Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-24 / 55. szám, péntek

Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (Folytatás a 3. oldalról.) gét különösen a lakásépítésben, a kulturális és közérdekű építkezésekben; csökkentsék az építési költségeket és biztosítsák az ép'tési szervezetek és vállalatok kifizetődő munkáját; maradéktalanul kihasználják a rendelkezésre álló gépeket, teremtsenek rendet az építkezések anyag- és gépellátásában. Emelni kell a tervező, tudományos kutató és építő szervezetek szerepét és felelősségét a tudományos és műszaki vívmányoknak az építőiparban való meghonosításáért. Kifejtettem a hatodik ötéves tervben az iparra, a mezőgazdaságra, a közlekedésre és a beruházásokra vonatkozóan megszabott fő feladatokat. E nagyszabású, lendületüknél fogva példa nélkül álló feladatok teljesítése nagy lépéssel viszi majd előre egész népgazdaságunk fejlődését, növeli anyagi, élelmiszer- és pénzügyi tartalékainkat, s még inkább erősíteni fogja nagy hazánk gazdasági hatalmát. III. A munkatermelékenység további növeléséért és a termelés gazdaságosságának megjavításáért Pártunk technikai haladás meggyorsítását célzó irányvonalának kifejezésre kell jutnia a munkatermelékenység jelentős növekedésében. Csak ezen az alapon lehet biztosítani a szocialista termelés állandó és gyors fejlődését. Országunk dolgozói mélységesen érdekeltek munkájuk termelékenységének növelésében, minthogy a munkásoknál és az alkalmazottaknál ez a szilárd alapja a reálbérek, a kolhoztagoknál a jövedelem emelkedésének, valamint a népjólét növekedésének. A háború óta iparunkban a munkatermelékenység csaknem 2,3-szeresre, az építőiparban és a vasúti közlekedésben kétszeresre nőtt. Az ötödik ötéves tervben azonban nem teljesítettük egészen a XIX. pártkongresszusnak a munkatermelékenység növelésére vonatkozó irányelveit. Az iparban a munka termelékenysége az előirányzott 50 százalék helyett 14 százalékkal, az építőiparban az előirányzott 55 százalék helyett 45 százalékkal növekedett. Nem teljesítettük maradéktalanul a munkatermelékenység növelésének tervfeladatát a mezőgazdaságban sem. A hatodik ötéves tervben meg kell oldanunk a munkatermelékenység gyorsabb növelésének feladatát. Az irányelv-tervezet szerint a munkatermelékenységnek az iparban legalább 50 százalékkal, az építőiparban pedig legalább 52 százalékkal kell növekednie. Nagy munkatermelékenységnövelési feladatokat állítottunk a mezőgazdaság és a közlekedés elé is. A munka termelékenységének növelését a hatodik ötéves tervben főleg azok a széleskörű intézkedések szolgálják majd, amelyeket az új korszerű technikának ipari, mezőgazdasági, építőipari és a népgazdaság más ágazataiban való bevezetése céljából tesznek, továbbá a munka műszaki ellátottságának ezen az alapon történő növelése. Elegendő rámutatni, hogy az ipari munka áramellátót t;ága az ötéves terv ideje alatt több mint 50 százalékkal növekszik. A munka termelékenységének növe. lésében nagy szerep vár a munkanot® mák és a munkabérek rendezésére. Alig mondható normálisnak az a helyzet, amelyben az érvényes munkanormákat még nagy munkaszervezési hibák "és jelentős munkaidőveszteség esetén is sok gépgyár 180—200 százalékra, vagy még nagyobb mértékben teljesíti, viszont a munkatermelékenység növelésének tervfeladatait gyakran nem teljesíti. A harkovi szerszámgyárban 1955-ben a termelési normákat átlagosan 190 százalékra, a munkatermelékenység növelésének tervét viszont csak 86 százalékra teljesítették. Az effajta normateljesítésnek természetesen semmi köze az újítók, a termelési élenjárók eredményeihez, mert ezeknél a normák nagyarányú túlszárnyalását feltétlenül a munka termelékenységének megfelelő növekedése kíséri. Az alacsony normák és ezzel kapcsolatban ezek jelentős túlteljesítése a vállalatoknál azt a látszatot keltik, hogy minden jól megy, csökkentik a munkások, művezetők és mérnökök figyelmét a munka termelékenységének igau tényleges növelése iránt. Most a teljesltménynormákat lényegében véve nem a technika már elért színvonala és a munka szervezése alapján határozzák meg, hanem azzal a törekvéssel, hogy e normákat bizonyos munkabér-színvonal alá hajtsák. Nem lehet normálisnak tekinteni azt, hogy a munkások bérében a bérdíjszabás szerinti rész mindössze 40—60 százalék, sok vállalatnál még kevesebb. Haladéktalanul rendet kell teremteni az iparban a bérdíjszabásos rendszer körül, ki kell küszöbölni minden akadályt a technikailag megalapozott normák tömeges bevezetése elől. Ezzel párhuzamosan ki kell küszöbölni azt a tarkaságot, amely egyes iparágakban és gyakran ugyanabban a városban vagy faluban a hasonló foglalkozású dolgozók bérezésében mutatkozik. A munkabér-rendszernek olyannak kell lennie, hogy a dolgozókat személyesen anyagilag érdekeltté tegye a magas termelékenyséoű munkában, szakképzettségük színvonalának emelésében. E munkabér-rendszert úgy kell felépíteni, hogy minden dolgozó az általa végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelően kapjon bért. Jelentősen meo kell javítani továbbá a mérnökök, technikusok és a gazdasági vezetők premizálásának és bérezésének jelenleg érvényes rendszerét, olymódon, hogy — amint N. Sz Hruscsov elvtárs mondotta beszámolójában — e dolgozó kategória munkabérének egy része szigorúan függjön az adott műhely, vállalat, iparág munkájának alapvető mutatószámaitól. Ilyen módon, elvtársak, az a halaszthatatlan és rendkívül fontos feladat áll előttünk, hogy rendezzük a munkások, alkalmazottak és műszaki dolgozók norma- és bérrendszerét. A minisztériumok és hivatalok vezetőinek az állami munka- és bérbizottsággal együtt tevékenyen hozzá kell fogniok a központi bizottság júliusi teljes ülésén hozott erre vonatkozó határozatok végrehajtásához. A népgazdaság továbbfejlesztését célzó program megvalósításának fontos feltétele az. hogy teljesítsük az •önköltségi és a forgalmi költségek csökkentésére vonatkozó feladatokat. Az irányelvek tervezete előirányozza, hogy az ipari termékek önköltsége, a vasúti szállítás költsége s az állami és szövetkezeti kereskedelem forgalmi költsége öt év alatt legalább 17 százalékkal csökkenjen. A termelési és forgalmi költségek csökkenéséből származó megtakarításnak — a népgazdaság összes ágazatait tekintetbe véve — az ötéves időszak alatt körülbeiül 500 milliárd rubelre kell rúgnia. Ez az összeg több mint fele azoknak a kiadásoknak, amelyeket az állam a hatodik ötéves tervben beruházásokra fordít. Ezért a termékönköltség- és forgalmi költség-csökkentési feladatok teljesítése döntő fontosságú népgazdasági feladat. Hogy az önköltségcsökkentési tartalékokat kihasználhassuk és azokat a felhalmozás növelésének valódi forrásaivá tehessük, a párt- és gazdasági szervezeteknek arra kell összoontosítaniok fő figyelmüket, hogy javuljon az üzemek egész gazdasági tevékenységének minősége, a vállalatok megtart ' ; a takarékossági rendszert és megszilárdítsák az önálló elszámolást. Kérlelhetetlennek kell lennünk a bürokratizmus, a nem gazdaságos vezetés, a munkaerő és anyagi erőforrások pazarlása tényeivel szemben; javítani kell a berendezés, a nyersanyag, a segédanyagok, az üzemanyag és a villamosenergia felhasználását; szélesebb körben kell meghonosítani a fémek, a bőr, a természetes fonal és az élelmiszer-nyersanyag pótanyagait. Pártunk főként azt követeli minden vezetőtől, hogy munkájában mindig a szocialista társadalom érdekeiből induljon ki, törekedjen az állami tervek rendületlen teljesítésére és munkájával segítse elő a termelés növekedését, valamint népünk jólétének fokozódását. IV, A nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése Elvtársak! Pártunk tevékenységének legfőbb törvénye a nép jólétéről való fáradhatatlan gondoskodás. Az országunkban megvalósuló hatalmas gazdasági és kulturális építési tervek célja az, hogy szakadatlanul javuljon a szovjet nép jóléte, állandóan emelkedjék minden szovjet ember kulturális színvonala és mind tel jesebben kielégüljenek a szovjet emberek apyagi és szellemi szükségletei. A hatodik ötéves tervben is ez a nemes cél lebeg előttünk. Az új ötéves terv egyik fő feladata a nép életszínvonalának további emelése, a lakásépítés bővítése, a kultúra, a közoktatás, az egészségügy fejlődése. Az ország gazdasági fejlődésének legáltalánosabb mutatója és a társadalmi gazdaság növekedésének forrása, mint ismeretes, a nemzeti jövedelem. A szocializmusban az egész nemzeti jövedelem igazi-népi jövedelem. A hatodik ötéves tervben a Szovjetunió nemzeti jövedelme körülbelül 60 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelem növekedése alapján emelkedik a lakosság egyéni jövedelme is. A munkások és alkalmazottak reálbére a hatodik ötéves tervben hozzávetőleg 30 százalékkal emelkedik. A kolhozparasztok általános pénzbeli és természetbeni jövedelme OJ s z (*) 1956. február 24. legalább 40 százalékkal lesz magasabb, mindenekelőtt a közös kolhozgazdálkodásból keletkezett és a munkaegységek alapján elosztásra kerülő jövedelemből. A szovjet nép az elmúlt években a kommunista párt vezetésével odaadó munkájával mérhetetlenül megszilárdította gazdasági erejét és megsokszorozta az ország társadalmi gazdagságát. Ez tette lehetővé — mint tudják — a párt központi bizottságának, hogy jóváhagyás végett a kongresszus elé terjessze a dolgozók életszínvonalának további emelését és munkakörülményeik további megjavítását célzó rendkívül fontos intézkedéseket. Emelni kell az alacsony fizetésű munkáscsoportok bérét, s egyúttal végre kell hajtani a munkások és alkalmazottak bérezésének általános rendezését; a hatodik ötéves terv folyamán 1957-től kezdve át kell térni a hétórás munkanapra, illetőleg egyes iparágakban az ötnapos munkahétre, amikor is a munkaidő nyolcórás marad, de két szabadnap jár; 1956-tól kezdve szombaton és az ünnepnapok előtt két órával le kell szállítani a munkaidőt; a 16—18 éves serdülő fiatalokra vonatkozóan vissza kell állítani a hatórás munkaidőt; gyökeresen meg kell javítani a nyugdíjazást, jelentősen emelni kell a kisösszegű nyugdíjakat, továbbá fokozottan kell gondoskodni a rokkantakról és az aggokról; meg kell javítani a nők munka- és életkörülményeit, többek közt hoszszabb fizetett terhességi és szülési szabadságot kell biztosítani számukra; az új tanévtől kezdve meg keil szüntetni a tandíjat a főiskolákon, a technikumokban és a középiskolák felsőbb osztályaiban; A központi bizottság e javaslatait lelkes helyesléssel fogadta népünk, nem kétséges, hogy a XX. pártkongresszus egyhangúan belefoglalja ezeket a hatodik ötéves terv irányelveibe, annak újabb fényes bizonyítékául, hogy a párt és a kormány nem csökkenő figyelemmel gondoskodik a szovjet nép életének megjavításáról. A párt központi bizottságának és a szovjet kormánynak szilárd meggyőződése, hogy országunk dolgozói erre a gondoskodásra a munkalendület új növekedésével válaszolnak és minden .erejüket megfeszítik, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a hatodik ötéves terv feladatait. Elvtársak! A munkások, kolhozpa. rasztok, értelmiségiek jövedelmének növekedését a kereskedelem növekedésének, az állami és a szövetkezeti kereskedelmen keresztül a lakosságnak eladandó árumennyiség növekedésének kell kísérnie. A kiskereskedelmi áruforgalom volumenét az ötéves terv ideje alatt 50 százalékkal kell növelni. A feladat azonban nemcsak az, hogy növeljük az áruforgalmat, hanem az is, hogy minőségi tekintetben megjavítsuk. Éppen ezért az irányelv-tervezet előirányozza, hogy gyorsabb ütemben kell növelni az olyan élelmiszerek és egyéb áruk eladását, mint a vaj, a hús, a tej, a sajt, a cukor, a gyapjúés lenszövetek, a lábbeü, a bútor. Többet fognak eladni a kulturális cikkekből — a rádiókészülékekből, televíziós készülékekből, háztartási hűtőszekrényekből, porszívókból, mosógépekből, személyautókból. A kereskedelmi szervezeteknek jobban kell tanulmányozniok a lakosság keresletét és biztosítanick kell az áruk helyes elosztását, valamint azt, hogy az áruk idejében eljussanak a kereskedelmi hálózatba. ügy kell megszervezni a kereskedelmi szervezetek munkáját, hogy országunk helységeiben az áruk kellő választékban legyenek megtalálhatók. A hatodik ötéves tervben előirányozzuk a közétkeztetés gyors fejlesz, tését. a z étkezdék és vendéglők hálózatának kiterjesztését. E téren azt tartjuk szem előtt, hogy ne csak a dolgozók, hanem családtaqiaik számára is biztosítsuk a közétkeztetést. Ez megkönnyíti a nők munkáját. Szélesedni fog az iskolai étkezdék és büfék hálózata. A hatodik ötéves tervben különösen nagv feladatok állnak majd előttünk a lakásépítés terén. Mint ismeretes, az állam nem kevés lakást épített a háború előtt és a háború után. De. mint már mondottam. a lakásszükséglet nagv maradt. s a nép lakáskörülményeinek megjavítása a párt és a kormány különös figyelmének tárgya. A hatodik ötéves tervben csupán az erre a célra előirányzott állami eszközökből összesen 205 millió néqvzetméter lakóterületű lakóház kell hogy épüljön, vagyis maidnem kétszer annyi, mint az ötödik ötéves tervben. Az állam minden tekintetben ösztönözni >és segíteni fogja a megtakarított pénzükből, valamint állami kölcsönből saját házat építtető dolgozókat. Ki kell szélesíteni a falusi lakásépítkezést. A kolhozoknak tevékenven segédkezet kell nyúitaniok tagjaiknak abban, hogy saját eszközeikből. vagy szükség esetén kolhozhitel segítségével házat építsenek maguknak. Az előirányzat szerint jelentősen több építőanyag - cement, épületfa. fém. üveg. pala. falanvag stb.- — kerül eladásra a lakosság és a kolhozok részére. A nagyszabású lakásépítési programmal kapcsolatban Iénvegessn növelnünk kell a bútorgyártást; meg kell javítani a bútorok minőségét. Jelenleg a lakosság bútorkeresletét nem elégítjük ki teljesen. A bútoripar rosszul teljesíti azt a feladatát, hogv kielégítse a lakosság meanövekedett bútorszükségletét. Ezért haladéktalanul meo kell szervezni a nem drága, de kényelmes és szép bútorok tömeggyártását a lakosság igényeinek tekintetbevételével, továbbá ki kell terjeszteni a kombinált bútor gyártását. Ezenkívül olyan rendszert keli teremteni. hogy ezután a lakóházak tervezésénél és építésénél tekintetbe vegyék azoknak jó és kényelmes beépített bútorral való felszerelését, felhasználva e téren a kedvező külföldi tapasztalatot. A kulturális építés legfontosabb feladata a közoktatás további fellendítése. Országunkban meqvalósult az általános hétosztálvos oktatás. Az ötödik ötéves terviben megkezdődött, a hatodik ötéves terv ideje alatt pedig a terv szerint alapjában véve megvalósul az általános középfokú oktatás a városokban és falvakban. Ez a feladat úgv valósul meg. hogv a gyermekeket és a fiatalokat általános középiskolákban és középfokú szaktanintézetekben oktatjuk. Ezzel egvütt tovább fejlődnek a levelező és esti általános iskolák, hogy a dolgozók termelőmunkájuk megszakítása nélkül emelhessék általános képzettségüket és kulturális színvonalukat. A középiskolák X. osztálvát az ötéves időszak alatt 6 300 000-en végzik el. azaz több mint kétszer annyian. mint az ötödik ötéves tervben. A közoktatási 6zervek döntőfontosságú feladata, hogv minden módon fejlesszék az iskolákban a politechnikai oktatást. Az ötödik ötéves tervben e tekintetben csak az első lépéseket tettük meo. El kell ismerni, hogy a politechnikai oktatás megszervezése az iskolákban mindeddig nem kielégítő. Sok iskolában nem oltják bele a tanulókba a munkában való jártasságot, nem nevelik beléjük kellő mértékben a munka tiszteletét. Ezért sok ifjú és leánv a középiskolákban rosszul készül fel a gyakorlati munkára. Naav munkát kell végezni, hogy megszilárduljon az általános iskolák tanulmányi-anyagi bázisa. A hatodik ötéveö tervben állami pénzből körülbelül 4 millió tanuló elhelyezésére alkalmas úi városi és falusi iskolák épülnek. Ez kétszer annyi, minit amennyi az ötödik ötéves tervben épült. A falusi iskolák építésébe és felszerelésébe széles körben be kell vonni a kolhozokat Az általános középfokú oktatás országunkban az egész nép üqve. E nagv műben a főszerep a tanítóé. Jelenleg az általános iskolákban több mint 1 700 000 tanító dolgozik. A tanító hivatása országunkban a leg tisztelte fabek eqyike. A tanító a kommunista társadalom iövendő építőinek nevelője. A pártN szovjet-, gazdasági és Komszomol-szervezeteknek állandóan gondoskodniok kell az iskolákról és a tanítókról. Nagv feladatokat irányzott elő a hatodik ötéves terv a szakemberek képzésében. Országunk jelenleg öt. és félmilliót meq h aladó s íakember-hadsereo gel rendelkezik. A szakemberek jelentik a mi aranyalapunkat. Büszkék vagvunk rájuk és megbecsüljük őket. A kapitalista államokban egyes közéleti személvek nem ok nélkül jegyzik meg, hogy a szakemberképzésben országuk elmaradt mögöttünk. A hatodik ötéves tervben jelentékenyen több fő- és középiskolai végzettségű szakembert képeznek ki. Előirányozták néavmiilió szakember képzését, azaz ma idnem annyiét, amennyit a két elmúlt ötéves terv alatt képeztek ki. A főiskolák a hatodik ötéves tervben több mint 650 000 mérnököt adnak az iparnak, a közlekedésnek és az építőiparnak. ilLetve szakembert a mezőgazdaságnak. Ez kétszer annyi, mint amennyi az ötödik ötéves tervben szerepelt. Komoly figyelmet fordítanak a tudomány és a technika új ágazatai — az automatika és a telemechanika, a rádiótechnika és a rádiólokáció — szakembereinek, valamint azoknak a szakembereknek képzésére. akik az atomenergia békéé célokra való felhasználásával foqlalkoznak. Széleskörűen kell fejlődnie az új ötéves tervben a levelező és esti oktatásnak a főiskolákon és a középfokú szakintézetekben. Minthoav növekszik a tízosztályos iskolát végzett és a termelőmunkába álló fiatalok száma, kedvező feltételek nyílnak arra, hogy az esti és a levelező szak-tanintézetek növendékeit általános középiskolai végzettségű és' a termelőig unkában gyakorlati tapasztalatokat szerzett fiatalokból válogassák ki. A gazdasági és kulturális építés feladatai nagy munkát követelnek meg a szakemberek képzettségi színvonalának emelésében, abban, hogy felfegyverezzék őkít a hazai és a külföldi tudomány és technika legújabb vívmányainak ismeretével. Az elméleti oktatást sokkal szorosabban össze kell kapcsolni a termelésnek, gazdaságtannak és szervezésének közvetlen tanulmányozásával. Népünk kultúrszínvonala emelésének fontos eszközei az irányelv-tervezetben a film, a sajtó, a rádió, a televízió fejlesztésére, valamint a könyvtárak, klubok és egyéb kulturális-oktatásügyi intézménvek munkájának megjavítására előirányzott intézkedések. Célul tűzik ki a könyvkiadás megjavítását és fejlesztését, több könyv, folyóirat és újság fog megjelenni. A hatodik ötéves tervben nagy egészségügyi feladatokat kell megoldanunk. Az irányelv-tervezet előírja az egészségüg-'i intézmények nagyarányú építését. Majdnem háromszor annnyi kórházat és 24-szer annyi gyermekvédelmi intézményt építenek majd, mint, az ötödik ötéves tervben. A bölcsődei és óvodai férőhelyek száma körülbelül 45%-kal növekszik. Ez elősegíti majd a nők munka- és életkörülményeinek további megjavítását, nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy a nők részt veg- enek az ország termelő, kulturális és társadalmipciitikai életében. Javítani kell a munkavédelmet, az üzemi betegségmegelőzést, a víz és a levegő szennyeződésének megakadályozására irányuló munkát. Fejleszteni kell a városok és falvak közegészségügyi kultúráját. Nagy és felelősségteljes feladatok állnak az orvostudomány előtt. A nép új felfedezéseket vár tőle. Az egészségügy, az orvostudományi kutatóintézetek, a gyógyszer- és orvosi műszeripar dolgozóinak tevékenyebben kell kutatniok és szélesebb körben kell meghonosítaniok az új gyógyászati és kórmegelőző módszereket, továbbá tökéletesíteniük kell az orvcsi műszereket is. A párt központi bizottsága 4s a kormány mind .nkor támogatja' és segíti az egészségügyi szerveket abban, hogy covábbi i ítézkedéseket tegyenek a lakosság orvosi ellátásának előrelendltésére. A dolgozók egészsége szempontjából nagy jelentősége van a testnevelésnek és a sportnak is. Biztosítani kel, hogv a lakosság széles tömegei kapcsolódjanak be a testnevelésbe, különös figyelmet kell fordítani a testnevelésre és sportra az ifjúság körében. Pártunk minden szükséges intézkedést megtesz, hogv a szovjet nép aryagi jóléte és kultu.. Slis színvonala további emelésének a hatodik ötéves ť rvben megszabott széleskörű programját teljesítsél:. (Folytatás az 5. oldalon.) »