Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-06 / 06. szám, péntek

/ Egy üzemi klubban Újítás a CKD öntödéiében H étfő délután. Az ostravai Hlubina­" ' bánya üzemi klub­jában vagyunk. Felmegyünk az első emeletre a klubhe­lyiségekbe, eljutunk az utolsó ajtóig, amelyet a „műszaki kabinet" felirat díszít. Bekopogunk, belé­pünk . .. A bányászokkal körülvett hosszú asztal, műszaki könyvtár, rajzolóállványök tö tik be a helyiséget. A bá­nyászok előadást hallgatnak. A bánya fögépésze, Ján Mi­keska beszél éppen. Ő szer­kesztette meg az alacsony rétegekben sikeresen alkal • mazható szénkombájnt. Most azt magyarázza, mi­lyen gépek kerültek a Fló­ra-tárna frontjaira. A táb­lára a 906-os fejtés gépi berendezésének elhelyezéseit vázolja. Előadását figyelemmel kí­séri Rudolf Večera bányász és buzgón jegyzetel. Mel­lette Zahradníček mérnök ül. Ott van Kuchejda bá­nyamester, Kocman elö vá­jár, Bortlíček, Michna čs több más bányász. Gyakran szervez a mű­szaki kör ilyen előadásokat. Sok bányász tölti itt estéit tanulással, olvasással.' Néziük meg, miért léte • sült a műszaki kör? A tapasztalatok- váltották ki ezt a szükségességet. Al­kalmat kellett adni a bá­nyászoknak, hogy tökélete­síthessék műszaki tudásu­kat. A szakkör sikeresen megbirkózhat a bánya sok nehézségével. Nehezen in­dult De később megtalál­ták a kabinethez vezető utat a bányászok is, a mér­nökök is. Ma a szakkör ér­tékes segítőtársa a bánya dolgozó'nak. Hétfőn kon­zultáció van és ekkor a tágas klubhelyiség mindig megtelik'. Szolgálat persze mindennap van. Az előkészítő munkálato­kat vezető mérnök, Paidar elvtárs pl. arról beszélt, ho­gyan bánjanak a bányászok a tárnában hagyott kőzet­tel, Palička elvtárs, a har­madik fejtörészleg vezető­je részlege gépesítéséről, a főmérnök a sztahanovisták iskolája létesítéséről tartott előadást és a 907-es mun­kahely dolgozóival itt vitat­ták meg a januári munka­tervet. Még decemberben meg­hívták Ostravára a korvi­nái Gottwald Elnök-bánya bányászait és a műsoron a párosverseny terén szerzett tapasztalatok átadása volt. A Hlubina-bánya bányászai több szenet akarnak adni és tudják, hogy a munka­i verseny segíti őket e cél elérésében. De a versenynek hatásosnak és élénknek kell lennie. Ha párosfejtést f oly tatnak a fejtésen, emelke­dik a teljesítmény, emel­kedik a fizetés is. A karvinai bányászok szí­vesen beszéltek versenyük­ről, szervezéséről. A Hlubi­na-bánya egyik elővájárja különösen sok kérdést in­tézett a karvihaiakhoz. A vita végén aztán kijelentet­te, hogy ilyen versenyt sa­ját munkahelyén LS mind­járt hétfőtől megindít Ján Stastný, a sokat kérdezős­ködő elövájár betartotta szavát. Munkahelye dolgu­z ói elfogadták az ajánla­tot és ma már magasabbak a teljesítmények, mert min­den pár (bányász és kocsi ­kezelő) versenyben van egy­mással és teljesítményei­ket minden nap a lámpá­zónál levó táblára fe'írják. A nűszaki szakkör mun­kája a legjobban az eredményeken lát­szik meg. Az 1601-es mun­kahely dolgozói az elmúlt év végéig 200 tonna sze­net fejtettek ki terven fe­lül azzal, hogy bevezették a párosversenyt. Pedig az 1601-es munkahely dolgozói a verseny bevezetéséig az utolsó helyen kullogtak. A műszaki szakkör segít a jó eredmények elérésében, segít az új bányászok ne­velésében.­Milan Danék, Ostrava A legnagyobb prágai gépipari üzem — a ČKD Stalingrad 1956-ban — 15.2 százalékkal fokozza a munkatermelékenységei öntöde vezetője, Vladimír Lenk újítújavaslatot dolgozott ki a motortörrbö! leöntésére. A Škoda 706 R-típusú gépkocsik motortömbjeinek gyártása gv ebben az évben - 800 000 koron-ival lesz olcsóbb. Mit csinálnak télen a kertészek Ha valaki télen meglátogatná a Nánai' Állami Gazdaság kertész­csoportját, meggyőződne arról, hogy nemcsak nyáron, hanem télen is sok a munka a kertészetben. Az itteni kertészcsoport vezetője, Gál Kálmán az idei tervről a következőket mondja: — Gondosan felkészültünk minden munkára és vállaltuk, hogy 10 százalékkal csökkentjük az önköltséget. Március hónapban már 30 mázsa kalarábét adunk a közellátásnak. Most 10 kertészünk dolgozik állandóan az üvegházban. A palánták egy részét cserepek­ben neveljük, hogy az átültetésnél a gyökereket ne kelljen meg­bolygatni. Sok piros arcú, ügyes lány dolgozik itt, köztük Csizmár Böske, Kardos Ilonka, Stugel Mária, Soóky Irén és még nagyon sokan, akiknek érdemük, hogy a múlt évi tervet is magasan túltelifcítet­ték. például a paprika, a káposzta és a sárgarépa termelésben. A kertészeti csoport már a nýári időszakra is jól felkészült. Jól indult a restei EFSZ \ múlt év kezde. rs kevesen gondon .i arra, hogy Reste község parasztjai is rátérnek a közös gazdálkodás útjára. A nyári hónapokban, amikor minden szövetkezet dicsekedett eredményekkel, a restei parasztok\js beszéltek a szövetkezet megalakításának lehetőségeiről. Voltak, akik Idegenkedtek az újtól, de végül mégis csak közös elhatá­rozásra jutottak. Szeptember 17-én letették az alapkö­vét a szövetkezeti gazdálkodásnak. A közösben mintegy 735 hektár mezőgazdasági területet tagosítottak. Mindjárt kezdetben nagy súlyt helyeztek a munka szervezésre. Ennek köszönhetik, hogy szép eredményeket értek el az őszi munkák idejében való elvégzésében. A ve­téssel egyidejűleg előkészítették a talajt a tavasziak alá is. A GTÁ is hathatós segítséget nyújtott ezekben a munkákban. Igénybe vették a saját fogataikat is, s ezzel meggyorsították a munkát. Nem kisebb súlyt helyeznek az állattenyésztésre sem. Már az ősz folyamán több mint 200 köbméter silőtakar­mányt biztosítottak. Az állatok összpontosítását decem­ber első,napjaiban valósították meg. Bár még nincsen új istállójuk, mégis sikerült a nehéz istállózási viszonyok ellenére is rögtönzött kijavított istállókban összpontosí­taniok 130 szarvasmarhát és 45 lovat. Mindezekről Va­jáni Imre. a szövetkezet alelnöke így nyilatkozott: — Az összpontosítással nagy lépést tettünk előre a közös gazdálkodás megerősítése' érdekében. Hiszem, hogy mint példás egyéni gazdálkodók a közösben is az elsők között leszünk. — A restei szövetkezetesek ígérete nem­csak üres beszéd Törekvésükről az eredmények beszél­nek legszebben. A tehenek tejhozama az összpontosítást követő napon 20 literrel emelkedett, ami azóta napról napra jobban szaporodik. A szeps árá r ben a restei EFSZ a legfiatalabbak közé sorolható. Azonban megvan minden remény arra hogy a tagság szorgalma és ragaszkodása a közösséghez rövid időn belül bebizonyítja, hogy a legjöbb szövetkeze­tek között fognak róluk beszélni. Trencsik Mária, Nána. Látogatás Leleszen December utolsó hetében a szobránci járás magángaz­dálkodói meglátogatták a leleszi szövetkezetet, hogy ott helyben győződjenek meg a közös gazdálkodás eredmé­nyeiről. A 30 tagból álló csoportot Jarošinec elvtárs, a járási nemzeti bizottság titkára vezette. A vendégek megtekintették' a szövetkezet állatállományát, műhelyeit és elbeszélgettek a tagokkal a különféle problémákról. A leleszi szövetkezet tagjait nem lepte meg a váratlan vendégjárás, hisz már nem első eset az ilyen tanulmány­út Leleszen. A szövetkezet kultúrtermében, ahol közös megbeszélést folytattak a vendégekKel, határozottan és magabiztosan válaszoltak az érdeklődők kérdésére. — Jelenleg tíz korona készpénzt kapnak a tagok egy munkaegységre, és ehhez jön a termésjárandóság, ami 2 kg búza, 10 dkg rizs, 20 dkg rozs stb. Rövidesen zár­számadás lesz és a vezetőség úgy tervezi, hogy 2.5 mil­lió koronát osztanak szét a tagoknak, azaz minden le­dolgozott munkaegységre 13 korona jut. A szövetkezet gazdasági alapját az állatállomány adja. Ez évben is 600 mázsa sertéshússal teljesítették túl a beadási tervet. — mondották a leleszi szövetkezeti tagok a vendégeknek. A vendégek még érdeklődtek a szövetkezeti tagok éle­te iránt és megelégedéssel vették tudomásul, hogy a fa­luban már minden házban rádió van, van vagy negyven motorkerékpár és nagyon sok az új ház. A látogatók azzal a meggyőződéssel távoztak, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás mindenben felülmúlja az egyéni gazdálkodást. Lengyel Zoltán, Bratislava „Kikapcsolás nélkül" Zalaba község felajánlásai Az energetikai szektor összes dolgo­zói számára' a legközelebbi időszak legkomolyabb feladata az, hogy kikü­szöbölje az energetika és az ipar töb­bi ágazatai közötti aránytalanságot. E feladat teljesítésében részt vesznek a krompachyi hővillanyerőmű dolgozói is. A feladat fontosságáról a krom­pachyi hővillanyerőmű dolgozói rész­letesen tárgyaltak. A párt és a kor­mány téziseit megvitatták a termelési tanácskozáson, a párt- és szakszer­vezeti gyűléseken, ahol a munkások, technikusok és mesterek sok időszerű javaslattal állottak elő, amelyek segít­ségével sikeresen haladhatunk az álla­mi terv összes mutatóinak teljesítésé­hez vezető úton. A krompachyi hőerőműnek az 1956. évre három százalékkal maga­sabb a termelési terve, mint 1955­ben az önköltségek 3,52 százalékkal való egyidejű csökkentése mellett. A terv előírja a géfízavarok eddigi 10 százalékának 2—3 százalékra való leszállítását. Szigorúan megszabták a hő és a belső villanyárain fogyasz­tás mennyi-jégét. Az irányszámok a legnagyobb mér­tékben talán Jandťek főtervező mun­kákö.ét terhelik, akinél összpontosul az egész üzem termelési tevékenysége A munkában segítségére vannak a többi technikusok is, mint pl. a fö­mechanlkus szakosztálya, a főmérnök s a munka- és bérelszámolási osztály. Kívánatos volna azonban, ha az üzemi pártbizottság és a szakszervezeti bi­zottság aktívabb munkát végezne. Az újonnan Megválasztott üzemi tanács jó munkára készül, kiváltképp a szocia­lista munkaverseny és az újítómozga­lomnak, valamint a műszaki-szervezé­si intézkedések tervének előkészítésé­ben, a munka minőségének megjaví­tásában az összes dolgozók kezdemé­nyezésének megszervezése révén. Szükséges hogy állandó figyelmet szenteljünk az üzemen belüli önálló el­számolás elmélyítésének, mert az 1955. november havi eredmény sze­rint el lehet érni a termelés gazdasá­gossága iránti élénk érdeklődést, i Bebizonyosodott, hogy a túlórák csökkenthetők és egyben a munka­termelékenységet is növelni lehet. Erre mutat a november havi munka-, i termelékenység 8,1 százalékos emelke­dése. Nagyon fontos, hogy a villany tele­pen a közeljövőben kiküszöböljük a gépzavarokat, amelyek állandóan gá­tolják a terv teljesítését, ahogy ezt az 1955. év eredménye is igazolta. Az üzem a termelési feladatokat csak 90,4 százalékra teljesíti, ami egyúttal az önköltségek tervének be nem tartásá­val jár. Ugyanis az üzem ezeket 7,53 százalékkal túllépte. A béralapot 0,5 százalékkal haladta túl, viszont a munkatermelékenység tervét az 1955. év kezdete óta csak 93,9 százalékra teljesítette. Az 1955. év mérlegének eredményei bizpny nem i^römteljesek és ezért az 1956. év elejen szükséges, hogy cél­tudatosabban vezessük a dolgozókat a nemzetgazdaság fejlesztési terve ösz­szes mutatóinak egyenletes teljesítésé­re. Erre megvan minden előfeltétel, hiszen az üzemben nagyszerű munka­csoportok vannak, mint például a Go­lab mester vezetése alatt álló lakatos­csoport. Megállja a helyét a villany­szerelők kollektívája, valamint a -hő­mechanikus csoportja is. A legkövetkezetesebben kell azonban alkalmazni az üzemen belüli munka­verseny elveit a Központi Szakszervezeti Tanács feb­-uári határozata alapján és nagyobb figyelmet' kell szentelni az újítómoz­galomnak. Következetesebben kell ér­vényesíteni az új munkaformákat és a kisgépesitést is szorgalmazni kell. En­nek segítségével le lehet szállítani a munkaerők túlméretezett- számát is, ég' a dolgozók fárasztó munkáját gépek­kel és más segédeszközökkel lehet pó­tolni. A műszaki-szervezési intézkedése­ket, a jó gazda gondosságával, a meg­szabott határidőkön belül érvénybe kell léptetni és ezáltal teljesíteni azt, amit pártunk és kormányunk vár el tőlünk. Ez annyit jelent, hogy üzemeinket és háztartásainkat jól és állandóan vil­lanyárammal kell ellátnunk, s valóra váltani a jelszót: „Kikapcsolás nélkül." Juščák Imrich, Krompachy Az állattenyésztés hasznosságáért A deregnyői EFSZ már a múltban i is nagy súlyt helyezett az állatte­! nyésztés fejlesztésére. Ennek érdeké­ben az elmúlt évben különösen nagy gondot fordítottak a takarmányalap biztosítására. A tervezett takarmá­nyok vetésterületén kívül még 10 hek­tár 'lóherét és 4 hektár lucernát ve­tettek. Ezeket idejében betakarítot­ták s nagy részét besilózták. Silóta­karmánykészletük 540 köbméter, melyből a téli hónapokban egy-egy tehénre 63 mázsa esik. Egyéb takar­mányfélékből is jóval többet biztosí­tottak, mint az elmúlt évek alatt. A szocialista verseny és a tagság kezdeményezése minden munkasza­kaszon példás eredményekről beszél. Bodnár Gyula és Rudik József ser­tésgondozók a tervezett 11 malac he­lyett minden anyasertéstől tizenné­gyet neveltek fel, amelyeknek súlya az elválasztásnál 22 kg volt. Jelenleg a deregnyői EFSZ sertésállománya a terven felül hetvennel több. Koldus Sándor, Nagykapos A nőbizottság körzetének láto­gatása alkalmával propagandát fej­tett ki a felaján'ások érdekében. Za­laba kis község, a zselízi járásban fekszik. Sok lelkes lakója van, akik az 1956. évben terven felül 60 má­zsa sertéshúst, 500 üter tejet, 8000 tojást, 50 mázsa búzái ajánlottak fel az országnak. Szekeres János, az EFSZ elnöke 16 mázsa búzát ad be abból a mennyiségből, amit munka­egységeire kap. K. < /.alaba. Az állattenyésztés fejlődése a kassai kerületben A kassai ke­rületben az 1955. évben je­entős eredmé­íyeket értek el i szocialista me­" zógazdasági szek­torok až állat­tenyésztés hasznosságának, vala­mint létszám^ fejlesztésének a nö­velésében. A háziállatok terve­zett létszámát globiáiisan száz százalékra teljesítették. A sertés­állomány például 115,1 százalék, a juhállomány 100,7 százalék, a szarvasmarha állomány azonban csak 86 százalék. A számok azt bizonyítják, hogy még nagyon sok helyen sertést tartanak a szarvasmarha rovására. Ezzel a fontos problémával a közeljövö­beu^-bővebben kell foglalkozni s mint nemzetgazdaságunk más ágában, itt is a legsürgősebben ki kel! küszöbölni az aránytalan­ságot. A juhtenyésztés például a ke­rületben állandóan fejlődik. A leg­jobb járás a juhtenyésztés fej­lesztésében a királyhelmeci, ahol a tervezett állománnyal szemben 4000-rel tartanak többet. Egyre több helyen vezetik be a haladó munkamódszereket is Malinyina módszerével a múlt évben már 1097 fejőstehenet gon­doztak. Itt 3i legjobb eredménye­ket a tőketerebesi járás csörgői EFSZ-e érte el, ahol átlagosan 10 liter volt az egy tehénre eső napi tejhozam. A borjak mes­terséges nevelése is szépen ha­lad a kassai kerületben. A múlt évben igen sok borjút neveltek fel ezzel a módszerrel. A sertés­tenyésztésben pedig 731 anyaser­tésnél alkalmazzák L j üszkös módszerét. Ebben a legszebb ered­ményekét a hranovnicai. krava­nyii és a mlynicai EFSZ-ek ér­ték el, amelyek átlagosan 10,57 malacot választottak el egy-egy anyasertéstől. Surikov módszerének alkalmazásában a legjobbak a kézs­márki, kassai, poprádi, rozsnyói és a tőketerebesi járások. ahoi összesen 1892 sertést hjzialnak e. módszer szerint A legmagasabt súlygyarapodást a kassaújfalus' EFSZ érte el, ahol x0,98 kg és a hranovicai, ahol 1,01 kg-ot értei' el a hízósertéseknél Ezek az eredmények nind azt igazolják, hogy ott, ahol nem ide­genkednek az új és bevált mód­szerek alkalmazásától, szebbek az eredmények

Next

/
Thumbnails
Contents