Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-22 / 53. szám, szerda

KP XX. KONGRESSZUSÁNAK TflNACSKOZASAI Mint már hírt adtunk róla, az SZKP XX. kongresszusának február 18-1 illésén beszédet mondott V. M. Molotov elvtárs. Molotov elvtárs beszédét az alábbiakban közöljük. Elvtársak! N. Sz. Hrucsov elvtárs a központi bizottság beszámolójában átfogó és világos képét rajzolta meg azoknak az eseményeknek, amelyeknek a XIX. kongresszust követóan tevékeny részesei voltunk. Ez a beszámoló általánosította pártunknak a jelen időszakban szerzett harci tapasztalatait, a jelenlegi nemzetközi helyzet mélyreható marxista—leninista elemzését adta, és kijelölte pártunk és a szovjet nép új, hatalmas feladatait. Népünk dicső útra tekinthet viszsza. klár a háború előtt alapjában véve felépítette a szocialista társadalmat, most pedig fokozatosan halad a szocializmusból a kómmunizmusba. Ezen az úton jó egynéhány olyan nehézséggel kellett megbirkóznia, amelyeknek leküzdése rendkívüli erőfeszítést, néha ondig hatalmas áldozatokat is követelt, különösen a háborús Időszakban. A Szovjetunió sikeresen oidj meg , o kommunizmus építésének fe adatait Tudjuk azt is, hogy még nagy, megoldatlan feladatok állnak előttünk. De hazánk szilárd léptekkel halad előre, kommunista pártja vezetésével sikeresen oldja meg a kommunizmus győzelméhez vezető úton felmerülő összes új és mind bonyolultabb feladatokat. A szovjet nép sikeresen teljesítette az ötödik ötéves tervet, jelentékenyen túlteljesítette a népgazdaság fellendítését célzó, fontos feladatait Most előttünk állnak a hatodik ötéves terv üj, óriási feladatai, és mindnyájunk meggyőződése, hogy ezeket is sikeresen megold luk. Nagy államunk hatalmának és életerejének talpköve a lenini pártunk megteremtette munkás-paraszt szövetség. (Taps.) Napjainkban a munkásosztály és a kolhozparasztság hatalmas és megbonthatatlan szövetsége szocialista társadalmunk nagyszerű erkölcsi-politikai egységének alapja, a szovjet népek barátságának és testvériségének pillére. Pártunk a XIX. kongresszus óta sokat tett, hogy még jobban megszilárdítsa a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségét Joggal állottak a párt figyelmének középpontjában a mezőgazdaság fellendítésének kérdései. Különleges oka volt ennek, minthogy a mezőgazdaság nyilvánvalóan elmaradt a népgazdaság általános növekedésétől, az ipar gyors fellendítésétől. Új távlatok nyíltak a m«zőgazdasái előtt A párt és a szovjet kormány egész sor fontos, új intézkedést tett, hogy biztosítsa a lakosság növekvő élelmiszerszükségletének. az élelmiszeripar és a könnyűipar növekvő mezőgazdasági nyersanyagszükségletének mielőbbi kielégítését. Ezen intézkedések közé tartozik mindenekelőtt: a kolhozok és a kolhozparasztok, a gépállomások, valamint a szovhozok anyagi érdekeltségének fokozása a mezőgazdasági termelés növelésében, és ezen termékek árának megfelelő rendezése: a mezőgazdaság gépesítésének fokozására és a mütrágyaflyártás növelésére irányuló munka; a kolhozok, a qépállomások és a szovhozok szervezeti megszilárdítására tett intézkedések, különösen pedig az, hogy új. szakképzett dolgozókat küldtek a kolhozokba, vezető tisztségekbe, továbbá agronómusokat, gépkezelőket; a falusi pártszervezetek további megerősítése. Különösen jelentős volt, hogy sikeresen végrehajtottuk a szűz- és parlagföldek feltörésének bátor tervét Ez 33 millió hektárral növelte a vetésterületet, s főként a szemestérmények vetésterületét. Oj módon vetődött fel a kukorica vetésterületének nagvaránvú növelése, ami rendkívül nagv ielentőségű az állattenyésztés gyors fellendítése szempontjából. Ezek és egész sereg más intézkedés mezőgazdaságunk 01 távlatait nvltottík meg, a kolho7"araszts'

ífln*l o"dlg egységes támogatásra találtrk. KI kell emelni hogv a párt és a szoviet kormány különös figyelmet fordít a kolhozparasztság tólétftnek növelésére. A kommunista éoltés feladatainak megfelelően, az Silami tervek előirányozzák, hogy a falusi népjólét mindjobban közeledjék a városi 0 J C 7 <*> Molotov elvtárs beszéde életszínvonalhoz. Ismeretes, hogy az ötödik ötéves terv esztendeiben a kolhozparasztok reáljövedelmének színvonala ;>0 százaié'-'

kal a munkások és alkalmazottak reálbére pedig 39 százalékkal növekedett. A hatodik ötéves terv előirányozza. hogy tovább kell növelni a kolhozparasztok jövedelmét — átlagosan legalább 40 —. a munkások és az alkalmazottak reálbérét pedig átlagosan 30 százalékkal. A párt ezen politikai irányelve egybeesik a munkás-paraszt szövetség további megszilárdításának érdekeivel, biztosítja államunk még fokozottabb erődítését. Gyors ütemben fejlesztjük iparunkat Pártunk szüntelenül gondoskodik az ipar és a kereskedelem minden oldalú fejlesztéséről és fellendítéséről Ennek során a párt szüntelenül hangsúlyozza a nehézipar fellendítésének leientőségét, minthogy a nehézipartól fücjg a mezőgazdaság és más népgadas«gi ágazatok fejlesztése, szocialista hazánk védelmi képességének erősítése, a népiólét további fokozása. Az e'műlt időszakban a párt különleges erőfeszítéseket tett az ipar műszaki színvonalának emelésére. Ennek során kiderült, hogy sok kihasználatlan lehetőségünk van a munka termelékenységének és az ipar termelésének növe'ésére. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy Iparunk előállítsa a szükséges mennyiségű, valóban korszerű, a lehető legtökéletesebb berendezést, hogy a vállalatok régi berendezését Idejében újjal cseréljék fel. Mindez összefügg azzal is, hogy a termelés szervezését minden módon megjavítsuk. A központi bizottság ülésén és több olvan szélesebb körű ta- j nácskozáson. amelyen részt vettek a I vállalatok vezető káderei és a tudo- j mán.vos-műszaki erők. sok termelésiszervezési fogvatékossáaot tártak fel, és megjelölték az új, komolyabb ipari sikerek biztosításának útjait. A központi bizottság irányításával végzett munkának nagymértékben fel kell lendítenie az ipart és az építőipart Biztosítani kell az üzemek ütemes munkáját is, mert enélkül nem lehet elérni sok gazdasági veszteség megszűnését és az ipari tervszerűség megfelelő további megszilárdítását Hruscsov elvtárs beszámolójából kitűnik, hogy a hatodik ötéves terv során iparunk és intézményeink áttérnek a hétórás munkanapra. Ebben, valamint a munkások és az alkalmazottak reálbérének további emelésében, s több más egyéb intézkedésben Is megmutatkozik pártunk szüntelen különleges gondoskodása a dolgozók életének megjavításáról. A párt őszintén és bátran feltárja a naw fogyatékosságokat a gazdasági és a kultúrális építés valamenynyi ágazatában A párt minden módon arra törekszik, hogy megjavítsa és ezzel csökkentse az államapparátust, a legszigorúbban biztosítsa a törvényességet. A párt mindebben a munkások, a kolhozparasztok, az értelmiségiek támogatására és tevékeny közreműködésére támaszkodik. Mélyreható változások a nemzetközi helyzetben és az új háború elhárításának lehetősége A második világháború igen komolyan próbára tette a szovjet szocialista társadalmi és államrendet. Ez a próba megmutatta, hogy a nép odaadó támogatását élvező szocialista államnak kimeríthetetlen szellemi és anyagi erőforrásai vannak. Jóllehet a Szovjetunió azoknak az államoknak a sorába tartozik, amelyek a második világháború fő terhét viselték, hazánk a háború befejezése után rövid idő alatt újból a gazdasági és a kulturális építés rohamos fellendülésének útjára lépett. Tudjuk, hogy a szocializmust építő népi demokratikus országok is sikeresen oldják meg feladataikat. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és más szocialista országok viszonya szilárd baráti alapon, az alapvető célok egységének Jegyében fejlődik. A szocialista országok rendületlen előrehaladását a kommunista és munkáspártok kipróbált vezetése biztosítja. A legutóbbi idők eseményei közül feltétlenül ki kell emelni Kína sikereit a szocializmus építésében E sikerek a nagy kínai néphez valóban méltó, óriási lendUletet értek el. (Hosszantartó taps.) Mindez lehetővé tette, hogy kialakuljon a béke. a demokrácia és a szocializmus hatalmas tábora. E tábor létrejöttének rendkívül fontos nemzetközi jelentősége van E tábor országainak tapasztalata megmutatja, hogy a szocializmus építésének útjai különbözőek, egyszersmind példátlan mértékben kiterjeszti a szocializmus befolyásának lehetőségeit és arányait. Ez a tábor ugyanakkor biztos támasza a tőkés országokban a jogaiért és élete megjavításáért küzdő munkásosztálynak és minden dolgozónak. A gyarmatok és a függő országok népei tudják, hogy e tábor ereje és további megszilárdulása hatalmas jelentőségű szabadságuk és nemzeti függetlenségük kivívása és megtartása szempontjából. (Taps.) Tárgyalásokkal oldjuk meg a vitás nemzetközi kérdéseket Jelenleg a kapitalista világrendszer mellett létezik a szocialista világrendszer is. A történelem napirendre tűzte e rendszerek békés egymás mellett élésének kérdését. Természetesen számolni kell azzal, hogy a két rendszer között elkerülhetetlenek a nézeteltérések és a viták. Ezért világosan válaszolni kell arra a kérdésre, hogyan kell megoldani a meglevő és az események során jelentkező vitás kérdéseket. Erre csak két út van: vagy a tárgyalások, a nézeteltérések békés rendezése, vagy a háború. Más út nincs. A Szovjetunió és minden más szocialista ország határozottan elutasítja a háborút Arra törekszünk, hogy a szembenálló rendszer hívei Is elismerjék a békés egymás mellett élés elvét, és nem kíméljük erőnket, hogy tárgyalásokkal oldjuk meg a megérett és felmerülő nemzetközi problémákat, hogy elősegítsük a béke és a népek biztonságának fenntartását és megszilárdítását. (Hosszantartó taps.) Külön hangsúlyoznunk kell, hogy N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója idejében vetette fel a mai nemzetközi fejlődés több elvi kérdését, a többi között olyan fontos problémát, mint a háború elhárításának lehetősége a mai korszakban. Sok millió embert sújtott a két világháború. Az emberek jól ismerik a háború véres következményeit, a mérhetetlen szenvedéseket és áldozatokat. A két háború következtében több mint nyolcvanmillió ember pusztult el vagy vált nyomorékká. Napjainkban az új világháború mérhetetlenül pusztítóbb és veszélyesebb lenne. A következtetés csak egy lehet: mindent meg kell tennünk, hogy az egész emberiség érdekében megoltalmazzuk a békét. Egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztanunk, rá kell világítanunk a béke ellen szőt ármányokra, és le kell lepleznünk őket, egyesítenünk kell a népeket, és szorosabbra kell zárni soraikat az imperializmus agresszív erői ellen, a békéért, a népek barátságáért és az együttműködésért. (Taps.) A kapitalizmus visszaállításának tervei: légvárak 1456. február 22. Valamennyien emlékszünk arra az ismert lenini tételre, hogy ameddig imperializmus van, elkerülhetetlenek a háborúk. Az imperializmus uralmának körülményei között az államok csak erőszakkal, azaz végső soron háborúval oldhatják meg ellentéteiket. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy egyrészt, az imperializmusban megvan a háborúk gazdasági alapja, másrészt, az imperializmus maga szüli azokat a társadalmi erőiket, amelyek Igyekszenek véget "etni a hódító háborúknak és magának az imperialista rendszernek. Az Ilyen társadalmi erők bizonyos körülmények között elegendőkké és képesekké válnak arra, hogy megakadályozzák a háborúkat, hogy véflet vessenek az imperialista háborúknak. Ezért helytelenek azok az elgondolások, hogy a háborúk végzetszerűen elkerülhetetlenek. Természetesen, a jelein körülmények között is, minthogy van imperializmus. megvan az új világháború veszélye, nem i6 szólva más háborús konfliktusokról. De más a helyzet akkor, amikor fennáll a háborús veszély, és nincs erő, vagy legalábbis nincs elég nagy erő ahhoz, hogy szembeszálljon ezzel a veszéllyel. És megint más a helyzet, ha az Ilven erők — és még hozzá nem ts kicsinyek — valósággá váltak, és ezen erők megjelenésének következtében megszületett a háború elhárításának reális lehetősége, ílaps.) Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az Imperializmus legagresszívabb körei a történelmi fejlődés kerekének visszafordításáról szövögetnek terveket. Köztudott, hogy az ilyenfajta törekveseket fejezték ki a ,,féken tartási" tervek, és különösen a „felszabadítás!" tervek, amelyeket agresszív szellem hat át a szocializmus országai ellen. De más ilyesfajta képtelen terveket szőni arra, hogv a kapitalizmust a szocializmus országaiban erőszakosan visszaállítsák és megint egészen más, mennyire valósithatók meg e tervek a jelen körülmények között, tekintve, hogy a Szovjetunió létezése és fejlődésének egész története oly ragyogóan bebizonyította, e tervek légvárak, irreálisok. (Hosszantartó taps.) Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az első és különösen a második világháború óta milyen mélyreható változások történtek a nemzetközi helyzetben. Ma minden értelmes ember látja, mennyire megváltoztak az osztályerőviszonyok, a politikai erőviszonyok, mennyire meggyengültek az imperializmus hadállásai. és mennyire megerősödtek a szocializmus, és vele együtt sok más. a háború ellen á-Hást foglaló erő pozíciói. Mindennek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy abban a kérdésben, lesz-e háború vagy nem, most teljesen más a helyzet, mint a legutóbbi világháború előtt, és még inkább más, mint amilyen az 1914—18. évi háború előtt volt. Annak idején, az első világháborút megelőz)5 időszakban a munkásosztály szocialista pártjai feladatul tűzték ki a háború megakadályozását. A „háborút a háború ellen" jelszó már akkor mélyen behatolt a tömegekbe, sok országban magával ragadta a munkásosztály széles rétegeit. Az első Imperialista világháború kirob bom tásánafc döntő időpontjában azonban a nemzetközi proletariátust meggyengítette és szervezetlenné tette a II. Internacionálé pártvezéreinek árulása. Egyedül a mi bolsevik, lenini pártunk védelmezte következetesen az Imperializmus és az imperialista háború kérlelhetetlen ellenségeinek álláspontját, a többi országban pedig csak egyes szocialisták maradtak hívek a proletár nemzetköziséghez. Tudjuk azt is, hogy pártunknak ez az álláspontja rendkívül fontos szerepet játszott nemcsak a Nagv Októberi Szociálist) Forradalom győzelmében, hanem az első világháború befejezésének meggyorsításában is. A második világháborút megelőző időszakban a Szovjetunió következetesem védelmezte a béke érdeikeit, és arra buzdított más államokat, hegy egyesüljenek az új világháború ki robbantásának megakadályozására. No ha a második világháborút a né met fasizmus és agresszív szövetsé gesei mindenki szeme láttára készítették elő, más államoik nem közeledtek a Szovjetunió javaslataihoz, hogy akadályozzak meg az új hábo rút. Sőt, megpróbálták a Szovjetunió ellen irányítani a német fasizmus agresszív erőit, és mint ismeretes, azt tervezték, hogv „mással kaoartatják ki a gesztenyét". A szovjetunió, az akkori idők egyedüli szocialista állama — és a más országokban vele rokonszenvező, békeszerető emberek ereje nem volt elegendő ahhoz, hogy meghiúsítsa az im oarlalizmus tegaoresszivebb országainak háborús terveit. ilyen körülményék között kezdődött meg a második világháború. E háború eredményei megmutatták; mennyire igaza volt Leninnek, aki mér 1915 közepén ezt írta: „A háború tapasztalata, mint a történelem minden válságának, az emberi élet minden nagy csapásának, nagy fordulatának a tapasztala ca, egyeseket eltompít és megtör, de viszont másokat felvilágosít és megacéloz, é6 az utóbbiak száma és ereje a világtörténelem tanulsága szerint — egyes eseteket kivéve, amikor egyik vagy másik állam hanyatlóban és pusztulóban volt — általában nagyobb mint az előbbieké". A második világháború az elsőnél még nagyobb mértékben világosított fel és acélozott meg sok millió embert A második világháború során és befejezése után több országban olyan uj társadalmi és politikai erök szüleíte*. emelkedtek fel és tömörültek, amelyeknek megjelenése a történelem küzdőterén gvökeresen megváltoztatta a nemzetköz.; polliikai helyzetet A háború a népeket hihetetlen erőfeszítésekre késztette, és ugyanakkor hatalmas változásokra vezetett a politika: életben, különösen az európai és ázsiai orszagokban. Most az államoknak két világtábora van A két tábor társadalmi ás álla-rti berendezkedés tekintetében mélységesen különbözik egymástól. Az imperialista világtábor mellett létrejött a szocialista világtábor, amely Európában és Ázsiában több mmj. 900 millió embert egyesít, azaz a földkerekség lakosságának több mint egyharmadát. Az imperia-ksta tábor országaiban a döntő szerep továbbra is azoké az osztályoké és csoportosulásoké, amelyek akár új háború kirobbantása árán is, igyekszenek fenntartani uralmi és kiváltságos helyzetüket. A szocialista tábor országaiban egész más a helyzet Az egyes imperialista országokban a legagresszívabb körök új háború előkészítésén mesterkednek, a szocialista tábor országai viszont a béke megóvásában és megszilárdításában, a békéért, a népek barátságáért és együttműködéséért vívott harc szervezésében látják fő feladatukat. Ha a néptömegekről van 6zó, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és más népi demokratikus országok ily módon nemcsak saját országaik népeinek, hanem más népeknek a legmélyebb. legféltve őrzötrtebb és valóban létfontosságú érdekeit is kifejezik. Éberséget az agresszív tervekke szemben A béke kérdésében valamennyi nép érdeke, függetlenül az egyes országok társadalmi és allami berendezkedésétől, egybeolvad az egyetemes béke, a népek közötti barátság és együttműködés ügyét önfeláldozóan védelmező szocialista tábor országainak érdekeivel. Nem szabad lebecsülnünk a háborús veszélyt, nem s?abad olyan ábrándokban ringatnunk magunkat, hogy bé«, kénk és nyugodt életünk minden körülmények között biztosítva van. Mindig éhereknek kell lennünk es éles szemmel keli figyelnünk az imperialisták agresszív terveit Nem szabad azzai áltatnunk magunkat, hogy az imperialisták hallgatnák a Jó szóra és békés tervekkel meggyőzhetők. Ezeknek csak abban az esetben van Jelentőségük, ha egyúttal helyes bel- és külpolitikát is folytatunk, ha emellett a dolgozók minden szocialista államban egv esaladdá forrnak össze, ha megszilárdul ezen népek barátsága és a kölcsönös segélynyújtás testvén szövetsége, ha más országok népeiben ezután íis növekszik a rokonszenv a békét és a nemzetközi együttműködést szolgáló politikáik i-rúnt, ha_ még jobban gondoskodunk a népek jólétének emeléséről és mindazokról a feltételekről, amelyek keiJő mértékben megfelelnek a szocialista államok valóságos biztomsáoi érd keinek. (Taps ) Nem szabad lebecsülnünk erőinket, sok lehetőségünket a béke megvédésében és biztosításában. Az ilven lebecsülés akadályozna bennünket abban, hogy a béke fenntartásában és megszilárdításában felhasználjuk mindszokat az erőket, amelyek a második világháború után a földkerekség minden részén feltűntek és rendületlenül növekszenek. Másrér t a háború után kialakult új helyzet kellő értelmezése, továbbá az úlsbb háború megakadályozására, a béke védelmére törekvő népek roppant módon megnövekedett anyagi és szellemi erőinek felismerése rendkívül nagy felelősséget ró reánk azért, hogy ezek az erők valóban a béke, a népek barátságának és együttműködésének érdekében, az újabb háború megakadályozása érdekéhen legyenek előkészítve és megszervezve s ugyanakkor erősödjenek és fejlődjenek. Az ellenséges erők táborában jó! tudják, hogy ml felmérhrtellen anyagi lehetőségekkel és technika) vívmányokkal rendelkezünk — köztük a leghatalmasabb és legkiilönt'élélb, legkorszerűbb fegvverfajtókkal ís — hogyha szükséges, kellőképpen álljuk a sarat. (Viharos, hosszantartó taps.) Gondolnunk kell arra, hogy ellenfeleink felhagytak sok olyan illúzióval, amelyben még nemrégiben ringatták magukat Nekünk pedig gondoskodnunk kell arról, hogy anyagi és technikai erő:,en — beleértve a biztonság biztosításának és az agresszióval szembeni ellenállás biztosításának öszszes elengedhetetlen és legtökéletesebb eszközeit — még erősebbek, szervezettebbek és hatalmasabbak legyünk. (Hosszantartó taps) Lehetőségeink nem kisebbek, mint a mésik táboréi. Amagi forrésa'nk, legújabb technikai vívmányaink, óriási embertartalékunk és népeink elmélvillt barátsága. erkölcsi-politikai egysége a szocializmus táborának legyőzheteti (Folytatás a 3. oldalon.)