Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-24 / 55. szám, péntek

Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (Folytatás a 3. oldalról.) gét különösen a lakásépítésben, a kul­turális és közérdekű építkezésekben; csökkentsék az építési költségeket és biztosítsák az ép'tési szervezetek és vállalatok kifizetődő munkáját; mara­déktalanul kihasználják a rendelke­zésre álló gépeket, teremtsenek ren­det az építkezések anyag- és gépellá­tásában. Emelni kell a tervező, tudo­mányos kutató és építő szervezetek szerepét és felelősségét a tudományos és műszaki vívmányoknak az építő­iparban való meghonosításáért. Kifejtettem a hatodik ötéves tervben az iparra, a mezőgazdaságra, a közle­kedésre és a beruházásokra vonatko­zóan megszabott fő feladatokat. E nagyszabású, lendületüknél fogva példa nélkül álló feladatok teljesítése nagy lépéssel viszi majd előre egész népgazdaságunk fejlődését, növeli anyagi, élelmiszer- és pénzügyi tarta­lékainkat, s még inkább erősíteni fog­ja nagy hazánk gazdasági hatalmát. III. A munkatermelékenység további növeléséért és a termelés gazdaságosságának megjavításáért Pártunk technikai haladás meggyor­sítását célzó irányvonalának kifejezés­re kell jutnia a munkatermelékeny­ség jelentős növekedésében. Csak ezen az alapon lehet biztosítani a szocialista termelés állandó és gyors fejlődését. Országunk dolgozói mélységesen ér­dekeltek munkájuk termelékenységé­nek növelésében, minthogy a munká­soknál és az alkalmazottaknál ez a szilárd alapja a reálbérek, a kolhozta­goknál a jövedelem emelkedésének, valamint a népjólét növekedésének. A háború óta iparunkban a munka­termelékenység csaknem 2,3-szeresre, az építőiparban és a vasúti közleke­désben kétszeresre nőtt. Az ötödik ötéves tervben azonban nem teljesítettük egészen a XIX. párt­kongresszusnak a munkatermelékeny­ség növelésére vonatkozó irányelveit. Az iparban a munka termelékenysége az előirányzott 50 százalék helyett 14 százalékkal, az építőiparban az elő­irányzott 55 százalék helyett 45 szá­zalékkal növekedett. Nem teljesítettük maradéktalanul a munkatermelékeny­ség növelésének tervfeladatát a mező­gazdaságban sem. A hatodik ötéves tervben meg kell oldanunk a munkatermelékenység gyorsabb növelésének feladatát. Az irányelv-tervezet szerint a mun­katermelékenységnek az iparban leg­alább 50 százalékkal, az építőiparban pedig legalább 52 százalékkal kell nö­vekednie. Nagy munkatermelékenység­növelési feladatokat állítottunk a me­zőgazdaság és a közlekedés elé is. A munka termelékenységének növe­lését a hatodik ötéves tervben főleg azok a széleskörű intézkedések szol­gálják majd, amelyeket az új korszerű technikának ipari, mezőgazdasági, épí­tőipari és a népgazdaság más ágaza­taiban való bevezetése céljából tesz­nek, továbbá a munka műszaki ellá­tottságának ezen az alapon történő növelése. Elegendő rámutatni, hogy az ipari munka áramellátót t;ága az öt­éves terv ideje alatt több mint 50 szá­zalékkal növekszik. A munka termelékenységének növe­. lésében nagy szerep vár a munkanot® mák és a munkabérek rendezésére. Alig mondható normálisnak az a helyzet, amelyben az érvényes mun­kanormákat még nagy munkaszerve­zési hibák "és jelentős munkaidővesz­teség esetén is sok gépgyár 180—200 százalékra, vagy még nagyobb mér­tékben teljesíti, viszont a munkater­melékenység növelésének tervfelada­tait gyakran nem teljesíti. A harkovi szerszámgyárban 1955-ben a terme­lési normákat átlagosan 190 százalék­ra, a munkatermelékenység növelé­sének tervét viszont csak 86 száza­lékra teljesítették. Az effajta normateljesítésnek ter­mészetesen semmi köze az újítók, a termelési élenjárók eredményeihez, mert ezeknél a normák nagyarányú túlszárnyalását feltétlenül a munka termelékenységének megfelelő növe­kedése kíséri. Az alacsony normák és ezzel kap­csolatban ezek jelentős túlteljesítése a vállalatoknál azt a látszatot kel­tik, hogy minden jól megy, csökken­tik a munkások, művezetők és mér­nökök figyelmét a munka termelé­kenységének igau tényleges növelé­se iránt. Most a teljesltménynormá­kat lényegében véve nem a technika már elért színvonala és a munka szervezése alapján határozzák meg, hanem azzal a törekvéssel, hogy e normákat bizonyos munkabér-színvo­nal alá hajtsák. Nem lehet normálisnak tekinteni azt, hogy a munkások bérében a bér­díjszabás szerinti rész mindössze 40—60 százalék, sok vállalatnál még kevesebb. Haladéktalanul rendet kell teremteni az iparban a bérdíjszabá­sos rendszer körül, ki kell küszöbölni minden akadályt a technikailag meg­alapozott normák tömeges bevezeté­se elől. Ezzel párhuzamosan ki kell küszö­bölni azt a tarkaságot, amely egyes iparágakban és gyakran ugyanabban a városban vagy faluban a hasonló foglalkozású dolgozók bérezésében mutatkozik. A munkabér-rendszernek olyannak kell lennie, hogy a dolgozókat sze­mélyesen anyagilag érdekeltté tegye a magas termelékenyséoű munkában, szakképzettségük színvonalának eme­lésében. E munkabér-rendszert úgy kell felépíteni, hogy minden dolgozó az általa végzett munka mennyisé­gének és minőségének megfelelően kapjon bért. Jelentősen meo kell javítani to­vábbá a mérnökök, technikusok és a gazdasági vezetők premizálásának és bérezésének jelenleg érvényes rend­szerét, olymódon, hogy — amint N. Sz Hruscsov elvtárs mondotta beszá­molójában — e dolgozó kategória munkabérének egy része szigorúan függjön az adott műhely, vállalat, iparág munkájának alapvető mutató­számaitól. Ilyen módon, elvtársak, az a ha­laszthatatlan és rendkívül fontos feladat áll előttünk, hogy rendezzük a munkások, alkalmazottak és műsza­ki dolgozók norma- és bérrendsze­rét. A minisztériumok és hivatalok ve­zetőinek az állami munka- és bér­bizottsággal együtt tevékenyen hoz­zá kell fogniok a központi bizottság júliusi teljes ülésén hozott erre vo­natkozó határozatok végrehajtásához. A népgazdaság továbbfejlesztését célzó program megvalósításának fon­tos feltétele az. hogy teljesítsük az •önköltségi és a forgalmi költségek csökkentésére vonatkozó feladatokat. Az irányelvek tervezete előirányoz­za, hogy az ipari termékek önkölt­sége, a vasúti szállítás költsége s az állami és szövetkezeti kereskedelem forgalmi költsége öt év alatt legalább 17 százalékkal csökkenjen. A terme­lési és forgalmi költségek csökkené­séből származó megtakarításnak — a népgazdaság összes ágazatait tekin­tetbe véve — az ötéves időszak alatt körülbeiül 500 milliárd rubelre kell rúgnia. Ez az összeg több mint fele azoknak a kiadásoknak, amelyeket az állam a hatodik ötéves tervben be­ruházásokra fordít. Ezért a termék­önköltség- és forgalmi költség-csök­kentési feladatok teljesítése döntő fontosságú népgazdasági feladat. Hogy az önköltségcsökkentési tar­talékokat kihasználhassuk és azokat a felhalmozás növelésének valódi forrásaivá tehessük, a párt- és gaz­dasági szervezeteknek arra kell össz­oontosítaniok fő figyelmüket, hogy javuljon az üzemek egész gazdasági tevékenységének minősége, a válla­latok megtart ' ; a takarékossági rendszert és megszilárdítsák az ön­álló elszámolást. Kérlelhetetlennek kell lennünk a bürokratizmus, a nem gazdaságos vezetés, a munkaerő és anyagi erő­források pazarlása tényeivel szemben; javítani kell a berendezés, a nyers­anyag, a segédanyagok, az üzemanyag és a villamosenergia felhasználását; szélesebb körben kell meghonosítani a fémek, a bőr, a természetes fonal és az élelmiszer-nyersanyag pót­anyagait. Pártunk főként azt követeli minden vezetőtől, hogy munkájában mindig a szocialista társadalom érdekeiből induljon ki, törekedjen az állami ter­vek rendületlen teljesítésére és mun­kájával segítse elő a termelés növe­kedését, valamint népünk jólétének fokozódását. IV, A nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése Elvtársak! Pártunk tevékenységének legfőbb törvénye a nép jólétéről való fáradha­tatlan gondoskodás. Az országunkban megvalósuló hatalmas gazdasági és kulturális építési tervek célja az, hogy szakadatlanul javuljon a szovjet nép jóléte, állandóan emelkedjék minden szovjet ember kulturális színvonala és mind tel jesebben kielégüljenek a szov­jet emberek apyagi és szellemi szük­ségletei. A hatodik ötéves tervben is ez a ne­mes cél lebeg előttünk. Az új ötéves terv egyik fő feladata a nép életszín­vonalának további emelése, a lakásépí­tés bővítése, a kultúra, a közoktatás, az egészségügy fejlődése. Az ország gazdasági fejlődésének legáltalánosabb mutatója és a társa­dalmi gazdaság növekedésének for­rása, mint ismeretes, a nemzeti jöve­delem. A szocializmusban az egész nemzeti jövedelem igazi-népi jövede­lem. A hatodik ötéves tervben a Szovjetunió nemzeti jövedelme körül­belül 60 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelem növekedése alapján emelkedik a lakosság egyéni jövedelme is. A munkások és alkalma­zottak reálbére a hatodik ötéves terv­ben hozzávetőleg 30 százalékkal emel­kedik. A kolhozparasztok általános pénzbeli és természetbeni jövedelme OJ s z (*) 1956. február 24. legalább 40 százalékkal lesz magasabb, mindenekelőtt a közös kolhozgazdál­kodásból keletkezett és a munkaegy­ségek alapján elosztásra kerülő jöve­delemből. A szovjet nép az elmúlt években a kommunista párt vezetésé­vel odaadó munkájával mérhetetlenül megszilárdította gazdasági erejét és megsokszorozta az ország társadalmi gazdagságát. Ez tette lehetővé — mint tudják — a párt központi bizott­ságának, hogy jóváhagyás végett a kongresszus elé terjessze a dolgozók életszínvonalának további emelését és munkakörülményeik további megjaví­tását célzó rendkívül fontos intézke­déseket. Emelni kell az alacsony fizetésű munkáscsoportok bérét, s egyúttal végre kell hajtani a munkások és al­kalmazottak bérezésének általános rendezését; a hatodik ötéves terv folyamán 1957-től kezdve át kell térni a hétórás munkanapra, illetőleg egyes iparágak­ban az ötnapos munkahétre, amikor is a munkaidő nyolcórás marad, de két szabadnap jár; 1956-tól kezdve szombaton és az ünnepnapok előtt két órával le kell szállítani a munkaidőt; a 16—18 éves serdülő fiatalokra vo­natkozóan vissza kell állítani a hat­órás munkaidőt; gyökeresen meg kell javítani a nyugdíjazást, jelentősen emelni kell a kisösszegű nyugdíjakat, továbbá foko­zottan kell gondoskodni a rokkantak­ról és az aggokról; meg kell javítani a nők munka- és életkörülményeit, többek közt hosz­szabb fizetett terhességi és szülési szabadságot kell biztosítani számukra; az új tanévtől kezdve meg keil szüntetni a tandíjat a főiskolákon, a technikumokban és a középiskolák fel­sőbb osztályaiban; A központi bizottság e javaslatait lelkes helyesléssel fogadta népünk, nem kétséges, hogy a XX. pártkong­resszus egyhangúan belefoglalja eze­ket a hatodik ötéves terv irányelveibe, annak újabb fényes bizonyítékául, hogy a párt és a kormány nem csök­kenő figyelemmel gondoskodik a szov­jet nép életének megjavításáról. A párt központi bizottságának és a szovjet kormánynak szilárd meggyő­ződése, hogy országunk dolgozói erre a gondoskodásra a munkalendület új növekedésével válaszolnak és minden .erejüket megfeszítik, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a hatodik ötéves terv feladatait. Elvtársak! A munkások, kolhozpa­. rasztok, értelmiségiek jövedelmének növekedését a kereskedelem növeke­désének, az állami és a szövetkezeti kereskedelmen keresztül a lakosság­nak eladandó árumennyiség növekedé­sének kell kísérnie. A kiskereskedelmi áruforgalom vo­lumenét az ötéves terv ideje alatt 50 százalékkal kell növelni. A feladat azonban nemcsak az, hogy növeljük az áruforgalmat, hanem az is, hogy mi­nőségi tekintetben megjavítsuk. Éppen ezért az irányelv-tervezet előirányozza, hogy gyorsabb ütemben kell növelni az olyan élelmiszerek és egyéb áruk eladását, mint a vaj, a hús, a tej, a sajt, a cukor, a gyapjú­és lenszövetek, a lábbeü, a bútor. Töb­bet fognak eladni a kulturális cikkek­ből — a rádiókészülékekből, televíziós készülékekből, háztartási hűtőszekré­nyekből, porszívókból, mosógépekből, személyautókból. A kereskedelmi szervezeteknek job­ban kell tanulmányozniok a lakosság keresletét és biztosítanick kell az áruk helyes elosztását, valamint azt, hogy az áruk idejében eljussanak a keres­kedelmi hálózatba. ügy kell megszer­vezni a kereskedelmi szervezetek munkáját, hogy országunk helységei­ben az áruk kellő választékban legye­nek megtalálhatók. A hatodik ötéves tervben előirá­nyozzuk a közétkeztetés gyors fejlesz, tését. a z étkezdék és vendéglők háló­zatának kiterjesztését. E téren azt tartjuk szem előtt, hogy ne csak a dolgozók, hanem családtaqiaik számá­ra is biztosítsuk a közétkeztetést. Ez megkönnyíti a nők munkáját. Széle­sedni fog az iskolai étkezdék és bü­fék hálózata. A hatodik ötéves tervben különösen nagv feladatok állnak majd előttünk a lakásépítés terén. Mint ismeretes, az állam nem ke­vés lakást épített a háború előtt és a háború után. De. mint már mon­dottam. a lakásszükséglet nagv ma­radt. s a nép lakáskörülményeinek megjavítása a párt és a kormány kü­lönös figyelmének tárgya. A hatodik ötéves tervben csupán az erre a célra előirányzott állami esz­közökből összesen 205 millió néqvzet­méter lakóterületű lakóház kell hogy épüljön, vagyis maidnem kétszer annyi, mint az ötödik ötéves tervben. Az állam minden tekintetben ösz­tönözni >és segíteni fogja a megta­karított pénzükből, valamint állami kölcsönből saját házat építtető dol­gozókat. Ki kell szélesíteni a falusi lakásépítkezést. A kolhozoknak tevé­kenven segédkezet kell nyúitaniok tagjaiknak abban, hogy saját eszkö­zeikből. vagy szükség esetén kolhoz­hitel segítségével házat építsenek ma­guknak. Az előirányzat szerint jelen­tősen több építőanyag - cement, épület­fa. fém. üveg. pala. falanvag stb.- — kerül eladásra a lakosság és a kolho­zok részére. A nagyszabású lakásépí­tési programmal kapcsolatban Iénve­gessn növelnünk kell a bútorgyártást; meg kell javítani a bútorok minőségét. Jelenleg a lakosság bútorkeresletét nem elégítjük ki teljesen. A bútoripar rosszul teljesíti azt a feladatát, hogv kielégítse a lakosság meanövekedett bútorszükségletét. Ezért haladéktala­nul meo kell szervezni a nem drága, de kényelmes és szép bútorok tömeg­gyártását a lakosság igényeinek te­kintetbevételével, továbbá ki kell ter­jeszteni a kombinált bútor gyártását. Ezenkívül olyan rendszert keli te­remteni. hogy ezután a lakóházak ter­vezésénél és építésénél tekintetbe vegyék azoknak jó és kényelmes beépített bútorral való felszerelését, felhasználva e téren a kedvező kül­földi tapasztalatot. A kulturális építés legfontosabb feladata a közoktatás további fellen­dítése. Országunkban meqvalósult az álta­lános hétosztálvos oktatás. Az ötödik ötéves terviben megkezdődött, a hato­dik ötéves terv ideje alatt pedig a terv szerint alapjában véve megvaló­sul az általános középfokú oktatás a városokban és falvakban. Ez a feladat úgv valósul meg. hogv a gyermekeket és a fiatalokat általá­nos középiskolákban és középfokú szaktanintézetekben oktatjuk. Ezzel egvütt tovább fejlődnek a levelező és esti általános iskolák, hogy a dolgo­zók termelőmunkájuk megszakítása nélkül emelhessék általános képzettsé­güket és kulturális színvonalukat. A középiskolák X. osztálvát az öt­éves időszak alatt 6 300 000-en vég­zik el. azaz több mint kétszer annyi­an. mint az ötödik ötéves tervben. A közoktatási 6zervek döntőfontos­ságú feladata, hogv minden módon fej­lesszék az iskolákban a politechnikai oktatást. Az ötödik ötéves tervben e tekintetben csak az első lépéseket tet­tük meo. El kell ismerni, hogy a po­litechnikai oktatás megszervezése az iskolákban mindeddig nem kielégítő. Sok iskolában nem oltják bele a ta­nulókba a munkában való jártasságot, nem nevelik beléjük kellő mértékben a munka tiszteletét. Ezért sok ifjú és leánv a középiskolákban rosszul készül fel a gyakorlati munkára. Naav munkát kell végezni, hogy megszilárduljon az általános iskolák tanulmányi-anyagi bázisa. A hatodik ötéveö tervben állami pénzből körül­belül 4 millió tanuló elhelyezésére al­kalmas úi városi és falusi iskolák épülnek. Ez kétszer annyi, minit amennyi az ötödik ötéves terv­ben épült. A falusi iskolák építésébe és felszerelésébe széles körben be kell vonni a kolhozokat Az általános középfokú oktatás or­szágunkban az egész nép üqve. E nagv műben a főszerep a tanítóé. Jelenleg az általános iskolákban több mint 1 700 000 tanító dolgozik. A tanító hi­vatása országunkban a leg tisztelte fa­bek eqyike. A tanító a kommunista társadalom iövendő építőinek nevelő­je. A párt­N szovjet-, gazdasági és Komszomol-szervezeteknek állandóan gondoskodniok kell az iskolákról és a tanítókról. Nagv feladatokat irányzott elő a ha­todik ötéves terv a szakemberek kép­zésében. Országunk jelenleg öt. és félmilliót meq h aladó s íakember-hadsereo gel rendelkezik. A szakemberek jelentik a mi aranyalapunkat. Büszkék vagvunk rájuk és megbecsüljük őket. A kapi­talista államokban egyes közéleti sze­mélvek nem ok nélkül jegyzik meg, hogy a szakemberképzésben országuk elmaradt mögöttünk. A hatodik ötéves tervben jelentékenyen több fő- és kö­zépiskolai végzettségű szakembert ké­peznek ki. Előirányozták néavmiilió szakember képzését, azaz ma idnem annyiét, amennyit a két elmúlt ötéves terv alatt képeztek ki. A főiskolák a hatodik ötéves terv­ben több mint 650 000 mérnököt ad­nak az iparnak, a közlekedésnek és az építőiparnak. ilLetve szakembert a me­zőgazdaságnak. Ez kétszer annyi, mint amennyi az ötödik ötéves tervben sze­repelt. Komoly figyelmet fordítanak a tu­domány és a technika új ágazatai — az automatika és a telemechanika, a rádiótechnika és a rádiólokáció — szakembereinek, valamint azoknak a szakembereknek képzésére. akik az atomenergia békéé célokra való fel­használásával foqlalkoznak. Széleskörűen kell fejlődnie az új ötéves tervben a levelező és esti ok­tatásnak a főiskolákon és a középfokú szakintézetekben. Minthoav növekszik a tízosztályos iskolát végzett és a ter­melőmunkába álló fiatalok száma, ked­vező feltételek nyílnak arra, hogy az esti és a levelező szak-tanintézetek növendékeit általános középiskolai végzettségű és' a termelőig unkában gyakorlati tapasztalatokat szerzett fia­talokból válogassák ki. A gazdasági és kulturális építés feladatai nagy munkát követelnek meg a szakemberek képzettségi szín­vonalának emelésében, abban, hogy felfegyverezzék őkít a hazai és a külföldi tudomány és technika leg­újabb vívmányainak ismeretével. Az elméleti oktatást sokkal szorosab­ban össze kell kapcsolni a termelés­nek, gazdaságtannak és szervezésének közvetlen tanulmányozásával. Népünk kultúrszínvonala emelésé­nek fontos eszközei az irányelv-ter­vezetben a film, a sajtó, a rádió, a televízió fejlesztésére, valamint a könyvtárak, klubok és egyéb kulturá­lis-oktatásügyi intézménvek munká­jának megjavítására előirányzott in­tézkedések. Célul tűzik ki a könyvkiadás meg­javítását és fejlesztését, több könyv, folyóirat és újság fog megjelenni. A hatodik ötéves tervben nagy egészségügyi feladatokat kell meg­oldanunk. Az irányelv-tervezet előírja az egészségüg-'i intézmények nagyarányú építését. Majdnem háromszor annnyi kórházat és 24-szer annyi gyermek­védelmi intézményt építenek majd, mint, az ötödik ötéves tervben. A böl­csődei és óvodai férőhelyek száma körülbelül 45%-kal növekszik. Ez elő­segíti majd a nők munka- és élet­körülményeinek további megjavítá­sát, nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy a nők részt veg- enek az ország termelő, kulturális és társadalmi­pciitikai életében. Javítani kell a munkavédelmet, az üzemi betegségmegelőzést, a víz és a levegő szennyeződésének megaka­dályozására irányuló munkát. Fejlesz­teni kell a városok és falvak köz­egészségügyi kultúráját. Nagy és felelősségteljes feladatok állnak az orvostudomány előtt. A nép új felfedezéseket vár tőle. Az egészségügy, az orvostudományi kutatóintézetek, a gyógyszer- és or­vosi műszeripar dolgozóinak tevéke­nyebben kell kutatniok és szélesebb körben kell meghonosítaniok az új gyógyászati és kórmegelőző módsze­reket, továbbá tökéletesíteniük kell az orvcsi műszereket is. A párt központi bizottsága 4s a kormány mind .nkor támogatja' és segíti az egészségügyi szerveket ab­ban, hogy covábbi i ítézkedéseket te­gyenek a lakosság orvosi ellátásának előrelendltésére. A dolgozók egészsége szempontjá­ból nagy jelentősége van a testneve­lésnek és a sportnak is. Biztosítani kel, hogv a lakosság széles tömegei kapcsolódjanak be a testnevelésbe, különös figyelmet kell fordítani a testnevelésre és sportra az ifjúság körében. Pártunk minden szükséges intéz­kedést megtesz, hogv a szovjet nép aryagi jóléte és kultu.. Slis színvonala további emelésének a hatodik ötéves ť rvben megszabott széleskörű prog­ramját teljesítsél:. (Folytatás az 5. oldalon.) »

Next

/
Thumbnails
Contents