Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-25 / 56. szám, szombat

A termelési sikerek további építőmunkára serkentenek (Folytatás a 7. oldalról.) cota Nemzeti Vállalatban a vezető dolgozók a költségek tervében oly módon teremtettek tarfalékokat. hoq.V az eoves termékeknél maqasabb naqyságszámokat mutattak ki. mint amilyeneket a valóságban oyártottak. Ezzel az eljárással csupán eqyneqveiév alatt a tervezett szükséglethez viszonyítva 2Í69 négyzetméternyi szövetet „takarítottak" meq. amiből 1058 darab fehérneműt lehetne készíteni. Ismertek az önköltség színlelt megtakarításának más módiai is. A múlt évekhez viszonyítva még nem sikerült lényegesen csökkenteni a maqas, nem produktív költséqeket. A seleitképződés a múlt évben megközelítően ugyanazon a színvonalon maradt, mint 1954-ben. A hiányok a kereskedelemben még mindiq jelentősek. Termelésünk, kereskedelmünk és közlekedésünk gazdaságosabbá tételének lehetőségei reálisak. Tudatosítanunk kell. hogy a szocialista gazdasáqban az úi források állandóan és törvényszerűen keletkeznek és hoqy a mi kötelességünk a dolgozók életszínvonala emelkedésének érdekében e források feltárása és kihasználása. Gazdaságunkban,a tartalékok feltárásának és kihasználásának leghatásosabb útja a szocialista munkaverseny lehető legszélesebb alapokra való kifejlesztése. az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetése és elmélyítése. . A szocialista munkaverseny és a szocialista kötelezettségvállalások a múlt évben biztosították a termelési feladatok és a .munkatermelékenység túlteljesítését. A vállalt kötelezettségek közoazdasáqi hatása méq nagyobb •lehetett volna, ha teljesítésükre kellő fiqyelmet fordítanak és az élért megtakarításokat átutalták volna az állami költségvetésbe. . A múlt évben értük el mostanáig az üzemen belüli önálló elszámolás fejlesztésének legnagvobb ütemét és érvényesítésére rátért a vállalatok túlvomó része. Ez a fejlődés főleg az irányító módszerek színvonalának emelésében és a jobb munkaszervezésben, a közgazdasági ismeretek bővülésében. valamint abban nyilvánult meq, hoqv a dolqozók nagvobb mértékben vettek részt a termelés irányításában. A vezető gazdasági dolgozóknál ezidén biztosítanunk kell az üzemen belüli önálló elszámolás helyes megértését és érvényesítését, mint objektív szükségszerűséget. Ennek elsősorban abban kell megnyilvánulnia, hogv számos főosztály és vállalat igazgatója megváltoztatja álláspontiát az üzemen belüli önálló elszámolás fejlesztésének kérdésében. Az üzemen belüli önálló elszámolás fejlődését nem szabad továbbra is csupán a hozraszcsot bizottság gondjára bízni, vagv esetleg az üzem eqy. vaqy két lelkes dolgozóiára ráhagyni. Éppen a főosztályok "és vállalatok élén álló dolgozókat terheli a teljes és fő felelősséq üzemeinkben, az üzemen belüli önálló elszámolás minél szélesebbkörű helves. nem papírforma érvényesítéséért és elmélyítéséért. Gazdaságunkban az 1956. évben továbbra is központi feladat marad a munkatermelékenvséq további emelése és az önköltséq csökkentése, amire az állami költséqvetés bevételi részének teljesítése támaszkodik. Hoqy ebben továbbhaladhassunk, termelésünkben nem mehetünk a régi utakon. Az úi utat a pártnak és a kormánynak gazdaságunk további technikai fejlődéséről szóló ' tézisei mutatják meq. Az 1956. évi állami költségvetés és fejlődési terv föltételezi, -hogy ezeket a téziseket már széleskörűen alkalmazzuk. A technikai fejlődésre műiden évben nagy összegeket fordítunk az állami költségvetésből. 1956-ban a beruházási építkezésre fordított pénzösszegeken kívül a költségvetés 230 mill'ó koronát fordít a kutató-, kísérleti és ellenőrző intézetek tevékenységére és a vállalatokban a kísérleti munkahelyek és kutató műhelyek tevékenységére. A technikai fejlődés részesedése az önköltségek csökkentésében eddiq nincs arányban az e célra fordított eszközökkel. Méq számos meqoldott kutató feladat marad a kutatóintézetek irattárában, ezeket nem alkalmazzák a gyakorlatban és nem tartják lénveqeseknek. A vállalatok _ eddiq csak csekély mértékben használták ki az ésszerűsítési intézkedésekre szánt hitelt. Ugyancsak nagyon kis mértékben használják fel az igazgatói alapok eszközeit a termelés technikai tökéletesítésére és kibővítésére. Éppen ezekből az eszközökből lehet megvalósítani a kisebb terven kívüli beruházásokat és íqy rugalmasan lehet kitölteni a vállalatok technikai felszerelésében mutatkozó hézaqokat. 1956-ban az igazqatói alapokra és a helyi ipar fejlesztését szolqáló alapokra 47 millió koronát fordítunk, uqvanakkor a múlt évi pénz'összeqeket méq nem merítettük ki. A vállalatok túlnyomó részében csupán eqvéni jutalmazásokra, vaqv pediq kulturális és szociális intézkedésekre fordított összegeket fedezik az igazqatói alapból, míq a termelés tökéletesítését és kibővítését célzó eszközök kihasználatlanul maradnak. Az állami költséqvetés további bevételeit az adók és illetékek képezik, amelyeket a lakossáq fizet. Ezek az adók az összbevételek 16 százalékát, vaqyis 2172 millió koronát tesznek ki. A lakossáq által fizetett adók részaránya nagyjában a múlt év színvonalán marad. IV. A nemzeti bizottságok gazdálkodása Az eqvséges állami költségvetés fontos részét képezik a nemzeti bizottságok költségvetései. A nemzeti bizottságok 1955-ben egészében 96 százalékra teljesítették a költségvetési kiadásokat és 103.1 százalékra a saját bevételek tervét. A saját bevételek tervét több mint 20 millió koronával lépték túl. Annak ellenére, hogy a nemzeti bizottságok a költségvetési kiadásokat nem teljesítették, nem lehet ezt a nem teljesítést megtakarításnak tekinti, mivel nen) teljesítették az egyes fontos gazdaságpolitikai feladatokat. Főleg a beruházási építkezés és fő javítások szakaszán nem. teljesítették a fö feladatokat. A nemzeti bizottságok 1955-ben csaknem 168 millió koronát nem használtak fel a feladatok teljesítésére. mely összegből a beruházási kiadásokra 83 millió korona esik. 1956-ban a nemzeti bizottságok gazdasági-szervezői és kulturális-nevelő funkciója tovább bővül a feladatoknak a központi hivatalokból a kerületi nemzeti bizottságokra való átruházásával. Uqyaníqv bővült a járási nemzeti bizottsáqok hatásköre a falvaknak nyújtandó kulturális seqítséq és az iskolai testnevelés szakaszán. A helyi nemzeti bizottságokra bízták az óvodákra és az általános műveltséget nvúitó iskolákra, az iskolai étkezdékre, bölcsődékre, napközi otthonokra fordított qondoskodást. valamint a népművelési berendezések, könyvtárak és a tűzvédelemre vonatkozó dolqok pénzüqyi biztosítását. A nemzeti bizottsáqok kiadásait az 1956. évre 4575 millió koronában irányoztuk elő. ami .az 1955. évben elért _ eredményekhez viszonyítva. 12.3 százalékkal több. A nemzeti bizottságok kiadásainak terjedelme 1954-től 789 millió koronával. vaqyi6 20.8 százalékkal növekedett. Az 1956. évi állami költséqvetés aoradol a Szlovákia egyes kerületei között mutatkozó különbséqek kiegyenlítésére gazdasági és kulturális téren. A nárt és a kormány erre vonatkozó határozataival összhangban qondol a prešovi kerület fokozott szükséqleteire. főleg az ^iskolaépítésben. a kultúra- és egészséqügy fejlesztésében. A nemzeti bizottságok_ saját jövedelmeiknek csupán 15 százalékát fedezik saját, költséqvetési kiadásaikból, a többit až állami bevételekből származó részesedésük eovenlíti ki. A nemzeti bizottságoknak nagv lehetőségük nyílik saját bevételeik gyarapítására azáltal, hogy alaposabban gondoskodnak helvi ipari vállalatokról és a közüzemekről. melyek egyre nagyobb támaszt _ nyújtanak a nemzeti bizottságok pénzügyj gazdálkodásának . A nemzeti bizottságok lehetőségeit ä lakosság életfeltételeinek megjavítása terén pótköltségvetések összeállításával kell kihasználni. Pótköltségvetéseket azok a nemzeti bizottságok állíthatnak össze. 8 OJ SZO 1956. február 25, amelyek túllépik a bevételek tervét, vagy pedig megtakarításokat érnek el a feladatok teljesítésében. A kiadásoknál nagv megtakarításokat érhetnek el főleq kiterjedt önseqély-akciők szervezésével, a beruházási építkezés terén, az iskolaügy, egészségügy, csatornázás stb. szakaszán. De a nemzeti bizottságok még nem használják a pótköltségvetéseket. Hogy milyen előnyöket nvúit a pótköltségvetés. a Komáromi Helyi Nemzeti Bizottság példájából látható. A házadóra fordított naqyobb qondoskodással és az összes bevétetek rendes beszedésének biztosításával a helyi nemzeti bizottsáq 1195 000 koronával szárnyalta túl saját bevételeit. Ezekből a megnövekedett bevételekből 800 ezer korona összegű pótköltségvetést állított össze. Ebből az összegből berendezéseket vásárolt az iskolaépületekbe. padokat szerzett be a helvi parkba, rendbehozatta a parkot, a helvi nemzeti bizottság központi épületét, ezenkívül más karbantartási és köztisztasági munkát végzett a városban. megjavította a helvi rádiót, bevezette és kibővítette a közvilágítást a parkban és a hídon. A nemzeti vagyon védelme és iqazqatása a szocialista állam új feladata. Az embereket átnevelésükkel a társadalmi tulajdonhoz való úi Viszonyra kell vezetni. Ebben az irányban naqv feladatuk van a nemzeti bizottságoknak. Az általános leltározás megmutatta. hoov a nemzeti vaoyon milyen naqv értékeit bízták a nemzeti vállalatok osztályaira és ^ a nemzeti bizottságokra. Ezeket az értékeket meg kell tartani és a lehető legésszerűbben és leghatásosabban kell felhasználni az állami terv feladatainak teljesítésében. 1956-ban meg kell javítani a nemzeti bizottságok munkamódszereit. Szükséges lesz_ az egves tervfeladatokat jobban szétírni és kiküszöbölni teljesítésük egyenlőtlenségét. A karbantartásokra és a fő javításokra szánt felemelt összeqeket célszerűen kell felhasználni és ezzel meg kell javítani a helyi közlekedést, az adminisztrációs épületek és iskolák állapotát. Az állami költségvetés feladatai meqismertetésécek széleskörű kampányát. mely feladatok benne foqlaltatnak az egyes nemzeti bizottságok költséqvetéseiben. eqybe kell kapcsolni_ a nemzeti bizottsáqok választott szervein kívül az eqész lakossáq aktivizálásával. hoqy mindenki hozzájáruljon az állami költséqvetés feladatainak sikeres teljesítéséhez. Az állami költségvetésnek most előterjesztett szlovákiai része országépítésünk örvendetes útját mutatja második ötéves tervünk első évében. A Szlovák Nemzeti Tanács mai tárgyalása városaink és falvaink dolgozó népe számára további buzdítást és felhívást jelent a döntő harcra az öszsžes feladatok egyenletes, jó minőségű és gazdaságos teljesítéséért. A kommunista pártnak és a Nemzeti Front kormányának vezetésével dolgozó népünk a népqazdasáq fejlesztése tervének és az állami költséqvetésnek feladatait a második ötéves terv első évében becsülettel fogja teljesíteni. GONDOLKODÓ" GÉPEK y> Néhány évszázaddal ezelőtt az emberek még olyan gépek megtervezéséről álmodoztak, amelyek gondolkodni képesek, ugyanúgy, mint maga az ember. Hogy állunk ma ezzel á kérdéssel ? Ma már mindez nem utópisztikus elképzelés, hanem megvalósítható és megvalósított tény. Gép tervezi a gépet Gyakran előfordult, hogy valamely tudományos probléma megoldatlan maradt csupán azért, mert olyan óriási tömegű számítást kellett volna elvégezni, mely hosszú évekig tartott volna. Nemrég azonban hihetetlen sebességgel működő számológépeket készítetlek. Az egyik ilyen elektronikus számológép egy másodperc alatt húszezer tízjegyű számot ad össze, vagy kétezer tíz jegyű számot öszszeszoroz, tehát sokkal gyorsabban végzi el a kijelölt műveleteket, mint amennyi ideig a számjegyek leírása tart. Az ilyen számológépek alkalmazása az iparban jelentősen lerövidíti például a gépek tervezésének idejét. E. Obodan szovjet mérnök a következő esetet említi: A tervezők egy rendkívül fontos új gépalkatrész tökéletesítésén dolgoztak. A szerkesztőknek két évre lett volna szükségük ahhoz, hogy a lehetséges 30—40 változat számításait elvégezzék. Ekkor kaptak egy korszerű számológépet. Ennek segítségévet néhány hét alatt nem 30— 40, hanem mintegy kétezer változat számításait végezhették el, aminek következtében a gép egyszerűbb, súlya pedig kisebb lett. Hasonló számológépekkel a meteor röppályáját rövidebb idő alatt számíthatják ki, mint amennyi idő alatt a meteor a légkör határa és a föld közötti utat megteszi. Géptofmács A gépek azonban nem csak a tervezési munkát végzik el, hanem ezekalapján a gyártási folyamatokat is önállóan megoldják. Szerkesztettek már olyan szerszámgépet is, melyhez még rajzot sem kell készíteni, elég az előkészítendő munkadarab adatait megadni a gépnek. Számológéphez hasonló elv alapján működő gépek nemcsak matematikai feladataikat képesek megoldani. Sikerrel alkalmazhatók idegen nyelvű szöveg fordítására is. Ilyen esetben számok helyett a két nyelv szavai kerülnek a gépbe, s megfelelő szalagokon rögzítik a nyelvtani szabályokat is. A gépírónő akárcsak egyszerű írógépen írna, lekopogja a lefordítandó szöveget és a gép ugyanezt már lefordítva rögzíti papírra. Ily módon természetesen csak nyers fordítást kaphatunk. Ezt azonban az adott idegen nyelvet nem ismerő ember is könnyen kijavíthatja. A gép főleg műszaki szövegek fordítására alkalmas. Mesterséges érzékszervek Egyes elektronikus eszközök fény-, hő-, nyomás- és tapintó érzékenysége sokszor meghaladja az emberi érzékszervek érzékenységét. A spektrofotométer például több mint ötmillió színárnyalatot különböztet meg, míg a legérzékenyebb szem sem tud kétezernél több árnyalat között különbséget tenni. Űjabban az ízlés és szaglás feladatait is számszerű pontossággal és sokkal érzékenyebben látják el, mint érzékszerveink. A mesterséges kezek rádióaktív anyagok kezeléséhez szükségesek. Annyira érzékenyek és ügyesek, hogy segítségükkel fel lehet emelni a főidőn heverő cigarettapapírt, anélkül, hogy összegyűrődne. Az egyik bemutató alkalmával egy blokkra néhány szót írtak mesterséges kézzel, sőt 5 legfelső lapot le is szakították vele. Különösen jelentősek azok az elektronikus eszközök, melyek, a vakok tájékoztatását segítik. Ilyen műszerek segítségével például a vakok is meg tudják különböztetni a színeket és érzékelni tudják a fényt. Ezek az elektronikus gépek az emberi gondolkodás és érzékelés bonyolult'' folyamatait végezhetik el. A: emberi agyat 'azonban gépek sohasen, helyettesíthetik, csak az agy működésének mechanikus részét. Ily módon mint az emberi gondolkodói nagyszerű segédeszközei, óriási táv latokat nyitnak'*meg a technika é. tudomány fejlődése előtt. PÁL ISTVÁN Öt év múlva űj utakon A munkásosztály korompai hősi harcának évfordulóján, február 21-én a kassai Állami Színház együttese bemutatta Ján Skalka „Lázadás Koronipán' című darabját. Képünk a darab egyik jelenetét ábrázolja. Festői vidékeken kanyarog az út a hegyek oldalán. Néha előtűnik a Bajkál-tó acélszínű tükre, máskor a Szaján-hegység hófödte csúcsai tárulnak szemünk elé. Mammutvonat Nemcsak az úton, de az út mentén is élénk az élet. A völgy mélyén, de néhol a hegyek lábára is felkapaszkodva, vasútvonal épül. Innen, a magasból is jól kivehető, hogy a lefektetett sínek sokkal erösebbek, vastagabbak és nyomtávuk is lényegesen nagyobb, mint a régi pályákon. Ezeken a síneken egészen másfajta vonatok járnak majd, 520 tonnás atommozdonyok és 80—100 tonna teherbírású vasúti kocsikból összeállított szerelvények közlekedésére készülnek ezek a sínek. Néhány percnyi utazás után egy épülő vasúti csomópont látványa köti le figyelmünket. Több vonal kapcsolódik itt egybe. Az állomás épületén hatalmas tábla hirdeti, hogy itt készült el a 6500 kilométer új vasútvonal, amelynek építését a terv 1960-ra írta elő. Az új síneken áramvonalas testű, meggypiros motoros mozdonyok vontatják a különleges billenőtartályos vasúti teherkocsikat. Az állomás épületéhez most kanyarodik be egy villanymozdony által vonatott személyvonat. Szívet gyönyörködtető látvány az ezüst színű, emeletes kocsisor és előtte az élénk zöld villanymozdony. Elkanyarodik az út és egy híd építésének gigászi méretei csábítanak szemlélődésre. Az Angara egyik mellékfolyója felett ível át az új híd. A töhb emelet magasságú daruk játékos könnyedséggel emelik helyükre a híd előre elkészített, összeszerelt darabjait. A szerelés a híd mellett, a szárazon történik és a már összeszerelt részek szépen sorban, megszámozva fekszenek. Szembetűnő, hogy az összeszerelést is, a beemelést is és a beszerelést is mind gépek végzik. És a furcsa alakú gépek között alig tűnik fel egy-egy ember. Ezek is jórészt a gépek vezető fülkéiben ülnek. Ahol az utcát is fűtik Indigirka messze a sarkkörön tú épült új ipari központ. Hatalmas szén feldolgozó üzemei, acél- és színe fémkohászata a legkorszerűbb fel szereléssel és eljárásokkal dolgozik Ebben a közel egymillió lakosú nagy városban, ahol a hőmérő higanyszal az év nyolc hónapján át nem eme! kedik a 0 fok fölé, nem fáznak a emberek. Ez a világ első nagyvárosa ahol központi fűtés melegíti nemcsa a lakásokat, irodákat, műhelyeke hanem az utcát is. De hiába működött már több év ez a nagyszerű központi fűtés, mégi súlyos probléma gátolta a dolgos vá ros további fejlődését — az álland tengeri kikötő hiánya. Hiába nyúlta a korszerű be.tonmólók közvetlen város mellett az Északi Jeges-tenge vizébe, mert a tenger az év hat hó napjában jéggé dermedt és megbéní tott itt minden forgalmat. Raktárr kellett dolgozni és várni, hogy ked vező jégviszonyok esetén egy-eg jégtörő hajó utat vág a kikötőhöz, gyenge reménység volt, mert a ji legtöbbször erősebbnek bizonyult, min a jégtörő hajók. Jégpáncélt hasít az atomok ereje Ebben az évben azonban döntő for dulat állt be a kikötő életében. Mur kába állt az első atomenergiával haj tott jégtörő hajó. A szovjet hajőépí tésnek ez a remeke úgy halad át sarki tenger legvastagabb jégpáncél ján is, mint vajban a kés. Még tíz év sem telt ©1 azóta, hog a szovjet tudósok először a világo az atomok magjában rejlő hatalmi energiát, mint villanyáramot haszno sították és íme, most 1960-ban sarkvidék jégpáncélján hasít utat a atomok ereje. (Népszava <=3 I