Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-04 / 35. szám, szombat

PARTÉLET A kommunisták álljanak az építkezés feladatainak teljesítéséért folyó harc élén A bratislavai kerületi pártbizottság irodájának határozata alapján a kerületi sajtószerv, a Hlas ľudu nyilvános termelési ankétot szervez a Magasépítkezési n. v. munkahelyein, mely a bratislavai kerületben a lakások- és középületek építését végzi. A kerületi újság három hónapon át fogja közölni az építkezés dolgozóinak cikkeit és külön szerkesztőségi cikkekben is foglalkozik az építkezéseken végzett munkával. Az .ankét célja, hogy rámutasson a lakásépítkezéseken előforduló hibákra, továbbá, hegy népszerűsítse és terjessze a munkaszervezés jó tapasztalatait s az új módszereket. A vállalat dolgozói 1955-ben teljesítették termelési feladataikat és 1948 lakást, az előirányzottnál 6 lakással többet adtak át használatba. Az első félévi egyenetlen tervteljesítés után, a munkaszervezés megjavításával és a szocialista munkaverseny fejlesztésével a második félévben behozták a mulasztottakat és az egész évi termelési tervet 100,5 százalékra teljesítették a munkatermelékenység tervének 103 százalékos teljesítése mellett. A harmadik negyedévben szorgalmas munkájukkal elnyerték a minisztérium és a szakszervezeti szövetség vörös zászlaját. Az eddig közzétett cikkek beszámolnak ezekről az eredményekről és az eredmények elérésének módjairól is. Azonban az építkezéseken a múlt évben fogyatékosságok is előfordultak. Ezekről a fogyatékosságokról és megszüntetésük módjáról azonban már kevesebbet foglalkoznak. Az ankét keretében műit napokban közös értekezletre gyűltek össze a vállalatban dolgozó párttagok, hogy értékeljék eddigi munkájukat, bírálólag és önbírálólag megbeszéljék a hiányosságokat és kitűzzék az utat a második ötéves terv első éve fokozott feladatainak teljesítésére. A kerületi pártbizottság dolgozójának beszámolója, amelyben a vállalat dolgozói munkájának eredményére és fogyatékosságaira mutatott rá, élénk vita alapját képezte, melyben az építkezések, üzemek és vállalatok több kommunista dolgozója szólalt fel. Az építkezéseken dolgozók mindeddig még nem tudták megoldani a munka minőségének kérdését. Erről beszélt Ján Mišák elvtárs, a pőstyéni építkezés üzemen belüli önálló elszámolás alapján dolgozó munkacsoport vezetője. Hangsúlyozta a kolaudációs javítások megszüntetésének fontosságát. Egyúttal javasolta, hogy szeryezzenek versenyt a kőmüvescsoportok között, a minőség megjavítására. — Ahol jó a munkaszervezés, ott az eredmények is szépek — igy lehet összefoglalni Štefan Križán elvtársnak, a 710-es üzem dolgozójának vitafelszólalását. A felszólaló a továbbiakban hangsúlyozta az üzemen belüli önálló elszámolás széles méretű alkalmazásának fontosságát, melynek keretén belül az építkezés dolgozói sajátmaguk veszik át a szállított anyagot, sajátmaguk ellenőrzik és gondoskodnak az építkezési anyagok gazdaságos felhasználásáról. Az üzemen belüli önálló elszámolás a gépkocsivezetőket is arra buzdítja, hogy nagyobb gondot fordítsanak a tehergépkocsik kihasználására. A vitában az üzemben folyó politikai tömegmunkáról is beszéltek. Bránik elvtárs, a Stavomontáže üzemi pártszervezetének elnöke felemlítette azt a módszert, amellyel üzemi szervezetük érvényesíti az üzemvezetés fölötti ellenőrzés jogát. Matej Štepan elvtárs az ipari termékek szállításában előforduló fogyatékosságok megszüntetésének fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a végzett munka minőségében és a gépesítésnél még jelentős hibák vannak, amelyeket meg kell szüntetni. Rudolf Schún, vállalati igazgató felszólalásában elmondta, hogy a legtöbb hiba oka az elégtelen munkaszervezés. A Miletič utcai folyamatos építkezés azért akadt meg, mert az építkezés dolgozóinak kiválasztásánál nem fordítottak kellő gondot arra, hogy olyan emberek kerüljenek oda, akiknek szívügye az új módszerek terjesztése. Ugyancsak hiba volt az, hogy az építkezésen nem alakították meg azonnal az üzemi pártszervezetet, nem vették át és nem érvényesítették a főiskolai internátus építkezésénél szerzett tapasztalatokat. Ezután azokról az intézkedésekről beszélt, amelyeket az építkezési termelés iparosításáról szóló határozat értelmében üzemükben meg fognak valósítani. Értékes javaslatot tett az értekezleten Zálesák elvtárs, a Priemstav dolgozója. Indítványozta, hogy vállalatuk és a Magasépítkezési nemzeti vállalat között indítsanak munkaversenyt Szerinte ez jelentősen elősegítené a kölcsönös tapasztalatcserét és mindkét üzem munkájának általános meg javulását. Az üzemi pártszervezet értekezletén nagyon sok megoldásra váró problémát tárgyaltak meg. Most az a fontos, hogy a kommunisták a többi dolgozókkal együtt biztosítsák a jó tapasztalatok elterjesztését, ami hozzájárul a bratislavai kerület lakásépítkezésének meggyorsításához és olcsóbbá tételéhez, és ugyanakkor teljes erejükkel törekedjenek a fogyatékosságok megszüntetésére. Ez a fő célja az üzemben folyó nyilvános termelési ankétnak. És ez egyúttal az építkezési termelés iparosításáért folytatott harcot is jelenti. E harc éléh pedig a vállalatban dolgozó kommunistáknak kell állniok. Széleskörű meggyőző munkával kell biztosítaniok, hogy a párt Központi Bizottsága határozatának valóra váltása minden munkahelyen, minden dolgozónak szívügyévé váljék. I. .P A pártszervezetek évzáró taggyűléseiről A JAVASLATOK MEGVALÓSÍTÁSA JELENTÓS JAVULÁST EREDMÉNYEZHET A városi fémfeldolgozó vállalat (Kovospracujúci podnik mesta Bratislavy) üzemi pártszervezetének évzáró taggyűlése csaknem egyórai késéssel kezdődött meg. Igaz, hogy a (vállalat több kisebb üzemből áll, amelyek Bratislava különböző részein működnek, így érthető, hogy nehezebben jönnek össze az emberek. Négy órakor kezdődött a taggyűlés. Megválasztották a jelölőbizottságot. Majd a gyűlés elnöke felkérte Zlatanský elvtársat, az üzemi pártszervezet elnökét, olvassa fel a beszámolót. A pártbizottság beszámolója rövidebb is lehetett 'volna. Az 1956-os évre szóló mutatószámok elemzését nem kellett volna annyira részletezni. A tagok fejében csak úgy kavargott a százalékok zuhataga. — Ki ismeri ki magát ebben, — gondolhatta a legtöbb résztvevő. De hozzászólók azonnal akadtak. Alexander Rehák elvtárs állt fel. „Egy óra, az mindenkinek egy óra, helytelennek tartom, hogy az évzáró gyűlésre nem jelentek meg pontosan az elvtársak." Keményen hangzanak szavai, a pártbizottsági tagokat is bírálta, mert még csak meg sem kérdezték őt, mint propagandistát, hogy a pártoktatáson való részvétel milyen, vagy OJ szo 1956. február 4. kell-e oda segítség? Jurkovič elvtárs pedig a megrendelők pontosabb és jobb kiszolgálásáról, a javítási munkák és az új gyártmányok minősége javításának lehetőségéről beszélt. Több felszólaló foglalkozott a vállalat dolgozóinak szakmai és politikai képzésével és a munka jobb megszervezésének lehetőségével is. Az egyszemélyes vezetés elvének betartását is felvetették a felszólalók. Rámutattak, hogy a vállalat igazgatója nem tartja elég erősen az irányítást a kezében, 60k a parancsoló, kevés a felelősségérzet. Természetes, hogy az egyszemélyes vezetés elve nem zárja ki, sőt szükségessé teszi, hogy a vállalat igazgatója meghallgassa a dolgozók és a beosztott gazdasági vezetők véleményét és utána döntsön. A pártszervezet feladata pedig, hogy gondoskodjék az egyszemélyes vezetés elvének megszilárdításáról és az igazgató tekintélyének emeléséről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pártszervezet ne vonja felelősségre mint kommunistát, ha megsérti a párt vagy az állami fegyelmet. Sok értékes felszólalás, javaslat hangzott el ezen az évzáró taggyűlésen. A megvalósításuk jelentős javulást eredményezhet a vezetésben és 3 termelésben. E. E. Szlovákiában csaknem 18 CCO taggal gy~ra?odott a CSISZ A Csehszlovák Ifjúsági Szöveteéa szlovákiai kongresszusa előkészületi időszakáiban egész Szlovákiában naponta a fiatalok százai lépnek a CSISZ-be. Ez év januárjában a CSISZ taglétszáma Szlovákiában 17 526 új taggal bővült. A legtöbb tagot — 5592 — a prešovi kerületben szereztek. Az Iskolaügyi Minisztérium felhívása Az Iskolaügyi Minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a határidő, amelyben az üzemek beadhatják a munkahelyekről jelentkezők jelentkezőlapjait a szakiskolákba, a tizenegyéves iskolák kilencedik évfolyamába, a pedagógiai szakiskolákba (napi tanulás), február 20-án végződik. A jelentkezőlapok nyomtatványait az érdeklődők a járási (körzeti) nemzeti bizottságok tanácsai mellett működő iskolaügyi és kulturális osztályokon szerezhetik be. Az USA hírszerzőszolgálatának ügynöke jelentkezett a biztonsági szerveknél Az elmúlt napokban Nyugat-Németországból visszatért hazánkba Miroslav Borecký, gottwaldovi tisztviselő aki két évvel ezelőtt hagyta el Csehszlovákiát. Külföldi tartózkodása idején az amerikai hírszerzőszclgálat beszervezte a Csehszlovák Köztársaság elleni ténykedésre és e célból hazánk területére küldte ki. Miroslav Borecký saját bőrén tapasztalta a gyűjtő táborok szennyét es annak a kilátástalan helyzetnek reménytelenségét, amelybe a szökevények jutnak, akiket aztán az amerikai kémszolgálat gálád céljaira használ fel. Az amerikai kémszolgálat szégyenteljes javaslatára — hogy árulja el saját nemzetét, azzal válaszolt, hogy hazánk területére való megérkezése után jelentkezett a biztonsági szerveknél. Ezzel egyúttal élt az amnesztiával, melyet a múlt év májusában hirdettek ki. Emlékezzünk a duchcovi véres eseményekre mikor 1929-ben kitört a gazdasági világválság, a csehszlovákiai gyárak nagy része is beszüntette a munkát. A munkások százezrei kerültek az utcára. A munkaközvetítők előtt az éhes munkanélküliek tömegei ácsorogtak. A legnagyobb válság idején ^a munkanélküliek és az ideiglenes munkások száma egymillióra emelkedett. A „humanista" kormány koldus-utalványokkal, tízkoronás heti alamizsnával akarta csillapítani a munkanélküliek éhségét. Ekkor jelentette ki Peter Zenkl nemzeti szocialista országgyűlési képviselő, hogy egy munkáscsaládnak tíz koronából hetenként ki kell jönnie. A munkanélküliek tüntetéseiken kenyeret és munkát követeltek. A dolgozó nép nem volt már védtelen, mert Csehszlovákia Kommunista Pártja harcba szólította a munkásságot a tőke kiéheztető támadásai ellen. „Egy embert sem az üzemből, egy fillért sem a bérből," „Fizessenek a gazdagok" jelszavak mozgósították a tömegeket. A kommunista párt és a vörös szakszervezetek áldozatkészen állottak a harc élén és harcoltak minden fillér bérért. Ismeretes, hogy Csehszlovákia akkor a bérek magasságát illetőleg a nemzetközi bérstatisztika 14. helyén állt. A burzsoázia a gazdasági válság következményeit bérleszállításokkal hárította át a munkásságra. 1931-ben a Vörös Szakszervezetek nagy harcba bocsátkoztak a dolgozók érdekében és sztrájkokat szerveztek. Február 4-én Északnyugat-Csehország nagyobb városaiban hatalmas tüntetéseket rendeztek a munkanélküliek. Követelték az áldatlan genti rendszer eltörlését, a munkanélküliek hathatósabb segélyezését, uchcov bányavárosban is a környékbeli munkanélküliek részvételével tüntetésnek kellett volna lefolynia. A környékbeli falvakból a munkanélküliek zárt sorokban vonultak Duchcov felé. Egyes csoportokat a csendőrség szétszórt, mások — Ledvice, Bílina, Brezanky, Hostonice községekből — a ledvicei állomásnál egyesültek és mintegy ötszázan haladtak a duchcovi országúton. Délután érkeztek a Duchcov közelében levő vasúti átjáróhoz, itt már rajvonalba fejlődött csendőrök várták őket lövésre kész fegyverrel. A menet mögött pedig 12 bílinai csendőr ment, akik a tömeget nyomni kezdték előre. A menet az átjárónál valóságos csapdába került. Elől-hátul • csendőrök, az egyik oldalon vasúti töltés, a másik oldalon kerítés. Sok huzavona után eldördült az első sortűz, összesen vagy ötven lövést adtak le. Sokan vérükben fetrengtek és négyen: Jozef Studenička 27 éves bányász, Alojz Lamac 32 éves bílinai munkás, Antonín Zeithammer 19 éves bányász és Jozef Kádlec 30 éves bányász belehaltak súlyos sebeikbe. A csendőrök — amint azt később megállapították — vagdalt ólommal vagy dum-dum golyókkal lőttek, J amelyek veszélyes sebesüléseket okoztak. Ugyanaznap a csendőrök Ašban is vérfürdőt rendeztek, ahol körülbelül száz munkást megsebesítettek. A csehszlovákiai munkásság nem nézte ölbetett kezekkel a hatóságok veszett garázdálkodását. Az üzemekben tiltakozó sztrájkokkal feleltek a véres eseményekre, a temetés napján minden üzemben 15 percre beszüntették a munkát. Másnap, február 5-én Klement Gottwald elvtárs a képviselőházban lángoló beszédében élesen támadta és vádolta a szociáldemokrata-agrár koalíciós kormányt e véres eseményekért: „... ha a munkások élni akarnak, akkor ennek a gyilkos rendszernek el kell pusztulnia. Mi kommunisták itt kijelentjük önöknek: azt a négy meggyilkolt és öt megsebesített munkást, ezt az önök által kitervelt véres gyilkosságot megbosszuljuk. A munkások nem hátrálnak meg az önök terrorja elől, a munkások nem tűrik, hogy lelövöldözzék őket, mint a vadállatokat, a munkások meg tudják védeni a tüntetésre és az utcára való jogukat. A csehszlovákiai munkások fokozni fogják harcukat mindaddig, amíg az önök rendszeréből kő kövön nem marod!" duchcovi esetből az volt a tanulság, hogy a különféle pártokhoz tartozó és pártonkívüli dolgozók ráeszméltek végre arra, hogy a kenyérért és a munkáért folytatott harcban erélyesebb eszközöket kell használniok, elsősorban a politikai tömegsztrájkot. A 35 év előtti duchcovi és más gyilkosságokra a további évek folyamán a tömegek még fokozottabb és zártabb felsorakozással feleltek. G. R. AZ ÚJ SZO POSTÁJÁBOL Miért szünetel a mozi NAGYMAGYARON ? A nagymagyari mozikedvelők már majdnem egy éve türelmetlenül várják, hogy' mikor lesz filmvetítés. Annak idején rossz állapotban volt a moziterem, a somorjai Stavokombinát alkalmazottai azonban rendbehozták. A székeket is megjavították. A helyiség szép, lehetne vetíteni, de hogy mi történt azóta, miért nincs a mai napig mozielőadás, arra talán a Nagymagyari Helyi Nemzeti Bizottság adhatna feleletet. Farkas Ferenc, Nagymagyar Propagandamunkánk sikeres eredményei Az Ekecsi Helyi Nemzeti Bizottság az agitációs központtal karöltve agitációs napot rendezett. Az agitációs nap szép sikerrel zárult. Az agitációs napon több agitátor megmutatta, hogy becsületes munkát tud végezni. Nagy elvtárs, a HNB elnöke, Bartalos elvtársnő, Benkóci elvtárs kitűntek munkájukkal. Ezen az egy napon a CSSZBSZ tagsága Ekecsen mintegy 40 taggal bővült. A lakosság terven felüli beszolgáltatással gondoskodik a második ötéves terv első évének sikeréről. Pakay László, Ekecs Bab a kultúrházbein A détéri Jednota a múlt év októberében felvásárolt 26 mázsa babot, s mivel nem volt raktárhelyisége, a babbal telt zsákokat „átmenetileg" a helyi kultúrház színpada alá rakatta. A Jednota vezetője azután telefonált fűnek

Tfának, könyörgött mindenkinek, akitől segítséget remélt, hogy vigyék el a babot, de minden igyekezete eredménytelen maradt. A bab tönkrement, „befulladt". A kultúrház levegője pedig nem éppen ózondús. Jednota járási vezetősége! Nem lett volna helyesebb, ha a bab a dolgozók asztalára került volna ? Mire vártak ? Bálint Lajos, Détér Tevékenyek a nagytárkányi fiatalok A királyhelmecj járás fiatalsága szépen kiveszi részét a szocialista építő munkából. Különösen az évzáró gyűlések aktivizálták a CSISZ-szervezetek tagjait. A leleszi CSISZ-tagok ezer köbméter takarmányt silóztak, a nagytárkányiak pedig 200 köbmétert. Nagytárkányon a kultúrélet is fellendült. A múlt hónapban kultúrbrigádot alakítottak, és előadásokat tartottak, A nagytárkányi ifjúság a bevételt kultúrcélokra fordítja, új hangszereket vásároltak és megalakították a zenekart. A kultúrélet fellendülőben van Nagytárkányon, de hiba az, hogy a kultúrterem nincs karbantartva. A helyi CSISZ-tagok vállalták a terem rendbehozását. Remélhető, hogy az idén ezt meg is valósítják. NAGY ISTVÁN A zselízi nőbizottság ténykedése Ez idén a zselízi nőbizottság is tudatosította, hogy részt kell vennie községünk továbbfejlesztésében, és ezért igyekszik hatékonyan támogatni a helyi nemzeti bizottságot munkájában. A nőbizottság kéthetenként tart ülést, amelyen megvitatja a tennivalókat és indítványokat. A téli hónapok idején kulturális programmal léptek fel a nőbizottság tagjai, melyben a szövetkezeti mozgalmat népszerűsítették, s két új tagot szereztek az EFSZ-be. Tervbe vették szabászat!, varrótanfolyam, főzőiskola létesítését, színielőadások és kulturális programmal egybekötött mulatság rendezését. Az egészségügy és gyermekvédelem terén szakelőadások megtartását tervezik. A nőbizottság ellenőrzi a közüzemek, konyhák, üzletek tisztaságát. Ügyelnek az üzletekben az előzékeny kiszolgálásra is. Eddig már sikeresen működik a bölcsőde és óvoda. Most azon fáradoznak, hogy az iskolák mellett napközi otthont létesítsenek. Az első osztályosokra bizony ráférne a felügyelet, a nagyoknak is jő szolgálatot tenne különösen a vidékről bejárók és azok részére, akiknek szüleik napközben dolgoznak. Komáromi Dezsőné, Zselíz A b ősi EFSZ munkaiskolájáról A szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzemi termelés helyes irányítását csak rátermett szervező és szakmai képzettséggel rendelkező emberek tudják ellátni. Míg a szervezőképesség veleszületett tulajdonság, vagy gyakorlat útján megszerezhető dolog, addig szakképzettséget az ember csakis hosszantartó tanulással érhet el. A mezőgazdasági káderek szakmai neveléséről való gondoskodás a munkaiskolák feladata. A szövetkezeti dolgozók elméleti tudásukat legjobban a szövetkezeti szakiskolákon sajátíthatják el. A Bősi Egységes Földmúvesszövetkezet munkaiskolájában már három éve folyik a tanítás. 1953-ban 18 hallgatója volt, 1954-ben 22-re emelkedett a létszám, egy évre rá huszonötén jártak a szövetkezeti munkaiskolába. Az idén már 65 hallgatója van az iskolának. Ollé Ferenc előadó megelégedéssel mondja, hogy a szövetkezet dolgozói egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az iskola iránt. Ollé elvtárs, aki a bősi tanonciskolának is tanára, itt is odaadóan teljesíti kötelességét és naponta több mint 5 órát tanít. Van azonban kifogásolni való is, mégpedig az, hogy a 65 hallgató közül csupán 32-en látogatják rendszeresen r, tanfolyamot. Helyénvaló lenne, ha a beiratkozott 65 EFSZ-tag rendszeresen járna az esti oktatásra. Illés Bertalan, Bös.