Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-24 / 55. szám, péntek

Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai v (Folytatás a 2. oldalról) nakombáinok szállítását a mezőqazdasáq részére és azóta, beleértve az 1955-ös esztendőt is. 505 000 darabot szállított. Most viszont éa.vedül a hatodik ötéves terv ideién a mezőqazdasáq 55 000-rel több gabonakombájnt ka®, mint összesen az előző 25 év alatt. A doloq lénveqe azonban nem csuDán a számadatokban rejlik. A mezőgazdasági termelésbe be fogiuk állítani a leggazdaságosabb dieseltraktorokat. a gumikerekű traktorokat, a legújabb szerkezetű kombájnokat, a hidraulikus vezérlésű, traktorra szerelt mezőgazdasági gépeket, nagy mennyiségű korszerű qépet adunk a tak ar m ánye tök é szí téshe z. az állatte nyésztés munkaigényes folyamatainak qépesítéséhez stb. Mindez úiabb. magasabb fokra emeli maid a mezőqazdasáq technikai színvonalát, lehetővé teszi az eqész mezőgazdasági termelés kultúrájának emelését. Amikor a mezőgazdasági technika tökéletesítéséről van szó, feltétlenül beszélni kell egy olyan fontos kérdésről. mint a villamosenergia felhasználása a mezőgazdasági, különösen az állattenyésztési munkálatok qépesítésére. Be kell ismerni, hogy nem tettünk meg mindent a mezőgazdaság villamosítása érdekében. A hiba nem kisrészt a mezőgazdasági minisztériumot terheli, amely nem vetette fel kitartóan ezeket a kérdéseket. Sőt. mi több. a mezőgazdaság villamosítására előirányzott beruházásokat, gyakran más célokra fordították. A mezőqazdasáq villamosítását egyrészt azon az úton kell meqvalósítani. hoqy a kolhozokat és szovhozokat az állami villamoseröművek hálózatába kapcsoljuk be, másrészt olyan módon, hogv a kolhozok részvételével helyi villamoserőmüvek épülnek. . Az irányelvek tervezete értelmében az ötéves tervidőszak alatt kétszeresére kell növelni a villamosított kolhozok számát, be kell fejezni a szovhozok és a qépállomások villamosítását. Ezzel kapcsolatosan az ipar kötelessége az, hoqy növelje a qazdaságos és megbízható villamos meghajtású qépek gyártását a mezőqazdasáq számára. A mezőqazdasáq fontos feladata a hatodik ötéves tervben a mezőgazdasági növéneyk teméshozamának emelése. E feladat megoldása sokban a műtráqvák alkalmazásán múlik. Az ötéves terv folyamán legalább kétszerte több műtráqyát kell kapnia a mezöqazdasáonak. Nagy arányokban kell megszervezni a talajjavításra használt tőzeg és mész ipari kitermelését. A mezőqazdasáq előtt álló feladatok megkövetelik, hoqy a gépállomások tovább iavítsák munkájukat, növeljék . szerepüket a kolhoztermelésben, a kolhozok pedig szervezetileg és gazdaságilag erősödjenek meg és növetiék taqiaik munkatermelékenységét. A párt központi bizottsága és a kormány az intézkedések egész sorát tette a gépállomások munkájának meqiavítására. valamint a kolhoztermelés fejlesztésében játszott szerepük fokozására. A párt központi bizottsága és a Szovietunió Minisztertanácsa nemrcq határozatot hozott, amelv a qépállomásokat telies egészében felelőssé teszi a kolhozokban a mezőgazdasági termékbeqvűités lebonyolításáért. Naqv ielentőségű lesz a qépállomások munkájának további meqiavítása szempontjából fokozatos átállításuk az önálló elszámolásra. Az önálló elszámolás fokozottan felelőssé teszi a qépállomások dolqozóit a kolhozokban végzett munkáért, növeli a qépállomások qazdasági érdekeltségét a kolho z termelés eredményeiben. Elvtársak! Hogy sikeresen megoldhassuk a mezőgazdaság lényeges fellendítésének feladatait, széleskörűen és sokoldalúan fel kell használni az élenjáró kolhozok, gépállomások és szovhozok tapasztalatait. Ezek példát mutatnak arra, hogyan kell törekedni a gyakorlatban a mezőgazdaság erőteljes fellendítésére. A kolhoztagok, a gépállomások és szovhozok dolgozói, a mezőgazdasági szakemberek hatalmas tömegei legsajátabb ügyüknek tekintik a párt által kitűzött feladatok, a mezőgazdaság rohamos fejlesztését és minden lehetőséget felkutatnak az ötéves terv előirányzatainak határidő előtti teljesítéséhez. E tekintetben minden támogatást megérdemel a Voronyezs területi kolhozparasztok és más mezőgazdasági dolgozók értékes kezdeményezése. Voronyezs terület mezőgazdasági dolgozói számba vették tartalékaikat és lehetőségeiket, s vállalták, hogy egy év alatt megkétszerezik a hústermelést, másfél év alatt pedig a tejtermelést. A voronyezsiek hazafias kezdeményezése mindenfelé lelkes támogatásra talált. Kiricsenko, Patolicsev, Brezsnyev, Kapitonov, Szuszlov, Ignatyev és más küldöttek felszólalásukban biztosították a kongresszust afelól, hogy Ukrajna, Belo russzia, Kazahsztán, a Baskír Autonóm Köztársaság, a krasznodari határterület, a moszkvai terület és mások az irányelvek tervezetében előirányzott időpontnál jelentősen hamarabb teljesíthetik a hatodik ötéves tervet a mezőgazdasági termelésre vonatkozólag. Népünk nagy megelégedéssel fogadja ezeket a kijelentéseket, amelyek a XX. pártkongresszus magas szószékéről hangzottak el. Csak sikert kívánhatunk a köztársaságoknak, a határterületeknek és a területeknek vállalásaik teljesítésében. Nem kétséges, hogy a mezőgazdasági dolgozók a szocialista versenyt kibontakoztatva, a párt- és a szovjetszervek vezetésével és aktív segítségével sikeresen teljesítik és túlteljesítik a hatodik ötéves terv feladatait. Feladataink a közlekedésben és a távközlésben A népgazdaságnak a hatodik ötéves tervben megvalósuló hatalmas fellendülések következtében erősen megnövekednek majd a szállítások. A teherszállítás biztosításában továbbra is a vasúti közlekedés fog.ja játszani a főszerepet. A vasúti közlekedésben egyedül a teherforgalom növekedése több mint négyszázmilliárd tonna-kilométer lesz, ami körülbelül annyi, mint összes vasútvonalaink 1940. évi teherforgalma volt. Ilyen nagyarányú teherszállítások lebonyolítása céljából erősen fokozni kell a vasutak szállítóképességét. Ezért a vasúti közlekedés terén a legfontosabb feladat a technikai színvonal további emelése. A vasúti közlekedésben a technikai haladás alapvető irányzata a vasutak átállítása villamos- és motorosvontatásra, a forgalmi irányítás széleskörű automatizálása és központosítása és a vasúti pályák korszerűsítése. A párt központi bizottsága által a vasútvonalak villamosítására jóváhagyott 15 éves kerettervnek megfelelően meg kell valósítani a villamosvontatásra való áttérést a legfontosabb nagy teherforgalmú és hegyivonalakon, az intenzív utasforgalmú vasúti fővonalakon és a nagy ipari gócpontok helyiérdekű vonalain. A hatodik ötéves tervben megvalósul a vasúti közlekedés e technikai újjászervezési programjának első szakasza. A tervek szerint 8100 kilométer hosszúságú villamosított vasútvonalat fognak üzembe helyezni, vagyis 3,5-szer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Be kell fejezni az ország szempontjából igen fontos Moszkva— Kujbisev—Cseliabinszk—Omszk—Novoszibirszk—Irkutsz vasúti fővonal villamosítási munkálatait. Ezenkívül villamosvontatásra állítják át a Moszkva—Harkov—Donyec-medence vasútvonalat és több más vonalat. Széleskörűen be kell vezetni a motoros vontatást. A motoros vontatással dolgozó vasútvonalak hosszát a hatodik Ötéves tervben 7000 kilométerről 25 000 kilométerre szándékoznak növelni. A vontatás műszaki újjászervezésének biztosítania kell, hogy 1960-ban villamosmozdonyok és motorosmozdonyok bonyolítsák le a teherforgalom 40—50 százalékát, szemben az 1955ös 14 százalékkal. A vasúti közlekedésben fontos dolog a vágányhálózat tökéletesítése. Az irányelvek tervezete előírja, hogy a fennálló vágányhálózatban 65 000 kilométer új sínt kell fektetni, ezen belül 58 000 kilométer nagyteherbírású nehéz sint. Ezenkívül széles körben alkalmazni kell a vasbeton-keresztaljakat. Ez azt jelenti, hogy az ország összes fő vasútvonalainak majdnem a felét új, nehezebb típusú sinekre állítják majd át, ami jelentősen növeli a vasutak szállítóképességét, csökkenti a vasútvonalak karbantartásához és javításához szükséges munka mennyiségét és erősen leszállítja az üzemköltségeket. A tervezet előírja, hogy a vasutak részére legalább 2000 villamosmozionyt, 2250 fővonali kétegységes dieselmozdonyt, 225 000 teherkocsit és 18.600 személvszállító kocsit kell szállítani az ötéves terv időszaka alatt. Az irányelvek tervezete értelmében tovább bővül a vasútvonalak hálózata. A terv értelmében 6500 kilométer új vasútvonalat kell építeni és üzembe helyezni, vagyis körülbelül kétszer annyit, mint az előző ötéves tervben. Az alábbi fontos vasútvonalakat kell üzembe helyezni: a Magnyito.qorszk— Sztveriitamak—Abdulino vonalat, a dél-szibériai főútvonal közvetlen _ kivezetését az orszáq európai részébe, a leqinkább megterhelt Cseljabinszk —Ufa vasútvonal megkerülésével; a Sztálinszk—Abakan vonalat, a dél-szibériai fővonal fontos részét, amelynek rendeltetése biztosítani az ércszállítást a kuznyecki kohászati kombinátba, és elszállítani a kőszenet a Tom-Uszinszk-i lelőhelyről; a Barnaul—Omszk vonalat, amely új kijárat a kuznyecki medencéből ar Uraiba, a túlterhelt Novoszibirszk —Omszk vasútvonal megkerülésével; a Gurjev—Asztrahany vonalat, amely az orenburgi vonalat ísszeköti az ordzsonikidzeivel és 500 kilométerrel rövidíti meq a szállítások távolságát az Ural és a Kaukazus között. Az előirányzat szerint vasútvonal épül Alma-Atától az államhatárig, hogy új, rövidebb útvonalon teremtsünk összeköttetést Kína nyugati vidékeivel. Ez lesz a harmadik vasúti fővonal, amely országunkat 'összeköti a Kínai Népköztársasággal. Új vasútvonalak építésén kívül összesen körülbelül 6600 kilométer hosszúságú második sínpárt kell lefektetni, vagyis 40 százalékkal többet, mint az ötödik ötéves tervben. A tengeri szállítás teherforgalmának öt év alatt több mint kétszeresére kell növekednie. A Kínai Népköztársasággal, a népi demokratikus országokkal, Indiával, a Burmai Unióval és más államokkal való kereskedelmünk fejlődésével kapcsolatosan növelni fogjuk az export-import szállításoknál a hazai hajótér részarányát. Jelentősön növekedni fog a teherszállítás a feketetengeri, távol-keleti és más medencéink között. Fokozni fogjuk a szállításokat az északi-tengeri úton. Tudósainknak az atomenergia terén elért eredményei lehetővé teszik, hogy tengerészeink és sarkkutatóink kezébe új eszközt adjunk a sarkvidék zord természetének leigázására. A hatodik ötéves tervben nagy teljesítményű atommeghajtású jégtörő épül. Ez lehetővé teszi az északi-sarki hajózás ideiének meghosszabbítását és biztosítia a hajóközlekedést erősen befagyott tengerrészeken is. A tengeri hajóparkot jelentős mértékben kiegészítik korszerű új hajókkal. Öt év leforgása alatt öszszesen körülbelül 1 600 000 tonna űrtartalmú teherhajót állítanak forgalomba, vagyis 1,8-szer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Hatalmas új tartályhajók, fafuvarozásra szolgáló hajók, motoros és egyéb hajók épülnek. Ezért nagy figyelmet kell fordítanunk a hazai hajógyártás fejlesztésére. Az irányelvek tervezete előírja a tengeri kikötők tökéletesebb műszaki felszerelését és átbocsátóképességének növelését. A folyami közlekedés teherforgalmát öt év leforgása alatt 80 százalékkal kell növelni. A folyami flotta dolgozóinak lényegesen több gabonát, fát, kőolajat, szenet és más tömeg rakományt kell szállítaniok. Fontos feladat, hogy a folyami hajózás felhasználja a vízierőművek építése révén létrejött új mély víziutakat a Volgán, a Kámán, a Dnyeperen és más folyókon. A folyami flottaügyi minisztérium köteles megszüntetni a hatodik ötéves tervben a kikötők korszerűtlenségét. Biztosítani kell a kikötők fejlesztését, elsősorban a Volgán, a Kámán és a szibériai folyókon. A folyami flottaügyi minisztérium összesen 900 000 lóerő teljesítőképességű korszerű teher-, vontató- és személyhajót, valamint több mint kétmillió tonna teherbírású uszályt kap. Minthogy országunkban 500 000 kilométer hajózásra és úsztatásra alkalmas folyami útvonal van, a folyami szállítást széles körben el kell terjeszteni és e szállításnak kell a legolcsóbbnak lennie. A tervezet előírja a gépkocsiközlekedés további fejlesztését is. A gépkocsiközlekedésben a teherforgalmat az ötéves terv alatt körülbelül kétszeresére, a személyszállítást több mint háromszorosára kell növelni. 1960-ban a gépkocsiiparnak 650 000 teher- és személyautót és autóbuszt kell adnia az országnak. Többszörösen növekszik a gépkocsi- és a traktorpótkocsik gyártása. Az elavult gépkocsi-, autóbusz- és motortípusokat újabb, nagyobb hatásfokú típusokkal kell felváltani. A hatodik ötéves terv értelmében bővíteni kell a keményburkolatú gépkocsi-műutak építését és újjáépítését. Több betonutat kell építeni, mert ezek az aszfalt-betonutakhoz viszonyítva szilárdabbak és tartósabbak. A légiközlekedésben a tervezet azt a feladatot tűzi ^i, hogy a teherforgalmat kétszeresére és a személyforgalmat hozzávetőleg 3,8-szeresére kell fokozni. A légiútvonalakon korszerű, nagy befogadóképességű, gyors utasszállító gépeket kell beállítani. A távközlésről: Az irányelvek tervezete értelmében jelentősen fejleszteni kell és fel kell újítani a távközlési eszközöket, mégpedig a korszerű technika alapján. Igy például az előirányzat szerint öt év alatt legalább tízezer kilométer hosszúsági rádiótávközlő hálózatot kell épíftni, amely lehetővé teszi majd, hogy egyidejűleg 1200 telefonösszeköttetést teremtsenek egy irányban, továbbá, hogy nagy távolságra televíziós adásokat közvetíthessenek. A hatodik ötéves tervben biztosítani kell, hogy az automata távbeszélő-állomások teljesítőképessége az ötödik ötéves tervhez képest megkétszereződjék. Az előirányzat szerint ki kell szélesíteni a postai hálózatot és tovább kell fejleszteni a falvakban a telefon- és rádióhálózatot. Feladatok a beruházások terén Hogy képet alkothassunk magunknak a hatodik ötéves tervben előirányzott beruházások arányairól, összehasonlításképpen megadom itt az előző ötéves tervek pépgazdasági beruházásainak egyes adatait (1955. július 1-i árakban). Az első ötéves tervben az" állami beruházások összege 58 milliárd rubel, a máscdik ötéves tervben 132 és félmilliárd rubel, a harmadik ötéves terv három és fél esztendejében 131 milliárd rubel, a negyedik ötéves tervben 311 milliárd rubel, az ötödik ötéves tervben pedig 594 milliárd rubel volt. A hatodik ötéves tervben a népgazdaság egészére vonatkozólag az állami beruházások összege az előirányzat szerint 990 milliárd rubelt tesz ki. Mint a fenti adatokból kitűnik,, a hatodik ötéves tervben a beruházások összege nagyobb lesz. mint a negyedik és ötödik ötéves tervben együttvéve volt. Az egész népgazdaságra vonatkozóan előirányzott beruházások eqész összegéből az iparnak több mint 600 milliárd rubel jut, 70 százalékkal több, mint az ötödik ötéves tervben. E beruházások zöme villamos erőtelepek, vegyipari, vas- és fémkohászati, ásványolaj és szénipari, építöanya.qipari és faipari vállalatok építését szolgálja. Ezekbe az ágazatokba a terv szerint több mint 400 milliárd rubelt ruházunk be. A könnyű- és élelmiszeripar ágazataiban a hatodik ötéves terv beruházásainak összege 75 százalékkal lesz nagyobb az ötödik ötéves tervben beruházott összegnél. A közlekedés- és távközlés fejlesztését szolgáló beruházások több mint 70 százalékkal növekszenek. A mezőgazdaságban _ végrehajtandó állami beruházások összege meghaladja majd a 120 milliárd rubelt, ami majdnem kétszerese az ötödik ötéves tervben beruházott összegnek. Ezenkívül maguk a kolhozok körülbelül 100 milliárd rubelt ruháznak majd be. Előirányozzuk a lakás- és kommunális építkezés, az iskola-, kórház-, gyermekintézmény- és filmszínházépítést szolgáló beruházások jelentékeny növelését. Ezen építkezés céljaira a terv szerint több mint 200 milliárd rubelt ruháznak be az ötödik ötéves terv 120 milliárd rubelével szemben. Növekszenek az új. termelékenyebb berendezések beszerzését szolgáló kiadások. A beruházások összege általában 67 százalékkal növekszik, viszont a berendezések és gépek beszerzését szolgáló kiadások növekedése 80 százalékos lesz. Az elmúlt évben létrejött az építőipar hatalmas anyagi-termelési bázisa, az építési vállalatokat korszerű technikai felszereléssel látták el. Az építők gárdáját szakképzett munkások, mérnökök és technikusok töltötték fel. Az építési munkák több mint 80 százalékát ma már szerződéses építési vállalatok végzik el. A hatodik ötéves tervben új termelési kapacitások üzembeállításának hatalmas programját kell végrehajtani. Az újonnan üzembehelyezendő villamoserőművek teljesítőképessége például sokkal nagyobb, mint az öszszes eddigi ötéves tervekben üzembehelyezetteké együttvéve. A széniparban összesen 240 millió tonna szén kitermelésére alkalmas bányák és fejtések üzembehelyezését tervezik. Ez lényegesen több, mint amit a negyedik és ötödik ötéves tervben együttvéve üzembe helyeztek. Az új kapacitások üzembehelyezésével kapcsolatos feladatok igen nagyok. Ezzel összefüggésben rá kell mutatni arra, hogy az elmúlt ötéves tervben sok minisztérium és építési vállalat nem tartotta be az új termelési kapacitások üzembehelyezésének határidejére vonatkozó előírást. Ennek véget kell vetni. A termelési kapacitások üzembehelyezésének terve legyen törvény minden minisztérium, főigazgatóság és vállalat számára, ezt a tervet maradéktalanul és határidőre teljesíteni kell. E célból hatékonyabban kell kihasználni a beruházásokra irányított anyaqi forrásokat és összegeket. Az ötödik ötéves tervben az építők nem teljesítették az építkezési költségek csökkentésére vonatkozó előirányzatot. Sok építési vállalatnál évről évre ráfizetések és improduktív kiadások merülnek fel. A hatodik ötéves terv feladatul tűzi ki az építő- és szerelőmunkák költségeinek legalább hét százalékkal való csökkentését a munka jobb megszervezése, a munka termelékenységének növelése, a rezsiköltségek csökkentése útján. Ebből körülbelül 30 milliárd rubelt kell megtakarítani. Építőipari dolgozóink nemrég az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Svédországban és más országokban jártak. Ottani tartózkodásuk idején sok újat és érdekeset láttak. Építőipari dolgozóink kötelessége, hogy felhasználják a külföldi építőipari vállalatok legjobb tapasztalatait. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa nagy figyelmet fordít az építési kérdésekre és több határozatot hozott, amelyek széleskörű programot adnak az építkezések megjavításával kapcsolatos teendőkre. A párt központi bizottsága és a kormány fontos szervezeti intézkedéseket tett Öt új építési minisztériumot létesített: villamoserömű-építési minisztériumot, kőolajipari vállalat építési minisztériumot, szénipari vállalat építési minisztériumot, közlekedési építési minisztériumot, város- és községépítési minisztériumot. Az építési minisztériumot, valamint a kohászati és vegyiipar vállalat építési minisztériumot szövetségi-köztársasági minisztériummá alakítottuk. Moszkvában, Leningrádban, Kijevben összevonták az építőipari vállalatokat. Nagy kapacitású területi építőipari vállalatok létesültek; a Glavmoszsztroj, a Glavleningradsztroj, a Glavkijevsztroj. A összevonás lehetővé tette az adminisztratív igazgatási személyzet létszámának csökkentését és az építkezés nagyüzemi módszereinek bevezetését szolgáló munka széleskörű megindítását. Az összevonás előtt Moszkva, Leningrád és Kijev építő7 ipari vállalatai évről évre nem teljesítették az építési tervet, viszont až összevonás óta jól teljesítik tervüket. A munkatermelékenység növelésének tervfeladatát 1955-ben túlteljesítették és tavaly e három vállalatnál az előirányzatnál 70 millió rubellel kevesebb volt az építő- és szerelőmunkálatok költsége. Kedvező eredményeket értek el építőipari vállalatok_ összevonásával, a doni_Rosztovban, az amuri KomszonSolszkban és más városokban is. Bár az építőipari vállalatok össze-' vonásának előnyei nyilvánvalóak, ez a munka lassan folyik. Továbbra is számos apró, párhuzamosan működő és nem rentábiiis építőipari vállalat létezik a különböző minisztériumok és hivatalok szervezetében. Igy például Szverdlovszkban 74 építőipari és szerelővállalat, Novoszibirszkben 84 ilyen vállalat van. Miért folyik olyan lassan až építőipari vállalatok összevonása,, bár az összevonás nyilvánvalóan célszerű? Komoly akadályt jelent az, hogy sok minisztérium és hivatal helytelenül, bürokratikus módon kezeli ezt az ügyet. Ezek a minisztériumok és hivatalok túlságosan prakticista módon, magánvállalkozók módjára kezelik ezt a kérdést, az építésügyi bizottság az építési vállalatok egyesítésének kérdésében, mondhatnám, szintén nem tanúsít kellő álhatatosságot. Keményen le kell csapni ezekre az elmaradott felfogásokra és a bürokratákra, akik akadályozzák a fontos állami ügyet. A nagyszabású építkezések területén a legfontosabb feladat az építkezések időtartamának erős csökkentése és annak megakadályozása, hogy az anyagi eszközök nagyszámú építkezésre forgácsolódjanak szét. Határozottan harcolni kell a tervezésben és az építkezéseknél mutatkozó túlzások ellen. Az építkezést fokozottabban kell nagyipari jellegűvé tenni a gvárilag és a helyszínen előregyartott vasbetonelemek széleskörű alkalmazásával, a komplex-gépesítés általános meghonosításával. NSvelni kell až építési vállalatok teljesítőképességét, különösen a keleti vidékeken, kerületi vállalatokat kell létesíteni építőanyagok és épületelemek gyártására, határozottabban végre kell hajtani az építési szervezetek további összevonását, javítani kell az építkezések vezetésének minőségét, erősíteni kell az állami fegyelmet. Az építőipari dolgozók feladata az. hogy megjavítsák a munkák minősé(Folytatás a 4. oldalon) ú J szó <j 1956. február 25. Réthy István, Rimaszombat