Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-05 / 05. szám, csütörtök

Ünnepi gyűlés Berlinben Wilhelm Pieck 80. születésnapja alkalmából A Szovjetunió, a Mongol Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kormányainak közös nyilatkozata Moszkva, január 3. (TASZSZ). — köztársaság kormánya teljesítve Berlin. (ČTK) — Január 3-án a berlini német Állami Operában ünnepi gyűlést tartottak Wilhelm Piecknek, az NDK elnökének 80. születésnapja alkalmából. Wilhelrn Pieck elnököt az ünnepi esten viharos tapssal, szűnni nem fikaró ünnepléssel fogadták az NDK dolgozóinak képviselői, az üzemek él­munkásai, élenjáró mezőgazdasági dol­gozók, művészek és tudósok, munka­rendjelesek és kitüntetettek. A dísz­elnökségben helyet foglaltak az NDK Minisztertanácsának tagjai, a külföldi küldöttségek és pártok vezetői. A díszelnökség élén Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke, valamint Wal­ter Ulbricht, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első titkára, K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Gsu Teh, a Kínai Népköztársaság mar­sallja, Karol Bacílek, a CSKP KB po­litikai irodájának tagja és az SZLKP KB első titkára, Max Reimann, Né­metország Kommunista Pártjának el­ső titkára és Dolores Itoarruri, Spa­hyolorsžág Kommunista Pártjának fő­titkára foglaltak helyet. * Ottó Grotewohl beszéde Otrto Grotewohl beszédében rámuta­tott, hogy Wilhelm Pieck elvtárs már fiatal korától kezdve — abban az időben, amikor a junkerek és mono­polisták a német népet az imperia­lista harcokba kergették és ezáltal nemzeti katasztrófába sodorták, Au­gust Bebeliel, Kari Liebknechttel, Ro­Sa Luxemburggal és Emst Thälman­íial — szembeszállt az üldöztetéssel és következetesen harcolt a német nép mliitaristaellenes útjáért, a népek közötti békéért és barátságért, a ilemzet nagyságáért és az életszín­vonal emelkedéséért. Ottó Grotewohl ezután megemlékezett Wilhelm Pieck elnöknek a munkások és parasztok német állama megteremtésében és megszilárdításában szerzett érdemeiről és az NDK egész lakosságának nevé­ben köszönetét fejezte ki életművéért. Wilhelm Pieckhez üdvözlő beszédet intézett dr. Hc. Johannes Dieckmann, 6 Népi Kamara elnöke is. Max Reiman, a Német Kommunista Párt első titkára beszédében rámuta­tott Wilhelm Pieck érdemeire Német­ország Kommunista Pártjának megala­pításában 37 évvel ezelőtt. K. J. Vorosilov beszéde K. J. Vorosilov kijelentette, hogy a szovjet küldöttség és az egész szov­jet nép Wilhelm Pieckben a marxiz­mus-leninizmus és a proletár interna­cionalizmus kiváló védelmezőjét, a német és a szovjet nép barátságáért és együttműködéséért folytatott harc kiváló harcosát üdvözli. „Az ön dicső élete és kiváló politikai tevékenysége elválaszthatatlanul összefügg a német és a nemzetközi munkásmozgalom­mal, a német nép életérdekeiért, a békéért, a demokráciáért és a szo­cializmusért vívott küzdelemmel — mondotta K. J. Vorosilov." Wilhelm Pieck — hangsúlyozta K. J. Vorosilov — a német munkásmozgalom egyik első képviselője volt, aki forrón üd­vözölte az 1905. évi oroszországi for­radalmat és lelkesen fogadta a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Pieck elvtársnak a Német Demokra­tikus Köztársaság megszilárdítására irányuló törekvéséről K. J. Vorosilov azt mondotta, hogy ezen állam fenn­állása Európa szívében a béke és a nemzetközi biztonság fontos tényező­je. A Német Demokratikus Köztársa­ság megteremtette az egységes, de­mokratikus, békeszerető és független Németország keletkezésének szilárd előfeltételeit. K. J. Vorosilov ezután felolvasta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának és az SZKP Központi Bi­zottságának Pieok elvtárshoz intézett I üdvözlő levelét. Ugyancsak üdvöz!"; beszédet mon­dott Gsu Teh, a Kínai Népköztársaság marsallja is. „Pieck elvtárs — mon­dotta — művével elnyerte a népi Kí­na 600 milliónyi lakosának bizalmát és szeretetét." Csu Teh megemléke­zett Németország problémájáról és rámutatott, hogy most nincs a vilá­gon olyan erő, amely a Német Demok­ratikus Köztársaság dolgozóit meg­akadályozhatná új életük felépítésé­ben. Azoknak az emberiknek, akik nem akarják elismerni a Német De­mokratikus Köztársaság fennállását, vereséget kell szenvedniök épp úgy, mint ahogy előbb-utóbb vereséget szenvednek azok, akik meg akarják akadályozni a német nép egyesülését." Karol Bacílek elvtárs üdvözlő beszéde Karol Bacílek, elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára Csehszlovákia Kom­munista Pártja és kormánya nevé­ben, valamint Csehszlovákia összes dolgozói nevében a legszívélyesebb jó­kívánatait tolmácsolta Pieck elvtárs 80. születésnapja alkalmából. „Dolgo­zóink önt a nemzetközi munkásmoz­galom egyik úttörőjeként tisztelik és tiszteletben tartják az ön kiváló rész­vételét a munkásosztálynak a szo­cializmus győzelméért folytatott har­cában. Országunk és az NDK között őszinte barátság áll fenn, amely egyre mélyül és szilárdul. Szívünk mélyéből egészséget és sok sikert kívánunk ön­nek további tevékenységében a német nemzet és az egész haladó emberi­ség boldog jövőjéért folytatott har­cában". Bzután rövid beszédben más baráti országok küldöttségeinek vezetői is üdvözölték Pieck elvtársat. Az ünnepi est a Wilhelm Pieck elv­társ iránti szeretet és tisztelet ha­talmas manifesztációja volt. E napokban hozták nyilvánosságra a Szovjetunió, a Mongol Népköztársa­ság és a Kínai Népköztársaság kor­mányainak közös nyilatkozatát az Ulan Bátorból Csininbe vezető vas­út építésének befejezéséről és a há­rom állam közötti vasúti összekötte­tés megnyitásáról. A nyilatkozat így szól: 1952. szeptemberében a Szovjet­unió, a Mongol Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kormányai között tárgyalás folyt az ezen álla­mok közötti gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok további fejlesztéséről. Az említett kormányok 1952. szep­tember 15-én egyezséget kötöttek a közvetlen vasúti összeköttetésre vo­natkozólag a Szovjetunió, a Mongoi Népköztársaság és a Kínai Népköz­társaság között. A Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság kormányai vállalt kötelezettségeik teljesítésekép­pen kiépítették az Ulan Bátorból Camin-Uden keresztül vezető vas­útvonalat egészen a Mongol Népköz­társaság határáig és a Kínai Nép­vállalt kötelezettségeit, kiépítette a Csininbői Erlanon keresztül vezető vas­útvonalat a Kínai Népköztársaság ha-i táráig. A Szovjetunió, a Mongol Népköze­társaság és a Kínai Népköztársaság vasutai képviselőinek értekezlete, amelyet 1955 szeptember és október havában tartottak meg Ulan Bátor-' ban, megvitatta a Szovjetunió, a Mon-i gol Népköztársaság és a Kínai Nép­köztársaság közötti közvetlen vasúti összeköttetés megnyitásával összefügg gő kérdéseket. 1955 december 31-én Ulan Bátor-? ban ünnepélyes keretek között meg-í nyitották az Ulan Bátor—Peking kö-? zötti közvetlen vasúti összeköttetést és 1956 január 3-án a kínai-mon-: gol határon r két vasútvonalat ösz-i szekapcsolták. A Szovjetunió, a Mongol Népközt társaság és a Kínai Népköztársa, ság közötti közvetlen vasúti összeí köttetés 1956 január 1-én kezdőd dött meg. Csou En-Saj távirata N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva, (TASZSZ) „,N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének. A Csinin-Ulan-Bator vasútvonal épí­tése befejezésének előestélyén, va­lamint a Kínai Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság és a Szovjetunió közötti vasúti összeköttetés megkez­dése előtt Önnek és az őn személye által a szovjet kormánynak és a szov­Meghalt dr. Joseph Wirth, volt német birodalmi kancellár Az AFP jelenti, hogy kedden délután Freiburg in Breisgauban meghalt dr. Joseph Wirth volt német birodalmi kancellár, a Németek Szövetségének elnöke. Wirthet 1955. december 21-én a bé­keharcban szerzett kiváló érdemeiért a nemzetközi Sztálin-békedíjjal tüntet­ték ki. Wirth, Németország egyik legrégibb politikusa és közéleti személyisége 1921—1922-ben Németország birodal­mi kancellárja és külügyminisztere volt. A hitleristák hatalomra jutása után Wirth külföldre emigrált. 1948­ban visszatért Németországba és min­den törekvésével hazájának újraegye­sítésén, az egységes és békeszerető német állam megteremtésén fárado­zott. Ellenezte a német militarizmus feltámasztásához vezető bonni és pá­rizsi szerződéseket, támogatta az eu­rópai kollektív biztonság gondolatát. Wirth tevékenyen részt vett a béke­mozgalomban. Ott volt Bécsben a né­pek békekongresszusán, s megválasz­tották a Béke-Világtanács tagjává. jet népnek a Kínai Népköztársaság kormánya és népe nevében forró üd­vözleteimet és őszinte hálámat küldöm e vasútvonal építésében nyújtott ön­zetlen segítségéért. E vasútvonal építésének befejezése, amely összeköti a Szovjetuniót, a Mon­gol Népköztársaságot és a Kínai -Nép­köztársaságot és közvetlen vasútvona­lat létesít e három ország között, két­ségtelenül elősegíti országaink gazdag sági és kulturális kapcsolatainak meg­szilárdulását és döntő mértékben járul hozzá országaink határvidékének po-s litikai, gazdasági és kulturális fejlődé­séhez. Ezért e vasútvonal különöseri fontos a szocializmust építő kínai nép számára. A nagy szovjet népnek további nagy sikereket kívánok a viruló és boldog kommunista társadalom építésében. Éljen a Szovjetunió, a Mongol Nép­köztársaság és a Kínai Népköztársaság népeinek testvéri barátsága és együtt­működése. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke." 000000(XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX)00^ A Kábel- és Szigetelőanyag-ku­tató Intézet Lorenc nevű vegyész­mérnöke, egy hazai műszaki cso­port tagja, több hónapot töltött Kínában. Elmesélte ottani élményei érdekesebb mozzanatait. E sős áprilisi napon szálltunk fel a ruzyni repülőtéren, de Moszkvában téli táj fogadott, hat nap múlva a fényszórókkal meg­világított vnukovi repülőtérről éjfél Után folytattuk utunkat Irkutszkba, ahol megháltunk. Itt aludtam át leg­rövidebb éjjelemet, mert Irkutszk az utolsó szovjet re­pülőállomás, ahol kerek öt órával kellett előretolni az óramutatót. Másnap reggel gyönyörű időben csodálhattuk a Bajkál-tó szépsé­gét, amely 3000 m magasságból is hatalmasnak lát­szik. Félórai pihe­nés Ulan Bátor 1200 m magasság­ban fekvő kies re­pülőterén, majd a hóbuckás hegyeket átrepülve a Góbi­sivatag fölött ha­ladtunk, amelyen karavánút és a vas­útvonal mellett kis települések vol­tak kivehetők. Elragadó látvány a puszta közepén levő Szain Sanda vá­roska négyszögletes házacskáival és a körötte szétszórt, jurtának neve­zett köralakú viskókkal. A felhőkből kiérve megpillantjuk az első kínai falvakat, majd a hegyen­völgyön átkúszó kínai fal tűnik elő, amely a magasból világos szalagként hat. Nemsokára leszáll a gép a pe­kingi repülőtéren. Szívélyes fogadta­tás. Rendkívül rokonszenves, barátsá­gos emberek vesznek körül. A városban tengernyi nép. A víz­hordók és hordárok sietnek itt is ott is. Szájukon fehér géz­kötés. Ezzel védekeznek a sivatagról szeles időben idefújt por ellen. Kerékpáros riksák, motorkerékpárok és gépkn^ík tömege nyüzsög az utcá­MIT H o ni A r KINABAN kon. A szemaforok színváltozásainál csengető forgalmi rendőr láttán az az érzésem, hogy mindnyájan gyerekes kedvvel csinálják ezt az elképesztő lármát, melyben az otthoniak teljesen nyugodtan viselkednek. Pekingben sok Jáwa motorkerékpár s rengeteg Ško­da — 1200 autó fut. Nagyon dicsérik A pekingi számos mennyei templom egyike Tatra autóbuszainkat. Csak azt saj­nálják, hogy nem gyártunk kisebbet, mert ezzel a belvárosban nem tudnak megfordulni. Peking Kína egyik legősibb városa, volt császári székhely s mint ilyen, számtalan palotája és temploma van. A téli palota sok-sok szebbnél-szebb fapalotából áll, melyek külső falait nagyon ízléses olajképek díszítik. E paloták nagy része most múzeum. A Vörös térre nyíló palota Mao Ce Tungnak, a kínai nép hőn szeretett bölcs vezérének székhelye. A kínaiak játékos kedvével a műre­mekek között is találkozunk. A palo­ták előtt többnyire kő-, vagy bronz­oroszlán áll őrt. A mennyei templom köralakú terasza akusztikai játékra ad alkalmat. Látható a volt császári szeszélyt szolgáló esztelen pompa is. Például a Than dinasztia pénzt szedett a néptől a japánok elleni hajóhad építésére, de csak egyetlenegy hajót készíttetett el, azt is a nyári palotában fehér márványból... Pekingben sok szép új épület is látható. Ezeknél is megmaradt a jel­legzetes kínai stílus, a felkanyarított tetőszél. Meglepő az itteni emberek udva­riassága. A szállodaportás nagy buz­galommal tanul, hogy hazai nyelven köszönthessen minket. Igaz, hogy „To­pi-ten"-je inkább kínai üdvözlésként hangzik, mégis jól esik hallani. Az opera külön élmény. Itt nincse­nek kulisszák, csak jelképek, melyek érzékeltetésére elég egyetlen tárgy is. így egy magas szék a császári tró­must és az udvart jelenti. Hasonló a helyzet a színészek öltözékével és maszkjával is. Ezekből a kínai néző rögtön megismeri, hogy rossz avagy jó szándékú férfit, vagy nőt ábrázoló színész jelent meg a színen, mivel a női szerepeket is többnyire férfiszíné­szek játsszák. Az opera artistamutat­ványokban is gazdag, amiben a kí­naiak utolérhetetlenek. A tartalom rendszerint az ősi legendák szőtte jónak a rossz elleni küzdelméről és győzelméről szól, de vannak egész modern tárgyúak is. Meglátogattuk a híres pekingi nagy bazárt, ahol szegtől kezdve a legkülön­félébb emléktárgyakat és ételeket, úgyszólván mindent kapni. Az evésnél először meg kellett tanulni a fapálci­kák használatát. Az ebéd mindig na­gyon sokfogású, s rendszerint eggyel több az asztalnál ülők számánál. De az asztalhoz sohase ültetnek tíz em­bernél kevesebbet. Maga az első fogás többnyire négyféle hideg húsétel a legkülönbözőbb körítéssel. Aztán kö­vetkezik a tenger sokfajta lakója. A kínai ételek rendkívül változatosak. A kínaiak nem ismernek alkoholt, de díszebéáeken nehéz vörösborral vagy meleg rizsborral „tósztolnak" s har­sány „Kampei!" —kiáltással buzdítják idegen vendégeiket a pohár fenékig való kiürítésére. Minden lakoma le­vessel végződik, amit behajlított, por­celánnyelű négyszögletes alakú kanál­kával merítgetnek a kicsiny tányér­ból. Az első hónap utazásokkal telt el. A vonat csak 30 km-es sebességgel halad, de az utazás nagyon kényel­mes. Négy ágyra alakítható fotel van egy fülkében, melyben minden állo­máson működésbe lép a ventillátor. A folyosón levő két hangszóró tájé­koztat a táj nevezetességeiről. A vo­natban európai étel is rendelhető éppúgy, mint a nagyobb városokban. Öt napig tart az út Pekingből a leg­délibb Kuan Dzo (Kanton)-ig. Közben nagyon lassan a Huan-Ho-n (Sárga folyón) megy át a vonat. E folyó az iszaptól sárga. Kína leghatalmasabb folyóján, a majdnem 2 km széles Jang Ce-n még nem vezet át vasúti híd. Vu-Hannál hajóra kell átszállni, hogy a másik parton váltott vonattal folytathassuk utunkat. Az út legszebb, meredek sziklák közti része 100 km­rel Kuan Dzo előtt kezdődik. A völgy­ben bambuszligetek és rizsföldek lát­hatók sűrű pálma- és banánültetvé­nyekkel. Itt már a trópusokon va­gyunk. Kuan-Dzo, (Kanton), a Ráktérítő alatt fekvő város esővel fogadott. Naponta tízszer is esik itt, de a rek­kenő hőséget nem enyhíti. Éppen itt szerepelt a csehszlovák tánc- és ének­kar 30 fokos hőségben. Meleg népvi­seletben nem lehetett könnyű feladat táncolni. A „Republika' teherhajónk is éppen itt volt, mely Gdansk és Kan­ton között közlekedik. Sanghaj, a hatmilliós világváros, Ázsia legna­gyobb metropolisa volt utolsó állomá­sunk s egyben munkahelyünk. Itt egy laboratórium berendezésénél segéd­keztünk. A 20 emeletes „Sanghaj tasi" szálloda 12-ik emeletét csakhamar fel­cseréltük a 14-ik emeleti szobákkal, ahol már nem szükséges moszkitóháló­ban aludni, mert ilyen magasra nem repülnek a szúnyogok. A forgalom szé­dítő, baleset itt mégis ritkán van. Ez a gépkocsivezetők nyugodtságának és fegyelmezettségének köszönhető. A nagy hőség miatt az emberek vászon­ruhát hordanak, melvnek szabása ha­sonlít a mi munkaruhánkhoz. A nők itt sem tagadják meg magukat, s testhez álló selyemkimonót viselnek. Nyomorí­tott lábak azonban már csak a 30 év-< nél idősebb nagyvárosi nőknél láthatók. 1949 után az összes játékbarlangot és kétes helyiséget bezárták. Az ide­gen koncessziókat megszüntették. A francia lóverseny térből kultúra- és üdülőparkot csináltak. A felszabadult ifjúság mohón tanul. A műszakiak közül sokan tudnak oro­Képünk egy sanghaji elektromos ká­belt gyártó üzemet mutat., ahol többek között erős szellőztetőberendezések gondoskodnak arról, hogy csökkentsék a hőséget a munkahelyen. szul. A sportból is kiveszik részüket. Kosárlabdapálya a legkisebb faluban is látható. Csónakon az evezőt úgy for­gatják, hogy nincs holt menete s így nagyon gyorsan haladnak előre. De most ezt a lendületet a szo­cializmust építő hazájuknak minderi munkahelyén érvényesítik ... Kolár Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents