Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-03 / 03. szám, kedd

BARÁTUNK ÉS SZÖVETSÉGESÜNK A NÉMET DEMOKRATIKUS KOZTÁRSISAC A Német Demokratikus Köztársaság az új év küszöbén Volf-e Kelet-Németországban 1945 után Volt-e Kelet-Németországban, a mai NDK-ban a második világháború után forradalom? Ez a kérdés azt bizonyítja, hogy még mindig előfordulnak homályos elképzelések azon változások jellegéről, amelyek 1945 óta nálunk végbementek. A szovjet hadsereg a német népet felszabadította a hitleri rendszer uralma alól, a német monopoltőke legagresszívebb és leg reakciósabb köreinek brutális diktatúrája alól. E felszabadításban különös és döntő fontossága van annak a ténynek, hogy a felszabadító szocialista nagyhatalom volt az, amely a német nép előtt megnyitotta az új fejlődéshez vezető utat, olyan fejlődéshez, amelyben nincs elnyomás és kizsákmányolás. A Német Demokratikus Köztársaságban a haladó erők a munkásosztály vezetésével következetesen haladnak ezen az úton. A politikai hatalom a munkások és parasztok kezébe került, akik azt a lakosság összes haladó köreivel szövetségben a társadalom egész életének alapvető átalakítására használták fel. MI A FORRADALOM? Forradalmon értünk minden forradalmi változást. A forradalom lényege abban rejlik, hogy az egyik osztály politikai hatalmát egy másik osztály politikai hatalma váltja fel és elsősorban haladó módon megváltoznak a tulajdonviszonyok. Az a tény, hogy a szovjet, hadsereg szabadított fel bennünket, az a segítség, amelyben bennünket részesített, természetesen nagy és döntő jelentőségű volt. Azonban a német munkásosztály. a demokratikus erő, a néptömegek nélkül az NDK-ban végbement változások egyáltalán nem képzelhetőek el. ÚJ szö 1956. január 3. forradalom? MILYEN FORRADALMI VÄLTOZÄSOK VALÓSULTAK MEG? Először is a munkásosztály vezetésével Németország egyharmadának területén megvalósították a burzsoá demokrata forradalom eddig ki nem elégített követelményeit. A legfontosabbak közé tartozott a földreform és a demokratikus államhatalom megteremtése. E feladatok megoldása után a burzsoá demokratikus fordulat szocialista fordulattá növekedett. A fasisztaellenes demokrata rendszer szervei a munkások és parasztok hatalmi szerveivé fejlődtek. Már az első időszakban kisajátították a munkások és parasztok a monopolisták tulajdonát és tevékenyen részt vettek az NDK szocialista gazdaságának építésében. Mind a fasiszta állami apparátus összes csökevényeinek megsemmisítése, mind pedig az új hatalmi és tulajdon viszony kialakítása az NDK-ban csupán a néníömegek kemény harcával volt lehetséges. NEM EGYSZERI AKCIÖ A vívmányainkért folytatott harcban — a nők egyenjogúságáért, az iskola és jogi reformért a munkásjogök biztos'tásáért, a munkához való új viszonyért, a népi rendőrség megalapításáért vívott harcban a régi polgári és kispolgári nézetek és előítéletek egész sorát kellett legyőzni* Ebben a harcban, amely kiterjedt minden egyes üzemre, minden egyes falura, megacélozódtak a munkásosztály és a hazaf'as érzésű lakosság erői. A forradalmi átalakulások nem korlátozódtak csupán a fasiszta állami apparátus szétzúzására. Ez csupán előfeltétele volt annak, hogy megkezdhessük a gazdaságban, a kultúra terén és másutt végrehajtott változtatásokat. A forradalmi átépítés nem egyszeri akció, hanem olyan folyamat, amely alapjaiból építi ki az új viszonyokat, azokat a körülményeket, amelyekben a hatalom a munkásoké és a parasztoké. Ez az átalakulás ma sem ért még véget hazánkban. Az NDK-ban állandóan megvalósulnak forradami változások, mint például a falvak áttérése a szocialista termelési formákra. A munkások és parasztok hatalma mindezen változásokban döntő fontosságú mozgató erőt jelent. Nem helyes azt mondani, hogy ezeket az alapvető változásokat nem lehet forradalomnak nevezni, mert „felülről" valósultak meg. Az átmenet megköveteli, hogy a kezdeményezés felülről induljon ki és a lehető legszélesebb körű támogatásra találjon lenn. Tehát arra a kérdésre, vajon Kelet-Németországban a második világháború után volt-e forradalom, így hangzik helyesen a válasz: Igen, Kelet-Németországban a munkásosztály más demokratikus és haladó erőkkel szövetkezve az utóbbi tíz év alatt forradalmi átalakításokat valósított meg. Ennek döntő előfeltétele a német militarizmus katonai hatalmának a szovjet hadsereg által való szétzúzása volt. Az egyesült munkásosztály vezetésével napjaiban átépítettük mind a társadalmi alapot, mind a felépítményt. A földreformmal véget ért a burzsoá demokratikus forradalom, a junkerek kasztjának politikai és gazdasági hatalmá egyszer s mindenkorra megtöri. A monopolisták kisajátításával kiirtottuk az imperializmus gyökereit és a szocialista fórradalom útjára léptünk. (Neues Deutsclúand) A Német Demokratikus Köztársaság Németország történelmében a munkásoknak és a parasztoknak első állama. Az 1955-ös esztendő a köztársaságnak a békéért, az európai biztonságért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harc sikeres éve volt. Ezt a harcot a Német Demokratikus Köztársaság valamennyi békeszerető állammal vállvetve folytatta. Az NDK kormánya 1955-ben új lépéseket tett arra, hogy Németországban megteremtse azokat az előfeltételeket, amelyek a német kérdés békés és demokratikus megoldásához szükségesek, pedig mint ismeretes, a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei valamenynyi javaslatát elutasították. Az imperialista propaganda ellenére a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi tekintélye szüntelenül növekedik ^s erősödik. Az idén tovább szilárdul a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a béke, demokrácia és ' _ocializmus táborához tartozó országok barátsága és együttműködése. Fejlődtek a kapitalista országokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok is. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói nagy sikereket értek el a köztársaság gazdasági erejének további megszilárdításában, a szociaüzmus alapjainak építésében is. Előzetes adatok szerint a Német Demokratikus Köztársaság ipara túlszárnyalta az 1955. évi népgazdasági tervet. 1955 tizenegy hónapja alatt az ipari termelés terjedelme az 1954-es év ugyanazon időszakával szemben 9,1 százalékkal emelkedett. Jelentős sikereket értek el a nehézipar és a gépipar fejlesztésében. A köztársaság nehézipara a múlt év 11 hónapja alatt 9,3 százalékkal több ipari terméket gyártott, mint 1954 ugyanezen időszakában és az általános gépipar 14,6 százalékkal többet. Emelkedett az összes többi fontos iparágazatok termelése is. A Német Demokratikus Köztársaság keletkezése óta a mai napig a villanyáram termelése 75 százalékkal, a cementgyártás másfélszeresével, az acéltermelés több mint négyszeresére, a hengerelt acél több mint ötszörösére, a mezőgazdasági gépek gyártása több mint négyszeresére és a gyapotszövetek gyártása csaknem tízszeresére emelkedett.' Az 1955-ös év a Német Demokratikus Köztársaságnak új sikereket hozott mezőgazdasága fejlesztésében, a mezőgazdaság szocialista átalakításában. A múlt évben a gabonabegyűjtés tervét- túlszárnyalták, 1955 végén az NDK földműves termelőszövetkezeteinek száma az 1954-es évvel szemben 900al emelkedett; jelenleg az NDK-ban hatezer földmüvesszövefckezet működik. A földműves termelőszövetkezetek most a mezőgazdasági földeknek több mint 20 százalékán gazdálkodnak. Lényegesen növekedett a gép- és traktorállomások jelentősége az NDK mezőgazdasága, valamint a falvak szocialista átalakítása szempontjából, A öép- és traktorállomások mezőgazdasági gépállománya 1955-ben az 1954-es évvel szemben jelentősen kibővült. Az NDK dolgozó parasztságának nagy segítséget nyújt a munkásosztály. Németország Szocialista Egységpártjának felhívására tavaly több mint 26 ezer ipari munkás ment a falvakra, hogy a földműves termelőszövetkezetekben. a gép- és traktorállomásokon és állami gazdaságokon dolgozzon. A múlt év a munkás-paraszt állam újabb sikereit jelentette az NDK belés külkereskedelmének fejlődésében, a lakosság életszínvonalának további emelkedésében. Előzetes adatok szerint a kiskereskedelmi áruforgalom terjedelme az 1955. év 11 hónapja alatt meghaladta a tervet és az 1954-es év megfelelő időszakával szemben az állami kereskedelemben 8,6 százalékkal, a szövetkezeti kereskedelemben 6,7 százalékkal növekedett. Az NDK külkereskedelmének teljes áruforgalma a múlt év 11 hónapja alatt az 1950-es áruforgalomnak csaknem háromszorosára emelkedett. Nemcsak a szocialista tábor orsžá gai, hanem számos tőkés állam is elő nyös és megbízható kereskedeln partnernek tartja a Német Demokrati kus Köztársaságot. Ismeretes, hogy a NDK számos tőkés országgal keres kedik és sokkal közülük hivatalos ke reskedelmi egyezményeket kötött, i Német Demokratikus Köztársasá kormánya a legnagyobb figyelmet dolgozók életszínvonalának továbt emelésére fordítja. Csupán a. bels kiskereskedelmi piacon az árak leszál lításával elérték azt, hogy az utóbt években a lakosság jövedelme össze sen 13 milliárd márkával növekedett. Az NDK dolgozói nagy sikereket ér tek el az egészségügy, a népnevelés a tudomány és a kultúra fejlesztésé ben. Például az általános kórháza száma az NDK-ban az 1950-es évvť szemben háromszorosára, a falusi or vosi rendelők száma több mint két szeresére emelkedett. Oj iskolák, sza natóriumok, üdülők, valamint kulturá lis népnevelő és szociális intézménye] létesültek. , Az NDK városainak és falvainak dol yozói az 1956-os évet. hatalmas politi kai és termelési fejlődés légkörébei üdvözölték. Az iparvállalatokban és < falvakon szocialista munkaverseny folyik a termelési tervek teljegítéséér és túlszárnyalásáért. A Német Demokratikus Köztársaság területén a felszabadulás óta szaporodnak a nehézipari üze'mek. Közéjük tartozik az eiselebeni hatalmas kohó-kombinát, amely Wllhelm Piecknek, az NDK első elnökének nevét viseli. Képünkön az eiselebeni kohókombinát „August Bebel" nevű kohója látható. Wilheim Pieck, az NDK elnöke és Klement Gonwafd első muniúselnökünk Mirko Amlerrel, az Oiešnei Gép- és Trak torállomás munkarendjeles dolgozójával beszélgetnek. YVilhelm Pieck elnök 1951. október 23-án Prágába való érkezése után A. Zá' potocký és V. Široký elvtársakkal beszélget. A Német Demokratikus Köztársaságban a népgazdaság hatalmas nek keretében számos vizierőmű épu! Képünk a Blankenburg melletti pood t'olyón levő duzzasztŕg >* ép tését mutatja.