Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-26 / 57. szám, vasárnap

B Szovietunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján (Folytatás a 2. oldalról) sSk a tudományos intézmények alkotó erőfeszítéseit a legfontosabb tudományos és műszaki problémák megoldására, szüntelenül fokozzák a tudomány szerepét a kommunista építés gyakorlati feladatainak megoldásában. A kongresszus a beszámolási időszakban a kommunista párt egyik legfontosabb eredményének tartja a szovjet társadalmi és államrend további erősödését, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségének további szilárdulását, a Szovjetunió valamennyi népe barátságának és testvéri együttműködésének növekedését. A kongresszus teljes mértékben helyesli az SZKP Központi Bizottságának határozatait, amelyekkel bővítette a köztársasági szervek jogkörét a gazdasági és kulturális építésben. Amellett, hogy továbbra is a Szovjetunió minisztériumainak feladatkörében marad az általános irányítás, a tervfeladatok meghatározása és e feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a beruházások ellátása berendezéssel és szükséges pénzösszegekkel — tovább kell bővíteni a köztársasági minisztériumok jogait a vállalatok mindennapi vezetésében. Ez elősegíti az ottani dolgozók alkotó kezdeményezésének még nagyobb arányú kibontakozását, a szövetséges köztársaságok további megerősödését, a szovjet népek barátságának megszilárdulását. A párt nemzetiségi politikájában abból a lenini elvből indult és indul ki, hogy a szocializmus nemcsak hogy nem szünteti meg a nemzeti különbségeket és sajátosságokat, hanem ellenkezőleg, biztosítja valamennyi neinzet és nemzetiség gazdaságának és kultúrájának minden irányú fejlődését. A pártnak gyakorlati munkája közben továbbra is a lehető legfigyelmesebben szem előtt kelj tartania e sajátosságokat. A kommunista építés nagy feladatai megkövetelik a dolgozók alkotó tevékenységének és kezdeményezésének további fokozását, a tömegek még nagyobbarányú részvételét az államigazgatásban, az állata egész szervező és gazdasági munkájában. Ezért minden erővel fejleszteni kell a szovjet demokratizmust, kitartóan javítani kell valamennyi központi és helyi szovjet szerv munkáját, meg kell erősíteni kapcsolataikat a tömegekkel. A kongresszus jóváhagyja az SZKP Központi Bizottságának az utóbbi években az igazgatási és adminisztrációs apparátus csökkentése és olcsóbbá tételéért, az apparátus valamennyi láncszeme tevékenységének megjavításáért végzett munkáját, s szükségesnek tartja e munka továbbfolytatását, szükségesnek tartja, hogy továbbra is kérlelhetetlen harcot vívjanak a bürokratizmus ellen, a lakosság szükségletei iránt tanúsított • figyelmetlenséggel szemben. A kongresszus teljes mértékben helyesli az SZKP Központi Bizottságának azokat az intézkedéseit, amelyeket a szovjet törvényesség megerősítésére, a szovjet alkotmányban biztosított állampolgári jogok szigorú betartására tett, s arra kötelez valamennyi párt- és szovjetszervet, hogy éberen őrizze a törvényességet, határozottan és szigorúan vegye elejét a törvénytelenség, az önkény minden megnyilvánulásának, a szocialista jogrend minden megsértésének. A kommunista pártnak és a szovjet államnak továbbra is a magasfokú politikai éberség szellemében kell nevelnie a kommunistákat és az összes dolgozókat, fáradhatatlanul erősítenie kell vitéz fegyveres erőinket, amelyek megbízhatóan őrködnek a szovjet emberek békés munkája és a szocialista haza biztonsága fölött. III. Pártunk újabb nagy sikereket ért el a XIX. és a XX. kongresszus közötti időszakban, minthogy egész bel- és külpolitikájában és gyakorlati tevékenységében a marxizmus-leninizmus mindent legyőző tanítását követte, szilárdan és következetesen megvalósítja a kommunizmus országunkban való felépítésének és a nemzetközi szocialista tábor erősítésének irányvonalát, magasra emeli a proletár internacionalizmusnak és a népek barátságának zászlaját. A XIX. kongresszus óta eltelt időszakban tovább növekedett az SZKP ereje és tekintélye, szilárdult a párt lenini egysége, fokozódott a párt vezetőszerepe a szovjet társadalomban. A párt ideológiai, politikai és szervezeti vonatkozásban még jobban megerősödött, a párttagok tömegeinek marxista-leninista edzettsége fokozódott. Jelentősen megnövekedtek a párt káderei: a párt- és állami vezetés döntő ereje. Az SZKP XX. kongresszusa megállapítja, hogy a központi bizottság a kellő magaslaton állt azokkal a bonyolult és felelősségteljes feladatokkal kapcsolatban, amelyek elé a XIX. pártkongresszus után került a párt és az ország, helyesen oldotta meg a pártépítés, az állami és gazdasági építés megérett kérdéseit, biztosan és szilárdan vezette az országot a lenini úton. A kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a központi bizottság egész tevékenységében megingathatatlanul őrködött a párt és a nép érdekei fölött. A kongresszus teljes egészében helyesli azokat a határozott intézkedéseket, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága tett Berija és bandája, a párt és a nép veszedelmes ellensége bűnös összeesküvő Uzelmeinek meghiúsítására. Ezzel koínoly csapás érte az imperialista kémkedés terveit, tovább erősödött a párt harcképessége. A kongresszus teljes egészében helyesli azt a nagy munkát, amelyet a központi bizottság végzett a pártélet lenini normáinak helyreállításában, a párton belüli demokrácia fejlesztésében, a kollektív vezetés elveinek a marxistaleninista politika alkalmazása alapján való meghonosításában, a pártmunka stílusának és módszereinek tökéletesítésében. A pártélet demokratikus alapjainak szem előtt tartásáért, az adminisztrálgatás és a bürokratikus vezetési módszerek ellen, a bírálat és önbírálat kibontakoztatásáért folytatott harc biztosította a párttömegek aktivitásának fokozódását, a kommunistáknak a párt ügyéért való fokozott felelősségét, a dolgozók újabb politikai és munkalendületét. A kommunisták és az összes dolgozók aktivitásának fokozása szempontjából nagy jelentőségű volt annak széleskörű tisztázása, hogyan értelmezi a marxiztaus-leninizmus az egyéniség szerepét a történelemben. A kongresszus úgy véli, hogy a központi bizottság teljesen helyesen lépett fel a személyi kultusz ellen, mert ennek elterjedése csökkentette a párt és a néptömegek szerepét, a kollektív vezetés szerepét a pártban és nem ritkán komoly mulasztásokra vezetett a munkában. A kongresszus megbízza a központi bizottságot, ne csökkentse a harcot a személyi kultusz taaradványai ellen, egész tevékenységében abból induljon ki, hogy az új élet igazi alkotói a kommunista párt vezette néptömegek. A pártélet lenini normáinak helyreállítása, a párton belüli demokrácia fejlesztése, a kollektív vezetés elvének megtartása és a személyi kultusz elleni harc eredményeként a központi bizottság biztosította az ipar és a mezőgazdadaság vezetésének javulását, feltárta a szocialista törvényesség megsértéseit, és megtette a szükséges intézkedéseket ezek kijavítására, harcra szólított fel az önelégültség és a közöny ellen, mozgósította az egész pártot, öszszes funkcionáriusainkat, a párttagokat és a pártonkívülieket a szovjet társadalom fejlődési ütemének meggyorsítására, a szovjet nép anyagi jólétének további fellendítésére. A további sikeres előrehaladás biztosítása végett ezentúl is a magasfokú harcképesség állapotában kell tartani a párt sorait, fáradhatatlanul javítani és tökéletesíteni kell egész pártmunkánkat. A kongresszus megbízza a központi bizottságot, tegyen intézkedéseket a párt egész szervezési munkájának további javítására, mindenekelőtt a gazdasági építésben végzett szervezői munkájának megjavítására. A pártszervezeteknek éles fordulatot kell venniök a gazdasági építés konkrét vezetése felé, fokozniok kell az iparvállalatok, a kolhozok, a gépállomások és a szovhozok technikájának és gazdaságának tanulmányozását, hogy mély tárgyismerettel Irányítsák munkájukat. A szervezési munka színvonala döntő mértékben függ attól, milyen a végrehajtás ellenőrzésének megszervezése, milyen a káderek kiválasztása és nevelése, a kommunisták elosztása a gazdasági és kulturális építés különböző területein. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a figyelmet fokozottan a fiatal káderek, a nők kiemelésére, a termelésben foglalkoztatott kommunisták számának növelésére irányítsa. A kongresszus helytelennek tartja, hogy egyes pártszervezetek megtűrik a figyelem lanyhulását a párt növekedésének szabályozása iránt. A kongresszus abból kiindulva, hogy a párt sorainak nem a mennyiségi, hanem a minőségi növekedése a fő, kötelezi a pártszervezeteket, gondoskodjanak fokozottabban arról, hogy egyénileg válasszák ki a pártba az élenjárókat, mindenekelőtt a munkások és a kolhozparasztok közül. A kongresszus megbízza a központi bizottságot, folytassa a pártszervek és a szovjetszervek szervezeti felépítése és tevékenységi formái tökéletesítésére irányuló munkát a változó helyzetnek megfelelően. Különös figyelmet kell fordítani a járási bizottságok továbberősitésére. A kongresszus megállapítja, hogv a párt itt nagy munkát végzett, és helyesnek tartja a falusi járási pártbizottságok szerkezeti átépítését, a gépállomások övezeteinek megfelelő inštruktori csoportok felállítását, melyeket a járási bizottságok gépáilomásügyi titkárai vezetnek. Sok járási pátrszervezet munkájának szín vonala ennek ellenére nem felel meg a párt által támasztott követelményeknek. Ennek magyarázata az, hogy több járásban pártbizottsági gépállomásügyi titkárokká és gépállomási instruktorokká gyenge pártmunkásokat tettek, akik nem rendelkeznek a szükséges tárgyi ismeretekkel és politikai tulajdonságokkal. Most, amikor óriási feladatok állnak az ország előtt a mezőgazdaság fejlesztésében, különös jelentőségű a járási pártszervezetek megerősítése tapasztalt és tehetséges káderekkel. A járási pártmunkások jelenleg közvetlenül a falusi alapszervezetekben, a gépállomásokon, a kolhozokban, a szovhozokban dolgoznak, megszervezik a mezőgazdaság dolgozóit a párt és a kormány útmutatásainak végrehajtására. Ez azt jelenti, hogy a járási szervezetek munkájának színvonalától döntő mértékben függ most az egész nép ügyének, a mezőgazdaság rohamos fellendítésének sikere. Biztosítani kell ezért, hogy a járási pártbizottságokban vezető munkát, különösen gépállomásügyi titkári és gépáilomás-instruktori minőségben, továbbá a járási szovjetek végrehajtó bizottságaiban erélyes, kezdeményezőkész tömegszervezők, olyan emberek végezzenek, akik jól ismerik a mezőgazdasági termelést. Ehhez következetesen folytatni kell a járási pártszervezetek megerősítésére irányuló munkát, mind a kolhozokban és szovhozokban felnőtt legjobb helyi pártmunkások kiemelésével, mind pedig úgy, hogy városokból és ipari központokból hoznak pártmunkásokat a járásokba. A járási pártszervek és szovjetszervek vezetőit közvetlenül anyagilag érdekeltté kell tenni a gépállomások, a kolhozok és szovhozok gazdasági tevékenységének eredményeiben. Egyidejűleg munkálkodni kell a városi pártszervezetek további erősítésén, minden erővel fokozni kell a városi és a városi kerületi pártbizottságok felelősségét az iparvállalatok mun- I kajáért, különösen a tudomány, a technika leg- | újabb eredményeinek és až élenjárók tapasztalatainak meghonosításáért a termelésben, valamint mindazon vállalatok és szervezetek munkájáért, amelyek a lakosság müidennapos szükségleteinek kielégítésére hivatottak. A párt előtt álló feladatok sikeres teljesítésének legfontosabb feltétele az, hogy a párt egészben véve, és külön-külön minden pártszervezet tovább erősítse kapcsolatait a dolgozók legszélesebb tömegeivel. A kongresszus felhívja a pártszervek figyelmét annak szükségességére, hogy felélénkítsék a szovjetek és a szakszervezeti szervezetek munkáját, hogy ezek lényegesen nagyobb szerepet töltsenek be a gazdasági és kulturális építőmunkában, a lakosság mindennapi szükségleteinek és igényének kielégítésében, a dolgozók kommunista nevelésének ügyében. Az ország társadalmi életében fontos helyet tölt be a lenini Komszomol, amely tevékenyen kiveszi a részét a gazdasági és kulturális építőmunkából, segít a pártnak kommunista szellemben nevelni az ifjúságot. De a^ Komszomol-szervezetek tevékenységében, különösen ideológiai nevelő munkájukban, komoly hiányosságok vannak. A Komszomol-szervezetek — egyes esetekben — nem tudják bevonni az ifjúságot a gyakorlati munkába, az eleven szervező munkát határozatokkal, parádézással, hangoskodással helyettesítik. E hiányosságok megszüntetése céljából meg kell javítani a Komszomol pártirányítását. A pártszervezetek gondoskodjanak jobban arról, hogy megteremtI sék a szükséges feltételeket az ifjúsági nevelő j és kulturális tömegmunkához, s biztosítsák a Komszomol-tagság és az egész szovjet fiatalság még tevékenyebb részvételét az állami, gazdasági és kulturális építőmunkában, az ország egész társadalmi és politikai életében. Az ideológiai munkában a kongresszus az egyik legfontosabb feladatnak tartja, hogy megszűnjék a propaganda elszakadása a kommunista építés gyakorlatától. Propagandánkat és agitációnkat szorosabban kell összekapcsolni a kommunizmus anyagi-termelési bázisának, az anyagi és kulturális javak bőségének megteremtésévet, az állampolgárok kommunista öntudatának emelésével összefüggő feladatokkal, végezve a marxizmus—leninizmus alkotó szellemétől idegen dogmatizmussal és betűrágással. A propagandának nemcsak az a feladata, hogy megmagyarázza a marxizmus—leninizmus • elméletét, hanem az is, hogy elősegítse az elmélet gyakorlati valóraváltását. A kongresszus megállapítja, hogy a központi bizottság idejében lépett fel a párt fő irányvonalától, a nehézipar elsődleges fejlesztésétől való eltérés kísérletei ellen, valamint a szocializmus országunkban való felépítése kérdésének és néhány elméleti kérdésnek az összezavarása ellen. A kongresszus megbízza a központi bizottságot, hogy továbbra is úgy őrizze a marxilenini elmélet tisztaságát, mint a szeme világát, s alkotóan fejlessze azt a kommunizmusért vívott gyakorlati harc folyamatában, az új, történelmi tapasztalatoknak és az élő valóság tényelnek általánosítása alapján. Egyúttal nem gyengülő harcot kell folytatni a burzsoá ideológia megnyivánulásai ellen. A kongresszus aláhúzza, hogy a dolgozók és elsősorban az ifjú nemzedék kommunista nevelése igen fontos feladat, s kötelezi a pártszervezeteket, hogy e célból teljesebben és tevékenyebben használják fel az ideológiai nevelés minden eszközét — a propagandát, az agitációt, a sajtót, a rádiót, a népművelési szervezeteket és intézményeket, a tudományt, az irodalmat és a művészetet. A kongresszus azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely fel van vértezve a marxizmus—leninizmus nagy tanításával, még szorosabban tömöríti majd zászlója alá az egész szovjet népet s elvezeti a kommunizmus világtörténelmi jelentőségű új győzelmeihez. Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai Mint már hírt adtunk róla, a XX. kongresszus február 22-i ülésén felszólalt M. Z. Szaburov elvtárs. Szaburov elvtárs a többi között a következőket mondotta: Elvtársak! Pártunk XIX. kongreszszusa óta aránylag nem sok idő telt el. de ezalatt hazánkban olyan nag\ politikai és gazdasági intézkedések váltak valóra, amelyek még jobban megszilárdították a szovjet állam erejét, emelték nemzetközi tekintélyét, megszilárdították a munkás-paraszt szövetséget, megteremtették a feltételeket a szocialista gazdasági elet valamennyi ágának új, hatalmas fellendítéséhez. A népgazdaság fejlesztésének az irányelvek tervezetében meghatározottüteme, minden népgazdasági ág termelésének roppant méretű fejlődése biztos

i t£a hogy jelensfcősen előSzaburov elvtárs beszéde rehaladjunk a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoddásában: abban, hogy gazdasági téren, vagyis az egy főre eső termelést tekintve, utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat. Ez idő szerint minden szükséges feltételünk és lehetőségünk megvan ahhoz, hogy viszonylag rövid történelmi időszak alatt megvalósítsuk ezt a feladatot'. A háborút megelőző 13 esztendő alatt korábban elmaradott országból élenjáróvá. agrárországból ipari nagyhatalommá változtattuk hazánkat A szocializmus gazdasága lényegéből, természetéből következően békés gazdaság Hasonlítsuk azonban össze az ipari termelés növekedésének abszolút méreteit a háború előtti ötéves tervek során a hatodik ötéves terv feladataival. Meggyőződhetünk róla. hogy a hatodik ötéves terv a gazdasági fejlődés ütemét tekintve messze maga mögött hagyja a háború előtti ötéves terveket A nyersvastermelés például a háború előtti ötéves tervek folyamán több mint 11 millió tonnával emelkedett; a hatodik ötéves terv öt esztendeje alatt azonban mintegy 20 millió tonnával emelkedik. A háború előtti ötéves tervek alatt az acéltermelés a Szovjetunióban 14 millió tonnával növekedett, a hatodik ötéves tervben viszont 23 millió tonnával növekszik. A háború előtti ötéves tervek során a szénkitermelés 130 millió tonnával emelkedett, a hatodik ötéves terv folyamán 202 málliő tonnával emelkedik. Végiij a kőolajkitermelés a háború előtti ötéves tervek folyamán több mint 19 miliő tonnával nőtt, a hatodik ötéves terv sotrán azonban 64 taillió tormával mő. Igaz, hogy még nem értük utol az Egyesült Atóamokat az egy főre esö ipari termelés mérete tekintetében, sőt egyelőre az ipari össztermelés mérete tekintetében sem. Fejlődésünk üteme azonban sokszorosan meghaladja az Egyesült Államok iparának fejlődési ütemét, s így lehetővé teszi, hogy rövid történelmi időszak alatt pótoljuk ezt az elmaradást. A békés gazdasági építés minden tapasztalata arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió sikeresen oldja meg alapvető gazdasági feladatát Nem kételkedünk abban, hogy rövidesen megoldjuk, ha nem zavarnak meg bennünket. S ebben elsősorban (Folytatás a 4. oldalon) OJ SZO 1956. február 24.