Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-14 / 14. szám, szombat

Alan Winnington riportsorozata VILÁG TETEJEN „A REJTELMES TIBETBEN" (Harmadik folytatás.) A két csodálatos autóúton, amelyekre a kínaiak szerényen csak anyny/t mondanak, hogy „még nem érik el a nyugati színvonalat", most a teherautók ezrei robognak kínai árukkal és teával megrakodva. Ezeket a tibeti gyapjúért, pézsmáért és gyógynövényekért cserébe szállítják. A tibeti kereskedők, akik azelőtt hercegnőt és odaköltözött, ahol most a Potala áll. Ez a város az arisztokrácia és a kereskedelem városa — mindazzal, ami ehhez tartozik, zarándokokkal, jobbágyokkal és koldusokkal. Amíg az új erőmű el nem készül, a nap bizonyos óráiban a kevés szá'mú, pislákoló villanyégőt egy ócska,öreg százkilowattos generátor táplálja, hallom, sok sikerrel. Zarándokok, dervisek és az imamalom Ma még a felszínen nem nagyon lehet észrevenni az új dolgokat. A város főutcáinak képe nem áokat változott. Bódék, napfényben sütkérező kutyák, a zarándokok, dervisek és koldusok imamalmaikat forgatják. Közben pedig kéregetnek — amint A rádió feltalálója A. SZ. POPOV HALÁLÁNAK 50. ÉVFORDULÓJÁRA csak a kapitalista világba szállítottak amelyet a nép

i felszabadító hadsereg jakháton, ma már kifizetődőbbnek látják, hogy teherautót béreljenek és az anyaországgal kereskedjenek. A legendás Lhasszában Lhassza, Tibet. — Aki el tudja képzelni egy nyitott autó útját az ősi Nottinghamba Robin Hood idejében (XII. század), az már némi fogalmat nyert Lhasszába vezető utazásunk utolsó kilométereiről. Az elszórt árpaföldeken dolgozó, javított meg. A sangháji cigaretta, hőpalack és más fogyasztási cikk 'népszerű lett Lhasszában, de jak- és teveháton Indiából és Nepálból is érkeznek ide apró-cseprő luxuscikkek. Forgalmi akadály Ebben az ősi városban, amely sohasem látott autót egészen a múlt évig, a legfurcsább dolog a közlekedés. Hicsapzott hajú, durva elnyűtt háziszőt- sz

en itt az utcák építésénél csakis test viselő, darabos mozgású parasztok munka közben felegyenesednek 'egy pillanatra, s autónkat nézik. Anyák csecsemőiket szoptatják, s aggódva sikoltanak fel, amikor a rakoncátlan kölykök azzal ugratják egymást, hogy melyikük mer elszaladni a dzsip előtt. Egy nemes asszony, három lovag Integetésünkre a parasztok megérintik homlokukat és nyelvöltéssel üdvözölnek. Később útjavító munkások mellett haladunk el. Felugranak és tapssal köszöntenek. Ők már levetkőzték a paraszti alázatosságot. Völgyeken és szorosokon suhanunk át, utunkat kolostorok és a gazdaságok kőházai szegélyezik. A távolban fényfolt villan fel. Amikor közelébe érünk, látjuk, hogy tibeti nemesasszony, három lovagjának kíséretében. Ök is integetve, felszerelésüket csörgetve vonulnak el mellettünk. Azután úgy tűnik fel, mintha 'lábukon járó autók jönnének velünk szembe. De nem, ezek a lábak a jakbőrből készített, nagy, mégis könnyű csónakokat viszik. gyalogosokra és lovasokra számítotHa kinézel^ az ablakon, látom, amint a nők és a gyermekek vizet hordanak a háromszáz méter magas Potala tetejére; ma még úgy kell odahordani minden csepp vizet. Lent dúsan aranyozott öltözékükben tibeti főtisztviselők kocognak mongóliai pónikon — mindegyiküket vagy féltucat szolga kíséri vörösrojtos kalapban: mintha élő lámpaernyők lennének. Az egyik tisztáson pedig — tibeti futballisták játszanak. (Folytatása következik.) Tibet felszabadítása előtt az országban mindössze egy angol és egy kínai nyelvű elemi iskola működött. Ma már Tibet nagyobb városaiban anyanyelvükön tanulhatnak a tibeti gyerekek. Csak Lhasszában több mint ezer gyerek t jár iskolába. ALEXANDER SZTYEPÄNOVICS POPOV 1859-ben született az Uraiban Apja szegény pap volt. Egy kis településen, ahol főleg kohászok laktak, élte le ifjúságának nagy részét. Anyagi eszközök hiányában papi szemináriumban volt kénytelen tanulni és 1877ben került a pétervári egyetem fizikamatematikai karának matematikái osztályára. Már egyetemi' tanulmányi ideje alatt csatlakozott az orosz elektrotechnika lelkes híveinek köréhez. akik az Orosz Technikai Társaság és annak ..Elektricsensztvo" szaklapja köré csoportosultak. Itt alkalma nyílt, hogy megismerkedjék sok kiváló emberrel, akik az elektromosság elméleti vagy gyakorlati ágaiban dolgoztak. Ez a légkör elősegítette Popov tudományos tervei megvalósulását, amelyeŔ végül is nagy felfedezésére vezettek. Már főiskolás korában feltűnt gyakorlati ügyességével. Mivel nem kapott ösztöndíjat, kénytelen volt munkával megkeresni a tanulmányaihoz és megélhetésélhez szükséges pénzt. Mint villanyszerelő dclgozott az első villanyműben ós segített felszerelni a villanyvilágítást az egyik nagy kiállításon. 1883-ban végezte el az egyetemet és a tanári fokozat elnyerésére készült. Mindenekfelett az orosz tengeri flotta erejének növelése és az új fizikai találmányok gyakorlati alkalmazása érdekelte. Csakhamar előadó lett a kronstadti tisztképző iskola aknaosztályán, mely ekkor a legrégibb orosz elektrotechnikai iskola volt. Kiváló kísérletező és pedagógus hírében állott. POPOV nagy felfedezése volt az 1894-ben szerkesztett műszer, amelylyel a távoli elektromos kisüléseket fel lehetett fogni, és regisztrálni, amiért is az a „zivatarjelző" nevet kapta. 1895. májusában mutatták be a műszert, amely egy magas antennából és egy kohérerből, azaz fémport tartalmazó csövecskéből állt. A fémpor az elektromágneses hullámok hatására elektromos vezietövé vált és átboesátotta az áramot a távirókészülékbe. A felvevő készülék reagált a légköri kisülésekre. Egy év múlva Popov már bemutatta az edső drótnélküli rádiótáviratnak kétszáz méterre való átvitelét. Később rádióösszeköttetést teremtett egy tengeren levő hajó és a cárt között, 1899 telén pecVig már rádiótávirat segítségével megmentettek 27 halászt, akiket a zajló jég a Bailti-tengerre sodort. Ebben az időben az első volt Popov, aki az első hordozható rádióállomást megszerkesztette. ' Amikor Popov találmányáról ekő nyilvános közleményét kiadta és műszerét bemutatta, néhány hónappal később az olasz Marconi szabadalmat jelentett be Angliában egy olyan készülékre, mely elvben nem különbözött a Popov által javasolttól. Amikor a szabadalom nyilvánosságra került, Popov az angol szaklapban így nyilatkozott: „Marconi készüléke az én zivatarjelzö műszerem utánzata". Marconi, ez a vállalkozó olasz, aki ellopta Popov találmányét, angol és olasz kapitalistákból részvénytársaságot alakított, amely sok államban szabadalmat szerzett. BIZOTTSÁGOT ALAKÍTOTTAK az ügy kivizsgálására, mely kikérte a legtekintélyesebb szakemberek véleményét. Branly ismert francia kutató kijelentette, hogy „a drótnélküli távíró valójában Popov kísérleteinek eredménye." A bizottság vizsgálatáról szóló közlemény azt mondta, hogy „Popovot igazság szerint az elektromos hullámok segítségével működő drótnélküli távíró feltalálójának" kell elismerni., Popov elsőbbségét elismerték világszerte, mégis sokszor hallani azt a valótlan állítást, hogy Marconi a rádiótávírásnak megalkotója. Az volt a különbség kettőjük között, hogy amíg Marconi mögött nagy tőkével rendelkező társaság állt Angliában, amely kísérletekre és reklámra nem kímélt semmi pénzt. Popovnak csak szerény anyagi eszközök álltak rendelkezésére. Különféle külföldi nagykereskedők felajánlottak neki pénzt, ha elhagyja Oroszországot és óriási nyereségeket ígértek, ha eladná nekik találmányát. Ő visszautasította a kecsegtető ajánlatokat, mondva, hogy „én orosz ember vagyok és összes ismereteimet, munkámat, az elért eredményeket csupán hazámnak van jogom felajánlani." Popov az 1905. évi forradalom idején is kitűnt haladó nézeteivel. Ezzel magára haragította az intézet reakciós védnökeit. Ezek a súrlódások és izgalmak súlyosan megviselték Popovot, aki ennek következtében, 1906. január 13-án agyvérzésben meghalt. A „SLOVO" című újság így írt akkor róla: „...Még egy friss sír. Még egy áldozatot ragadott el örökre napjaink könyörtelen molochja. A. Sz. Popov az Oroszországban uralkodó elviselhetetlenül nehéz körülmények újabb áldozata". Amikor 1917. november 7én az Auróra cirkáló rádióállomása a világnak hírül adta a Nagy Októberi Forradalom győzelmét, ez a népek történelmében új korszak kezdetét jelentette. Ez a rádióhír egyúttal a technika új korszakának kezdete is. —GR— tak. A keskeny kis kanyargő6 utcák már a legkisebb esőben k valóságos A napot fekete esőfelhő takarja el. ingovánnyá változnak. Amikor hirtelen kitör a felleg mö- A mj

naP

( amikor dzsipemmel bégül, a fényben kitárulkozik előttünk f

0

njultam az egyik utcába, kínai teát szállító karavánnal kerültem szembe. Megálltam, mire pillanatok alatt tekintélyes tömeg verődött össze, hogy megbámulja a külföldieket. Ez lett a végzetem. Kerek egy órába tellett, amíg ki tudtam vergődni a „forgalmi akadályból".. • Máris számos jel mutatja az új út hatását. Persze egy s másra az út nélkül is sor kerülhetett volna. Bankalapítás vagy postahivatalszervezés Lhassza, a legendás főváros.^ Az aranytetejű Potala-palota messze a környék fölé magaslik és mellette törpéknek tűnnek fel még a környező hegyek is. A lámaisták szent földje 2400 kilométert tettem meg dzsipen, hogy idejussak. Felejthetetlen pillanat ez. Most már megértem annak a zarándoknak az érzéseit, aki begyalogolva ezt a távot, először pil- például lóháton is elképzelhető. Aulantja meg a Potalát, ahol a Dalai tők nélkül azonban nem lehetett volna Láma él, s a zarándok tudja, hogy felszerelni a kórházat, a kísérleti gazvégre céljához ért. daságot, az iskolákat és a lapszerkeszA 4000 méter magasan fekvő Lhasz- tőségeket. Még tibeti betüöntvény sem sza Kína tibeti területének főváro- volt, míg az első sorozatot el nem késa, a Dalai Láma vezetése alatt álló szítették Pekingben, helyi kormány székhelyé és a lámais- A vagyonosabb tibetiek házépítéséták szentföldje. nél acélgerendát használnak. Azelőtt A város messziről gyönyörű, közel- az acélgerendákat egyméternél kisebb ről azonban már az első pillanatban darabokban szállították ide, mert a látni lehet, hogy köztisztasági hely- jak legfeljebb hatvan kilogramm terzete és elrendezése a VII. század ótaf het képes vinni. nem sokat változott. _ Ma már a lhasszai és a sigacei új Abban az időben Tibet legnépsze- hid, sok más társukhoz hasonlóan, rűbb királya feleségül vett egy kínai hatalmas acélgerendákból készült. Jellegzetes Lhassza környéki tibeti táj Ázsia népeinek harca a nemzeti függetlenségért Korunk nagy történelmi eseményei között vitathatatlanul egyik legfontosabb Ázsia újjászületése. A nemrég még gyarmati igában szenvedő ázsiai országok függetlensége megszilárdításának nagy mozgalma és népeinek aktivitása új erőre kapott. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov indiai, burmai és afganisztáni látogatása idején. Ázsia országainak szerepét napjainkban N. A. Bulganyin elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén így jellemezte: „Közismert tény, hogy korunk nemzetköéletében egyre nagyobb jelentőséget nyernek az ázsiai országok, ahol a föld népességének több mint fele él." Ázsiát, a földkerekség legsűrűbben lakott földrészét, jogosan nevezik az emberiség bölcsőjének. A kínai, indiai és arab civilizáció ősi fészkei a világ kultúrájának hatalmas serkentő forrásai. Ázsia népei az emberiség élvonalában haladtak évezredeken át és a halhatatlan tudósok, gondolkozók, építészek, költők és zeneművészek sokaságával ajándékozták meg a világot. De a XVI. századdal a burzsoá civilizáció hajnalán feltűnik a gyarmatosítás sötét jelensége. Idők múltával a gyarmati hódítás eredménye a féktelen fosztogatás véres rendszerében és az ázsiai szabad népeknek a kapitalista nyugat által való rabságba hajtásában testesül meg. Az imperializmus korszakában elérte tetőfokát a kizsákmányoló országok kis csoportja között a függő viszonyban levő és kizsákmányolt óriási gyarmati tömegek kegyetlen érdekkörökre osztása. Éppen ebben az időben, a XX. század első éveiben Kelet népeinek harca, amely soha nem szűnt meg az idegen hódítók ellen — soha nem látott élességgel bontakozott ki. Ez azzal magyarázható, hogy Kelet népei már nem voltak egyedül a gyarmatosítók elleni harcban. A történeE. ZS U KO V lemben új forradalmi osztály, élcsapat jelent meg — a proletariátus. Az 1905—1907-es orosz forradalom az imperializmus korszakának első nemzeti forradalma volt, amely érezhető csapást mért valamennyi imperialista elnyomóra. Forradalmi megmozdulást eredményezett Iránban, Kínában, Indiában és Törökországban és megrendítette a kapitalista világ óriási gyarmati birodalmát. A nagy Lenin ezt a folyamatot „Ázsia ébredésének" nevezte. De a gyarmati rendszer még erős volt. Kelet népei nem vívták ki szabadságukat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének eredményeképp kirobbanó hatalmas tisztító viharra volt szükség, hogy az emberiség szégyene, a gyarmati elnyomás rendszere meginogjon a népek szabadságra törekvő lázadó nyomása alatt. A világ kettészakadása, az Októberi Forradalom eredményeként az óriási Oroszország kiszakadása a kapitalizmusból komolyan meggyengítette a nemzetközi imperializmust és a gyarmati rendszer válságát szülte. Ezek jelentős változásokat eredményeztek Ázsiában. Több ázsiai ország kivívta nemzeti függetlenségét, így Afganisztán és Mongólia. Jelentősen fokozódott a nemzeti felszabadító harc Kínában, Indiában, Egyiptomban, Indonéziában és Indokínában. A fasizmus szétzúzása a második világháborúban, a Szovjetunió hatalmának megszilárdulása és a világ demokratikus erőinek szaporodása elmélyítették a gyarmati rendszer válságát. Ojabb csapást mért az imperializmusra a népi demokratikus országok kiválása a kapitalista rendszerből és különösen a kínai nemzeti forradalom győzelme. A hős kínai népnek a belső reakció és a külföldi egyesült imperialista erők feletti diadala ragyogó új lapot nyitott Ázsia népeinek s az egész emberiségnek történetében. A dicső kommunista pártja vezette hatalmas 600 milliós kínai nép a haladás útján menetelő országok első soraiba állt és a világ jövő felé vezető útját mutatja. A kínai *nép szilárdan a szocializmus építésének útjára lépett. Óriási nemzetközi jelentősége van a független, és önálló Indiai Köztársaság létrejöttének és sikeres fejlődésének, Az önálló India létének egy évtizede sem múlt el — ami kis idő orsiágok történelmében — de a fiatal indiai állam máris jelentősen hozzájárult a népek közötti béke és együttműködés ügyéhez. India kiemelkedő nemzetközi szerepe, a gazdasági függetlenség biztosítása terén elért nagy sikerei, a nemzetgazdaság és a kultúra fellendülése a fiatal ázsiai köztársaságot világhatalommá emelte. Ki meri kétségbevonni például, hogy a nemzetközi fórumokon fellépő szabad India sokkal nagyobb önállóságról tanúskodik, mint némelyik nagyhatalom, mondjuk Franciaország. Jelentős az a tény, hogy Kína és India kiváló vezetői Csou En-laj és Dzsavaharlal Nehru voltak a kezdeményezői a nemzetközi viszony „pancsa sila" néven ismert öt alapelvének. E széleskörű népszerűségnek örvendő elvek között szerepel az országok önállóságának elismerése, akár ' nagyok, akár kicsik, az országok társadalmi rendszerének szabad megválasztása és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás, valamint a kölcsönös együttműködés. Az öt alapelv szerint fejlesztik baráti együttműködésüket az ázsiai országok egymás között és a Szovjetunióval. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa