Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-09 / 09. szám, hétfő

i ' <> \ iam/ioz Nem töprengés s csalóka álom Önti szavakba elgondolásom: Az életben szerzett tapasztalat Tisztul értelemmé tollam alatt. — Fiam. te már az iskolába jársz, A tudás útján új nyomot találsz. Amely világít, s jelzi: merre menj, Hogy nagy feladatokra megfelelj! Az én szemem a jövőbe kutat, Nézi előtted s méri az utat. Hol lépted alatt a múlt göröngye Magtermö humusszá törik össze ... Menj az úton s csak előre nézz. Minden jó tettet még jobbal tetézz! És akik együtt mennek itt veled; Bontsd ki reájuk meleg szívedet. Testvéreid ők, sorsunk is rokon, Hisz együtt éltünk évszázadokon. Közös szenvedés, közös akarat. Ledöntött köztünk rég minden falat. Nyelvét tanuld meg, s hidd: e gondolat Célba világít, s magyar voltodat Nem csorbítja meg, — sőt az értelem Síkján tárul ki rád a végtelen..* Bátorságod, erőd benne rejlik. Ez méri ki; hová érsz és meddig? Az együttélés így nyit távlatot, S így derül fölénk még szebb állapot. — Fiam, célodhoz biztosan elérsz. Ha nyelvét érted és nyelvén beszélsz. Akivel építed közös hazád! — így bocsát útra az édes apád. CSONTOS VILMOS. ŕ szülői ház és az iskola kapcsolata A z Oj Szó december 25-i számá­ban egy rövidlélegzetű cikk jelent meg Trencsik Mária elvtársnő tollából „A tanítót védjük-e vagy a tanulót" címen. Ez a kis cikk olyan problémát érint, amely égető kérdése a család és iskolai nevelésnek. Szükségesnek érzem, hogy e cikkben hozzászóljak és helyeselném, ha az Üj Szó hasábjain vitát indítana erről a fontos kérdésről. Nagy szolgálatot ten­nénk ezzel a csehszlovákiai magyar is­kslaügynek. Mindenki előtt ismeretes, hogy gyer­mekeink nevelésében, szellemi és testi erőinek fejlesztésében, jellemének, vi­lágnézetének kiformálásában két alap­vető nevelői tényező: a család és az iskola játssza a fő szerepet. Az ered­ményes nevelői munka feltétele tehát az, hogy a család és az iskola azonos nevelői munkája összhangban legyen, kölcsönösen támogassa egymást és azonos nevelői módszert alkalmazzon. Ez természetesen feltételezi a család és az iskola állandó, szoros kapcsola­tát. Elsősorban a Szülők és Iskolabará­tök Egyesülete hivatott ezt a felada­tot teljesíteni. Az iskolánk — a gútai I. sz. nyolc­éves középiskola mellett működő Szü- I lők és Iskolabarátok Egyesülete már több, mint ötéves múltra tekint visz­sza. Ez a szervezet segítette tantestü­letünket abban, hogy ez alatt az öt év ! alatt nsgyot fejlődött az iskola oktatói és nevelői munkája. Eredményeinkben a legfontosabb szerepet a rendszeres szülői értekezletek játszották. Az is- : kola által szervezett szülői értekezle­tek fő feladatául azt tekintettük, hogy a szülőket megismertessük az iskola követelményeivel. Ezenkívül ^előadáso­kat tartottunk „A tanuló otthoni napi­rendje", „A tanuló egészségtana", „Az iskoláskorú gyermek sajátosságai" stb. címeken. A szülői osztályértekezlete­ket — természetesen szűkebb körben — többnyire az egyes gyermekek egyéni sajátosságainak, előmenetelé­nek, egészségi állapotának elemzésére fordítottuk. Ezek az előadások nem egyszer élénk vitával jártak és sokat segítettek a vélemény összehangolásá­ban. Sok gondot okozott azoknak a szü­lőknek a szervezeti munkába való be­vonása, akik következetesen távolma­Yadtak az iskolától. Bizony, még min­dig előfordul, hogy egyik-másik szülő éveken keresztül egyetlen szülői érte­kezleten, egyetlen fogadóórán sem je­lent meg. hogy éppen azok a szülők tartózkodnak az iskolától, akiknek a gyermeke gyenge tanulmányi ered­ményt mutat fel. I skolánkban a közelmúltban a következő eset történt. Mente • Imre VIII. b. osztályos tanuló az első negyedévi osztályozó konferen­cia ut n rohamos hanyatlást íjiutatott. Egymásután háromszor felelt elégte­lenre fizikából, kétszer matematikából, kétszer orosz nyelvből és a többi tan­tárgyból is nagyon gyenge előmene­telt mutatott. A tantestületnek komoly gondot okozott Mente Imre, de a ta­nulókönyvbe való beíráson kívül nem foganatosítottunk más intézkedést. Amíg a tantestület csak rágódott a problémán, addig Mente Imre megol­dotta azt a maga módján. A tanuló­könyvecskéjét nem mutatta meg ott­hon, hanem a bejegyzéseket Sladký Pista nevű tanulótársával iratta alá, a beírt ötösökön pedig úgy segített, hogy eovszerűen áthuzogatta őket, a mínusz hármasokat és négyeseket pedig plusz hármasokra, illetőleg .négyesekre ja­vítgatta át. Ezekre a hamisításokra már rájött a tantestület. Mente Imre szigorú igaz­gatói megrovást kapott, az osztályfő­nöke pedig meglátogatta a szüleit. Itt derültek ki aztán a hibák: Mente Imre szülei — akik egyébként igazán oe­csületes, dolgos munkásemberek — nem ellenőrizték • gyermekük tanu­lókönyvecskéjét, nem is voltak a szü­lői értekezleten és az osztályfőnök fogadóóráin sem érdeklődtek gyerme­kük előmenetele és magatartása felől, így persze halvány sejtelmük sem volt arról, milyen munkát végez gyermekük az iskolában. A mulasztásból okultak a sZülők, és okultunk mi tanítók is. Mente Imre azóta lényegesen jobban tanul mint azelőtt. Az iskola és a családi otthon kap­csolatának a hiánya arra is vezet, hogy a szülők nem ismerik eléggé az iskola feladatát, a tananyag színvonalát és a követelményeket. A legutóbbi értekez­leten panaszkodott az egyik tanítvá­nyom édesanyja: — Én nem tudom, mi van ezekkel a gyerekekkel, mindig tanulnak és mégis hármasokat hoznak haza. A mi időnk­ben otthon sohasem vettünk könyvet a kezünkbe, mégis jó bizonyítványunk volt. Súlyos hiba lenne azt gondolni, hogy a mai gyerekek tehetségtelenebbek az elmúlt kor gyermekeinél. Azt kell tu­domásul vennünk, hogy gyökeres kü­lönbség van a régi iskola és a mai is­kola között. A régi iskola, de különös­képpen a régi falusi iskola — tiszteletet és őszinte megbecsülést érdemelnek a kivételek — csak a tudomány morzsáit juttatta tanulóinknak. A hómanbálinti iskolapolitikára jellemző volt ez a hír­hedtté vált mondás: „A parasztnak csak annyi esze legyen, ha eső esik, hát beálljon az eresz alá." Körülbelül ennek a követelménynek megfelelően építettek ki a falusi iskolák hálózatát, ehhez mérten állapították meg tan­anyagukat és követelményeiket. Azt kell jól megérteniök a szülők­nek, hogy mai iskolánk célja az, hogy felkészítsük gyermekeinket az életre. A mi iskoláink szebb jövőt, könnyebb boldogulást, boldogabb életet szánnak gyermekeinknek, mint a régi iskola. Azt is könnyen beláthatják, hogy mind­inkább fejlődő iparunk és mezőgazda­ságunk sokkal nagyobb tudású, jobb felkészültségű embereket kíván, mint kívánt valamikor a kézipöröly vagy az ökörfogat. Ezért kell nekünk kok, ala­pos, mély és gyakorlati vonatkozású ismeretet nyújtanunk a tanulóinknak. Kétségtelen tehát az is, hogy az isko­lában nyújtott nagymennyiségű isme­retanyagot az isikolásgyerek nem tudja tökéletesen megérteni, emlékezetébe vésni és begyakorolni is magát a taní­tási órán. Az eredményes munka fel­tételezi a rendszeres otthoni tanulást. G yakori félreértést okoz az, hogy az iskolától távolmaradó szü­lők nem ismerik eléggé az osztályozás normáit. A szülők egy ré­sze csak az egyes vagy esetlég a ket­tes osztályzatot ismeri el jó osztály­zatnak. Erre a nézetre vezetett a kö­zelmúlt évek liberális osztályzása. Már régen itt az ideje, hogy érthetően megmondjuk, hogy a tanító akármilyen célból alkalmazott liberális osztályozá­sának az árát maga a gyerek fogja megfizetni igen drágán az életben. Az osztályozás a tanuló munkájának az értékelése az előírt normák szerint. Nincs joga a tanítónak sem népszerű­ség hajhászásból, sem statisztikaszé­pítés címén enyhébben osztályozni, mint ahogy a tanuló megérdemli. El kell érnünk azt, hogy a hármas tanu­lóra is úgy tekintsünk, mint aki jól végzi feladatát. Ugyancsak a közelmúlt évek hibája az, hogy gyermekeink szülei nem lát­ják eléggé az iskolai munka értelmét. Nemrégen együtt utaztam az egyik volt növendékem édesapjával. A lánya három évvel ezelőtt megbukott, ki­maradt az" iskolából, sikerült jól el­helyezkednie. Ez magában véve netn baj, de hiba az az általánosítás, amit volt növendékem édesapja levont az esetből: — Tudja, tanító elvtárs, — mondta — mért nem ér semmit az iskola? Demokrácia van, mindenkinek van joga a boldogulásra, akár van iskolája, akar nincsen. Egy jó protekció többet ér, mint tíz kitüntetéses bizonyítvány. Ez a beszélgetés többféle szempont­ból érdemelne elemzést. E cikk szem­pontjából azonban csak annyit rögzí­tünk le, hogy a múlt tanév végén nem egy gyenge tanulónk kérvényét küld­ték vissza az illetékes hatóságok az­zal a megindokolással, hogy tanulmá­nyi okokból nem megfelelő. Pedig ipari pályára készültek ezek a fiúk. Az elmondott példából azt a tanúi­ságot kell levonnunk, hogy minél job­ban fejlődik iparunk, mezőgazdasá­gunk, és minél jobban kiterjed az is­kolák — különösen a szakiskolák há­lózata, annál nagyobb jelentősége lesz az iskolai végzettségnek, annál inkább feltétellé válik a tanulmányi eredmény a pályaválasztásnál és elhelyezkedésnél. Mind ritkábban, de sajnos még min­dig előfordul, hogy éket ver az iskola és a családi otthon közé a szülők bi­zalmatlansága az oktatókkal szemben. A reakció keze benne van a tanítók lebecsülésében, de kétségtelen az is, hogy a magyar iskolák születése idején különféle fő hivatalokban pöffeszkedő burzsoánacionalisták azzal akarták zülleszteni a születő magyar iskolákat, hogy válogatás nélkül alkalmaztak minden jelentkezőt, ' akár megfelelt morális és tárgyi szempontból, akár nem. Bár ezek már eljátszották kisded játékaikat, de bűnös munkájuk nyoma még mindig érezhető az iskoláinkkal szemben itt-ott megmutatkozó lebe­csülésben és rágalmazásban. Az egykor kisasszonyt játszani akaró tanítónők és a munkától menekülő fiatalkorúak már kiszóródtak iskoláinkból, és meg­acélosodtak, jó tanítóvá váltak az egy­kori munkástanítók. A becsületes, jó­szándékú szülőknek tehát egyáltalán nincs okuk a bizalmatlanságra, sőt biz­tosak lehetnek abban, hogy gyermekü­ket jó felkészültségű, becsületes, nép­becsülő tanító tanítja. A z elmondottakból a napnál is vi­lágosabban láthatjuk, hogy milyen fontos szerepe van az iskola és a szülői otthon együttműkö­désének. Meg kell tenni tehát minden lehetőt, hogy ez a két fontos nevelői tényező összhangban legyen és kölcsö­nösen támogassa egymást. Ennek pe­dig feltétele az a szoros kapcsolat, amit a szülői' értekezletek, a fogadó­órák kihasználása, a tanítók szülői lá­togatása, a tanulókönyvecskék rend­szeres ellenőrzése és nem utolsó sor­ban a személyi- és levelezőkapcsolat révén teremthetünk meg. SZABÓ IMRE, tanító I 1 i n r ! 1 i •: í\ i CSÚCSFORGALOM Cgymás után futnak be a vitlamo- ám a sofőrök kemény szívűek marad­~ sok a Gesztenye-ligeti végállo- tak. Talán gyermektelenek. Ilyen fe­másra. Délután 5 óra. Csúcsforgalmi leleteket adtak: — A szolgálati uta­időszak. A 3-as és az 5-ös villamo­sokról lezúduló nép tömör félkört sítás kimondja, hogy az első ajtón senkit sem engedhetek fel. Jöhet az alkot, s türelmetlenül várja a 31-es ellenőr és baj lesz a dologból. Nem autóbuszt, amely Récsére szállítja a várakozókat. Befut a 31-es. És ó, egek — kez­érdekel a gyerek, szálljon fel ott, ahol > a többi. Az anya ezek ellenére a. harmadik dödik a közelharc, a mellethorpaszt ó autóbusz sofőrjénél is próbálkozott birkózás. Mert nem babra megy a játék. Aki nem bírja szusszal, lema rad és ácsoroghat, amíg begurul a Sikerrel. A sofőr szó nélkül felenged­te. » Feltételezhetjük," hogy az anyát következő autóbusz. Nekifeszülnek az m é3 ayerek várta otthon, eset emberek és ugyancsak tapogatjuk [ e? ™ c s° r á* ke ll et t, f° z™ e- f aM más egymás oldalbordáit, amíg révbe ér­nek. Magánosan utazó, fejlett, izmos embereknek csak könnyed torna ez a csúcsforgalmi játék, de annál ne­hezebb a gyermekkel, még hozzá ka­ronülő gyermekkel utazóknak. A napokban megfigyeltem, hogy egy gyermekkel utazó asszony két autóbuszról maradt le. Miért? Mert nem mert a bősz tolakodók sorába állni, féltette a gyermekét az eset­leges balesettől. Igaz, két autó- olyan rendelet vagy"utasítás, 'amely házimunkát végeznie. Sürgős volt a hazamenetele. Sürgősebb, mint a férfiaké, mert hiszen a gyermek, a gyermekek ellátása az anya köteles­sége. Mégis neki kellett lemaradnia két autóbuszról is. IS érjük az autóbuszon, villamoson utazókat, jegyszedőket és ve­zetőket; több figyelmet a gyermekek­kel utazók iránt! Kevesebb hivatko­zást a paragrafusokra, több szívei és jóakaratot! Mert nincs, és nem lehet busz két vezetőjét kérte, hogy nyit­nák ki az elülső ajtót, amelyen át szép emberi zavartalanul feljuthatna a buszra, egymáson. megtiltaná, hogy kivételes esetben gesztussal segítsünk I. K. =*= A világon 12C0000 orvos van A világ két és fél milliárd lakosának egészsége fölött 1 200 000 orvos őr­ködik. 595 orvosi egyetemen készülnek az orvostanhallgatók erre a nemes hivatásra. 1954-ben 53 889 orvos fejez­te be tanulmányait s kapta meg diplo­máját. A világrészek közül Afrikában van a legkevesebb orvos — 23 253 — és 14 orvosi főiskola. Egy orvosra 9 111 lakos esik. Ázsiában 152 egyete­men gondoskodnak az új orvosok ne­veléséről. Ázsiában összesen 201 502 orvos" van és egy orvosra 6804 lakos esik. Amerikában 178 orvosi egyetem van, az orvosok száma 295 442, ami azt jelenti, hogy egy or­vos 1200 lakosról gondoskodik. A leg­több orvos — 643144 — Európában van, ami a lakosság számához arányít­va azt jelenti, hogy egy orvosra 956 lakos esik. Európában összesen 237 orvosi fakultás működik, amelyeken 1954-ben 27177 orvos fejezte be ta­nulmányait. N. A. BULGANYIN ÉS N. SZ. HRUS­CSOV indiai útjáról A nagy népek ba­rátsága címen színes film készült, amelyet a Szovjetunióban nemrégen mutattak be nagy 6ikerrel. AZ ELMÚLT NAPOKBAN Csehszlo­vákiából 70 láda Karlove Vary-i sót szállítottak az Egyesült 'Államokba és 17 ládányit a Német Szövetségi Köz­társaságba. A HÖFŰVÁSOK KÖVETKEZTÉBEN megszakadt az összeköttetés Észak­Norvégiával. Svédországban és Nor­végiában igen sok hó esett. ANTONIO RODRIGUEZ ismert me­xikói újságíró, aki jelenleg Csehszlo­vákiában tartózkodik, az Imparto és Siempre mexikói folyóiratokban riport­sorozatot írt a cseh üvegiparról és Prágáról. A GORKIJ AUTÓGYÁRBAN az idén megkezdik a Volga-gépkocsinak, a nálunk jól ismert Pobjeda tökéletesí­tett változatának gyártását. A BRNÖI Villanyszerelési üzemek néhány dolgozója rövidesen Afganisz­tánba utazik, ahol egy cem ntgyár villanyberendezésését szerelik fel. MISTINGUETTE, a világhírű párizsi kabaréénekesnő a Párizs közelében lé­vő BouAivalban csütörtökön elhúnyt — jetarti a Reuter. Mistinguette 82 éves volt. TÖBB MINT 1000 szovjet szakem­ber fizet elő a Stavivo, Českosloven- ská architektúra és a Pozemné 6tavby csehszlovák szakfolyóiratokra. AZ OB, a szovjet déli-sarki expe­díció zászlóshajója elérte a Déli-sar­kot. Az ismeretlen partvidék felku­tatására helikoptereket indítanak út­nak a hajóról. AZ OSTRAVA-KARVINI szénkörzet kiépítésének terve szerint a legköze­lebbi években 5 új bányát tárnak fel. A DEFA Találkozások Wilhe'm Pieckkel címen dokumentumfilmet ké­szített a német munkásosztály nagy harcosának életéről és munkásságá­ról. MOZART, a nagy zeneszerző szü­letésének 200. évfordulójáról világ­sporté megemlékeznek 1956-ban. A CSALLÖKÖZCSÜTÖRTÖKI trak­torállomás dolgozói szépen haladnak már a gépek téli javításában. Eddig a traktorok és mezőgazdasági eszkö­zök több mint 50 százalékát megja­vították. ISAAC STERN, a neves amerikai he­gedűművész hosszabb vendégjátékra a Szovjetunióba szerződött. Tárgyalások folynak az Amerikában élő Arthur Rubinstein zongoraművésszel is. , AZ ÉSZAKCSEHORSZÁGI szénkör­zetben új berendezéssel kísérleteznek, amely az ultrahanghullám segítségé­vel 15 méter távolságban csapadékká változtatja a felhőzetet. Á CSEMADOK rimaszombati helyi­csoportjának színjátszói bemutatták Csiky Qergely „Nagymama" című da­rabját. Az előadást kétszer ismételték meg, minden esetben telt ház előtt. FRANCIA LAPJELENTÉSEK szerint Prágában, Bratislavában és Plzeňben áprilisban francia filmhetet rendeznek. WIHELM PIECK nyolcvanadik szü­letésnapja alkalmából a berlini Dietz Verlag kiadta Wilhelm Pieek össze­gyűjtött "beszédeinek és cikkeinek ne­gyedik kötetét. A köztársasági elnök beszédeit és cikkeit a Németországi Marx-Engels-Lenin-Sztálin Intézet rendezte sajtó alá. HWM MI HHHWWHMO MI WMWM MI WW Hétfő, ianuár 9 A BRATISLAVA1 MOZIK MŰSORA. HVIEZDA: Francia négyes (szlovák) 16, 18.15, 20.30 SLOVAN: Francia négyes 16, 18.15, 20.30 POHRANIČNÍK: Bízzátok csak rám (cseh) 15.30, 17.45, 20 PRAHA: A strakonicei dudás (cseh) 16, 18.15, 20.30 METROPOL: Bízzátok csak rám 16, 18.15, 20.30 DUKLA: Egy nyáron át táncolt 18, 20.15 LUX: Három testőr (francia) 18. 20.30 PALACE: Légbőlkapott zene (cseh) 16.30, 18.30, 20.30 OBZOR: A mühlenberg! ördög (német) 18, 20 STALINGRÁD: A pármai kolostor I. rész (francia) 18, 20 A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK Ml SORA NEMZETI SZÍNHÁZ: Denevér, HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nincs elő­adás ÜJ SZÍNPAD: Denevér. A KASSAI MOZIK MŰSORA: SLOVAN: Gáncsnélküli lovag ÜSMEV: Geneviéve TATRA: Kulmi ökör PARTIZÁN: Krakatit A KASSAI ÁLLAM! SZÍNHÄZ: Keszkenő, holnap: Romeo és Júlia IDŐJÁRÁS Túlnyomólag borús idő, helyenként havazás várható. A legmagasabb napi hőmérséklet —1—4 fok. Délkeleti széL oj szó 1956. január 9. v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents