Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-16 / 47. szám, csütörtök

A Csehszlovák Köztársaság 1955. évi népgazdaságfejlesztési állami terve teljesítésének eredményei (Folytatás az 5. oldalról) A gépipari készítmények kivite­lének emelkedése a nyersanyagok nö­vekvő behozatalán kívül lehetővé tet­te a közszükségleti cikkek magasabb behozatalát is. Lényegesen emelked­tek a behozatalból eredő szállítások mezőgazdaságunk számára. így pl. a takarmánybehozatal az előző évhez viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett, a műtrágyák és azok ké­szítéséhez szükséges nyersanyagok behozatala 13 százalékkal növeke­dett. Tovább mélyült a szocialista tábor országaival való gazdasági együtt­működés. Ezen országok a csehszlo­vák külkereskedelemben döntő mér­tékben részesültek, az árucsere 1955-ben tovább nőtt; a kivitelben nagy volt a komplex termelési be­rendezések, mint villanytelepek, cu­korgyárak és egyéb vállalatok beren­dezései kiviteleinek részesedése. Ki­vitelük 26 százalékkal emelkedett. A csehszlovák népgazdaság ez orszá­gokból több nyersanyagot és külön­leges képet kapott. Az ipari fogyasz­tási cikkek behozatala iezen orszá­gokból az előző évvel összehasonlítva megkétszereződött. A szocialista tábor békés törek­vésével összhangban sikerrel fejlőd­tek a gazdasági kapcsolatok a kapi­talista országokkal is. Az előző év­vel való összehasonlításban a for­galom főképp a gazdaságilag elma­radott országokkal való kapcsola­tokban emelkedett. A la oss g anyagi és kulturális színvonalának emelese A lakosság anyagi és kulturális színvonala 1955-ben továbbra is emel­kedett. A nemzeti jövedelem 9 szá­zalékkal nőtt főképp a munkater­melékenység emelkedésével és a ma­aasabb foglalkoztatással is. amely 1955-ben az 1954 évhez viszonyítva több mint 2 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem növekedése 1955-ben lehetővé tette a lakosság személyi fogyasztásának további nö­vekedését, amely az 1954. évhez vi­szonyítva csaknem 10 százalékos emelkedést mutatott Az átlagos bérek és fizetések az egész nemzetgazdaságban 2 száza­lékkal nőttek. Jelentős intézkedés volt a párt és a kormány határozata a dolgozók egyes kategóriái, különö­sen a főiskolai tanárok, az ipariskolai szaktanítók, a vezető orvosok és má­sok bérének és fizetésének emelésé­ről. Még inkább növekedtek a mező­gazdasági lakosság, különösen az EFSZ-ek tagjainak jövedelmei, ki­váltképp a növénytermesztési és az állattenyésztési termelés fejlesztésé­ben elért kedvező eredmények kö­vetkeztében. Az állami kiskereskedelmi árak­nak a pénžreform tóta már negyedik leszállítása, amelyet a kormány és a párt határozatának alapján 1955. áp­rilis 1-én valósítottak meg, a lakos­ságnak több mint 1,3 milliárd koro­na évi megtakarítást jelent. A lakosság jövedelmének emelke­dése és az árak csökkentése a reális bérek és a jövedelem további emel­kedését jelentette. Ez megnyilvánult a lakosság betéteinek emelkedésében az állami takarékpénztárakban, amely betétek több mint 1600 millióval nőttek. Az 1955. évben az iskolaügy és a kultúra fejlődése tovább tartott. Ez évben 12 374 általános iskola volt, amelyekbe 1916 tTer tanuló járt, ami 3 százalékkal többet tesz ki, mint az előző iskolai évben. A 11 éves középiskolák 9—11 év­folyamaiban csaknem 15 százalékkal több tanuló, és a szakiskolákon és pedagógiai iskolákon 2 százalékkal több diák tanult, mint tavaly. A ta­nulók teljes számának a felét a szak­iskolákon lánytanulók alkotják. A főiskolák Í06 fakultásán az 1955— 1956. iskolai évben 48 500 rendes hallgató tanul, vagyis 650-nel több. mint az 1954—1955. évben. A főis­kolai hallgatók közül 54 százalék a technikai irányzatú főiskolákon tanul. Rendkívüli tanulmányi formákat, szak- és középiskolákon több mint 51 ezer hallgató és főiskolákon több mint 22 ezer dolgozó végez. 1955-ben a szak- és pedagógiai is­kolákon 11 százalékkal és a főisko­lákon 18 százalékkal több fiatal szak­ember végezte tanulmányait. 1955-ben a bányászati, vasúti és más szakiskolákon az állami munka­erőtartalékok és az üzemi tanulók is­koláinak keretében "8 000 fiatal mun­kás végezte tanulmányait, akiket az iparban, építészetben, mezőgazda­ságban, közlekedésben, kereskedelem­ben és nemzetgazdaságunk többi ága­zataiban osztottak ; munkára. Az 1955—195J. iskolai évben a szak­munkási hivatásra az állami munka­erőtartalékok szakiskoláiban és az üzemi tanulóiskolákban összesen 139 ezer ifjú és leány készül. Az 1955. évben 70 színpadon 26 230 előadást tartottak, amelyeket 12,8 millió néző tekintett me.q. 1955. év végén az állami film 3478 mozija volt üzemben, amelyek csaknem 990 000 előadást tartottak, a mozilátogatók száma elérte a 163,6 milliót, vagyis 7,6 százalékkal többet, mint 1954­ben. A filmgyárak 631 új filmet fe­jeztek be, amelyek közül 18 egész esti és ezek közül 11 színes film volt. A sajtó fejlődése az 1954. évvel szemben a folyóiratok számának 3,4 százalékos emelkedésében nyilvánult meg. 1955-ben 4400 könyvet adtak [ ki, átlagban 10 600 példányszámban. ' Nagy figyelmet szenteltek továbbra is a színházak, és együttesek ván­dorelőadásai, művészi színvonala tö­kéletesítésének és e tevékenységük kibővítésének. Kibővült egyúttal a vándormozik és a vándorkönyvtárak tevékenysége is ; 1955-ben továbbra is bővült a szo­ciális és egészségügyi gondoskodás. Az állami költségveté: ben az egész­ségügyi szolgálatokra szánt összegek 154 millió koronával többet tettek ki, mint 1954-ben. Kibővült és tökélete­sedett a gyógyászati berendezések hálózata. Nyolc új kórház, nyolc szü­lészeti klinika, két csecsemőgondozó­intézet, nyolc gyermekotthon és 11 különféle gyógyászati szakintézet lé­tesült. Az 1954. évvel szemben ez intézetekben a férőhelyek száma 4500-zaI emelkedett, tervüket azon­ban nem teljesítették teljes mérték­ben az építés késése miatt. Az am­buláns berendezések száma 165 kü­lönféle típusú berendezéssel emel­kedett. Az állami egészségügyi igazgatás összes intézeteiben az 1955. év fo­lyamán az orvosi helyek száma 749-el növekedett. Ebből az ambulanciákra 484 orvosi hely jutott. <Az állami fürdőintézetekben 1955-ben mintegy 74 000 beteget kezeltek, vagyis csak­nem 3800-zal többet, mint 1954-ben, ugyanolyan átlagos gyógykezelési idő alatt. Az alkalmazásban levő anyák gyer­mekeiről való gondoskodás továbbra is elmélyült. Az 1954. évhez viszo­nyítva a bölcsődék száma 12-vel és a férőhelyek száma 809-el nőtt. Az iskclai éttermekben mintegy 490 ezer tanuló kapott ellátást az ifjúsági szervezetek csaknem 135 ezer diákról gondoskodtak. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom egészségügyi intézeteiben több, mint 150 ezer dolgozónak és család­tagnak nyújtottak orvosi kezelést. Az 1955 év folvamán több mint 225 ezer dolgozó részesült üdülésben jutalomképpen a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom üdülőtelepein. Saját üzemeik üdülőhelyein több mint 100 ezer alkalmazott töltette szabad idejét családiasaival együtt Az ál­lami munkaerőtartalékok és az iskolai ifjúság szakiskoláinak hallgatói kö­zül is több mint 140 ezret részesí­tettek az 1954—1955. iskolai év fo­lyamán üdülésben, üdülőtelepeken és rekreációs táborokban a köztársaság leqszebb tájain. Az 1955. évben ismét jelentós ösz­szegeket fordítottak a nemzeti biz­tosítás keretén belül táppénzekre és más szociális segélyre. A szociális biztosítás táppénz és család pót­lékok Mrnén 140 millió koronával többet adott ki. mint 1954-ben. A aggok és a rokkantak szociális biz­tosítására csaknem 7,3 milliárd ko­ronát fordítottunk, vagyis 7,2 száza­lékkal többet, mint 1954-ben. A nyugdíjasok iránti gondoskodás to­vábbi berendezések és szolgálatok ki­bővítésében nyilvánult meg. Az ag­gok menhelyeinek száma 12-vel, a férőhelyek száma 1568-al emelke­dett. A nemzeti bizottságok különös figyelmet fordítottak az egyedülálló és beteg aggok segélyezésére és kü­lön oótdíjak címén 103 millió koro­nát fizettek ki részükre. A nyugdí­jasok számára 12 új étkezdét és klu­bot rendeztek be, az ezen étkezők­ben ellátottak száma 13 ezerről 19 ezerre emelkedett. Az 1955. évben a jelentős sikerek közé tartozott mind az általános, mind főleg a gyermek-, és csecsemőhalan­dóság csökkenése. Ezer lakosra csak 9,6 halálozás esett az előző év 10,4­£vel szemben. Az új gyógyszerek je­lentős mértékben csökkentették az elhalálozások számát az egyes beteg­ségeknél. így pl. lényegesen korlá­tozódott a diftéria, a szamárköhö­gés és a légzőszervek betegségei, főképp pedig a tüdőgyulladás okozta halálozások száma. A vörheny okoz­ta elhalálozást a gyakorlatban fel­számolták. A csecsemőhalandóság ezer élve született gyermeknél 33,9­re csökkent az 1954. év 37,6-al szem­ben. A lakosság száma ezrenként 10,6-al növekedett, úgyhogy a köztársaság lakosságának száma 1955. végéig 13 157 000-re emelkedett, ebből Szlo­vákiára 3 754 000 lakos jut. Dolgozóink az 1955. évi nemzet­gazdaság fejlesztés állami tervének teljesítésével jelentős sikereket ér­tek el és ezzel megteremtették a nemzetgazdaság további fejlődésének és a lakosság anyagi és kulturális színvonala emelkedésének előfeltéte­leit a második ötéves terv során. ÁLLAMI STATISZTIKAI HIVATAL PÁRTÉLET „Szóljatok hozzá, elvtársak I" Ezt a pár szót többször is megis­mételte az elnök s a keskeny, hosszú teremben a jelenlévők valahogy fe­szélyezetten érezték magukat. Mert olyan volt az Üszori Állami Gazdaság pártszervezetének évzáró taggyűlése, hogy sok dicsérő szót nem mondhatunk róla. Tegyük fel a kér­dést, lehetett volna-e jobb? Igen, ha egész éven át az irányítást, a mun­kaszervezést komolyabban vették vol­na. A beszámolóban nem egyszer sze­repelt ez a sző: munkafegyelem. Nem egyszer felemlítették, hogy a gazda­ságban sok dolgozó hadilában áll ve­le. Hiba ez, nagy hiba. Nem kisebb hiba azonban, hogy a pártbizottság egész éven át gyengén dolgozott, s kezdVe az elnöktől, a pártbizottsági tagok nem tudták megtalálni azt a munka­formát. amellyel a pártonkívüli dol­gozók körében alaposabb népnevelő munkát végezhettek volna. A pártbizottság gyakran tervszerűt­lenül ülésezett, s a véletlenül össze­hívott, inkább beszélgetésnek, mint gyűlésnek nevezhető összejöveteleken nem született határozat; nem tették felelőssé az elvtársakat az egyes fel­adatok elvégzéséért. Ez az ösztönszerűség odavezetett, hogy még egyes pártbizottsági tagok is gyakran elmaradoztak a gyűlésről. A beszámoló bírálta Csikhardt elvtár­sat, aki jó párszor nem jelent meg a gyűléseken. Ebben azonban nem csak ő hibás. Idejében kell tudatni a tag­sággal a gyűlés napi — időrendi pont­ját, hogy munkájukat be tudják osz­tani. Tervszerű pártmunka azonban nem volt. így a gazdálkodás sem ment tervszerűen. A takarmánybegyűjtés és elosztás körül hibák voltak. Mindez pedig azért, mert a kommunisták, az agitátorok sok mindennel foglalkoz­tak egy éven át, csak éppen az em­berrel, a legfőbb tényezővel keveset. A szakszervezetben működő párttagok sem álltak feladatuk magaslatán, s így a szakszervezet nem tudta betöl­teni szerepét; megakadt a jól indult munkaverseny. Itt már az agitátorok­nak lett volna munkájuk, de a párt­bizottság sem fogta fel a naqv jelen­tőségű dolog lényegét. A beszámoló különválasztotta a gazdasági feladatokat a politikai fel­adatoktól, olyannyira, hogy a X. kong­resszus kitűzte feladatok teljesítésé­ről — másodbeszámoló készült. Alap­jában véve helytelen ez a módszer. A jórészt „politikai" beszámoló fel­sorolta a fogyatékosságokat, itt-ott az eredményekre is hagyott néhány dicsérő szót, „a gazdasági" beszámoló bevezető részében megduplázta és 'nň lyesebben, mint a „másik" beszámoló, megokolta, miért ment olyan „torök­módon" a tavalyi gazdálkodás. Rámu­tatott, hogy a gazdaság vezetősége mellett a pártszervezet csak statisz­tált. Hiba hibára tornyosult, válto­gatták a gazdaság vezetőit, s a követ­kezmény, hogy míg ezelőtt 8 liter volt az átlagos tejhozam, most 5 és fél li­ter, s a gazdaság a tavalyi évet vesz-> teséggel zárta. Apad a tejhozam most, mikor já­rási méretben emelkedik. Mózes elv­társ erre azt mondja: rosszul sikerűit a takarmány. A helyzet azonban az, hogy a so­morjai járásban csak most sikerült elsőízben elegendő takarmányt blzto-: sítani. Es hogy az Üszori Állami Gaz­daságban tavaly júliustól megingott a munkafegyelem és felelőtlenül ment a silózás, azért jórészben ^ kommu-; nistákat terheli a felelősség. Nagy hiba az, hogy a kommunis­ták keveset foglalkoznak a pártonkí­vüli dolgozókkal. Kevés a meggyő­ző munka. Aztán meg kevés segítsé­get kaptak az összüzemi pártbizott­ságtól, meg a járási pártbizottság­tól is. Cére elvtárs, a járási pártbizott­ság aktivistája novemberben kapta feladatul, hoqv segítse a pártszer­vezetet munkájában. Eddigi tényke­déséről semmit sem lehet mondani, mert még semmit sem tett. A tag­ság is csak nagyjából — nem mint aktivistát ismerte. Kitűnt ez hozzászólásából is. — Be is kell, hogy mutatkozzam a tagságnak. Én vagyok a pártszer­vezetetekhez beosztott aktivista —' mondotta Cére elvtárs. Három hónap nem nagy idő, dé ennél többet is tehetett volna. Leg­alább körül kellett volna néznie egy kicsit a pártszervezetben, segítenie kellett volna a beszámoló összeállí­tásában, amely nem mutatta meg a dolgozó embert. Egyetlen sorral sem említették meg, ki dolgozott Jól, ki rosszul. Rá kellett volna mutatni arra is, melyik munkaszakasz követte el a hibákat és név szerint, ki. így kónyeb­ben került volna „gazdája" a veszte­ségnek. Nem egy ember hibájából történt ez, de sok kicsi sokra megy. S hogy inkább haszonra, eredmény­re vessen fényt ez a szólás-mondás: az Üszori Állami Gazdaság kommu­nista dolgozói ez idén tartalmasabb pártmunkával alapozzák meg jövő­beni sikereiket, G. Á. Egybehívták a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottságát Kedden, február 21-én délelőtt ösz­szeül a Szlovák Nemzeti Tanács me­zőgazdasági bizottsága ötödik munka­értekezletére, amelyen Michal Chudík, a Megbízottak Testületének első al­elnöke, mezőgazdasági megbízott és Ján Šebík, az állami gazdaságok meg­bízottja fognak beszámolni a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről j és biztosításáról. Az értekezleten részt vesznek az EFSZ-ek, állami gazdasá­gok, GTÁ-k dolgozói, a tudományos és mezőgazdasági szakemberek is. Csehszlovákia dolgozó népe sikere­sen kezdte meg a második ötéves terv első éve tervének teljesítését. Ama fokozott feladatok, amelyeknek telje­sítése népünk élet- és kulturális szín­vonalának további emelkedését jelen­tik, az összes dolgozókat azok felelős­ségteljes teljesítésére serkentik. Né­pünk állandóan növekvő anyagi és kul­turális szükségletei maximális kielé­gítésének legkedvezőbb feltételei lehe­tővé teszik, hogy minden törekvésün­ket az új ipari üzemek, lakások, is­kolák, mezőgazdasági épületek, egész-, ségügyi és egyéb berendezések építé­sére irányítsuk. A lelkes építészeti dolgozók — mun­kások, mesterek, technikusok és mér­nökök tízezrei rendkívüli szorgalom­mal és lelkesedéssel fogtak hozzá az építés feladatainak teljesítéséhez a második ötéves terv első napjától fogva, amiről az építés januári tervé­nek túlteljesítése tanúskodik. Ezt a lelkes törekvést az utolsó napokban kedvezőtlenül befolyásolták az időjárási viszonyok, amelyek ko­' f% 0 J SZÔ Felhívás Szlovákia dolgozóihoz 1956. február 17. moly elmaradást okoztak az építés tervteljesítésében. A helyzet annál ko­molyabb, mivel az építés tervének tel­jesítése az első negyedévben döntő befolyást gyakorol az egész évi terv teljesítésére. , Az első negyedév tervének teljesí­tésétől függ, ^hány ipari üzem, lakás, iskola, mezőgazdasági épület, egész­ségügyi és egyéb berendezés fog állni inár ez idén dolgozóink rendelkezésére Ezért elsőrendű hazafias kötelessé­ge nemcsak az építészeti szervezetek­ben alkalmazott munkásoknak, meste­réknek, technikusoknak, mérnököknek és hivatalnokoknak, hanem a nemzeti bi­zottságok, a Forradalmi Szakszervezeti M&galom, a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség tényezőinek és dolgozóinak, az invesztoroknak és minden egyes pol­gárnak, hogy minden erejükkel töre­kedjenek leküzdeni e kezdeti nehéz­ségeket és segítséget nyújtsanak az 1956 első negyedévi beruházási építés tervének teljesítésében. Ezért szüksé­ges már most, amíg még kedvezőtlen az időjárás, megfelelő szervezési in­tézkedéseket foganatosítani az összes erők összpontosítására, hogy behozzák az elmaradást, mihelyt az időjárás megengedi. Az építészetben alkalmazott munkások, mesterek, technikusok, mérnökök és hivatalnokok! Szervezzetek i#äsodik és harmadik műszakot, használjátok fel a szomba­tokat és a vasárnapokat, az elmaradt munka behozására, és teremtsétek meg a szükséges előfeltételeket az ipari üzemek, lakások, iskolák, mező­gazdasági épületek, egészségügyi és egyéb berendezések építése tervének további egyenletes teljesítésére. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom funkcionáriusai! Terjesszétek az egyéni és kollektív kötelezettségvállalások _ mozgalmát minden munkahelyén az első negyed­évi terv teljesítéséért. A nemzeti bizottságok funkcionáriusai és dolgozói! Szervezzétek meg a helyi lakosság széleskörű támogatását az építészet számára, nyújtsatok segítséget az épít­kezéseken dolgozók szállításában éh élelmezésébén. A beruházási vállalatok és szervezetek igazgatói! Szervezzétek meg a brigádok, ki­váltképp a szakmunkások segítségét a saját beruházási építkezésiek szá­mára, egyúttal más eszközök, különö­sen az építészeti és közlekedési gé­pek segítségét is. Szlovákia dolgozói! Aktív részvétellel legyetek segítsé­] gére építészeti termelésünknek ama következmények kiküszöbölésében, amelyeket a kedvezőtlen időjárás oko­zott, és egyúttal legyetek segítségére az 1956 első negyedévi feladatok tel­jesítésében. A Megbízottak Testülete és a Szlo­vák Szakszervezeti Tanács meg van­nak győződve arról, hogy minden dol­gozó ereje és lehetőségei szerint hoz­zájárul az éoítészet tervének sikeres teljesítéséhez és ily módon segítséget nyújt ahhoz, hogy a tervbevett határ­időkön belül, befejezzék az új ipari üzemek, lakások, iskolák, mezőgazda­sági épületek, egészségügyi berende­zések építését nemzetgazdaságunk to­vábbi felvirágoztatása és dolgozó né­pünk anyagi és kulturális színvonala további emelése érdekében drága ha­zánkban. A Megbízottak Testülete, A Szlovák Szakszervezeti Tanács. A csehszlovák kormány ajándéka az albán állami kinerratográfia számára Kedden, február 14-én Prágában a Kulturális Ügyek Minisztériumában až albán állami kinematográfia számára átadták a Csehszlovák Köztársaság kormányának ajándékát, a „Sinefon BR" csehszlovák fiflnfelvevő gép új típusát. Az ajándékot Bedrich Horák, a kul­turális ügyek miniszterhelyettese ad­ta át Koco Thoma Priftinek, az Albán Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének. Jó munkát végeznek a téli hónapokban A besztercebányai járásban a "helyi nemzeti bizottságok tagjai és funk­cionáriusai szorgalmasan kihasználják a téli időszakot, hogy minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak a mezőgaz­dasági termelés növeléséhez. 51 köz­ségben kidolgozták a téli hónapok pontos munkatervét és úgyszólván minden nap különböző értékes előadá­sokat. nyilvános beszélgetéseket, mű­soros estéket szerveznek polgártár­saik részére. A nemzeti bizottságok tagjai így állandóan kapcsolatban van-' nak választóikkal.

Next

/
Thumbnails
Contents