Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-06 / 06. szám, péntek

PARTKLET V r \ Oj lagj fôltek felvételével erősítsék meg az építőváilaiatok párt,szervezeteit Feiépüíc ér. épülőfélben levő többemeletes lakóházak és tágas üz­lethelyiségek díszítik Érsekújvár ut­cáit. Az utóbbi években jelentős épít­kezések folytak nemcsak a városban, hanem a járás egész területén. 'La­kásegységeken kívül mezőgazdasági épületeket, közöttük 32 nagy ' tehén­és 34 sertésistállót, kilenc dohányszá­rítót, magtárakat, azonkívül iskolákat és családi házakat építettek. A régi házakat is megjavították, csinosítot­ták. Mindez a Magasépítési Vállalat és a Járási Építészeti Vállalat dolgo­zóinak szorgos munkáját dicséri. A letűnt kapitalista időkben ilyen­kor télen sorra elcsitultak az építke­zések. Tartós „szabadságra" küldték az embereket. Ma egészen más a hely­zet; az építkezéseken alig csökken a munka üteme. — A téli építkezés nem könnyű do­log. A hideg, a hó, a fagy legyőzése gondos szervező munkát, különleges műszaki felkészültséget igényel — mondja Procházka elvtárs, a Magas­építési Vállalat üzemi pártszervezeté­nek elnöke/ A vállalat igazgatósága gondoskodott. — ahogyan mondani szokták — az építkezés „téliesítésé­ről" gőzkazánokról, hófúvókról, víz­melegítőkről, s minden más szükséges felszerelésekről. Természetesen az építkezésen dolgozó munkásokról sem feledkeztek meg. Különösén jól esik a gondoskodás azoknak, akik heten­ként csak egyszer utaznak haza és a vállalati szállásokon második ottho­nukra találnak. Tény, hogy a lakásépítkezésnél és a mezőgazdasági építkezéseken, a dol­gozókról való gondoskodás terén szép eredmények láthatók az egész járás­ban. De ez nem elég ahhoz, hogy a dolgozók gyorsan növekvő szükségle­teit kielégíthessük. Nem hivatkozha­tunk arra, hogy azelőtt kevesebb la­kás, vagy mezőgazdasági épület volt. Nem indulhatunk ki a múltból, hanem a dolgozók jelenlegi növekvő szük­ségleteiből. A munkások életviszo­nyai nálunk gyökeresen megváltoztak. Ez azt jelenti, hogy több, jobb lakás­ra, mezőgazdasági épületre, gyárakra van szükségünk. Mindez megvalósít­ható minden nagyobb erőkifejtés nél­kül, csak a munkát kell jobban meg­szervezni, gépesíteni és a már meg­levő gépeket jobban kihasználni. Nem utolsó sorban a téli napok, hónapok •tervszerű kihasználásával. Sajnos még előfordul, mint pl. Érsekújváron lát­tuk, hogy az egyik épület tető és 1 ab­lak nélkül maradt, megfagy a habarcs, megáll a munka. A másik épület tető alatt van ugyan, de az ablakok még üvegezetlenek és a parkettások meg o. -mázolok nem dolgozhatnak. így az­tán nem csoda, hogy a tervteljesítés­sel a múlt esztendőben lemaradtak. Az üzemi pártszervezet helyesen cselekszik, ha a CSKP KB­nak az építkezés iparosítására és to­vábbfejlesztésére vonatkozó októberi határozatát ismerteti és alaposan megvitatja a pártonkívüliekkel is. A feladatok teljesítéséért és az olcsóbb építkezésért folyó harcban minden egyes építő bevonására és összefogá­sára van szükség. Az építkezési költ­ségeknek több mint fele anyagkölt­ség. A vállalat sok százezer korona ér­tékű anyagot használ fel évente, de annak szakszerűtlen kezelése, gond­talan raktározása és felhasználása folytán sok olyan anyag vész el, ami­ből további lakásokat lehetne felépí­teni. A párt Központi Bizottsága október határozatának „ megvalósítását egy igen fontos tényező segíti. Ez pedig az építőmunkások egyre nagyobb érdek­lődése a munka jobb megszervezése iránt. „A dolgozók bírálata, észrevételei, javaslatai a legnagyobb segítséget je­lentik a vállalat vezetőségének" — mondja Zsibrita elvtárs, az üzemi pártszervezet bizottságának egyik tagja. Nem véletlen, hogy a KB ha­tározatának ismertetése után felélén­kült a munkakedv, hiszen a maga­sabb kereset' igazi útja a teljesítmé­nyek növelése. így kapcsolódik össze az egyéni és a közös érdek, így lesz a termelékenység emelése egyúttal az önköltség csökkentésének is legfon­tosabb része. Az üzemi pártszervezetnek felada­ta most, hogy a munkásokban és mér­nökökben megerősítse az építőszakma r% 0 J szö 1956. január 6. iránti szeretetet. Építsenek abban a tudatban, hogy az új lakás a dolgozók családjának kényelmes, barátságos otthona lesz. Ezt a nagyon felelős munkát rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy a pártszervezet tag­létszáma viszonylag alacsony és na­gyon lassan megy a tagjelöltek felvé­tele. A múlt évben mindössze két tagjelöltet vettek fel. Arra a kérdés­re, hogy miért nem nagyobb a tag­jelöltek száma, Procházka elvtárs,-az üzemi pártszervezet elnöke így vála­szolt: „Csak ennyien kérték felvéte­lüket a pártba". Miért kevés a felvételi kérelem? 1 Nagyrészt azért, mert az előző évek­ben a belépőnyilatkozatokat egyik íróasztal fiókjából a másikba rakták, ahelyett, hogy a pártbizottság meg­tárgyalta és elintézte volna a kérel­meket. Hiba az is, hogy nem tartják meg rendszeresen a taggyűléseket és ha meg is tartják, kevés gondot for­dítanak előkészítésükre. A pártokta­tást is elhanyagolták, eddig még csak az igazgatóságon kezdték meg. Szer­vezett agitációvaí • sem foglalkoznak. Pedig ahhoz, hogy a legjobb dolgozók kérjék felvételüket, céltudatos, felvi­lágosító nevelőmunkára is szükség van. Nagyon fontos az agitáció a*tö­megek között, s egy-egy tagjelölt­ségre érdemes dolgozóval külön is kell foglalkoznj. Mindenekelőtt a legjobb munkásokat, kőműveseket, ácsokat, mérnököket, szakembereket kell tag­jelöltekké felvenni, mert ezek közül kevés a pár+tag, holott éppen ők tud­nak legtöbbet tenni a párt és kormány határozatainak megvalósításáért. Az új toqíelöítek fefvételének [ehetőség dvr van Kiváló dolgozók nagy számban vannak a vállalatban. Ott van František Mik­l'a kőműves, Ľudsvít Vankó munkás, Ambrus ács, Nagy Ottó^és mások, akik mindjobban érdeklődnek a párt poli­tikája iránt, példamutatók a munkában és az állam iránti kötelességtudatban egyaránt. Az fi j tagoknak a pártba való felvé­tele rendkívül fontos és felelősségtel­jes dolog. Goťtwald elvtárs a tagfelvé­telről azt mondotta: „A párt kádereit a pártba való új vérömlesztéeekkel megújítani, — ez az, amire a pártnak a legnagyobb szüksége van és ami az egyik legfontosabb pártfeladat." S ép­pen ennek a legfontosabb pártfeladat­nak teljesítéserői feledkezett meg a pártbizottság. A Járási Építészeti Vállalat üzemi pártbizottsága sem mentes a fogyaté­kosságoktól. Ők sem büszkélkedhetnek a tagjelöltek felvételével, vagy a pár­tonkívüliek bevonásával a pártoktatás­ba. A járási pártbizottságoknak sem szabadna elnéznie a dolgok ilyetén ál­lása felett. Segítenie és jobban ellen­őriznie kell a pártszervezetek munká­ját az építészetben. Ezekben a napokban sok szó esik mindkét építővállalat üzemi pártszer­vezetében az évzáró taggyűlés előké­szítéséről, az új pártbizottság megvá­lasztásáról és a beszámoló kidolgozá­sáról. Nagyon fontos, hogy az évzáró gyűlés foglalkozzék a pártélet legfon­tosabb feladataival, a tag.jelöltek fel­vételével. Pártunk csak úgy lehet szi­lárdabb és akcióképesebb, ha a párt­alapszervezet rendszeresen gondosko­dik a párt szociális és korszerinti ösz­szetételéről. Továbbá fontos, hogy a párttagsággal megismertessék, hogyan valósítja meg a pártszervezet a CSKP KB októberi határozatát az építkezés iparosításával és továbbfejlesztésével kapcsolatban. Ne csak az eredmények­kel foglalkozzék a beszámoló, hanem bátran mutasson rá a határozat végre­hajtásánál felmerülő hibákra, fogyaté­kosságokra. Ha a pártbizottság őszin­tén feltárja, a hibákat is, akkor a párt­tagok a legfontosabb kérdéseket meg­vitatják. és bírálhatják a hibákat, ih­letve azok elkövetőit és tanácsokat adhatnak a jövőre vonatkozólag. Ez az esztendő nagy feladatok elé állítja a járás mindkét építővállalatát. A jóváhagyott terv alapján 300 családi házat, gép- és traktorállomást, iskolá­kat, dohányszárítókat, borpincét, tüz­oltószertárakat és más mezőgazdasági épületeket, azonkívül Érsekújváron további lakásegységeket kell építeni. Az évzáró taggyűlések előkészítése eredményefeze a pártélet fellendülését a párttagok aktivitásának fokozódását, a párttagok és pártonkívüliek kapcso­latának erősödését. Erdősi Ede \ Kitüntették a Cseh Filharmóniát E hó 4-én, szerdán ünnepelte az ál­lamdíjas Cseh Filhkrmónia. Prágában, a Művészek Házában fennállásának 60. esztendejét. Az ünnepi hangversenyen megjelent Antonín Zápotocký köztár­sasági elnök, Václav Kopecký és Ing. Ludmilla Jankovcová miniszterelnök­helyettesek, Ladislav Štoll professzor, a kulturális ügyek minisztere s a kor­mány más tagjai. Jelen volt továbbá a diplomáciai testület néhány, tagja. • A hangverseny k*dete előtt Ladi­slav Štoll, a kulturális ügyek miniszte- > re bejelentette, hogy Antonín Zápu­tocký, köztársaságunk elnöke a kor­mány javaslatára a Cseh Filharmóniát a Köztársaság Érdemrendjével tüntet­te ki. A nagy kitüntetést, amtlyet ď j Cseh Filharmónia magas színvonalú, hosszú éves művészi tevékenységével érdemelt ki Pravoslav Sádlo tanár, a zenekar igazgatója vette át. A Cseh Zeneszerzők Szövetsége nevében Jan Kapr Sztálin-díjas és államdíjas zene­szerző köszöntötte a , zenekart és sok sikert kívánt további munkájához. Ezután a Cseh Filharmónia. Kari An­čerl vezényletével eljátszotta az 1896. január 4-én elhangzott első hangver­senye műsorát, amelyet hatvan eszten­dővel ezelőtt Antonín Dvoŕák dirigált. Mesteri tolmácsolásban elhangzott Dvoŕák „Othello" című előjátéka, öt Bibliai . dala és végül Újvilág szimfó­niája. A nagysikerű hangverseny újbôľ igazolta a Cseh Filharmónia művészi színvonalát. Munkaérdemrenddel tüntették ki a Typografia énekegyüttesét Antonín Zápotocký köztársasági el­nök a kormányjavaslatára a Typogra- fia énekegyüttesének fennállása 55. évi jubileuma alkalmából a Munkaérdem­rendet adományoztá hosszú éves műkö­dése jutalmául. A cseh színházak megemlékeznek J. K. Týl halálának 109. évfordu lójáról Ez év júniusában lesz száz éve an­nak, hogy meghalt Josef Kajetan Týl, a cseh dráma egyik legnagyobb klasz­szikusa, a nagy demokrata és hazafi. Halála óta egyetlen cseh színház dra­maturgiai tervéből sem hiányzik vala­mely halhatatlan játéka. A népi mese­elemek alapján írott „A strakonicei dudás" című színjátékát idén 13 cseh színház tűzte műsorára. A „Gyújtoga­tó lánya" című drámáját és a „Konok asszony" című mesejátékát- hét cseh színpadon látja majd a nézőközönség. Megvitatják az új szervezeti szabályzat javaslatát A Hadsereggel Együttműködők Szö­vetsége az I. országos értekezlet előt­ti időszakban az összes alapszerveze­tekben 'vitákat folytat a HESZ új szervezeti szabályzatának javaslatáról A kongresszus előtti vitakampány­ban élénk tevékenységet fejtenek ki a bratislavai kerület HESZ aiapszer­vezetei. Az egyes szervezetekben rendszeres tanulmányt szerveznek és megmagyarázzák a javaslatot. Hazánk dolgozóit örömmel tölti el a a francia kommunisták választási győzelme A francia Kommunista Párt vá­lasztási gv izeime örömteli visszhan­got keltett a kassai kerület dolgozói­ban is. František Haduch, a Kassai Kerü­leti Nemzeti Bizottság dolgozója, aki mint munkás 16 évig élt Franciaor­szágban, a választások eredményeiről a következőket mondja: „Ismerem a francia munkásokat még abból az időből, amikor bányászként Norman­diában dolgoztam 1928-ban és 1929­ben. Most, amikor- a kommunista párt vezette franc'a munkásosztály a vá­lasztásokban oly nagyszerű győzel­met aratott a. többi pártok felett, visszaemlékezem arra, hogyan alapí­tottuk meg a kommunista pá. tszer­vezetét . e potignei bányászok köré­ben, hogyan szerveztük meg a nyil­vános beszédeket, és hogyan nyertük meg a,munkásokat a kizsákmányolók elleni harcnak. Visszaemlékezem ar­ra is, hogyan örültünk, amikor az 1932. évi választásokon a Francia Kommunista Párt 11 képviselőt szer­zett, és 1936-ban már mintegy 70 képviselőt. Ma kétszeresen örülök és látom, hogy épp úgy örül ennek a győzelemnek hazánk egész népe is. Örülnek annak, hogy a- Francia Kom ľ munista Párt a választásokon már 150 mandátumot szerzett és mandá­tumokat kapott azokban a járSsoK­ban is, ahol azelőtt egyáltalán nem. A mandátumoknak e i növekedésén látható a 'egjobban, hogy a francia dolgozók hogyan néznek a gyarmato­sítók politikájára, az eddigi kormá­nyok népelléres politikájára. Ebből látható, hogy a béke erői Franciaor­szágban szüntelenül növekszenek. Mi örülünk ennek, mert ezáltal erősö­dik és hatalmasodik az egész béke­tábor. Dr. František Burianek, a Károly­Egyetem tanársegéde, kiváló irodalmi kritikus, aki mint a csehszlovák író­küldöttség tagja . 1955. november 27. és december 11-e között Franciaor­szágban járt, a következőket mon­dotta: „Éppen azokban a napokban jár­tunk Franciaországban, dmikor a kor­mány megbukott és kiírták a válasz­tásokat. Ez azt jelenti, hogy a leg­élénkebb politikai tevékenységbe ke­rültünk és természetesen elsősorban erről beszéltünk a francia haladó írókkal is. Pol'tikai aktivitásukból új­ból meggyőződtünk roTa, hogy haladó írónak lenni annyit jelent, hogy az író közvetlenül részt vesz a politi­kai életben. Párizsban másképpen is meggyő­ződtünk arról, hogy a francia értel­miség körébén mily erősek a haladó gondolkozás hagyományai. Ez fontos azért, mert a társadalmi fejlődés lo­gikája és őszinte törekvésük, hogy a korszak igazságát megismerjék, egyre közelebb viszi őket a marxiz­mushoz és a kommunista párt po­litikájához. A választások eredményei megerősítették ezt a tényt. És ebben a sikerben bizonyára nagy' része van a haladó sajtónak és a francia írók — kommunisták irodalmi müveinek is. A csehszlovák írók küldöttsége mindenütt nagy érdeklődést tapasz­talt az iránt, hogy • Franciaország és ' az országunk közötti kulturális kap- ) csolatok bővüljenek. Ez az óhaj min­dig a népek közötti'' békés együttmű­ködés szellemében hangzott el. Ügy vélem, hogy a Francia Kommunista Pártnak választási győzelmével ez az irányzat még jobban megerősödik és konkrét módon hozzájárul a / világ­béke fenntartásához. Bratislava második ötéves építési terve A járókelők és -Bratislava gyakori vidéki látogatói bizonyára észrevet­ték, hogy ma már másképp építke­zünk, mint például még néhány év­vel ezelőtt. Nemrégen még azt hitték, hogy a város építését várostervezés szempontjából a leghelyesebb (Tg v irányítani, hogy a városon kívül ép ;­tünk új városnegyedeket. . Ma már köztudomású, hogy egy ilyen várost, mint Bratislavát, ahol a város központja régi jellegű, más szempontok szerint kell építeni: El­sősorban arról van szó, hogy magát a várost építsük át, vagyis a város azorv részeit, amelyek sem városren­dészeti, sem pedig higiénikus szem­pontokból nem felelnek meg. A kapi­talista rendszer ugyanr nagyon SOK ilyen városrészt hagyott ránk örökül. Az ilyen városrész a városrendezés újabb magas formáját jelenti, mert ezt a lakótelep-komp'exumot úgy kell tervezni és építeni, hogy a tele­pülés minden lakosa lakhelye közelé­ben megtalálhassa mindennapi szük­ségleteit szolgáló fontosabb üzlete­ket, műhelyeket, kulturális, szociá'is és egyéb intézményeket. E szempontok figvelembevételével kezdték átépíteni a Steiner Gábor utca környékét, a Malinovszky utcát, és így fejezik be a Miletics utca kör­nyékén épülő települést is. 1960 vé­gé'g mindhárom települést befejezik, s ellátják elárusítóhazakkal, kultu­rális, szociális és egészségügyi • be­rendezésékkel. Ezeken a települé­sekefi 1960. végéig körübelül 2340 ,lakást adunk át a bratislavai la­kosságnak. 0 A második ötéves tervben még több település épül, így a Košická, a Páričkevá és a Februári győzelem utca környékén, ahol 1960 végé'g 5600 lakás készül. Ezekhez hoz­zászámítunk néhány ezer lakást .i többi települései), valamint körülbe­lül ezer lakást a város egész terü­letén, ahol a háztömböket üres tel­kek, azaz foghíjas részek szakítják meg. Mit is jelent egy ilyen új városi település? 1956 júniusában kezdik meg a, Košická utca körüli telepü­lést. Ennek első részét 1956 58-ban építik fel, és ez idő alatt 97 jarzon lakás, 89 egyszobás, 512 kétszobás, 246 háromszobás és 64 négyszobás lakást adnak át körülbelül 4000 új lakónak. Ezenkívül a telepü'és te­rületén a jókarban levő lakásokban még 1500 lakó marad. Erről a mint­egy 6000 lakóról a városrendez ő kor­szerű feltételeinek mutatószáma alap­ján a következőképpen gondoskod­nak: felépítenek 25 különféle eláru­sítóhelyet, hentes- és mészáror üzie­tet, különleges pékárú üzletet, tej­csarnokot, textilüzletet, virágkeres­kedést stb. Azonkívül 17 kü'önféle műhely és más üzem, így fehérne­mű gyűjtők, különféle javító-, sza­bó- és fódrászműhelyek. állnak majd a lakók rendi 'kezesére. A városrész­ben lesz még moz\ kávéház, étte­rem, 25 osztályos iskola, 6 óvoda, 2 csecsemőgondcző-'ntézet, gyógy­szertár, valamint 337 személyautó­nak szolgáló garázs. Ez olyan terv, amely gondos szá­mítások és vizsgálatok alapján ké­szült. Olyan terv, mely a többi terv­vel együtt hivatva van arra, hogy megvalósításával Bratislavát kényel­mes és szép szocialista várossá épít­sék át. Kalina István. a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság dol­gozója. _ I

Next

/
Thumbnails
Contents