Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-25 / 56. szám, szombat

II termelési sikerek további építőmunkára serkentenek Felszabadításunk jubileumi évében Csehszlovákia dolgozó népe a Kommunista Párt és a Nemzeti Front kormányának vezetésével a szocializmus építésében további jelentős sikereket ért el. A múlt évi gazdálkodás eredményei a legjobbak közé tartoznak Szlovákia dolgozó népe építő munkájának tízéves időszakában a felszabadított Csehszlovákiában. A múlt év folyamán megjavult iparunk munkája, növekedett mezőgazdasági termelésünk, megjavult népgazdaságunk fejlődési tervének minőségi teljesítése és lényegesen megszilárdult a gazdaságosság rendszere. Mindez lehetővé tette a dolgozók életszínvonala további emelését és a nemzeti kultúra fellendülését. A termelési sikerek megszilárdítotIrta: Ján Marko pénzügyi megbízott ták az állam pénzügyeit. Az állami költségvetés felesleggel zárul és biztosítja a szükséges tartalékokat is. A szocialista gazdasági rendszer fölénye, a Szovjetunió és a cseh munkásosztály segítsége, a szocialista tábor országai gazdasági fejlődése, terveinek koordinációjából és építő munkájából eredő tapasztalatok Szlovákia építésében lehetővé teszik, hogy sokkal nagyobb és igényesebb feladatokat tűzzünk ki a második ötéves terv idejére. Az 1956. évi állami költségvetés, mint az állam pénzügyi alapterve a bevételi és kiadási i szben kifejezésre juttatja gazdaságunk növekedését, pártunk és kormányunk dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának emeléséről való gondosságának terjedelmességét. Következetesen utal az 1956. évi állami költségvetés népgazdaság-fejlesztési tervre és ezenkívül további feladatok pénzügyi fedezéséről 'is gondoskodik. A termelőerők további fejlesztése végett népgazdaságunk összes tartalékainak erőteljes mozgósítására számít a legmagasabb technika alapján, következetesen mérlegeli az önköltségek csök kentésének és a takarékosság elve betartásának feladatát gazdasági és költségvetési szervezeteinkben. I. Az 1955. évi gazdálkodás feladatainak teljesítése és eredményei Az EFSZ-ek gazdasági és politikai 'ejlődése továbbra is javul. Az 1954. ívhez viszonyítva az EFSZ-ek betétíllománya az Állami Bankban 48 száraiék emelkedést mutat ki a múlt ívben, a befizetett részletek 268 szá:alékkal emelkedtek. Az 1955. évben ÍZ oszthatatlan alapok részére tőrénő befizetések több mint 50 millió coronát tettek ki. Amíg az 1952. évjen a szövetkezeti tagoknak a muncaegységekre pótjutalmakként 23 riilíió koronát fizettek ki, addig a nűlt évben ezek a pótjutalmak több nint 176 millió koronára rúgtak. Miyen nagyszerű kép ez: a tegnapi béesek, zsellérek, végrehajtásokkal salyargatott földművesek személyautóTat vásárolnak, tiszta és egészséges akásokat rendeznek be, gyermekeiét közép- és főiskolákra küldik, önnagukat pedig szakmájukban ós kulurálisan is tovább képezik. Szlová:iában a múlt év folyamán a szöetkezeti tagoknak 50 személyautót d tak el ós 1956-ban új autók váárlására már 145 szövetkezeti tag elentkezett. Az EFSZ-ek megjavult gazdasági redményei számunkra serkentésül s buzdításul szolgálnak további leles és jólszervezett munkára az egyéges földművesszövetkezetek továbi hatalmas fejlesztés^ megszilárdíása és megalakítása VWjett az 1956. vben. Az állami költségvetés szlovákiai részét a bevételi oldalon 98,6 százalékra, a kiadási részét az ideiglenes eredmények szerint 97,5 százalékra teljesítettük. Az állami költségvetés szlovákiai részének nemteljesítését főképp az építkezésben mutatkozó fogyatékosságok és a gép- és traktorállomások követeléseinek ki nem elégítő behajtása okozta. A forgalmiadót és a teljesítményi adót 102 százalékra teljesítettük. Befolyt 6938 millió korona, ami 7,5 százalékkal több, mint az 1954. évben. A nyereség beszolgáltatása, amely a mú't évek során az állami költségvetés bevételeinek leggyengébb tételei közé tartozott, megjavult. 1955ben a megbízotti hivatalok többsége "iár tervenfelüli nyereségeket ért el. Az ipari megbízotti hivatalok 1955ben az állami költségvetés számlájára 232 millió koronával többet utaltak át, mint 1954-ben. A lakosság adófizetése a múlt évben tovább javult. Az adókat és illetékeket a lakosság 100,9 százalékban megfizette. A múlt év során már 74 járás teljesítette a lakosság által fizetett adók egészévi tervét, ami 50 százalékkal több, mint az 1954. évben. Az adófizetés terén elért minőségi változást abban kell látni, hogy nemcsak korlátozódott az adótartalékok növekedése, hanem magasságuk is lényegesen csökkent. 1954. végén 162 adótartalékok nélküli községünk volt, 1955. végén pedig ez szám 325-re emelkedett. Külön kell értékelni a legelterjedtebb adónem, a mezőgazdasági adó teljesítésének eredményeit. A műit év folyamán a legutóbbi három év legmagasabb inkasszóját értük el. Az adófizetés fejlődése azt mutatja, hogy polgáraink álláspontja az adófizetéssel szemben megváltozott. A polgárok tudatosítják, hogy az adók útján hozzájárulnak az építőfeladatok teljesítéséhez hazánkban. A lakosság által fizetett adók a polgárok népi demokratikus köztársaságunkkal való hazafias kapcsolatának megszilárdításában fontos eszközzé válnak. A felszabadulás óta első ízben végezték el az összes fokozatú nemzeti bizottságok gazdálkodásának tételeként való ellenőrzését. Az elvégzett felülvizsgálatok nevelő tényezővé váltak a nemzeti bizottságok tanácsainak vezetősége és szakosztályai, valamint alárendelt szervezeteik számára. Az 1955. év népgazdasági fejlődése és az állami költségvetés teljesítésének eredményei jobtak is lehettek volna, ha gyorsabban emelkedik beruházási építkezés és a mezőgaz dasági termelés színvonala, ha az új technika, a szocialista munkaverseny, az élenjáró dolgozók és az üzemek tapasztalatainak az elmaradóknak való átadása elérte volna a kívánt színvonalat. II. Az 1956. évi állami költségvetés Az 1956. évi állami költségvetés zlovákiai részének bevételei 13 548 íillió koronát tesznek ki. Az 1956. vi állami költségvetés szlovákiai rézének kiadásai 12 994 millió koroára rúgnak. Az állami költségvetés slovákiai részének bevételei és kidásai természetesen nem foglalják magukban Szlovákia gazdaságának teljes lehetőségeit és szükségleteit. A nehézipar, a vasúti és légiközlekedés, posta, begyűjtés stb. fejlődése a központi költségvetésben van kimutatva. A tervbe vett költségvetési kiadásokból 1. a népgazdaság fejlesztésére i . 43,1 százalékot 2. a kulturális, egészségügyi és szociális intézkedésekre 51,2 százalékot 3. a közig izoatásra 5,7 százalékot fordítunk. 1953 óta az állami költségvetés :lovákiai részének kiadásai 4195 mil5 koronával, vagyis 47,6 százalékkal nelkednek. Az 1956. évben Szlová- ^ a ipari nyerstermelése az 1955. év- j ;z viszonyítva 10,2 százalékkal nö;kszik, miáltal nagyobb arányban iszünk részt az egészállami termesben. A nemzeti vállalatok és közüzemek rmelése és teljesítményei további jlődésének biztosítására az állami iltségvetés szlovákiai részében 2327 illió koronát irányoztunk elő e vállalok 1383 millió koronát kitevő ját forrásain kívül. A vízgazdálkos további fellendítésére ez idén 5 millió koronát fordítunk, a közI közlekedés bővítésére 655 millió rónát irányoztunk elő, ami 53 miikoronával több, mint a múlt évn. 213 kilométer hosszúságban új akat és 2627 folyóméternyi hidat ítünk. Az 1956. évi állami költségvetés ovákiai részének összes kiadásaiból legnagyobb rész, vagyis 18,3 száék jut a mezőgazdaság fokozott adatainak teljesítésére, A mezőzdasági termelésnek az 1955. évvel ó összehasonlításban 8,5 százalék1 kell növekednie, A mezőgazdaság jes kiadásai, beleszámítva a nemi bizottságok által végzett felada;at, 1956-ban 2376 millió koronára inak, ami 400 millióval több, mint i5-ben. állami költségvetésből fedezik oktatók, technikusok, állatorvosok les hálózatának kiadásait és segézik a mezőgazdasági építkezéseket. EFSZ-ek javára a beruházási hitelekből a múlt év folyamán 86 millió kcronát írtak le. Ezeket a leírásokat az 1956. évben 96 millió koronára kell emelni. A műtrágyajuttatások árengedményei 40 millió koronát fognak kitenni. A gép- és traktorállomások az állami költségvetésből a mezőgazdaság gépesítésének további fejlesztésére 888 millió koronát kapnak. A gépés traktorállomások 1955-ben a bevételi tervet csak 75 százalékra teljesítették. A gép- és traktorállomások bevételi terve nem teljesítésének súlypontja továbbra is a magánszektor marad, melynek hátrálékai a kedvező beadási kötelezettségek és az előnyös begyűjtési és felvásárlási árak ellenére is növekednek. 1956. január 1-én az egyénileg gazdálkodó földművesek a gép- és traktorállomásoknak az elvégzett munkáért csaknem 30 millió koronával maradtak adósak. Mezőgazdaságunk fejlődésében jelentős szerepet töltenek be az állbini gazdaságok, amelyek az állami kcitségvetés eszközeiből 607 millió koronát kapnak. Az állami gazdaságok gazdasági eredményei továbbra sem kielégítők. A tervezett veszteségeket a múlt év folyamán is nagymértékben túllépték. Az egyes gazdaságok eredményeinek összehasonlításából kitűnik, hogy az állami gazdaságoknak megvan a . lehetőségük arra, hogy lényegesen fokozzák gazdasági eredményeiket, ha jól gazdálkodó gazdaságok módszereit és tapasztalatait érvényesítik az elmaradott gazdaságokban. Hasonlítsuk öszsze például a bajcsi és a partizánskej állami gazdaság gazdálkodását. Amíg a bajcsi állami gazdaság élősúlyban egy kilogramm marhahúst 13,79 koronáért termelt, addig a partizánskei állami gazdaságnak ugyanezen mennyiség 18,2 koronájá ba került. A bajcsi állami gazdaság tgy kg sertéshúst 7,72 koronáért termel, viszont a partizánskei ugyanezt a mennyiséget 11,88 koronáért hozta ki. Főképpen az állattenyésztési termelésben mutatkozó különbségek eredményeként a bajcsi állami gazdaság nyereséggel zárt, a partizánskei állami gazdaság pedig nagyösszegű nem tervezett veszteséget mutat ki. Az állami költségvetés szlovákiai részéből a pénzügyi eszközök legnagyobb részét 6655 millió korona öszszegben a szociális és kulturális in tézkedésekre fordítjuk. A pénzügyi eszközöket a múlt évvel szemben 9,1 százalékkal emeljük. Ezzel járul hozzá az állami költségvetés a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. Az egészségügyre szánt kiadások az 1955. évvel szemben 1406 millió koronára emelkednek, ami 9,5 százalékos növekedést jelent. A biztosítottakról és nyugdíjasokról való gondoskodásra az állami költségvetés 2848 millió koronát irányoz elő. Az 1953. évhez viszonyítva ezek a kiadások több, mint harmadával emelkednek. A betegbiztosítás költségei és az intézeti kezelés állami támogatása 1337 millió koronára emelkednek. Az iskolákra a költségvetésből 1257 millió koronát fordltunk. A lakosság kulturális színvonalának emelésére a költségvetés 208 millió koronát irányoz elő. A kulturális és közművelődési berendezések használata a dolgozók mindnagyobb számának napi szükségletévé válik. A városok és falvak kulturális élete 2677 kultúrotthonban és 3453 népkönyvtárban összpontosul. 1948 őta a színházak látogatása csaknem megháromszorozódott és a mozilátogatók száma 48 százalékkal emelkedett. A második ötéves terv azt a kamoly feladatot rója ránk, hogy haladéktalanul kiegyenlítsük nemzetgazdaságunk aránytalanságait, amelyek az utolsó 3 év során a beruházási építkezés rendszeres visszamaradása folytán jelentkeztek. Ezért 16,9 százalékkal növekedik a megbízotti hivatalok szakaszán a beruházási építkezés. A beruházások e gyors növekedése megköveteli, hogy összes forrásainkat, elsősorban a már épülőfélben levő objektumok és épületek sürgős befejezésére összpontosítsuk. A beruházási építkezés fokozott feladatainak teljesítésére a tervezés terén ebben az évben jobban felkészültünk, mint tavaly. Már nagyobb tapasztalatokkal rendelkezünk a típustervek alkalmazásában. Lényegesen egyszerűsítettük a beruházási építkezésről és fő javításokról kiadott pénzügyi előírásokat. Az építkezéseket a múlt évvel szemben jobban láttuk el építési és egyéb anyaggal. Javult az anyagi érdekeltség rendszere is az építkezéseken. A fentiekből kiindulva arra a következtetésre juthatunk, hogy az építkezési termelésnek jó irányításával a nemzeti bizottságok és lakosságunk hathatós segítségével, a beruházók fokozott érdekeltségével minden előfeltétele megvan annak, hogy a fokozott feladatokat teljesítsük és megjavítsuk a múlt évek ki nem elégítő gazdasági eredményeit is. A fő leltározás eredményei azt mutatják, hogy fokozni kell az alapfondok több százmilliós értékeiről való gondoskodást. Az állami költségvetés nagy pénzügyi eszközöket biztosít fenntartásukra és gyarapításukra. A fő javítások költségei "972 millió koronát tesznek ki. A közigazgatási apparátus költségeit az állami költségvetés szlovákiai i észében 731,8 millió koronára irányoztuk elő. Az adminisztrációra fordított kiadások csökkentésének elvét az összkiadásokban való részük fejezi ki, amely 1953 óta fokozatosan csökkent 8,3 százalékről 5,7 százalékra. Az adminisztráció kiadásainak csökkentését főképp a rendszeresítéssel és a gazdaságosság rendszerének a tárgyi kiadásokban való megszigorításával értük el. A takarékossági intézkedéseknek és az adminisztrációs kiadások normalizálásának hatása a nemzeti bizottságoknál egyáltalán nem mutatkozott meg. A gazdasági szervezetekben az adminisztrációs apparátust csökkentették, de nem foganatosítottak hatékony intézkedéseket az adminisztrációs munkák terjedelmének csökkentésére. Az adminisztrációs kiadások további csökkentését a postára, az utazásra, a gépkocsikra és az irodai szükségletekre fordított eszközök kimerítésének hatásos ellenőrzésével kell elemünk. III. Az 1956. évi állami költségvetés bevételei Azon eszközöket, amelyeket az állami költségvetés tervszerűleg szétosztott a népgazdaság fejlesztési terve feladatainak teljesítésére, a termelés további növelésére, valamint a dolgozók életszínvonalának emelésére, már előre meg kell teremteni. A szükséges forrásokat teljes mértéka szocialista szektor bevételei a lakosságtól eredő bevételek egyéb bevételek .... Az állami költségvetés alapvető bevételi forrása a forgalmiadő és a teljesítményadó, amelyek az összbevételek 53,7 százalékát, tehát 7283 millió koronát tesznek ki. Az 1952. évben a forgalmiadő teljesítéséből szerzett tapasztalatok a?t mutatják, hogy megvannak a lehetőségek a forgalmiadó jobb teljesítésére, az élelmiszeripar és a helyi gazdaság vállalataiban. Rá kell, mutatni azokra a nagy anyagi és pénzügyi károkra, amelyek népgazdaságunkat az állatok ötletszerű felvásárlásával és felhajtásával, valamint az istállóterületek és a vágóállatok leölése előtti takarmány hiánya következtében érik. Az ötletszerűen felhajtott állatok hoszszú ideig nem megfelelő helyiségekven vannak istállózva, gyakran kint a szabad ég alatt. Emellett néhány napon keresztül vagy egyáltalán nem takarmányozzák őket, vagy pedig csak rendszertelenül, úgyhogy veszítenek a súlyukból és hasznosságuk csökken. Az állatoknak vágóhídra való felhajtásakor és levágásakor szerzett tapasztalatok mutatják, milyen értékeket és forrásokat nyerhet népgazdaságunk helyes szervezési és észszerűsítő .intézkedésekkel. Ezek életbeléptetésével minden évben több tízmillió koronát nyerhetnénk népgazdaságunk részére. A hűsfeldolgozó üzemek jövedelmezősége aránylag kis beruházási költségek mellett lényegesen növekedne. Az állami költségvetés további fontos jövedelemforrása a nyereségleadás, amely a költségvetési bevételek 8,3 százalékát teszi ki, ami 84 millió koronával több, mint a múlt évben. A gazdasági eredmények a vállalatok túlnyomó részében megjavultak a múlt évben, de számos vállalat továbbra is komolyan lemarad és veszteséggel dolgozik. E tekintetben a legelmaradottabb ágazat elsősorban az építészet. De egyes építészeti üzemek eredményei bizonyítják, hogy az építészeti termelés is zárulhat nyereséggel. Ennek példája a bratislavai Magasépítészeti Vállalat, amely még nem is olyan régen a rosszul gazdálkodó üzemek közé tartozott. 1955. első negyedévében a termelési feladatokat csak 80,1 százalékra teljesítette és nyereség helyett nem tervezett vesztesége volt. Az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésével, komplexcsoportok megszervezésével és a munka jobb előkészítésével az építkezéseken az év folyamán kedvező eredményeket ért el a terv minden mutatójában. A negyedik negyedévben a termelési feladatokat már 116,9 százalékra, a munkatermelékenységet 112 százalékra teljesítette, az állami költségvetésbe . való átutalást pedig 400 ezer koronával lépte túl. 1955-ben átütőbb javulást ért el más vállalat is, köztük a prieben csakis a termelési terv egyenletes teljesítése, a munkatermelékenység szakadatlan növelése és a gazdaságasság rendszerének megszilárdítása alapján lehet megszerezni. Az 1956. évi állami költségvetés szlovakiai részének bevételei 13 548 millió koronát tesznek ki, ebből 10 643 millió korona, 2 172 millió korona, 733 millió korona. vidzai Priemstav és a nyitrai Magasépítészeti Vállalat. Jó volna, ha e vállalatok tapasztalatait, más üzemek, főleg a kassai és a besztercebányai Magasépítészeti Vállalatok is felhasználnák. Népgazdaságunk más ágazataiban is megvannak a gazdasági eredmények gyorsabb javulásának lehetőségei. Az élelmiszeriparban 1955-ben előszöt mutattak ki terven felüli megtakarításokat az önköltségeken. . Kedvező arányt értek el a munkatermelékenység és az átlagbérek növekedése között. de az általános ió eredményeket kedvezőtlenül befolyásolják főleg a tejés baromfi főosztályok vállalatai. Ezek a vállalatok a tervezett 8 millió korona nyereség helyett az előzetes eredmények alapján csaknem 19 millió korona nem tervezett veszteséget mutatnak ki. Az egész élelmiszeriparban a magas, nem produktív költségek csökkentésére kell irányítani a figyelmet, amelvek 1955-ben több mint 40 millió koronát tettek ki. Bár az önköltségek tervének teljesítésében javulást értünk «1, mégis termelésünk gazdaságosságának további fokozásában 1956-ban nagyobb mértékben és konkrétabban kell előtérbe helyezni az önköltség csökkentésének kérdését. Az önköltségcsökkentésért folytatott rendszeres, kitartó és céltudatos harc kulcsfeladataink közé tartozik. Az anyag- és energiafogyasztásban további megtakarításokra kell összpontosítani figyelmünket. A főosztályoknak az egves üzemek' termelési költségeiben mutatkozó eddigi kirívó különbségek kiküszöböléséről kell gondoskodnia. Az üzemekben az. egyforma termelési program és egyforma vagy megközelíthetőleg egyforma feltételek mellett elért nagvon eltérő költségek azt bizonyítják, hogv a főosztályok nem fordítanak kellő gondot arra. hoov a jó vállalatok tapasztalatait átadiák a lemaradó vállalatoknak. Például a pezinoki téglagyár 1000 téglát 296 koronáért termel, a Zlaté Moravce-i téglagyár viszont 329 koronáért, a losonci pedig 411 koronáért. Az önköltségcsökkentés szakaszán a megbízotti hivataloknak és főosztályaiknak törődniak kell az önköltség tervének helyes szétírásával az egves vállalatok között. Ezzel kapcsolatban szükséges emelni a tervezett kalkulációk színvonalát és elmélyíteni az eredménvkalkulációk elemzését. Továbbá törődni kell azzal, hogv a kimutatott megtakarításokat valóban az egves költségfajták csökkentésével érjék el. nepedig könyvelési ügyeskedéssel. lg v például az ellenőrzőszervek megállapították, hogv a vrbovói Tri(Folytatás a 8. oldalon.) OJ SZÖ 1956. február 25.