Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-25 / 25. szám, szerda

A szövetkezeti gazdálkodásé a jöv

ő ? f Községünk la ossaoa erössbb és gazdagabb legyen Kistárkányban a szövetkezet már\ hatodik esztendeje gazdálkodik és a mai napig elég szép eredményeket értünk el. Évről évre mindenki megállapíthatja fejlődésünket. A víztoronnyal ellátott gazdasági udvarban már korszerű tehén- és sertésistállók vannak, amelyekben a magunk nevelte jószágot gondozzuk. Már 1952-ben a község környékén mintegy 800 méter hosszú utat építettünk, hogy ősszel és tavasszal ne süllyedjünk el a sártengerben. J E figyelemreméltó fejlődésnek i tanúja volt jónéhány egyénileg j dolgozó paraszt, köztük Tóth Fel rencné is, aki 1,80 hektáros területen gazdálkodott. A második ötéves terv hetedik napján, január 7-én azt üzente a szövetkezet vezetőségének, hogy szívesen jelentkezne ő is szövetkeeeti tagnak. A szövetkezet vezetősége erre öszszeiilt és úgy döntött, hogy befogadják öt a közösségbe, hadd legyen neki is része abból a jólétből, amibe községünk 96 százaléka részesül. Fazekas Bélával, a s-l- t vetkezet elnökével, továbbá Faze- i kas László és Szabó István cso- 4 port vezetőkkel elmentünk a laká- | sára, hogy személyesen elbeszél- | gessiink vele további terveiről, f Amint eltávoztunk Tóth Ferenc- ? né lakásából, valamennyien arm gondoltunk, hogy itt lenne végre az ideje, hogy a községben lévő magángazdák még a tél folyamán csatlakozzanak szövetkezetünkhöz, hogy községünk egész lakossága egységes, erösebb és gazdagabb legyen. Fülöp Sándor, a kistárkányi HNB titkára. 1956. január 25. szerda 30 fillér ix. évfolyam, 25. szám Mezőgazdaságunk távlatai Ä második ötéves tervben, amelyet most kezdtünk meg, a mezőgazdaság szocialista szektorának a szocializmus győzelme és a további fellendülés érdekében döntő túlsúlyt kell elérnie mind a földterület, mind pedig a mezőgazdasági termelés terén. A mezőgazdasági termelést azért kell hozzávetőlegesen egy harmaddal növelnünk, hogy tovább emelkedjen a városok és a falvak dolgozóinak életszínvonala. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha egyszersmind növekedni fog mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés. A jobb életszínvonal mind több és több jó minőségű élelmiszert, az ipari üzemek pedig mind nagyobb menynyiségü nyersanyagot követelnek meg a mezőgazdaságtól. Csak a szocialista nagyüzemi termelés biztosíthatja azt. hogy mezőgazdaságunk annyi terméket adjon a piacra, amennyire államunknak szüksége van. A szocialista nagyüzemi termelés, habár még fejlődése kezdetén van, a földterület egy hektárjára számítva átlag magasabb hozamokat ér el, mint a magánszektor. Ezt bizonyítja az a tény, hogy míg a kistermelés az előállított termékeknek hozzávetőlegesen csak 23—33 százalékát adja a piacnak, addig az egységes földművesszövetkezetek termelésük 70—80 százalékát. 1954-ben pl. az EFSZ-ek tejtermelésük 78 százalékát adták el, s ugyanakkor, habár a szocialista szektor az egész mezőgazdasági földterületnek csak kb. egyharmadán gazdálkodik, a sertéshús piacrakerülő mennyiségének 59 százalékát, a marhahúsnak 48,5 százalékát és a cukorrépának 56,4 iszázalékát ez a szektor szállította. A parasztok közül misidtöbben megértik ezt. Tavaly több száz községben EFSZ-t alapítottak, és az idei év első három hete során sorozatosan új szövetkezetek alakultak. Mindinkább beigazolódik az, hogy a szövetkezetek ott létesülnek, ahol a kommunisták felelősségteljesen teljesítik a párt és a kormány által kitűzött feladatokat, ahol világos, hogy mi célból alakítunk szövetkezeteket, mi a küldetésük. Ez azonban nem mindenütt ilyen világos. Néhány ember nálunk nem látja elég világosan a falu szocialista átépítésének alapvető kérdését. És ez arra vezet, hogy úgy vélik, mintha a szövetkezetek létesítése csak a parasztok életszínvonalának növelését szolgálná. Azt mondják, hogy a parasztoknak már úgy is jól megy a soruk, és így nem is igen kell szövetkezetet létesíteni. Teljes mértékben igazuk van abban. hogy a paraszt életszínvonala a múlttal szemben nagymértékben megjavult. Az EFSZ-ek tényleg sok előnyt jelentenek a parasztok számára. De mégsem tekinthetünk az EFSZ-ek alapítására ilyen egyoldalúan. A szövetkezeteket elsősorban azért alakítjuk és azért építjük, mivel az egész társadalom, tehát éppúgy a parasztok, mint a többi dolgozók érdekeit szolgálják. A falu szocialista átépítése feltétlen szükségességének oka továbbá az, hogy tartósan nem létezhet egymás mellett két lényegében eltérő gazdasági alap — a magas munkatermelékenységű szocialista ipar és a másik oldalon a mezőgazdasági kistermelés, ahol igen csekély a munka termelékenysége — anélkül, hogy ez ne veszélyeztetné az egész nemzetgazdaságot. A szövetkezeti nagytermelésben sokkal magasabb a munka termelékenysége, mint a kistermelésben, és ezért az EFSZ-ek a társadalom számára, amelynek erejét a legcélszerűbben kell kifejtenie, olyan eszközt jelentenek, amellyel ki lehet küszöbölni a két eltérő gazdasági alapot. A falu szocialista átépítésének megvalósítása annyit jelent, hogy mind több parasztot megnyerünk a szövetkezeti gondolatnak, a szövetkezetbe való belépésre, állandóan gyarapítjuk azt a földterületet, amelyen az $FSZ-ek gazdálkodnak. Az EFSZ-ek száma nálunk állandóan növekszik, habár helyenként az adott feltételekhez mérten lassabban. Nagy figyelmet érdemel azonban az a tény, hogy igen csekély mértékben bővüi az eddigi szövetkezetek tag- és földalapja. Emellett a községekben sok olyan szövetkezetünk van, amelyekbe az egyénileg gazdálkodó parasztok be is akarnának lépni. Ezek a szó vetkezetek gyakran taglétszámukat tekintve kisebbségben vannak és gazdaságilag javukra válna, ha további kis- és középparasztokat nyernének meg a szövetkezetbe. És ami a fődolog — a szocializmus falun való építésének is érdekében áll ez. Hogy miért van sok ilyen kisebbségi szövetkezetünk, ennek alapvető oka az, hogy a párt falusi alapszervezetei sok esetben nem törődnek a szövetkezet további erősítésével. Arra nem is gondolnak, hogy a kommunisták és azok a szövetkezeti • tagok, akik már saját tapasztalatukból a legjobban megismerték a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, látogassák meg és nyerjék meg a szövetkezeti gondolatnak a többi parasztot is. A falusi pártszervezeteknek tudatosítaniok kellene, hogy feladatuk nemcsak az, hogy a községben jól gazdálkodó EFSZ legyen, habár természetesen ez is fontos kérdés. A kommunistáknak a szövetkezetekkel kapcsolatban szem előtt kell tartaniok a legfőbb célkitűzést, a szocializmus hazánkban való további építésének gondolatát. Állandóan gondolniok kell új EFSZ-ek alapítására, a meglevők tagalapjának, elsősorban a kis- és középparasztok soraiból való bővítésére, arra. hogy a szövetkezetek mindnagyobb földterületen gazdálkodjanak. Gondoskodniok kellene arról, hogy ezeket a kérdéseket megtárgyalják az EFSZ-ek évzáró taggyűlésein is. A napokban mind több jelentés érkezik be arról, hogy az egységes földművesszövetkezetekben dolgozók milyen eredményeket értek el a múlt év során. Ezek a jelentések azt igazolják, hogy a szövetkezeti nagyüzemi termelés további jelentős sikereket ért el és hogy mind az állam, mind pedig a parasztok számára előnyösebb. mint a kistermelés. Mezőgazdaságunk távlatai tehát teljesen tisztán állnak előttünk. Nem járhatunk más uiat. csak az egységes földművesszövetkezetek tovább fejlesztésének útját. Csak ez az út vezet a szocializmushoz. Ebből az következik, hogy új EFSZ-ek alapítása, a tag- és földalap gyarapítása megköveteli valamennyi kommunista, szövetkezeti tag, a mezőgazdasági szakaszon dolgozók teljes gondját, figyelmet. És mivel a szövetkezeti nagyüzemi termelés fellendülése egész társadalmunk hasznár" lesz, valamenynyi polgárunk legsajátabb érdeke, hogy lehetőségei és ereje szerint hozzájáruljon a falu szocialista átépítéséhez. HAZANKELETEBOL SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Hatalmas raktárépület szerelését fejezte be a Garam mentén Jaško elvtárs szerelőcsoportja. Képünk a tartógerendák szerelését mutatja be. Erről a nagyszabású előfeszített betonból készült épületről lapunk i. oldalán „Előfeszített beton építészetünkben" címmel képesriportot közlünk. Szövetkezetet alakítanak Öt kisparaszt jelentkezett Dobrán a szövetkezetbe Dobra község egyike azon három községnek a királyhelmeci járásban, amelyekben még egyéni gazdálkodás folyik. A múlt napokban azonban itt is beszéltek a szövetkezet megalakításáról. A nagyüzemi gazdálko'dás sikerei a dobrai parasztokat is cselekvésre buzdítja. Eddig 5 kisparaszt írta alá a belépési nyilatkozatot. A jelentkezők között van Kertész Béla 2,5 hektáros, Dargó Béla 4 hektáros gazda és a 3 hektáros Ragán. A helyi pártszervezet és a HNB, további kisés középparasztok meggyőzésén dolgozik, ami kedvező sikereket ígér. Ezzel kapcsolatban tevékeny munka vár a JNB-ra is, hogy versenytársuk, a szepsi járás mellett — ahol már három új szövetkezet alakult ebben I az évben — le ne maradjanak. A prešovi Ukrán Színház tíz éve Egy versenyfelhívás visszhangja A Keletszlovákiai Vasérckutatö Intézet dolgozóinak versenyfelhívása, amellyel kapcsolatban kötelezték magukat 1600 méternyi furat elvégzésére egy évben egy fúróberendezéssel, nagy visszhangra talált. Elsőnek a Stribroi Nyugatcsehországi Vasérckutató Intézet Jozef Velek vezette csoportja válaszolt a versenyfelhívásra. Jozef Velek fúrómester és munkatársai a keletszlovákiai kutatók versenyfelhívására küldött válaszukban azt írják, hogy második ötéves tervünk első évében a kutatási munkálatok meggyorsítása érdekében nemcsak elérik, hanem túl is teljesítik az 1600 méteres furatot. Az első szállítmány Indonéziába Világ proletárjai egyesüljetek f Ez idén ünnepli a prešovi Ukrán Színház fennállásának 10. évfordulóját. Fennállása óta a színfcáz 64 darabot mgtatott be és közel 2000 előadást rendezett. Képünk jelenetet ábrázol Szolovjev „Ami a legszebb" című dalmüvéből, amelyet a Capokban mutatott be az ukrán együttes. Balról jobbra: Mária Balážorá, Zdenek Boháček és Anna Bintnerová. A Nyitra melletti Mlynárce községben az utóbbi években egy nagy, korszerű azbesztcementet gyártó üzen: épült. Az üzem dolgozói azzal az elhatározással kezdték meg második ötéves tervünket, hogy jól teljesítik feladataikat és idejében szállítják az exportra termelt árut. Elhatározásuknak a napokban tettek eleget, amikor a téli gépjavítások idejének lerövidítésével az első két januári dekád tervét 106,7 százalékra teljesítették. Az ez évben gyártott termékek közt van 3 vagon azbesztcement-deszka, amit időre leszállítottak Indonéziának. Kohászaink csúcsteljesítményei A zselízi járás Damázsd községében tevékeny munkát fejt ki a CSISZ falusi csoportja. A damázsdi CSISZ-szervezet tagjai voltak a silőzási országos verseny kezdeményezői. 18-an a fiatalok közül kiváló munkájukért jutalomban részesültek: téli szabadságukat a luhačovicei Praha üdülőben töltik. Második ötéves tervünk első évének feladatait az első hónapban magasan túlteljesítik az ostravai kerület acélművei. Az ostravai kerület kohászainak versenyében az élen a V. M Molotov-üzem dolgozói járnak, akiknek ez évi feladataik 7 százalékkal magasabbak. Az egyes kohók jó felkészültsége lehetővé tette már január 22-ig 250 ezer tonna acél terven felül való termelését. Vasárnap, január 22-én tüntették ki a 15-ös számú martinke. mence kollektíváit. A kollektívákat Jan Martynek, Karol Rusz és Jirí Mitrong tapasztalt kohászok vezetik. Egy nap alatt 4 olvasztást végeztek el és így 124 tonna acélt adtak egyetlen nap alatt terven felül. Ez egyike a legjobb eredményeknek, amelyet a trineci acélművekben elértek. t