Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-25 / 56. szám, szombat

WI L L I A M Z. FOSTER 75. születésnapjára Massachusetts állam az Egyesült Államokban a munkásmozgalom tör­ténetének szempontjából arról neve­zetes. hogy az 1776-os forradalomban itt tűzték ki az első vörös zászlót. Massachusetts állam Tauton nevű gyári városkájában született 1881. feb­ruár 25-én William Z. Foster. az Egyesült Álla­mok Kommunista Párt­jának elnöke. Hatéves korában csa­ládja Philadelphiába köl­tözött. William Z. Foster már 10 éves korában dol­gozni kezdett Huszonhat évig a me­zőgazdaságban, a fűrész­iparban. az építkezése­ken. a vegyi- és fémipar­ban. ill. bányákban dol­gozott mint munkás, majd hajón és vasúton kereste meg a kenyerét. A vasúton töltött 16 éves szolqálata idején 35 ezer mérföldet utazott az amerikai vasútvonalakon. Bevándorolta az ország naqv részét és mint szak­szervezeti és szocialista funkcionáriusnak alkalma volt hatalmas agitációt kifejtenie. A kommunista pártba néhány hónappal, megala­kulása után 1921-ben lépett. Az Egyesült Álla­mokban. a világkapitaliz­mus fellegvárában nem volt könnvü munka a kommunista pártot épí­teni, Az amerikai impe­rializmus mindig és óriá­si romboló hatást gyako­rolt a munkásosztály szó­les rétegeinek szellemére. Ennek ellenére a pártépí­tés során a feilettebb munkások ez­reit tanították meg a marxizmus-le­ninizmus elveire. W. Z. Foster 1924-ben a Központi Bizottság politikai irodájának tagja. 1929—1938-ig elnöke a pártnak, maid a második világháború alatt a K. P. nemzeti blzottsáqának elnöke volt. Ek­kor a kommunista párt élesen szem­beszállt a köztársasági pártiak és a torvdemokrata hitlerbarátok ellenzé­kének ál-.,elsziqetelödési" politikájá­val. A párt a világbékéért harcolt, fő jelszavai a fasizmus és az imperia­lista háború ellen irányultak. A párt sok tapasztalatot szerzett az ameri­kai osztályharc számos frontján. A szakszervezetek, a négerek, a farr.e­rek és a nép többi rétegeinek küz­delmében bebizonyította a kommunista vezetés értékes voltát. 1947-ben fokozódott a kommunista párt elleni terror és 1948-ban le­tartóztatták a párt országos bizottsá­gának 12 tagiát, köztük W. Z. Fostert is. Minden eszközt felhasználtak a •párt megsemmisítésére. A burzsoáziá­nak szüksége volt arra, hoqv Tru­man elnök, a demokrata párt jelöltje választási programjába bevegye a kommunisták üldözését. A letartózta­tásban maradt vezetőknek jogerőssé vált elítélését további tömeges letar­tóztatások követték. Ebben az időben az FBI (titkos rendőrségi 43 ezer kommunistát tartott megfigyelés alatt. A párttaqoknak nem enqedték meg. hogv közhivatalokban állást foglalja­nak el és hoqv szakszervezeti veze­tők legyenek. Sok esetben az ipar­ban ts fekete listára tették őket. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának sajtóvisszhangja A hide gháb orú a sz ocia lista tábo r be­folyásának terjedése ellen irányul A Zycle Warszawy csütörtöki szá­mában „Útmutató" címmel kommen­tárt közöl, amelyben a szocializmusba való átmenet parlamenti úton való le­lehetőséqeivel foglalkozik. Rámutat, hogv ezek a tézisek nyilvánvaló nyug­talanságot keltettek az imperialista táborban „Az imperialisták hideghá­borúia — íria a lap — a szocialista tábor befolyásának ter jedése ellen irá­nyul. A lap hangsúlyozza, hogy azok­nak a szocialista pártoknak és cso­portoknak. amelyeknek a szocializ­musba való átmenet formáit illetőleg eltérnek nézeteik — egvütt kell mt­ködniök." Az Egyesült Államok Kommunista Pártja Foster vezetésével több olvan közvetlen követelésért harcol, ame­lvek a munkásoknak, a néqer népnek és a nép többségének égető szükség­letén alapulnak. Egészséges, gyakor­lati és építőoroqramot állított a mun­kaadók. a monopóliumok reakciós po­litikáia ellen, amely az országot a fa­sizmus. a tömeges elnyomorodás és a romlás felé sodoria. A kommunisták proqramia összhangban van a mun­kásosztály. a négerek, a szegényebb farmerek, az értelmiségiek és a nem­zet többségének érdekeivel. A prog­ram középpontjában a békéért való harc áll. Foster újságcikkeken kívül . több marxista könyvnek is szerzője. 'Ilye­nek ..Az amerikai kontinens politikai történelme", „Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának története". „Egv amerikai munkás emlékezése", „A kapitalizmus alkonya", valamint „Négerek az amerikai történelemben" és a most megjelenő „A szakszerve­zeti mozgalom történetének vázlata". Foster elvtárs ma is — korát meg­hazudtolva — törhetetlen erővel küzd az amerikai proletariátus élcsapata első soraiban, amelv védi a békét és győzelemre segíti az igazi demokrá­ciát. NYÍLT LEVÉL A BRIT MINISZTERELNÖKHÖZ a vietnami választások ügyében Hanoi, február 24. (TASZSZ) — A „Vhan Nan Dan" című vietnami lap nyílt levelet közöl Anthony Eden brit miniszterelnökhöz, az 1954-ben tar­tott Indokínáről szóló genfi értekezlet egyik elnökéhez. A levélben többek között azt írja: „Nemrégen Londonból olyan hírek ér­keztek, hogy „az ön kormánya úgy vé­li, hogy a jelenlegi helyzetben mind az észak-, mind pedig a dél-vietnami rend­szer miatt nehéz lesz megvalósítani az általános szabad választásokat." Ez a nézet nagy csodálkozást váltott ki a vietnami népben. Az a következtetés, hogy Észak­Vietnamban nincsenek meg a szabad általános választások megtartásának előfeltételei, nem felel meg a valóság­nak. Az általános szabad választásokról szó­ó, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya által hözott törvényeket a nép megtárgyalta és lelkesen elfo­gadta. Ngo Dinh Diem „választási tör­vényei" ellenbfcn semmiben sem kü­lönböznek a fasiszta választási törvé­nyektől és a vietnami nép határozot­tan tiltakozik ellenük." A nyílt levél a következőket ja­vasolja: „hogy megállapítható le­gyen, az ország melyik részében van­nak meg a demokratikus szabadság­jogok, Északon-e, vagy Délen, azt ajánljuk, Ngo Dinh Diem hivatalai küld­jenek korlátlan számú képviselőt a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ba. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság népe és kormánya szavatol teljes biztonságukért és szabadon agi­tálhatnak az általános választások mellett. Csak egy a feltételünk: Ngo Dinh Diem hivatalai biztosítsanak ugyanilyen jogot a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság képviselőinek. Ha ön hivatalosan elfogadja ezt a javaslatot, ezáltal hozzájárul a viet­nami probléma megoldásához — írja Az egész világ viss za fojtott lélegzet­tel fig yeli a ké t r endszer versenyét A „Népszava" február 23-i vezér­cikkében hangsúlyozza, hogv a Szov­jetunió gazdasági fejlődésének össze­hasonlíthatatlanul gyorsabb üteme le­hetővé teszi, hogv történelmileg rövid időn belül elérje az eav főre eső ter­melésben a legfejlettebb tőkép álla­mokat s közöttük az USA-t Í6. „Az egész világ — írja a lap — vissza­fojtott lélegzettel figyeli e nagy terv megvalósítását, azt a fölényt, amelyet a szocializmus a két rendszer verse­nyében elért." A sz oci alizmusho z v ezető ü t a külön­féle országokban különböz ő lehet Az Unita című olasz lap közli a XX. kongresszuson elhangzott beszá­molókat. valamint Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvöz­letét. Az Avanti legfőkéPDen az SZKP KB tevékenységéről szóló beszámoló­ban foglalt azon téziseknek szentel figyelmet, amelvek szerint a szocia­lizmushoz vezető út a különféle or­szágokban különféle lehet. „Ez a té­zis teljesen megfelel Marx tanításá­nak"*— írja az Avanti. Megv annak az előfel téte lek arra, hogy fékentartsu k a háború erői t és bizto­sítsuk a b ékét Az Österrelchische Neue Tageszel­tung N. A. Bulganyin beszámolójával kapcsolatban hangsúlyozza, hogv a Szovietunió hatodik ötéves tervében a legnagyobb figyelmet az ország keleti területei ipari ágazatának szenteli. Az österrelchische Volksstimme rámutat arra. hoqv N. Sz. Hruscsov azon ki­jelentésének. hogy a szocializmus vi­lágrendszerré vált. legiobb bizonyíté­ka az. hoav hosszú idő óta nem volt olvan esemény, ^melynek nagyobb ha­tása lett volna a viláara. mint ennek a pártkongresszusnak. Megvannak az előfeltételek arra — írja a lap — hogy fékentartsuk a háború erőit és biztosítsuk a békét. —GR— befejezésül a levél. Á szocialista országok szoros együttműködése A moszkvai Pravda február 24-i számában a fenti címmel vezércik­ket közöl, amely többek között a következőket írja: „E napokban valamennyi ország dol­gozóinak tekintete és gondolata Moszk­vára irányul. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresszuséra összpontosul figyelmünk. A kongresszusról az egész világba elhangzik a párt hangja, azé a párté, amely magasra emeli a békéért, de­mokráciáért és a szocializmusért ví­vott harc lenini zászlaját. Pártunk né­pének hűséges szolgálatával nemcsak a szovjet emberek, hanem az egész világ megbecsülését kivívta és óriási tekintélyt szerzett. A Szovjetunió a párt által kidolgozott külpolitikát foly­tatja és mélyen befolyásolja az egész világ eseményeinek folyását. Ezt a tényt kongresszusi beszédeik­ben kiemelik a testvéri kommunista és munkáspártok képviselői.' Az SZKP Központi Bizottságának te­vékenységéről mondott beszámolójá­ban N. Sz. Hruscsov elvtárs behatóan megindokolta a szocialista rendszer előnyeit a, tőkés rendszer felett. Ezek az előnyök abban rejlenek, hogy a szo­cializmus a termelőerők fejlődésének legszélesebbkörű lehetőségeit biztosít­ja, megadja a lehetőséget a dolgozó milliók tehetségének és képességeinek fejlesztésére. A szocialista tábor or­szágai kölcsönös kapcsolataikat, a szo­cialista tervszerű közgazdaság összes előnyeinek kihasználásával építik ki, egybehangolják népgazdaságuk fej­lesztését, közös eljárásra, szoros egy­ségre törekednek. A második világháború után — írja továbbá a moszkvai Pravda vezércikke — a tőkés rendszertől több európai és ázsiai ország elszakadt. Az impe­rialista világrendszerre a legnagyobb csapást a kínai forradalom győzelme mérte. Ez a győzelem jelentősen meggyorsította az ázsiai népek fel­szabadulásának és újjászületésének nagy folyamát. Most a szocialista tábor országai a világ területének több mint egyne­gyedét teszik ki és lakosságának több mint egyharmadát foglalják maguk­ban; a szocialista országok a világ ipari termelése 30 százalékát képvise­lik. Ez a tény világtörténelmi jelen­tőségű tényező; a tőkés kizsákmányo­lás területe csökken, míg a szocializ­mus pozíciói terjednek. A szocializmus történelmileg rövid idő alatt képes volt megmutatni alapvető előnyeit a kapitalizmus felett és olyan világrend­szerré vált, amely szüntelenül emelke­dő vonalon fejlődik. A Szovjetunió az utolsó negyedszá­zadban azon óriási károk ellenére, amelyeket népgazdaságának a háború okozott, ipari termelését több mint húszszorosára emelte. A népi Lengyel­ország 1955-ben a háború előtti ipari termelését több mint négyszeresen Csehszlovákia több mint kétszeresen, Magyarország több mint három és fél­szeresen. Románia csaknem háromszo­rosan, Bulgária csaknem ötszörösen, Albánia csaknem ötszörösen, az NDK több mint kétszeresen haladta túl. A szocialista ország építésben nem cse­kély sikereket ért el Jugoszlávia is. Az ipari termelés háború előtti színvona­lát 2.8-szorosan túlhaladta. A szocialista országok szüntelenül Ellentétek a nyugatnémet Szabad Demokrata Pártban gondoskodnak nehéziparuk — á egész társadalmi termelés szüntelen bővítésének alapja — fejlesztéséről. Egyben nagy figyelmet szentelnek a mezőgazdasági és a könnyűipar fejlesz­tésének. Egyre javul a dolqozók éle­te és virágzik a kultúra." A vezércikk befejező részében ki­emeli: A Szovjetunió Kommunista Pártja a Szocialista tábor országai testvéri kapcsolatainak szüntelen fejlesztését és szilárdítását a nemzetköziség iránti legnagyobb kötelességének tartja. Amint a népi demokratikus orszá­gok kommunista- és munkáspártjai­nak képviselői az SZKP XX. kongresz­szusán mondott beszédeikben kijelen­tették, az ő pártjaik is a szabad né­pek barátságának megszilárdítását és a nagy szocialista tábor erejének nö­velését tartják az Internacionalizmus iránti legnagyobb kötelességüknek. A kommunista pártoknak ez az egysé­ge d proletár nemzetköziség eszméi­nek naqv győzelméről tanúskodik és a szocialista tábor hatalmas ereje továb­bi megszilárdításának legjobb biztosí­téka. A szocializmus rövid idő alatt be tudta bizonyítani döntő fölényét a kapitalizmusssal szemben. A szocia­lista tábor országainak dolgozó száz­milliói szilárdan meg vannak győződ­ve arról, hoqy a marxizmus-leniniz­mus zászlaja alatt és a dicső kommu­nista- és munkáspártok vezetésével győzelmet érnek el a kapitalizmussal vívott qazdasáqi versenyben, felépi­tik a szocializmust és a kommuniz­must — fejezi be a moszkvai Pravda vezércikkét. Bonn, február 24. (ČTK) — Február 23-án a Szabad Demokrata Párt (FDP) 16 képviselője bejelentette a szövet­ségi parlamentben, hogy kilép pártjá­nak parlamenti csoportjából. A kilé­pő képviselők között négy szövetségi miniszter van. A pártban bekövetkezett szakadás fő oka Arnold miniszterelnök kormá­nyának bukása volt az Északrajna­West'fália-i tartományban és az új tartományi kormány megalakulása a Keresztény Demokrata Unió nélkül. Erre a lépésre az Északrajna-Westfá­lia-i Szabad Demokrata Párt képvise­lői kezdeményezéséből került sor, akik tömböt alakítottak a szociáldemokra­tákkal. Egy további oka e szakadásnak a Szabad Demokrata Párt képviselői­nek azon követelése volt a bonni par­lamentben, hogy az 1957. évi parla­menti választások választási törvényét a szövetségi parlament március 7-én hagyja jóvá, vagyis a katonai törvé­nyek második és harmadik olvasása között. A Szabad Demokrata Párt kö­veteléseit támogatják a szociáldemok­raták is. A francia kormány tervet készít elő a leszerelés kérdésében Párizs, február 24. (ČTK). A TASZSZ jelentése szerint Christian Pineau fran­cia külügyminiszter február 23-án tar­tott sajtóértekezletén rámutatott ar­ra. hoqy napjaink egyik legbonvolul­tabb problémája a leszerelés. Pineau emlékeztetett Guy Molletnek e kér­déssel kapcsolatos kormánynyilatkoza­tára és azt mondotta, hogy a francia kormány nézete szerint, ha megegye­zés jönne létre a leszerelés kérdésé­ben. ez kedvező feltételeket teremte­ne a német probléma megoldására. Hozzátette, hogy Jules Moch-ot. az ENSZ leszerelési bizottságában műkö­dő francia képviselőt megbízták azzal, hogv terjessze elő a franciák tervét, amely tekintetbe veszi a leszerelés kér­désében tett brit. szovjet és amerikai javaslatokat. Pineau azt mondotta, hogy a Saar­vidékről folyó francia-nyugatnémet tárgyalások „rendkívül bonyolultak" mégis reméli, hogv „e tárgyalások nem végződnek szakadással." A francia külügyminiszter foglalko­zott továbbá a most folvó francia-ma­rokkói tárgyalásokkal, a középkeleti helyzettel és számos más kérdéssel. A francia kormány felvetette a bizalmi kérdést Párizs, február 24. (CTK) — Guy Mollet, a francia kormány elnöke feb­ruár 23-án a nemzetgyűlés ülésén a dolgozók háromhetes fizetett szabad­ságára tett törvényjavaslat egyik alap­vető cikkelyének megtárgyalása alkal­mával felvetette a bizalmi kérdést A vita folyamán Mollet elhatározta, hogy a bizalmi kérdést a törvényjavaslatnak egy további cikkelyére is vonatkoztat­ja. A nemzetgyűlés a bizalmi szavazást kedden, február 28-án tartja. A háromhetes fizetett szabadságról szóló törvényjavaslatot támogatják a francia dolgozók összes szervezetei, sőt a burzsoá pártok sem mertek el­lene nyilvánosan felszólalni. A politikai megfigyelők azonban úgy vélik, hogy ezek a pártok igyekezni fognak Számos módosító javaslattal és hozzászólás­sal elodázni és végül meghiúsítani a törvényjavaslat jóváhagyását, és a kormányelnök azért vetette fel a bi­zalmi kérdést. NÉHÁNY SORBAN i A NYUGATI HÍRÜGYNÖKSÉGEK jelentik, hogy Basra iraki kikötőbe újabb amerikai fegyverszállítmány ér­kezett. Ez már a harmadik fegyver­szállítmány, amelyet Irak az USA-tól kap. (ČTK) A VARSÓI KATONAI BlRÔSÄG előtt most végződött a Ján Miler és felesége elleni bünper. A vádlottak egy mesz­szeágazó kémhálózat vezetői voltak, akiket az állami biztonsági szervek 1955 áprilisában tartóztattak le. A bí­róság Ján Miiért halálbüntetésre, fe­leségét életfogytiglani börtönre ítélte. (ČTK) Atomdiplomata (OqonyW A FRANCÉ PRESSE hírügynökség tudósítója jelenti a laoszi Vietvanból, hogy a laoszi nemzetgyűlés nem hagy­ta jóvá az új kormányt, amelyet az úgynevezett haladó párt vezére állított össze. (ČTK) EMIR MISAL Szaúd-Arábia honvé­delmi minisztere, aki jelenleg Egyip­tomban tartózkodik, február 22-én megbeszéléseket folytatott Nasszer egyiptomi miniszterelnökkel és Amer tábornok, egyiptomi hadügyminiszter­re!, az egyiptomi fegyveres erők fő­parancsnokával. Sajtójlentések sze­rint a két ország 1955-ben kötött két­oldalú védelmi egyezményére vonat­kozó katonai kérdésekről tárgyaltak. (ČTK) AZ ALGUM-HURIA című kairói lap a bagdadi paktum aláírásának évfor­dulója alkalmából rámutat, hogy az arab országok népei a bagdadi paktu­mot elítélik. A jordániai nép ellenál­lása arculcsapása volt az imperialis­táknak és bábjaiknak. Most az egész világ Iátto az egész paktum igazi lé­nyegét. N bagdadi paktum utolsó nap­jait éli — Írja a lap. (ČTK) AMERIKAI SAJTÖJELENTÉSEK sze­rint az Alabama államban levő Mont­gomery városban a rendőrség letar­tóztatja azokat a néger lakosokat, akik bojkottálják a városi autóbuszo­kat Ezt a bojkottot két hónappal ez­előtt kezdték R. Parks néger asszony letartóztatása után. Parks asszonyt azért tartóztatták le, mert megsértet­te az előírásokat, melyek szerint s négerek csak az autóbusz hátsó részén utazhatnak. Február 21-én 115 bojkot­táló négert fogtak perbe, 40 személyt elítéltek. (ČTK) OJ SZ O f 1956 február 25. r r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents