Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-02 / 02. szám, hétfő

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. január 2. hétfő 30 fillér IX. évfolyam, 2. szám Új erőfeszítésekei kell (enni az atomfegyverek eltiltásáért, a f gperkezési hajsza megszüntetéséért N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének nyilatkozata Ch. Shuttnak, a Telenews televíziós- és filmhíradó-társaság washingtoni irodavezetőjének. Moszkva, december 31. (TASZSZ). N. A. Buiganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a következő válaszokat adta Ch. Shuttnak, a Telenews televíziósés filmhíradó-társaság washingtoni irodája vezetőjének kérdéseire. KÉRDÉS: Ügy gondolja-e, hogy Genf szelleme, amely a négy kormányfő júliusi értekezletén megnyilvánult, még mindig él és élni fog? VÁLASZ: A négy kormányfő genfi értekezletének történelmi jelentősége az volt, hogy az együttműködés és a kölcsönös megértés szelleme, amelyet részvevői tanúsítottak, megteremtette az államok közötti viszony javulásának reális lehetőségeit, megteremtette a népek közötti szilárd béke biztosításának perspektíváit. A világ népei békét akarnak és gyűlölik a háborút. Azt szeretnék, hogy Genf szelleme és vele együtt a béke és a jobb jövő reménye erősödjék és fejlődjék. Épp ezért meggyőződésünk, hogy nem sikerül eltemetni azt, ami a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfőinek genfi értekezletén történt és aminek a nemzetközi helyzet megjavításában már fontos szerepe volt. KÉRDÉS: Miért jutott lényegében zsákutcába a külügyminiszterek nemrég történt genfi találkozása, mi volna az ön véleménye a négy kormányfő új értekezletének összehívásáról? VÁLASZ: Bár mint tudjuk, a külügyminiszterek értekezletükön nem hoztak a napirenden szereplő kérdésekről megegyezéses határozatokat, az értekezlet mégis elősegítette a részvevők álláspontjának további tisztázását, aminek meg kellett a jövőben könnyítenie e kérdések megoldását. Ami a négy hatalom kormányfőinek új értekezletét illeti, ez az értekezlet termékeny lehet, természetesen, ha a lűegérett nemzetközi kérdések megvizsgálásához minden részvevő valamennyi érdekelt fél érdekeinek kellő figyelembevételével fog hozzá. KÉRDÉS: Az Egyesült Államokban és külföldön sok megfigyelő véleménye szerint az atom-zsákutca annak eredménye, hogy mind a Keletnek, mind a Nyugatnak van hidrogénfegyvere. Mi az ön véleménye arról a lehetőségről, h így ez a szörnyű fegyver automatikusan L kizárhatja a hidrogénháború szörnyű lehetőségét? VÁLASZ: Ha már „atom-zsákutcáról'' beszélünk, ez egyáltalán nem * hidrogénfegyver létezésének eredménye. Az a tény, hogy eddig még nem oldódott meg az atom- és a hidrogénfegyverek megtiltásának kérdése, annak az eredménye, hogy egyes hatalmak nem hajlandók az atom- és a hidrogénfegyver megtiltására. Ami a Szovjetuniót illeti, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének, az atom- és a hidrogénfegyver feltétlen megtiltásának és az erre vonatkozó határozat végrehajtása feletti hatékony nemzetközi ellenőrzés megteremtésének váltosatlanul híve. Ilyen határozat elfogadása megszabadítaná a népeket az új háborútól való félelemtől, véget vetne a súA MÁSODIK ÖTÉVES TERV AUPVETŐ FELADATA: Tovább folytatni országunkban a szocializmus építését Antonín Zdpotocky köztársasági elnök újévi beszéde lyos terhekkel járó fegyverkezési hajszának és lehetővé tenné, hogy az államok minden erőforrásukat a békés fejlődésnek, a jólét fokozásának szolgálatába állítsák. Helytelen azt állítani, hogy automatikusan ki van zárva a hidrogénháború lehetősége, mert mind a Keletnek, mind a Nyugatnak van hidrogénfegyvere. Az ilyen állítások a valóságban elaltathatják az atomháború veszélyének elhárításáért küzdő népek éberségét. Természetesen az a tény, hogy a jelenlegi körülmények között nem lehet büntetlenül használni az atomés a hidrogénbombát, némileg visszatartja azokat a köröket, amelyek szeretnének tömegpusztító eszközökkel vívott háborút kirobbantani. Épp ezekből a körökből terjednek el azok a veszélyes állítások, hogy az „atomhatalom" növelésével és a fegyverkezési hajsza folytatásával lehet a békét fenntartani. Világos, hogy a fegyverkezési hajsza, és így az atomfegyverkezési hajsza, nemcsak hogy nem csökkenti, hanem ellenkezőleg fokozza az új háború veszélyét. A Szovjetunió ezért az úgynevezett atom-zsákutcából való kivezető utat netai a fegyverkezési hajsza folytatásában látja, hanem abban, hogy új erőfeszítéseket kell tennünk az atomfegyver megtiltásában és a fegyverkezési hajsza megszüntetésében való megegyezés céljából. KÉRDÉS: Milyenek az ön véleménye szerint az új évben a béke perspektívái ? VÁLASZ: A múlt évet azoknak az erőknek a komoly sikerei jellemez'ték, amelyek következetesen és tevékenyen küzdöttek a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke és a népek közötti barátság megerősítéséért. Sokan azok közül, akik korábban kételkedtek ebben, most világosan látják, hogy korunkban a nemzetközi együttműködés és bizalom teljesen megvalósítható cél. Nem kétséges, hogy ha a világ kormányai és elsősorban a nagyhatalmak kormányai a népek leküzdhetetlen békevágyával törődve, tettekkel fognak a nemzetközi feszültség további enyhítésére és az államok közötti bizalom megerősítésére törekedni, akkor 1956 a „hidegháború" megszüntetéséért, a, neVnzetközi feszültség enyhítéséért, az államok közötti bizalom megteremtéséért vívott harc új sikereinek tanúja lesz. KÉRDÉS: Kíván-e a világ népeihez, főleg az amerikai néphez valamilyen üzenetet intézni? VÁLASZ.- Szeretném felhasználni ezt az alkalmat, hogy az amerikai néphez eljuttassam szívélyes üdvözletemet és újévi jókivánságaimat. A történehnl tapasztalatok azt mutatják, hogy országaink népei békében és barátságban élhetnek. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti barátság, kölcsönös megértés fejlődése és megerősödése az általános béke megszilárdításának ügyét sokkal előre vinné. Drága polgártársak, elvtársak! 1956, az új év küszöbén valamenynyiüknek, munkásoknak, parasztoknak, a műszaki értelmiség tagjainak, a tudomány, kultúra és a művészet dolgozóinak, a nemzeti bizottságok és az állami gazdaság dolgozóinak, minden közéleti funkcionáriusnak, a fegyveres erők tagjainak, ifjúságunknak és a gyerekeknek is sok sikert kívánok a jövő évben az előttünk álló feladatok teljesítése terén. Az 1956-os év a második ötéves terv első éve. Ennek az ötéves tervnek alapvető feladata tovább folytatni országunkban a szocializmus építését, biztosítani továbbra is a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését, vagyis a legmagasabb technika alapján fejlesztve termelésünket, biztosítani a nép állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését. Minden polgárunk világosan látja, hogy a szocializmus felépítése és valamennyiünk szebb jövőjének biztosítása megköveteli a termelésnek és pedig mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelésnek állandó fejlesztését, a termékek minőségének tökéletesítését és a munkatermelékenység fokozását. Hogy a szocializmus felépítéséhez szükséges ezen alapvető feladatokat sikerrel teljesíthessük, békére van szükségünk. Ezért a béke megőrzésének és megszilárdításának, a pusztító háborúk megakadályozásának ügye valamennyiünk legfontosabb életérdeke. Öröm tölt. el bennünket, ha ma az űj év küszöbén megállapíthatjuk, hogy a múlt évben ne racsa k megőriztük a békét, hanem a béke barátainak hatalmas világtáborát további milliókkal gyarapítottuk, megnyertük őket annak az elvnek elismerésére, hogy valamennyi jelenlegi nemzetközi kérdés megoldásának egyedül helyes útja a tárgyalások és a kölcsönös megegyezés. Ezen elv alapján, amelyet a Szovjetunió kormánya tűzött ki és következetesen érvényesít, sor került Genfben a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfőinek értekezletére. Az értekezleten kifejezték azt a törekvést, hogy minden erejükkel a legkomolyabb nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján való megoldását fogják szorgalmazni és kiküszöbölik a háborút mint a nemzetközi ellentétek megoldásának eszközét. A különböző gazdasági és társadalmi rendszerű államok közti békés együttélés elérésére irányuló igyekezete? „genfi szellemnek" nevezték el. A Szovjetunió kezdeményezéséből e szellemben, oldották meg a nemzetközi kérdések egész sorát, mint például az osztrák államszerződés kérdését, a megszálló hadseregek Ausztria területéről való kivonásának és Ausztria semlegessé nyilvánításának kérdését. Tárgyalásokra került sor a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között, melyek eredményeképpen a két állam diplomáciai kapcsolatokat létesített egymással. Ausztria és Németország kérdése számunkra, csehek és szlovákok számára különösen fontos. Hiszen olyan államokkal való kapcsolatok rendezéséről van szó, amelyek közvetlen szomszédaink. A velük való normális kapcsolatok megteremtésére, a kulturális és gazdasági kapcsolatok gyarapítására irányuló igyekezet köztársaságunknak biztosíthatja a szükséges békét, amelyre a szocialista prszágépítés valamennyi terve megvalósítása szempontjából feltétlenül szükségünk van. Ezért mi is örömmel fogadtuk Ausztria semlegességének kikiáltását és tárgyalások útján a legbarátibb szomszédi viszonyt akarjuk megteremteni Ausztriával. Hasonló a helyzet a Német Szövetségi Köztársasággal. Ezt az államot elismerjük, hajlandók vagyunk vele nemcsak "kereskedelmi kapcsolatokat, hanem diplomáciai kapcsolatokat is kötni. Mi hívei vagyunk Németország egyesítésének demokratikus és fasisztaellenes alapon, hogy ez az arszág ne jelentsen fenyegetést és veszélyt szomszédaira. Ugyanakkor nem feledkezünk el a Német Demokratikus Köztársaság létezéséről, amelynek kormányával évek óta nemcsak diplomáciai kapcsolatokban áliunk, hanem az őszinte barátság és együttműködés kapcsolatai fejlődtek ki közöttünk, amelyeket a jövőben tovább fogunk terjeszteni és mélyíteni. A béke és vitás nemzetközi kérdések megoldása szempontjából nagyjelentőségű számunkra és az egész népi demokratikus tábor számára a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal való kapcsolataink normalizálása. A Szovjetunió a Jugoszláviával való ellentéteket és következményeit vizsgálva ebben az esetben is bebizonyította hogy hü marad ahhoz az elvhez, hogy a fennálló akadályokat és minden jetenlegi nemzetközi kérdést, a tárgyalások és a kölcsönös megegyezés útján kellkiküszöbölni, illetve megoldani. A szovjet államférfiak jugoszláviai látogatása és Jugoszláv!* képviselőivel folytatott közvetlen tárgyalásaik hozzájárultak az ellentétek kiküszöböléséhez. Megállapítást- nyert, hogy az ellentéteket Jugoszlávia és a népi demokratikus tábor ellenségeinek hamis tájékoztatása és kártevő tevékenysége hívta elő. Ezek az ellentétek nem váltak egyik félnek sem hasznára. Bizonyára valamennyiüknek a szívéből beszélek, amikor kijelentem, örülünk, hogy ezek az ellentétek a múltéi. Nem habozom beismerni azt, hogy az ellentétek kirobbanása után kibontakozó propagandakampány gyakran túl messze ment. Rendkívül hasznos lesz, ha a történtekről elfeledkezünk és kiküszöböljük annak az időszaknak minden maraiíványát, amikor Jugoszlávia és népi demokratikus táborunk országai között kirobbantak az ellentétek. Hisszük, hogy semmi sem áll útjában a Jugoszláviával való baráti kapcsolatok fejlesztésének, ami további termékeny együttműködéshez vezet és hasznára lesz a szocializmus építésének nálunk, valamint Jugoszláviában is. A világbéke megszilárdításáért és az űj háború veszélyének elhárításáért folytatott mozgalom fejlődése során jelentős változásokra került sor Ázsiában is, amely a legnagyobb és legnépesebb világrész. A Kínai Népköztársaság megalakulása, amelyet a kínai népnek a nemzeti függetlenségért és szabadságért folytatott diadalmas harca hívott életre, majdnem 700 millió embert szabadított fel a gyarmati elnyomás és a hűbéruralom alól, s ez jelentős mértékben megszilárdította a demokrácia és a béke táborát A Kínai Népköztársaság tündöklő példája a nép harcának a függetlenségért szabadságért és önállóságért. Az egész világon mind nyilvánvalóbbá válik azon körök állásoontjának tarthatatlansága amelyek •^"O aVa-í*

1' •aVo^áivATni a ]sJ4r>. köztársaság törvényes jogának elismerését, hogy képviseltesse magát az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Nemzetközi kapcsolatok fejlődés© szempontjából rendkívüli jelentőségű továbbá Ázsia és Afrika népeinek a gyarmatosítás ellen, az országok szuverenitásáért és a népek és fajok egyenlőségéért, valamint a békés együttműködés elveinek betartásáért folytatott mozgalma. Ez a mozgalom kifejezést nyert a bandungi értekezleten is. amelyen 29 ázsiai és afrikai ország vett részt. Ázsia és Afrika népeinek jelentősége mind nagyobb a nemzetközi politikai fejlődés terén. Ez a második világháború után a nemzetközi helyzet változásának egyik fő vonása. Ezért az indiai és burmai miniszterelnökök Szovjetunióban tett látogatása, majd Buiganyin és Hruscsov szovjet államférfiak ezt követő indiai. burmai és afganisztáni látogatása magára vonta az egész világ figyelmét és rendkívüli történelmi jelentőségű esemény lett. Az az őszinte és lelkes fogadtatás, amelyben a Szovjetunió képviselőinek útjukon részük volt, bebizonyította, milyen hatalmas tényezőt jelentenek a békéért és a népek közti barátságért folytatott harcban az ázsiai országok népei. Kétségtelen, hogy a 570 millió lakosú Indiának a világ nagyhatalmai között az egyik élenjáró helyet kellene elfoglalnia. India és a nagy Kínai Népköztársaság Ázsiában és az egész világon a békés, háborúellenes mozgalom támaszaivá válnak. Csehszlovák Köztársaságunk is sikeresen fejleszti baráti, gazdasági és kulturális kapcsolatait Indiává! és Ázsia más jelentős államainak sorával. A* India és Csehszlovákia közti barátság kifejezése volt az is, hogy Nehru úr, India miniszterelnöke útjában a Szovjetunió felé megállt Csehszlovákiában, valamint az a figyelem, amely a csehszlovák ipari termékek bombayi ís delhi kiállítását Övezte. Ha ezekhez a tényekhez hozzászámítjuk az állandóan gyarapodó gazda.sági, kulturális és kereskedelmi kapcsolatokat, a parlamenti küldöttségek államok közti cseréjét, az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó genfi értekezlet eredményeit, és a* Egyesült Nemzetek Szervezete 10. közgyűlésének egyöntetű határozatát a nemzetközi atomenergia-ügynökség létesítéséről, akkor látjuk, hogy joggal beszélhetünk haladásról a béke megőrzéséért és megszilárdításáért folytatott harvban. Ez a fejlődés, amint világosan látható, hozzájárulást jelentett az Egyasült Nemzetek Szervezetének munkájához is, amely nemrég befejeződött ülésén megoldotta a hosszú évekŕn tárgysorozati pontként szereplő kérdést, az új tagok felvételének kérdését. Ennek az égető problémának megoldását és az új államok felvételét megakadályozni szándékozó minden kísérlet lehetetlenné tétele újra legnagyobbrészt a Szovjetunió képviselői előrelátó békés politikájának érdeme. Valamennyi itt felsorolt tény és a további tények egész sora, amelyeket egy rövid újévi beszédben nem lehet mind felhozni, szemléltetően bizonyítja, milyen nagy hasznára válik köztársaságunknak a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségével való szoros barátságunk és szövetségünk. A Szovjetunió elvhű, céltudatos békepolitikájának köszönhetjük azt, hogy nyugodtan és békében munkálkodhatunk a szocialista ors?ágepítés terén, építhetjük hazánk és népe boldog jövőjét. Mély meggyőződésünk, hogy lehetséges a békés együttműködés és viszszautasítjuk mindazok gonosztevő terveit és kísérleteit, akik még ma is meg akarják gátolni a békés együttélést. Visszautasítjuk a béke ellenségeinek azt az állítását is. amely világgá kürtölte, hogy a „genfi szellem" halott, nem létezik, mivel a négy nagyhatalom külügyminis, tereinek legutóbbi értekezlete nen járt olyan eredményekkel, mint ahogy várták. A „genfi szellem", ez nemcsak sok százmillió polgár spontán békevágya, ez egyben a Szovjetunió által vezetett béke, világtábor céltudatos harca is a nemzetközi feszültség enyhíCFolvtatás a 2 oldalon )