Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-23 / 54. szám, csütörtök

Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (Folytatás a 6. oldalról.) oaBtályellentmondáfiok. fokozódik a munkásosztálynak és a naav néptömegeknek nemcsak oazdasági érdekeiért. hanem a fegyverkezési hajsxa ellen, a békéért, a nemzetközi feszültség enyhüléséért vívott harca is. A munkásosztály eqyre eresebben vonzódik az összes, hazafias és demokratikus erőknek a nemzeti függetlenség védelmén, az ideqen imperializmusnak való enqedelmesség elutasításán alapuló eqységéhez. eqvesüléséhez. Különösen fényesen nyilvánult ez meq Franciaorszáqban és Oiaszorszáqban. ahol a kommunista párt a parlamenti választásokon ragyogó qyőzelmeket aratott, amelyeknek őszintén örült pártunk ós az eqész szovjet néDl (Taps.) Mi — miként mindig — forradalmi osztályálláspontunkat valljuk. A szocializmusnak fel kell váltania a kapitalizmust. s csakis a szocializmus menti meq a népeket a kizsákmányolás. az elnyomás, a nyomor, a háborúk, a válságok, a munkanélküliség stb. borzalmaitól. De a szocializmusba való átmenet formáinak kérdését konkrétan, az egyes országokra alkalmazva, az új történelmi tanasztalatok fiqyelembevételével kell meqoldani. Gondolok Kína és a népi demokratikus orszáqok naqv tapasztalataira. Ezekben az országokbar a népi hatalom a proletariátus, a dolqozó tömegek forradalmi tömeqmozqalmára támaszkodva, s felhasználva közben a parlamenti formákat is — amelyeket úi tartalommal: népi demokratikus tartalommal — tölt meg. diadalmasan építi a szocializmust. A szovjet nép és pártunk tiszta szívből erül testvéreink történelmi qyőzelméne-k. amelyet olvan döntő feltételek biztosítottak, mint a munkásosztálynak és forradalmi élcsapaténak politikai vezetése. (Taps.) Mindez csakis azért vált lehetővé, mert a Szovietunióban győzött a szocializmus. Most, amikor az emberiségnek maidnem felét ielölelő országok a szocializmus erődjévé lettek, kedvező feltételek alakultak ki ahhoz, hogy lehetővé váljék: egyes országok bizonyos körülmények között polgárháború nélkül is áttérhetnek a kapitalizmusról a szocializmusra. Ilyen körülmények között véleményünk szerint lehetséqes a parlamenti formák felhasználása, mégpedig oly módon, hoa.v kivívják a proletariátus azon forradalmi iömeqmozqalmára támaszkodó szilárd többséget. amely az összes dolqozó részvételével. a proletariátus és forradalmi élcsapatának irányításával iön létre. A mai történelmi körülmények között különös ielentöséqet öltenek a lenini straté.qiai és taktikai elvek, különösen azok. amelyeket Lenin a Baloldalisáq — a kommunizmus qyermekbetegséqe című naqvszerű müvében részletezett. V. I. Lenin arra tanítja a kommunistákat. milyen fontos az. hogv „a kommunizmus általános és alapvető elveit alkalmazni tudiuk az osztályok és pártok közötti viszonyoknak arra a sajátosságára, a kommunizmus felé való objektív fejlődésnek arra a sajátosságára. amely minden eqves orszáqot iellemez. és amelyet tudni kell tanulmányozni, fellelni és eltalálni". Lenin hanqsúlvozta azt is. milyen fontos, hoqv „kénesek legyünk minden nfeven nevezendő úi és régi formát a kommunizmus győzelmének teljes és végleqes. döntő és visszavonhatatlan eszközévé tenni". A mái nemzetközi fejlődés elvi kérdéseinek felvetése a központi bizottsáq beszámolóiában rendkívül naqv elméleti és gyakorlati politikai ielentőséoü, nemcsak pártunk, hanem valamennyi testvéri kommunista és munkáspárt számára i6. Testvérpárjaink kiemelkedő sikere ket érhetnek el. ha figyelembe ve szik a megváltozott nemzetközi helyzetet és ha támaszkodnak a munkásosztály növekvő eqyséqvágyára, valamennyi valóban demokratikus és haladó erőnek arra a törekvésére, hogy egyesüljön a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a békéért, és a háború ellen vívott harcban. Szívből sikert kívánunk a testvéri kommunista, és munkáspártoknak a munkásosztály eqvséqének kivívásában. a békéért és a szocializmusért folyó nemes harcukban. (Taps.) Nem kételkedhetünk abban, hogv a XX. pártkongresszus jóváhagyja azokat az elvi kérdéseket, amelyeket Hruscsov elvtárs felvetett a központi bizottsáq beszámolójában. A kong resszusnak ez a döntése méa tovább erősíti pártunk és a szovjet állam állásait abban a küzdelemben, amelyet a békés eqymás mellett élésért, a háború elhárításáért, a viláq valamenvnyi népével való barátsáqért. a munkásosztálynak a szocializmusért vívott harcban tanúsítandó egységéért folytat. (Taps.) A Szovjetunió Kommunista Pártja veietői a XX. kongresszus küldöttei között Az ipari és a mezőgazdasági termelés fellendítéséért Elvtársak! Megerősítettük és megjavítottuk nemzetközi helyzetünket annak révén is, hegy a rendkívül fejlett iparra támaszkodva, elsősorban nemcsak hogy nem maradtunk el, hanem bizonyos szempontokból meg is előztük az Amerikai Egyesült Államokat a honvédelem számára szükséges legkorszerűbb gyártmányok termelésében, s másodsorban megerősítettük az ország belpolitikai helyzetét, komoly sikereket értünk el a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésében. A központi bizottság a XIX. pártkongresszus után bolsevik elvhűséggel és energiával számos nagy történelmi jelentőségű mezőgazdasági határozatot dolgozott ki, fogadott el és valósít meg. A központi bizottság négy teljes ülésen foglalkozott a szemestermények termelésének és az állattenyésztés hozamának fokozásával, a szűz- és parlagföldek meghódításával, a kolhozok é§ szovhozok további megszilárdításával. A párt és az állam erőit és eszközeit azért összpontosították ily módon a mezőgazdaság rohamos fejlesztésének biztosítására, mert a háborúban nagy károkat szenvedett mezőgazadság nehéz helyzetben volt. Azon intézkedések- közül, amelyeket a központi bizottság a XIX. pártkongresszus után elfogadott, különösen jelentősek a nagykiterjedésű szűz- és parlagföldek megművelésére, a kolhozoknak káderekkel való megerősítésére vonatkozó, valamint egyéb határozatok. Egész sereg gazdasági intézkedés eredményeképpen jelentősen fokozódott a kolhozparasztok anyagi érdekeltsége a kolhoztermelés növelésében. A párt megerősítette a munkásosztály és a parasztság lenini szövetségét. A gépállomások és szovhozok dolgozói ma már országunk munkásosztályának elég nagy csapatát alkotják. Magukat a gépállomásokat jelentősen megerősítették sok korszerű géppel. A hatodik ötéves terv előírja a mezőgazdaság technikai felszerelésének nagyarányú növelését s ezt a feladatot mindenképpen teljesíteni kell. A központi bizottság most fő feladatul tűzi ki a terméshozam jelentős növelését minden kolhozban és szovhozban, különösen a sűrűn lakott vidékeken. Jelentősen fokozni keH a mezőgazdaság mütrágyaellátását, következésképpen növelni kell a vegyipar szerepét. Ezzel a kérdéssel már az ötéves terv megvalósítása során foglalkoznunk kell, hogy túlteljesíthessék a kitűzött feladatokat. A párt és központi bizottsága nagy és fontos dolgot valósított meg, amikor a kolhozok megszilárdítása érdekében mintegy 30 000 felelős állású funkcionáriust a lemaradó kolhozok elnöki tisztségének betöltésére küldött. A kollektivizálásért vívott harc idején falura küldött 25 000 munkás, továbbá a gépállomások és szovhozok politikai osztályának munkatársai túlnyomórészt politikai szervezők voltak. Most olyan funkcionáriusokat küldtünk falura, akik a politikai tapasztalat mellett mérnöki és agronómiai ismeretekkel is rendelkeznek. Továbbra ,is minden módon támogatni kell őket, növelni kell szaktudásukat és nem szabad elveszíteni velük a kapcsolatot. Pártunknak ez a fontos szervezési intézkedése így nagy eredményekre vezet majd a szocialista mezőgazdaság további fellendítésében. Az ipar terén a párt központi bizottsága és a kormány egy sor nagyarányú intézkedést dolgozott ki és valósított meg. Ezek biztosították azoknak a feladatoknak eredményes teljesítését és túlteljesítését, amelyeket a XIX. pártkongresszus az ötödik ötéves tervre előirányzott. Különösen nagy jelentőségű volt az SZKP Központi Bizottságának 1955. júliusi teljes ülésén hozott határozat, amely megmutatja az elvi utat a szocialista iparnak, különösen a nehéziparnak — mint az egész gazdasági élet fejlődését, az ország védelmi képességének erősítését, a mezőgazdaság fellendítését és a közszükségleti cikkeket előállító ipar fejlesztését biztosító megingathatatlan alapnak — továbbfejlesztéséhez. Ez az út a műszaki fejlesztés útja, amely az új technikának, a szovjet és a nemzetközi tudomány eredményeinek széleskörű alkalmazásán és ennek révén a munkatermelékenység jelentős emelésén alapul. A központi bizottság ipari és mezőgazdasági határozatainak, a hatodik ötéves terv feladatainak megvalósítása biztosítja szocialista gazdaságunk új fellendülését és hazánk gyorsabb ütemű áttérését a szocializmusról a kommunizmusra. A legkorszerűbb technikával kell felszerelni a közlekedést Hazánk népgazdaságának fejlődése, a nehézipar további hatalmas fejlődése, a mezőgazdaság fellendítését szolgáló nagyarányú párt- és kormányintézkedések megvalósítása, a közszükségleti cikkek termelésének növelése — szocialista gazdasági életünk egész új fellendülése szoros kapcsolatban áll a közlekedés új fellendítésével, sőt jelentős mértékben attól függ. Közlekedésünk, éppúgy mint fejlett iparunk és fellendülő mezőgazdasáqunk, jelentős eredményekkel köszönthette a párt XX. kongresszusét. Bár közlekedésünk alapjában kielégíti a népgazdaság szállítási szükség-' letelt, helytelen volna észrevétlen hagyni, hogy a vasutak munkájában vannak hiányosságok és hogy már most nagy túlterheltség mutatkozik a szállításoknál. A vagonok elosztásában és az áruszállítókat illetően még mindig nem számoltuk fel a „jegyrendszert". A túlterheltség elsősorban az uráli, a szibériai és a Donyecmedencei vonalakon, továbbá ezek szárnyvonalain mutatkozik meg. A csatlakozási pontokon eközben óriási mértékben növekszik a rakománytömeg. A gazdasági élet szállítási szükségleteinek teljes kielégítéséért a közle kedési dolgozóknak, elsősorban a vas utasoknak növelniök kell a vonalak szállító és átbocsátó képességét. Különösen a közlekedés technikai elmaradottságának felszámolására ) a közlekedés renkonstrukciójára és munkájának megjavítására kell erőfeszítéseiket összpontosítaniok. A villamosítás: a vasúti közlekedés újjáalakításának fontos láncszeme A párt .központi bizottsága helye sen és határozottan felvetette a vasutak villamosvontatásra való gyorsütemű átállításának kérdését. Ez a vasúti közlekedés műszaki újjáalakításának és a legfejlettebb technika alapján történő fejlesztésének igen fontos láncszeme. A vasutak villamosítására elfogadott 15 éves terv előirányozza a leg fontosabb, nagy teherforgalmú vona lak átalakítását villamosvontatásra — a Moszkvától délre és keletre vezető vasútvonal, a hegyi vonalak, a nagy teherforgalmat és utasforgalmat le bonyolító főútvonalak és a nagyvárosok körüli elővárosi vasutak villamosítását. A vasutak villamosítása, a villamosmozdonyok bevezetése igen fon tos tényező a vasutak szállítóképességének növeléséhen. Az 5700 lóerő teljesítő képességű új, nyoictenqelyes villanvmozdon.v három és fél- négyezer tonna súlyú szerelvényeket vontat majd óránként 90 kilométer maximális; mérsékelt emelkedőn pedig óránként 42—43 kilométer sebességgel. 1960-ban a vasutak egész teherforgalmának 40—45 százalékát villamos- és dieselmotoros vontatással fogjuk lebonyolítani, szemben a jelenlegi 14 százalékkal. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámo lójában helyesen bírálta a vasutaso kat és vezetőiket a vasutak villamo sításában és az új technika bevezetésében mutatkozó elmaradás miatt. Meggyőződésem, hogy a vasutasok bolsevik módon fogadják a központi bizottság igazságos bírálatát, forradalmi lendülettel látnak a villamosvontatás bevezetéséhez, a nagyszerű villamosítási terv megvalósításához s biztosítják a Szovjetunió vasúti közlekedésének új fellendülését. Magától értetődik, hogy a vontatás újjászervezésével együtt a vasúti közlekedés minden ágában meg kell honosítani a legkorszerűbb technikát, másképpen a villamosítás nem jár teljes eredménnyel. A vonatforgalom szabályozásában sokkal határozottab ban kell meghonosítani az automatikát: az önműködő térközbiztosító berendezéseket, a gurítódombok villamosítását, az önműködő vonatmegállító berendezéseket, az állomások rádió- és televíziós összeköttetését stb. Jelenleg 120 000 váltókezelőnk van. Ha végrehajtjuk a váltóberen dezések villamosítását, úgy jóformán egyre sem lesz szükség. S a szakma megszüntetésével együtt megszűnik a szólásmondás is: „Mindennek a váltókezelő az oka." (Élénkség.) A legújabb Ss legkorszerűbb technika: a központosított forgalomirányító berendezés. Ennek segítségével a forgalomirányító egyetlen helyről maga gondoskodhat egy maximum 200 kilométeres vonatszakasz 15—20 közbeneső állomásán a vonatok átbocsátásáról, a jelzőberendezések és váltóberendezések beállításáról. Ezeken az állomásokon fölöslegessé válik majdnem az egész forgalomirányító személyzet, s köztük a váltókezelők is, csupán az állomásfőnök marad meg. Az önműködő térközbiztosító berendezések és a központosított forgalomirányítás alkalmazásának lépést kell tartania a villamosítás és a távfűtés fejlődésével. Szükség van száz tonnáig terjedő teherbírású vasúti kocsikra, .^öbb nyitott és univerzális teherkocsira. A mezőgazdaság fejlődésével jelentősen megnövekszik a szállítandó zöldségfélék, gyümölcsök, hús és egyéb gyorsan romló teheráruk mennyisége. Ez szükségessé teszi a hűtővonatok, a mechanikus hűtésü vasúti kocsik széleskörű alkalmazását. Nagyon időszerűvé vált a személy-' szállító kocsik kérdése. A személyszállító kocsik több mint 40 százaléka elavult szerkezetű, a helyiérdekű és elővárosi szerelvényeken sok a régi, kényelmetlen és elhasznált kocsi. Ki kell dolgozni a régi személyszállító kocsik kicserélésének tervét, S minden módon javítani kell a személyszállítást, meg kell kezdeni a személyszállító kocsik felszerelését légszabályozó berendezésekkel. Ezzel egy időben tovább kell növelni a vasútvonalak átbocsátó-képességét, második vágányokat és új vasútvonalakat kell építeni, elsősortian azokban a menetirányokban, ahol nafty az áruforgalom, vagy amelyeken újonnan indult meg a forgalom. így például 1960-ra új vonalakat kell építeni: Magnyitogorszk—Szteclitamak—Abdulino között, amely nyugat felé közvetlen kijáratul szolgál DélUrai és Karaganda teherárui számára ; Kurgan—Szinarszka ja—Krasz-' noufimszk kerület között, amely megkönnyíti a szverdlovszki vasútvonal munkáját; Alma-Ata kerület és az országhatár között, amely új vonalat szolgáltat az összeköttetéshez a Kínai Népköztársasággal stb. A

1' legnehezebb problémát a vágányok jelentik, mivel határt szabnak a nagy teljesítményű mozdonyok és a nagy teherbírású vasúti kocsik alkalmazásának, a forgalmi sebesség fokozásának. Újjá kell építeni a vasútvonalakat, meg kell gyorsítani a kisebb teherbírású régi vágányoknak nehezebb, nagy teherbírású sínekre való kicserélését és a homokágyazatot zúzottkő-ágyazatra kell átépíteni. Jobban ki kell használni a víziutakat Nem kisebb a víziközlekedés problémája sem. A szocialista gazdaság egyik fontos előnye az, hogy szinte a Szovjetunió egységes közlekedési hálózatává válva, a lehető leggazdaságosabban, tervszerűen működhet együtt és kooperálhat a közlekedés valamennyi ága. Az összes szállításokban még mindig alacsony az olcsó szállítási fajtáknak — a vízi és a csővezetékes szállításnak — a részaránya. Különösen rosszul használják ki a helyi szállításokra az úgynevezett kis folyókat. A Volga gyökeres rendezése ellenére, az új hajózható csatornákat és víztárolókat, új víziutakat egyáltalán nem használják ki megfelelően. Tűrhetetlen az, hogy a hajózási idényben a Voloával és más folyamokkal párhuzamos vasútvonalakön tíz- és tízmillió tonna teherárut szállítanak. A Távol-Keletre irányuló rendkívül hoszszú vasúti szállítások csökkentésére igen nagy lehetőséget nyújt a sarkvidéki víziút jobb kihasználása és a Fekete-tengerről kiinduló hosszútávú parti hajózás keretén belül a teherszállítás megnövelése. Az egységes, összefüggő és kölcsönösen együttműködő küzlekedési hálózat megteremtése lehetővé teszi a szállítások olcsóbbá tételét és a száillítási út megrövidítését, de ehhez meg kell erősíteni a víziközlekedést. A folyami és a tengeri flottaügyi minisztérium vezetőinek nagyobb aktivitással és kitartással kell foglalkozniuk a hajópark tökéletesítésével és újjáépítésével, a korszerűbb, nagyobb sebességgel közlekedő önmegha.itású teher- és személyszállító hajók elterjesztésével. A víziközlekedés legelmaradottabb részét a kikötő- és a rakodóberendezések alkotják, amelyekkel (Folytatás a 8 oldalon.) OJ szo 1956. február 23. 7