Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-09 / 09. szám, hétfő

Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. január 9. hétfő 30 fillér IX. évfolyam 9. szám Minden gépet a lehető legtökéletesebben használjunk ki Valamennyi iparvállalatunk gaz­dagon fel van szerelve különféle gépekkel és berendezésekkel — nagy olvasztókkal. Martin-kemen­cékkel, hengerelőgépekkel, eszter­gapadokkal, présekkel, turbinák­kal, darukkal, bágerekkel, mozdo­nyokkal, sok száz és ezerfajta gép­pel és berendezéssel, amelyeket itt nem is tudnánk mind felsorolni. Sokszor, amikor az egyik vagy másik dolgozó a gépet egy negyed órára leállítja, vagy üresen fut­tatja, azt gondolja, hogy ez a pár pillanat nem oszt és nem szo­roz. hisz ez csak csekélység. Gon­doljunk azonban arrá, hogy ez a pár pillanat mennyit tesz ki az üzemeinkben levő sok százezer gépnél és berendezésnél, s látjuk, hogy ezek a negyedórák a társa­dalom számára visszavonhatatla­nul elvesztett időre és termékekre változik. Ezt a tényt alaposan szem előtt kell tartani főleg most, a második ötéves terv első évének kezdetén, hisz ebben az évben és az egész ötéves terv folyamán a termelés növekedését nyolc, sőt kilenctized részben a munkater­melékenység fokozásával kell el­érnünk. Ebben fontos feladat há­ramlik az úi gépekre és beren­dezésekre, amelyek megfelelnek a világtechnika legkorszerűbb köve­telményeinek. A technikailag tö­kéletes gépek beállítása és alkal­mazása lehetővé teszi a gyártási idő lerövidítését, a termelés fo­kozását oly módon, hogy az egy­re nagyobb mértékben elégíthesse ki a dolgozók növekvő szükség­leteit. Ehhez azonban elsősorban szükséges e nagy gazdaságnak — a gépeknek és berendezéseknek — a lehető legnagyobb fokú ki­használása. Arról, hogy ezt a nagy értéket, amelyet meglévő gépeink és be­rendezéseink jelentenek, még min­dig nem használjuk ki tökélete­sen, a tények egész sora tanús­kodik. így pl. a Kohászati és Érc­bányászati Minisztérium vállala­taiban a múlt év harmadik ne­gyedében távolról sem érték el a nagyolvasztók tervezett kihaszná­lását. Különösen a Gépipari Mi­nisztérium vállalataiban nagyon elégtelenül használiák ki a fontos szerszámgépeket. Számos gépnél a munkaidőnek kb. egyharmada különböző leállásokban telik el, amit az elégtelen anyagjuttatás és munkamegszervezés, valamint más. vállalaton belüli hiányossá­gok okoznak. Emellett a terv nem teljesítését gyakran azzal mente­getik. hogy kevés ilyen vagy amo­lyan gép van. __ A meglévő berendezések na­gyobbfokú felhasználására lehe­tőséget ad pl. a különféle beren­dezések automatikus menetének bevezetése. Különféle automatikus szabályozókészülékekkel még job­ban kihasználhatunk hatalmas és drága gépi berendezéseket, főleg kohóinkban, a tüzelőanyag-ipar­ban, a vegyiiparban, a villanymü­vekben. stb. Mitől függ elsősorban ezeknek a hibáknak a kiküszöbölése és ho­gyan érhetjük el, hogy minden egyes gép. minden berendezés tel­jesítményének maximumát nyújt­sa a második ötéves terv első éve fokozott feladatainak teljesítése és túlszárnyalása érdekében? Ez nem maguktól a gépektől függ. Az emberektől függ, akik a gépeket kezelik és azoktól az em­berektől. akik ugyan nem dolgoz­nak közvetlenül a gépeknél, de az anyagjuttatásról gondoskodnak, meghatározzák a munkaeljáráso­kat, egyszóval azoktól, akik a munkát közvetlenül a munkahe­lyen szervezik meg: a mesterek­től, technikusoktól és üzemi igaz­gatóktól. A gépek és berendezések maxi­mális kihasználása megköveteli a vezető gazdasági dolgozóktól, hogy a munkamegszervezés színvonalát magasabb fokra emeljék, a terme­lést pontos és tudományosan alá­támasztott grafikonok és harmo­nogramok alapján folyamatossá te­gyék. s biztosítsák a gépi beren­dezések tökéletes előzetes karban­tartását. A gépek és berendezések teljes mértékben való kihasználásához természetesen nagyban hozzáiá­iárulhatnak a gépeket és beren­dezéseket kezelő dolgozók. ' Sok függ attól, hogyan gondoskodnak gépükről vagy a rájuk bízott be­rendezésről, milyen a munkához való viszonyuk. Ez azonban nagy igényeket tá­maszt a pártszervezetek munkája iránt, amelyeknek legfontosabb küldetése éppen az emberekkel végzett munka. A pártszervezetek nem viselkedhetnek közömbösen és felületesen az iránt, hogy a dol­gozóknak milyen a gépekhez és a gépek kihasználásához való vi­szonya — ezt szemmel kell tarta­mok az igazgatónál, mesternél, technikusnál, munkásnál egyaránt A pártszervezetnek, élve a válla­lat tevékenysége feletti ellenőr­zés jogával. elsősorban az üzem vezetőségétől kell megkövetelnie, hogy minden szükséges előfelté­telt megteremtsen a gépek és be­rendezések maxSnális kihasználá­sára. A termelési harmonogramo­kat necsak kidolgozzák, hanem kö­vetkezetesen be is tartsák, s biz­tosítsák a munka megszervezésé­nek magas színvonalát. Az emberek, kezdeményezésében is számos óriási lehetőség rejlik a gépeknél és berendezéseknél elő­forduló leküzdhetetlennek tűnő akadályok kiküszöbölése terén. Ez a tény főleg a szakszervezeteket kötelezi arra, hogy az év kezde­tétől fogva a műszaki-ipari és pénzügyi tervek, valamint a kol­lektív szerződések kidolgozásával párhuzamosan szocialista munka­versenyt szervezzenek a gépek és berendezések teljes kihasználásá­ért. s minden egves dolgozó szak­képzettségének fokozására töre­kedjenek. Számos tapasztalat tanúskodik arról., hogy sok gép köztársasá­gunknak sokkal többet adhatna, ha biztosítanánk az élenjáró dol­gozók tapasztalatainak elterjeszté­sét. Hisz mily jól'használják ki a gépeket és berendezéseket mind­azok az élmunkások, akik gyors módszerrel dolgoznak. Azok a vas­esztergályosok, akik Koleszov gyorsvágási módszerét alkalmaz­zák, gépüket sokkal nagyobb tel­jesítményekre kényszerítik, mint azok. akik nem dolgoznak gyors­vágási módszerrel. Ugyanez a helyzet a gyorszolvasztároknál, akik új munkamódszerükkel a nagyolvasztókat arra kényszerítik, hogy havonta egyre több vasat adjanak. A gépek és berendezések ma­ximális kihasználásáért nagy fe­lelősséggel tartoznak a miniszté­riumok és a minisztériumok fő­osztályai, amelyek mindeddig elégtelenül szervezték meg a ha­ladó munkamódszerek elterjeszté­'sét és elégtelenül szervezik meg a gépeknek és berendezéseknek kisgépesítések és automatikus szabályozás útján való maximális kihasználását. r r HAZANK ELETEBOL Üj feladatok előtt Nagy és komoly feladatokat ró mezőgazdasági dolgozóinkra az újesz­tendő, második ötéves tervünk első • r év e' A té" hónapokat a kassai kerü­i et szövetkezeti tagjai, a gép- és traktorállomások, állami gazdaságok dolgozói s a kis- és középparasztok szaktudásuk elmélyítésére fordítják. A kerület 339 községében eddig 536 előadást, beszél­getést, gyűlést rendeztek, amelyeken a termelés hoza­mának növelését, a szocialista társasgazdálkodás kérdé­seit vitatták meg. A termelés növelésére 277 szövetkezet és 13 344 egyénileg gazdálkodó paraszt tett ígéretet. A Párt Központi Bizottságának júniusi határozata óta/a kassai kerületben 543 taggal növekedett a szövet­kezetek taglétszáma, s 535 kis- és középparaszt alakí­tott új szövetkezetet. A téli kampány megindulása óta 34 új tag határozta el, hogy jól felfogott érdekében a társas gazdálkodást választja. A panelépítkezés befejező munkálatai A bratislavai ci 6ő panelház építkezésén, ahol a szerelési munká­latokat már karácsony előtt befejez­ték, most már a befejező munkák folynak. A Stavomontáž vállalat dol­gozói most mutatják meg, lépést tud­nak-e tartani azzal az ütemmei, amellyel maga az építkezés készült. A belső szerelő munkálatoknál Pavol Hájek építőcsoport­ja segédkezik. A lakások minden lehető kényelemmel vannak be­rendezve. Természetesen minden lakásban központi fűtés, hideg-meleg víz és gáz van bevezetve és azonkívül a la­kásokban kapcsoló van a televíziós antennára, be van vezetve a drótrádió, a földantenna és a telefon. A kony­hák és az előszobák padlója gumival van bevonva, a többi helyiségekben parkett van. Nincs messze az idő,' amikor az első bratislavai előre gyártott épületelemek­ből épült házba beköltöznek az első lakók. A városszépítési akció győzteseinek jutalma r Értékes kötelezettségvállalások Az apácaszakállasi szövetkezet az új évben megtartott első tagsági gyűlé­sen kötelezettséget vállalt az állatok hasznosságának növelésére. Vállalták, hogy a 40—120 kg-os sertések napi súlygyarapodását 75 dekára emelik. 100 tehéntől 9 borjút választanak el és 100 anyasertés után 1000 malacot nevelnek fel. Szépek ezek a kötelezettségvállalá­sok, de ne maradjon ez csak üres igéret, hanem a szövetkezet vezetősé­ge állandóan ellenőrizze, hogy adott szavukat valóraváltsák. (Levelezőnktől) A város- és faluszépítési akció győztese Szlovákiában a beszterce­bányai kerület lett. Az elmúlt év­ben a lakósok itt tizenegy millió brigádórát dolgoztak le 80 millió korona értékben. A besztercebányai kerület lett a Megbízottak Testülete vándorzászlajának birtokosa. Képün­kön az akció győzteseinek járó Juta­lom, egy buldózer átvételénél lát­juk a kerület vezetőit. A téli kampányban több mint 300 szövetkezeti tagot szerveztek A žilinai kerület nemzeti bizottsá­gai két hónapja fokozottabb munkát fejtenek ki a falvakon, hogy minél több dolgozó parasztot nyerjenek meg a közös gazdálkodásnak. Előadásokat tartanak a mezőgazdasági termelés fejlesztésének különböző formáiról. Ezeken az előadásokon már több mint 22 ezer dolgozó paraszt vett részt. Sokan kötelezettségvállalást tettek, hogy második ötéves tervünk első évében túlteljesítik a mezőgazdasági termelés fokozott feladatait. Gépiparunk büszkesége Bécsből nemrégen tért vissza Vác­lav Podpera, a Strojexport mérnöke, aki a Tatra 111 teherautók sorát kí­sérte a Brno—Bécs útszakaszon. Há­rom óriási teherautón szállították ta­valy októberben a brnói kiállításon megrendelt FP 12-es marógépet. A marógép a kurimi gépgyár dolgozói­nak kifáló munkáját dicséri, akik ha­táridő előtt készítették el a gépet. A bécsi automobilgyár dolgozói rendkívüli érdeklődéssel és csodálat­tal fogadták munkásaink és techniku­saink müvét. Josef Gutswehr mérnök, a bécsi gyár igazgatója a dán, török és magyar automobilipar képviselői­nek jelenlétében barátságos gyűlés keretében nagyra értékelte ' a kurimi dolgozók és a Strojexport gyors és jó munkáját. 900.000 koronával több bevételre számítanak az idén A leleszi EFSZ irodájában nagy a forgalom. A múlt évi zárszámadás és az ez évi termelési terv kidolgozása a szövetkezet vezetőségének fő feladata. Ebben az évben 900 000 koronával több bevételre számítanak. — A képen (balról jobbra) Dobos Imre, az BFSZ elnöke, nemzetgyűlési képviselő, Hel­meci Sándor, az építőcsoport vezetője, Juhása István, a gép- és traktorál­lomás agronóniusa, Pápp Mária adminisztratív dolgozó, Bartkó Pál könyvelő, Kobák Ilona EFSZ-tag és Palágyi János, a szövetkezet agronómusa az évi termelési terv kidolgozása közben. ^^ SZEMBETŰNŐ KÜLÖNBSÉG«—«««. OOOOOGOOOOOOOO Sariš-Hrad állomástól csak két kilométernyire van Gergelak köz­ség. A Dubrava-hegy mögött bújt meg a falu, ahova a napokban lá­togattunk el. Asszonyokkal talál­koztunk, akik vörös zajdákkal a hátukon hazafelé igyekeztek. Eper­jesen voltak. Beszédjükből kivet­tük, hogy szövetkezeti tagok. Sok mindent vásároltak Eperjesen, hi­szen futja a jövedelemből. — Komámasszony! Hallott arról, hogy a könyvelő tegnap valami pótjutalékot emlegetett? — mond­ja az egyik. — Nem! • Most hallom először. Meglehet, hiszen tavaly is túltelje­sítettük a munkaegység tervezett értékét. Egészen jól jönne egy ezres, amire nem számít az em­ber. A falu felé tartunk az asszo­nyokkal, sok mindenről esik szó közöttünk. S az asszonyok dicse­kednek. Sok mindent megtudunk a gerľaki szövetkezetről, mielőtt a faluba érnénk. Például azt, hogy Ducsaj elvtárs nem siet ki­venni a természetbeni járandósá­gát, mert bőven van terménye a múlt évről. Módosak itt a szövet­kezet tagjai, évről• évre erősödik a szövetkezet, gazdagodnak az emberek. A gerľaki EFSZ az iéén 2361 kg burgonyát, 84 mázsa terményt, 24 429 liter tejet termelt terven felül. Több mint 20 mázsa juh­sajtot adott az országnak. Há­rom vagonnal több kenyérgabonát csépeltek ki, mint amennyit ter­veztek. Mindezt irigykedve nézik azok, akik kiléptek a szövetkezetből. Mert szembetűnő az a különbség, ami az egyéni gazdálkodást foly­tató kis- és középparasztok és a szövetkezet eredménye között van. A földek nagyobb részén még egyé­ni gazdálkodás folyik, de ezek a gazdálkodók mindössze 40—50 li­ter tejet adnak be a tejközpontba, míg a szövetkezet napi 100 litert. Az EFSZ-nek 381 475 korona jö­vedelme volt ebben az évben. Az állami bankban 115 000 koronájuk van. A lelkiismeretes munkának megvan az eredménye. Nem volt ez így kezdettől fog­va a gerľaki szövetkezetben. Nem vqlt könnyű meggyőzni a tagokat például az új módszerek beveze­tésének előnyéről. Iván Urbán ser­tésgondozó például hallani sem akart arról, hogy az ő jövedelmét az áttatai súlygyarapodásában el­ért eredménnyel szabják meg. — Nem, nem egyezem bele. En ň»pábbra is olyan feltételek mel­lett akarok dolgozni, mint eddig — mondogatta. S egy vélemé­nyen voltak vele a többiek is, a fejők is. De a jég megtört. Belátták, hogy az igazságos jutalmazás egyedül csak a termelékenység arányában valósítható meg. S ak­kor a sertéshízlalás új módszerei felöl kezdtek érdeklődni. Ma már Urbán elvtárs is Surikov módsze­rét alkalmazza a sertések etetésé­nél, s 75—80 dekás napi átlagos súlygyarapodást ér el. Példáját követi, s úgyszólván versenyeznek vele Halóci Petro és Ladič elvtár­sak is, akiknek a szövetkezet fel­lendülése ugyancsak' szívügyük. Hideg északi szél fúj a Kárpá­tok felöl. A földeket hóréteg takar­ja. A gertaki szövetkezeti munka­iskolában kétszer hetenként új is­meretekkel gazdagodnak a falu szövetkezetének tagjai, s a kis­és középparasztok. A két évfolya­mot negyvenöten látogatják. A té­li hónapok nyugalmát tanulásra fordítják, hogy tavasszal a haladt mezőgazdasági ismeretek birtoká­ban a földeken és az állattartás­ban még szebb eredményeket ér­jenek el. OLGA OSIFOVÄ ©OOOOOOOOOOOOOOOOOOG OÓ<^X3©O©O0O0©O0O0O©©O©OO0O^ »

Next

/
Thumbnails
Contents