Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-06 / 06. szám, péntek

i A francia választások eredményeinek sajtóvisszhangja PÁRIZS Mivel a tengerentúli területek választási eredményei még teljes egészükben nem ismeretesek, valamint a Moselle megyei két helységben tartott választási eredmények vitásak, a francia nemzetgyűlési választások végleges eredményét mindeddig nem tették közzé. Ennek ellenére az új nemzetgyűlés politikai összetétele már világos. A különféle párizsi lapok kommentárjai különböző formákban mindig ugyanarra a következtetésre jutnak: A választások a baloldali pártok, elsősorban a Francia Kommunista Párt, győzelmét jelentik, amely az 1951-es választásokkal szemben több mint 4C0 ezer szavazatot nyert. A választások világosan megmutatták a választók széles tömegeinek elégedetlenségét Franciaország politikai irányvonalával. A Francé Presse hírügynökség hírmagyarázója annak a nézetének ad kifejezést, hogy a francia néptömegek elégedetlensége abból az ellentétes politikából származott, amelyet a francia kormányok az utóbbi években külpolitikai és belpolitikai téren folytattak. A jobboldali lapok kommentátorai különféle találgatásokba bocsátkoznak a kormánytöbbség megalakítását illetőleg, amely folytatná az eddigi politikát. A „Figaro" című lap felhívja a köztársasági front ~ vezető képviselőit, valamint a kormánykoalíció pártjainak vezetőit, hogy „béküljenek ki egymássá/" és alakítsanak kormányt. Az „Aurore" című lap felhívja az összes jobboldali pártokat és csoportokat, hogy felejtsék el ellentéteiket. A „Combat" kételkedik abban, vajon lehetséges-e rövid időn belül úgynevezett középpártokból álló többséget alakítani. E többséget a köztársasági front és az eddigi kormánykoalíció pártjai alkotnák. A lap véleménye szerint a kommunista képviselők komolyan befolyásolhatják az új nemzetgyűlés tevékenységét. A „l'Humanité" című lap azt írja, hogy a Francia Kommunista Párt az új nemzetgyűlésben kész együttműködni a szocialista párttal és más baloldali csoportokkal és ennek alapján védelmezné a néptömegek követeléseit, amelyek a választásokon a politikai irányvonalat jelentősen a baloldal felé irányították. LONDON A londoni politikai körök és až egész brit burzsoá sajtó a francia parlamenti választási eredményeket nyugtalansággal fogadták. A haladó békés erők s főleg a Francia Kommunista Párt nagy győzelme számukra „veszélyt jelez" — amint a „Times" írta. A „Daily Express" című lap rámutat, hogy Londonban a választási eredmények kihirdetése után félelem, megrökönyödés tapasztalható. A lap továbbá azt, írja: „Londonban meg vannak győződve arról, hogy ha Faure és Mendés-Frtnce nem érnek el semmilyen megegyezést, a kommunisták határozhatják meg, ki legyen a miniszterelnök. Ez komolyan aláaknázná a NATO egész struktúráját, amelynek fő vezérkara Párizsban van és legfontosabb közlekedési vonalai Franciaországon át haladnak. A „Daily Worker" a francia választások eredményeivel kapcsolatban azt írja, hogy „a francia választók nagy győzelmet, értek el a béke, a szociális haladás érdekében és a gyarmati elnyomás megszüntetésének ügyében. Mérhetetlenül nagy reményt adtak és buzdítást az egész világ haladó erőinek". NEW YORK Az amerikai sajtókommentárok ažt bizonyítják, hogy a francia demokratikus erők választási győzelme bizonyos amerikai körökben nagy nyugtalanságot és elégedetlenséget keltett. A „New York Times" című lap azt írja, hogy „az amerikai hivatalos személyeket a francia nemzetgyűlési választások eredményei következtében kishitűség fogta el." Számos tudósító a francia választások eredményét, az Északatlanti Tömb súlyos csapásaként fogadja, mert ezek a választások világosan bebizonyították, hogy a választók nagy része elutasítja az agresszív katonai tömbök politikáját. Az „United Press" hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy „január 3-án az amerikai hivatalos személyiségek hosszasan tanácskoztak, hogy a francia választások eredménye milyen következményekkel járhat az USA-ra és arra a következtetésre jutottak, hogy Franciaország nem lesz olyan szövetséges, mint amilyenre az Egyesült Államoknak Nyugat-Európában szüksége van. A „Daily Mirror" című lap kijelenti, hogy „az Egyesült Álla_ moknak revidiálnia kell FranciaországI hoz fűződő kapcsolatait." A CSKP Központi Bizottságának üdvözlő távirata a Francia Kommunista Párthoz A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PÁRIZS. Elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártjának és Csehszlovákia népének őszinte jókívánságait küldjük önöknek, a Francia Kommunista Pártnak a nemzetgyűlési választásokban elért győzelme alkalmából. Sok sikert kívánunk az önök pártjának, a francia nép javáért, a békéért és demokráciáért folytatott további munkájában. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Fogadás Wiihelm Pieck elnök 80. születésnapja alkalmából A Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, az NDK kormánya és a Nemzeti Front Nemzeti Tanácsa január 4-én este fogadást adott Wiihelm Pieck elnök 80. születésnapja alkalmából. Az ünnepi vacsorán megjelent Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke, Walter Ulbricht, a miniszterelnök helyettese és a Szocialista Egységpárt Központ! Bizottságának első titkára, a Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága politbürójának tagjai, a miniszterek, a politika és a közélet vezetői. Az ünnepi vacsorán részt vettek a külföldi küldöttségek is. Az elnök asztalánál foglaltak helyet li. J. Vorosilov, a SzovjetuniC Legfelső Tanácsa' Elnökségének elnöke, P. N. Poszpelov, az SZKP KB titkára, Gsu Te marsai a Kínai Népköztársaság miniszterelnökhelvettese, Alexander Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára, Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és a külföldi küldöttségek többi vezetői is. Franciaország a választások után Moszkva, január 5. TASZSZ. A „Krasznaja Zviezda" című lap közli G. Dadjancev cikkét, amely a franciaországi nemzetgyűlési választások eredményeit kommentálja. A cikkíró többek között ezt írja: A franciaországi nemzetgyűlési választások eredményét nem a véletlen szülte. Közvetlen következménye ez a francia burzsoázia háború utáni években folytatott politikai irányvonala csődjének. Franciaországban az utolsó nyolc év alatt 18 burzsoá kormány váltotta egymást. Politikájuk lényege azonban mindig ugyanaz maradt. Ez a politika Franciaországnak az amerikai diktátum alá való kényszerítését szolgálta. Belpolitikai viszonylatban ez az irányzat a francia nép életszínvonala és demokratikus jogai ellen folytatott támadásokban, külpolitikai téren pedig a gyarmati háborúkban és az imperialista háború előkészítésében nyilvánult meg. Ennek a politikának katasztrofálisak a következményei. Az „amerikai barátok" Franciaországot kiszorítják Vietnamból és Észak-Afrikából, a nyugatnémet „szövetségesek" pedig a francia határok mentén építik ki az állig felfegyverzett Wehrmachtot. A párizsi egyezmények ratifikálása Franciaországot a francia-szovjet szerződés megszegéséhez juttatta, pedig ez a szerződés Franciaország nemzeti függetlenségének és biztonságának záloga volt. A szerző cikkében hangsúlyozza, hogy erre a politikára adott választ, a január 2-i szavazás. A kommunista párt nagy választási gvőzelme és sok burzsoá párt vereséne új politikai helyzetet teremt a nemzetgyűlésben. • A kommunista párt lett a legerősebb párt a parlamentben. Meggyengült a jobboldali burzsoá pártok helyzete. Minden ésszerűen gondolkodó ember előtt világos, hogy az a burzsoá kormány, amely a parlamentben nem szerzi meg a kommunista párt támogatását, ingatag lesz. A francia kommunista párt nem utasította vissza és most sem utasítja vissza a baloldali burzsoá csoportosulásokkal való együttműködést. Most még fennáll a parlamentben a népfront kialakításának lehetősége. Franciaországban még él a népfront gondolata. A francia nép tudatában van annak, hogy csak az összes demokratikus .erők egyesítésével lehet döntő csapást mérni a reakcióra és megváltoztatni a francia politikát. „Az igazságot nem lehet eltitkolni" Moszkva, január 5. (TASZSZ. — A moszkvai Pravda január 5-i számában közli a „Szemleíró" cikkét a fenti címmel. A cikk többek között a következőket írja: N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának iilésén, ahol beszámoltak indiai, burmai és afgan'sztáni útjuktól. továbbra is a világsajtó figyelmének központjában áll. Számos visszhang hallatszik az ázsiai országokban. Józan hangok hallhatók s nyugati országokban is. így például Lippmann, a New York Herald Tri- búne című lap hírmagyarázója N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov beszédével kapcsolatos kommentárjában a következőket írta: „Bulganyin es Hruscsov azzal az örömteli meggyőződései tértek vissza Indiából, Burmából és Afganisztánból, hogy sikeresen megegyeztek azokkal, akik Dé

1Azsia fő országainak gondolatait és nemzeti vágya't fejezik ki". Könnyelmű dolog volna mindezt egy kézlegyintéssel elintézni... teszi hozzá Lippmann. A szovjet diplomácia ragyogó sikert ért el". N. Sz. Hruscsov és N. A Bulganyin beszédei csupán L gyarmatosítók körében keltettek nyugtalanságot, akik félnek, hogy a Szovjetunió és a nemrégen imperialista járomban nyögő országok barátságának megszilárdítása elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhítését, ami nem felel meg az agresszív körök érdekeinek. E beszédek miatt érzett nyugtalanság- és izgalom különösen egyes brit burzsoá lapok kommentárjaiban nyilvánult meg élesen. E lapok közül egyik sem közölte e beszédek teljes, vagy legalább részleges szövegét, sőt nem is igyekeztek e beszédeket behatóbban magyarázni. A lapok csupán a beszédek rövid kivonatát közölték, nyilvánvalóan ellenséges kommentárokkal, amelyek teljesen kiforgatták a beszédek fő gondolatait. Ezzel egyidejűleg egyes brit lapok a gyarmati hatalmak politikáját kedvezőbb megvilágításba szerették volna helyezni. A „Times" jól tudja, mily meggyőzőek N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin beszédei és azt írja, hogy „a nyugati országok nem engedhetik meg maguknak azt, hogy figyelmen kívül hagyják e beszédek hatását azokra az emberekre, akiknek e beszédek elsősorban szólottak". A „Scotsmann" című lap kénytelen volt beisrnerni, hogy az olyan szerződések, mint a SEATO és a bagdadi egyezmény nagyon népszerűtlenek azokban az országokban, amelyek e szerződések körzetében terülnek el, de amelyek tagjai ezeknek az egyezményeknek. A lap beismerése szerint „nyilvánvalóan e szerződések egyike sem éri el célját". A reakciós lapok újból lármát szeretnének csapni „a szovjet veszélyről" és ezzel mentegetni az agreszszív tömbök összetákolásának politikáját. Mit ér azonban mindez, hisz mindenki tudja, hogy a tények teljesen megcáfolják az ilyen hazugságokat és rágalmakat! Bizonyos brit köröknek nem tetszik a fegyveres erők létszámának csökkentése, sem a katonai költségvetések leszállítása, a katonai támaszpontok elutasítására irányuló szovjet politika. Erről tanúskodnak a brit sajtó egyes ' kommentárjai. Ismeretes, hogy a nyugati hatalmak meghiúsítják az atomfegyverek eltiltásának és a leszerelés kérdésének megoldását. A leszerelés kérdésében 1955-ig elfoglalt álláspontjukat megváltoztatták, sőt visszaléptek saját előző javaslataiktól is. Az Északatlanti Szövetség Tanácsának nemrégen lezajlott ülése -állást foglalt a NATO hadseregek atomfegyverekkel való felfegyverzése mellett, követelte Nyugat-Németország gyors újrafelfegyverzését, a közel-keleti és közép-keleti katonai előkészületek fokozását és a iNATO nyugateurópai katonai erői létszámának egyharmaddal való emelését. Ezek olýan tények, amelyekről a brit lapok inkább hallgattak. A Szovjetunió senkire semmit nem kényszerít rá. A más államokkal fenntartott kapcsolatait a kölcsönös tiszteletbentartás, egyenjogúság is kölcsönös előnyök alapján építi. Nem kiméi fáradságot, hogy megszüntesse a „hidegháborút" és sikeresen folytatja a különböző gazdasági és politikai rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját. A Szovjetunió éppen e politikájával vívta ki az egész világ népeinek szeretetét és tiszteletét. És a béke ellenségeinek minden intrikája ellenére ez a szeretet és tisztelet a Szovjetunió iránt szüntelenül növekszik és erősödik. A Szovjetunió békés külpolitikája egyre több rokonszenvre talál a brit demokratikus közvéjeményben. A Daily Worker hangsúlyozza N. A. Bulganyin beszámolójának és N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén mondott beszéde nagy fontosságát és azt írja, hogy a szovjet államférfiak azt mondják: „Legyünk barátok". A lap melegen üdvözli N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin nyilatkozatát és arra a következtetésre jut, Hogy az ázsiai látogatás hozzájárult a békéhez." Szovjet-kínai közlemény a tudományos és műszaki együttműködésről Moszkva, 1956. I. 5. (TASZSZ). — 1955. decemberében Moszkvában harmadik ülését tartotta a tudományos és műszaki együttműködésről tárgyaló szovjet-kínai bizottság. Ezen az ülésen megtárgyalták a tudományos és műszaki vívmányok és tapasztalatok kölcsönös cseréjének kérdését. Ennek alapján- a Szovjetunió átadja Kínának a színes fémkohászati, és szénipari üzemek és a közlekedési berendezések tervdokumentációját, valamint más fontos különböző iparágakat irintő terveket. A Kínai Népköztársaság viszont átadja a Szovjetuniónak a vegyiipari termelés műszaki dokumentációs anyagát, ezenkívül az egyes textilipari és dohányipari berendezések gyártásának műszaki tapasztalatait A kínai szakemberek ezenkívül a Szovjetunióban tapasztalatokat szereznek különböző iparágakban, míg a szovjet szakemberek {inába látogatnak el tapasztalatszerzés céljából. A Kínai Népköztársaságban már 1 900000 földművesszövetkezet működik Peking, január 5. (ČTK). — A múl', év végéig a Kínai Népköztársaságban gazdálkodó földművesszövetkezetek száma elérte az 1900 000-et. A szövetkezetekbe 70 millió parasztgazdaság, vagyis Kína összes parasztgazdaságának mintegy 60 százaléka kapcsolódott be. Tavaly nyáron Kínában csak 650 ezer földművesszövetk^zet volt. A szövetkezetek száma Mao Cetungnak a mezőgazdaság szövetkezeti átépítéséről szóló beszámolója után rohamosan növekedett. Tizenkét kínai tartományban az összes parasztgazdaságok 70—85 százaléka tömörült már szövetkezetbe. Főleg az északi és az északkeleti tartományokban, amelyeket előbb szabadítottak fel. Liaonin északkeleti tartományban ahol a szövetkezeti mozgalom nagyon előrehaladt, a földművesgazdálkodásoknak már 45 százaléka bekapcsolódott a kollektív gazdálkodásba. Malájföldi politikusok a háború elSen Singapur, (ČTK). — A singapuri sajtó jelentése szerint magasrangú malájföldi képviselők azzal a követeléssel lépnek fel, hogy vegyék fel újra a tárgyalásokat a népi felszabadító hadsereggel á malájföldi háború megszüntetése érdekében. Lin Csin Szin, a singapuri törvényhozó gyűlés tagja kijelentette, hogy az a javaslat, amelyet a kommunista pár; a nemrégibeh Balingban tartott béketárgyalásokon tett a háború befejezésére irányuló őszinte törekvésről tanúskodik. Ha a maláji kormány igazán tekintetbe venné a nép érdekeit, Malájföld Kommunista Pártjával együtt kielégítő megegyezésre kellene törekednie. Li Csin Szin annak a reményének adott kifejezést, hogy 1956-ban lehetővé válik a béke megkötése. Tan Tuan Bun, a maláji Munkapárt pelangori szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy a maláji polgárokat sérti afc a tény, hogy a maláji képviselők elutasították a kommunista párt elismerését. A malájfoldi béke felújításáról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban nyilatkozatot tett közzé E. J. Tan, a Demokrata Párt elnöke is, továbbá Li Csun _En, a törvényhozó gyűlés tagja és sžámos más kiváló singapuri személyiség. Azt követelik, hogy a béketárgyalásokat mielőbb felújítsák és véget vessenek a malájföldi háborúnak. Az osztrák dolgozók a fasiszta Starhemberg megbüntetését követelik Bécs, (ČTK). — A VÖEST osztrák egyesült acélművek üzemi tanácsa az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnökségéhez, valamint a Szocialista Párt. a Néppárt és a Népi Ellenzék parlamenti csoportjaihoz intézett határozatában kifejezésre juttatta a linzi kohóüzemek 16 ezer munkásának és alkalmazottjának véleményét a fasiszta Starhemberg Ausztriába való visszatérésével kapcsolatban. „Nem érthetjük meg, hogy éppen az az ember, aki az osztrák népnek anynyi kárt okozott és ezért teljes joggal nevezhetik őt a munkások gyilkosának, most teljes jogú osztrák állampolgár legyen" — írja a határozat. A lobaui osztrák kőolajüzemek munkásai és alkalmazottai üzemi gyűlésükön egyhangúlag határozatot hoztak, amelyben követelik azonnali büntető eljárás megindítását Starhemberg ellen. A Wagner-Biró üzem alkalmazottai is Starhemberg letartóztatását és hazaárulásért való elítélését követelik. Ugyanezt a követelést hangoztatják a St. Hippolyte •műselyemgyártó üzem dolgozói és más vállalaV fllVnlrnarntt-.' NÉHÁNY SÓRBAN AZ „AFTENPOSTEN" című lap jelentése szerint Norvégiában új politikai pártot alakítottak: „Norvégia Szociáldemokrata Pártja" elnevezéssel. A "párt elnöke Hanald Kwalum, a kormánvon levő Munkáspárt egyik járási szervezetének volt elnöke. Az új politikai párt programnyilatkozatában hangsúlyozza, hogy elsősorban követelni fogja, hogy Norvégia lépjen ki' az agresszív Északatlanti Szövetségből és ne vegyen részt semmilyen katonai tömbben. (ČTK). TAJVANT LAPJELENTÉSEK szerint a tajvani és quemoyi diákoknak Csang Kaj-Sek parancsára kémkiképzésen kell átmenniök. Csang Kaj-Sek titkos szolgálatba erőszakkal tobo-oztak számos külföldön élő fiatal kínait is. A hadseregbe, vagy a kémszolgálatba erőszakkal belekényszerltették a quemoyi középiskolák felsőbb osztályainak összes tanulóit is. (ČTK). 0

J SZO O «»

nnj

r fi /