Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-16 / 47. szám, csütörtök

i Csehszlovák Köztársaság 1955. évi népgazdaságfejlesztési állami terve teljesítésének eredményei s a 4. oldalról.5 1954-es évvel szemben csaknem 700 ezer átlaghektárral emelkedett. Jóllehet a GTÁ-nak a mezei munkák terén vállalti terve az 1954. évi tervvel szemben lényegesen magasabb volt és a kedvezőtlen időjárás következtében a gép- és traktorállomások gyakran nagyon nehéz körülmények között dolgoztak, a mezei munkák egész évi tervét 100,6 százalékra teljesítették. Ebből a tavaszi munkák tervét 103,3 százalékra, az aratási és őszi munkák tervét 99,5 százalékra. A kultivációs munkák terjedelme az 1954-es évvel szemben 126 százalékkal volt nagyobb. A kombájnok segítségével történő termésbetakarítás a gabonaféléknél 37 százalékkal és a lennél 55 százalékkal volt magasabb. A gabonafélék betakarításánál, amelyet a GTÁ-k kévekötőgépekkel és kombájnokkal végezték, a munkák 25 százalékát 1955ben kombájnokkal végezték el. A GTÄ-k gépállományának kihasználása még mindig nem kielégítő, a GTÄ-k munkájának részesedése az összes munkák terjedelmében nem felel meg a GTÄ-k technikai és káderbeli felszerelésének. A mezei munkákon kívül a GTÄ-k kovács és patkolómunkákat végeztek az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára és 202 traktorállomás berendezkedett szerelési munkákra, az istállómunkák gépeinek javítására és karbantartására. Az állattenyésztési termelésben az 1955-ös évben jő eredményeket értünk el. A takarmányalapot 1955-ben jobban biztosítottuk, mint az előző években, mégpedig a nedvdúá és magvas takarmánytermés nagyobb méretű begyűjtésével, a fokozott silózással és behozatallal. A gazdasági állatállományok tervét a szarvasmarhánál 101 százalékra, a sertésnél 113 százalékra teljesítettük. A szarvasmarhaállomány 52 ezer darabbal növekedett, emellett azonban a tehénállomány alacsony és nem éri el a tervezett magasságot. A tehenek hasznossága azonban az 1955-ös év folyamán megjavult, mert a 100 tehéntől felnevelt, borjak száma 7,3 százalékkal, a tejhozam pedig 8,9 százalékkal emelkedett az 1954-es évvel szemben. A borjak elhullása 6,5 százalékkal csökkent, a szarvasmarha átlagos élősúlya 20,4 kg-mal emelkedett. Az 1954-es évvel, szemben a malacok száma 684 ezer darabbal növekedett és jelentősen meghaladja az 1934—38-as évek átlagát. A fokozott begyűjtés és felvásárlás mellett az 1954-es évval szemben növekedett a házi disznóölések száma is, mégpedig 151 ezerrel. Ezzel egyidejűleg 1955-ben lényegesen növekedett az anyadisznók hasznossága, mert az év folyamán 557 ezerrel több malacot választottak el, mint 1954-ben, az egy anyasertésre eső felnevelt malacok száma 4,1 százalékkal növekedett és a malacok elhullása 6 százalékkal csökkent. Ezzel egyidejűleg a vágósertés átlagos élősúlya 2,5 kg-mal növekedett. A tejtermelés 249 millió literrel növekedett, azonban ennek ellenére a tervet csak 97,5 százalékra teljesítettük, a tojáshozcm tervét pedig csak 80 százalékra. A fokozott mezőgazdasági termelés lehetővé tette a mezőgazdasági termékek jobb begyűjtését és felvásárlását is. Az egész begyűjtési és felvásárlási tervet általában jól teljesítettük: a gabonánál 104 százalékra (ebből a búzánál 106 százalékra, a rozsnál 98 százalékra, az árpánál 114 százalékra, a cukorrépánál 100,5 százalékra, a burgonyánál í? száz-'ékra, a húsnál 103 százalékra — ebből a vágósertéseknél 110 százalékra, a vágómarhánál azonban csak 96 százalékra), a tejnél 102 zázalékra. a tojásnál 95 százalékra. Az

#egyes mezőgazdaság termékek begyűjtése és felvásárlása jelentősen emelkedett. Az 1954-es évnél 82 ezer tonnával több . . . búzát 65 ezer tonnával több . . . árpát 455 ?zer tonnával több .cukorrépát 59 ezer tonnával több . . zöldséget 46 ezer tonnával több . vágósertést 170 millió licerre) több . . tejet 63 millió darabbal több . . . tojást adtak be. • Az egyes kerületekben a begyűjtés tervét jobban teljesítettük, mint az előző években. Valamennyi kerület teljesítette a gabonabegyűjtés tervét. 18 kerület teljesítette a vágósertések begyűjtésének tervét, azonban a tej begyűjtésének tervét csupán 10 kerület teljesítette. 1955-ben az összes beadásokban a magasabb árakon való állami felvásárlás része lényegesen nagyobb volt, mint az előző évben. így például a gabona állami felvásárlása 244 százalékkal, a vágósertésé 106 százalékkal, a tejé 80 százalékkal, a tojásé 59 százalékkal növekedett. Ezáltal lényegesen emelkedett a földmüvesszövetkezetek piaci bevétele, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a beadott mezőgazdasági termékekből befolyó jövedelme. A begyűjtési apparátus munkája az 1955-ös évben megjavult. Az egységes földmüvesszövetkezetek és az egyénileg gaídálkodó parasztok túlnyomó része teljesítette beadási feladatait. A mezőgazdasági termelés fokozásában nagy részük van az EFSZ-eknek és az állami gazdaságoknak. Az 1955-ös évben tovább szilárdultak az EFSZ-ek és -a CSKP KB júniusi határozata után gyorsabban fejlődtek. Az év kezdete óta a harmadik és negyedik típusú EFSZ-ek száma 293al növekedett, az EFSZ-ek által megművelt mezőgazdasági földek területe 44 ezer hektárral emelkedett, a tagok száma 26 ezerrel növekedett. A harmadik és negyedik típusú EFSZ-ek az egész mezőgazdasági területnek 27 százalékán és a szántóföldeknek 29 százalékát gazdálkodnak. 1955-ben megjavult az EFSZ-ekben az új agrotechnikai és zootechnikai módszerek alkalmazása, úgyhogy az EFSZ-ek számos növényfajtában jobb hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok és az állatok nagyobbfokú hasznosságát érték el, mint 1954-ben. Ezzel egyidejűleg az EFSZ-ek beruházási felépítése fokozott ütemben . folyt. A munkaegységek értéke az előző évvel szemben emelkedett. Az állami gazdaságok 1955-ben több mint 80 ezer hektár mezőgazdasági földet vettek át. Nagy mértékben alkalmazták az új agrotechnikai módszereket. A gabonafélék 87 százalékát sűrűsorosan vetették el, a cukorrépa 32 százalékát a prosenicei mozgalom elvei alapján termesztették és a burgonya 20 százalékát fészkes módszerrel ültették ki. Az állattenyésztési termelésben lényegesen jobb eredményeket értek el, mint 1954-ben, mert a felnevelt borjak száma 100 tehén után 5 százalékkal emelkedett és a malacok száma 2,3 százalékkal és a teheneknél a legmagasabb átlagos tejhozamot értük el. Általában véve a szocialista mezőgazdasági nagytermelés, amely a mezőgazdasági földek 41,7 százalékát és a szántóföldek 43,1 százalékát foglalja maqába, a haladó agrotechnikai és zootechnikai módszerek fokozott alkalmazásával mind a növénytermesztési, mind pedig az állattenyésztési termelés jobb munkája következtében a mezőgazdasági termelésben jobb eredményeket ér el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. A szocialista szektor beadási terveit jobban teljesítette, mint a magánszektor. 1955-ben az államnak 17 százalékkal több gabonát adott. mint 1954-ben, 10 százalékkal több cukorrépát, 87 százalékkal több repcét, 5 százalékkal több sertéshúst, 9 százalékkal több tejet és 18 százalékkal több tojást. Részaránya az egész gabonabegyűjtésben 46 százalékot, a cukorrépa begyűjtésében 57 százalékot, a ' repce begyűjtésében 75 százalékot, a hús begyűjtésében 47 százalékot, a tejben 43 százalékot, a gyapjúéban 5 százalékot tett ki. Az erdészetben 99 ezer hektárnyi földet fásítottak be és ezáltal a tervet 100,6 százalékra teljesítették. Az újonnan beültetett irtványokon 63 ezer hektárnyi erdőkultúrát gondoztak. A jövő év őszén végzendő fásítás céljaira 29 ezer hektárnyi területet készítettek elő. Az erdészeti alkalmazottak áldozatkész munkája következtében a kormányhatározat által kitűzött határidőn belül nagy mennyiségű gömbfát termeltek ki. 5 968 000 köbméter gömbfát dolgoztak fel, ami 3 477 000 köbméterrel több a múlt évinél. IV. A közlekedés és postaügy fejlődése Az áruszállítás teljes terjedelme 1955-ben az 1954-es évvel szemben több, mint 10 százalékkal emelkedett és a tervet 105 százalékra teljesítették. E fejlődésben legnagyobb része a vasúti szállításnak volt. Az áruszállítás terjedelmének emelkedése a vasúti szállításnál 9,6 százalékot, a ČSAD által végzett szállításoknál 11 százalékot, a folyami szállításoknál 38 százalékot és a légi úton való szállításnál 2 százalékot tett ki. A személyszállítás tervét 5 százalékkal teljesítették túl. Az 1954. évhez viszonyítva a szállított személyek száma 6 százalékkal emelkedett. E növekedésben a legnaavobb emelkedést a ČSAD közúti szállítása mutatta ki. Egy kocsiegység útjának átlagos ideje az 1954-es évvel szemben valamivel megrövidült, azonban az 1955. év folyamán a tervbevett normát nem teljesítették. A kibontakozásban levő nehéztonnás mozgalom az 1954. évhez viszonyítva és a tervvel szemben is a szerelvény átlagos nyerssúlyának emelkedésében mutatkozott. A teherszállító vonatok száma az 1954. évvel szemben majdnem megkétszereződött. A vonatok gazdaságos kihasználásához a többi között hozzájárult az új technika bevezetése a vasúti szállításban, nagyobb teljesítményű mozdonyok üzembehelyezésével és a kocsiparknak nagy teljesítményű egységekkel való kibővítésével. A vasúti kocsik átlagos napi be- és kirakodásának terjedelme is lényegesen emelkedett az 1955. évben, mégpedig mind a tervvel szemben, mind az 1954. évhez viszonyítva. A vasúti kocsik be- és kirakodása , 1955-ben sokkal kiegyenlítettebb volt, mert jelentős mértékben emelkedett a munkaszünet napjaira eső be- és kirakodás. Mindazonáltal fogyatékosságok mutatkoztak a vagónok előállításában a bányák ríszére. Az 1955. évi répakampány időszakában a szállítást sikeresen teljesítették. A szállítás meggyorsítása és a szállítási kapacitás fokozása érdekében 1955-ben befejezték a Torna—Rozsnyói új vasútvonal építését, amelyen megkezdték a forgalom lebonyolítását. Befejezték a Barátsági Vasútvonalat és a Lipt. Mikuláš—Toprád szakasz villamosításit, amelyen már megkezdték a kísérleti közlekedést. A ČSAD 1955-ben a közúti teherszállítást tonnákban 105 százalékra teljesítette. 1955-ben az áruszállítás terjedelme az 1951. évhez viszonyítva 11 százalékkal emelkedett. Az autóbuszközlekedés a személyszállítás tervét 107 százalékra teljesítette és az 1954. évvel szemben 9 százalékkal több személvt szállított. A teljesítmények növekedése mind a teher-, mind a személyszállításban azáltal vált lehetővé, hogv kibővítették az autó- és autóbuszparkot és fokozták a kocsik átlagos teljesítőképességét. A kocsi-ark korszerűsítése és a róla va'ó jobb gondoskodás a javítások százalékának jelentős csökkenésében mutatkozott meg. Az év folyamán 227 vonallal bővült az autóbuszközlekedési hálózat. • 1955. szeptember l-től a Csehszlovák Köztársaság egész területén bevezették a darabküldemények körzeti szállítását. A víziközlekedés terén a terv túlteljesítését a "kedvező haiózási feltételek tették lehetővé. Az áruszállítás tervét 35 százalékkal túlszárnvalták. Ezáltal a teljesítmények az 1954. évhez viszonyítva 38 százalékkal emelkedtek. A légiközlekedés, terén • Prága— Moszkva és Prága—Párizs között _ új vonalakat nyitottunk. A személyszállításban a teljesítményeket fokoztuk és az évi tervet 115 százalékra teljesítettük. A teherszállításban a teljesítményt az 1954. évvel szemben tonnakilométerekben 3$j százalékkal növeltük kiváltképpen az átlagos szállítási távolság jelentős növekedése következtében és ezáltal az évi tervet 1Ö8 százalékra teljesítettük. Az 1955. évben különösen a postai szállítás feladatait teljesítettük terven felül. A postahivatalok hálózatát 122 új postahivatal felállításával bővítettük. Kibővítettük továbbá a rádióleadóállomások hálózatát is. Befejeztük a második televíziós leadóállomás építését Ostraván, ahol 1955. *v végén megkezdték a kísérleti adásokat. További televíziós leadóállomás építését kezdtük meg Bratislavában. A rádióengedélyek tulajdonosainak száma 1954-el szemben 4 százalékkal, több mint 2,8 millióra emelkedett, a televíziós készülékek engedélyeinek száma az 1955. év végén több mint 32 ezer volt. Az év folyamán

1 folytattuk további közséqek és előfizetők bevonását a vezetékes rádióhálózatba. A telefonállomások száma az 1954. évvel szemben 9 százalékkal emelkedett, miáltal a tervet 104 százalékra teljesítettük. 1955-ben folytatódott a mezőnazdásági vállalatok telefonnal való felszerelése. Az évi tervet 117 százalékra teljesítettük. 1955 végéig a gép- és traktorállomások 80 százalékát. az állami gazdaságok 74 százalékát és az egységes földmüvesszövetkezetek 31 százalékát kapcsolták be az állami telefonhálózatba v. Beruházási építkezés 1955-ben a nemzetgazdaság összes ágazataiban a főalapok, a gépek, a berendezések, az épületek és az építkezések további Növekedésére került sor. Egyidejűleg lényegesen emelkedett a főalapok javításának terjedelme, azonban a beruházási énítés tervét a nemzetgazdaságban csak 91 százalékra teljesítették. Az 1954. évvel szemben a nemzetgazdaság új beruházásai megközelítőleo ugyanolyan színvonalon mozogtak, míg a mezőgazdasági beruházások 45 százalékkal, a lakásépítkezések beruházásai 9 százalékkal emelkedtek. Növekedtek továbbá az iskolákra és a kultúrára fordított beruházások is. A beruházási építés tervét általánosságban nem teljesítették, mégpedig az építőmunkák tervének elégtelen teljesítése és a szállítási határidők be nem tartása miatt. A ki nem elégítő helyzet fő okai a beruházási építkezés terén a rossz munkaszervezésben, a munkamulasztásban és a munkaerőhullámzásban, a gépesítő eszközök kihasználatlanságában, az építkezések széttagoltságában és a főalapok lassú ütemű üzembehelyezésében rejlenek. Az 1955. év folyamán a tervekkel és költségvetésekkel jobban biztosították az építkezést, mint az elmúlt évek során. Az objektumok építésének szétszórtsága részben csökkent, főképpen azáltal, hogy az építési munkát összpontosították azon épületek befejezésére, amelyeket 1955-ben üzembe kellett helyezni. A termelési lehetőségek a nemzetgazdasén egves ágazataiban az építés által, kiváltképpen az új termelési kapacitások üzembehelyezése és az edd'—ek kibővítése révén növekedtek. A tüzelőanvaniparban üzembe helyeztek további berendezéseket a kőés barnaszén, elsősorban a lignitbányászat számára, ugyancsak bővítették a koksztermelés teljesítőképességét. Az energetikában a gőz- és vízierőmüvek kapacitása további 565 ezer kilowattal emelkedett. A kohászati iparban további új nagyolvasztót helyeztek üzembe és további berendezések üzembe helyezésével fokozták a termelést. A vegyiipar terén kénsavgyártó és nitroqénműtrágya-gyártó üzemeket építettek. Az építészeti iparban Úi cementgyárban és mészégetőben kezdték- meg a termelést, valamint bővítették a téglagyárak és az előgvártmánv-készítő üzemek teljesítőképességét. A papírgyártó iparban az eddigi papírgyárak bővítésével és új oapírgyár. valamint cellulózegyár üzembehelyezésével növelték a termelést. A gépiparban és a többi iparágakbal további fontos berendezéseket helyeztek üzembe. A nemzetgazdaság egyes ágazataiban a termelés teljesítőképességének kibővítésére több. mint 10 ezer fémmegmunkálóoépet, ebből csaknem "3000 esztergapadot, több mint 3500 fúrógépet szállítottak, amelvek közül jelentős mennyiséget gépiparunk kapott. Üzembe helyeztek 114 gőzmozdonyt, 10 villamosmozdonvt és 2 robbanómotoros mozdonyt. Üzembe helyeztek továbbá 5800 új teherkocsit, 417 személykocsit és 148 motoroskocsit. A víziközlekedés terén új fémcsónakokat helveztek üzembe. A kereskedelemben építkezés útján további raktárterületeket nyertek. A nemzetgazdaság többi ágazatainak építésében is bizonyos sikereket értek el. Üj iskolákat, kórházakat, gyógyközpontokat és a további kulturális és szociális berendezések egész sorát adták át használatra. A lakásépítés tervteljesítése nem volt kielégítő, habár az előző évvel szemben bizonyos javulás mutatkozott. Az év folyamán több, mint 48 ezer lakást építettek, ebből a lakosság magánépítkezése útján 13 200 lakásegységet nyertek. Az állami birtokok, a gép- és traktorál'omások mezőgazdasági építése az 1954. évhez viszonyítva csaknem felényivel növekedett. Az istállók befogadóképességét 9300 darab marha férőhelyével bővítették. Az egységes földművesszövetkezetek beruházási építkezése az 1955. év fo_^ lyamán ugyancsak emelkedett. Az egységes földművesszövetkezetnek 60.000 tehén számára tehénistállókat, 15 000 borjú számára borjúistállókat és neveidéket, 100 000 sertés számára ólakat építettek. Az építkezési és szerelési szervezetek 1955-ben az építési és szerelőmunkák összterjedelmét 97 százalékra teljesítették. A saját munkásokkal végzett munkák terjedelme az 1954. évvel szemben mintegy 4 százalékkal emelkedett. 1955-ben tovább folytatódott až építkezéseken és a szerelőmunkáknál alkalmazott dolgozók kedvezőtlen csökkenése, úgyhogy 1953-hoz viszonyítva a csökkenés 6 százalékot tett ki. A munkatermelékenység az 1954. évvel való összehasonlításban 9 százalékkal emelkedett és a tervbe vett növekedést túlteljesítették. A munkatermelékenység növekedését részben elősegítette a gépesítés kibővítése és az építkezési munkák komplex gépesítése főként a deszkázási és szerelési munkáknál, i A komplex gépesítés fokozása különösen a föld- és betonmunkálatoknál észlelhető. A nehéz építkezési gépek jobb kihasználását a gépesítés kibővítése tette lehetővé. Érvényesültek a haladó építési módszerek is, így pl. az Építészeti Minisztérium 1955-ben a lakásegységek 60 százalékát folyamatos módszerrel kezdte építeni. Sok esetben azonban az év folyamán nem tartották be az építés folytonosságát. Az építési és szerelővállalatok nem szenteltek még elég figyelmet a munka szervezésének az építkezéseken, valamint az építési eljárás irányításának. Ezzel meghiúsították az 1955. évi terv tejesítését, az év folyamán nem sikerült az építészetben lényegesen kiküszöbölni az idénymunkát, nem sikerült az építkezési munkálatokat eayenletesen elosztani. Amíg a javítások és karbantartások tervét az építészeti-szerelési szervezetek túllépték, a beruházási jellegű többi építészeti és szerelőmunkák messze elmaradtak a terv möqött. Az építészeti és szerelőmunkák önköltségei egészben véve az 1954. év színvonalán mozon^ak. VI. A bel- és külkereskedelem fejlődése A kiskereskedelmi forgalom tervét n55-ben 102 százalékra teljesítették. Az 1954. évvel szemben 11 százalékkal több árut ádtak el. Az állami kereskedelmi hálózatban a tervet 102 százalékra. a szövetkezeti hálózatban 105 százalékra és a közös elelmezés tizeméin 100 százalékra teljesítették. Az élelmiszerek eladása (mennyiségi egységekben) az 1954. évhez viszonyítva különösen a következő csoportoknál emelkedett: a hús 4 százalékkal, a húskészítmények 5 százalékkal, a cukor 4 százalékkal, a búzalisztből készült sütemény 10 százalékkal, a vaj 2 százalékkal, a kávé 20 százalékkal, a tea 15 r?ízalékkal, a sör 5 százalékkal és a gyümölcs 15 százalékkal. Az ipari közszükségleti cikkek eladása is jmelkedett az 1954. évvel szemben. Például a lenszövetnél 8 százalékkal, a televíziós készülékeknél 2,3-szeresére, a hűtőszekrényeknél 58 százalékkal, a villanymosógépeknél 64 százalékkal, a motorkerékpároknál 2,2-szeresére, a cementnél 76 százalékkal, a téglánál 41 százalékkal, a bútorberendezésnél 12 százalékkal. a karkötőóráknál 58 százalékkal, a szappannál 8 százalékkal, stb. A mosógépek, a televíziós készülékek és motorkerékpárok, stb. eladásánák magas emelkedése ellenére a fogyasztók keresletét e gyártmányoknál nem elégítettük ki teljesen.' A dolgozók jobb élelmezésének biztosítására a kereskedelmi hálozatot 546 új elárusítóhellyel bővítették. A közös élelmezés üzemeiben a forgalom elérte a tervezett magasságot és az 1954. évvel szemben 9 százalékkal emelkedett. 1955-ben jelentős mértékben emelkedett a külkereskedelem is. Az előző évhez viszonyítva 1955-ben a külkereskedelem forgalma 15 százalékkal növekedett. (Folytatás a 6. oldaloft.7 O J S Z f) 1956. február 16. V