Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-09 / 09. szám, hétfő

PÁRTÉ-LET A MUNKA MERLEGE Kissé feltűnő az élénkség. Egymás után nyitják az ajtót, egyesek bejönnek, mások távoznak. Először azt hittem, valamilyen értekezletet készítenek elő és ezért nagyobb a szokástól eíütő sürgés-forgás. Hudec elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa azonban megmagyarázza, hogy nem -készülnek gyűlésre, hanem a jelentéseket hozzák be az évzáró taggyűlések előkészületeiről. A Komáromi Járási Pártbizottság még a múlt év december 23-án széleskörű aktívát tartott, amelyen a pártszervezetek elnökei és az aktivisták vettek részt a pártszervezetek képviseletében. Nagyjelentőségű volt ez az aktíva, jő tapasztalatokat nyújtott a járási pártbizottság számára is. Értékelték a tavalyi pártmunkát, és ennek alapján, az egyes üzemek, állami gazdaságok, szövetkezetek, intézmények stb. eredményeit. Bátran állítható, hogy egy év alatt jelentős eredményeket tudnak felmutatni. Hogy mást ne említsünk, a járásoan csak három olyan szövetkezet van, amely nem tudja kifizetni a munkaegység tervezett értékét. Őrsújfalun is — mely község a három gyenge közé tartozik — az a hiba, hogy a kommunisták gyengén dolgoznak, hiányzik a munka jó megszervezése a szövetkezetben, nincs meg az összetartás, a személyeskedés gátolja a munkát. Hudec elvtárs beszélgetésünk folyamán elmondja, hogy mind az eredményekről, mind a fogyatékosságokról szó lesz az évzáró taggyűlések beszámolóiban. Aktivistáink segítségével már eddig is töbfc pártszervezet munkáját megjavítottuk, s most, az évzáró gyűlések előkészítését egyúttal arra is felhasználjuk, hogy az alapszervezetek maguk is nagyobb öntevékenységet mutassanak fel. E téren, az évzáró gyü:lések előkészítése terén is kitűnik a hajógyár I. számú alapszervezete, az Ifjúsági Falu pártszervezete, és még több pártszervezet. Ezekben az alapszervezetekben különösen jól halad az évzáró gyűlések előkészítése. A hajógyár I. számú alapszervezetében délutánra éppen gyűlést készítettek elő és így alkalmam volt egy pártbizottsági taggal részletesebben elbeszélgetni az I. számú alapszervezet munkájáról. Elmondta, hogy a pártbizottság már megtartotta rendkívüli ülését, s a pártcsoportok is — mind a hét pártcsoport — alapos munkához fogtak. Elsősorban is az egész évi tevékenységet, a kommunisták, munkáját és ezek nyomán a termelési eredményekét értékelik ki mindep. pártcsoportban. Az így elkészített anyagot aztán a pártbizottság felhasználja a beszámolóhoz, ez adja a beszámoló magvát. Ez idén a gazdasági fe'adatok mellett minden kommunista munkáját is értékelik, nem úgy mint tavaly, hogy csak a pártbizottság tevékenységét vették be a beszámolóba. A pártcsoportok ebben az a'aps.ervezetben ismerik már a jövő évi tervet és ennek alapján ki tudják választani az új pártbizottsági tagokat, tekintetbe véve eddigi munkájukat 's a jövő feladatait. Ez azért is fontos, mert ez a részleg az üzem igen lényeges része, sok függ munKájától. A beszámoló aprólékosan foglalkozik majd a tagság nevelésével, mert ahogy a tavalyi év tapasztalatai mutatják, e téren van még javítani való A pártoktatásra a hallgatók 60—65 százaléka jár csupán. Nem feledkezik meg a beszámoló egy nagyon fontos pontról, a termelés párteilenőrzéséről, és egyúttal a gazdasági szervekkel való együttműködésről sem és bírálóan állást foglal a tekintetben, hogy a jövőben a kommunistáknak a dolgozók széles tömegét még alaposabb meggyőző munkával kell mozgósítani építő feladataik valóraváltására. Fontos része lesz a beszámolónak az a jelentős 'siker, amelyet az alapszervezet kommunistái munkájukban és a nevelés terén eddig elértek. Mert mondjuk ki nyíltan, volt idő, amikor a komáromi Steiner Gábor-üzemről nem egy ember kézlegyintéssel mondott véleményt. S ma az a helyzet, hogy ha előfordulnak is {libák, fo gyatékosságok,. ennek ellenére jobuan megy a munka, nevelődtek, fejlődtek az emberek, azok a dolgozók, akik pár évvel ezelőtt még el sem tudták képzelni, hogyan készül a hajó; s mi tagadás, az üzembe kerülésük után meglehetősen esetlenül mozogtak, csetlettek-botlottak a munkahelyen, ma már szakmai tudással rendelkeznek, közülük nem egy élmunkás, újító. A beszámoló ezt a fejlődési fokot, ennek elemzését és kidomborítását sem felejti ki, sőt azt sem, hogy az I. számú alapszervezet kommunistái Handlovát is megsegítették, ott is helyt állnak, most is, holnap is. Az Ifjúsági Falu pártszervezete szintén gondosan készül az évzáró taggyűlésre. A pártcsoportvezetők és a tömeg szervezetek vezetői is az évi munkáról készített jelentéseket átadják a pártbizottságnak és ennek alapján készül a beszámoló. Lesz miről beszámolni. A munkaegység értéke több mint 25 kbrona. ezen felül több mint 420 000 korona pótjutalmat várnak a szövetkezeti tagok. Van miből. Egy fejőstehén 430 literrel adott többet a múlt évben, mint 1954-ben. Urbančok elvtárs zootechnikus, a pártszervezet elnöke és Janovský • elvtárs állattenyésztési csoportvezető neve' sem marad ki a megdicsértek közül. A beszámoló átfogó képet ad a kommunisták eddigi munkájáról, a gazdálkodás eredményeiről, utat mu tat a jövőbe, rámutat' a fogyatékorságokra is. A távlat reményteljes mert a jelen is az. Már három személyautó — a szövetkezeti tagoké — fut a valamikori mocsár és láp helyén. G. Ä. ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT Az utolsókból is lehetnek elsők A terven felfii beszállított sörárpáert csaknem 400 ezer koronát kaptak — 600 ezer boronát Osztanak szét a zárszámadáskor — Pandi Lászlóék évi jövedelme 30 ezer Kčs és 45 q gabona Ügy mondják, hogy az ezelőtt állandóan nehézségekkel küzdő, s rendszerint minden évben gyenge eredménnyel gazdálkodó bacskai EFSZ ez évben óriási változáson ment keresztül. S emellett úgy vélekednek, hogy ha nem is első, de a második lehet járási méretben, ami az eredményes gazdálkodást illeti. Meggyesi Bertalan elnök kissé szégyenlősen jegyzi meg: — Nagyon sok bírálatot kellene meghallgatnunk — de egyszer már mi is dicsekedhetünk eredményekkel, — mondja vidám hangon. Az 1955. év új légkört teremtett a községben. A jó munkaszervezés, a tagok iparkodása, az alapszabályzat maradéktalan betartása megnyitotta az ütat a nagyobb sikerek felé. A bacskai EFSZ a fellendülés útjára lépett. Az emberek hangulata is más mint egy évvel ezelőtt "volt. Minél több emberrel beszélünk, s minél jobban széjjel nézünk a szövetkezetben, annál inkább megérlelődik bennünk az a tudat, hogy igazi, virágzó szövetkezetben vagyunk, odaadó, példás és törekvő tagok között. — Már az év elején a tervek kidolgozásánál megtettünk mindent, hogy a kitűzött feladatokat teljesíteni tudjuk az egyes termelési ágakban — mondja Meggyesi elvtárs. Nagy súlyt helyeztek a munkaszervezésre, ami lehetővé tette az agrotechnikai határidők betartását. A tagság kivétel nélkül kivette részét a munkából. Az eredmény nem maradt eL A tervezett határhozamokat túlszárnyalták, búzából például 2,5, árpából 5 mázsával, sőt volt egy 11 hektáros dűlőjük, ahol 33 mázsás hektárhozar".ot értek el. Kukoricából 40, korai burgonyából pedig 175 pnázsa volt a hozam. Ezt a négyzetes-fészkes ültetési módszernek köszönhetik. ÜJ SZÖ Q 1956. január 1. V Könnyen eleget tettek a beadásnak, sőt szabad piacra is bővan jutott. Kukoricából 2 vagonnal adtak be többet. Borsóból 170 000 korona bevételük volt. A terven felül termelt dohány 70 000 korona hasznot hoz. Sörárpájuk a legszebb volt a járásban és ebből terven felül 13 vagonnal adtak be, ami 391 200 koronát hozott a közös kasszába. Emellett ugyanannyi takarmányárpát kaptak vissza 70'koronás árban. Szinte dőlt a pénz a szövetkezetbe a múlt évben. A hét hektár zöldségesből 105 000 koronát terveztek. Pógyor Lajosnak, a kertészet vezetőjének és a többieknek pontos munkája azonban 193 000 koronát eredményezett. Nem hallgathatjuk el, hogy olyan sárgarépát termeltek, amit el sem hittek az idegenek, amíg szakértő meg nem állapította, hogy nem takarmányrépa. A petrezselyemgyökerek s. egyéb zöldségfélék is rendkívüli nagyságúak. Az állattenyésztésben is — bár ez még mindig nincs a kellő színvonalon, különösen a szarvasmarhatenyésztés — szép eredményeket értek el. 1953-ban 6, 1954-ben 7, 1955-ben már 10 malacot neveltek fel egy anyasertéstől. A súlygyarapodás átlagosan napi 61 deka. S2ép az eredmény a sertésállomány fejlesztésében, amelyet a tervezett 450-ről 750-re emeltek, a tervezett 70 anyaserté^ helyett hetvenhetet tartanak. A múlt évben 300 malacot adtak el a szabadpiacon és 200 hízósertés került szabad eladásra. A szarvasmarhatenyésztésben felmerülő hibák oka az, hogy még a múlt évben is idegenkedtek a silózástól, míg csak Lefkovics elvtárs, a JNB mezőgazdasági osztálya vezetőjének meggyőzésére sikerült a tervezett 580 köbméter helyett 1100 köbméter silótakarmányt biztosítaniok. De még így is 20 000 koronát vettek be a tej szabadpiaci eladásából. Szénen fejlett juhállománvuk is nagy jövedelmet hoz a szövetkezetnek. Az évi bevétel 156 000 korona. A tervezett 460 juhot az őszön 672re emelték. Minden vonalon fejlődés tapasztalható. Jó a munkakedv, s a tagság már előre terveket sző, hogy ki mit fog vásárolni a gazdag osztalékból. Mert lesz bőven rtiit számolniok. A 20 koronás munkaegység értékének százszázalékos kifizetése biztosítva van. Mintegy 149 000 korona megy a különféle alapokra, s közel 600 000 korona kerül szétosztásra a tagok között. Pandi László fiával már ki is számította, hogy mit fognék kapni. Évi keresetük 30 000 korona készpénz, 30 mázsa búza, 7 mázsa árpa és ugyanannyi rozs. Ezt bizony soha nem tudták volna elérni egyéni gozdälkodás- sal. A 64 éves Cseh Pista bácsi pe dig úgy tervezi, hogy amit nem bír magára elkölteni, azon az unokáinak vásárol ajándékot. Pista bácsi — aki alapító tagja a szövetkezetnek — ké szül az évzáró gyűlésre s így nyilatkozik: — Megkóstoljuk saját termésű borunkat, de amellett — egy jó mu zsikára — még a bokámat is összeütöm én^ — mondja fellelkesülve. Meg is érdemlik, hiszen a múlt évben rendkívül jó eredményeket 'értek el nemcsak a termelésben, de az.építkezésben is. Andaházy Gyula, az építkezési csoport vezetője elmondja, hogy a múlt évben felépítettek 1 tehénistállót, 2 sertésistállót, 2 juhakolt, 8 silóvermet, 1 hídmérleget, kerékgyártó- és kovácsműhelyt és irodahelyiséget. Most folyik a modern istálló felépíté se 40 ló részére. Az építkezést szép tember 16-án kezdték. Sok feladatot valósítottak meg a ^acskai szövetkezetesek, amit a tagság "gvöntetű, összefogó és becsületes munkájának köszönhető. Bebizonyítotok, hogy az utolsókból elsők is lehetnek. Kác-ronvJ Teteti A csehszlovák gépek sikere külföldön A csehszlovák gyártmányú fémmegmunkáló gépek népszerűsége külföldön állandóan növekszik. Az elmúlt évSégén a világ majd minden országába indultak vonat$<, amelyek a hazánkban gyártott fémmegmunkáló gépeket szállították. A Német Szövetségi Köztársaságba pl. 57 vagonban küldtünk nehéz megmunkáló gépeket. Kínába egy hatalmas HD 31-típusú gyalugépet küldtünk, amelynek alkatrészei 14 vagont foglaltak el. Nagy érdeklődésnek örvend a gottwaldovi Finommechanikai üzem másoló marógépe, amelyet indiai, bulgáriai, belgiumi és ausztráliai kiállításainkon több példányban adtunk el. A Strojexport kiviteli vállalat az utóbbi időben 199 vagon gépet küldött külföldre. Érckutatóink új technikát alkalmaznak A kelet-szlovákiai érckutatók feladata ebben az évben 40 százalékkal több vasércet és kétszer annyi magnezitércet felfedni, mint tavaly. Érckutatóink jól felkészültek e nagy feladat teljesítésére. Tökéletesítették a fúrás technikáját és széles körben alkalmazzák a szovjet érckutatók módszereit. A szovjet módszerek terjesztésében nagy érdeme van Bartalsky és Litavec mérnöknek, valamint Gejda fúrómesternek, akik a Szovjetunióban tanulmányozták az érckutatók munkáját. A felszíni fúrásoknál olyan módszert alkalmaznak, amely 10 százalékkal növeli a furatok elvégzésének gyorsaságát. Újdonság lesz a felszíni fúrásoknál a fúrótornyok magassága, amely nagyobb lesz az eddiginél és leegyszerűsíti a munkafolyamatot. Ez idén fogják alkalmazni az úgynevezett „vízifüggönyt" is. Ez azt jelenti, hogy rolbantás előtt a vágatnál erős vízsugarat ömlesztenek, amely függonyszerűen elzárja a robbantás színhelyéi a bányafolyosó többi részétől. Ezáltal meggyorsul a szellőztetés és a robbantás után 15—20 perccel a bányászok már hozzáláthatnak a további fúráshoz. Több munkahelyet teljesen gépesítenek. Minden bányaüzem új mozdonyokat kap és a ferde vágatokba kotróberendezéseket, szerelnek fel. A kelet-szlovákiai érckutatók most a Szepesi Érchegység metallogenotikus térképének elkészítésén dolgoznak, amely a földtani kutatá? tudományos alapját fogja képezni. (ČTK) Ürj A nagytermelés előnyei a magángazdálkodással szemben Járásunk 1955 é\i termelési eredményei azt bizonyítják, hogy az egységes földművesszövetkezetek hektárhozamai 6 mázsával nagyobbak mint az egyéni gazdálkodóké. Menynyiségben kifejezve ez annyit jelent, hogy járásunkban 700 vagonnal több gabonát termeltünk 'a szövetkezeti gazdálkodás keretében, mint a múltban a kapitalista magángazdálkodás idején. A legjobb eredményeket eddig búzából és őszi árpából értük el. Járási méretben a búza hektárhozama 23, az őszi árpáé pedig 27 mázsa. A legjobb hozamot a csilizradványi EFSZ érte el, amely 165 hektárnyi területen átlagosan 27 mázsa búzatermést ért el, 104 hektárnyi területen pedig átlagosan 27 mázsa árpát termelt hektáronként. Hasonló jó eredményeket ért el a füsi, nyárasdi és a tanyi szövetkezet. De ugyanakkor azt láttuk, hogy a nemesócsai és az alistáli szövetkezetek nem érték el még a tervezett hektárhozamokat sem, holott ugyanolyan feltételek és adottságok mellett gazdálkodnak, mint a fent említett szövetkezetek. Ennek okát abban kell keresni, hogy nem érvényesítették az agrotechnikai intézkedéseket. Megállapíthatjuk hogy járásunkban az agrotechnikai intézkedések betartása, s a korszerű módszerek alkalmazása rendkívül elősegítette a hozamok növelését. Járásunkban nagy területeken alkalmazták a keresztés sűrűsoros vetési módot. A tervezett 1100 hektár területből 850 hektáron végrehajtották a kukorica négyzetes-fészkes ültetését. Burgonyából 200 hektár helyett 260 hektáron ültettek négyzetes-fészkes módszerrel. A tervezett 120 hektár cukorrépa helyett 123 hektáron érvényesítették a prosenicei módszert. Végül az alacsony hozamú rétek és legelők felszántását a tervezett 250 hektár helyett 340 hektáron szántották fel. Most, hogy a második ötéves terv első évébe léptünk, újabb fe'adatok várnak a nagymegyeri járás egységes földmüvesszövetkezeteinek tagjaira. 1956-ban az elhanyagolt rétek és legelők felszántásával 250 hektárral kell bőviteniök a szántóföldek területét, a sűrűsoros és keresztsoros vetési módszert 10 800 hektáron kell elvégezniük. A hektárhozamok nóvélése "érdekében nagyon fontos, hogy ez idén a kukorica négyzetes-fészkes ültetését 1200 hektáron alkalmaznák. Ha biztosítani akarjuk dolgozóink életszínvonalának állandó emelését, akkor feltétlenül fokoznunk kell a termelést. Ennek érdekében emelni kell a hektárhozamokat mind a növényi, mind az állati termékeknél. Ismerve a nagymegyeri járás dolgozóinak szorgalmcs munkáját, amely az 1955-,ös esztendőben azáltal jutott kifejezésre, hogy tojáson kívül minden terményből száz százalékon felül teljesítették beadásukat, minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy ebben az esztendőben is élenjárók legyenek a termelési terv teljesítésében. KOPPER JÁNOS, Nagymegyer dó m ü A Csehszlovák Rádió magyar adásának újévi közvetítését alighanem kevesen hallották. A közvetítés a szokottnál eltérő időben volt és ha az újság közölte is a megváltozott időpontot, erről, ak'k a lapokat később kapták, nem értesültek s a műsort akaratuk ellenére sem hallgathatták. Ezért most nem a műsor tartalmáról, hanem időpontjáról írunk. Sorainkat azoknak címezzük, akik az adások időpontját meghatározzák. Nem értjük, miért van az, hogy a Csehszlovák Rádió magyar adásának időpontja szinte születése pillanatától állandóan változik? Miért kell egy elég rövid adás időpontját aránylag gyakran változtatni, amiko. ezt az időpontot a hallgatók már megszokták ? A vasárnapi adás időpontja példáu' alig egy év alatt négyszer változott é Előbb 14 órakor, majd 13 órakor azután 12.50-kor sugároztak magyar műsort, legújabban pedig 13.30-kor kezdődik a magyar adás. A csehszlovákiai magyar do'gozóknak — akiknek a Rádió magyar adása szól — számos olyan problémái vannak, amelyekre az itteni rádió válaszol. Ezért helyes, ha dolgozóink rendszeresen hallgatják a magyar adást és ha levelezés útján kapcsolatot tartanak a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségével. Hogyar hallgassák azonban a dolgozók ezeket az adásokat és hogyan tarthassanak a szerkesztőséggel állandó kapcsolatot, ha sokszor a közvetítés időpontjáról sem tudnak ? Az illetékeseknek gondolni kellene erre és ha csak lehet, nem szabadna olyan gyakran 'változtatni a már megszokott adások időpontját. H -