Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-25 / 56. szám, szombat

AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK TANÁCSKOZÁSAI Moszkva, február 23. (TASZSZ) Mint már hírt adtunk róla. a konaresszus február 22-i ülésén fel­szólalt M. G. Pervuhin elvtárs. Fel­szólalásában többek között az aláb­biakat mondotta: Vlagyimir Iliics Lenin műveiben mélvreszántóan és tüzetesen meqmu­tatta. hoqv csakis a hatalmas nehéz­ipar. az eqész orszáq villamosítása ée a technika szakadatlan feilődése le­het a szocialista qazdasáq növekedé­sének szilárd alapja. Pártunk mindiq rendületlenül kö vette ezt a tanítást, eltökélten har colt és harcol a leninizmus szellemé vei ellenséqes nézetek ellen, amelvek a könnyűipart szembeállítják a ne­héziparral. és azt hangoztatták, hoqv a szocialista építés bizonyos szaka szátan a nehézipar elsódleqes fej lesztése már nem fő feladat, és hoqv a könnyűipar növekedésének üteme ekkor meqelőzi a nehézipar növeke désének ütemét. Az ellenséqes burzsoá saitó és rá dió minden eszközzel iqvekszik befe ketíteni azokat a feladatokat, ame Iveket a hatodik ötéves terv a szovjet nép elé tűzött. Iqy például a londoni Times, ami­kor rámutat, hoqy a hatodik ötéves terv fő feladata a nehézipar elsőd leqes feilesztése. azt akaria elhitetni olvasóival. hoqv a Szovjetunióban „elodázzák" a lakosság életszínvona­lának emelését. A Szovjetunióban, de külföldi ba­rátaink között is aliq akad olvan. aki komolyan veheti az ilyenfajta állítá­sokat. Az előző ötéves tervek teljesítésé­nek eredményei meqovőzően bizonyít­ják. hoqv pártunknak a nehézipar elsódleqes fejlesztésére irányuló vo­nela helyes, mert a nehézipar elsőd­leges fejlesztése teszi lehetővé a neo­qazdasáq valamennyi áqazatának fej­lesztését és a nép anyagi jólétének szakadatlan növelését. A termelési eszközök termelésének elsődleges növelése döntő fontosságú feltétele a bővített újratermelésnek. „A termelés kibővítéséhez (a szó szo­ros értelmében vett „felhalmozásá­hoz") — mutatott rá Lenin — előbb termelési eszközöket kell termelnünk, ehhez pediq nyilván az «zökséqes, hoqv kibővítsük a társadalmi terme­lésnek azt az ágát. amely termelési eszközöket állít elő." A nehézipar elsódleqes feilesztése nélkül nem lenne maid eleaendő mennviséqü fűtőanyagunk, fémünk, villamosenerqiánk. qépiink. nem ren­delkezhetnénk a szükséqes mennyisé­gű mezőqazdasáqi eredetű ipari nvers­anyaqqal a köz6zükséqleti cikkek qvártásához. Következésképpen a hatodik ötéves terv fö feladata­nak megoldása — a szovjet nép anyagi jóléte és kulturális színvo­nala jelentékeny emelése — mindenekelőtt a nehézipar fejlesz­tésétől ÍÜQO. A hatodik ötéves terv a soha nem látott műszaki haladás terve A hatodik ötéves terv olvan öt­éves terv lesz. amelv az úi technika meqhonosítása alapián a népgazda­ság minden ágazatában soha nem lá­tott műszaki haladást ér el. s jelen­tősen emeli az összes minőséoi mu­tatószámokat. E feladat megoldása uovancsak lehetetlen a termelési esz­közök termelésének elsődleges fej­lesztése nélkül. A műszaki haladást az úi ötéves tervben a Qéoipar által készítendő berendezések tökéletesítése, új veqvi­anyaook nvártása. a színes- és ritka­fémek. a minőségi acélok és a hőálló ötvözetek qvártásának fejlesztése szabia meq. Következésképpen a mű­szaki haladás a villamosítás mellett mindenekelőtt a qépipartől. a kohá­szattól és a veqvioartól füqq. Miiven fő feladatokat kell megol­dani a nehézipar egyes ágazataiban, hoqv biztosítsuk az új ötéves terv si­keres teliesítését? A hatodik ötéves tervben az ipari termelés növekedése nemcsak úi kapacitások üzembe helvezése útián történik maid. hanem jelentékeny mértékben azzal is. hoav iobban ki­használják a meqlevő berendezése­ket. az elavult berendezéseket terme­lékenyebbekkel cserélik fel és a tech­nolóqiai folyamatokat hatékonyabbá teszik. Eqvben tovább qépesítik a munkaigényes fő- és seqédmunkáia­tokat. Széles körben fejlesztik a leq­maqasabb fokú oépesítést. a terme­lési folyamatok automatizálását. A kohászatban, a veayiparban. a gépiparban és más iparáaakban szé­leskörűen alkalmazzák a villnmos­áram veqvi- és hőhatásán alapuló le q t oké le tesebb elektr o te chn o lóqi a i folyamatokat. Meqvalósul a vasúti közlekedés, va­lamint a mezőqazdasáq villamosítá­sának naav programja. Jelentékenyen több villamosener­Pervuhin elvtárs felszólalása qiát használnak majd fel közszolgál­tatásokra és a lakossáo háztartási szükséqleteire. Mindezzel kapcsolatban a hatodik ötéves terv véqére a villamosenerqia­foqvasztás 1955-höz viszonyítva az iparban maidnem kétszeresére, a me­r.őuazdasáqban 2,2-szeresére. a vaeúrti közlekedésben 2.3-szeresére növek­szik. Ebből következik az enerqetika fő feladata, hoqv a szükséqietek növe­kedését túlszárnyaló ütemben épül­jenek villamoserőművek. A villamoserőművek és a villamos­hálózatok építését szolqátó beruhá­zások a hatodik ötéves tervben kö­rülbelül 90 százalékkal növekszenek az ötödik ötéves terv ilyen irányú ki­adásaihoz viszonyítva. A vil'amoseröművek teljesítőképes­sége 2,'?-sze ,-esére növekszik, a ter­melt energiamennyiség 88 száza­lékkal nő. Ily módon növekszenek a fő ener­qiarendszerek kapacitástartalékai. Ez ielentékenven fokozza a népqazdasáq áramellátásának biztonsáqát. A hatodik ötéves terv naqv víz- és hőerőművek építését irányozza elő. Az előző ötéves tervekben nem tel­jesítették eqészen az enerqiakaoacilá­sok növelésének terveit. Ennek eqivik oka az. hoqy annak idején helytelen határozatot hoztak a kicsiny qépeqy­séqekkel működő, korlátozol t teliesí­tóképesséqü körzeti villamcserömű­vek építéséről. A Wörzetd hőerőtelepe­ken alkalmazott turbinagépegységek átlaqos -teliesítőképeeséqe 1938-1942­ben 26 000 kilowatt volt. 1946— 1950-ben 24 000 kilowattra asökkent, az ötödik ötéves tervben pediq csu­pán 34 000 kilowattra növekedett. Hoqv a villamoserőmű-építés ezen irányzatának helytelen voltát láthas­suk,, vessünk egy pillantást például az uráli energiarendszerre. E rend­szer erőmüveinek összteljesítóképes­séqe 4 400 000 kilowatt. A kapaor­tásszükeéqlet évente 600 000—700 000 kilowattal növekszik. Ilyen körülmé­nyek között 25 000 vaqv akár 50 000 kilowattos qépeqvséqekkel — amint ez a legutóbbi idökiq történt — ne­héz biztosítani a villamoserőművek megszabott teljesítményének meqfele­lő növekedését. Ilyen raqy enerqia­rendszerben az épülő villamosművek­ben 100 000—200 000 kilowatt telje­sítményű aqreqátokat kell felállítani. Szem előtt kell tartani azt is. hoqv a hőerőművek teljesítményének, pél­dául 300 000 kilowattról 600 000 kilo­wattra emelése lehetővé teszi a kilo­vtfattonkénti költséq 15—20 százalé­kos csökkentését. 1 200 000 kilowat­tos teljesítményű erőmű építése ese­tén pediq 25—30 százalékos csökken­tését. Ezért az irányelvek teljesen helyesen ír­ják elő hatalmas villamoserőművek építését 100—150—200, sőt 300 ezer kilowattos agregátok és meg­felelő teljesítményű kazánok felál­lítását és előirányozzák, hogv az építésnek a műszakilag legtökélete­sebb kazán-turbina blokkrendszer szerint kell történnie. Az ilyen naqv qépeqvséqeknek a" villamoserötelepeken való alkalmazása annál is inkább célszerű, mert lehe­tővé teszi sgturbma-, kazán- és viUa­moscéoovártó üzemek teljesítményének növelését. Iqv például, ha a lenin­qrádi fémüzemben a 25 000 kilowatt teljesítményű turbinák gyártásáról át­térnek 100 000—150 000 és 200 000 kilowatt teljesítményű turbinák qyár­tására. akkor a qvártandó turbinák összteljesítménye 2.5-szeresére nő. Az Elektroszila üzemben egy 100 000 kilowattos turbogenerátor el­készítéséhez 25—30 százalékkal keve­sebb szerszámgép-munkaórára van szükség, mint 4 darab, egyenként 25 000 kilowattos turbogenerátor el­készítéséhez. A hőerőművekben az eddig alkal­mazottaknál még nagyobb gőzpara­méterű berendezést kell felállítani. Hogy ez gazdaságilag mit jelent, az a következő adatokból látható: ha a gőznyomás a turbinánál 90 atmoszfé­ráról 135 atmoszférára és a hőmér séklet 500 C fokról 535 C fokra nö vekszik, a villamosenergia elöllításá­hoz szükséges fajlagos fűtőanyag-fel­használás 10—12 százalékkal csökken. Ha még magasabb, 220 atmoszférás nyomásra és 600 fokos hőmérsékletre térnek á± a fajlagos fűtőanyag-fel­használás 14—15 százalékkal csök ken. íme, ilyen nagy előnyt nyúj.that az államnak az, ha az új technikát meg­hönositják az energetikában. A hatodik ötéves tervben az új, igen gazdaságos villamoserőtelepek építése mellett újjá kell építeni több, az első ötéves tervek éveiben létesült villamoserőmüvet. A rekonstruálás alapjában véve a meglévő épületekben történhet, ki­sebb átépítkezésekkel és oly módon, hogy az alacsonynyomású kazánokat és turbinákat magasnyomású gépegy­ségekkel cserélik fel. Ily módon a vil­lamoserőmüvek teljesítménye gyakor­latilag nagy vízellátási és fűtőanyag­adagolási többletkiadások nélkül és többletszemélyzet nélkül növekszik. Ily módon jelentékenyen csökken a villamosenergia termelésére felhasz­nált fűtőanyag mennyisége. Huszon­öt villamoserőmü számadatai azt mu­tatják, hogy é villamoserőművek tel­jesítménye,. az újjáalakítás után több mint másfélmillió kilowattal, azaz 35 százalékkal növelhető, az évi fűtő­anyagmegtakarítás pedig eléri a há­rommillió tonnát, az üzemi berende­zés felújítására fordított többletki­adás pedig két, legfeljebb négy éven belül megtérül. A villamos távvezetékek építési terveinek kidolgozásánál bátrabban kell áttérni arra, hogy a váltóáramot egyenárammal cseréljük fel. Az egyenáram használata különösen az egyes nagy energiarendszereket össze­kapcsoló vonalakon célszerű, mert ily módon könnyebb az egységes energiarendszer üzeme nagyfokú sta­bilitásának biztosítása és ezenkívül három-négy százalékkal csökken az energiaveszteség, kevesebb színesfé­met kell felhasználni. A hatodik ötéves tervben be kell vezetni a 300 000 kilowatt teljesít ményt elérő turbogenerátorok és nagy hidrogenerátorok, valamint naqy transzformátorok és a különle geseh magas feszültségnél és nagy megszakító teljesítményeknél aika! mázott villamosfelszerelés gyártását Ez a feladat csakis az elektrotechnika legújabb vívmányainak alkalmazásá val oldható meg. Megnövekszik az ásványolaj és a gáz jelentősége a fűtőanyagiparban A központi bizottság és a Szovjet­unió Minisztertanácsa a fűtőanyag­ipar tervfeladatainak meghatározásá­nál abból indult ki, hogy gazdaságilag mennyire célszerű az egyes fűtő­anyagfajták termelésének fejlesz­tése, tekintetbe véve a beruházáso­kat, a kitermelés önköltségét és a szállítási távolság csökkentését. Az irányelvek elsősorban az ás­ványolaj és a földgáz kitermelésé­nek fejlesztését írják elő, mert ezek a gazdaságilag legelőnyösebb tüzelő­anyagfaj.ták. 1960-ban majdnem kétszer annyi ásványolajat és négvszer annyi gázt termelnek majd, mint 1955-ben. Itt kell rámutatnunk, hogy az ország fűtőanyag-mérlegében 1960-ra 30,5 százalékra nő az ásványolaj és a gáz részaránya. A gáz és az ásványolaj szerepének ilyen megnövekedése a fütőanyao-rr.ériegben teljesen cél szerű, minthogy eqy torma gáz kiter­melésének önköltsége nyolcadrésze, egy .tonna ásványolaj kitermelésének önköltsége pedig harmadrésze egy tonna szén kitermelése önköltségének Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a szénbányászok föld alatti munkája sokkal bonyolultabb és nehezebb az olajmunkások munkájánál, akkor teljesen világossá válik, mennyire helyes és indokolt a központi bizett­ságnak a Szovjetunió fűtőanvag-ipara fejlesztésében követett vonala. A szén legésszerűbb felhasználása és szállításának csökkentése végett a villamosenergia-termelésre szánt nagy hőerőműveket főként közvetle n ül a csekély kalóriájú fűtőanyag ki­termelési helyénél kell megépíteni, a termelt villamoser.ergiát pedig ma­gasfeszültségű távvezetéken kell el juttatni a fogyasztási helyekre. Az ország fűtőanyag-mérlegét oly módon szerkesztették meg, hogy a szénszüksé.qlet a hidroelektro-ener­giatermelés növekedése, a közlekedés villamosítása, a hőerőtelepeken alkal mázott igen gazdaságos berendezé­sek meghonosítása, a városok és az ipar távfűtése, valamint atomvillany­telepek építése révén csökkenjen. Az említett intézkedések megléte lének eredményeként előálló fütő­anyagszükséglet együttesen számított csökkenése 100 millió tonna lesz azaz 17 százaléka az 1960. évi egész szénkitermelésnek. Ebből 20 millió tonnát a vasúti közlekedés villamo­sítása révén takarítanak meg. Az atomenergia néhány tudományos és technikai problémája Pártunk és a kormány kitartóan és következetesen harcol az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért és azért, hogy az atomerőt békés célokra hasz­nálják fel. Mint is m e re t esi a Szovjetunióban 1954 júniusában üzembehelyezték a világ elsői atom-erőművét. A vil­lanyerőmü teljesítménye 5000 kilo­watt. Működésének tapasztalatai meggyőzően bizonyították, mennyire lehetséges és célszerű az atomerő felhasználása a villamosenergia-ter­melésre. Ezért a Központi Bizottság előirányozza, hogy a hatodik ötéves tervben több, összesen 2,5 millió kilowatt telje­sítményű atom-villanytelep épüljön, főként olyan körzetekben, amelyek távolról odaszállított fűtőanyagot használnak. A villanyerőművekhez szükséges atomreaktorok megépítése és a köz­lekedéshez szükséges erőátviteli be­rendezések tervezése során — mint Kurcsatov akadémikus felszólalásá­ban mondotta — rövid időn belül bonyolult tudományos és műszaki feladatokat kell megoldani. A gépipar és az energiaipar dolgo­zóinak olyan atomreaktorokat kell építeniök, amelyek lehetővé teszik magasnyomású gőz előállítását és kö­vetkezésképpen azt, hogy az atom­villanytelepeket modern turbogenerá­torok-kal szereljék fel. A kohászati iparnak biztosítania kel! az atoemreaktorok elkészítéséhez szükséges nagy szilárdságú szerkezeti anyagok gyártását. Az atomerö energetikai felhaszná­lása — mint ismeretes — azon alap­szik, hoqy az atomreaktorokban ter­mészetes vagy dúsított uránt, plutó­niumot, továbbá tóriumból nyert 253­as uránt használnak fel. A Föld méhében rejtőző természe­tes uránban és tóriumban rejlő energiamennyiség sokszorosa a vi­lág futóanyagszükségletének. Az emberiség azonban jelentéke­nyen nagyobb energiaforrásokkal rendelkezhet majd, ha felfedezik a könnyű elemek szintézise termo­nukleáris folyamatának szabályozási módozatait. E folyamatban az urán hasadásánál felszabaduló energia többszöröse válik szabaddá. A szovjet tudósoknak és mérnö­köknek minden módon fokozniok kell kutató munkájukat a szabályoz­ható termonukleáris reakció előállí­tása terén és meg kell találniok ezen óriási probléma megoldásának _ út­jait. Ugy qondolom, hogy a szovjet tudósok képesek e probléma megol­dására és hogy azt feltétlenül meg­oldják. . Óriási győzelem lesz ez a tudo­mányban. Lerakják a jövendő kom­munista társadalom kimeríthetetlen energiabázisa megteremtésének alapjait. A népgazdasági technika haladásá­ról szólva, az új ötéves terv során fel­tétlenül meg kell említenünk a rá­diótechnika és az elektronika külön­leges szerepét. A rádiótechnikát és az elektronikát nemcsak a távközlésben, a rádiózásban és a televízióban hasz­nálják fel, hanem széles körben meg­hondkítják a kohászati, az ásvány­olaj-, a vegyiparban, a gépgyártásban, az energetikában és a népgazdaság más ágazataiban is. A televjziós technika elért színvo­nala lehetővé teszi, hogy a televíziót széles körben meghonosítsák az ipar­ban, a közlekedésben és az energeti­kában a vizuális ellenőrzés, a távirá­nyítás és a diszpécsermunka céljaira. A rádió-technikai ipari minisztérium népgazdasági célokra már az idén el­készít egy sorozat televíziós adó-ve­vő-be rendezést. A vegyiipar gyorsított ütemű fejlesztése Az irányelv-tervezet a hatodik öt­éves terv elsőrendű feladatai közé sorolja a vegyipar jelentékeny fejlesz­tését. Mostanában nehéz túlbecsülni a vegyészet- szerepét a technológiai folyamatok tökéletesítésében és a gyártmányok minőségének megjaví­tásában, valamint jelentőségét' a ne­héz- és könnyűipar minden ágazatá­ban. Az új szintetikus anyagok nem­csak helyettesítik a jelenleg alka!­(Fnlvtatá6 a 4 oldalon) Az elnökség tagjai beszélgetnek a küldöttekkel. Balról Szuszlov, Hruscsov, Kiricsenko, Bulganyin és Mikojan elvtársak. OJ SZÔ 1956. február 25.

Next

/
Thumbnails
Contents