Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-17 / 48. szám, péntek

A Központi Bizottság beszámolója az SZKP XX. kongresszusán (Folytatás a 10. oldalról.) Éles bírálatot kaptak azok a pártmun­kás-ok. akik továbbra is megkísérlik „általában" qazdasáqi feladatokat han­goztató fecseqéssel és aktaiqvártással felcserélni a dolqok alapos ismeretét, és az élö szervező munkát. A vezető beosztásból leváltottak iónéhánv mai „mitrofanuskát", aki jobbnak látta, hoav félreálljon az iqazi munkától. A helyi oártszervek a véqrehaitott Intézkedések eredményeképpen némd­Ieq m:q javították az ipari és a me­zőqazdasáqi termelés legfontosabb te­rületein végzett szervező munkájukat. Gazdasági vezetőmunkájukben több a hozzáértés, a konkrétság és az opera­tivitás. Sainos. sok pártszervezetben méq ma is ostoba módon szembeállítják a pártpolitikai munkát a qazdasáoival. Itt-ott méa találunk olyan — enge­delemmel szólva — „pártmunkásokat", akik úgy vélik, hoav más a pártmunka és más a qazdasáqi és a szovietmun­ka. Az ilven ..funkcionáriusok" még panaszkodnak is. hogy elszakítják az úqvnevezett „tiszta pártmunkától" és arra kényszerítik őket. hoqv megis­merkedjenek a aazdasáqaal. a tech­nikával. az agrotechnikával és tanul­mányozzák a termelést. A pártmunka feladatainak ilyen fel­fogása gyökerében hibás és ártalmas. A Szovietunió Kommunista Pártja uralkodó párt és mindaz, ami szoviet hazánkban történik, az eqész párt és minden egyes kommunista létérdeke. A kommunistának nincs icqa ahhoz, hoqv kívülálló megfiqvelö maradion. Ezért követeli a párt a pártkáderek­től. hogy ne különítsék el a pártmun­kát a gazdaságitól, hogv konkrétan és hozzáértéssel irányítsák a qazdasáqot. Ez természetesen nem jelenti a párt­szervezetek funkcióinak valamiféle összevegyítését a gazdasági szerveze­tek funkcióival, vagv pedig a gazda­sági szervek felcserélését a oártszer­vekkel. Az ilven felcserélés a személyi felelősség meqszűnését. felelőtlensé­get okozna. Arról van szó. hogy a pártmunkát a tömegek szervezésére és nevelésére, a gazdasági irányítás megjavítására, a szocialista qazdasáa szüntelen fejlesztésére, a szoviet nép anvaqi ellátottsáqának javítására és kultúrájának emelésére kell összpon­tosítani. Minden irányban tökéletesíteni kell a pártapparátust, hoqv a szervezési munkát a párt feladatainak színvona­lára emelhessük. Ez az apparátus je­lenleg méa nehézkes. A pártappará­t'js tevékenvséqében még sok a for­malizmus. amelv ártalmas mindenfaj­ta ügvre. de különösen tűrhetetlen ott. 'ah: ľ emberekkel foglalkoznak. A párt. ooarátusfcan helyet foglaló szak­képzett emberek qvakran nem annyi­ra a szervezeti munkával foqlalkoz­nak. mint a leqkü'önbözöbb kimutatá­sok. statisztikai adatok és jelentések összegyűjtésével, amelyeket sokszor teljességgel nélkülözni lehetne. Iqv az a-poarátus sokszor fölösleqes munkát végez. A pártszervező munkájában a leg­fontosabb a tömegek körében véqzett munka, a tömegek meqszervezése a párt kitűzte gazdasági-politikai fel­adatok valóraváltásáért folytatott harcra. Nem szabad tovább megtűrni azt. hoqv a pártaoparátus sok dolqo­zóia nem tartózkodik állandóan a tö­meqek sűrűiében, hanem bezárkózik az irodákba, határozatokat ovárt. s közben az élet elmeqv mellette. Ezzel kapcsolatban újból és újból szólni kell a kolhozok iránvításáról. A párt és a kormány a mezőgazda­sáa rohamos fejlődésének minden anvaqi és szervezési feltételét meqte­remtette.\ Ezer és ezer régebben le­maradó kolhoz rövid idő alatt az élen­járók közé került. De sok kolhoz fej­lesztése lassabban meqv. mint aho­avan kelle"e. Ha például a mezöqaz­dasáanak olyan ágát vesszük, mint az állattenyésztés, úov azt láthattuk, hogv minden kerületben vannak kol­hozok. amelyek nagy sikereket értek el az állattenyésztés fejlesztésében; egv év alatt két-háromszorosára nö­velték a hús-, a teihozamot. Ugyan­akkor e kolhozok szomszédságában avakran vannak elmaradó gazdasáqok igen avenqe qazdasáqi mutatókkal. I Mi akadályoz bennünket abban, hoqv maradéktalanul kihasználjuk a mező­gazdaság tartalékait, s a többi közt az állattenyésztés fejlődésének tarta­lékait? A fő ok szervező munkánk qyengesége. A qvenge irányítás meq,mutatkozik abban, hogv sok kerületi funkcioná­rius nem foglalkozik konkrétan az eove6 kolhozokkal, formálisan és hoz­záértés nélkül irányítja a kolhozokat. Az ilyenek avakran szem elől tévesz­tik a döntő kérdéseket: nem gondos­kodnak külön-külön minden aazdasáa fejlődésének helves meqszervezéséről. méq mindig avengén végzik az embe­rek meqszervezésének munkáiát. Ia.v aztán avakran az a helvzet alakul ki. hogy az új hajtásai maguktól, ma­mikra haavatva törnek utat. Vajon norrr*''s ez? Nem. kötelességed, hoqv tan^'^'ivozd az éleniáró módszer lé­nyedét és aztán elinduli a lemaradó kolhozba, brigádhoz és mindent meq­teqvél. hoqv meqhonosítsd a termelés­ben ezt az élenjáró módszert, e mód­szer példáján megmutasd a kolhozpa­rasztoknak. hogyan kell helyesen vé­gezni a munkát. Ez a legfontosabb az irányításban. Még sok olyan munkatárs van ve­zető beosztásban, akit az „elfoglalt semmittevők" kategóriájába sorolha­tunk. Az ilyenek első pillantásra igen tevékenyek, s valóban sokat dolgoz­nak, de munkájuknak nincs értelme. Üléseznek a , .harmadik kakasszóig", aztán kirohannak a kolhozokba, össze­szidják a lemaradókat, értekezleteket hívnak össze és általánosságokban mozgó, rendszerint előre megírott be­szédeket mondanak, felszólítják az egybegyűlteket, hogy „tegyék le a vizsgát", „győzzenek le minden ne­hézséget", „hajtsanak végre fordula­tot", „igazolják a bizalmat" stb. Bár­mennyire sürög-forog is az ilyen ve­zető, az év végén kiderül, hogy a helyzet nem javult. Ahogyan mondani szokták, az illető „kibújt a bőréből, mégsem haladt". (Élénkség a terem­ben.) Nagy baj az is, hogy sok párt- és szovjetfunkcionárius gyakorlati tevé­kenységében meggyökeresedett a vál­lalt kötelezettségek felelőtlen kezeié* se. Ha ellenőrizzük, hogyan teljesítik egyes területek, kerületek, kolhozok vagy szovhozok szocialista vállalásai­kat, nagy eltérést tapasztalhatunk a szavak és a tettek között. De ellen­őrzik-e egyáltalában a vállalások tel­jesítését? Nem. Általában véve nem ellenőrzik. Senki sem felelős sem anyagilag, sem erkölcsileg a vállalá­sok nem teljesítéséért. Meg kell mondanom, hogy sajtónk és rádiónk megdicséri azokat, akik nagy vállalásokat tesznek, de elhall­gatja, ha a vállalásokat nem teljesí­tik. még ha ahhoz meg is volt minden feltétel. El kell érnünk, hogy az embe­rek fokozottabban érezzék felelőssé­güket vállalásaik teljesítéséért. Ha va­laki szavát adja, tartsa meg bármi áron. Ahogy a szólásmondás tartja: „Az ígéret szép sraó, ha megtartják, úgy jó." A mondottakból az következik, hogy komolyan meg kell javítanunk a szer­vezeti munkát, különösen a kerüle­tekben, gondosan figyelemmel kell kí­sérnünk a káderek munkáját, a ká­derek fejlődését, segítenünk kell őket a szervezeti tömegmunka művészeté­nek elsajátításában. Pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított a párt- és szovjetfunk­cionáriusok kerületi láncszemének, mert sokban ott dől el a párt- és kormányirányelvek végrehajtásának sorsa. Annak a nagy munkának az eredményeként, amelyet pártunk vég­zett a kerületekben, sok kitűnő káder, igazi jő tömegszervező és ve­zető nőtt fel. De látnunk kel! azt is, hogv sok kerületben a kerületi szer­vezetek munkájának színvonala ko­rántsem felel meg napjaink követelmé­nyeinek. Annakidején helyesen állapítottuk meg, hogy gyengék a gépállomások káderei és a kolhozok vezető káderei. Pártunk megerősítette ezeket a lánc­szemeket, de persze, nem olyan mér­tékben, hogv megelégedhessünk a már elért eredményekkel; tovább kell folvtatnunk ezt a munkát. Jelenleg azonban a káderek gyengesége legjob­ban a kerületi láncszemekben mutat­kozik — a kerületi pártbizottságokban, a kerületi szovjetek végrehajtó bizott­ságaiban: gyenge a kerületi pártbizott­ságok szervező munkája. Ma. amikor a mezőgazdaság fellen­dítése terén óriási feladatok előtt áll országunk, rendkívül nagy jelentősé­gű a kerületi szervezetek megerősí­tése tapasztalt és tehetséges káde­rekkel. Mert hiszen a kerületi funk­cionáriusok közvetlenül a falusi alap­szervezetekben, a gépállomásokon, a kolhozokban és a szovhozokban dol­goznak, és ők szervezik meg az anvaqi értékeket megteremtő embereket. Kö­vetkezésképpen az egész ügy sikere sokban az ő tevékenységükön múlik. El kell érnünk, hogy a kerületi párt­bizottságokban, a kerületi szovjetek végrehajtó bizottságaiban jól képzett kommunisták, energikus, a termelés.­hez értő tömegszervezők kerüljenek vezető munkára. A kerületi szervek vezetői a mezőgazdaság Ismerete nél­kül nem képesek végrehajtani az előt­tük álló feladatokat, enélkül pedig nem lesz tekintélyük a kolhoztagok, valamint a gépállomások és a szovho­zok dolgozói előtt. A gazdasági építés párttnunkánk egyik fontos oldala. A vezető párt­munkások tevékenységét elsősorban a gazdaság fejlesztésében elért ered­ményeik alapján kell megítélnünk, lé­vén felelősek a gazdasági sikerekért. Azok a vezetők, akik ezt nem akar­ják megérteni, nem alkalmasak arra, hogy vezessék a gazdaság fellendíté­séért folytatott harcot: időben le keli váltanunk őket. mint a pártmunkához nem eléggé képzett embereket. To­vább kell dolgoznunk azon, hogy a kerületi szervezeteket megerősítsük vezető káderekkel, egyrészt a kolho­zokban és szovhozokban felnőtt helyi funkcionáriusok kiemelése útján, más­részt azon az úton, hogy a városok­ból és az ipari központokból vonunk be embereket a kerületi munkába. Nyilvánvalóan rá kell térnünk arra, elvtársak, hogy anyagilag is fokozot­tan felelőssé tegyük a vezetőket a reájuk bízott ügyért, oda kell hat­nunk. hogy fizetésük bizonyos mér­tékig az elért eredményektől' függ­jön. Ha teljesítik, vagy túlteljesítik a tervet, emelkedjék a keresetük, ha nem teljesítik, csökkenjen. Azt mond­hatják erre egyesek, hogy hát párt­munkásokra vonatkozóan nem szabad ilyen bérezési elvet megállapítani, mert a pártmunkások pártszervezési munkával, ideológiai munkával hiva­tottak foglalkozni, s ez a munka nincs közvetlen kapcsolatban a gazdasági tevékenység eredményeivel. De hát mondhatjuk-e, hogy eredményes a pártszervezési munka, ha nem befo­lyásolja jó irányban a termelést? Ha a pártszervezési munkát és az ideoló­giai munkát a termelés megjavításának feladataitól elszakítva végezzük, akkor ez a munka üres járaton halad. A pártszervezési munkának nem­csak a falusi, hanem a városi párt­szervezetekben is .vannak hiányossá­gai. Igaz. hogy az iparban egészében véve jobb a helyzet De ott is nem kevés elmaradó iparág és vállalat van az élenjárók mellett. Az elmaradás egyik oka az, hogy az ilyen vállalatok pártszervezetei nem harcolnak ener­gikusan az újért, a haladóért, nem ta­núsítanak igazi engesztelhetetlenséget az elmaradottsággal és a rutinnal szemben. A pártszervezési munka színvonala óriási mértékben függ attól, mennyire felelrjek rr->g formái a pártszerveze­tek előtt álló feladatoknak. Ebből kö­vetkezőleg fáradhatatlanul tökélete­síteni kell a pártszervek munkamód­-zereit és felépítését, hozzá kell ido­mítani ezeket a megváltozott helyzet körülményeihez. Ez neme" 1-- a helyi pártszervezetekre vonatkozik, hanem az SZKP Központi Bizottságára is. Az eltelt időszakban számos intéz­kedést tettün'- hoqy a pártszerveket átszervezzük és káderekkel erősítsük meq. A központi bizottság, hogv meaiavítsa a falusi pártszervezési munkát, szüksénesnek nyilvánította a mezőgazJasá"i kerületi pártbizottsá­gok átszervezését. Instruktor-csopor­tokat alakítottak, amelyeknek vezetói a kerületi pártbizottságok gépállomás­üqyi titkárai. Ez azzal a számítással történt, hogv ha a kerületi pártbizott­ság qépállomásügyi titkárának és in­struktorainak kolhozok meghatározott csoportjára vonatkozóan megadott konk rét feladatai lesznek a politikai párt­munka meqszervezését illetően, ez hozzá fog járulni a kolhozok munká­jának meqjavulásához. Következés­képpen szükséges volt az ilven át­szervezés. Az átszervezés során azonban nem mindenütt értek el pozitív eredmé­nyeket. Mi -nnek az oka ? Egyesek abban látják ennek okát, hogy — úgvmond. —, amikor megalapították a qépállomásügvi kerületi titkár in­tézményét és létrehozták az instruk­tor-csoportokat. a kerületi pártbizott­ság első titkára mintegy kiszorult a qépállomások és kolhozok irányításá­ból s ennek folytán mintegy qyen­gült a kerületben a mezőgazdaság általános irányítása. így azonban azok az emberek beszélnek, akik sze­retnének visszatérni a vezetés régi módszereihez, amikor a falusi párt­munkában a személves felelősség hiánya nagymérvű volt. A kerületi pártbizottságok és első titkáraik, a gépállomásügvi titkárok és inštruktorov munkájának helyes irányításával kivívhatják a szervezeti tömeamunka meg.javulását a kolho­zokban. És ho! az átszervezést he­lyesen hajtották végre, ott ez po­zitívan hatott ki. az üqvek meojavul­tak. Hoqv a mezőgazdasági kerületek pártbizottságainak átszervezése nem mindenütt járt naov eredményekkel, annak fő oka az. hogv számos kerü­letben a kerületi pártbizottság gépál­lomásügvi titkárainak és instruktorai­nak olvan pártmunkásokat tettek mea. akik szakmai és politikai ké­pességeiknél foeva n»m feleltek meg a kerületi pártbizottságod qépállomás­ügvi titkáraival és instruktoraival szemben támasztott követelmények­nek: a qvakorlatban gyengéknek bi­zonyultak. Eaves elvtársak azt mondják, hoov úira át kell szervezni a kerületi párt­bizottsáaokat. Ezt méa meq kell aondolni. Nekünk úq" tűnik, hogy aliqha volna célszerű az újabb át­szervezés. Jobb. ha a káderek meg­erősítése útián haladunk, s ott, ahol erre szükséo van, az emberekkel bán­ni tudó. jó szervevöket választunk ki kerületi párttitkároknak. Afelé kell haladnunk, hoqv a pártvezetés tovább kő7eledíen a termeléshez oly­nóH^- hogv f"—- ' s^-ts)!anul felszá­moljuk az e«- felelősséa hiánvát a oártmunkában. A központi bizottság úgy véli, meg­érlelődött annak szükségessége, hogy komolyan javítsák az OSZSZSZK te­rületeinek és határterületeinek párt­vezetését. Hiszen az OSZSZSZK ke­retében 7Í> határterület, terület és autonóm köztársaság tartozik, ame­lyek mindegyike sajátos feltételekkel és adottságokkal rendelkezik. Az OSZSZSZK területeinek, határterüle­teinek és autonóm kö konkrétabb és operatívabb vezetése biztosításához külön köznonti párt­szervre van szükség. A központi bi­zottsáq e célból szükségesnek tartja az SZKP Központi Bizottsága OSZSZSZK-irodájának létrehozását. A szervezési és a politikai párt­munka általános megjavításáért foly­tatott harcban a központi bizottság különös ielentőséget tulajdonít a ká­derek kiválasztásának és elosztásá­nak, jobb eszmei megedzésüknek és tárgyi szakképzettségük emelésének. A párt büszke lehet arra, hogy nagy­számú kádert tudott felnevelni, esz­meileg nevelni és megedzeni a sok­oldalú pártmunkára, állami és gaz­dasági munkára. De helvtelen volna nem látni a ká­dermunka komolv hibáit és fogyaté­kosságait. Elegendő például utalni arra. hogy pártiskoláink olyan funk­cionáriusokat képeznek ki, akik egy­általán nem ismerik a konkrét gaz­dálkodás alapjait. Át kell építeni a káderek pártiskolai oktatását, még­pedig úgy, hogy a hallgatók a mar­xista-leninista elmélet beható tanu­lása mellett elsajátítsák a termelési alapismereteket is. a pártfőiskolák hallgatói pedig a felsőfokú marxista oktatás mellett gyakorlati ismereteket is szerezzenek technikumi színvonalon az ipar vagy a mezőgazdaság valame­lvik ágában. Sok pártszerv tevékenységében fele­désbe merült a pártnak az a követel­ménve, hogy a régi káderek helyes felhasználása mellett bátran kell ve­zető őrhelyekre állítani a munkában bevált fiatal pártmunkásokat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a ténvt sem, hoav számos párt­szervnél és szovjetszervnél félénken állítják vezető munkakörbe a nőket. Rendkívül kevés nő van vezető párt­munkán és szov.ietmunkán, egyebek között a pártbizottságok titkárai kö­zött. a szovjetek VB-elnökei. ipari vállalatok, kolhozok, gépállomások és szovhozok vezetői között. A káderek kiválasztásában és ne­velésében mutatkozó komolv fogyaté­kosságok következtében, valamint a munka érdekei által meg nem indo­kolt áthelvezgetések következtében rendkívül nagv a káderhullámzás. A pártszervek gyakran méq formálisan végzik a káderek jó és rossz tulaj­donságainak tanulmányozását, sok esetben politikai és szakmai tulajdon­ságok figyelembevétele nélkül emel­nek ki és helyeznek át' pártmunká­sokat. A párt előtt álló feladatok sikeres megoldása szempontjából nagy ielen­tőséqü a kommunisták helves elosztá­sa a népgazdaságban. Rendellenes do­loq. hogy a népgazdaság több ágaza­tában az ott aolgozó kommunisták -je­lentős része olyan munkáknál van el­foglalva. amelyek nem függenek óssze közvetlenül a termelés .lönió terüle­teivel. A szénioai3 / vállaiaiotaäi pél­<iéu! mintegy kilencvenezer koínmu­rrsts van. s földalatti murikat csupán 58 00O dolgozik. Mezőqazdasáfii vidéke­ken több mint hárommillió párttag és tagjelölt lakik, de e számnak alig fele doiaozik közvetlenül kolhozokban, gép­állomásokon és szovhozokban. A helyi pártszervek szervezési párt­munkájában komolv mulasztás az. hogy csökkentették figyelmüket a párt növekedésének szabályozása, különösen a párt munkásmagvának növelése iránt. Határozottabban kell törekedni a kom­munista pártba eavéni kiválasztás alapján felvételre kerülő, különösen a vezető szakmákhoz tartozó élmun­kások. kiváló kolhozparasztok és a szoviet értelmiség leqjobbiai minőségi összetételének minden eszközzel való iavítására. A munkások és až alkalmazottak millióinak nevelésében és képzésében, alkotó erőinek a termelés föllendí­téséért és tökéletesítéséért folvó harc­ra való mozgósításában, a dolgozók anvaqi jólétének és kulturáltságának, valamint műszaki színvonalának eme­lésében nagy szerep vár a szovjet szakszervezetekre. A szakszervezetek munkájának színvonala azonban szem­beszökően elmarad az élet követelmé­nyeitől. a part kitűzte feladatoktól. A legfontosabb, aminek szakszervezeti szerveink — köztük a Szakszervezetek Országos Központi Tanácsa is — híján vannak: a harcosság. az alkotó tűz. a szabatosság, az elvhűség és a kezde­ményezés a sarkalatos, létfontosságú kérdések felvetésében, akár a munka termelékenységének fokozását szolgá­ló intézkedésekről, akár — mondjuk — a bérkérdésekről, a lakásépítésről, vagy a munkások és az alkalmazottak szociális szükségleteinek kielégítéséről van szó. A vállalatoknál, mint tudjuk, kollektív szerződéseket kötnek. A szerződéseket lépten-nyomon megsze­gik. a szakszervezetek pedig hallgat­nak. mintha minden rendben volna. Egyáltalán, meg kell mondani, hogv a szakszervezetek már nem vitáznak a gazdasági vezetőkkel, csend és béke honol köztük. Pedig az üqv érdekében nem kellene félni attól, hogy meg­romlanak a kapcsolatok. Néha egy alapos vita is hasznos. El kel! érni. hogv a szakszervezetek a munkások és az alkalmazottak mil­liós tömegei számára valóban az igaz­oatás és a gazdasáqi vezetés lenini iskolái, a kommunizmus iskolái legye­nek. Teljesen nyilvánvaló, hoov ehhez a pártnak jobban kell qvakorlatilaq seqítenie a szakszervezetek munkáját. A szakszervezeteknek a mostaninál io'oban föl kell használniuk a terme­lési értekezleteket a gazdasáqi aktí­vákat és a termelés irányításában va­ló munkásrészvétel eovéb formánt. Az ország tarsadalmi életében fon­tos helvet tölt be dicső lenini Kom­szomolunk. Soraiban több mint 18 millió ifjú és lány foq össze, s a Kom­szomol tevékenven részt vesz a qaz­dasáqi és a kulturális építésben, segít a pártnak az ifjúság kommunista szel­lemű nevelésében. A Komszomol -szer­vezetek tevékenvséqében. különösen es zme i -nevelőmun ká jukb an nagy fo­ovatékossáqok vannak. A Komszomol­szervezetek helyenként nem tudják bekapcsolni a fiatalokat a gyakorlati munkába, az élő szervezeti munkát határozatokkal, ünneoélvesdivel és hű­hóval helyettesítik. Hoov ezek a fo­gva tékossáqok megszűnjenek, elsősor­ban mea kell javítani a Komszomol oártirányítását. mert ez ereiének és alkotó aktivitásának fő forrása. A párt szervező munkájának továb­bi iavitása véqett néhánv. az élet dik­tálta részleges módosítást kell véqre­haitani az SZKP szervezeti szabály­zatán. A tapasztalat azt mutatta, hoqv a szervezeti szabályzat eqyes rendel­kezései nem felelnek meo a oártélet kialakult szabályainak. A területi bi­zottsáqokban. a határterületi bizott­ságokban. a szövetséges köztársasáqok kommunista pártjainak köznonti bl­zottsáqaiban. valamint a párt eqves kerületi és városi bizottsáqaiban a szervezeti szabályzatban előírt 3 tit­kár helyett mostanában 4—5 titkár működik. A Pártszervezetek javasla­tainak meqfelelően módosítottuk a oártbizottsáqok üléseinek a szerveze­ti szabályzatban meqszabott időpont­jait. Ezt kifeiezésre kell juttatni az SZKP szervezeti szabályzatában. A he­lyi oártszervek jogosan vetik fel a kérdést, hoov a pártértekezletek szer­vezeti szabályzatában előírt időpontjait módosítani kell. Célszerű kimondani, hoqv a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusát, a határterületi, területi, körzeti és (a kerületi beosztású városokban) városi pártértekezleteket két évenként hív­ják össze. A területi beosztású szö­vetséges köztársaságok ("Ukrajna. Bie­lorusszia. Kazahsztán. Uzbekisztán) kommunista pártjainak kongresszusait négv évenként lehet megtartani. A múlt kongresszuson az SZKP Köz­ponti Bizottsáqa mellett működő Párt­ellenőrző Bizottságot olvan Pártellen­őrző Bizottsággá alakítottuk át. ame­lyet feljogosítottunk arra. hogv a köz­társaságokban. a határterületeken és a területeken a helvi oártsservektöl független meghatalmazottai leavenek. Az élet megmutatta, hogv a megha­talmazottak intézménvére nincs szük­ség. A párt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó eqvéb javas­latokkal nem foglalkozom, minthogy tervezetüket minden konqresszusi kül­dött megkapta. Mindennapi munkánkban szigorúbban kel! üovelni rá. hogy minden párt­szervezet. minden kommunista eleget tegyen a szervezeti szabályzat köve­telménveinek. A szervezeti szabályzat megtartása az egész pártszervezési és pártpolitikai munka föllendítésé­nek döntő feltétele. 3. Az ideológiai munka kérdései Elvtársak! A kommunisták és az összes dolgozók marxista-leninista ne­velése, a forradalmi elmélet alkotó továbbfejlesztése sikeres haladásunk döntő feltétele. A központi bizottság a jelentésbe foglalt időszak folyamán számos in­tézkedést tett az ideológiai munka megjavítására A marxizmus-leniniz­nius klasszikus műveiből sokkal töb­bet adtak ki Megjelentek Marx és Engels összes Művei 30 kötetes má­sodik kiadásának első kötetei. Alig hogy befejeződött Lenin Müveinek 35 kötetes negyedik kiadása, új kia­dásban megjelent Vlagyimir lljicsnek, a kommunista párt és a szovjet ál­lam nagy alapítójának és vezérének életrajza. A marxizmus-leninizmus (Folytatás a 12.oldalon.') 0 J s z ô 1956. február 17. 11

Next

/
Thumbnails
Contents