Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-24 / 55. szám, péntek

Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai v. Ä szövetséges köztársaságok népgazdaságának fejlesztéséről és a termelőerők területi elosztásáról (Folytatás a 4 oldalról.) Az ország népgazdaságának új, hatalmas fellendülése elszakithatatlanul összefüqg a termelőerők helyes területi elosztásával. A XIX. pártkongresszus irányelvei előirányozták az új vállalati építkezések 'öldrajzi elosztásának megjavítását, azt, hogy az ipar még közelebb kerüljön a nyersanyag- és üzemanyag-forrásokhoz. A központi bizottság tavaly júliusi ülése úiból hangsúlyozta, hogy meg kell javítani az országban a termelőerők területi elosztását. Az iparosításnak és annak a politikának eredményeképpen, hogy a hatalmas nyersanyag- és üzemanyagenergetikai erőforrások kihasználását sikeresen hajtottuk végre, a keleti körzetekben már a háború előtti időszakban új szénkohászati bázis, nagygépgyártó-ipar, alumíniumipar, vegyipar létesült, hatalmas vasútvonalak épültek. Ezzel biztosítottuk a termelőerők területi elosztásának alapvető megjavítását. A Nagy Honvédő Háború idején a keleti körzetek, különösen az Ural és Szibéria ipara a szovjet hadsereg hatalmas ellátó bázisa volt, a negyedik ötéves tervben pedig óriási segítséget nyújtott a háború sújtotta vidékek gazdaságának helyreállításában. Az ötödik ötéves terv esztendeiben komoly sikereket arattunk a termelőerők területi elosztásában. Az új ötéves tervben ugyancsak határozottan fog intézkedni a párt annak érdekében, hogy az ország termelőerőinek területi elosztása tovább javuljon, a gazdasági körzetek gazdálkodása pedig komplex módon fejlődjék. Mint az elmúlt ötéves tervek során is, a leggyorsabb ütemben a keleti vidékek gazdaságát kell majd fejleszteni. Ott óriási szén-, bauxit-, vízenergia-, fa-, vasérc-, színes- és ritkafém-, vegyi nyersanyag-készletek összpontosulnak. A keleti vidékek óriási kincseit az eddigieknél nagyobb mértékben kell kiaknázni a népgazdaság javára. A hatodik ötéves tervben a keleti vidékek beruházásainak volumene több mint kétszeresére növekszik és körülbelül fele lesz az egész ország beruházásainak. 1960-ban ezeken a vidékeken több szenet kell kitermelni és több nyersvasat kell gyártani, mint amennyit az egész Szovjetunióban 1950-ben kitermeltek, illetve gyártottak. Villamosenergiát és cementet pedig jelentékenyen többet kell ott termelni, mint amennyit az egész Szovjetnió 1954-ben termelt. A hatodik ötéves terv éveiben az ország keleti részén több mint 100 gépgyár épül. A feladat az, hogy az ország keleti részén biztosítsuk a szemesterménytermelés további fejlesztését. Az ötéves terv végén az Uraiban, Szibériában és Kazahsztánban kétszer annyinak kell lennie a szemestermények bruttó termésének, mint amennyi 1954-ben volt, pedig 1954-ben ezeken a vidékeken jó volt a termés. A párt központi bizottsága és a kormány — mint N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolójából kitűnik — különösen naqy jelentőséget tulajdonít Szibéria gazdasági továbbfejlesztésének. Oroszország nagyjai régóta emlegetik Szibéria kimeríthetetlen kincseit és nagy jövőjét. Már Lomonoszov rámutatott. hoqv „az orosz hatalom növekszik maid Szibériával". Ragyiscsev ezt Irta: „Mily gazdag Szibéria természeti kincsekben! Milyen hatalmas vidék ez!... Amint betelepítik, nagy szerep vár rá a világ történelmében!" Naqv elődeink álmai valósággá válnak. Szibéria a szovjethatalom évei alatt elmaradott agrárvidékből az ország egyik hatalmas ipari-agrárvidékévé vált. A hatodik ötéves tervben ez az iqen gazdag táj minden tekintetben tovább fejlődik. Á párt politikája az ország termelőerőinek területi elosztásában arra irámvul, hoqy a szövetséqes köztársaságok gazdasága és kultúrája minden tekintetben felvirágozzék és megszilárduljon. Megvannak a szükséges feltételeink ahhoz, hogy valamennyi szövetséqes köztársaság szakadatlanul fejlődjék gazdaságilag, politikailag és kulturálisan. A központi bizottsáq beszámolójának adatai színesen jellemzik a szövetséges köztársaságok gazdaságának és kultúrájának kibontakozását. A szövetséges köztársaságok valóban hatalmas sikereket arattak e téren. Különösen örvendetes az, hogy minden szövetséges köztársaságban kifejlődtek a modern technikát elsajátító nemzeti szakkáderek. A párt központi bizottsága és a kormány az utóbbi időben több fontos szervezeti intézkedést tett, hogy növelje a szövetséqes köztársaságok szerepét a népgazdaság irányításában. A szövetséges köztársaságokban új szövetségi-köztársasági minisztériumok létesültek. Sok szén-, fa-, ásványolajés kohászati-ipari-, hús-, .tej-, könynyű-, textil- és élelmiszeripari, építőanyagipari, qépkocsi'közlekedési és távközlési vállalatot kivettek a központi szervek hatásköréből és a köztársasági szervek hatáskörébe helyezték őket. Az utóbbi időben több min,

t 11000, közoonti szervek alá tartozó iparvállalatot a köztársasági szervek vettek át. A párt központi bizottsága mindezen intézkedéseket megtéve, abból a lenini elvből indult ki, hogv a központosított irányítást össze kell kapcsolni azzal, hogy a helyi szerveknek a qazdasáqi és kulturális építés kérdéseinek megoldásában kifejlesszék a nagyobb önál'ósáPát és kezdeményezését. Minthogy igen sok gyárat és üzemet helyeztek á.t a központi szervek rendelkezése alól a köztársasági szervek rendelkezése alá, egves szövetségi-köztársasági minisztériumoknak szinte nem is maradt közvetlenül iránvítandó vállalatuk. Ilyen körülmények között nyilvánvalóan megérett nemcsak a központi apparátus rohamos csökkentésének kérdése, hanem az a kérdés is, vajon célszerű-e egves szövetséqi-köztársasági minisztériumok további fenntartása. Feltétlenül meg kell említeni, hoqy a gazdaságvezetésben megnyilvánuló túlzott centralizálás megszüntetését szolgáló intézkedések a szövetségi és a szövetségi-köztársasági minisztériumok egyes vezetőinek ellenállásába ütköznek. Ezek a vezetők mindent a központból akarnak irányítani, mintha ők „felülről" jobban látnák a helvzetet a szövetséges köztársaságokban működő vezetőségnél. A párt és a kormány mostanában intézkedéseket tesz, 'hogv növelje a szövetséges köztársaságok szerepét a gazdasági és a kulturális éoítés irányításában. Ezek az intézkedések teljesen megfelelnek pártunk nemzetiségi politikája lenini elveinek. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, mint szabad, egyenjogú és szuverén nemzetek önkéntes közösséqe, megteremtésének eszméjét teljes egészében Vlagyimir Iljics Lenintől, pártunk és a szovjet állam nagy alapítójától származtatja, ő bocsátotta szárnyra ezt az eszmét, ö alapozta meg és fejlesztette tovább. Lenin már akkor, 1922-ben óvott a túlzott központosítástól, a bürokratikus torzításoktól, mivel ezek akadályozhatják minden téren a szövetséges köztársaságok kezdeményezésének kibontakozását. A nagy Leninnek ez az útmutatása most is rendkívül fontos. Ezután is rendületlenül kell haladnunk a szövetséges köztársaságok gazdaságvezetés! szerepe további erősítésének útján, bátrabban kell átadni a szövetségi szervek hatáskörébe tartozó vállalatokat a köztársasági szervek kezébe. Ez konkrétabbá és hatékonyabbá teszi aazdaságunk és kultúránk irányítását és elősegíti a köztársaságok testvéri együttműködésének további megszilárdulását. Emellett, ha a párt intézkedéíseket tesz a túlzott központosítás megszüntetésére, a szövetséges köztársasá.qok szerepének növelésére a qazdaság irányításában, ez azt jelenti, hogy államapparátusunk még jobban közeledik a tömegekhez. Pártunk ezen intézkedései új, fontos lépések soknemzetiségű szocialista államunk fejlesztésének és megszilárdításának útján. Amikor a köztársaságokban megszervezik a vállalatokat irányító apparátust, természetesen nem szabad vakon lemásolni a szövetségi minisztériumokat. Razzakov elvtárs, a Kirgiz KP Közoonti Bizottságának titkára szólott erről. * Nemcsak Kirgiziában, hanem más köztársaságokban is előfordul, hogy jelentéktelen számú vállalathoz szövetségi-köztársasági minisztériumot létesítenek. így például a tádzsik köztársaságban 27 főnyi apparátussal könnyűipari minisztérium létesült. Ez mindössze hat vállalatot irányít. A turkmén köztársaság textilipari minisztériuma tfz vállalatot vezet. A moldvai köztársaságban faipari minisztérium létesült 32 főnyi apparátussal. Ez a minisztérium mindössze nyolc vállalatot irányit, köztük négy erdőipari gazdaságot. Ezek közül kettő az Orosz SZSZSZK, illetve az Ukrán SZSZK területén van. A szövetséges köztársaságok minisztertanácsainak és a szövetségi minisztériumoknak gondosan tanulmányozniok kell ezt az ügyet, meg ke.! szüntetniük a túlzásokat és el kei! dönteniök azt a kérdést, vajon célszerű-e bizonyos minisztérium fenntartása az egyes köztársaságokban. Teljesen helyesnek találom azt az N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolójában előterjesztett javaslatot, hogy létesítsenek mértékadó köztársaságközi szervet — a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának gazdasági bizottságát, és az készítse elő az indokolt határozatokat a szövetséges köztársaságok gazdasági érdekeit érintő kérdésekben. Ez lehetővé teszi hogy jobban és teljesebb mértékben tekintetbe vegyék minden egyes szövetséges köztársaság szükségleteit. Az irányelv-tervezet valamennyi szövetséges köztársaság gazdaságának új, hatalmas fejlődését irányozza elő. A párt központi bizottsága a hatodik ötéves terv irányelv-tervezetének kidolgozásakor abból indult ki, hogy a kongresszusi irányelvekben a szövetséges köztársaságokat illetően csak az alapvető ipari és mezőgazdasági feladatokat kell kitűzni. A szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak és a szövetséges köztársaságok minisztertanácsainak kell a kongreszszusi irányelvek alapján részletesebben kidolgozniok a hatodik ötéves terv gazdasági és kulturális intézkedéseit és megerősíteniük a szövetséges köztársaságok fejlesztésének ötéves terveit. A hatodik ötéves tervnek a szövetséges köztársaságok további gazdasági és kulturális felvirágoztatásának ötéves tervévé kell válnia. Azoknak a feladatoknak teljesítése, amelyek kitűzik a szövetséges köztársaságok népgazdaságának továbbfejlesztését, és az ország termelőerői területi elosztásának megjavítását, még jobban fellendíti minden egyes köztársaság gazdaságát, biztosítja a soknemzetiségű szovjet állam hatalmának további erősödését, a Szovjetunió népei barátságának és testvéri együttműködésének megszilárdulását. Elvtársak! A hatodik ötéves terv sikeres teljesítését az emberek — munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek — önfeláldozó munkája dönti el. Az SZKP Központi Bizottsága az irányelv-tervezet kidolgozásánál tekintetbe vette sok ezer iparvállalat és kolhoz kollektívájának javaslatait. A város és a falu dolgozói tevékenyen részt vettek az ötéves terv javaslatainak előkészítésében és megvitatásában. Hazafias kezdeményezésük és sokoldalú termelési tapasztalatuk segítette a párt központi bizottságát abban, hogy teljesebben állapíthassa meg az egyes népgazdasági ágaza tok fejlesztésének a hatodik ötéves tervben teljesítendő feladatait, s feltárja szocialista iparunk és mezőgazdaságunk hatalmas belső tartalékait. A központi bizottság irányelv-tervezete, mint tudják, egy hónappal a kongresszus előtt megjelent a sajtóban. Azóta pártkongresszusokon és értekezleteken, pártaktívákon és gyűléseken a vállalatok, kolhozok, gépes traktorállomások, szovhozok gyűlésein élénken és szakszerűen vitatták meg az irányelv-tervezetet. A központi bizottsághoz, a Szovjetunió Minisztertanácsához, a Szovjetunió Állami Tervbizottságához, a lapok szerkesztőségeibe rengeteg levél érkezett munkásoktól, kolhozparasztoktól, mérnököktől, technikusoktól, tanítóktól, orvosoktól, tanulóktól, nyugdíjasoktól, a szovjet hadsereg katonáitól. Ezek a levelek a hatodik ötéves terv legkülönbözőbb kérdéseivel foglalkoznak. Sok levél tárgyalja a munkaszervezés megjavítását, az alacsony fizetési kategóriákba tartozó munkások bérének emelését. Sokan javasolták, hogy javítsuk meg a dolgozók kulturális ellátását és lakásviszonyait, javítsuk meg a nyugdíjellátást, az egészségügyet, a városok és munkáslakótelepek ellátottságát közművekkel. Mindezen javaslatokat áthatja a szocialista népgazdaság, a tudomány, a kultúra, a közoktatás további fejlesztéséről való gondoskodás. Hazánk dolgozói egyöntetűen helyeslik a szovjet gazdaság fejlesztésének a hatodik ötéves tervben előirányzott hatalmas arányú, nagyszabású programiát. Országunk dolqozói az irányelv-tervezet meqvitatása közben .a néogazdasáq új. nagv tartalékait hozták felszínre, feltárták és joqgal bírálták a fogyatékosságokat és megmutatták egész munkánk további megjavításának útjait. Mint ismeretes. a kongresszus irányelveinek csak az a céljuk, hogy a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének alapvető feladatait szabják meg a hatodik ötéves tervre. A kongreszszusi irányelvek alapján a Szovjetunió népqazdasáq-feilesztésének ötéves tervét a minisztériumok, és hivatalok sokkal több mutatószámmal dolgozzák maid ki. Az egész Szovjetunióra vonatkozó ötéves terv és a szövetséges köztársaságok ötéves tervei megszerkesztésénél tekintette kell venni a dolgozók, a pártszervezetek, a vállalati, kolhozi. oépállomási és szovhozi kollektívák számos értékes javaslatát. Az egész népnek a XX. pártkongresszus méltó fogadásáért indított szocialista versenye úiból és úiból megmutatta, hoov népünk mennvire g»/dag szervező tehetségek ben. s miiven nagv az élenjáró tapasztalat leien tőséqe. A párt-, szovjet-, szakszervezeti és Koms^omol-szervezeteknek kötelesséqük. hoov továbbra is minden módon támogassák és fejlesszék a tömeqek alkotó tevékenységét, teljes nagyságában kibontakoztassák és harcosan iránvltsák a hatodik ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folyó szocialista versenyt a népqazdasáq minden áqazatában. A munkások, kolhozoarasztok. értelmiségiek milliós tömegeinek lelkesedését és kezdeményezését szakavatott vezetéssel, a káderek helves kiválasztásával, a teljesítés rendszeres ellenőrzésével, azaz pártunk eqész szervező munkájával alá kell támasztanunk és támogatnunk kell. A kommunista párt az előző ötéves tervek teljesítésében a hozzáértő vezetés és a szervező munka mintaképe volt. Kétségkívül pártunk most is feladatainak magaslatára emelkedik. A szervező munkának mindenekelőtt az állami fegyelem megszilárdítására, a népgazdaságban a tudomány és a technika leqúiabb vívmánvainak meghonosítására. az élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjesztésére és a termelékenvséq fokozására kell irányulnia. Gazdaságunk valamennyi ágazata évről évre fejlődik és tökéletesedik. A termelésbe hatalmas áradatként özönlik az úi. eovre bonyolultabb technikai felszerelés. Ezért annak, aki a jelenlegi körülmények között igazi 'szervező, a termelés vezetője akar lenni, szakembernek kell lennie, jól kell ismernie, mélyrehatóan tanulmányoznia kell munkaterületét, be kell hatolnia minden részletébe. Csakis ilyen körülmények között lehet konkrétan, az üqv ismeretében vezetni. Eqvetlen vezető sem dolgozhat eredményesen. ha nincs szoros kapcsolatban a tömegekkel és nem támaszkodik reájuk. Fiqvelmesen meq kell hallgatnia minden bíráló meoieovzést. gyorsan fel kell számolni a feltárt fogyatékosságokat. tevékenven támogatni kell a termelési újítókat, a feltalálókat. az ésszerűsltőket. A szoviet társadalom erkölcsi-politikai egvsége. népünk sziklaszilárd tömörülése a kommunista párt és a szoviet kormánv körül, a munkásosztály és a kolhozparasztsáq szövetségének. a szoviet népek testvéri barátságának további megszilárdulása alkotják egvütt annak biztositékát, hoov úiabb sikereket aratunk a nagy cél — a kommunista társadalom felépítése — felé vezető útorri A feladatok, amelveket a párt a hatodik ötéves terv időszakára kitűz, bizonyítják a szovjet rend hatalmas erejét. A szoviet rend a társadalmi termelés fejlesztésének, a nép jóléte emelésének kimeríthetetlen lehetőségeit reiti magában. A hatodik ötéves terv irányelv-tervezete valamennvi szoviet ember vágyait és akaratát fejezi ki. A szoviet emberek számára e nagvszerű dokumentum minden egves feladata azt tanúsítja, hoqv a párt és a kormánv fáradhatatlanul gondoskodik a nép jólétéről. A szovjet emberek tudják, hoov a hatodik ötéves terv végrehajtása úiabb hatalmas lépés lesz előre a szocialista gazdaság fejlesztésében, abhan. hoqv országunkban megvalósuljon a közszükséqleti cikkek bőséqe. úiabb hatalmas lépés lesz előre a kommunizmus építésének naqv művében. Elvtársak! A Szovjetunió hatodik néooazdaság-fejlesztési ötéves tervének nemcsak belső, hanem hatalmas nemzetközi ielentőséqe is lesz. Meqvalósult az. amit V. I. Lenin, pártunk és a szovjet állam nagv alapítója előre látott: a szovietország. mindenekelőtt gazdaságpolitikája révén eqvre nagvobb befolyással van a világtörténelem menetére, az emberiség történelmének alakulására. A szoviet nép a gazdasági és kul•ftirális építésben elért eredményeivel milliók és milliók barátságát vívta ki a világ minden országában. A népek sikereinkben a Szovjetunió békés törekvéseinek kifejezését, a szocialista gazdasági rendszer naqv erejét és előnyeit látják. A szocialista gazdasági rendszer határtalan teret nyit a termelőerőknek a dolgozó ember érdekeinek megfelelő fejlődése előtt. Ami a tőkés országok bizonyos köreit illeti, számukra minden ötéve6 tervünk olvan kellemetlen, de való tény volt. amellyel kénytelenek voltak számolni. Nem kétséges, hogy ötéves terveink jó néhány forrófejűt hűtöttek le és a tőkés világ sok személyiségének gőgjét lohasztották le. Minden úi ötéves terv a szocializmus hadállásainak erősödését, a szoviet állam hatalmának megszilárdulását jelentette. Természetesen éppen ezért, ötéves terveink mindig óriási érdeklődést keltettek nemcsak szüntelenül növekvő barátaink, hanem ellenségeink között is. Az SZKP XX. kongresszusának a hatodik ötéves tervre vonatkozó irányelv-tervezete, amely a sajtóban napvilágot látott, szintén élénk visszhangot keltett. Ez a visszhang azonban lényegesen különbözik attól, amely első ötéves terveinket fogadta. Önök közül bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy miképpen nyilatkoztak burzsoá újságok, a kapitalista világ politikusai és közgazdászai az első szovjet ötéves tervekről. „Ábránd", „utópia", „propagandamesterkedés" mondották ezekről a tervekről és kórusban jósolgatták a tervek elkerülhetetlen kudarcát. Igaz, hogy amikor ezeket a terveket sikeresen teljesítettük, a hangnem megváltozott: a gúnyolódás és a vészterhes jósolgatás átadta helyét a fejvesztettségnek és riadalomnak. Most, amikor már a hatodik ötéves tervbe léptünk, még a Szovjetunió legnyilvánvalóbb rosszakarói sem szánják rá magukat, hogy kételkedjenek új ötéves tervünk reális voltában, vagy hogy a terv kudarcát jósolják. Még ezek is azt mondogatják, hogy a hatodik ötéves tervet teljesíteni fogjuk és komolyan nyugtalankodnak emiatt. A burzsoá sajtót , és a tőkés országok bizonyos köreit különösen az nyugtalanítja, hogy a hatodik ötéves terv nagy lépés a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában. Ami barátainkat — a nagy kínai népet, valamennyi demokratikus ország dolgozóit — illeti, ők nagy örömmel és egyöntetű helyesléssel fogadták a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezetét. És ez érthető: az ötéves terv sikeres teljesítése nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész szocialista világrendszer megszilárdulását szolgálja, elősegíti a szocialista építés új, nagy győzelmeit minden népi demokratikus országban. Nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy indiai, burmai és afgán barátaink igen helyesen értelmezik békés gazdasági céljainkat. A Szovjetunió gazdasági építésének nagyszabású tervei gazdasági és társadalmi rendünk természetéből, tartós békét és minden ország, minden nép barátságát hirdető ideológiánkból erednek. A több éves nemzetközi feszültséget bizonyos enyhülés váltotta fel, annak eredményeképpen, hogy a szocialista tábor országai következetes békeszerető külpolitikát folytattak, feltárultak az egyetemes béke tartóssá válásának reális kilátásai. A béke megszilárdítására irányuló javaslatainkat nem mindig fcgadt k kedvezően azok, akikhez e javaslatokat intéztük. Mélységesen sajnáljuk ezt, de eltökéltük, hogy új és új utakat keresünk a nemzetközi együttműködés megteremtésére. Ezután is következetesen és rendületlenül folytatjuk a békés egymás mellett élés lenini politik'ját. mert szilárd meggyőződésünk, hogy csakis ezen az úton lehet elérni az államok közti bizalom komoly megerősödését és csak így lehet tartóssá tenni a békét. Még jobban szilárdítjuk a testvéri kapcsolatokat és a barátságot a népi demokratikus országokkal, szélesítjük velük a közös érdekeken nyugvó együttműködést. A kapcsolatok javítására törekvő politikánkat a jövőben is tovább folytatjuk az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal és más országokkal, fejleszteni és erősíteni fogjuk a baráti együttmükö lést az Indiai Köztársasággal, Burmával, Afganisztánnal, minden olyan állammai, amelynek érdeke a béke megóvása és szilárdítása. Szélesíteni fogjuk a gazdasági kapcsolatokat minden országgal olyképpen, hogy szem előtt tartjuk a kereskedelem sokoldalú fejlesztését a kölcsönös előnyök alapján. Elvtársak! Óriásiak a feladatok, f.Folvtatá? a fi nMalon ) OJ szo 1956. február 24.