Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)
1956-01-26 / 26. szám, csütörtök
Letűnt már a hoszorkányhistóriák kora llllli:IIIIUIHIII9llllllllillinilll«l"llllullllinillll|lll «"IlHIUIIIIIIIHU«IAltlMlllIII|i >iililllllllllllU«nl.iI.,<illlilHllllllllll!IIIIIIIIIIIIIIII«IIIM«lltlllllllllll»lllllllllrlllllllllllllin» A kissárói szövetkezetnek a téli iskolázás m?]t irhára — alkalmasabb helyiség híján — a dohány szárítót rendezték be. A jól fűtött helyiségben 57 szövetkezeti tag ül. Mindannyian érdeklődéssel figyelik az előadó szavát. Végigtekintek a sorokon. Rózsásarcú fiatalok, kajlabajszú felnőttek, tűzrőlpattant menyecskék ülnek egymás mellett. Tekintetüket a táblára, meg a szemléltető képekre függesztik. Amint így elnézegetem az iskola hallgatóit, akaratom ellenére is az jut eszembe: hej, de megváltozott a világ. Ez a gondolat talán még sohasem volt olyan éles, olyan visszatarthat aúan, mint most, amikor itt vagyok a falu új típusú emberei között, akik tövestől irtják a régit. í jat, nagyot alkotnak. A Szűcs-házaspár is szorgalmasan gyarapítja tudását. Tudásra vágynak, tudni akarnak, hogy falujukban új, boldogabb életet teremtsenek. Amíg nézem őket, azon veszem észre magam, hogy gondolatom messze jár. Már nem tudom, hogy 15 vagy 20 évre lapozom-e vissza a történelem íratlan könyvét, de ez nem is fontos. Otthon vagyok szülőfalumban. Tél van, enyhe tél. Éppen olyan, mint most. A járás-ícelés úgyszólván egyenlő a lehetetlenséggel. Feneketlen a sár. De mégis, hogy közlekedési lehetőség legyen, a járdát kukoricaszárral szórták be, hogy egyik szomszéd átjárhasson a másikhoz. Mert mit is csinált a hajdani paraszt télen? Egész nap fúrt-faragott. Készítette a jövő nyárra a kocsiderekat, az eltömött lőcs helyébe újat fabrikált a húzókéssel. Reggel, meg alkonyatkor szénát dobott az állatok elé, s ezzel befejezettnek tekintette a napot. Este pedig, vacsora után mécs világítása mellett eayik szomszéd felkereste a másikat, vagy egy házhoz többen is ellátogattak, egy kis „tudomány" gyűjtésre. l/különösen Takács János háj\_ za volt igen látogatott. Sokszor a karoslócán öten-hatan is szorongtak a felvégiek közül. Én is gyakran ellátogattam a János bácsiékhoz, mert sok érdekes dolgot lehetett ott hallani. Olyan dolgokról esett szó, amilyenekről még a kalendáriumban sem. írtak. Pedig kalendárium. az volt bőven a mestergerendán. János bácsi minden évben vett egyet. Azt aztán vejével, vaoy unokájával az utolsó betűig elolvastatta, mivel a betűismerettel hadilábon állt. Más könyv nem is igen került János bácsi házába. De azért mégis nagy tiszteletben tartotta őt a falu népe. Az úton. bármerre járt, megsüvegelték és még tévedésből sem mondták volna János bácsinak. Mindenki tudta róla. hogy az első világháborúban mint huszár szolgált a „közösöknél". Később mint fogolyőr sok nemzet fiával volt dolga a surányi fogolytáborban. Leginkább mégis azért tisztelték, mert János bácsi — falusi szemmel nézve — nagy tudósnak, számított. Értett az állatok orvoslásához. Ha valakinek á tehene nem tudott kérödzni, vagy a borjazás körül volt valami komplikáció, János bácsihoz fordult segítségért. Ha valamelyik gazda tehene például véres tejet adott, nem fordult az állatorvoshoz, hanem János bácsinak szólt. A faluban azt tartották hony Járos bácsi ott is „tud segíteni", ahol az állatorvosi 0 J S Z O tudomány már csődöt mondott. Nem is volt rá eset, hogy valaki orvost hívott volna a beteg jószághoz. Először is azért nem, mert ott volt a ..mindenttudó" János bácsi, másodszor pedig az orvos a hetedik községben lakott és igen borsos volt az orvossága is. Mint gyer*ek sokszor segítettem neki az orvosságok készítésében. A rézmozsárban törtem a timsót, meg a szárított cserfahéjat. Az említett anyagot aztán János bácsi valamivel összekeverte, de azt csak ő tudta, hogy mivel, aztán gombócokat gyúrt belőle és máris készen volt. a „biztos" orvosság, r'm is őt tartottam a falu legp okosabb emberének. Gyönyörködve hallgattam, amikor háborús történeteket mesélt, én is büszke voltam János bácsi hőstetteire és akkoriban komoly elhatározásom volt, hogy ha nagy leszek, én is olyan vitéz huszár leszek majd, mint János bácsi volt. Amikor pedig a gonosz boszorkányokról beszélt, akik macska képében belopózkodtak az istállóba, hogy megrontsák a haragosai tehenét, lúdbőrös lett a hátam. Még ma is jól emlékszem rá, hogy egy ilyen esti összejövetelen éppen arról mesélt, hogy egy alkalommal kellemetlen incidense volt a boszorkányokkal. Az egész „előadást" a lóca karjára kuporogva hallgattam végig. János bácsi így mondta: — Éppen Miller nagyságos úrnál voltam akkor gulyás. Szép tehenem volt. Egyszer csak azt veszem észre, hogy véres tejet ad a Rózsa. A teremtésit, gondoltam magamban, vajon melyik banyának árthattam. Nyomban be is adtam Rózsának a rontás elleni szert. Jobban is lett a jószág. Ügy gondoltam azonban, eladom a tehenet, nem jó ilyen állatot a háznál tartani, amelyikbe már belebúit az ördög. El is vittem az erzsébeti vásárra. Jó áron eladtam. Hogy a tehén Urán csorba ne essen, gyalog indultam hazafelé. Úgy ismertem a járást, akár a saját tenyeremet. Nem féltem, hogy eltévedek. A hold már magasan járt az égen, amikor a cseri útkereszteződéshez értem. Hát csak azt látom ám, hogy nem messze az útkereszteződéshez egy kivilágított ablakú csárda van. Nem tudtam elképzelni, hogyan kerülhetett oda, hiszen reggel még nem volt ott. Egyszer csak kinyílik a csárda ajtaja és vagy 15 gyönyörű menyecske szalad felém. Egyik szebb volt a másiknál. Se szó, se beszéd, karonragadták és máris húztak a csárda felé. Bezzeg megrémültem, mikor beléptem a csárdába. Az egész helyiség tele volt szebbnél szebb fehéra boszorkányok, amiért ellenük vétettem. Nem tudták elvinni a fehenet. elvitték az árát. M indezt csak azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy lássuk, két évtized-' del ezelőtt, milyen volt még a helyzet falun. Ilyen badarságok hallgatásával töltötték a falusi emberek a téli estéket. Ma pedig okos dolgokat tanulnak a szövetkezeti munkaiskolákban. Takács János bácsi hiába állna most oda a kissárói szövetkezeti tagok elé boszorkány-históriákkal, csak mulatnának rajta, vagy azt mondanák, hogy a boszorkányok már rég a sírba szálltak, megölte őket a tudás mindent bevilágító sugara. Szívesebben hallgatják ők Hegedűs Kálmán zootechnikust, aki éppen az állati szervezetet ismerteti aprólékosan a hallgatókkal. Ott ül az első sarokban Lézkó Anna is, a szövetkezet egyik legkiválóbb tagja. Még alig 19 éves ez a mindig mosolygó arcú lány. Úgy mondják a szövetkezeti tagok, nagy hasznára van ez a lány a szövetkezetnek. Ő a méhészeti csoport vezetője, az iskolában pedig az iskolavezető szerepét tölti be. Ott ül a padokban Martinkó Mária is, a szövetkezet sertésgondozója. Még alig 30 éves, egészséges, telt arcáról az életöröm sugárzik. Az előadó minden szavára figyel, s amit fontosabbríak tart az előadásból, feljegyzi. Szűcs Zoltán sem restelkedett beiratkozni az iskolába, sőt fiatál feleségét is magával vitte. — Már tavaly is jártam — mondja Szűcs Zoltán. — Az idén az asszonyt is elhoztam, neki sem árt. ha valami ragad rá az iskolában. Minél többen tudunk, annál nagyobb eredmények elérésére van kilátás. Lörincz Mihály, Alföldi Gyula. Salai Kálmán, Mikus Gyula és a többi szövetkezeti tag szintén szorgalmasan raktározzák el a legfontosabb alapismereteket, hogy szükség esetén a gyakorlatban is felhasználhassák őket. Valamikor a falusi ember azt tartotta, hogy cC szárazság isten csapása és nem lehet ellene védekezni. Az iskola hallgatói tudiák. hooy a sä&razsáa ellen is lehet _ védekezni kellő szaktudással. Tudják, hogy a mélyszántás rengeteg nedvességet raktároz el a földben. Azt is tudják, hogy ia kapálás nemcsák gyom irtására szolgál, hanem a föld nedvességének elpárolgását is csökkenti. 4 z országszerte megtartott szövetkezeti iskolázás földműveseinket egyre közelebb viszi a korszerű agrotechnikai és zootechnikai tudomáHegedűs Kálmán, a szövetkezet zootechnikusa előadást tart a szövetkezeti munkaiskolán az állati szervezet felé pítéséről. 1956. január 26. cselédekkel. Férfi pedig egy se. Már akkor tudtam, hogy boszorkány ez mind egy szálig, de nem volt menekülés. Táncba vittek. É jféltől f egészen kakas szóltáig táncolnom kellett. Amikor pedig kakasszóra megszűnt a zene, egyszerre elsötétült a csárda, a szép asszonyok pedig macskákká változtak. Még~ így macskaképében is annyian voltak, hogy amikor útrakeltek. az egész határ fehér letí tőlük. A macskák elmentek, én pedig ott maradtam, de a tehén ára már nem volt a zsebemben. Mégiscsak bosszút álltak rajtam nyokhoz. Azoknak megismerésével éb oyákorlati alkalmazásával egyre magasabb hektárhozamokat érnek el. Azt. hogy milyen lesz a termés, már nem bízzák a véletlenre. vagy valami titokzatos túlvilági hatalomra, hanem az agrotechnika vívmányainak alkalmazá-ával magas hektárhozamok adáára kényszerítik a földet. A téli skölázásokon keresztül a . tudás, i műveltség a falvakon is gyökeret ver. Foszlányokká tépi a tudatlanság. a maradiság babonával hímzett fekete fátylát. SZARKA ISTVÁN. RÖVID SZÁMVETÉS A NYÄRksDl EFSZ egyike azoknak a szövetkezeteknek, ahol a tagok helyesen értelmezik pártunk és kormányunk határozatait a mezőgazdasági termelés fellendítéséről. Tudják, hogy a közös gazdálkodás a közélelmezés terén a magasabb igények kielégítését és a szövetkezeti tagság életszínvonalának emelését szolgálja. A nyárasdiak zárszámadása tükörképe a helyes gazdálkodásnak, annak, hogy a tagság minden munkaszakaszon eredményesen végzi munkáját. A siker titka pedig abban rejlik, hogy sikerült szilárd alapot teremteni a szövetkezetben. Az évzáró mérleg az 1954-es évvel szemben nagy előrehaladásról tanúskodik. A szövetkezetnek 1144 685 korona a bankbetétje, ebből folyószámlán 866 469 koronája van a szövetkezetnek az állami bankban, és 278 216 koronája a beruházási célokra a beruházási bankban. A szövetkezetnek 73 351.— korona a tartozása, viszont 1 243 920 korona a követelése. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogyan érte el a szövetkezet ezeket a szép eredményeket. Egyrészt a munka jó megszervezésével, másrészt a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság önzetlen támogatásával és azzal is, hogy a traktorállomás brigádközpontja főleg a csúcsmunkáknál igazán példás munkát végzett. A cséplést idejekorán befejezte, így a szövetkezet tagjai a ledolgozott munkaegységre terven felül még 1.40 kg gabonát kaptak. ÉVI TERVÉT 116 százalékra teljesítette. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a szövetkezet 1 014 230 koronát fizetett ki munkaegységre, s gabonából 4,5 k.g jutott egy munkaegységre. A tagok 1354 hektáron gazdálkodnak. A dolgozók a munkacsoportokban összesen 109 028 munkaegységet merítettek ki. Meg kell mondani, hogy a termelési norma nem volt reálisan megállapítva, mert a tervet 23 000 munkaegységgel túllépték. Szükséges tehát, hogy az idén megszilárdítsák a normákat, emeljék a munkaegység értékét. A munkaegység értékét 20 koronára tervezték. A zárszámadáskor kiderült, hogy nem érték el a tervezett egységértéket, mivel csak 18,50 koronát fizettek lei munkaegységenként. A TERMELÉSI EREDMÉNYEK a helyes, ésszerű gazdálkodásról és az agrotechnikai határidők betartásáról tanúskodnak. A búza hektárhozama 29 mázsa volt, tehát három mázsával több a tervezettnél. Cukorrépából 33, árpából pedig 2 mázsával magasabb hektárhozamot értek el. A szövetkezet tagjai megértették pártunk Központi Bizottságának határozatát az állatállomány hasznosságának fokozásáról. Beszélni kell itt a tejtermelésről. A múlt esztendő átlagos tejhozama tehenenként 3 120 liter volt. A tervezett 360 000 liter helyett 438 009 litert termeltek ki. KOMOLY PÉNZFORRÁSA a szövetkezetnek a kertészet is. Tavaly hagymát, karfiolt, sárgarépát, uborkát, paradicsomot, paprikát adtak piacra, takarmánytököt azonban keveset termeltek, noha a tapasztalat azt mutatja, hogy ez is igen értékes takarmány. A jövőben tehát erre is nagyobb gondot kell fordítani. A nyárasdi EFSZ nagy sikeréről beszél ez a rövid írás. A tények azt igazolják, hogy a korszerű munkamódszerek hatékonyabb alkalmazásával az idén nagyszerűbb eredményeket érhet el a szövetkezet. Kopper János, NagymegyeS Versenyben a téli gépjavítás sikeréért A tornaijai 'traktorállomáson igen jól haladnak a traktorok javításával. Miért halad a munka ilyen gyors ütemben, azzal magyarázhatjuk meg, hogy a traktorállomás minden dolgozója bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. A szocialista munkaverseny kifejlődését az egyes javítócsoportok kötelezettségvállalása váltotta ki. A szocialista munkaverseny eredményeit minden héten egyszer értékelik. El kell ismerni, hogy a javítás megkezdésekor hibák mutatkoztak az egyes munkaszakaszokon. Ezeket a hibákat a dolgozók időben kiküszöbölték és rövidesen behozták a lemaradást. Ma már örömmel elmondhatjuk, hogy hetenként 9 kijavított traktor hagyja el a javítóműhelyt. A javítócsoportok között eddig a legkiválóbb eredményt az aratógép-javító munkacsoport mutatta. E csoportnak Nagy Károly a vezetője. Az ő irányításával kerültek a szocialista verseny élére és nyerték el a vándorzászlót. A javítás menetére nagy gondot fordít az üzemi pártszervezet, a szakszervezet és a CSISZ üzemi bizottsága. Hronec Sándor, Tornaija Gyarapítják tudásukat A jánoki szövetkezet tagjai gondosan kidolgozott termelési és pénzügyi terv összeállításával akarják biztosítani, hogy szövetkezetük az idén még eredményesebben zárja az évet, minta múlt évben. Elhatározták, hogy a szövetkezeti termelés minden ágazatában a legmesszebbmenőleg fogják alkalmazni a haladó agrotechnikai és zootechnikai módszereket. A növénytermesztésben száz százalékra bevezetik a kereszt- és sürűsoros vetési módszert és a kukorica négyzetes-fészkes ültetési módszerét. Ezenfelül — amit még eddig nem csináltak — a kapásnövények megművelését egyénekre osztják széjjel. Az állattenyésztés terén bevezetik a kiváló szovjet és hazai állatgondozók módszereit, hogy minél eredményesebb legyen a gazdaság ezen ágazata is. Hogy mindezeknek megvalósításához meg legyen a kellő szakfelkészültségük, erre szolgál a szövetkezeti tagok téli Iskolája. Az iskolában a szövetkezeti tagok olyan tudárt sajátítanak el, hogy rövid időn belül lényegesen növelni tudják szövetkezetükben a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. Domln Pál, Jánok A mezőgazdaság hírei 1000 TONNA MARHAHÜSSAL, 17 millió liter tejjel és 11 millió tojással adott be többet' az idén dolgozó parasztságunk január 20-íg. minť a múlt esztendő ugyanezen időszakában. Ezek a számok azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk első legfontosabb kötelességének a beadás teljesítését tekinti. Szlovákiában a kerületek közül a bratislavai és a besztercebányai kerületek az elsők. 800 EZÜSTRÖKÁT TENYÉSZTENEK a besztercebányai járásban levő Badín melletti 2 hektárnyi területen fekvő rókafarmon. A farm doigozói ót év alatt szép eredményeket' értek el az ezüstróka tenyésztésben. A rókákból készített szőrme étbunda nagy keresletnek örvend a világpiacon. A múlt évben túlteljesítette tervét a farm. 82 rókával többet tenyésztettek a tervezettnél. így csaknem 50 000 koronával gazdagították nemzetgazdaságunkat. TIZENEGY SZÖVETKEZETTEL és 43 egyénileg dolgozó paraszttal kötött szerződést eddig a kostolnai traktorállomás. A szerződés 9000 hektár föld megművelését foglalja magában. Most tehát a traktorállomás részlegagronómusai, brigádvezetői naponta értekezletet tartanak és szétírják a feladatokat az egyes brigádközpontokra, majd a traktorosokra. Sedličanyban Ján Snopko traktorosbrigádja az idén nagy segítséget nyújt az egyénileg dolgozó parasztoknak. A terv szerint 2300 átlaghektárt kell megmüvelniök az egyénileg dolgozó parasztok földjeiből. A HALADÓ MUNKAMÓDSZEREK egyre nagyobb mérvű alkalmazásával-a pozsonypüspöki szövetkezetben az idén szép pótjutalmakat kaptak az állatgondozók. A pótjutalmat nemesik a tej mennyisége után kapják, hanem arra is ügyelnek a prémium meghatározásánál, hogy a tej zsírtartalma mennyiben felel meg az előírásoknak. így elérik, hogy jó minőségű tejet adjanak a közellát'ásnak.