Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-12 / 12. szám, csütörtök

í TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA! t • Televíziónk tegnap és ma I • ét évvel ezelőtt a Csehszlovák Sajtóiroda útján az első csehszlovák távolbalátó vevőkészülékek gyártásáról szerezhettünk tudomást. Nagyon kevesen tudták akkor elképzelni a fejlődés további lehetőségeit. Bizonyos borúlátás uralkodott az illetékesek körében a nehéz és nagy feladatok láttán. De tudósainknak és műszaki dolgozóinknak a Szovjetunió hathatós támogatásával a kezdeti nehézségeket sikerült leküzdeniük. Távolbalátó-iparunk a világ többi nemzetei sorában jó helyen áll; nem voltunk az elsők között, de lépést tarjtottunk a műszakilag fejlett államokkal, sőt némelyeket már meg is előztünk, pl. Svédországot, ahol a távolbalátást. csak ez év elején készítették élő, vagy Svájcot, ahol a rendszeres távolbalátó adást csak utánunk kezdték el. Az a fejlődés, amit nálunk a távolbalátás keletkezésétől fogva az első két évben elért, legjobban érzékelhető, ha összehasonlítjuk a két év előtti kísérleti adást a maival. Heti háromszori kísérleti adással kezdődött és a 'műsor csupán egyszerű jelenetek felVételére és a filmre korlátozódott. Ma ezzel szemben ötször van hetenként fnüsorsugárzás és belátható időn be$ül a műsoradásokat tovább bővítik. Közvetítenek sporteseményeket, színimozielőadásokat. A központi távolbalátó stúdió képes nehezebb feladatok megoldására is, mint pl. a Rusalka opera közvetítésére. A várakozással ellentétben meglepő a prágai távolbalátó adóállomás hatóköre. Azzal szemben, hogy eredetileg 40—50 km körzetben számoltak biztos vétellel, mégis láthatunk Prágától messzebb eső helyeken jellegzetes televíziós antennákat. Meglelhetjük Morvaországban éppen úgy, mint. a Krkonošéban, ahol igazán nehezen -lehet elméletileg indokolni a vétel lehetőségét. Ezek a tények talán közvetlenül nem bizonyítják technikusaink képességeit, akik megépítették az adót és akik készítették a vevőkészülékeket; azonban egyebet bizonyít, szinte örömteli tényt — hogy a távolbalátás iránt érdeklődőknek nem vették el a kedvét a méteres hullámok terjedéséről szóló kedvezőtlen hírek. Bebizonyult, hogy a televíziós adást ma már lehet venni igen sok félreeső helyen, ahol a nézők még jobban értékelik, mint a sűrűn lakott vidéken, ahol más kulturális lehetőség is van. Ezeknek az úttörőknek az érdeme fel nem mérhető, de megérdemlik a sikereikről való megemlékezést. A távolbalátás elterjedését elősegítette a vevőkészülékek árának leszállítása, ami lehetővé tette szélesebb néprétegek részére beszerzésüket. A jövő évben a televíziósok táborának további növekedését várhatjuk, mert a spartakiádról való közvetlen adásokon kívül még sok más, kellemes meglepetésben lesz részük. A második ötéves tervbe televíziónk nagy reménységgel lép. Az elkövetkező években az állomások hálózatát fokozatosan további adókkal fogják bővíteni a köztársaság különféle helyein. Ezek a további állomások a prágai és á bratislavai adók műsorát fogják átvenni, amelyek két, — egymást kiegészítő cseh és szlovák adásból fognak állani. Az előkészületben lévő műsorcserének nem kell csupán a csehszlovák adókra korlátozódnia; ma már arról van szó, hogy hálózatunk bekapcsolást nyerjen néhány szomszédos állam televíziós hálózatába. Az ilyen műsorcsere hozzájárul a népek közötti megértés és barátság szorosabbra fűzéséhez és ezzel ugyancsak a nemzetközi együttműködést és a világbékét erősíti. Befejezésül még elmondhatjuk mindazoknak, akiknek nem volt alkalmuk a brnói gépipari kiállítást megtekinteniök, hogy iparunk igen nagy gondot fordít közszükségleti cikkek gyártására, hogy tökéletes működésű és kiváló külsejű vevőkészülékekkel láthassa el dolgozóinkat. Az egyik érdekesség, amit a kiállításon láttunk, bár nem tartozik szorosan a távolbalátáshoz, — az a zeneszekrény, amely a „Jubilant" nevet viseli. Ebben van rádiókészülék jól kidolgozott alacsonyfrekvenciájú résszel, két hangszóróval, a legmodernebb gramofonnal és magnetofonnal'. A másik érdekesség a távolbalátás iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot. Ez „Tesla 4202 A" jelzéssel van ellátva. Mindkét készülék az 1956. év végén kerül piacra. Az itt elmondottak korántsem jelentik azt, hogy a nagy munka befejeződött. Tudományos, műszaki, kísérleti helyeken és a gyáriparban lévő dolgozókra még igen sok és fontos munka vár, éppen úgy partnereikre a távolbalátás stúdiójában és az adóállomásokon alkalmazott dolgozókra. A fejlődés nem áll meg a maga útján, felfedeznek új, tökéletesebb műszaki, valamint műsorújítási lehetőségeket, amit ki kell használni, hogy lépést tarthassunk a külfölddel. (V-y) A KOOPERÁCIO KÉRDÉSEIRŐL Az emberi társadalom létének és fejlődésének alapja a munka. Minden értéket az emberi munka, illetve a társadalom közös munkája hoz létre. A termelés tehát mindig és minden körülmények között társas tevékenység. — „Az emberek úgy termelnek — írja Marx —, hogy meghatározott módon együttműködnek, tevékenységeiket kicserélik egymással." A termejés társadalmi funkciójából következik a társadalom tagjainak meghatározott formájú együttműködése, kooperációja. Marx a kooperációt így határozta meg: „A munkának azt a formáját, amikor többen azonos, vagy különböző, de egymással összefüggő termelőfolyamatban tervszerűen dolgoznak egymás mellett és egymással, kooperációnak nevezzük. —" (Marx: A töke.) A kooperáció lényege és tartalma a következő: 1. A kooperáció megnöveli az egyén termelő erejét, de ezen felül új termelőerőt is hoz létre, amely tömegerőként jelentkezik. A tömegerőnek ezt a tulajdonságát Marx így fejtegeti: „Miként egy lovasszázad támadóereje, vagy egy gyalogezred ellenállása lényegesen különbözik a lovasok és gyalogosok támadó és ellenálló erejének összegétől, úgy az egyes munkások mechanikus erejének öszszege is különbözik attól a hatványozott társadalmi erőtől, mely akkor áll elő, ha egyazon osztatlan műveletben egyszerre sok munkáskéz működik össze. —" 2. A kooperáció meggyorsítja a termelőfolyamatot, lehetővé teszi egyazon munkafolyamat műveleteinek különböző dolgozók között való szétosztását s így térbelileg ugyan elosztva, de egyazon időben a termelés végcéljának különböző részei készülnek el. •Kooperáció irányítása A termelés technikájának fejlődése megköveteli a kooperáció irányításának fejlesztését is. Biztosítani kell a kooperáló egyének és szervek tevékenységének összhangját, hogy az eredmény a lehető legjobb és legteljesebb legyen, azaz a munkát meg kell szervezni. A szervezés tudománya együtt fejlődött és fejlődik az emberi társadalommal. A munkaszervezés a legszorosabban kapcsolódik a munkához, annak eszközeihez, tehát a termelésbe. Ebből következik tehát, hogy magán viseli a mindenkori termelési mód gazdaságpolitikai jellegét, tehát osztályjellege van. A különböző társadalmi formákban különböző elvek alapján, más és más módon szervezték a munkát. Ezek az elvek természetesen mindenkor a termelés irányítóinak elvei voltak, azaz a munkaszervezés mindenkor az uralkodó osztályok feladata .volt — s ma is az. A tőkés munkaszervezést • a munkásosztálynak kellett és kell felszámolnia s helyette a maga új munkaszervezési formáit kell megvalósítania. Ha összehasonlítjuk a kapitalista és a szocialista kooperáció lényegét, akkor a legfontosabb különbségeket az alábbiakban látjuk: 1. Amíg a kapitalista gazdasági és társadalmi rend alapja a termelőeszközök magántulajdona, a szocialista rend alapja a termelőeszközök társadalmi tulajdona. 2. A kapitalista társadalomban a kooperáció mértékét és hatásait az egyéni tőke terjedelme és nagysága határozza meg. A szocialista együttműködésnek nincsenek mesterséges korlátai, tervszerűen kiterjeszthető az egész népgazdaságra. 3. A kapitalizmusban a bérmunkások kooperációja az őket alkalmazó tőke hatására fejlődik ki. A szocialista kooperáció ezzel ellentétben a dolgozók tudatos összefogásán alapul. 4. A tőkés termelés kiélezi a versenyt, ezzel megveti alapját a válságoknak és az imperialista háborúknak s mindenképpen a kizsákmányolás allandó fokozását eredményezi. A szocialista együttműködést nem mérgezi meg a konkurrencia, sőt annak magasabb formái alakulnak ki, mint a szocialista munkaverseny és a Sztahanov-mozgalom, hol az erősebb nem semmisíti meg a gyengébbet, mint a kapitalizmusban, hanem segíti, támogatja minél jobb eredmények elérésére. 5. A tőkés kooperációban kialakul és elmélyül az ellentét a fizikai és szellemi munka között. A szocialista együttműködésben a munkamegosztás fejlődése, a technika színvonalának rohamos emelkedése s ezzel egyidejűleg az emberek általános és műszaki kultúrájának kibontakozása fokozatom san a szellemi és fizikai munka közötti ellentét megszüntetését eredményezi. 6. A kapitalizmusban a válságok időnként visszavetik a fejlődést, vagy stagnálásra kényszerítik azt, s ezen idő alatt termelőeszközök, gépek, anyagok, késztermékek pusztulnak el. A gépesítés fejlődése tehát a kizsákmányolás fokozásához vezet. A szocialista együttműködés eredménye a termelés mind tökéletesebb gépesítése ugyan, de nem a kizsákmányolás, hanem a termelékenység emelése s így a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében. 7. A kapitalista kooperáció irányítása önkényes, mivel az irányítás formái a tőkének a munka feletti uralmából fakadnak. A szocialista együttműködés kifejezője az ember viszonyának munkájához, valamint az egyéni és társadalmi érdek szerves összefüggésének. BARABÁS JÖZSEF A föld mélyén rejlő hőenergia hasznosítása Nagy mélységekben a föld méhe igen jelentős hőenergiát rejt magában. Ez az energia egyes helyeken, főképpen a fiatal vulkanikus hegyvidékeken, melegvíz, gőz és gázok formájában tör fel a föld felszínéig. Földünknek ez a természetes energiaforrása kimeríthetetlen, mert a radioaktív elemek bomlása és egyéb okok következtében állandóan felújul. A korszerű fúrástechnika lehetővé teszi e hőenergia kiaknázását. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája ezért hozzálátott az ország természetes hidrotermál-készleteinek felkutatásához. Az első expedíció most végez kutatásokat az ország egyik keleti vidékén. A Kaukázusban próbafúrásokkal 100 fokos vizű hőforrásokat tártak már fel. Kamcsatka vulkanikus övezetében a gazdag hőforrások vizének hőmérséklete átlagban 120 fok. 200—250 méter mélységben a gőz hőmérséklete már lényegesen magasabb, nyomása pedig eléri a 20—30 atmoszférát. A kutatások feltárták, hogy e földalatti gőz felhasználásával Kamcsatkán olyan erőművet lehetne építeni, amely évi másfél milliárd kilowattóra energiát adna, többet, mint az egymilliárd 200 millió kilowattórát termelő kahovkai vízierőmű. Egy ilyen erőmű körülbelül két év alatt elkészülhetne, s csupán 7—10 kutat kellene hozzá fúrni 200—300 méter mélységben. A moszkvai energetikusok nemrégiben értekezleten vitatták meg az első szovjet hidrotermál-erőmüről szóló beszámolót. Az értekezlet részvevői annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy mielőbb meg kell valósítani a föld mélyén rejlő hőenergia-készletek felhasználását az ipar áramellátására, városok és üzemek fűtésére. A nap hőenergiájának kihasználása a kirgiz nemzetgazdaságban A Kirgiz SZSZK Minisztertanácsa a nap hőenergiájának a nemzetgazdaságban való felhasználásáról szóló határozatot hagyott jóvá. Az idén harminc olyan berendezést helyeznek üzembe, amelyek a "nap hőenergiájának felhasználásával forró vízzel látják majd el a lakóházakat és jeget gyártanak. A berendezéseket felhasználják a gyapot, gyümölcs és a zöldség szárításánál is. 6

ÚJ SZÓ 1956. január 12. A Csuji-völgy egyik szovhozábarr berendeznek egy kísérleti állomást a nap hőenergiájának a mezőgazdaságban való 'elhasználására. A kirgiz tudósok a nap hőenergiája felhasználásának problémájára nagy figyelmet fordítanak. A Kirgiz Tudományos Akadémia hőenergetikai laboratóriumában különleges szerkezetű berendezést szereltek fel a víz melegítésére. A köztársaság mezőgazdasági kiállításán hasonló berendezés látja el forró vízzel az állattenyésztési pavilont. A jelzett atomok felhasználása a szovjet állattenyésztési termelésben A szovjet tudósok az utóbbi időben sok érdekes adatra tettek szert az állatok szervezetében végbemenő ásványi anyagcseréről. A foszfor és a mész jelzett atomjai segítségével megfigyelték azt az utat, amelyet ezek az anyagok az állatok testében megtesznek és rájöttek arra, hogyan szívja fel a szervezet ezeket az anyagokat. Megállapították, hogy a takarmánnyal felvett foszfor 60—70 százaléka a vérbe megy át és azután csaknem kizárólag a csontozatban halmozódik fel. Azokat a csontokat, amelyekben rádioaktív foszfor halmozódott fel, le lehet fényképezni röntgenlemezre és ezáltal rádioautografot nyernek. A feľvétel pontosan megmutatja, hogy a foszfor hol helyezkedik el az állat csontozatában. Az ásványi anyagok cseréjének kutatása nagyon fontos a magas hozamú állatállomány takarmányadagjának megállapításánál. így pékiául ismeretes, hogy a magas tejhozamú teheneknél a mész a tehén szervezetéből a tejbe kerül, ami gyakran a csontozat kimerüléséhez 'vezet. A jelzett atomok lehetővé teszik annak megállapítását, milyen adagokban kell az állatnak meszet adni a szervezet felerősítése céljából. A perion — az NDK büszkesége A fagyasztott trágyakockák megőrzik a téli nedvességet A Szovjetunióban az orenburgi sztyeppéken gazdálkodó kolhoztagok a téli nedvesség megőrzésénél a tavalyi tél tapasztalatát használják fel: vízből és trágyából jégkockákat készítenek, amelyeket sakktáblaszerűen helyeznek el a földeken. A kockák gátolják a hó gyors elolvadását és az olvadás után mint trágya kitűnő szolgálatot tesznek. Tavaly ez a mód nagyon jól bevált, különösen azokon a földeken, ahol az őszi vetés már kikelt és ahol ezt a munkát traktorok segítségév-?! a növényzet megkárosítása nélkül nem lehet elvégezni. Aki a múlt év június 23-án véletlenül elvetődött a Német Sportcsarnokba, a berlini Stalin-Alleen, érdekes kísérletnek lehetett szemtanúja. Mennyit bír egy kötél Egy nehéz Diesel-vontató hangosan dübörgő motorral teherkocsit húzott maga után, amelyre egy autót állítottak. Csak egy vékony 12 milliméteres átmérőjű kötél kötötte össze a vontatót terhével, amely 17 tonnát nyomott, i Minden pillanatban azt várták, hogy a kötél elszakad az érős megterhelés alatt. De semmi sem történt. A „csodakötél" kétméternyire megnyúlt ugyan, de kitartott, mert perionból készült. Ekkor újabb terhelést: még egy gépet állítottak a teherkocsira, s az összrakomány súlya most már 24 tonnára nőtt. A kötél még mindig nem szakadt el. Csak akkor engedett a kötél, amikor a pótkocsi teljes erővel fékezett. De most sem a közepén vált ketté, hanem az odaerősített végénél. A perion ragyogóan vizsgázott az erőpróbán. A Stalin-Allee-i kötél csak egyike a perion műanyag sokféle felhasználhatóságának, hiszen már megismerkedtünk a perionnal leheletfinom női harisnyák, habkönnyű fehérneműk és bűbájos blúzok formájában is. A perion bölcsőjénél Látogassuk most meg a periont bölcsőjénél. Különösen két üzem dicsekedhetett azzal, hogy ott születik meg a műszál. Ez a két üzem a „Wilhelm Pieck" műszálüzem a thüringiai Schwarzában és a „Friedrich Engels" műselyemgyár Premnitzben. Tegyünk kirándulást az utóbbiba. Először hatalmas tartályok tűnnek szemünkbe. Az első percben embert alig láthatunk. E nagy gépek kezelése kevés emberi erőt kíván. Falépcsőkön mászunk fel egy házmagasságú tartályhoz, .amely hatalmas nemesacélcsövekből áll. Minden lépcsőfordulónál hőmérő tűnik szemünkbe, valamennyi 250 Celsius fokot mutat. Ilyen hőmérsékletre van szüksége a perionnak, hogy megszülethessek. A fémhenger tetején lefedett nyílás mellett munkás áll. Időről időre kinyitja a kis ajtót és színtelen, kristályszerű port önt a csövekbe. Ez a por a Lactam, a periongyártás alapja. A Lactam, a kátrányfinomításnál keletkező, úgynevezett középolajból kristályozott nyersanyag. Az NDK legnagyobb ipar-óriása gyártja, a „Walter Ulbricht" LeunaMüvek, Halle közelében. A Lactam, miután beöntötték a nagy csövekbe, a meleg hatására sűrű, folyékony masszává alakul, amelyet szivattyúk segítségével finom csövecskéken préselnek át. Kész is a perionfonál, most már csak cérnázni kell. Békemű a halálgyár helyén Nem volna azonban teljes a perion gyártásának leírása, ha nem beszélnénk a népi tulajdonban lévő „Friedrich Engels-művek" munkaviszonyairól. Ez az üzem valaha a háborús bűnös I. G. Farben halálkonszern tulajdona volt, ahol a náci-rendszer alatt 19 ország kényszermunkásait dolgoztatták halálra. A levegő tele volt egészségtelen gázokkal, amelyek tönkretették a munkások egészségét. Ma a levegőt korszerű berendezésekkel tisztítják az egészségre káros gázoktól. Mivel az üzem dolgozóinak 57 százaléka nő, egész gyermekvárost építettek fel. Az I. G. Farben igazgatójának egykori villáját éjszakai szanatóriummá alakították át, amelyben a munkásokat ingyen gyógyítják. A munkaruha ingyenes. Perlonzippzár, 225 grammos esőkabát Ma már a mindennapi élet és az ipar valamennyi területén találkozunk a perionnal. A vegyiiparban kitűnőnek bizonyult, mint szűrőszövet, savállóképessége és más tulajdonságai folytán. Mind az édesvízi, mind a tengerészeti halászatban kitűnő szolgálatokat tesz a perionzsinór, kötél és háló. Az egyik halbstadti üzem elsőrendű perlon-zippzárat készít, amelyet a világ minden részébe exportálnak. Vannak csupán 400 grammot nyomó sportkabátjaink és 225 grammos esőkabátjaink. Perion van az elképzelhetetlenül tartós bútorszövetekben és szőnyegekben. És van úgynevezett Pe-Ceszálból előállított fehérnemű, a Vylanfehérnemű, amely a reumások fájdalmait enyhíti. A Kari Marx-Stadt-i kórházban komoly sikerrel próbálták ki. Az NDK dolgozói joggal büszkék a perionra és a tudósokra, akik létrehozták ezt a nagyszerű anyagot. KLAUS WILCZYNSKI (Esti Budapesti