Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-22 / 53. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. február 22. szerda 30 fillér IX évfolyam, 55. szám A SZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁS NAGY ÉLETEREJE Második ötéves tervünk az ipari termelés növelésével párhuzamosan jelentős feladatokat tűz ki mezőgazdaságunk elé is. A mezőgazdaság minden ágazatában növelni kell a termelést, az eddigieknél lényegesen magasabb hektárhozamokat és ugyancsak jelentős haladást kell elérnünk az állatállomány számának és hasznosságának növelésében is. Olyan feladatok ezek, amelyekkel egyidőben szükségszerűen vetődik fel a kérdés: megbirkózhate ezekkel a kistermelő egyéni gazdálkodás? A válasz csak határozott nem lehet. Képes-e az egyéni gazdálkodás arra, hogy a második ötéves terv kitűzte feladatokat teljesítse, azt, hogy a mezőgazdasági termelést egyharmadával növelje? Bizonyos, hogy nem! De nemcsak a termelés növeléséről van szó. Ugyanis egyáltalán nem közömbös számunkra, hogy mennyibe kerül egy-egy mázsa búza vagy hús kitermelése. Vagyis, a mezőgazdasági termelés növelését nem bármily áron. ellenkezőleg, a termelési költségek minimumra való csökkentésével akarjuk elérni és kell is elérnünk. Képes erre a kistermelő egyéni gazdaság? Ki ne tudná, hogy a legnagyobb termelési költségekkel éppen a kistermelő egyéni gazdaság dolgozik. S ez természetes, törvényszerű is, mert hiszen a kis egyéni gazdaság nem képes azokat a termelési eszközöket — pl. a gépesítést alkalmazni, amelyek egyrészt éppen a termelési költségeket csökkentik. S végül — éppen a termelés, a hektárhozamok, a hasznosság növelése, valamint a termelési költségek csökkentése által — a kistermelő egyéni gazdálkodás képes-e a földművelő jövedelmét olyannyira gyarapítani, hogy életszínvonalát javíthassa, azt társadalmunk más foglalkozású dolgozóinak színtjére emelhesse? Egyáltalán nem közömbös e kérdés és súlyos tévedés volna azt hinni, hogy a mezőgazdasági termelés növelése öncélú feladat, vagy legalábbis, hogy pártunk és kormányunk azt csak a közellátás kérdésének megoldása szempontjából szorgalmazza. A nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás nagy életerejének ragyogó, kézzelfogható bizonyítékát adják a szövetkezetek most lezajló évzáró közgyűlései. Miről tanúskodnak az EFSZ-ek zárszámadásai'? Arról, hogy a szövetkezetek minden nehézségeik ellenére is megbirkóznak az előttük álló feladatokkal, azzal, hogy növeljék a hektárhozamokat és a gazdasági állatok hasznosságát, csökkentsék a termelési költségeket, tagjaiknak pedig egyre nagyobb jövedelmet, egyre kulturáltabb, könnyebb és szebb életet biztosítsanak. A szövetkezetek zárszámadásai, az évzáró közgyűléseken a jövedelmek szétosztása, az egyes tagoknak s végzett munka arányában való részesedése a jövedelemből hatásos bizonyítékát adják annak, hogy a dolgozó parasztok felemelkedését egyedül csak a szövetkezeti gazdálkodás biztosítja. Az évzáró közgyűléseken a szövetkezeti tagok között olyan összegeket osztanak szét, amilyenek az egyénileg gazdálkodó paraszt számára elérhetetlenek. Most, a zárszámadáskor, a jövedelem szétosztásakor mutatkozik meg, hogy a szövetkezetekben javult a munkafegyelem, a tagok odaadó, becsületes munkájaként nem egy szövetkezetben jelentős mértékben felemelhették a munkaegységek értékét és igy a tagok a vártnál is nagyobb jövedelemben részesvihettek. Az ipolyviski szövetkezet a munkaegység tpn?ezett értékét 26 koronáról 33 koronára emelte fel x a szövetkezet tagjai között nem volt ritkasag az olyan, aki az egész évi előlegeken és a természetbenieken kívül — mint pL G sala István vagy a Nyustyin és a Tóth-család — csupán a zárszámadáskor több, mint 20 000 koronát kapott. A karvai szövetkezetben is 32 korona jutott munkaegységenként, a tőrei szövetkezetben pedig Konc Károly évi jövedelme több. mint 32 000 korona készpénz s ezen felül 47 mázsa búza és 20 mázsa árpa volt. A zétényi EFSZ-ben Bukus Mihály havi jövedelme 2468 koronát tett ki. A paraszti élet felemelkedésének mily nagyszerű valóságát és távlatait mutatja meg csak az itt feltüntetett néhány példa és adat is. S vaion nem a szövetkezeti gazdálkodás eredményességét és nagy életerejét bizonyítja-e, hogy az Új Szó múlt év december 31-i számának vezércikkében még csak mint szórványos jelenségről, mint rendszerünk kiugró eredményéről írtunk arról, hogy nálunk már munkások és szövetkezeti parasztok is vesznek maguknak 'személyautót. Ügy említettünk fsl néhány példát, hogy íme nálunk a dolgozó ember számára a boldogulás olyan lehetőségei vannak, hogy keresetéből, munkája jövedelméből autóra is telik. Nem sok idő, mindössze nem egész két hónap telt el azóta, de ez idő alatt a szimbólumként felemiitett ..paraszt és autó" hova-tovább valósággá. nem is olv szorványos ielenséggé_ válik. Üiév óta csak maga az Üj Szó hány meg hány autóvásárlásról adott hírt és menynyi lehet még azoknak a száma, amelyekről nincs is tudomásunk. Mi történt, talán valami csoda történt újév óta. hogy a parasztok autót vásárolnak? Nem, nem történt semmiféle csoda, ellenben a szövetkezetekben megtörtént a zárszámadás, a tagok között szétosztották a jövedelmet és ezekből a jövedelmekből már nem csak egv-egy. hanem tíz meg száz szövetkezeti parasztnak telik autóra is Lehet-e vitatni a szövetkezeti gazdálkodás nagyszerűségét? Lehet-e tagadni, hogy a nagyüzemi gazdálkodás a paraszti élet mily nagvszerű távlatait tárja fel? Nem, minderről szó sem lehet, ez a valóság, a tények durva tagadása volna. De ennek ellenére helyezkedhetünk-e arra az álláspontra, hogy a szövetkezeti gazdálkodás adta eredmények előbb vagy utóbb, de önmaguktól meggyőznek maid minden dolgozó parasztot a szövetkezeti út helyességéről és előnyeiről? Nem. — mi nem ösztönösen, a dolgok természetes folyására bízva magunkat haladunk a szocializmus felé. hanem tudatosan. Mi nem azonosítjuk magunkat ..a ió bornak nem kell cégér" elvtelen, megalkuvó politikájával. hanem azt mondjuk és azt hirdetjük, hogy a szövetkezeti gazdálkodást minden szemléltető és kézzelfogható előnyeinek ellenére- is. — sőt éppen ezért — állandóan propagálnunk kell a még egyénileg gazdálkodó parasztok között és meg kell őket nyernünk a szövetkezeti gondolat számára. S lehet-e erre iobb. megfelelőbb alkalom, mint éppen a mostani hetek, az EFSZ zárszámadásainak szembetűnő eredményei? A falusi pártszervezeteknek, a kommunistáknak és agitátoroknak a zárszámadások olýan meggyőző érvet adnak a kezükbe, am^vekkel az eevéniles? SPzdálVodók úiabb ezreit vezethetik rá a nagvüzerm gazdálkodás útiára és egy újabb jelentős lépéssel vihetik előre hazánkban i szocializmus felépítéséi. AZ SZKP XX. KONGR

ES

SZUSÁNAK TANÁCSKOZÁS*! A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján Moszkva, február 20. (TASZSZ) (Egyhangúlag elfogadva 1956. február 20-án). A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongreszszusa meghallgatta és megvitatta N. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának beszámolóját az SZKP Központi Bizottságának munkájáról és a következő határozatot hozta: A kongresszus egészében és maradéktalanul jóváhagyja az SZKP Központi Bizottságának politikai vonalát és gyakorlati munkáját. A XX. kongresszus elhatározta, hogv bizottságot alakít az SZKP Központi Bizottságának beszámolójával kapcsolatos pártkongresszusi határozat széles alapokon nyugvó tervezetének előkészítésére, mégpedig a következő összetételben: N. Sz. Hruscsov (elnök). A. B. Arisztov, Sz. Babajev, V J. Beliavev, I. P. Bojcov, L. I. Brezsnyev, N. A. Bulcanyin, K. J. Vorosilov, B. Gafurov, A. D. Danyi.ialov, G. A. Gyenyiszov. P. I. Doronvin, I. K. Zsegalin, G. K. Zsukov, N. G. Ignatov, Sz. D. lgnatvev, L. M. Kaganovics, J. F. Kalnberzin. N. T. Kalcsenko, I. V. Kapitonov. A. P. Kirilenko. A. I. Kiricsenko, N. V. Kiszel.iov, F. R. Kozlov, I. G. Kebin, O. V. Kuusinen. A. N. Larionov. G. M. Maleňkov. V. P. Mzsavanadze. A. 1. Mikojan, N. A. Mihajlov, V. M. Molotov, Z. I. Muratov, I. D. Musztafajev. N. A. Muhitdinov, N. N. Organov, N. Sz. Patolicsev, M. G. Pervuhin, P. K. Ponomarenko. P. N. Poszpjelov, K. G. Piszin, l. R. Razzakov. M. Z. Szaburov, Z. T. Szergyuk, V J. Sznecskusz, A. I. Sztrujev, V. M. Szuszlov, VI. A, Szuszlov, F. J. Tyitov, Sz. A. Tovmaszjan, J. A. Furcev*, N. M. Svernvik, A. N. Seljepin, D. T. Sepilov, A. MSkolnvikov. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozata az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jelentéséről (Egyhangúlag elfogadva 1956. február 20-án). A kongresszus jóváhagyja az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jelentését. A kongresszus 20-i délelőtti és délutáni ülése Ai SZKP XX. kongresszusának február 20-i délelőtti ülésén K. J. Vorosilov elvtárs felszólalása után Z. 1. Muratov elvtárs, a Tatár ASZSZK pártszervezeteinek küldötte arról beszélt, milyen óriási munkát végzett a Központi Bizottság a párt szervező és vezető szerepének további emelésében, a párt sorai egységének éa összeforrottságának megszilárdításában. Teljes joggal mondhatjuk, jelentette ki a felszólaló, — hogy a beszámolási időszak az egész párt növekedésének és erősödésének, szervezeti, taktikai és ideológiai alapjai gazdagodásának időszaka volt. Muratov elvtárs felszólalásában a kőolajipar fejlesztésére fordította a legnagyobb figyelmet. Az ötödik ötéves terv a Tatár ASZSZK számára a kőolajipar igen gyors növekedésének ötéves terve volt. Az évi kőolajtermelés megtizenötszöröződött, s a Tatár ASZSZK jelentősen több kőolajat ad az országnak, mint amenvnyit annak idején az egész cári Oroszország termelése volt. Ezután A. S. Danyijalov elvtárs (dagesztáni pártszervezet) szólalt fel. M. A. Solohov elvtárs (kamenszki pártszervezet) felszólalásában a szovjet irodalom problémáival foglalkozott. Utána I. K. Zsegalin elvtárs, a sztálingrádi pártszervezetek küldötte kapott szót. Elmondotta, hogy a sztálingrádi terület ipara és közlekedése egyedül 1955-ben több mint háromszáz millió rubel értéket termelt terven felül. Az ipar teljes termelése 1955-ben 83 százalékkal volt több, mint 1950-ben. Az utóbbi két esztendőben a mezőgazdasági növények vetésterülete 845 000 hektárral növekedett. I. V. Kurcsatov akadémikus felszólalásában ismertette a szovjet tudósok munkásságát az atomerö békés felhasználásáért. Elmondotta, hogyan fogják megoldani a hatodik ötéves tervben az irányelvek tervezetének azt a feladatát, hogy összesen 2— 2,5 millió kilowatt kapacitású atomerőmüvet kell építeni. A mostani ötéves tervben egyenként 50 000— 200 000 kilowatt kapacitású, közel tíz atomreaktor építését irányozták elő. Felépítenek egy tóriumot hasznosító nagyteljesítményű reaktort is. A felszólaló rámutatott arra, hogy az atomerőt közlekedési célokra is hasznosítani lehet. Befejezés előtt áll egy atommeghajtású jégtörő építésének a terve. Ez a jégtörő az Északi-tengeren közlekedő hajók előtt fog járni, mégpedig úgy, hogy csupán 2—3 évenként vesz fel új üzemanyagot. A mostani ötéves tervben további nagyszabású munkálatok folynak nemcsak jégtörők, hanem másfajta hajók, repülőgépek és szárazföldi közlekedési eszközök atommeghajtásának kidolgozására is. — Az atomfizikával és magfizikával foglalkozó elméleti munkák ,— mondotta a továbbiakban Kurcsatov elvtárs — lehetővé teszik az irányítható termonukleáris reakciók végrehajtását célzó kísérleteket. Mi, szovjet tudósok, ennek az emberiség szempontjából igen fontos tudományos problémának megoldásán együtt szeretnénk dolgozni a világ minden ország tudósaival, köztUk az amerikai tudósokkal is, akiknek tudományos és technikai eredményeit nagyra becsüljük. Ahhoz, hogy ez lehetővé váljék, csupán egy dolog szükséges, az, hogy az amerikai kormány fogadja el a Szovjetuniónak az atom- és hidrogénfegyver eltiltására vonatkozó javaslatát. Az SZKP XX. kongresszusának február 20-i délutáni ülésén M. A. Szuszlov elvtárs elnökölt. Elsőnek A. N. Seljepin elvtárs, a Komszomol Központi Bizottságának titkára szólalt fel. A párt központi bizottsága beszámolójában nagyra értékelte a Komszomol, a szovjet ifjúság tevékenységét — mondotta a többi között. — Ez az értékelés sok mindenre kötelez. A Komszomol, a szovjet ifjúság biztosítja a kongresszust arról, hogy minden erejével, egész tudásá- 1 val és energiájával odaadóan fogja szolgálni a kommunista társadalom felépítésének nagy ügyét. A Komszomol a párt XX. kongreszszusühoz az SZKP és anník lenini központi bizottsága köré még szorosabban tömörülve érkezett el. A XIX. pártkongresszus óta eltelt idosz-khan több mint nyolc millió ifjú és leánv lépett be a Komszomolba. A Komszomol taglétszáma jelenleg 18 500 000. A Komszomol-szervezetek az utóbbi időben tagjaik tízezreit irányították vasbeton-szerkezeteket és épületelemeket előregyártó üzemek építkezésére, a kujbisevi és a sztálingrádi villamos vízieromu építkezésére. Donyec-medencei munkára. A párt felhívására 350 000 fiatal hazafi utazott a szűz- és parlagföldek megművelésére. A Komszomol a legtevékenyebb részt vesz majd a hatodik ötéves terv megvalósításában. Az ifjúság hajlandó védnökséget vállalni az atom- villanytelepek építése és a világ legnagyobb vízierőmüve, a bratszki vízierómü építése felett. Ezután Dolores Ibarruri elvtársnő lépett a szónoki emelvényre, Spanyolország Kommunista Pártja szívélyes, testvéri üdvözletét tolmácsolta a XX. kongresszusnak. Utána F. I. Dubkoveckij elvtárs (ukrán pártszervezet) szólalt fel. — Cserkasszi területén levő mezőgazdasági termelőszövetkezetünk, a „Zdobutok Zsovtnya" tagjai — mondotta — arra kértek, hogy adjam át lángoló, szívből jövő üdvözletüket az SZKP történelmi jelentőségű XX. kongresszusa küldötteinek. Dubkoveckij elvtárs mezőgazdasági termelőszövetkezetük sikereiről beszélt, majd szovátette, hogy felül kell vizsgálni a cukorrépa begyűjtési árát. Beszélt a kolhozvezetők és a szakemberek által végzett munka megfizetésének rendjéről, az elaggott és munkaképtelenné vált kolhozparasztok megsegítésének rendszeresítéséről, javasolta, hogy változtassák meg a kolhozok alapszabályzatának néhány elavult rendelkezését. Ezután A. M. Pankratova elvtársnő, a moszkvai pártszervezetek küldötte szólalt fel. Arról beszélt, hogy az ideológiai munkát v^gző kommunisták korántsem kísérik teljes mértékben figyelemmel a központi bizottság legfontosabb útmutatásait. El kell ismerni, hogy a társadalmi tudományok fejlődésében komoly elmaradás mutatkozik. Hruscsov elvtárs beszámolójában hangsúlyozta, hogy jelenleg a marxizmus-leninizmus elméletének gazdasági oldala, a konkrét gazdaságtan kérdései kerülnek előtérbe. Tudományos munkásaink, közgazdászaink azonban mindezideig igen keveset segítettek pártunknak a gazdasági feladatok megoldásában. Közgazdaságtudományunk művelőinek fö baja az, hogy elszakadtak az élettől, a kommunista építés gyakorlatától — mondotta. — A történészeknél is van elmaradás. A kongresszuson jogosan mutattak rá többek között a szovjet társadalom tanulmányozásában található hiányosságokra. A következő évben lesz — jegyezte meg Pankratova elvtársnő — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója. Szükség van az októberi forradalom és a szovjet társadalom összefoglaló történetére. P. I. Doronyin elvtárs( szmolenszki pártszervezet) kijelentette, hogy a pártmunkások számára különösen nagy jelentőségűek azok a követelmények, amelyeket Hruscsov elvtárs támasztott beszámolójában a pártmunka megjavítása tekintetében. Munkánk igazságos bolsevik kritikája, amely az SZKP Központi Bizottságnak teljes ülésén hangzott el — mondotta a továbbiakban Doronyin elvtárs — elősegítette a pártszervezetek szervező munkájának megjavítását. V. CodoviHa elvtárs, a megjelentek meleg ünneplésétől k.sérve Argentína Kommunista Pártja Központi Bizottságának szívélyes, testvéri üdvözletét tolmácsolta a XX. pártkongresszus küldötteinek. Befejeződött a Központi Bizottság beszámolója feletti vita Az elnöklő M. A. Szuszlov elvtárs ezután közölte, hogy az SZKP Központi Bizottsága beszámolójának vitájában 51-en szólaltak fel. Az elnökséghez javaslatot juttattak el a vita lezárására. A javaslatot elfogadták. Az elnök közölte továbbá, hogy N. Sz. Hruscsov elvtárs eltekint a zárszótól, tekintettel arra, hogy valamennyi felszólaló teljes egészében osztotta a beszámolójában kifejtett tételeket és következtetéseket. F. R. Kozlov eltárs kapta meg a szót ezután, aki a moszkvai, leningrádi, ukrán, belorusz, grúz, üzbég, lett, szverdlovszki, gorkij és rosztovi pártszervezet nevében azt a javaslatot terjesztette elő, hogv az SZKP Központi Bizottságának beszámolójára vonatkozóan fogadják el a központi bizottság politikai vonalát és gyakorlati tevékenyséflét jóváhagyó határozatot. A küldöttek egyhangúlag megszavazták ezt a határozati javaslatot. A teremben felzúgott a viharos, szűnni nem akaró taps. Mindenki felállt. Szuszlov elvtárs közölte, hogy egy bizottság megalakítását javasolták az SZKP Központi Bizottságának beszámolójával kapcsolatos pártkongreszszusi határozat széles alapokon nyugvó tervezetének előkészítésére, vagyis annak a jó gyakorlatnak visszaállítását, amelv a XVI. pártkongresszusig bezárólag érvényben volt. A kongres,zszus egyhangúlag megválasztotta a bizottságot. A kongresszus ezután elfogadta azt a határozati javaslatot, hogv hagvja jóvá az SZKP Központi Bizottságának jelentését. Február 21-én a kongresszus folytatta munkáját.