Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-17 / 48. szám, péntek

A Központi Bizottság beszámolója az SZKP XX. kongresszusán (Folytatás a 10. oldalról.) Éles bírálatot kaptak azok a pártmunkás-ok. akik továbbra is megkísérlik „általában" qazdasáqi feladatokat hangoztató fecseqéssel és aktaiqvártással felcserélni a dolqok alapos ismeretét, és az élö szervező munkát. A vezető beosztásból leváltottak iónéhánv mai „mitrofanuskát", aki jobbnak látta, hoav félreálljon az iqazi munkától. A helyi oártszervek a véqrehaitott Intézkedések eredményeképpen némdIeq m:q javították az ipari és a mezőqazdasáqi termelés legfontosabb területein végzett szervező munkájukat. Gazdasági vezetőmunkájukben több a hozzáértés, a konkrétság és az operativitás. Sainos. sok pártszervezetben méq ma is ostoba módon szembeállítják a pártpolitikai munkát a qazdasáoival. Itt-ott méa találunk olyan — engedelemmel szólva — „pártmunkásokat", akik úgy vélik, hoav más a pártmunka és más a qazdasáqi és a szovietmunka. Az ilven ..funkcionáriusok" még panaszkodnak is. hogy elszakítják az úqvnevezett „tiszta pártmunkától" és arra kényszerítik őket. hoqv megismerkedjenek a aazdasáqaal. a technikával. az agrotechnikával és tanulmányozzák a termelést. A pártmunka feladatainak ilyen felfogása gyökerében hibás és ártalmas. A Szovietunió Kommunista Pártja uralkodó párt és mindaz, ami szoviet hazánkban történik, az eqész párt és minden egyes kommunista létérdeke. A kommunistának nincs icqa ahhoz, hoqv kívülálló megfiqvelö maradion. Ezért követeli a párt a pártkáderektől. hogy ne különítsék el a pártmunkát a gazdaságitól, hogv konkrétan és hozzáértéssel irányítsák a qazdasáqot. Ez természetesen nem jelenti a pártszervezetek funkcióinak valamiféle összevegyítését a gazdasági szervezetek funkcióival, vagv pedig a gazdasági szervek felcserélését a oártszervekkel. Az ilven felcserélés a személyi felelősség meqszűnését. felelőtlenséget okozna. Arról van szó. hogy a pártmunkát a tömegek szervezésére és nevelésére, a gazdasági irányítás megjavítására, a szocialista qazdasáa szüntelen fejlesztésére, a szoviet nép anvaqi ellátottsáqának javítására és kultúrájának emelésére kell összpontosítani. Minden irányban tökéletesíteni kell a pártapparátust, hoqv a szervezési munkát a párt feladatainak színvonalára emelhessük. Ez az apparátus jelenleg méa nehézkes. A pártapparát'js tevékenvséqében még sok a formalizmus. amelv ártalmas mindenfajta ügvre. de különösen tűrhetetlen ott. 'ah: ľ emberekkel foglalkoznak. A párt. ooarátusfcan helyet foglaló szakképzett emberek qvakran nem annyira a szervezeti munkával foqlalkoznak. mint a leqkü'önbözöbb kimutatások. statisztikai adatok és jelentések összegyűjtésével, amelyeket sokszor teljességgel nélkülözni lehetne. Iqv az a-poarátus sokszor fölösleqes munkát végez. A pártszervező munkájában a legfontosabb a tömegek körében véqzett munka, a tömegek meqszervezése a párt kitűzte gazdasági-politikai feladatok valóraváltásáért folytatott harcra. Nem szabad tovább megtűrni azt. hoqv a pártaoparátus sok dolqozóia nem tartózkodik állandóan a tömeqek sűrűiében, hanem bezárkózik az irodákba, határozatokat ovárt. s közben az élet elmeqv mellette. Ezzel kapcsolatban újból és újból szólni kell a kolhozok iránvításáról. A párt és a kormány a mezőgazdasáa rohamos fejlődésének minden anvaqi és szervezési feltételét meqteremtette.\ Ezer és ezer régebben lemaradó kolhoz rövid idő alatt az élenjárók közé került. De sok kolhoz fejlesztése lassabban meqv. mint ahoavan kelle"e. Ha például a mezöqazdasáanak olyan ágát vesszük, mint az állattenyésztés, úov azt láthattuk, hogv minden kerületben vannak kolhozok. amelyek nagy sikereket értek el az állattenyésztés fejlesztésében; egv év alatt két-háromszorosára növelték a hús-, a teihozamot. Ugyanakkor e kolhozok szomszédságában avakran vannak elmaradó gazdasáqok igen avenqe qazdasáqi mutatókkal. I Mi akadályoz bennünket abban, hoqv maradéktalanul kihasználjuk a mezőgazdaság tartalékait, s a többi közt az állattenyésztés fejlődésének tartalékait? A fő ok szervező munkánk qyengesége. A qvenge irányítás meq,mutatkozik abban, hogv sok kerületi funkcionárius nem foglalkozik konkrétan az eove6 kolhozokkal, formálisan és hozzáértés nélkül irányítja a kolhozokat. Az ilyenek avakran szem elől tévesztik a döntő kérdéseket: nem gondoskodnak külön-külön minden aazdasáa fejlődésének helves meqszervezéséről. méq mindig avengén végzik az emberek meqszervezésének munkáiát. Ia.v aztán avakran az a helvzet alakul ki. hogy az új hajtásai maguktól, mamikra haavatva törnek utat. Vajon norrr*''s ez? Nem. kötelességed, hoqv tan^'^'ivozd az éleniáró módszer lényedét és aztán elinduli a lemaradó kolhozba, brigádhoz és mindent meqteqvél. hoqv meqhonosítsd a termelésben ezt az élenjáró módszert, e módszer példáján megmutasd a kolhozparasztoknak. hogyan kell helyesen végezni a munkát. Ez a legfontosabb az irányításban. Még sok olyan munkatárs van vezető beosztásban, akit az „elfoglalt semmittevők" kategóriájába sorolhatunk. Az ilyenek első pillantásra igen tevékenyek, s valóban sokat dolgoznak, de munkájuknak nincs értelme. Üléseznek a , .harmadik kakasszóig", aztán kirohannak a kolhozokba, összeszidják a lemaradókat, értekezleteket hívnak össze és általánosságokban mozgó, rendszerint előre megírott beszédeket mondanak, felszólítják az egybegyűlteket, hogy „tegyék le a vizsgát", „győzzenek le minden nehézséget", „hajtsanak végre fordulatot", „igazolják a bizalmat" stb. Bármennyire sürög-forog is az ilyen vezető, az év végén kiderül, hogy a helyzet nem javult. Ahogyan mondani szokták, az illető „kibújt a bőréből, mégsem haladt". (Élénkség a teremben.) Nagy baj az is, hogy sok párt- és szovjetfunkcionárius gyakorlati tevékenységében meggyökeresedett a vállalt kötelezettségek felelőtlen kezeié* se. Ha ellenőrizzük, hogyan teljesítik egyes területek, kerületek, kolhozok vagy szovhozok szocialista vállalásaikat, nagy eltérést tapasztalhatunk a szavak és a tettek között. De ellenőrzik-e egyáltalában a vállalások teljesítését? Nem. Általában véve nem ellenőrzik. Senki sem felelős sem anyagilag, sem erkölcsileg a vállalások nem teljesítéséért. Meg kell mondanom, hogy sajtónk és rádiónk megdicséri azokat, akik nagy vállalásokat tesznek, de elhallgatja, ha a vállalásokat nem teljesítik. még ha ahhoz meg is volt minden feltétel. El kell érnünk, hogy az emberek fokozottabban érezzék felelősségüket vállalásaik teljesítéséért. Ha valaki szavát adja, tartsa meg bármi áron. Ahogy a szólásmondás tartja: „Az ígéret szép sraó, ha megtartják, úgy jó." A mondottakból az következik, hogy komolyan meg kell javítanunk a szervezeti munkát, különösen a kerületekben, gondosan figyelemmel kell kísérnünk a káderek munkáját, a káderek fejlődését, segítenünk kell őket a szervezeti tömegmunka művészetének elsajátításában. Pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított a párt- és szovjetfunkcionáriusok kerületi láncszemének, mert sokban ott dől el a párt- és kormányirányelvek végrehajtásának sorsa. Annak a nagy munkának az eredményeként, amelyet pártunk végzett a kerületekben, sok kitűnő káder, igazi jő tömegszervező és vezető nőtt fel. De látnunk kel! azt is, hogv sok kerületben a kerületi szervezetek munkájának színvonala korántsem felel meg napjaink követelményeinek. Annakidején helyesen állapítottuk meg, hogy gyengék a gépállomások káderei és a kolhozok vezető káderei. Pártunk megerősítette ezeket a láncszemeket, de persze, nem olyan mértékben, hogv megelégedhessünk a már elért eredményekkel; tovább kell folvtatnunk ezt a munkát. Jelenleg azonban a káderek gyengesége legjobban a kerületi láncszemekben mutatkozik — a kerületi pártbizottságokban, a kerületi szovjetek végrehajtó bizottságaiban: gyenge a kerületi pártbizottságok szervező munkája. Ma. amikor a mezőgazdaság fellendítése terén óriási feladatok előtt áll országunk, rendkívül nagy jelentőségű a kerületi szervezetek megerősítése tapasztalt és tehetséges káderekkel. Mert hiszen a kerületi funkcionáriusok közvetlenül a falusi alapszervezetekben, a gépállomásokon, a kolhozokban és a szovhozokban dolgoznak, és ők szervezik meg az anvaqi értékeket megteremtő embereket. Következésképpen az egész ügy sikere sokban az ő tevékenységükön múlik. El kell érnünk, hogy a kerületi pártbizottságokban, a kerületi szovjetek végrehajtó bizottságaiban jól képzett kommunisták, energikus, a termelés.hez értő tömegszervezők kerüljenek vezető munkára. A kerületi szervek vezetői a mezőgazdaság Ismerete nélkül nem képesek végrehajtani az előttük álló feladatokat, enélkül pedig nem lesz tekintélyük a kolhoztagok, valamint a gépállomások és a szovhozok dolgozói előtt. A gazdasági építés párttnunkánk egyik fontos oldala. A vezető pártmunkások tevékenységét elsősorban a gazdaság fejlesztésében elért eredményeik alapján kell megítélnünk, lévén felelősek a gazdasági sikerekért. Azok a vezetők, akik ezt nem akarják megérteni, nem alkalmasak arra, hogy vezessék a gazdaság fellendítéséért folytatott harcot: időben le keli váltanunk őket. mint a pártmunkához nem eléggé képzett embereket. Tovább kell dolgoznunk azon, hogy a kerületi szervezeteket megerősítsük vezető káderekkel, egyrészt a kolhozokban és szovhozokban felnőtt helyi funkcionáriusok kiemelése útján, másrészt azon az úton, hogy a városokból és az ipari központokból vonunk be embereket a kerületi munkába. Nyilvánvalóan rá kell térnünk arra, elvtársak, hogy anyagilag is fokozottan felelőssé tegyük a vezetőket a reájuk bízott ügyért, oda kell hatnunk. hogy fizetésük bizonyos mértékig az elért eredményektől' függjön. Ha teljesítik, vagy túlteljesítik a tervet, emelkedjék a keresetük, ha nem teljesítik, csökkenjen. Azt mondhatják erre egyesek, hogy hát pártmunkásokra vonatkozóan nem szabad ilyen bérezési elvet megállapítani, mert a pártmunkások pártszervezési munkával, ideológiai munkával hivatottak foglalkozni, s ez a munka nincs közvetlen kapcsolatban a gazdasági tevékenység eredményeivel. De hát mondhatjuk-e, hogy eredményes a pártszervezési munka, ha nem befolyásolja jó irányban a termelést? Ha a pártszervezési munkát és az ideológiai munkát a termelés megjavításának feladataitól elszakítva végezzük, akkor ez a munka üres járaton halad. A pártszervezési munkának nemcsak a falusi, hanem a városi pártszervezetekben is .vannak hiányosságai. Igaz. hogy az iparban egészében véve jobb a helyzet De ott is nem kevés elmaradó iparág és vállalat van az élenjárók mellett. Az elmaradás egyik oka az, hogy az ilyen vállalatok pártszervezetei nem harcolnak energikusan az újért, a haladóért, nem tanúsítanak igazi engesztelhetetlenséget az elmaradottsággal és a rutinnal szemben. A pártszervezési munka színvonala óriási mértékben függ attól, mennyire felelrjek rr->g formái a pártszervezetek előtt álló feladatoknak. Ebből következőleg fáradhatatlanul tökéletesíteni kell a pártszervek munkamód-zereit és felépítését, hozzá kell idomítani ezeket a megváltozott helyzet körülményeihez. Ez neme"

1-- a helyi pártszervezetekre vonatkozik, hanem az SZKP Központi Bizottságára is. Az eltelt időszakban számos intézkedést tettün'- hoqy a pártszerveket átszervezzük és káderekkel erősítsük meq. A központi bizottság, hogv meaiavítsa a falusi pártszervezési munkát, szüksénesnek nyilvánította a mezőgazJasá"i kerületi pártbizottságok átszervezését. Instruktor-csoportokat alakítottak, amelyeknek vezetói a kerületi pártbizottságok gépállomásüqyi titkárai. Ez azzal a számítással történt, hogv ha a kerületi pártbizottság qépállomásügyi titkárának és instruktorainak kolhozok meghatározott csoportjára vonatkozóan megadott konk rét feladatai lesznek a politikai pártmunka meqszervezését illetően, ez hozzá fog járulni a kolhozok munkájának meqjavulásához. Következésképpen szükséges volt az ilven átszervezés. Az átszervezés során azonban nem mindenütt értek el pozitív eredményeket. Mi -nnek az oka ? Egyesek abban látják ennek okát, hogy — úgvmond. —, amikor megalapították a qépállomásügvi kerületi titkár intézményét és létrehozták az instruktor-csoportokat. a kerületi pártbizottság első titkára mintegy kiszorult a qépállomások és kolhozok irányításából s ennek folytán mintegy qyengült a kerületben a mezőgazdaság általános irányítása. így azonban azok az emberek beszélnek, akik szeretnének visszatérni a vezetés régi módszereihez, amikor a falusi pártmunkában a személves felelősség hiánya nagymérvű volt. A kerületi pártbizottságok és első titkáraik, a gépállomásügvi titkárok és inštruktorov munkájának helyes irányításával kivívhatják a szervezeti tömeamunka meg.javulását a kolhozokban. És ho! az átszervezést helyesen hajtották végre, ott ez pozitívan hatott ki. az üqvek meojavultak. Hoqv a mezőgazdasági kerületek pártbizottságainak átszervezése nem mindenütt járt naov eredményekkel, annak fő oka az. hogv számos kerületben a kerületi pártbizottság gépállomásügvi titkárainak és instruktorainak olvan pártmunkásokat tettek mea. akik szakmai és politikai képességeiknél foeva n»m feleltek meg a kerületi pártbizottságod qépállomásügvi titkáraival és instruktoraival szemben támasztott követelményeknek: a qvakorlatban gyengéknek bizonyultak. Eaves elvtársak azt mondják, hoov úira át kell szervezni a kerületi pártbizottsáaokat. Ezt méa meq kell aondolni. Nekünk úq" tűnik, hogy aliqha volna célszerű az újabb átszervezés. Jobb. ha a káderek megerősítése útián haladunk, s ott, ahol erre szükséo van, az emberekkel bánni tudó. jó szervevöket választunk ki kerületi párttitkároknak. Afelé kell haladnunk, hoqv a pártvezetés tovább kő7eledíen a termeléshez olynóH^- hogv f"—- '

s^-ts)!anul felszámoljuk az e«- felelősséa hiánvát a oártmunkában. A központi bizottság úgy véli, megérlelődött annak szükségessége, hogy komolyan javítsák az OSZSZSZK területeinek és határterületeinek pártvezetését. Hiszen az OSZSZSZK keretében 7Í> határterület, terület és autonóm köztársaság tartozik, amelyek mindegyike sajátos feltételekkel és adottságokkal rendelkezik. Az OSZSZSZK területeinek, határterületeinek és autonóm kö konkrétabb és operatívabb vezetése biztosításához külön köznonti pártszervre van szükség. A központi bizottsáq e célból szükségesnek tartja az SZKP Központi Bizottsága OSZSZSZK-irodájának létrehozását. A szervezési és a politikai pártmunka általános megjavításáért folytatott harcban a központi bizottság különös ielentőséget tulajdonít a káderek kiválasztásának és elosztásának, jobb eszmei megedzésüknek és tárgyi szakképzettségük emelésének. A párt büszke lehet arra, hogy nagyszámú kádert tudott felnevelni, eszmeileg nevelni és megedzeni a sokoldalú pártmunkára, állami és gazdasági munkára. De helvtelen volna nem látni a kádermunka komolv hibáit és fogyatékosságait. Elegendő például utalni arra. hogy pártiskoláink olyan funkcionáriusokat képeznek ki, akik egyáltalán nem ismerik a konkrét gazdálkodás alapjait. Át kell építeni a káderek pártiskolai oktatását, mégpedig úgy, hogy a hallgatók a marxista-leninista elmélet beható tanulása mellett elsajátítsák a termelési alapismereteket is. a pártfőiskolák hallgatói pedig a felsőfokú marxista oktatás mellett gyakorlati ismereteket is szerezzenek technikumi színvonalon az ipar vagy a mezőgazdaság valamelvik ágában. Sok pártszerv tevékenységében feledésbe merült a pártnak az a követelménve, hogy a régi káderek helyes felhasználása mellett bátran kell vezető őrhelyekre állítani a munkában bevált fiatal pártmunkásokat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a ténvt sem, hoav számos pártszervnél és szovjetszervnél félénken állítják vezető munkakörbe a nőket. Rendkívül kevés nő van vezető pártmunkán és szov.ietmunkán, egyebek között a pártbizottságok titkárai között. a szovjetek VB-elnökei. ipari vállalatok, kolhozok, gépállomások és szovhozok vezetői között. A káderek kiválasztásában és nevelésében mutatkozó komolv fogyatékosságok következtében, valamint a munka érdekei által meg nem indokolt áthelvezgetések következtében rendkívül nagv a káderhullámzás. A pártszervek gyakran méq formálisan végzik a káderek jó és rossz tulajdonságainak tanulmányozását, sok esetben politikai és szakmai tulajdonságok figyelembevétele nélkül emelnek ki és helyeznek át' pártmunkásokat. A párt előtt álló feladatok sikeres megoldása szempontjából nagy ielentőséqü a kommunisták helves elosztása a népgazdaságban. Rendellenes doloq. hogy a népgazdaság több ágazatában az ott aolgozó kommunisták -jelentős része olyan munkáknál van elfoglalva. amelyek nem függenek óssze közvetlenül a termelés .lönió területeivel. A szénioai3

/ vállaiaiotaäi pél<iéu! mintegy kilencvenezer koínmurrsts van. s földalatti murikat csupán 58 00O dolgozik. Mezőqazdasáfii vidékeken több mint hárommillió párttag és tagjelölt lakik, de e számnak alig fele doiaozik közvetlenül kolhozokban, gépállomásokon és szovhozokban. A helyi pártszervek szervezési pártmunkájában komolv mulasztás az. hogy csökkentették figyelmüket a párt növekedésének szabályozása, különösen a párt munkásmagvának növelése iránt. Határozottabban kell törekedni a kommunista pártba eavéni kiválasztás alapján felvételre kerülő, különösen a vezető szakmákhoz tartozó élmunkások. kiváló kolhozparasztok és a szoviet értelmiség leqjobbiai minőségi összetételének minden eszközzel való iavítására. A munkások és až alkalmazottak millióinak nevelésében és képzésében, alkotó erőinek a termelés föllendítéséért és tökéletesítéséért folvó harcra való mozgósításában, a dolgozók anvaqi jólétének és kulturáltságának, valamint műszaki színvonalának emelésében nagy szerep vár a szovjet szakszervezetekre. A szakszervezetek munkájának színvonala azonban szembeszökően elmarad az élet követelményeitől. a part kitűzte feladatoktól. A legfontosabb, aminek szakszervezeti szerveink — köztük a Szakszervezetek Országos Központi Tanácsa is — híján vannak: a harcosság. az alkotó tűz. a szabatosság, az elvhűség és a kezdeményezés a sarkalatos, létfontosságú kérdések felvetésében, akár a munka termelékenységének fokozását szolgáló intézkedésekről, akár — mondjuk — a bérkérdésekről, a lakásépítésről, vagy a munkások és az alkalmazottak szociális szükségleteinek kielégítéséről van szó. A vállalatoknál, mint tudjuk, kollektív szerződéseket kötnek. A szerződéseket lépten-nyomon megszegik. a szakszervezetek pedig hallgatnak. mintha minden rendben volna. Egyáltalán, meg kell mondani, hogv a szakszervezetek már nem vitáznak a gazdasági vezetőkkel, csend és béke honol köztük. Pedig az üqv érdekében nem kellene félni attól, hogy megromlanak a kapcsolatok. Néha egy alapos vita is hasznos. El kel! érni. hogv a szakszervezetek a munkások és az alkalmazottak milliós tömegei számára valóban az igazoatás és a gazdasáqi vezetés lenini iskolái, a kommunizmus iskolái legyenek. Teljesen nyilvánvaló, hoov ehhez a pártnak jobban kell qvakorlatilaq seqítenie a szakszervezetek munkáját. A szakszervezeteknek a mostaninál io'oban föl kell használniuk a termelési értekezleteket a gazdasáqi aktívákat és a termelés irányításában való munkásrészvétel eovéb formánt. Az ország tarsadalmi életében fontos helvet tölt be dicső lenini Komszomolunk. Soraiban több mint 18 millió ifjú és lány foq össze, s a Komszomol tevékenven részt vesz a qazdasáqi és a kulturális építésben, segít a pártnak az ifjúság kommunista szellemű nevelésében. A Komszomol -szervezetek tevékenvséqében. különösen es zme i -nevelőmun ká jukb an nagy foovatékossáqok vannak. A Komszomolszervezetek helyenként nem tudják bekapcsolni a fiatalokat a gyakorlati munkába, az élő szervezeti munkát határozatokkal, ünneoélvesdivel és hűhóval helyettesítik. Hoov ezek a fogva tékossáqok megszűnjenek, elsősorban mea kell javítani a Komszomol oártirányítását. mert ez ereiének és alkotó aktivitásának fő forrása. A párt szervező munkájának további iavitása véqett néhánv. az élet diktálta részleges módosítást kell véqrehaitani az SZKP szervezeti szabályzatán. A tapasztalat azt mutatta, hoqv a szervezeti szabályzat eqyes rendelkezései nem felelnek meo a oártélet kialakult szabályainak. A területi bizottsáqokban. a határterületi bizottságokban. a szövetséges köztársasáqok kommunista pártjainak köznonti blzottsáqaiban. valamint a párt eqves kerületi és városi bizottsáqaiban a szervezeti szabályzatban előírt 3 titkár helyett mostanában 4—5 titkár működik. A Pártszervezetek javaslatainak meqfelelően módosítottuk a oártbizottsáqok üléseinek a szervezeti szabályzatban meqszabott időpontjait. Ezt kifeiezésre kell juttatni az SZKP szervezeti szabályzatában. A helyi oártszervek jogosan vetik fel a kérdést, hoov a pártértekezletek szervezeti szabályzatában előírt időpontjait módosítani kell. Célszerű kimondani, hoqv a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusát, a határterületi, területi, körzeti és (a kerületi beosztású városokban) városi pártértekezleteket két évenként hívják össze. A területi beosztású szövetséges köztársaságok ("Ukrajna. Bielorusszia. Kazahsztán. Uzbekisztán) kommunista pártjainak kongresszusait négv évenként lehet megtartani. A múlt kongresszuson az SZKP Központi Bizottsáqa mellett működő Pártellenőrző Bizottságot olvan Pártellenőrző Bizottsággá alakítottuk át. amelyet feljogosítottunk arra. hogv a köztársaságokban. a határterületeken és a területeken a helvi oártsservektöl független meghatalmazottai leavenek. Az élet megmutatta, hogv a meghatalmazottak intézménvére nincs szükség. A párt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó eqvéb javaslatokkal nem foglalkozom, minthogy tervezetüket minden konqresszusi küldött megkapta. Mindennapi munkánkban szigorúbban kel! üovelni rá. hogy minden pártszervezet. minden kommunista eleget tegyen a szervezeti szabályzat követelménveinek. A szervezeti szabályzat megtartása az egész pártszervezési és pártpolitikai munka föllendítésének döntő feltétele. 3. Az ideológiai munka kérdései Elvtársak! A kommunisták és az összes dolgozók marxista-leninista nevelése, a forradalmi elmélet alkotó továbbfejlesztése sikeres haladásunk döntő feltétele. A központi bizottság a jelentésbe foglalt időszak folyamán számos intézkedést tett az ideológiai munka megjavítására A marxizmus-leniniznius klasszikus műveiből sokkal többet adtak ki Megjelentek Marx és Engels összes Művei 30 kötetes második kiadásának első kötetei. Alig hogy befejeződött Lenin Müveinek 35 kötetes negyedik kiadása, új kiadásban megjelent Vlagyimir lljicsnek, a kommunista párt és a szovjet állam nagy alapítójának és vezérének életrajza. A marxizmus-leninizmus (Folytatás a 12.oldalon.') 0 J s z ô 1956. február 17. 11