Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-26 / 26. szám, csütörtök

I Gyermekvadászat Cipruson ACÉLSÍNPÁR A GÓBI-SIVATAGON ÁT |L<r ilencvenezer font sterlingért és azért az ígéretért, hogy Törökországiig nak segítséget nyújt Oroszország ellpn, Anglia 1878-ban megszerezte Ciprus szigetét, amely 300 évig a törökök kezén volt. A szigeten levő nagy rézlelőhelyek érdekelték a briteket. De még ennél is fontosabb voll számukra a sziget fekvése. Ez a támaszpont biztosította Angliának az indiai „kincsestárba" vezető utat. A további támaszpontok egész láncolata — Gibraltár, Malta, Szuez és Aden — biztosította a britek útjst 1 ggazdagabb gyarmatukhoz. Cipruson még uralkodik Anglia. A megrendült gyarmati hatalom számára ez a sziget foníosahbá vált, mint bármikor valaha és Anglia kétségbeesetten kapaszkodik ehhez a gyarmathoz. Ezen a ponton a Földközi tengert lezárhatja. A bombázó rajok innen elérhetik a Szovjetunió déli részeit. Erre számítanak a brit és az amerikai stratégák a NATO-ban De elszámítják magukat. Terveikben nem gondoltak a ciprusi népre. A korona-gyarmat lakossága borzalmas Ínségben él. 511 ezer lakosa közül 410 ezer görög, de az iskolákban betiltottak a görög történelemtanítást. A kizsákmányolás és az elnyomás sorozata végtelen. A ciprusiak elszánt akarattal harcolnak felszabadulásukért. Az ENSZ közgyűlésén a Szovjetunió követeli a ciprusi kérdés megtárgyalását. Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára kijelentette: „Mi Iskolásgyermekeket korbácsolunk Cipruson, de az oroszok Burmának technológiai főskolát ajándékoznak. Mi rendőrkutyákat küldünk Ciprusra, az oroszok acélt és technikusokat küldenek Indiába, hogy biztosítsak az or•srán srabad építését." ÜÜÜIi Hl A néptelen Góbi-sivatagban megjelent a vasüt, amely a régi tevekaravánokat helyettesíti. Lenti képünk: a Góbisivatag lakói először ülnek vonaton. Az angol megszálló hatóságok nap, mint nap zaklatják a ciprusi 8—10 éves iskolásokat is, akiknél angolellenes r öplapokat és fegyvereket keresnek. Ezelőtt egy-két évvel * Európából nem volt a legkellemesebb vonattal Pekingbe utazni. Az utazónak — és a vasúti szállítmányoknak — alapos vargabetűt kellett leírnia, megkerülnie Mongóliát, míg kínai földre juthatott. Az egyre szélesedő gazdasági kapcsolatok szükségessé tették, hogy ezt a nemcsak túlságosan sokáig tartó, de eléggé költséges útvonalat a lehetőségnek megfelelően lerövidítsék. 1944-ben a világsajtót bejárta a hír, hogy a Szovjetunió, a Mongol Népköztársaság megkezdik a közvetlen rövidebb vasúti összeköttetés építését Ulan Bátoron (Mongólia fővárosa) a Góbi-sivatagon át Csininig és ezzel 1141 kilométerrel lerövidítik a moszkva— pekingi útvonalat. Szovjet vasútépítők érkeztek a színhelyre és nekivágtak az emberfeletti munkának. A legnehezebb a Góbi-sivatagon keresztül vezető útvonal építése volt. Ez a Mongólia déli részét és Észak-Kínát elfoglaló hatalmas, homokos, köves félsivatag legyőzhetetlennek látszó akadályként állt az építők útjában. A kínaiak Samo-nak nevezik a Góbi-sivatagot, ami homoktengert jelent. A hazánknál kétszer-háromszor nagyobb kiterjedésű sivatag sívó-homokján csak itt-ott nő néhány csenevész fűfajta és bogáncs. Sehol egy folyó az óriási kiterjedésű területen, néhány ikút, ezek közelében néhány pásztortelepülés. Értékesebb itt a víz a legdrágább kincsnél is. Akadnak települések, ahova 150—200 kilométer távolságból szállították teveháton, hordókban és tartályautókban a vizet. A Góbi-sivatag éghajlata Is kegyetlen. Nyáron tikkasztó a forróság, árnyékban is eléri a 45 fok meleget, de a sivatag homokja 70 fokra is átforrósodik. De a tél sem enyhe. Januárban nem ritkeság a 45 fokos hideg. Ezernyi nehézség kísérte a hős építők munkájának minden kilométerét. A legnagyobb gondot a vízhiány okozta. De a szívós építők ezt a problémát is megoldották. Kétszáz méter mélyre fúrtak,le víz után és szivattyúk segítségével eljuttatták a Góbi-sivatagban létesített állomásokra és az állomások körül kinövő településekre. A nehézségek ellenére is óriási ütemű volt az építés. Alig egy év múltán, 1956. január elején megindult a forgalom az új útvonalon. A szovjet építők mellett derekas munkát végeztek a mongol dolgozók is. Ez érthető, hiszen az új vasútvonal 714 kilométer hosszúságban halad Mongólia területén. Amerre régen csak merész tevekaravánok vágtak neki a néptelen pusztának, vagy ahol vadszamarak, vadtevék, antilopok csordája járt, most kényelmes hálókocsikban utazhatnak. Mongólia fejlődése szempontjából nagy fontosságú ez a vasútvonal. Hiszen az óriási kiterjedésű országot (hazánknál körülbelül tizenkétszer nagyobb) mindössze egymillió, túlnyomórészt pásztorkodó mongol lakja. A városok, falvak messze esnek egymástól és az iparilag fejletlen országnak felbecsülhetetlen érték a Szovjetunió és a népi Kína segítsége. így most már Mongólia fővárosának az ország legtöbb vidékével van vasúti összeköttetése. Képek a független Szudánból A Kelet és Nyugat közötti kereskedelem fejlődése az 1955. évben Szudán az idei évben a független államok sorába lépett. Azhari miniszterelnök kihirdette Szudán függetlenségét és számos állam már elismerte Szudánt független államnak. Szudán Afrikában terül el a Nilus felső folyásánál és hosszú ideig Nagy-Britannia fennhatósága alá tartozott. Szudánnak, mint minden gyarmatnak, gazdasága nagyon elmaradott. Lakossága, amelyet a gyarmatosítók könyörtelenül kizsákmányoltak úgyszólván teljesen írástudatlan, ínezőgazdaságból, halászatból, vadászatból és állattenyésztésből él. Képünk egy khartumi utcát mutat, ahol egy gabonakereskedő vevőkre vár. Gezlrai állatvásár. A háttérben egy tipikus agyagkunyhó látható. A múlt év a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatok további ielentős felélénkülését hozta. Az embargo politikája, a nemzetközi kereskedelem szabad fejlődését gátló korlátozások politikája 1955-ben nagy vereséget szenvedett. Ez különösen a számos új gazdasági egyezményben mutatkozik, amelyeket a múlt év folyamán kötöttek a szocialista tábor országai a kapitalista államokkal. 1955-ben ilyen egyezményeket a következő államok kötöttek: Egyrészről a Szovjetunió és más részről Finnország, Svédország, Norvégia, Ausztria, Olaszország, Görögország és Izland között; Csehszlovákia a következő államokkal kötött egyezményeket: Ausztria, Nyugat-Németország, Franciaország, Finnország, Belgium, Hollandia, Norvégia, Görögország, Dánia, Svédország és Izland; Lengyelország Nyugat-Németországgal, Dániával, Ausztriával, Svédországgal, Norvégiával és Hollandiával; Magyarország Hollandiával, Belgiummal, Luxemburggal, Norvégiával, Svédországgal és Izlanddal kötött kereskedelmi egyezményt; Románia Nagy-Britanniával, Ausztriával és Norvégiával: Bulgária Svédországgal, NyugatNémetországgal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Janpánna'.: Albánia Nyugat-Németországgal; Népi Kína Nagy-Britanniával, Fámországgal és Japánnal; a népi Korea Japannal kötött kereskedelmi egyezményt. Az ENSZ-nek a nemzetközi kereskedelem fejlődésének kérdéseit intéző bizottsága nyilvánosságra hozott jelentésében megmutatkozik a keleti és a nyugati államok közötti keresA kapitalizmus világából kedelmi kapcsolatok fejlődése. A nyugat-európai országoknak a keleteurópai országokból való behozataia az 1952—53 év 856 millió dollárnyi összegéről 1954—55-ben 1185 millió dollárra emelkedett. Ugyanebben az időben a nyugat-európai kivitel a kelet-európai országokba 704 millió dollárról 1006 millió dollárra emelkedett. A gazdasági együttműködés nagy fellendülése a múlt év folyamán más téren is megnyilvánult, mégpedig a szocialista tábor országai és a gazdaságilag elmaradott országok közötti kölcsönös kapcsolatokban. 1955-ben a következő szerződéseket és egyezményeket kötötték: 1 A Szovjetunió Indiával, Afganisztánnal, Iránnal, Burmával, Egyiptommal, Libanonnal és Szíriával; Csehszlovákia Burmával, Afganisztánnal, Indiával, Indonéziával és Egyiptommal, Lengyelország Indiával, Egyiptommal, Indonéziával, Szíriával és Burmával; Magyarország Burmával és Iránnal; Románia Egyiptommal; Bulgária Indiával és Törökországgal; a népi Kína Indonéziával, Burmával, Ceylonnal és Egyiptommal. Az ázsiai és közép-keleti országokkal megkötött egyezményeken kívül az 1955. évben gazdasági egyezmények jöttek létre az emiitett államok és Latin-Amerika egyes országai között. Ezek közé tartozik Argentínának a Szovjetunióval, Lengyelországgal és Csehszlovákiával, valamint Uruguaynak Csehszlovákiával kötött kereskedelmi egyezménye. A múlt év tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésére kedvező volt. (Trybuna Ludu) A kapitalista országokra jellemző kép: nemcsak a New York-i Washington Square Parkban, de az Egyesült Államok más nagyvárosaiban is sok tehetséges művész az utcán kénytelen nevetsőjies áron arusitani alkotásait. Kubában az utóbbi időben számos diáktüntetés zajlott 'e a jelenlegi Batista-kormany ellen. Kéglinkön az egyik tüntetés folyamán súlyosan megsebesült Jósé Antonio Echeverria-t, a Kubai Diákszövetséq elnökét és bátyját látjuk az utca kövén.