Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-07 / 07. szám, szombat

FORDULAT Ä T Y Ú K FAIR NI O INI So a n ülik körül az asztalt a nagy­légi szövetkezet irodájában. Beszélge­tés közben pipázgatnak, cigarettáznak. Kint süvít, a szél, téli álomba szende­rült a táj. A kertészeti csoport múlt évi jó munkáját dicsérik. A csoport 200 000 koronával termelt többet a tervezett­nél, elnyerte a járás vörös vándor­zászlaját és 10 000 korona jutalomban részesült. Majd az állattenyésztésre terelődik a szó. — Ilyesmi még nem történt szövet­kezetünk fennállása óta — mondja Plavy János, az ellenőrző bizottság tagja, — hogy teljesíteni tudtuk ser­téshús beadásunkat, sőt még terven felül is adtunk be 100 métermázsát. Szavaik megfontoltak, bizakodóak. S nem alaptalanul. Az állattenyésztés fejlesztésében nagy haladást értek el a múlt évben. Ezt talán a baromfite­nyésztésben láthatjuk a legjobban. Ez az ágazat 4 éven keresztül ráfizetés­sel dolgozott. A tagok ugyanis min­den évben összeadták a tyúkokat, hogy meginduljon a nagybani terme­lés, ám mindig kátyúba kerültek. Egy­szer azért, mert. beütött a fertőző be­tegség és az egész állomány elpusz­tult, másszor pedig azért, mert nem voltak megfelelők a baromfiólak és hanyagok voltak a gondozók. A szö­vetkezet vezető tagjai, hogy kiutat találjanak, sokszor meghányták vetet­ték a - dolgot, de eredménytelenül. Már-már úgy látszott, hogy nincs se­gítség. Bele kell nyugodni a folytonos kudarcokba. A múlt év áprilisában aztán meg­tört a jég. Alacsony, 35 év körüli fia­talember kopogtatott be a szövetke­zeti iroda ajtaján. Jozef Vyhnánek, aki az egyik bratislavai üzemből jött és előadta, hogy 8 hónapos baromfite­nyésztő tanfolyamot végzett és szeret­ne elhelyezkedni a szövetkezetben. Mihalik István, a szövetkezet elnöke szívesen fogadta a fiatalembert, ideig­lenes lakást biztosított részére, majd munkához láttak. Vyhnánek első te­endője az volt, hogy az ólakat fertőt­lenítette, majd rendbehozatta, aztán a taggyűlés elé terjesztette további ter­veit. Ebben „Leghorn" fajta tyúkok beszerzését ajánlotta és követelte, hogy építsenek új ólakat. Tervei nem­sokára megvalósultak. Egymásután épültek az új baromfiólak a faluvé­gen, melyeket magas drótkerítéssel vettek körül. A „Leghorn" fajta kis­csirkék is megérkeztek a Német De­mokratikus Köztársaságból. Ezekből 2000-et kaptak, majd a hazai fajtá­ból szintén annyit. így kezdte meg munkáját Jozef Vyhnánek. Persze, munkája nem folyt zavartalanul. A baromfiak részére megfelelő takarmányt követelt a ve­zetőségtől. Mikor azonban látta, hogy ez sincs, az sincs, gondolt egyet és újabb javaslattal állt elő. — Ha nem tudtok búzaocsút adni, vágjatok le egy hasznavehetetlen lo­vat. Majd meglátjátok, meg lesz az eredménye! Az elnök gondolkodóba esett... Ki­csit furcsának tartotta az ajánlatot, de mégis beleegyezett. Ekkor már nyílt az orgona a kiskertekben, a nap is melegebben szórta éltető sugarait. Mezőgazdasági iskolák fejlődése Szlovákiában Hogy milyen haladás állt be Cseh­szlovákiában a mezőgazdasági iskoláz­tatás terén, azt Szlovákia példájából láthatjuk a legjobban. A München előtti köztársaságban csak egy négy­éves és néhány kétéves mezőgazdasá­gi Iskola volt Szlovákiában, amelyek­nek az 1938-as tanévben mindössze 1053 tanulója volt. A felszabadulás után lényeges for­dulat állt be a mezőgazdasági iskoláz­tatás terén. A mezégazdasági iskolák további ágakkal bővültek és a mező­gazdaság növekvő kollektivizálásával egyidejűleg ezen iskolák száma is gyarapodott. Míg a München előtti köztársaságban egyetlen mezőgazda­sági főiskola sem létezett Szlovákiában, addig 1953—54-ben már 1129 hallga­tója volt a Nyitrai és a Kassai Mező­gazdasági Főiskola három fakultásá­nak. Ugyanabban az iskolaévben táv­tanfolyam nyílt meg a Nyitrai Mező­gazdasági Főiskolán, a gyakorlati me­zőgazdászok — szövetkezeti tagok, a GTÄ-k, állami gazdaságok és kísérle­ti intézetek dolgozói számára. A négy­éves mezőgazdasági műszaki iskolák száma 16-ra emelkedett: ezenkívül egy­és kétéves mezőgazdasági mesteris­kolák és könyvelői tanfolyamok is lé­tesültek. Hogy a lóhus ne romoljék el, egy be­ton silógödörbe vizet szivattyúztak és a víz fölé raktározták el a húst. A napi adagot gondosan megfőzték, megdarálták, összekeverték kukorica, árpadarával, hereszecskával, sőt még vöröshagymát is aprítottak közé. Ezenkívül faszenet is kevertek a ta­karmányba. Ilyen takarmánnyal etette Vyhnánek a szép, fejlődésnek indult csirkéket. A hasznavehetetlen lovak­ból még négyet vágtak le ezen a nyá­ron. Az eredmény meglepő volt. A jércék 4 hónapos korukban elkezdtek tojni. A szövetkezet tagjai nem akar­tak hinni a szemüknek. A valóság azonban mégis csak valóság maradt. A jólgondozott jércék december végéig sokezer tojással járultak hozzá a szö­vetkezet beadási tervének teljesítésé­hez, a szépen fejlett kakasokért pedig 23 000 koronát kapott a szövetkezet. Jelenleg 1650 darab pirostarajú, hó­fehér tyúk és 150 kakas a baromfi­telep lakója. A téli időjárás ellenére naponta 500 tojást tojnak és minden feltétele megvan annak, hogy a szö­vetkezet az idén jelentősen túlteljesít­se tojásbeadási kötelezettségét. Jozef Vyhn nek nem csinált sodát. Csupán tisztaságot, rendet vezetett be a baromfitenyésztésben, jó fajtákkal kezdte meg a termelést, ügyelt a ta­karmány szakszerű elkészítésére. A szövetkezetnek az idén 122.000 tojást kell beadnia. Jozef Vyhnánek azonban ennél jóval többet akar termelni. Vál­lalta, hogy terven felül 80.000 tojást ad idén az országnak. Farkas Kálmán = Műépítészeink kivitelre dolgoznak Államunk szün­telenül fejleszti gazdasági és ke­reskedelmi kap­csolatait ' a Kö­zép- és Távol­Kelettel. Ebben a fejlődésben je­lentős részük van a gottwaldovi Könnyűipari Üzemeket Tervező Állami Intézet alkalmazottainak, akik az utóbbi három évben 32 tervet készítettek 15 külföldi meg­rendelő számára. A megkötött szerződések értelmében textilgyá­rat építettek Törökországban, cipő­gyárat Egyiptomban és korszerű bőrcserző üzemet a Kínai Népköz­társaságban. A gottwaldovi terve­zők tervei alapián további textil­gyár épül Isztambul közelében, Kínában pedig egy rövidhullámú rádióleadó és egy modern nyomda készül. A gottwaldovi műépítészek ez idén egy 2500 tonna évi termelő­képességű egészségügyi és köz­használati porcelánt gyártó nagy kerámiai üzemet terveznek Egyip­tom számára, továbbá egy mo­dern táblaüveg-gyárat India szá­mára. Terveztek továbbá egy bőr­cserző-üzemet Szudánnak, bőrfel­dolgozó kombinátust Törökország­nak és további épületeket Burma, India. Pakisztán. Jordánia. Irán. Szíria és más országok számára. A gottwaldovi Könnyűipari Üze­meket Tervező Állami Intézetben készülő tervek műszaki tökéletes­ségére vall az. hogy a nagy nem­zetközi versenv ellenére a külföl­di megrendelők sokszor előnyben részesítik ennek az intézetnek ter­veit a kapitalista cégek terveivel szemben. -<0>­A vándorzászló újból a miénk A rozsnyói bányászok versenyeztek a rudňani bányászokkal, hogy kik teljesítik az évi tervet hamarább. A munkaversenyben újból Rozsnyóbánya lett az első. Ezt úgy értük el, hogy szervezet­ten végeztük munkánkat. Különösen a Szadilovszky-tárna bányászai mutatták meg, hogy jó munkabeosztással mi­lyen szép eredményeket lehet elérni. A Szadlovszky-tárna bányászai a múlt évi tervet november 17-ére tel­jesítették. Naponta terven felül 400 tonna ércet termelnek. Rudna évi tervét december 7-re teljesítette, s terven felül 600 tonnát adott. A Ber­nardi-telep decembre 13-ra teljesí­tette évi tervét. Tervenfelüli termelé­sük 200 tonna. Számottevő eredmények a kassai kerület állami aazdasáaaiban A kassai kerület állami gazdaságai­nak számottevő eredményei vannak. Megmunkált földterületeik megnőttek, termelési eredményeik évről évre na­gyobbak. Öt évvel ezelőtt csak 8000 hektár szántóföldet műveltek meg, a gabona­félék 15 mázsa átlagos hektárhozamá­val. Az elmúlt 1955. évben már 15 541 hektár volt a vetésterület, s az átla­gos hektárhozam 20 mázsa. Hasonló fejlődést mutat az állattenyésztés. A marhaállomány ez alatt az idő alatt csaknem megkétszereződött, a serté­sek száma csaknem tízezerrel több, mint 5 évvel ezelőtt. A tejhozam az állami gazdaságokban a kassai kerület­ben tehenenként 4,2 literről 6,7 literre nőtt, a tej beszolgáltatása közel öt és fél millió literrel nagyobb az öt év előtti mennyiségnél. Hogy több bányarészleg nem telje­tette mindenben tervét, ez annak tu­lajdonítható, hogy nem a legjobb munkabeosztással dolgoznak. Az el­maradóknak példát kell venniök a rozsnyói bányászoktól, akik a legjobb eredményeket érték el a versenyben. Álljon mindenki előtt példaképpen Nemes, Ferencsik elvtárs és az ezek­hez hasonló többi munkacsoport pél­dája. Ifj. Gallo László, Rozsnyó. Az első naptól kezdve egyenletesen teljesítik a tervet A sviti Chemosvit vállalat dolgozói ebben az évben termékeik értékét 12,3 százalékkal növelik és 6,8 százalékkal több árut termelnek. Ez év első napjaitól kezdve felemelt tervüket egyenletesen, száz százalékra tel­jesítik. Képünk Helena Gurníková csévézőt mutatja be, aki nem engedi, hogy gépén az orsók akár egy percre is üresen forogjanak, vagy meg­álljanak. A PRIEMSTAV jó együttműködése a prievidzai szakiskolával A Priemstav nemzeti vállalat Práe­vidzán szép eredményeket ért el az állami munkaerőtartalékok prievidzai 18-as számú szakiskolájával való együttműköuSs terén. Frről tanús­kodnak a szakiskola kiváló eredmé­nyei is. Vállalatunk elsősorban kötelességé­nek tartja, hogy támogassa a szakis­kolát, mintahogy azt a munkaerőtar­talékokról ' szóló törvény előírja. A vállalat és a munkaerőtartalékok kö­zött rendszeresen szerződést kötünk. A vállalat igazgatósága az érdekel­teket kiértesíti és mellékeli a szer­ződés reájuk vonatkozó szakaszá­nak másolatát, fgy minden osztály és minden egyes dolgozó idejében megtudja, hogy a szerződésből mi­lyen kötelezettségek hárulnak rá. Eddig még nem történt meg, hogy a szerződés egyes pontjait nem teljesí­tették volna, mert vállalatunknak ér­dekében áll, hogy a szakiskola tanu­Tanulnak, művelődnek A téli hónapok alatt a vranovi já­rásban nagyszabású kampányt indíta­nak a mezőgazdaság továbbfejleszté­se érdekében. A növénytermesztés té­maköréből 289, az állattenyésztési ter­melés módszereiről 191 előadást tar­tanak a járás területén. Azonkívül 161 népművelési előadást és 20 beszélge­tést rendeznek a gép- és traktorállo­mások munkájáról. A járási népmű­velési munkaterv azonkívül 66 film­vetítést és 8 irodalmi vitát tervezett be a téli kampány keretében. A falvakban 120 beszégetést foly­tatnak le a nemzeti bizottságok tény­kedéséről. A felelős funkciót betöltő dolgozók, a szakemberek előre kidol­gozott terv szerint sorra látogatják a falvakat „Jíbíitt m dülú hi ttz A kora reggeli órákban kopog­tatok be Bellér István gömörhor­kai szövetkezeti tag gazdag por­tájára, ahol legnagyobb meglepe­tésemre daloló háziasszony fogad. Amikor vidámsága felöl érdeklő­döm, mosolyogva feleli: „Mért ne dalolnék, hisz el vagyunk látva minden jóval, akár meg is tekint­hetné éléskamrámat, ahol minden jóból bőven akad". Azt azonban a szerény embe­rekre jellemzően nem mondja meg, hogy egész esztendőn át becsüle­tesen dolgoztak. A Bellér-házas­pár mindkét tagja közel jár már a hatvan esztendőhöz. A szövet­kezet megalakulásakor elsőnek léptek be öt hektár földjükkel, meglévő állataikkal és gazdasági felszerelésükkel a szövetkezetbe. Kezdetben a laza, szervezetlen munka miatt gyengék voltak a terméseredmények és ezt bizony megérezték, sovány volt a jövede­,lem. Már-már úgy látszott, hogy a rossz nyelvek, a suttogó propa­gandát terjesztők hatáskörébe ke­rülnek, mert a kilépés gondola­tával is foglalkoztak. Bellér el is ment az elnökhöz egy reggel és bejelentette kilépését. Mégis meg­bánták elhamarkodott tettüket, és különösen az asszony volt az, aki erélyesen harcolt azért, hogy fér­jét a kilépés visszavonására bír­ja. Ezt azzal indokolta, hogy ami a szövetkezeti tagokkal lesz, az történjék velük is. E érje termé­szetesen még aznap viszavonta ki­lépés' nyilatkozatát. Ez történt 1954 őszén. Azóta nemcsak ők, hanem az egész szö­vetkezet serényebb, szervezettebb munkával végzi feladatát. Ez a most lezáruló gazdasági évben meg is mutatkozik. Bellérék 650 mun­kaegységet dolgoztak le az idén. Ezért havontfl 400 korona előleget kaptak, ezenkívül 22 mázsa árpát és búzát, 6 mázsa krumplit és 20 mázsa szénát. A félhektár háztáji gazdálkodásban 30 mázsa krumpli, két szekér kukorica, takarmány­répa és konyhazöldségük termett. Az ilyen gazdálkodás mellett idén 2 mázsás disznót is levágnak, így hát érthető, hogy Bellérék élés­kamrája tele van minden jóval. Ha egy pillantást vetünk God­hárd Árpád 60 év körüli magán­gazda terméseredményeire, akkor összehasonlíthatjuk, mennyivel jobb a közös nagyüzemi gazdálkodás a kisparcellás egyéninél. Bár Godhárd kiváló földműves hí­rében áll, ez idén 4,24 hektár föld­je, saját bevallása szerint 17,60 mázsa szemesterménynél többet nem tudott termelni. Ezenkívül 22 zsák burgonyát, továbbá 3 szekér kukoricát hoiott a földje. Nem is kell többet szólni, mindenki rá­jöhet arra, hogy Bellér Istvánék jobban élnek a közösben, mert az öszehasonlításból kitűnik, hogy a szövetkezetben dolgozó tagok sok­kal szebb termelési eredményehet és így természetesen gazdagabb jövedelmet értek el. Sokat kínló­dik ezen a kérdésen Godhárd Ár­pád is, mert elismeri, hogy a kö­zös gazdálkodás állandóan felfelé ível, míg az ö gazdálkodása egyre zsugorodik. Godhárd állandóan öreg korára hivatkozik, a jelek azon­ban azt mutatják, még egy kis időre szüksége van, hogy gondo­latai megérlelődjenek a belépés­re. Prihrndsky Lajos Gömörhorka. lói munkahelyeikkel meg legyenek elé­gedve és folyamatosan dolgozhassa­nak. Ily módon a szakiskola rendsze­resen teljesítheti tervét. A vállalat támogatja a szakiskolát a káderek nevelésében és az új mun­kamódszerek bevezetésében is. Az 1955. év első hónapjaiban ^ vállalat támogatásával a 18-as számú szakis­kolán megrendezték „az új technika napját" a gépi va­kolásról, a mennyezet elhelyezésé­ről, valamint a Forgács-féle lépcső­lerakásról. „Az új technika napja" teljesíti hivatását. Részvevői, a mesterek és a technikusok sokat tanultak. „Az új technika napja" előtt a máso­dik évfolyam tanulói megtanulták a gépi vakolást E napon azután ezt a részvevőknek szép eredménnyel be­mutatták. Ez Kotrík kőművesnek, a vakoló központ jelenlegi vezetőjének érdeme. Tavaly a szakiskolában két műszaki értekezletet tartottak. Az egyik érte­kezlet a folyamatos építkezést tár­gyalta, a másik pedig a második év­folyam tanulóinak a gépi vakolást mutatta be elméletileg Kotrík elv­társsal együtt megígértük a tanulók­nak, hogy részletesen megismertetjük velük a gépi vakolási eljárást, filmet mutatunk be ezen módszerről és meg­tanítjuk őket a módszer gyakorlati használatára. A CSKP KB-nak az épít­kezésre vonatkozó határozata alapján a besztercebányai szakiskolával való együttműködésben megrendeztük az új módszerek aktíváját az egész te­rület szakiskoláinak mesterei számá­ra, mert beláttuk ezeknek szükséges­ségét. A vállalat segítséget nyújtott a szakiskoláknak Ostrogradský mérnök személyében, aki egyike a legjobb technikusoknak, s aki a szakiskola mesterének átadja gazdag tapasztala­tait. A vállalat megbízottja rendszeresen részt vesz a szakiskola tanácskozása­in. Hogy az együttműködés még jobb legyen, a vállalat meghívja a szakiskola képviselőjét a rendszeres szombati tanácskozásokra, együtt rendezik meg az új technika napjait. A vállalat biztosítja a szakiskola hall­gatóinak az egyes munkahelyeket, az iskola elvégzése után beosztja őket megfelelő helyekre és szaktanfolya­mok rendezése útján gondoskodik to­vábbi helyes irányításukról és szak­képzettségükről, kiváltképp a gépi va­kolás, az építkezés díszítése, az anyag kirakása stb. szakmunkáiban. Vállalatunk továbbra is gondoskodni fog arról, hogy a 18-as számú szak­iskola a legiobbak egyike legven Stanček Pavol Priemstav. ÜJ SZÖ Q 1956. január 1. V 5

Next

/
Thumbnails
Contents