Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-14 / 14. szám, szombat

A franciaországi események is a NATO stratégiája A „Krasznaja Zvezda" című lap a fen­ti címen közli G. Lagyjanec cikkét. „A • demokratikus erők győzelme a január 2-i választásokon az ország­ban új politikai helyzetet teremtett, amelyet komoly baloldali elhajlás jel­lemez. A franciaországi reakciós erők, valamint az ország határain kívüli reakciós erők nem akarják tiszteletben tartani a francia nép akaratát, ame­lyet oly vil'gosan kifejezett a válasz­tásokon. Azt remélik, hogy minden­féle parlamenti kombinációkkal Fran­ciaországban reakciós kormányt állít­hatnak össze. így kell érteni azt is, hoqy az amerikai reakciós sajtó nap­ról napra azt a „tanácsot" adja a francia burzsoáziának, hogy „erős kormányt" alakítson. Az amerikai sajtó álláspontját meg­értjük, ha visszaemlékezünk arra, hogy mily leplezetlen ingerültséggel és nyugtalansággal fogadták az ame­rikai uralkodó körök a francia válasz­tások eredményeit. Ismeretes, hogy az amerikai politi­kai és katonai stratégiai tervekben Európában Franciaországnak mind­eddig nagyon fontos helyet szántak. „Az Északatlanti Szerződésben és a Nyugateurópai Unióban — írta a „Cité" című belga lap — Franciaor­szág olyan politikai és stratégiai hely­zetet foglal el, amelyet kulcshelyzet­nek lehet minősíteni". Most ez a „kulcshelyzet" veszély­ben forog — írja tovább a cikk szer­zője. A választásokon a francia bur­zsoáziának éppen azon körei szenved­tek vereséget, amelyek tevékenyen részt vettek az „atlanti' politikában, így az amerikai politika Franciaor­szágban súiyos csapást szenvedet^. A demokratikus erőknek a nemzet­gyűlési választásokon aratott győzel­me ismét leleplezte, milyen mély el­lentétek állanak fenn az európai agresszív katonai tömbök részvevői között és elsősorban mily elvi ellen­tét tátong a francia nép életérdekei és a német militarizmus felújításának politikája között. A franciák milliói nem helyezték bizalmukat a jobbol­dali pártokba és ezzel ismét bebizo­nyították, hogy nem akarják Nyugat­Németország újrafelfegyverzését. A Nyugat reakciós köreit nyugtala­nítja az a komoly vereség, amit a francia nép rájuk mért, mindenféle­képpen, politikai nyomással, zsarolás­sal és fenyegetésekkel igyekeznek Franciaországot arra kényszeríteni, hogy hű maradjon „az atlanti" politi­kához. Az amerikai lapok és folyóira­tok ismét sértő kifejezéseket szórtak Franciaország ellen. A reakciós hír­magyarázók azt írják, hogy Franciaor­szág „szellemileg és nemzeti téren csődöt mondott", stb. Ezek a kijelentések nem újak. A reakciós elemek mindig azt hirdetik, hogy Franciaország gyenge, amikor bebizonyítja erejét. így volt ez akkor is, amikor a francia nemzetgyűlés elutasította az európai hadseregről szóló szerződést; ugyanez tapasztal­ható most is. E hazug propagandának célja világos: nyomást akarnak gya­korolni a francia közvéleményre, hogy Franciaországot az amerikai agresz­szív politika engedelmes követésére kényszerítsék. Nem véletlen, hogy azokat a sérté­seket, amelyeket most Franciaország­ra szórnak, a szokásos fenyegetések kí­sérik, hogy az Európával szemben folytatott amerikai stratégiát „revi­deálják". Hogyan gondolják ezt? Ügy, hogy Franciaországot Nyugat-Németország­gal „helyettesítik". A „News Week" című amerikai lap a következőket írta. „A Nyugatnak most Nyugat-Német­országra, nem pedig Franciaországra kell támaszkodnia". Végül a lap a következőket írja: „Az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia politikájukat, főleg Németország iránti, politikájukat nem vethetik alá többé a francia nemzetgyűlés döntésének, amelynek egy harmadát kommunisták, vagy sem­leges elemek alkotják". rfern kell bizonyítani, hogy Fran­ciaországnak Nyugat-Németországgal való „helyettesítéséről" szóló beszé­dek durva zsarolást jelentenek, amely oly jellemző az angol-amerikai diplo­máciára. Az amerikai és brit straté­gák természetesen jól tudják, hogy Franciaország nélkül az Északatlanti Szövetség és a Nyugateurópai Unió elképzelhetetlenek. Más dolog az, hogy a francia választások eredményeit mentségül és érvül akarják felhasz­nálni Nyugat-Németország még in­tenzívebb újrafelfegyverzésére. Ez azonban nagyon csekély kárpótlás azért a nagy vereségért,famelyet a január 2-i választásokon a francia néptől szenvedtek. A franciaországi események ismét bebizonyítják, mennyire nem szilárd a NATO hátországa, mily komoly ne­hézségekbe ütköznek az európai agresszív tömbök szervezői. Stratégiai terveiket a népek akaratára való te­kintet nélkül dolgozzák ki és az ilyen stratégia elkerülhetetlenül sikertelen­ségre van ítélve." K. J. Vorosilov, N. Sz. Hruscsov és V. M. Molotov fogadták az iráni parlamenti küldöttség tagjait Tito elnök visszatért Belgrádba Belgrád, január 12. (ČTK) — Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság elnöke január 12-én ethio­piai és egyiptomi útjáról visszaérke­zett Belgrádba. A pályaudvaron a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság ve­zető tényezői és Belgrád közéleti kép­viselői ünnepélyesen fogadták. Tito elnök a megérkezése alkalmából tartott gyűlésen rámutatott, hogy az E'hiópiában és Egyiptomban folytatott tárgyalások alkalmával „teljes kölcsö­nös megértést és a nézetek megegye­zésit érték el a nemzetközi jellegű fő kérdésekben, a nemzetközi problé­mákban, a kölcsönös kapcsolatok és Jugoszlávia fejlődése kérdéseiben." Meglátogatunk más rendszerű orszá­gokat — mondotta Tito — és láttuk, hogy ezek a rendszerek és belső ren­dezésük nem hátráltatják az államok és a népek közötti együttműködést^ ha ezek az államok őszinte barátságot táplálnak egymás iránt, ha nem szán­dékoznak beleavatkozni mások bel­ügyeibe és ha egyenjogú félként akar­nak együttműködni és kölcsönösen se­gíteni akarjál* egymást. A különféle kérdéseket meg lehet "oldani az „erőpolitika", a fegyvercsör­tetés és a lázas fegyverkezés nélkül. Tito azt mondotta: „Azoknak az or­szágoknak a népei, ahová ellátogattunk, békét óhajtanak épp úgy, mint Jugo­szlávia népei, mert a békére nagy szüségünk van. Jól tudják, hogy or­száguk elmaradottságának csak akkor tudnak véget vetni és csak akkor tud­nak jobb életfeltételeket biztosítani, ha világszerte fennmarad a béke. Tito a bagdadi szerződéssel kapcso­latban a következőket mondotta: Soha­sem értek egyet semmilyen szerződés­sel és a bagdadi szerződést nem először bíráltam. Nem egyszer bíráltam a nagyhatalmak vezető tényezői előtt is, mert úgy vélem (és a helyszínen sze­mélyesen győződtem meg róla), hogy ez a szerződés komolyan nyugtalanít­ja az embereket. Tito elnök újból hangsúlyozta, hogy a fegyverkezés ellen van. Hozzátette, hogy ma senki sem merészeli kijelen­teni, hogy a fegyverkezés azért szük­séges, hogy a vitás kérdéseket fegy­verrel oldják meg. Minden népnek joga van fegyverkezni, de csak abban az esetben, ha még nincs felfegyverezve, vagy rosszul van felfegyverezve. Ha azonban fennállana a kollektív bizton­ság az egész világon, akkor ezeknek a népeknek sem kellene pénzeszközöket fordítaniok a fegyverkezésre, hanem e pénzt a jobb élet építésére szentelhet­nék. Tito végül kijelentette, hogy Jugo­szlávia a legjobb kapcsolatokat akarja fenntartani minden egyes állammal és néppel az egyenjogúság alapján. Csehszlovákia í emzeti Frontjának küldöttségét . indenütt nagy szeretettel fogadják Lengyelországban Stalinogród, január 13. (ČTK) — Csehszlovákia Nemzeti Frontjának küldötteit, akik a lengyel-csehszlovák barátsági hét alkalmából Lengyelor­szágban tartózkodnak, január 12-én meleg barátsággal, lelkesen fogadták a staünogródi Nove Tychy lakótelejen. Lengyelország legfiatalabb városának polgárai üdvözletére Ján Harus kép­viselő válaszolt. A küldöttség tagjai ezután megnézték Nove Tychy egyes negyedeit. Ez a város, mire teljesen felépül százezer észak-sziléziai bá­nyásznak és kohásznak nyújt otthont. A csehszlovák vendégek élénken ér­deklődtek e város építésének tervei iránt, valamint az építkezéseken alkal­mazott ipari módszerek és közlekedési problémák megoldása iránt. A csehszlovák küldöttség egy másik csoportja január 12-én Poznan régi lengyel városba érkezett. A főpálya­udvaron a csehszlovák vendégeket a lengyel Nemzeti Front és a poznani közélet képviselői melegen üdvözölték. Egyiptomi lapok az izraeli csapatok újabb támadásáról Kairó, január 12. (TASZSZ). — Az egyiptomi lapok közölték az egyipto­mi katonai parancsnokság képviselő­jének azt a nyilatkozatát, amely sze­rint izraeli csapatok újból támadást intéztek az egyiptomi alakulatok ál­lásai ellen. A nyilatkozat rámutat, hogy az izraeli csapatok, amelyek megszállták El-Audzsan demilitarizált övezetet, január 11-én erős aknave­tőtüz fedezete alatt támadást intéz­tek az egyiptomi csapatok ellen. Az egyiptomi csapategységek viszonoz­ták a tüzet. A tűzharc több mint egy órán át tartott. Az egyiptomi sajtó ezen újabb izraeli támadással kapcsolatban hang­súlyozza, hogy az izraeli kormány figyelmen kívül hagyja az ENSZ felhívását a fegyveres akciók meg­szüntetésére és továbbra is durván megsérti a fegyverszüneti egyez­ményt. Hivatalos jelentés A MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSRŐL Budapest, január 12. (ČTK). — A Magyar Távirati Iroda jelenti. Ja­nuár 12-én 6' óra 46 perc 12 má­sodperckor és ezt követően 8 óra 41 perckor megismétlődő földrengést jeleztek Magyarország számos helyé­ről. A földrengés nem voít orszá­gos méretű és egyes Budapest kör­nyéki községek kivételével nem oko­zott károkat. Néhány Budapesttől délre fekvő községben (Dunaharasztin, Taksony­ban, Soroksárott, Dunavarsányon, Szi­getszentmiklóson, Délegyházán és Bugyiban) a földrengés kisebb káro­kat okozott. Pest megye területén a földrengés kí-!'önösen Dunaharaszti és Taksony községekben okozott nagyobb kárt. Dunaharasztin. a lakóházak jelentős része kisebb-nagyobb sérülést szen­vedett, 80 ház lakhatatlanná vált. Alsónémediben 190 lakóház megsé­rült, 17 lakhatatlanná vált. A többi községben a lakóházak kisebb része szenvedett kárt. A földrengésnek két halálos áldo­zata van. A sebesültek száma 38, közülük 15-öt könnyebb sérüléssel kórházba szállítottak. A kárt szenvedett községekben a szükséges mentési és helyreállítási munkálatok mindenütt azonnal, már a kora reggeli órákban megindul­tak. Az NDK e!ső öséves tervé­ben az ipari nyerster-nelés több mint kétszeresére növekedett Berlin, január 13. (ČTK) — Fritz Selbmann, az NDK miniszterelnök­helyettese a Német Demokratikus Köz­társaság első ötéves tervének eredmé­nyeiről a „Die Wirtschaft" című heti­lapban többek között a következőket írja: Az NDK első ötéves tervében a szo­cialista ipar nyers Je.rmelése több mint kétszeresére növekedett. Különösen erős mértékben növekedett a gépipari termelés. 1950 óta a háromszorosára. E sikerben döntő része volt a kohóipar hatalmas fejlesztésének és az új üze­mek építésének. Az NDK kohóipari termelése az 1950-es évvel szeffiben csaknem 240 százalékra növekedett. A többi termelési ágazatokban is nagy sikereket értek el az első ötéves terv folyamán, így például az autó­gyártásban, a finom-mechanikai és op­tikai iparban, a vegyiiparban, a köz­szükségleti árucikkek gyártásában. Moszkva, (ČTK), — K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és V. M. Molotov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnök­helyettese, külügyminiszter, január 12-én a Kremlben fogadták az iráni parlamenti küldöttség tagjait Mo­hamed Szaednak, az iráni szenátus •külügyi bizottsága elnökének vezeté­sével. A szovjet államférfiak és az iráni parlamenti küldöttség mintegy 2 óráig tartó beszélgetése folyamán vé­leménycserére került sor a két or­szágot érdeklő kérdér, ől A fogadáson jelen veľ N M. Pe­gov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára és más hivata­los személyiségek. V. T. Lacisz, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke és A. A. Lebegyev, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Szövetsé­gi Tanácsának alelnöke, január 12­én fogadást adtak az iráni parla­menti küldöttség tiszteletére. A fo­gadáson részt vettek a küldöttség tagjai Mohamed Szaednak, az iráni szenátus külügyi bizottsága elnöké­nek vezetésével. Szovjet részről jelen voltak G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, N. A. Szusz­lov, D. T. Sepilov elvtársak, M. P. Taraszov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnökhelyettese, N. M. Pegov, 'a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének titkára, a Szovjetunió miniszterei, a Legfelső i'anács képviselői és más hivatalos személyiségek. Sajtóértekezlet Moszkvában Mohamed Szaeddel, az iráni parlamenti küldöttség vezetőjével Moszkva, január 12. (ČTK). — Ja­nuár 12-én Moszkvában a „Szovjet­szkaja" szállodában sajtóértekezletet tartottak Mohamed Szaeddel, az irá­ni parlamenti küldöttség vezetőjével, Mohamed Szaed ezen az értekezleten nagyon pozitívan beszélt azokról a nagy sikerekről, amelyeket a Szov­jetunió a kultúra és a gazdaság te­rén elért. Ő maga a szovjet orszá­got jól -ismeri, mert hosszú éveken át élt itt, mint iráni diplomata még a háhorú előtt és ezért az elért eredményeket jól fel tudja becsülni Dicsérőleg nyilatkozott főleg a szov­jet mezőgazdaságról, a tudományos intézetekről és a diákotthonokról. Ki­jelentette, hogy a szovjet kormány minden téren gondoskodik népéről és arra törekszik, hogy az ifjúságot a békés egymás mellett élés és együtt­működés szellemében neveljék. Rá­mutatott, hogy május elején három­heti látogatásra a Szovjetunióba ér­kezik az iráni sah. Üjból hangsú­lyozta, hogy Irán nagy szomszédjá­val — a Szovjetunióval baráti kap­0 csolatokat akar fenntartani. Arra a kérdésre, hogy erre milyen kilátások vannak, tekintetbe véve azt a tényt, hogy Irán részt vesz a bagdadi szer­ződésben, Szaed azt válaszolta, hogy az iráni küldöttség megismerte a Szovjetunió vezető köreinek, közvé­leményének és sajtójának nézetét és arra a következtetésre jutott, hogy a Szovjetunió kormánya és népe ba­rátságban "óhajt élni Iránnal. Parla­mentünket és kormányunkat — mon­dotta Szaed — tájékoztatni fogjuk erről a szovjetunióbeli közvélemény­ről. Ügy vélem, hogy a parlamentek erősen befolyásolhatják kormányaik állásfoglalását más országokat ille­tően. Arra a kérdésre, mi a nézete a békés egymás mellet élés öt elvé­ről, azt mondotta, hogy a békés egy­más mellett élés elvét már Finnor­szágban is védelmezte és továbbra is híve marad ezeknek az elvek­nek. Jordánia nem csatlakozik a bagdadi szerződéshez Damaszkusz, január 12. (TASZSZ). — Ammani jelentések szerint január 11-én Jordániában folytatódtak a tüntetések a bagdadi egyezmény és a brit imperializmus ellen, jóllehet az országban rendkívüli állapotot hir­dettek ki. Az új jordániai minisz­terelnök január 10-én fogadta az ammani egyiptomi nagykövetet és új­ból megerősítette előtte, hogy Jor­dánia kormánya nem szándékszik be­lépni semmilyen katonai tömbbe, vagy egyezménybe. Sajtójelentések szerint az ország­ban továbbra is nagyon feszült a helyzet. A beérkezett hírek alapján Jordá­nia határain a britek rendeletére már hároin napja jelentős iraki ka­tonai erőket vonnak össze. A „Ba­rada" című damaszkuszi lap jelen­tése szerint-fegyveres izraeli erők i nek"kij7lentette7"hogy"amint is gyülekeznek Jordánia határain. Január 10-én Damaszkuszban a szíriai főiskolások újabb nagy tün­tetést tartottak tiltakozásul a rend­kívüli állapot kihirdetése ellen Jor­dániában. A tüntetés imperialistael­lenes jellegű volt. A tüntetők hatalmas feliratokat hordoztak: „Éljen a török-iraki szer­ződés el.en harcoló jordán néppel való szolidaritás!", „Szabadságot kö­vetelünk Jordániának!", „Az arab nép sohasem csatlakozik a nyugati imperialista katonai tömbökhöz és főleg a bagdadi egyezményhez!" * * * A Reuter hírügynökség tudósítója jelenti Ammanból, hogy Husszein El Chalidi,- Jordánia külügyminsztere ja­nuár 12-én egy sajtóértekezleten új­ból megerősítette, hogy kormánya nem szándékozik csatlakozni semmi­lyen újabb szerződéshez. Jordánia to­Á szudáni kormány külpolitikájában a bandungi értekezlet elvei szerint igazodik Kairó, január 12. (ČTK) — Khar­tumi jelentések szerint Mubarak Zá­ruk szudáni külügyminiszter Szudán külpolitikájáról tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kormány „a l Szudán érdekeit szolgáló" nemzeti politikát fogja megvalósítani. Azt mondotta, hogy a szudáni kormány tiszteletben tartja az ENSZ alapok­mányának rendelkezéseit és külpoliti­kájában az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezlete által kiadott el­vek szerint fog igazodni. A külügyminiszter továbbá kijelen­tette, fiergy Szudán szorosan együtt­működik majd az arab államokkal és belép az Arab Országok Ligájába. vábbra is a többi arab országok­kal való testvéri kötelékeinek meg­szilárdítására fog törekedni — je­lentette ki Chalidi. Az „Al-Gumhuria" című lap bej­rúti különtudósítójának jelentése szerint Er-Rifaji, Jordánia miniszter­elnöke fogadta az ammani brit nagy­követet és az iraki követet s kije­lentette nekik, hogy nem engedhető meg Jordánia belügyeibe való idegen beavatkozás. A lap tudósítója jelenti továbbá, hogy a miniszterelnök felhívta a két diplomáciai képviselőt, hogy „ne avatkozzanak be az ország belügyei­be és hagyjanak fel a külső nyo­más politikájával, amely a mostani jordániai nyugtalanságokat okozta". Er-Rifaji miniszterelnök Nagy-Bri­tannia és Irak diplomáciai képviselői­az or­szág legutóbbi eseményei mutatják „Jordánia népe elutasítja a külföldi szerződéseket, főleg a török-iraki szerződést (bagdadi szerződés)". Az indiai lapok ellenzik Dulles küszöbönálló indiai látogatását Delhi, január 13. (ČTK) — Az „In­dián Express" című indiai lap Dulles szerdai sajtóértekezletével kapcsolat­ban — ahol kijelentette, hogy Delhibe, India fővárosába szándékozik utazni — azt írja, hogy az indiai főváros politi­kai megfigyelőinek nézete szerint Dul­les indiai látogatása „nem szükséges". A megfigyelők kijelentik, hogy sok volna Indiától azt akarni, hogy üdvö­zölje annak a szerződésnek — a SEATO-nak — megszervezőjét, ame­lyet India határozottan ellenez. A lap rámutat, hogy Dulles nem kedvelt In­diában és Cunha portugál külügymi­niszterrel együtt kiadott közös nyilat­kozata Goa kérdéséről népszerűtlenség gét még jobban növelte. A megfigye­lők úgy vélik, hogy Dulles jobban ten­né, ha Karacsiból visszatérne hazájá­ba és látogatásával nem hozná zavarba az indiai kormányt. OJ SZO 1956. január 14. V

Next

/
Thumbnails
Contents