint az erősvászen, a gabardén és más kiváló minőségű g^íjúszövetek és ruhaanyagok gyártása™ Egyúttal fellendül a cipőgyártás is. 1960-ban 455 millió pár cipő készül. .Nagy figyelmet szentelünk a készruhák, a fehérnemű és a téli fehérnemű qyártására és minőségük javításának kiszélesítésére. Az ötéves terv végén 78 milliárd rubel értékű készruhát fogunk gyártani, e termelés tehát több mint másfélszeresére emelkedik. Ezenkívül a téli fehérnemű készítése 580 millió darabra emelkedik. Gyorsan fog növekedni az élelmiszerkészítmények termelése. így például a cukorgyártás megkétszereződik és 1930-ban több mint 6,5 millió tonnára emelkedik. Ezzel teljesen fedezzük a lakosság cukorszükségletét és lehetőség nyílik arra, hogy kibővítsük a cukrász- és más készítmények termelését is. Az új ötéves terv folyamán a Szovjetunió egész területén megkétszereződik a hús- és tejtermelés. 1960-ban a hústermelés csak az állami ipar keretében elér majdnem 4 millió tonnát. A vaj, túró és egyéb tejtermékek termelése az 1955. évhez viszonyítva 86 százalékkal emelkedik. A tejtermékek ipara teljes mértékben biztosítani tudja majd a városi lakosságnak tejtermékekkel való ellátását. További hatalmas fejlődést ér el a halfeldolgozó ipar is. 1955-ben 27 millió métermázsa halat halásztak nálunk, vagyis kétszer annyit mint 1940ben. Amíg a múlt ötéves terv során a halászat növekedése 10 millió métermázsa volt, addig a hatodik ötévé* terv folyamán a halászat 15 millió métermázsa emelkedést ér el. A halászat eredményének 42 millió métermázsára való emelkedése, amit az irányelvek javaslata az 1960. évre előír, elsősorban a nyílt tengereken való halászat fejlesztésével biztosítható. Ezért a halfeldolgozó ipar számára igen fontos, hogy korszerű nagy halászhajókkal lássák el, amelyek hűtőkészülékekkel és halfeldolgozó berendezésekkel vannak felszerelve. Az új nagy Diesel trawlerek hűtőkészülékei kétszer annyi hal befogadására alkalmasak, mint a régi trawlerek. A helyszínéről a kikötőbe eladásra elkészített halakat, fagyasztott filét, fagyasztott halat, konzervet és egyéb készítményeket fog szállítani, míg a régi típusú hajók jobbára csak sózott halat szállítanak. Ezért halaszthatatlan faladatunk az, hogy a legrövidetb időn belül a trawlersk új típusaival lássuk el a halfeldolgozó ipart. Jelentős mértékben bővül az ipari készítmények és az élelmiszerek gyártása a könnyű- éSj,élelmiszeripar öszszes többi ágazataiban. A könnyű- és éielmisz°"'iarnak a hatodik ötéves terv során nagy feladatot kell megoldania — még jobban ki kell bővítenie a termelési kapacitásokat n nyersanyagforrások növekedésével összhangban. Az elmúlt ötéves t;.- • során ezekben az ipari égazatol'ban jelentős beruházási munkálatokat végeztünk. Építkezésekbe 33 milliárd rubelt fektettünk te, mintegy 1500 új nagy ipari üzemet építettünk és helyeztünk üzembe, valamint megúj'tottunk sok meglévő üzemet. Ennek ellenére sok ipari ágazatban az edťigi kapacitások nem képesek teljes mértékben és rendes időben feldolgozni a kapott nyersanyagokat. Nálunk ma három műszakban dolgoznak úgyszóli ván az összes gyapot-, gyapjú-, selyem-. lenfeldolgozó vállalatok és egyéb ipari üzemek. 1955-ben a cukorrépa termés félanynyival több volt, mint 1954-ben. Kibővítettük a cukorrépa vetésterületét Kubán vidékén, Moldavában, Ukrajna nyugati kerületeiben, azonban a cukorrépa feldolgozására szolgáló termelési kapacitások, különösen e területeken ki nem elégítőek. Ezért nagymennyiségű cukorrépát kell területünkről feldolgozás végett Ukrajna é a Szovjetunió más vidékeire szállítani. Emiatt a cukorgyári kampány, amelynek folyamán feldolgozzák az 1955. évi termés cukorrépáját, sok területen egészen ez év áprilisáig elhúzódik Az pedig általánosan ismert tény, hogy minél hosszabb a cukorrépa feldolgozására fordított idő, annál jobban csökken a répa cukortartalma és növekednek a veszteségek. A, cukoripar legfontosabb feladatainak egyike a cukorgyártási kampány lerövidítése. Ránk nézve gazdaságilag előnyös a cukorgyártás terén glyan •teljesítményű cukorgyárak építése, amelyek biztosítják, hogy az egész cukortermelést ugyanabban az évben, vagyis január l-ig feldolgozzák. A cukorgyári kampány rövidülése lehetővé teszi a veszteségek kiküszöbölését és nagyobb mennyiségű cukor gyártását. Nagyon elmaradt nálunk a tejipar fejlődése, amely alig képes feldolgozni a tejet. Ha 1955-ben a tejszállítás a megelőző évvel szemben több mint 20 százalékkal emelkedett, ez idén sokkal nagyobb emelkedest mutat majd. így például ez év januárjában a tejbeadás 70 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év januárjában. A tejfeldolgozó üzemek teljesítőképessége elégtelen és e vállalatok technikai felszerelése alacsony színvonalú. A tej ipari feldolgozásában a A kommunista párt — minden győzelem záloga (Folytatás az 1. oldalról) letkezik magától, hanem a különféle árulók és ellenségek ellen vívott hoszszas, elkeseredett harcban születik. Ezt bizonyítja minden forradalmi párt története éppúgy, mint ahogy a mi pártunk története is. Soha senkinek nem szabad megengednünk, hogy pártunk egységét megzavarja, — ezt az egységet őrizni minden kommunista kötelessége. A XX. kongresszus megmutatta, hogy az SZKP Központi Bizottsága mily eréllyel újította fel a pártélet lenini alapformáit. Ez elsősorban a vezetés kollektivizálásának elvére vonatkozik, aminek betartása döntő mértékben hozzájárul a párt egységének megszilárdításához, és a párt számára idegen személyi kultusz kiirtásához. A központi bizottságnak és elnökségének elmúlt három évi tevékenységének jellegzetes fő vonása — mint Mikojan elvtárs a vita folyamán mondotta, — az, hogy megteremtő, dött a kollektív vezetés. És az SZKP Központi Bizottsága tevékenységéről szóló beszámolóval kapcsolatos kongresszusi határozat újból r ^erősítette, hogy csupán a kollektív vezetés lenini elvének legszigorúbb betartásával lehet minden téren sikeres tevékenységet kifejteni. A feladatok sikeres teljesítésének legfontosabb előfeltétele a pártnak a dolgozók legszélesebb tömegeivel való kapcsolatának további szüntelen megszilárdítása. Pártunk ebben is újabb, nagy tanúiságokat merít tanítójának — az SZKP-nek kongresszusából. Csupán e kapcsolat szüntelen elmélyítésével, a dolgozók kezdeményezésének és az összes feladatokban való alkotó részvételüknek szüntelen fejlesztésével lehet biztosítani nagy művünk sikerét. A szocializmus táborának országaiban a kommunista pártok szempontjából rendkívül fontos az az elv. hog-, a párt szervezési és ideológiai munkáját csak akkor tarthatjuk sikeresnek, ha az pozitíven megnyilvánul a termelésben. Ha a párt szervezési és ideológiai munkáját nem kapcsolnók egybe a termelés megjavításával, ez azt jelentené, hogv hiába küzdünk. Ha pedig ennek ellenkezőjét állítanánk, ez azt jelentené, hogy tagadjuk a párt vezető és irányító szerepét. A Szovjetunió Kommunista Pártja a marxizmus-leninizmus alkotó érvényesítésének és fejlesztésének pompás példá/át adja nekünk. A XX. kongresszus maga a leninizmus diadalává vált, újból megerősítette, hogy a le• ninizmus hatalmas életadó alkotó tana az egyetlen tanítás, amely képes megmagyarázni és általánosítani a társadalom fejlődésében az újat, megmutatni az emberiség ragyogó jövojéhez vezető világos utakat. Számos nemzetközi politikai kérdésben, az-országépítés kérdéseiben a XX. kongresszus a jelenlegi helyzetben megfelelő új következtetésekre jutott. A nemzetközi munkásmozgalom további fejlődése szempontjából különösen fontosak a szocialista és tőkés rendszer békés egymás mellett éléséről, a háború elhárításának lehetőségéről: valamint a szocializmusba való átmenet különféle formáiról szóló következtetések. Az SZKP példája nyomán pártunk éppúgy, mint a többi forradalmi pártok. szemük fényeként őrzik és fogják őrizni a marxi-lenini elmélet tisztaságát és azt alkotó módon fejlesztik gyakorlati harcukban az új tapasztalatok és tények általánosításával. Ennek nélkülözhetetlen előfeltétele a reformizmus és az opportunizmus ideológiája, a dogmatizmus és az iskolamesteri módszerek elleni következetes harc. A Szovjetunió Kommunista Pártja d munkásosztály és az egesz dolgozó iiép valóban forradalmi pártjának példaképe. Vezetésével a szovjet nép olyan nagy sikereket ért el, amelye* nemcsak az ó tekintélyét, hanem az egész világ kommunista mozgalmanak tekintélyét is megerősítik. Az SZKP — rendületlenül hűen a leninizmushoz — záloga annak, hogy a szovjet nép további még pompásabb sikereket ér el. Ezért nem férhet kétség ahhoz, hogy a Szovjetunió történelmileg legrövidebb idö alatt megoldja a fő közgazdasági feladatot, az egy főre eső termelésben eléri és túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országokat, eléri legmagasabb célját — felépíti a kommunizmust. Ezért az SZKP-t az egész szovjet nép szereti, ezért példaképül szolgál és tanítója a többi kommunista pártoknak, ezért fogunk mi is állandóan tanulni tőle. A XX. kongresszus pompás kilátást nyitott előttünk a jövőbe. Találóan mondotta Hruscsov elvtárs: „Ha képletesen akarjuk mondani, olyan hegyre értünk fel, olyan magasságba, ahonnan már világosan látni a végső célhoz—a kommunista társadalomhoz vezető út beláthatatlan távlatait." Nincs a világon olyan erő, amely a marxizmus-leninizmus halhatatlan tanaival felvértezett kommunista pártokat megakadályozná abban, hogy még szorosabban tömörítsék zászlajuk alá az összes országok dolgozóit és a végső győzelemre vezessék őket. tápanyagok, fehérjék, tejcukor és zsiradékok — nagy veszteségei fordulnak elő. Az erjesztett tejkészítmények gyártására az értékes nyersanyagokat távolról sem használják fel kellőképpen. Más ipari ágazatok is elmaradnak a termelési teljesítőképesség fokozásában. Egyenesen kimondhatjuk, hogy a mezőgazdasági nyersanyagforrások már lassan túlhaladják egész sor ipari ágazat teljesítőképességét e nyersanyagok feldolgozására. A hatodik ötéves terv folyamán a könnyű- és élelmiszeriparban nagy építőprogram valósul meg. A textil-, könnyű-, élelmiszer-, hús-, tej- és halipari minisztériumok beruházásának terjedelme 75 százalékkal emelkedik és az ötéves terv során 1 eléri az 59 milliárd rubelt. Számítunk arra, hogy üzembe helyezünk .több mint 1600 nagyipari vállalatot. Különösen fontos az üzemek teljesítőképességének fokozása az ötéves terv első éveiben, hogy meggátoljuk az ipar fejlődésének elmaradását a mezőgazdasági nyersanyagforrások növekedése mögött. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának júliusi teljes ülése után valamennyi ipari ágazatban már sok mindent megtettünk az új technika bevezetésére. Be kell azonban vallanunk, hogv ez iparunk nagv építésének csak kezdetét jelenti. A gépipar még mindig nagyon lassan vezeti be a korszerű berendezés termelését a könnyű- és élelmiszeripar számára. Ez összefügg a gépipari kutató- és szerelőmunklatok ki ne elégítő állapotával. A gépipar kutatóintézetei és az egyes iparágak intézetei jobbára csekély teljesítőképességűek, gyakran párhuzamosan dolgoznak ugyanazokon a témákon. Az intézetek kísérleti alapja rendszerint ki nem elégítő. Az ipar gyakran kénytelen saját erejéből kidolgozni az új gépek szerkesztését és a qépipari dolgozók részére e gépek tömeggyártására vonatkozó technikai dokumentációk átadását. Emellett meg kell jegyeznünk, hogy a gép'pari minisztériumok rendszerint saját elgondolásuk alapján dolgozzák át a megrendelők által elkészített technikai dokumentációt. A gépipari dolgozók az elkészített modelleket rendszerint nem próbálják ki saját üzemeikben, hanem ipari vállalatokba küldik őket kipróbálás és befejezés végett. Mindez azt okozza, hogy az új gépek elkészítésére nagyon sok idő és pénz kell, és hogy csökken a gépgyártóknak a gépek minőségére és szállítási határidejére vonatkozó felelőssége. Ezt az állapotot nem lehet normálisnak minősíteni. Ki kell használnunk az egyes kísérleti intézetek és olyan bel- és külföldi gépüzemek pozitív tapasztalatait, amelyeknek saját megbízható szerkesztési irodájuk és megfelelő termelési alapjaik vannak az új gépek kipróbálására. A technikailag tökéletes berendezés készítésének gyorsabb fejlődése döntő feltételeinek egyike a kutató és konstrukciós szervezetek munkájának lényeges javítása. Ezért a kis kutatóintézeteket egyesíteni kell. Szükséges, hogy az intézetek és a nagy gépipari üzemek mellett jól és korszerűen felszerelt kísérleti központokat létesítsünk, amelyeket jól képzett munkásokkal és mérnökökKel kell ellátni. Ezekben a központokban rövid határidőn belül fel kel! szerelni és kipróbálni a gépek fejlettebb modelljeit. A kutatóintézetek és szerkesztési irodák újjászervezése nélkül a gépipar nem haladhat előre. Gépipari vállalataink és minisztériumaink vezetői gyakran arra törekszenek. hogy a termelési tervbe olyan készítményeket vegyenek be. amelyeket már régen folyamatosan gyártunk. Ezt nem csekély mértékben elősegítik a berendezések' gyártása tervezésének eddigi módszerei. A tervezés jelenlegi gyakorlata szerint a tervekben a q épek és készülékek termelés' feladatait főképp egységekben, darabokban, vagy súly szerint (például vegyi berendezéseknél) állapítják meg Ez a tervezés nem lehet tekintettel azon termelés minRéthy István, Rimaszombat