Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-09 / 09. szám, hétfő

mult év utolsó napjaiban meglátogattam néhány cseh várost. Hadd mondjam el, mit láttam, mi ragadott meg legjobban utamon. A Marianské Lázné-i szakszervezeti üdülőkben a forgalmas idény után mindenütt nagytakarítás folyik. A Zápotocky-üdülöbe mégis bejutok. A gondnok bocsánatot kér, de hát a téli rekreáció megkezdése előtt szükség van az alapos rendcsinálásra. Az újonnan berendezett kényelmes szobák így is tetszenek. Hát még azoknak, akik itt tölthetik megérdemelt szabadságukat. Elálldogálok annál az olajfestménynél, amelyen ismeretien festő megörökítette az 1.906-ban itt nyaraló fennkölt társaságot, az angol királyt, az orosz cárt, Lueger hírhedt bécsi polgármestert, Thurn-Taxis hercegét, egy-két posát, püspököt, földbirtokost és gyártulajdonost. A felséges urak az ismert kolonádén sétáltak ötven évvel ezelőtt és amikor estefelé én is ott sétálok, írmagjukat se találom. Most minden a felszabadított népé. A szanatóriumok, gyógyintézetek ugyanis egész évben nyitva vannak. Dolgozók sétálnak hát erre, isszák a gyógyforrások jóhatású vizét és tulajdonképpen csak most vagyok hálás a festőnek, hogy a múltat megöröHAZAI kásái részt vettek a proletariátusnak a burzsoázia elleni harcaiban. Az ő müvük is a tíz év előtti államosítás meqvalósítása. Habrmanék, Pikék, a jobboldali szociáldemokraták árulását, az amerikaiak 1945. április 25-i szörnyű bombázását, 1600 repülő hullámszerű romboló látogatását, a helyrehozhatatlannak hitt károkat az új gazdák jóvoltából régen kiheverték. 1945 végén már új vasúti gőzmozdonyt állítottak a népgazdaság szolgálatába. A gyár hatalmasabb, mint valaha. Tíz év alatt többet fejlődött, mint előzőleg fél évszázad alatt. Mások a munkakörülmények is. A^oké lett az üzem. akiké az ország. Azelőtt eqvetlen eqy, ma ötven orvos törődik az üzem alkalmazottainak egészségével. A híres üzem munkásainak, mérnökeinek, gazdasági és pártvezetőinek elévülhetetlen érdemei vannak a szocialista építés terén. Ladislav Pech elvtárs, az üzem régi munkása, az öss,V üzemi pártbizottság tagja a hatalmas üzem egyes részeivtl büszkélkedik előttem. A gyár műszaki csodája a horizontális Marianské Lázné Pisek. Alegrégibb csehországi híd UT Podolsk. Hí épen maradt részét, az ódon várostlázát. Emiékémben megjelenik Ševčík. a kiváló muzsikus és zenepedaqógus alakja. A viláq minden részéből sereqlettek hozzá a tehetséqes hegedűművészek, hogy meghallgassa őket, mondjon róluk véleménvt, adjon életreszőló leckét. Fráfta Šrámek nemzeti művészre, Físek nagy szerelmesére is gondolok, akinek „Nyár" és „Holdfény a patak felett" című színdarabját állandóan iátsszák a cseh színpadokon. Táborról, a harcos huszita mozgalom fellegváráról könyveket írnak. Ma alig népszerűsítjük haladó hagyományait. Végiqmeqyek a naqymúltú városon, megszemlélem múzeuma ért^es qvűiteményét és meqf^-adom: eljövök ide máskor, hosszabb időre. Brnóba menet megállok Telčen. A XVI. század reneszánsz ä a Vltaván tömlőceibe temette azokat, akik a császári rendszer ellen felemelték szavukat. Cseh. olasz, lengyel rabtársaiv.al az 1794— 1799-es években Kazinczy i'erenc és Verseqhy Ferenc sínylődtek itt. Az öntudatra ébredező néptömeqek nyomására 1855-ben meqszüntették a vár börtönjellegét, de' csak ideiglenesen. Az első világháború ideién a véreskezű imperialista korniánv újra meqtöltötte az 1277-ben épült vár heoyoldali kazamatáit és az első köztársasáq demokráciája sem talált semmi kivetni valót azon, hoqy bilincsbe verette itt a nép legjobbjait. Az 1920-as decemberi sztrájk letörése után ide internálták a sztrájkoló oslavanvi bányászokat és azokat a katonákat is, akik meqtaqadták, hogy a tömegbe, a népbe lőjenek. A Gestapo 1939-től folytatta és mesJEGYZETEK nyúlszőr fejfedővel. Va'ašsko csábító dombvidékén át, a vizovicei szíverősítő hazájától már egyenes az út a „Gvárvárba", a mai Jonök nélküli" teribb tökélvre emelte az ,, .. ,, , L. Gottwaldovba. Festői kornveemnertelenséqet. Szazszamra , t , ., _ . ., ... zetben, kissé a leitore kapaszakasztottak itt a nácik a derére hazafiakat. Pontos nvilvántar- kodva terül el ez a váro

s' A tást vezettek sátáni munkájuk- mintatermekben az az érzésem ról. Először ábécé sorrendben, támad, hoqy a jövőben élünk, aztán időrendben, később nnr- Lábunkon a világszerte jól iskor az áldozatok száma egyre mert. bevált hazai cipő. ke- ' rohamosabban nőtt, már csak zünkben viszont azok a n'odeltízesével. Utóbb, amikor seite- lek. amelyeket a közvéleménvni kezdték csúfos vesztüket, az kutatás és szakorvosok tanáalapossáqnak erről a íora.ájá- csfinak er

edménveképpen a kőről is lemondtak. vetkező években hord maid az Az utókor nem feledkezett igényes fogyasztó. Es pedig inon Kazinczv itteni nehéz évei- nemcsak nálun

k, hane

m ;

ófo

r. ről. Az 1929-ben elhelyezett mán gz egész vjlágon mert a emléktábla meqörökítette sza- ^ ,,..„, . qottwaldovi cipőknek a mrneve vait: ... szárnyon íár. A szélrózsa mm„Vándor, szent, hová lépsz, de

n j

ránvából érkeznek a rendee hely. ig

se

k Velem eqyütt eqviptomi Menj és mondjad hazámnak, kereskedök is qvôn

vôrkSdtek a Hogy törvényeidért , .. , ,, ,, ... , ..... kiállított modellekben. — NemKesz vala veszni fia. csak fegyvereket szállítunk Látom a sötétség korának Egyiptomba, — jegyezte meg akasztófáit. ujjnyomorító, bor- ]eputőbb Dv0?á

k külkereskedelda-kulcscsonttörő és egyéb mJ rijniszte

r _ Rendes kere

sr kínzószerszámait. Mennyi ke- , , , . , , . . , , .. kedelmi kapcsolataink vannak, serves, artatlan konnv omlott itt. 1945 februárjában a nácik e,adunk é

s vásárolunk Egyipmindent elkövettek, hogy egy- tomt

öl. részt eltüntessék pokoli muri- Bafa Tamás külön tágas lifkájuk nyomait, másrészt az it- tet építtetett, magának a legteni földalatti helyiségekben magasabb irodaházában. A lift alapján oda lett volna. 1842ben sörfőző-kpzösségbe léptek a kapufélfa tulajdonosok és 1906-ban készült el a mai üzem. Abból lendült naggyá a mai virágzó nemzeti vállalat. Szájadok tapasztalata alapján főzik a világszerte kedvelt „ősforrást". A gyárudvar eqyik szépen parkírozott hetyén ott díszeleg a kád, amelyben tö'ob mint száztíz évvel ezelőtt először főzték naqyüzemi alapon az üdítő söritait. Píseken meqcsodálom a Premvsl királyi ház ősrégi várának stílusában épített házak díszeleqnek főterén. Az eqyiken évszám: 1535. Rendszerünk megbecsüli a múlt emlékeit. De nemcsak a réqmúlt idők dolgozóinak évszázados alkotásaival dicsekedhetünk. Semmivel sem kisebb művészi alapossággal rendbehozták, korszerűsítenék a kis palotákat, bizonvságáu' annak, hogv jelenünket, jövőnket a múlt érces, időtálló alaDjára építjük. Brnóban magyar emlékre leszek figyelmes. A Spilberqi citadella századokon át mély kitette. Most látom legszembeötlőbben a különbséget. Betérek a rehabilitációs intézetbe, elbeszélgetek a betegekkel, akiket különféle kis műhelyekben gyakorlati munkával (bizonyos gyakran ismétlődő mozdulatokkal) foglalkoztatnak, gyógyítanak. A Vlagyimir Iljics Leninről elnevezett plzeňi gépgyár régi üzem. Valamelyik Waldstein gróf alapította. Tőle került a később bárói rangra emelt Skoda mérnök tulajdonába. Nem sokkal utóbb a francia Schneider-Creuzot monopolkapitalista érdekeltség szippantotta magához. Az egész viláqon ismerik elsőosztályú gyártmányait. Munakarták elhelyezni hadseregük főparancsnoksáqát és dőre ábrándként innen remélték megállítani a szovjet hadsereg diadalmas előretörését. Ostrava iparunk szíve. A szén és a vas fekete városáról gyakran írunk. De lehet-e eleget írni erről a városról, melynek pezsgő, eleven, lüktető, friss dinamikája bámulatba eit. Porubáról, Havirovról. a közeljövő Ostravájának nyiladozó hajtásairól? A csodáról, amely itt naponta megszületik? Az emberekről, vájárokról,. kohászokról, akik a csodát kezük szorqalmával létrehozzák? Nový Jíčín mellett látom a kalapqvárakat, ahonnan az egész viláqot elláthatjuk finom fülkéjében rendezte be félelmetes irodáját és puszta gombnyomásra váratlanul azon az emeleten termett, ahol éppen rémíteni volt kedve gúzsbakötött alkalmazottait. A „főnök nélküli" nemzetj vállalat igazgatójának nincs szüksége i'.ven eszközökre, hogyha ellenőrizni akarja a munka menetét. Prágába visszatérőben Jihlaván uzsonnáztam. Az itteni középiskola állandó baráti összeköttetésben áll az egyik batumi iskolával. A növendékek leveleznek egymással, ajándékokat küldözgetnek, tapasztalatokat cserélnek. Örömmel regisztrálja ezt az. újságíró,, aki nemrég járt Batumiban, Grúziában. JŐ SÁNDOR fúrógép. Ennél a qépnél a szellemi és fizikai munka határai úgyszólván egybeolvadnak. A fiatal Ladislav Mináŕiknak minden szerénysége ellenére meg kell mondania, hogy az üzem legjobb munkásai közül _ választották ki, amikor ehhez a qépcsodához állították. Ám nemcsak a Lenin-művek, hanem a sörgyár is hozzájárult Plzeň világhíréhez. Már 1290ben főztek sört a városban. A városi polgár kapufélfa-tulaiduna szentesítette századokon át a sörfőzés jogát. Korhadt, enyészett a ház bejárata, de a qazdaq polqár meghagyta eredeti állapotában, mert különben búsás haszna a középkori jog