Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-07 / 07. szám, szombat

A lakásépítés ütemének növeléséért — üzemünknek ebben az évben jó­val több téglát kell gyártania, mint 1955-ben — magyarázza Stósz Árpád, a téglagyár vezető technikusa. — A termelési terv nagyobb, nagyobbak tehát a feladatok is, amelyeket meg kell oldanunk. Mosoly az arcán, tekintetében de­.'űlátás. Egész lénye elárulja, hogy a tervteijesítés minden elcfeité. ele biztosítva van az üzemben. Persze, éppen ezekre az előfeltételekre kí­váncsi az ember. Stósz elvtárs kérde­zés nélkül folytatja. — Gondosan összeállított műszaki­szervezési intézkedések nélkül ez nem volna lehetséges. Munkásaink, meste­reink, újítóink közösen beszélték meg és közösen dolgozták ki azokat. Az iroda körül és az üzemrészlege­ken is nagy a sürgés-forgás. A Kelet­szlovákiai Téglagyárak kassai üzemé­ben a szárítóhelyiségekből hordják a nyerstéglát az égetőkemencébe, a megrakott kocsikat egymás után tol­ják a kész téglával a rakodóra. Két üzem van itt egymás mellett. Ez az új, a második számú üzem, tervét a nyersgyártásban túlteljesítet­te. A dolgozók eleget tettek Ígéretük­nek, s az elmúlt évben 200000 nyerstéglát termeltek terven felül. Nem értek el azonban ilyen munkasi­kert az égetett tégla gyártásában, ahol ugyanannyi a mankó. A műszaki­szervezési intézkedések terve, amely­ről Stósz elvtárs beszélt, a jövő szem­pontjából különös fontosságú. Ezt tudják az üzem dolgozói is. Hiszen ennek a tervnek gondos kidolgozásán múlik, hogyan fokozzák munkájuk ter­melékenységét s a termelés gazdasá­gosságát. Nézzük meg közelebbről, hogyan ké­szülnek a termelés fokozására, hogyan oldják meg önköltségük csökkentését, milyen intézkedéseket foganatosítanak, hogy elkerüljék a selejtet. Az üzemrészlegeken mindenütt ké­szen vannak a műszaki-szervezési tervek. Bár az üzem minden munka­szakaszán gépek dolgoznak, a va­gonok kirakásánál, a nyerstégla ége­tökemencékbe hordásánál még min­dig akad kézzel végzett munka. A ra­kodógépek és karusszelkocsi beállítá­sával a tégla átrakásánál többé nem kell kézbe venni a téglát. Az üzem technikusai jelenleg a nyerstégla szá­rítási időtartamának megrövidítésén lolgoznak Kísérleteik jó eredménnyel 'égződtek, a tégla gyártási folyama­it meggyorsíthatják. Az üzem a téli, idényre is alaposan elkészült. A bánya befagyása eddig nagyban hátráltatta a reggeli műszak munkáját. Most egy meleg levegővei fűtött, hosszú, falazott helyiséget épí­tenek, melyben a földdel megrakott csillék egész éjjel állanak. A fagyos föld már nem fogja akadályozni a reg­geli műszak megindulását. Megoldás előtt áll a föld külső rétege éjjeli be­fagyásának kérdése is. A termelésnek a téli hónapokban való zavartalanságát még azzal is biztosítják, hogy az üzem közelében jó előre három hó­napra elegendő anyagot tárolnak. Ez­zel elősegítik a téglák minősérének megj vitását, amit a szénpor nagyobb 'arányú hoz­záadásával még fokoznak is. Az ilyen tégla gyorsabban szárad, pórusosabb zsírtalanabb. Számos lelkes dolgozója van az üzemnek. A műszakok közötti verseny és egyéni versenyek segítenek a terv teljesítésében. Munkasikerek eddig is voltak, kezdeményezésben eddig sem volt hiány az üzemben. A kazánház­ben például a fűtők lerövidítették a kazántisztítás idejét, s két hét helyett tíz nap alatt elkészültek munkájukkal. A gondos kezelésnek, a jó munkabe­osztásnak köszönhetik, hogy az év fo­lyamán az előírásos négyszeri tisztí­tás helyett háromszori kazántisztítást kellett csak végezniök. Nagy érdeme van ebben Körtvély Józsefnek, a füfők nesztorának. Az égetett téglának a ke­mencéből való kihordásánál Báthory IPARI EMLÉKEK ....................•>.*,... ? Imre és Kalinič Imre csoportjai érnek el jó eredményeket. Báthory Imre 125-130 száza­lékos normateijesítménye országos viszonylatban is egyike a legjobb egyéni teljesítményeknek. Pla­veczky Károly téglaégető csoportjának nagy része van a tervteljesítés sike­rében. Ő maga példaként áll az égetők három csoportja előtt. A nyersgyártásnál Stolc Albin és Grantner Alojz préskezelők, a téglák­nak a szárítóból a kemencébe szállí­tásánál Gadóczy János és Korpa József csoportjai dolgoznak. Az üzemi termelésben a nyersanyag minősége okoz gondot. A bányában ugyanis gyakori a kavics, ami a?tán a selejt okozója az égetésnél. A kavicsos rétegek eltávolítására is megtették a szükséges intézkedéseket. A tégla jól bevált építőanyag. A la­kásépítés technikájának fejlesztése érdekében azonban hovatovább gyorsabban összeépíthető építőanyagok gyártása válik szüksé­gessé. A téglagyár közelében nemso­kára megkezdik az előregyártott fal­tömbök, előrefalazott téglablokkok gyártását. A kassai téglagyár műszaki-szerve­zési intézkedései, az előregyártott tég­lablokkok előállítása az építés terme­lékenységének emelését, a lakásépítés ütemének növekedését, s az építési költségek csökkenését eredményezi. Mészáros Gyula A szovjet ipar újdonságai IIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIII A moszkvai kohászok ötszáz műszaki újítása A „Sarló és Kalapács" moszkvai ko­hászati üzem újítói és feltalálói 1955­ben több mint ötszáz műszaki újdonsá­got javasoltak és valósítottak meg. Ezek között van péidául egy gép, amely az acél folyamatos öntésére szolgál, miáltal a termelési eljárás je­lentős mértékben meggyorsul és javul az öntvények minősége. A gép segítsé­gével készült öntvényt már nem kell hengerpályán megmunkálni. Az üzem újítói kidolgoztak egy új, sokkal hasz­nosabb eljárást a martinkem . hő­fokának irányítására. Az újítók értéKes javaslatai nem kis mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a „Sarló és Kala­pács" üzem az ötéves tervet határidő előtt teljesítette. A leningrádi Kábelgyár dolgozóinak sikerei A „Szevkabel" leningrádi üzem szak­emberei fontos műszaki problémát ol­dottak meg. Az üzemben 420 000 volt feszültségű áram kábelét gyártják. A kábelt sikeresen próbálták ki az üzem laboratóriumában, amely a tudomány és technika minden követelményének megfelelően van felszerelve. Ebben a laboratóriumban kipróbálhatók azok az elektromos kábelek is, amelyek több mint egymillió volt váltóáramot ve­zetnek. Az üzem dolgozói az új ötéves terv folyamán 600 000 volt feszültségű kábeleket fognak készíteni. Érzékeny mérőkészülékek | A Kassai Technikai Múzeum | | egyik fő feladatának tett eleget, ? | amikor Szlovákia legrégibb villany- | | erőművének gépeit az iglói mű- ? ? zeumban biztonságba helyezte. A f f gépeket ugyanis kiselejtezték és ! | teljesen korszerűekkel pótolták, f | Mihelyt a kassai múzeum mellék- i | épülete felépül, a gépeket itt állit- | j ják ki. • A múzeum másik hasonlócélú ak- f j ciója a hámoripar emlékeinek meg- | | ? mentése. A technikai múzeum tár- | ; gyalásokat folytat a medzevi válla- i | lattal, hogy annak egyik hámorát • ! teljes berendezésével átvegye, s | í megörökítse a több százéves mun- f i kaíolyamatot. A kassai múzeum to- i f vábbá tervbe vette, hogy a szlová- : i kiai ipar fejlődését filmeken mutat- f | ja be, s már ma több erről szóló ! f keskenyfilm áll rendelkezésére. A | í jövőben a múzeum dolgozói össze- • l állítják az egész szlovákiai ipar fej- | í lodését bemutató kiállítási anyagot. ; • Í t W. A. f # Új tagokkai erősödött a nagykaposi szövetkezet Nemrégiben még a munkaerőhiány volt a nagykaposi szövetkezet egyik fő problémája. Csaknem 9 hektár föld jutott egy dolgozóra. Ezért az EFSZ további tagokat igyekezett sze­rezni. A múlt évben 18 tagot — ipari dolgozókat és háztartásbeli nő­ket — sikerült megnyernie a szö­vetkezetnek. Valamennyi új szövetkezeti tag jól dolgozik, és munkájukkal hozzá­járulnak a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdításához. • így Szabó Má­ria minden hónapban átlag 35—40 munkaegységet dolgozott le a mezei munkacsoportban. Erősítést jelente­nek a szövetkezet számára Krajňák Mihály és Bodnár János volt mun­kások is, akik a szőlészetben dol­goznak. Részben az ő érdemük, hogy a szövetkezet tavaly, első ízben jó termést ért el a szőlészetben. Jó eredményeket ért el Dupaj Mihály, további új szövetkezeti tag is, aki a fejősteheneket gondozza. A leningrádi ipar nagy mennyiségű pontos mérőkészüléket gyárt. A „Gos­metr"-üzem például a kísérleti intéze­tek vegyi és fizikai laboratóriumai ré­szére mikroanalitikus mérlegeket ké­szít, amelyeken a gramm százezredré­szének pontosságával lehet mérni. Az üzem munkásai és mérnökei most fe­jezték be két még sokkal érzékenyebb készülék gyártását, amelyek a gramm milliomodrészének pontôsságával mér­nek. A „Gosmetr"-üzem gyártmányait a Kínai Népköztársaságba, a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, Afganisz­tánba, Lengyelországba, Romániába es sok más országba szállítja. •••• HAJÓ KORMÁNY ÉS HAJIÖCSAVAR NÉLKÜL. A hajóiparban a legújabb fejlődési irányvonal a hidroreakciós meghajtá­sú hajók bevezetése. A hidroreakciós meghajtó motor elve hasonló a re­pülőiparban használt reakciós motoro­kéhoz. A hidroreakciós meghajtás elő. nye az, hogy a vízijármü nagyobb se­bességet tud elérni és haladási irá­nyát gyorsabban tudja változtatni, ami különösen szűk folyóknál szükséges. A „WABSZAWA" SZEMÉLYAUTÓ ÜJ TÍPUSA A Varsó melleti zseráni FSO-autó­gyár tervezőcsoportja a „Warszawa" személyautó tökéletesített típusának gyártását készíti elő. Az új autó pro­totípusét rövid időn belül elkészítik. Az új „Warszawa" gépkocsinak kor­szerű karosszériája és erősebb mo­torja lesz. Az autó maximális sebes­sége 105 órakilométerről 120 órakilo­méterre növekszik, a kocsi 130 kg-al könnyebb lesz. ÚJFAJTA FONÁL Alumíniumból és kvarchomokból új­fajta fonalat sikerült előállítani. Az új fonál kitűnő hőszigetelő tulajdon­sággal rendelkezik és 1435 C fokig megtartja eredeti tulajdonságait és csak 1500 fok C-nál jelentkezik alak­változás. A fonál huszonötször véko­nyabb az emberi hajszálnál. Érdekes­sége, hogy a textiliparban is végez­nek vele kísérleteket szövetek készí­tésére. ÜJ SZOVJET AUTÓBUSZ. A moszkvai J. V. Sztálin gépkocsi­gyárban befejezték az új típusú „ZIS­127"-es autóbusz terveit. Az autóbusz maximális sebessége 100 km órán­ként, üzemanyag-fogyasztása átlago­san 40 liter 100 km-ként. Az új autó­busz tetszetős formájú és kényelmes ülőhelyekkel van ellátva. :xxx>nooooocooíxxxxxxxxxxxxxxxx^ ooooooooooooo ^>oíxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx>ooc>cxx>ooooo(xxxxxxxxxxxxx>ooocxxx> kell nyilvánulnia a kollektív szerződé­sek tartalmában és minőségében is. A Központi Szakszervezeti Tanács az 1956-os év kollektív szerződései­nek megkötésére vonatkozó irányel­veiben rámutat egynéhány új problé­mára, amelyeket be kell foglalni a kollektív szerződésekbe. Ezek első­sorban Csehszlovákia Kommunista Pártja lolgozó népünket tántoríthatatlanul /ezeti a szocializmus felé. Az összes lolgozók mozgósításában, a termelés ;s a munkatermelékenység növelésé­jen fontos szerepe van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. A Forra­ialmi Szakszervezeti Mozgalom min­dig hangsúlyozta, hogy a munkások, mesterek, technikusok és mérnökök munkalelkesedése és alkotó kezdeményezése döntő ténye­ző, amely hozzájárul a tervek tel­jesítéséhez és túlteljesítéséhez, va­lamint a kollektív szerződések ösz­szes vállalt kötelezettségeinek be­tartásához. Az 1955. év folyamán nemzetgazda­ságunkban jelentős mértékben emel­kedett az egymással versenyben álló dolgozók száma. 1955. első felében e.T'áni és kollektív munkavállalások alapján a dolgozóknak csaknem két­harmad része versenyben állott. A nemzetgazdaság egyes döntő jelentősé­gű ágazataiban a versenyzők száma lényegesen nagyobb volt, mint 1954­ben. Az energetikában az alkalmazot­tak 69 százaléka, a kohászatban és az ércbányászatban 62.4 százaléka, a ve­gyiiparban 62.7 százaléka. A harmadik szakszervezeti kongresszus felhívta az összes szak­szervezeteket, hogy használják fel a kollektív szerződéseket a dolgozók alkotó kezdeményezésének növelésé­hez, a termelési feladatok és a dolgo­zókról való gondoskodás feladatainak teljesítésénél. A felhozott tények és a gyorsabb ütem ellenére nem szabad véka alá A SZÁKSZERVEZET A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK TELJESÍTÉSÉNEK SZERVEZŐJE ÜJ sző 1956. január 7. rejtenünk, hogy a kollektív szerződé­sek teljesítésében még nagy hiányos­ságok mutatkoznak. Nemzetgazdasá­gunk egyes ágazataiban — a terv jó teljesítése mellett — hiányosságok mutatkoznak, az ágazatok sikeres tervteljesítése mögött sok üzem hiá­nyosságai rejtőznek. A tervteljesítés elmaradásának okai a többi között abban rejlenek, hogy a szénipar, az építészet és a gépipar üzemeiben csak lassan, vagy elégtelen mértékben érvényesülnek a kollektív szerződésekből eredő és a technika, a gépesítés és a haladó technológia fel­lendülésére, valamint a tartalékok kihasználására irányuló kötelezettsé­gek. Nem szentelnek elég figyelmet a munka műszaki normázásának, vala­mint a bérrendszernek'. Ezért nagyon sok üzem rendszertelenül, egyenetle­nül dolgozik és nem teljesíti a selejt és a termelési önköltség csökkentésé­nek feladatait. Azonban a nemzetgazdaság ága­zatainak többségében a kollektív szerződések mindinkább a szakszer­vezetek tevékenységének program­jává válnak. Az üzemi bizottságok megtanulják, hogyan kell a kollek­tív szerződésekkel dolgozni és fel­használni mozgósító befolyásukat a mindennapi munkára. A kollektív szerződések jelentős eredménye igazgatói alappal való gaz­dagításuk. Ahol teljesítik a tervet, ott gyarapszik az igazgatói alap s ebből jutalmazzák a szocialista munkaver­seny győzteseit, javítják a kollektíva anyagi, szociális és kulturális feltéte­leit. Az 1955. évben sikerült lényegesen megjavítani és elmélyíteni a kollektív szerződések tartalmát, fokozni a szak­szervezetek és a gazdasági szervek támogatását azok megkötésénél. Az 1955. évben kilenc és fél ezer kollektív szerződés- jött létre. Ez 66 százalék­kal több, mint 1953-ban. Nem sikerült azonban még eddig az összes ágazatokban kiküszöbölni a kollektív szerződések megkötésénél a formalizmust. Ezért az 1956. évben következetesen be kell tartani azt az elvet, hogy a kollektív szerződéseket a dolgozók ügyévé kell tenni és meg kell kötni a szerződéseket mindenütt, ahol erre megvannak a műszaki és szervezési előfeltételek — tehát közvetlenül az üzemekben és a vállalatokDan. A Központi Szak­szervezeti Tanács titkárságának az 1956. évre szóló kollektív szer­ződések megkötésére vonatkozó irányelvei hangsúlyozzák, a szak­szervezet számára döntő, hogy az illető üzemben vagy gazdasági egy­ségben a kollektív szerződés megkö­tésének idején van-e üzemi bizott­ság. A kollektív szerződések ellenőrzése sok esetben még csak formális és a funkcionáriusok vagy gazdasági dol­gozók szűkebb körére korlátozódik, vagyis nem vesz részt benne az ösz­szes dolgozók széleskörű aktívája. A kollektív szerződésekből eredő kötele­zettségek teljesítése ellenőrzésének leszűkítése nem erősíti meg a dolgo­zók bizalmát a kollektív szerződésben. Kivált akkor nem, hogyha vaz ellenőr­zés nem- vezet konkrét eredményekre és a helyzet megjavítására, hanem csak a feladatok nem teljesítésének mentegetésére. A szocialista munkaverseny fellen­dülése feltételezi a termelés kérdéseinek széles ala­pokon való megvitatását a termelési értekezleteken az összes dolgozók jelenlétében, az újítók és feltalálók értekezletein és összejövetelein, va­lamint a termelési-műszaki propa­ganda kibővítését és az összes mun­kások megnyerését a termelés irá­nyításában való részvételre a kollek­tív szerződések teljesítésének napi ellenőrzése által. A szakszervezetnek ezért a dolgozókat — még hathatósabban mint eddig — a technika teljes kihasználására kell vezetnie és felkeltenie a dolgozók al­kotó kezdeményezését a műszaki be­rendezések tökéletesítésénél. Az 1956-os évben a kollektív szerző­dések összeállítása üzemeinkben oszthatat.an részét képezi a műszaki-termelési és pénzügyi ter­vek kidolgozásának. A kollektív szer­ződések megkötését össze kell kap­csolni az 1956-os év tervfeladatainak megvitatásával, a termelési értekezle­tekkel, amelyeken megtárgyalják a terv feladatait úgy, hogy a műszaki­termelési és pénzügyi terv aktivizálja a dolgozókat és teljes mértékben biz­tosítsa a terv összes feladatainak tel­jesítését, valamint a dolgozókról való szociális, lakásügyi, egészségügyi és kulturális gondoskodást. Ennek meg az új technika kérdései, az üzemen belüli munkaverseny fellendülése, a dolgozók szakképzettsége növelésé­nek konkrét feladatai, a dolgozók egészségéről és biztonságáról való gondoskodás. Szükséges hangsúlyozni, hogy a kollektív szerződés részét képezik azok a fontos mellékletek, amelyek az üzem műszaki fejlesztésének fő fel­adatait, az új munkamódszerek beve­zetésének tervét, valamint a munka­védelem és a biztonság szakaszán ér­vényesítendő intézkedések tervét tar­talmazzák. A védnökségi szerződéseket az év elején kell megkötni. Abban az eset­ben, hogyha az üzemnek a kollektív szerződés megkötése idején nem lesz védnök­sége, a kollektív szerződésben konk­rét kötelezettséget kell vállalni arra nézve, hogy melyik szövetkezettel vagy állami gazdasággal, milyen ha­táridőn belül kötik meg a védnök­ségi szerződést. Most ez a fő feladat: meg kell szi­lárdítani és növelni kell nemzetgaz­daságunk eddigi sikereit. Állandóan javítani kell a szakszervezetek mun­káját a kollektív szerződések teljesíté­sénél és meg kell teremteni a máso­dik ötéves terv első éve feladatai si­keres teljesítéséhez szükséges felté­teleket. Dr. Vladimír Marik

Next

/
Thumbnails
Contents