Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-04 / 35. szám, szombat

PARTÉLET A kommunisták álljanak az építkezés feladatainak teljesítéséért folyó harc élén A bratislavai kerületi pártbizottság irodájának határozata alapján a ke­rületi sajtószerv, a Hlas ľudu nyilvá­nos termelési ankétot szervez a Ma­gasépítkezési n. v. munkahelyein, mely a bratislavai kerületben a lakások- és középületek építését végzi. A kerületi újság három hónapon át fogja közölni az építkezés dolgozói­nak cikkeit és külön szerkesztőségi cikkekben is foglalkozik az építkezé­seken végzett munkával. Az .ankét célja, hogy rámutasson a lakásépítke­zéseken előforduló hibákra, továbbá, hegy népszerűsítse és terjessze a munkaszervezés jó tapasztalatait s az új módszereket. A vállalat dolgozói 1955-ben telje­sítették termelési feladataikat és 1948 lakást, az előirányzottnál 6 la­kással többet adtak át használatba. Az első félévi egyenetlen tervteljesí­tés után, a munkaszervezés megjaví­tásával és a szocialista munkaverseny fejlesztésével a második félévben be­hozták a mulasztottakat és az egész évi termelési tervet 100,5 százalékra tel­jesítették a munkatermelékenység tervének 103 százalékos teljesítése mellett. A harmadik negyedévben szorgalmas munkájukkal elnyerték a minisztérium és a szakszervezeti szö­vetség vörös zászlaját. Az eddig köz­zétett cikkek beszámolnak ezekről az eredményekről és az eredmények el­érésének módjairól is. Azonban az építkezéseken a múlt évben fogyaté­kosságok is előfordultak. Ezekről a fogyatékosságokról és megszünteté­sük módjáról azonban már kevesebbet foglalkoznak. Az ankét keretében műit napokban közös értekezletre gyűltek össze a vállalatban dolgozó párttagok, hogy értékeljék eddigi munkájukat, bíráló­lag és önbírálólag megbeszéljék a hiányosságokat és kitűzzék az utat a második ötéves terv első éve foko­zott feladatainak teljesítésére. A kerületi pártbizottság dolgozójá­nak beszámolója, amelyben a válla­lat dolgozói munkájának eredményére és fogyatékosságaira mutatott rá, élénk vita alapját képezte, melyben az építkezések, üzemek és vállalatok több kommunista dolgozója szólalt fel. Az építkezéseken dolgozók minded­dig még nem tudták megoldani a munka minőségének kérdését. Erről beszélt Ján Mišák elvtárs, a pőstyéni építkezés üzemen belüli önálló elszá­molás alapján dolgozó munkacsoport vezetője. Hangsúlyozta a kolaudációs javítások megszüntetésének fontossá­gát. Egyúttal javasolta, hogy szer­yezzenek versenyt a kőmüvescsoportok között, a minőség megjavítására. — Ahol jó a munkaszervezés, ott az eredmények is szépek — igy le­het összefoglalni Štefan Križán elv­társnak, a 710-es üzem dolgozójának vitafelszólalását. A felszólaló a továb­biakban hangsúlyozta az üzemen be­lüli önálló elszámolás széles méretű alkalmazásának fontosságát, melynek keretén belül az építkezés dolgozói sajátmaguk veszik át a szállított anyagot, sajátmaguk ellenőrzik és gondoskodnak az építkezési anyagok gazdaságos felhasználásáról. Az üze­men belüli önálló elszámolás a gépko­csivezetőket is arra buzdítja, hogy nagyobb gondot fordítsanak a teher­gépkocsik kihasználására. A vitában az üzemben folyó politikai tömegmun­káról is beszéltek. Bránik elvtárs, a Stavomontáže üzemi pártszervezetének elnöke felemlítette azt a módszert, amellyel üzemi szervezetük érvénye­síti az üzemvezetés fölötti ellenőrzés jogát. Matej Štepan elvtárs az ipari termékek szállításában előforduló fo­gyatékosságok megszüntetésének fon­tosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a végzett munka minőségében és a gépesítésnél még jelentős hibák van­nak, amelyeket meg kell szüntetni. Rudolf Schún, vállalati igazgató fel­szólalásában elmondta, hogy a legtöbb hiba oka az elégtelen munkaszervezés. A Miletič utcai folyamatos építkezés azért akadt meg, mert az építkezés dolgozóinak kiválasztásánál nem for­dítottak kellő gondot arra, hogy olyan emberek kerüljenek oda, akiknek szív­ügye az új módszerek terjesztése. Ugyancsak hiba volt az, hogy az építke­zésen nem alakították meg azonnal az üzemi pártszervezetet, nem vették át és nem érvényesítették a főiskolai in­ternátus építkezésénél szerzett ta­pasztalatokat. Ezután azokról az in­tézkedésekről beszélt, amelyeket az építkezési termelés iparosításáról szó­ló határozat értelmében üzemükben meg fognak valósítani. Értékes javaslatot tett az értekez­leten Zálesák elvtárs, a Priemstav dolgozója. Indítványozta, hogy válla­latuk és a Magasépítkezési nemzeti vállalat között indítsanak munkaver­senyt Szerinte ez jelentősen elősegí­tené a kölcsönös tapasztalatcserét és mindkét üzem munkájának általános meg javulását. Az üzemi pártszervezet értekezle­tén nagyon sok megoldásra váró prob­lémát tárgyaltak meg. Most az a fon­tos, hogy a kommunisták a többi dol­gozókkal együtt biztosítsák a jó ta­pasztalatok elterjesztését, ami hozzá­járul a bratislavai kerület lakásépít­kezésének meggyorsításához és olcsób­bá tételéhez, és ugyanakkor teljes erejükkel törekedjenek a fogyatékos­ságok megszüntetésére. Ez a fő cél­ja az üzemben folyó nyilvános terme­lési ankétnak. És ez egyúttal az épít­kezési termelés iparosításáért folyta­tott harcot is jelenti. E harc éléh pe­dig a vállalatban dolgozó kommunis­táknak kell állniok. Széleskörű meg­győző munkával kell biztosítaniok, hogy a párt Központi Bizottsága ha­tározatának valóra váltása minden munkahelyen, minden dolgozónak szív­ügyévé váljék. I. .P A pártszervezetek évzáró taggyűléseiről A JAVASLATOK MEGVALÓSÍTÁSA JELENTÓS JAVULÁST EREDMÉNYEZHET A városi fémfeldolgozó vállalat (Kovospracujúci podnik mesta Bra­tislavy) üzemi pártszervezetének év­záró taggyűlése csaknem egyórai ké­séssel kezdődött meg. Igaz, hogy a (vállalat több kisebb üzemből áll, amelyek Bratislava különböző része­in működnek, így érthető, hogy ne­hezebben jönnek össze az emberek. Négy órakor kezdődött a taggyű­lés. Megválasztották a jelölőbizottsá­got. Majd a gyűlés elnöke felkérte Zlatanský elvtársat, az üzemi párt­szervezet elnökét, olvassa fel a be­számolót. A pártbizottság beszámoló­ja rövidebb is lehetett 'volna. Az 1956-os évre szóló mutatószámok elemzését nem kellett volna annyira részletezni. A tagok fejében csak úgy kavargott a százalékok zuhataga. — Ki ismeri ki magát ebben, — gondol­hatta a legtöbb résztvevő. De hozzászólók azonnal akadtak. Alexander Rehák elvtárs állt fel. „Egy óra, az mindenkinek egy óra, hely­telennek tartom, hogy az évzáró gyű­lésre nem jelentek meg pontosan az elvtársak." Keményen hangzanak sza­vai, a pártbizottsági tagokat is bírálta, mert még csak meg sem kérdezték őt, mint propagandistát, hogy a párt­oktatáson való részvétel milyen, vagy OJ szo 1956. február 4. kell-e oda segítség? Jurkovič elvtárs pedig a megrendelők pontosabb és jobb kiszolgálásáról, a javítási munkák és az új gyártmányok minősége ja­vításának lehetőségéről beszélt. Több felszólaló foglalkozott a vállalat dol­gozóinak szakmai és politikai képzé­sével és a munka jobb megszervezé­sének lehetőségével is. Az egyszemélyes vezetés elvének betartását is felvetették a fel­szólalók. Rámutattak, hogy a vállalat igazgatója nem tartja elég erősen az irányítást a kezében, 60k a paran­csoló, kevés a felelősségérzet. Termé­szetes, hogy az egyszemélyes veze­tés elve nem zárja ki, sőt szükséges­sé teszi, hogy a vállalat igazgatója meghallgassa a dolgozók és a beosz­tott gazdasági vezetők véleményét és utána döntsön. A pártszervezet felada­ta pedig, hogy gondoskodjék az egy­személyes vezetés elvének megszilár­dításáról és az igazgató tekintélyé­nek emeléséről. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy a pártszervezet ne vonja felelősségre mint kommunistát, ha megsérti a párt vagy az állami fe­gyelmet. Sok értékes felszólalás, javaslat hangzott el ezen az évzáró taggyűlé­sen. A megvalósításuk jelentős javu­lást eredményezhet a vezetésben és 3 termelésben. E. E. Szlovákiában csaknem 18 CCO taggal gy~ra?odott a CSISZ A Csehszlovák Ifjúsági Szöveteéa szlovákiai kongresszusa előkészületi időszakáiban egész Szlovákiában naponta a fiatalok százai lépnek a CSISZ-be. Ez év januárjában a CSISZ taglét­száma Szlovákiában 17 526 új taggal bővült. A legtöbb tagot — 5592 — a prešovi kerületben szereztek. Az Iskolaügyi Minisztérium felhívása Az Iskolaügyi Minisztérium felhív­ja a figyelmet arra, hogy a határidő, amelyben az üzemek beadhatják a munkahelyekről jelentkezők jelentkező­lapjait a szakiskolákba, a tizenegyéves iskolák kilencedik évfolyamába, a pe­dagógiai szakiskolákba (napi tanulás), február 20-án végződik. A jelentkezőlapok nyomtatványait az érdeklődők a járási (körzeti) nem­zeti bizottságok tanácsai mellett mű­ködő iskolaügyi és kulturális osztályo­kon szerezhetik be. Az USA hírszerzőszolgála­tának ügynöke jelentkezett a biztonsági szerveknél Az elmúlt napokban Nyugat-Német­országból visszatért hazánkba Miro­slav Borecký, gottwaldovi tisztviselő aki két évvel ezelőtt hagyta el Cseh­szlovákiát. Külföldi tartózkodása ide­jén az amerikai hírszerzőszclgálat beszervezte a Csehszlovák Köztársa­ság elleni ténykedésre és e célból ha­zánk területére küldte ki. Miroslav Borecký saját bőrén ta­pasztalta a gyűjtő táborok szennyét es annak a kilátástalan helyzetnek re­ménytelenségét, amelybe a szökevé­nyek jutnak, akiket aztán az amerikai kémszolgálat gálád céljaira használ fel. Az amerikai kémszolgálat szégyen­teljes javaslatára — hogy árulja el saját nemzetét, azzal válaszolt, hogy hazánk területére való megérkezése után jelentkezett a biztonsági szervek­nél. Ezzel egyúttal élt az amnesztiával, melyet a múlt év májusában hirdettek ki. Emlékezzünk a duchcovi véres eseményekre mikor 1929-ben kitört a gazdasá­gi világválság, a csehszlová­kiai gyárak nagy része is beszüntet­te a munkát. A munkások százezrei kerültek az utcára. A munkaközvetí­tők előtt az éhes munkanélküliek tö­megei ácsorogtak. A legnagyobb vál­ság idején ^a munkanélküliek és az ideiglenes munkások száma egymillió­ra emelkedett. A „humanista" kor­mány koldus-utalványokkal, tízkoro­nás heti alamizsnával akarta csillapí­tani a munkanélküliek éhségét. Ekkor jelentette ki Peter Zenkl nemzeti szocialista országgyűlési képviselő, hogy egy munkáscsaládnak tíz koro­nából hetenként ki kell jönnie. A munkanélküliek tüntetéseiken kenye­ret és munkát követeltek. A dolgozó nép nem volt már védtelen, mert Csehszlovákia Kommunista Pártja harcba szólította a munkásságot a tőke kiéheztető támadásai ellen. „Egy embert sem az üzemből, egy fillért sem a bérből," „Fizessenek a gazda­gok" jelszavak mozgósították a tö­megeket. A kommunista párt és a vö­rös szakszervezetek áldozatkészen ál­lottak a harc élén és harcoltak min­den fillér bérért. Ismeretes, hogy Csehszlovákia akkor a bérek magassá­gát illetőleg a nemzetközi bérstatisz­tika 14. helyén állt. A burzsoázia a gazdasági válság következményeit bérleszállításokkal hárította át a mun­kásságra. 1931-ben a Vörös Szakszer­vezetek nagy harcba bocsátkoztak a dolgozók érdekében és sztrájkokat szerveztek. Február 4-én Északnyu­gat-Csehország nagyobb városaiban hatalmas tüntetéseket rendeztek a munkanélküliek. Követelték az áldat­lan genti rendszer eltörlését, a mun­kanélküliek hathatósabb segélyezését, uchcov bányavárosban is a kör­nyékbeli munkanélküliek részvételével tüntetésnek kellett vol­na lefolynia. A környékbeli falvakból a munkanélküliek zárt sorokban vonul­tak Duchcov felé. Egyes csoportokat a csendőrség szétszórt, mások — Led­vice, Bílina, Brezanky, Hostonice köz­ségekből — a ledvicei állomásnál egyesültek és mintegy ötszázan ha­ladtak a duchcovi országúton. Délután érkeztek a Duchcov közelében levő vasúti átjáróhoz, itt már rajvonalba fejlődött csendőrök várták őket lö­vésre kész fegyverrel. A menet mö­gött pedig 12 bílinai csendőr ment, akik a tömeget nyomni kezdték elő­re. A menet az átjárónál valóságos csapdába került. Elől-hátul • csendő­rök, az egyik oldalon vasúti töltés, a másik oldalon kerítés. Sok huzavona után eldördült az el­ső sortűz, összesen vagy ötven lövést adtak le. Sokan vérükben fetrengtek és négyen: Jozef Studenička 27 éves bányász, Alojz Lamac 32 éves bíli­nai munkás, Antonín Zeithammer 19 éves bányász és Jozef Kádlec 30 éves bányász belehaltak súlyos sebe­ikbe. A csendőrök — amint azt ké­sőbb megállapították — vagdalt ólom­mal vagy dum-dum golyókkal lőttek, J amelyek veszélyes sebesüléseket okoz­tak. Ugyanaznap a csendőrök Ašban is vérfürdőt rendeztek, ahol körül­belül száz munkást megsebesítettek. A csehszlovákiai munkásság nem nézte ölbetett kezekkel a hatóságok veszett garázdálkodását. Az üzemek­ben tiltakozó sztrájkokkal feleltek a véres eseményekre, a temetés napján minden üzemben 15 percre beszün­tették a munkát. Másnap, február 5-én Klement Gottwald elvtárs a képviselőházban lángoló beszédében élesen támadta és vádolta a szociáldemokrata-agrár koalíciós kormányt e véres eseménye­kért: „... ha a munkások élni akar­nak, akkor ennek a gyilkos rendszer­nek el kell pusztulnia. Mi kommu­nisták itt kijelentjük önöknek: azt a négy meggyilkolt és öt megsebesített munkást, ezt az önök által kitervelt véres gyilkosságot megbosszuljuk. A munkások nem hátrálnak meg az önök terrorja elől, a munkások nem tűrik, hogy lelövöldözzék őket, mint a vad­állatokat, a munkások meg tudják védeni a tüntetésre és az utcára való jogukat. A csehszlovákiai munkások fokozni fogják harcukat mindaddig, amíg az önök rendszeréből kő kövön nem marod!" duchcovi esetből az volt a ta­nulság, hogy a különféle pártokhoz tartozó és pártonkívüli dol­gozók ráeszméltek végre arra, hogy a kenyérért és a munkáért folytatott harcban erélyesebb eszközöket kell használniok, elsősorban a politikai tö­megsztrájkot. A 35 év előtti duchcovi és más gyilkosságokra a további évek folyamán a tömegek még fokozottabb és zártabb felsorakozással feleltek. G. R. AZ ÚJ SZO POSTÁJÁBOL Miért szünetel a mozi NAGYMAGYARON ? A nagymagyari mozikedvelők már majdnem egy éve türelmetlenül vár­ják, hogy' mikor lesz filmvetítés. An­nak idején rossz állapotban volt a moziterem, a somorjai Stavokombinát alkalmazottai azonban rendbehozták. A székeket is megjavították. A he­lyiség szép, lehetne vetíteni, de hogy mi történt azóta, miért nincs a mai napig mozielőadás, arra talán a Nagymagyari Helyi Nemzeti Bizottság adhatna feleletet. Farkas Ferenc, Nagymagyar Propagandamunkánk sikeres eredményei Az Ekecsi Helyi Nemzeti Bizottság az agitációs központtal karöltve agi­tációs napot rendezett. Az agitációs nap szép sikerrel zárult. Az agitációs napon több agitátor megmutatta, hogy becsületes munkát tud végezni. Nagy elvtárs, a HNB elnöke, Barta­los elvtársnő, Benkóci elvtárs kitűn­tek munkájukkal. Ezen az egy napon a CSSZBSZ tagsága Ekecsen mintegy 40 taggal bővült. A lakosság terven felüli beszolgál­tatással gondoskodik a második ötéves terv első évének sikeréről. Pakay László, Ekecs Bab a kultúrházbein A détéri Jednota a múlt év októ­berében felvásárolt 26 mázsa babot, s mivel nem volt raktárhelyisége, a babbal telt zsákokat „átmenetileg" a helyi kultúrház színpada alá rakat­ta. A Jednota vezetője azután tele­fonált fűnek Tfának, könyörgött min­denkinek, akitől segítséget remélt, hogy vigyék el a babot, de minden igyekezete eredménytelen maradt. A bab tönkrement, „befulladt". A kul­túrház levegője pedig nem éppen ózondús. Jednota járási vezetősége! Nem lett volna helyesebb, ha a bab a dolgozók asztalára került volna ? Mire vártak ? Bálint Lajos, Détér Tevékenyek a nagytárkányi fiatalok A királyhelmecj járás fiatalsága szépen kiveszi részét a szocialista építő munkából. Különösen az évzáró gyűlések aktivizálták a CSISZ-szerveze­tek tagjait. A leleszi CSISZ-tagok ezer köbméter takarmányt silóztak, a nagytárkányiak pedig 200 köbmétert. Nagytárkányon a kultúrélet is fellendült. A múlt hónapban kultúrbri­gádot alakítottak, és előadásokat tartottak, A nagytárkányi ifjúság a be­vételt kultúrcélokra fordítja, új hangszereket vásároltak és megalakítot­ták a zenekart. A kultúrélet fellendülőben van Nagytárkányon, de hiba az, hogy a kultúrterem nincs karbantartva. A helyi CSISZ-tagok vállal­ták a terem rendbehozását. Remélhető, hogy az idén ezt meg is valósít­ják. NAGY ISTVÁN A zselízi nőbizottság ténykedése Ez idén a zselízi nőbizottság is tuda­tosította, hogy részt kell vennie köz­ségünk továbbfejlesztésében, és ezért igyekszik hatékonyan támogatni a helyi nemzeti bizottságot munkájában. A nőbizottság kéthetenként tart ülést, amelyen megvitatja a tennivaló­kat és indítványokat. A téli hónapok idején kulturális programmal léptek fel a nőbizottság tagjai, melyben a szövetkezeti mozgalmat népszerűsí­tették, s két új tagot szereztek az EFSZ-be. Tervbe vették szabászat!, varrótanfolyam, főzőiskola létesítését, színielőadások és kulturális program­mal egybekötött mulatság rendezését. Az egészségügy és gyermekvédelem terén szakelőadások megtartását ter­vezik. A nőbizottság ellenőrzi a köz­üzemek, konyhák, üzletek tisztaságát. Ügyelnek az üzletekben az előzékeny kiszolgálásra is. Eddig már sikeresen működik a bölcsőde és óvoda. Most azon fáradoznak, hogy az iskolák mel­lett napközi otthont létesítsenek. Az első osztályosokra bizony ráférne a felügyelet, a nagyoknak is jő szolgá­latot tenne különösen a vidékről be­járók és azok részére, akiknek szüleik napközben dolgoznak. Komáromi Dezsőné, Zselíz A b ősi EFSZ munkaiskolájáról A szövetkezeti mezőgazdasági nagy­üzemi termelés helyes irányítását csak rátermett szervező és szakmai képzettséggel rendelkező emberek tud­ják ellátni. Míg a szervezőképesség ve­leszületett tulajdonság, vagy gyakorlat útján megszerezhető dolog, addig szakképzettséget az ember csakis hosszantartó tanulással érhet el. A mezőgazdasági káderek szakmai neve­léséről való gondoskodás a munkais­kolák feladata. A szövetkezeti dol­gozók elméleti tudásukat legjobban a szövetkezeti szakiskolákon sajátít­hatják el. A Bősi Egységes Földmúvesszövet­kezet munkaiskolájában már három éve folyik a tanítás. 1953-ban 18 hallgatója volt, 1954-ben 22-re emel­kedett a létszám, egy évre rá huszon­ötén jártak a szövetkezeti munkais­kolába. Az idén már 65 hallgatója van az iskolának. Ollé Ferenc előadó megelégedéssel mondja, hogy a szö­vetkezet dolgozói egyre nagyobb ér­deklődést tanúsítanak az iskola iránt. Ollé elvtárs, aki a bősi tanonciskolá­nak is tanára, itt is odaadóan telje­síti kötelességét és naponta több mint 5 órát tanít. Van azonban kifogásolni való is, mégpedig az, hogy a 65 hallgató kö­zül csupán 32-en látogatják rend­szeresen r, tanfolyamot. Helyénvaló lenne, ha a beiratkozott 65 EFSZ-tag rendszeresen járna az esti oktatásra. Illés Bertalan, Bös.

Next

/
Thumbnails
Contents