Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-04 / 35. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1056. február 4. szombat 30 fillér IX. évfolyam, 39. szám Távirat X. J. Vorosilov elvtársnak, az SZKP elnöksége tagjának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, a Szovjetunió marssfljának 75. születésnapfa alkalmából 1 Drága Elvtárs! 75. születésnapja alkalmából őszinte és flvtársi jókívánatainkat küldjük Önnek. Csehszlovákia Kommunista Pártja é s egész dolgozó népünk tiszteli és be­csüli önt, mint a Szovjetunió Kommunista Pártjának kiváló dolgozóját, hadvezérét és államférfiét, a csfAszl ovák nép régi barátját. Nagyra be­csüljük az ön érdemeit, a tes^éri szovjet nép világraszóló győzelmeiért, a kommunizmusért folytatott harcban, amely harcnak szentelte egész éle­tét. Drága Elvtárs, szívünk mélyéből tartós egészséget és alkotó erőt kívá­nunk további, a nép érdekében és a világbéke végső győzelméért kifejtett tevékeny munkájában. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. Antonín Zápotocký köztársasági elnök jókívánságai SC. J. Vorosilov 75. születésnapja alkalmából KLIMENT JEFREMOVICS VOROSILOV elvtársnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva. Tisztelt Kiiment Jefremovlcs, enged.le meg. hogy 75. születésnapja alkalmából legőszintébb üdvözletei­met és legszívélyesebb jókívánságaimat küldjem Önnek. Mint Lenin hü tanítványa és Sztálin harcostársa, ön egész életét a mun­kásosztály forradalmi eszméi avőzelméért folytatott harcnak szentelte. Csehszlovákia népei éppúgy, mint tíz egész világ népei csodálattal és mély tisztelettel adóznak az Ön jelentékeny államférfiúi tevékenységének, amely a béke és a népek közti eqvüttmüködés nemes ügvét szolgálja. Szívem mélyéből kívánom önnek dráaa Ktiment Jefremovics. a tartós egészséget, az alkotó erőt hogv még hosszú éveken keresztül felelősség­teljesen és tevékenyen végezhesse a szovjet nép és az egész haladó embe­riség érdekében munkáját. ANTONÍN ZÁPOTOCKÝ, a Csehszlovák Köztársaság elnöke. Levélváltás N.A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és D. Eisenhower, az USA elnöke között Moszkva, február 5. .(TASZSZ). — Amint már jelen­tettük, G. N. Zarubin, a Szovjetunió USA-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete január 25-én átadta Dwight D. Eisenhowernek, az USA elnökének N. A. Bul­ganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének ja­nuár 23-án kelt levelét. E levél szövegét közölte a szov­jet sajtó. Február 2-án G. A. Zarubin nagykövet John F. Dulles­nak, az USA államtitkárának átadta N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének második leve­lét. N. A. Bulganyin ezt a levelet Dwight D. Eisenhower amerikai elnöknek N. A. Bulganyin január 23-1 levelére adott válaszával kapcsolatban irta. N. 4. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének levele Dwight D. Eisenhowernek, az USA elnökének válaszára Tisztelt elnök úr, az ön január 27-i, oly baráti hangú levele eszembe juttatta azokat az őszin­te és nyílt beszélgetéseket, amelyeket mi ketten és munkatársaink egy fél évvel ezelőtt Genfben folytattunk. Kü­lönböző álláspontot foglalhatunk el, különféle nézeteket védelmezhetünk, de ha emellett megvan a jóakarat és a kölcsönös megértésre való igyekezet, akkor az ilyen vita elősegíti a bizalom megszilárdítását és a baráti kapcsola­tok kialakítását. Örömmel töltött el, hogy ön egyet­ért azzal, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet valamennyi államtól és első­sorban a nagyhatalmaktól, amelyek nagy felelősséggel tartoznak a béke és a nemzetek biztonsága biztosításáért, megköveteli, hogy olyan intézkedése­ket tegyenek, amelyek elősegítik a nemzetközi feszültség további enyhíté­sét, az államok közötti bizalom és együttműködés megszilárdítását. 'Örömmel fogadtam az ön egyetérté­sét azzal is, hogy népeink történelmi barátsága alapokat nyújt nekünk ar­ra. hogy országaink között jobb poli­tikai kapcsolatok alakuljanak ki. Éppen azért, mert ezek az alapok megvannak, én és munkatársaim elha­tároztuk, hogy röviddel azután, hogy népeink az új év beköszöntését ünne­pelték, azt javasoljuk önnek, hogy kö­zösen mérlegeljük olyan konkrét lépé­sek megtételét, amelyek lehetővé ten­nék az országaink közötti kapcsolatok lényeges megjavítását. Emellett szem előtt tartottuk azt a tényt, hogy az egész világ békéjének sorsa jelentős mértékben attól függ, hogyan alakul­nak a mi kapcsolataink. Ügy vettük és úgy véijük. elérke­zett az ideje annak, hogy országaink baráti és együttműködési szerződést kössenek' egymással. Ez jelentős mér­tékben hozájárulna a szovjet-amerikai kapcsolatok fejlesztéséhez és egyben elősegítené az önök és a mi barátaink kapcsolatainak megjavítását a nemzet­közi életben. Sajnálatunkat fejezzük ka afelett, hogy javaslatunkhoz nem foglaltak el pozitív álláspontot. Amennyire megértettem, az bántja önt, hogy benyújtott' szerződési ter­vezetünk bizonyos mértékben megis­métli az ENSZ alapokmánya egyes cikkelyeit', amelyet a mi országaink is aláírták. De úgy tűnik nekünk, hogy ez a körülmény nemcsak nem akadá­lyozza. hanem ellenkezőleg elősegíti a szerződés megkötését. Az ENSZ alap­okmányának létezése egyáltalán nem zárja ki azt a lehetőséget', hogy e szervezet tagjai egymás között az alapokmány elvein alapuló, kétoldalú egyezményeket kössenek. Hisz az ENSZ alapokmánya egyenesen kimondja, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­te tagjainak „olyan viszonyokat kell teremteniôk. amelyek közepette meg­őrizhetik a szerződésekből és mái nemzetközi — jogi forrásokból szár­mazó kötelezettségek iránti tiszteletet és igazságosságot." Az USA épp úgy mint számos más áliam, az ENSZ meg­alakulása után, számos egyrészt két­oldalú. másrészt sokoldalú szerződés és egyezmény részvevőjévé vált. Emellett sohasem fér és nem férhet kétség ahhoz, hogy a szuverén álla­moknak vitathatatlan joga a béke ér­dekében bármilyen szerződést és egyezményt kötni, amely rendezi más országokkal való kapcsolatait. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem. hegy maga az ENSZ alapok­mánya nem lehet eléggé hatékony ak­kor, ha a világ két legnagyobb hatal­ma—a Szovjetunió és az USA — nem rendezik kapcsolataikat. Haté­konyabbá válhat viszont, ha a két or­szág együtt működik az Egyesült Nem­zetek Szervezete által kitűzött célok eléréséért. Ügy vélem, hogy ezzel ön is egyetért. Ha jól értettem, önben bizonvos ké­telyeket támaszt az. hoqv „kétoldalú" szerződés megkötését javasoljuk, míq az ENSZ alapokmánya „több állam közötti szerződés" De bizonyosan elis­meri azt. hogv a világ két leqerősabb nagyhatalmának barátsáoáról és eqvüttműködéséről szóló szerződés megkötése mérhetetlenül meq javítaná a nemzetközi légkört. Egyébként haj­landók vaovunk ugvanilyen szerződé­seket kötni más államokkal is. közöt­tük Naqv-Britanniával és Franciaor­száqqal. És továbbra is érvényes ma­rad a két államcsoport — a NATO résztvevői és a varsói szerződés taq­államai — közötti szerződés meqkö­tésére tett iavaslat. ön üzenetében ioqqal állapítja meq, hoqv az eqész viláq békéiének meq­teremtése szempontjából nem a sza­vak hanem a tettek fontosak. A Szovjetunió és az USA közötti baráti és együttműködési szerződés meqkö­tése az eqvik leqfontosabb ilyen irá­nyú. konkrét tett volna, mert orszá­qaink a szerződés-tervezetben meg­állapított leqfőbb fontosságú kötele­zettségek vállalásával nagyobb bizal­mat és nvugalmat viníiének az eqész nemzetközi léqkörbe. Ez azt jelente­né, hoqy orszáqaink nem szorítkoznak puszta bizonvqatásokra. hoqy barátsá­qot óhajtanak, hanem a vállalt köte­lezettségek gyakorlati megvalósításé­ba fognak. Eqvébként megállapíthatjuk. hoqv ebben az irányban már a genfi érte­kezlet után fontos lépéseket tettünk, amelyek_ hozzájárulnak a nemzetközi feszültséq enyhítéséhez, úgyhogy ne­hezen érthetünk egyet azzal az állí­tással. hoqv a Genf utáni időszak nem teljesítette a népek reméaveit. A szoviet kormány már több intéz­kedést tett a nemzetközi feszültség enyhítésére és az államok közötti bi­zalom meqszilárdítására. Ezzel kap­csolatban emlékeztetni szeretnék a Szovjetunió fegyveres erői létszámá­nak 640 ezer fővel való csökkentésé­re 1955-ben: a Szovjetunió katonai cé­lokra fordított költséqvetési kiadásai­nak 9,6 milliárd rubellel való csökken­tésére 1956-ban, az 1955-ös évvel szemben: a Szovjetuniónak más állam területén levő utolsó katonai támasz­pontiának megszüntetésére, vagvis a finnorszáqi Porkkala-Udd haditámasz>­pont felszámolására: a Szovjetunió­nak az osztrák államszerződés meg­kötésére tett kezdeményezésére, ami az összes külföldi csapatok osztrák területről való visszahívásához és Ausztria azon kötelezettséqének ki­hirdetéséhez vezetett, hogy tartós semJeqeaséqi politikát foq folytatni. Ismeretesek a Szovjetunió más lépé­sei is. amelyeket a nemzetközi feszült­ség enyhítése és az államok közötti kapcsolatok meqjavítása érdekében tett. A Szovjetunióban úgy vélik, hoqy más államok is határozott tettekkel tá­maszthatnák alá kijelentéseiket. Ha azonban nyíltan akarok beszélni, el­nök úr. meq kell mondanom, hoqy egyes nagyhatalmak nemcsak nem tettek ilyen lépéseket, hanem ellen­kezőleg. sok mindent elkövetnek a nemzetközi feszültség fokozására. Genfi összejövetelünk pozitív ered­ményei ellenére az egyes nyuqati ha­talmak — közéjük tartozik az USA is — katonai költséqvetési kiadásai nemcsak nem csökkennek, hacern emelkedik az ideqen területeken le­vő amerikai katonai támaszpontok száma is, é6 ezeket a támaszponto­kat túlnyomó részt a Szovjetunió ha­táraihoz közel fekvő területeken lé­tesítik. Bizonyára elismeri, hoqy ez a ténv a szovjet népben teljesen ért­hető aqqodalmat vált ki az USA szán­dékait illetőleg. Nem lehet fiqyelmen kívül hagyni azt sem, hoqv az USA eqyes vezető tényezői, annak ellenére, hoqy mi. el­nök úr. a genfi értekezleten kölcsö­nösen biztosítottuk eqvmást békesze­retetünkről. szüntelenül olyan beszé­deket mondanak, amelyekről nem ál­líthatjuk határozottan, hogy megfe­lelnének a „qenfi szellemnek". Isme­retes például, hogy nemrégen az USA­ban nyilatkozat hangzott el annak a politikának védelmére, amely az or­szágot „a háború küszöbén tartaná". Nem haqyhatjuk fiqyelmen kívül a NATO katonai tényezőinek harcias be­szédeit. akik leplezetlenül felhívást tesznek a további lázas feqyverkezés­re és az atomfeovverkészletek felhal­mozására a NATO alakulatokban, és nem széqvellenek e feqwerek alkal­mazásával fenvegetődzni. Amikor azt javasoljuk, hoqv orszá­gaink kössenek egymással bn^ti és együttműködési szerződést, abból in­dulunk ki. hoqv e szerződés meokö­tése és az országaink közötti kapcso­latok megjavítása meqkönnvltené a feqvverzetek és feqvveres erők lé­nyeqes csökkentését. Meq lehetne pél­dául valósítani az öt naqvhatalom fegyveres erőinek arra a színvonalra való csökkentését, amellyel annak ide-, ién eovetértett mind az Egyesült Ál­lamok, mind pedig a Szovjetunió. Eh­hez hozzájárulna az atomfegyverekről szóló meqeqvezés. amelyeknek betil­tását a népek követelik. Meqkönnyl-í tené ez' a meqfelelö nemzetközi el­lenőrzés létesítésének megoldását is. Üzenetében ön ismét figyelmeztet minket a „nyílt égre" tett javaslatára, amely szerint amerikai és szoviet re­pülőgépek repülnének a Szovjetunió, illetve az USA területe felett és légi fényképfelvételeket készítenének, amelvek alapján kölcsönösen kicserél­nénk katonai tájékoztatásainkat. Ne­kem és munkatársaimnak már alkal­munk nyílott kifejteni nézetünket er­ről a javaslatról. Ügy véljük, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben és a semmi által nem korlátozott lázas fegyverkezés idejében ezek a repü­lések nemcsak nem mentesítenék a népeket az új háború félelmétől, ha­nem ellenkezőleg, ez a félelem és a kölcsönös qvanúsítqatás csak fokozód­nék. Gondolja csak meg, elnök úr:nait tennének a maqasrangú katonai té­nyezők az önök országában, ha jelen­tést kapnának arról, hoqy a légi fény­képek szerint a szomszéd o—'"nák több repülőtere van? Bizonyosan pa­rancsot adnának ki. hogy azonnal emeljék saját repülőtereik számát. Természetes, hoqy épp így járnának el a mi katonai vezető ténvezőinik is hasonló esetben. Nem nehéz megér­teni. hogv ennek eredménye a lázas fegyverkezés tovább foV^-ódása vol­na. Más volna a helyzet azonban, ha meqegveznénk a fegyverzetek és fegy­veres erők csökkentésében. Akitor az­után a megfelelő ellenőrzés — amely­nek módszereiről meqegveznénk. io­qos és szükséqes volna. Látnunk kell azt is. hogy a nemzet­közi helyzet iqazi meqnyuqvását ered­ményezné és más meqoldatlan nem­zetközi problémában való megeqye­zésre kedvezőbb előfeltételeket terem­tene a Szovjetuniónak és az USA-nak az a kötelezettsége, hogy minden vi­tás kérdést egymás között kizárólag békés eszközökkel oldanak meg. Ez azt jelentené, hoqv az eqvmás kö­zötti kapcsolatainkban lemondunk az erőszak alkalmazásáról, vaqv az erő­szakkal való fen.veqetésről. beleértve az atom- és hidroqénfegyvert is. Az Egyesült Államok és a Szovjet­unió közötti baráti és együttműködési szerződés meqkötése tehát azt jelen­tené. hoqv valóban mindent meqtehe« tünk — amint ön üzenetében mond­ia —, hoqy „meggyőzzük a világot ar­ról. nincsenek semmilyen támadó szán­dékaink egvmással szemben". Ami azokat a konkrét nemzetközi problémákat illeti, melyeket ön üze­netében érint, továbbra is meg va­gyok győződve róla, hogy a leszerelés problémája mellett a legfontosabb kö­zülük az európai biztonság biztosítá­sának problémája. A külüqvminiszte­rek genfi értekezletén 1955. őszén a Szovjetunió kortnánva több konkrét javaslatot tett e probléma meqoldá­sára. A szovjet kormány épp úqy, mint azelőtt, úgy véli, hogy az európai biztonság hatásos biztosításának fel­adatát a legjobban az egvséqes össz­európai kollektív biztonsáqi rendszer oldhatja meq. Javaslatainkban eqvúttal számos fontos kérdésben közeledtünk a három nyuqati hatalom óhajához és tekintet­be vettük azokat a konkrét javaslato­kat is. amelyeket a nyuqati hatalmak képviselői qenfi értekezletünkön tet­tek. A szovjet kormánynak az európai biztonság H-»t^ftására tett javasla­tai teljes mértéjdben szem előtt tart­ják azt a fontos szerepet is. amelvet az Amerikai Eqvesült Államok az eu­rópai üqvek meqoldásában játszik. A három hatalom kormányai azon­ban nem értettek et javaslataink­kal és olvan tervet vetettek fel velük szembe, amely a militarizmus felújítá­sára iránvul és ezenkívül meqállapít­ia az eqvesített Németorszáq betaqo­lását a nvuqati hatalmak zárt katonai tömbjébe. Viláqos. hoqv az ilven terv nem szolgálhat alapul az iqazi euró­oai biztonsáq biztosításának meqoldá­sára és a német kérdés rendezésére. Mivel a háború utáni időszakban (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents