Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-25 / 25. szám, szerda

A pártszervezetek évzáró taggyűléseiről Ä tagok mondották el azt, ami nem volt a beszámolóban KATTOGNAK az ablak előtt elrobo­gó személy- és tehervonatszerelvények kerekei. Egy-egy éles füttyszó is átha­sítja időnként a levegőt. Megszokták ezt már a bratislavai nagyállomás fü­tőházi pártszervezetének bizottsági tagjai. Nem zavarja óket ez a zaj az évzáró taggyűlés beszámolójának ké­szítésében sem. Csak hárman voltunk a helyiségben, akik felfigyeltünk a vo­natok dübörgésére, a mozdonyok sí­polására. Valószínűleg mindhárman ar­ra gondoltunk, hogy a most elhaladó személyvonat kényelmes kocsijai tele vannak utasokkal, dolgozókkal, akik a jól végzett munka után haza, család­jaikhoz, hozzátartozóikhoz igyekeznek. A tehervonat pedig, amely pár perccel előbb robogott el, viszi mindazt ren­deltetési helyükre, falukra, városokra, amit mezőgazdaságunk és iparunk dol­gozóinak szorgos kezei termeitek. HÁROM ÓRA KÖRÜL a gyülésterem ajtaja egyre sűrűbben nyílik, már alig van üres szék. Fél négy körül már együtt volt az alapszervezet tagjainak legnagyobb része. Még az éjjeli mű­szakban dolgozó mozdonyvezetők, fű­tők és mechanikusok is mind el­jöttek, érzik a felelősséget az új vezetőség megválasztásáért. Emil Gulik elvtárs, a pártbizottság egyik tagja, nyitja meg a taggyűlést. Felkérte az egybegyűlteket, tegyenek javaslatot a jelölőbizottság tagjaira. A napirend elfogadása után felkérte Svr­ček elvtársat, az üzemi pártszervezet elnökét, hogy olvassa fel a pártbizott­ság beszámolóját. A magas termetű, már nem fiatal elvtárs feláll, megigazítja szemüvegét és hozzákezd a beszámolóhoz. Először a Szovjetunió és a népi demokratikus államok külpolitikájának eredményei­ről, a béketábor erősödéséről beszél, aztán rátér a pártszervezet munkájá­ra, sorra veszi a feladatokat; a tag­jelöltek felvételét, a tagdíjak fizetését, a propagandamunkát és a pártesopor­tok tevékenységének kérdését. Dicsé­ri azokat, akik a dicséretet megérde­melték, mint például Michal Hanus elvtársat, a nemzetgazdaság kérdéseit tanulmányozó tanulókör propagandis­táját, aki az előadásokra jól felkészül és előadásával leköti a hallgatók fi­gyelmét. Sokan kemény bírálatot kap­tak, mert elhanyagolják a pártokta­tást. Felolvasta azok neveit is, akik a taggyűlésekre nem jártak el rendsze­resen. Személy szerint megbírálta a beszámoló azokat a párttagokat, akik nem végeznek pártmunkát. Helyes lett voina azonban azt is elmondani, kit mikor s mivel bízott meg a pártbizott­ság és hogyan ellenőrizte a megbíza­tások végrehajtását. A beszámolóban sző volt ugyan a bizottsági tagok által végzett munka fogyatékosságairól is, de ebben a bírálatban több volt az ál­talánosság, mint a kézzelfogható meg­indokolt tény. Nem szólva a felsorolt termelési eredményekről, amelyek igen szépek, lelkesítők a fűtőházban. A ta­valyi tervet december 9-ig teljesítet­ték, a mozdonyok útközben való üzem­zavarait pedig majdnem a felére csök­kentették. Akkumulációs többletként 689 242 koronát adtak az államnak. De az adatokat ugyancsak nem ele­gendő egyszerűen felsorolni, azt is elemezni kell, hogyan érték el az ered­ményeket s kinek milyen része van a sikerben. A beszámoló csak annyit mondott, hogy az eredmények titka nem más, mint a dolgozóknak a szo­cialista munkaversenyben való részvé­tele és a pártellenőrzés alkalmazása. A PÁRTBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJÁ­NAK legfőbb gyengesége talán az volt, hogy nem foglalkozott részletesebben a párttagoknak a munkahelyeken és a tömegszervezetekben végzett politikai agitációs munkájával. Pedig az az 502 kötelezettségvállalás, melyeket a fűtő­ház dolgozói felszabadulásunk 10. év­fordulója tiszteletére tettek és ame­lyeket becsülettel teljesítettek, arra vall, hogy a kommunisták legnagyobb része egynéhány kivétellel, megállta helyét. Helyesen bírálta a beszámoló Ján Fiala mozdonyvezetőt, aki a bratisla­vai— žilinai vonalon rosszul karbantar­tott mozdonyával 35 perces késést okozott. Talán nem is gondolt arra, hogy egy munkásvonat félórás késése 500—800 munkaórától fosztja meg a termelést. Szigorú bírálatot kapott Ru­dolf Vrabec elvtárs is, aki a párt- és munkafegyelmet sértette meg. A vita még jobban megmutatta a OJ szó 1956. január 25. fogyatékosságok okát. Foltin elvtárs például arról beszélt, hogy a pártcso­portokat át kellene szervezni, mert az értekezleteket nem tarthatták meg rendszeresen amiatt, hogy a csoport tagjai más-más munkahelyeken dol­goznak. Márpedig a pártcsoport csak akkor fejthet ki eredményes munkát, ha egy műhelyből, munkaszakaszból valók a csoport tagjai. Filip Daniš elv­társ is kertelés nélkül, bátran bírálta a pártbizottság tevékenységét, főleg Gulik elvtársat, aki az utolsó pillanat­ban értesítette a pártcsoport bizalmia­kat a taggyűlések időpontjáról. Emiatt a tagok felkészületlenül, vagy egyál­talán nem jelentek meg a taggyűlése­ken. Márpedig a pártszervezet életé­nek vérkeringése csak akkor lehet friss, eleven, ha a kommunisták rend­szeresen összejönnek, a problémákat ismerve közösen megtárgyalják és megoldják azokat. Nem egy felszólaló beszélt az agitáció megjavításának le­hetőségeiről. A tagság mély felelősségérzetét mu­tatta az elért eredmények mérlege­lése és a fogyatékosságok bírálata. „Ne bújjunk el az elért eredmények mögé, beszéljünk bátran a hiányos­ságokról is, mint például a népnevelő munka lebecsüléséről pártszerveze­tünkben. Helytelen az ,a nézet, hogy nálunk a munkaeredmények magu­kért beszélnek. Szem előtt kell tar­tanunk, hogy tartós eredmények csakis ott lehetnek, ahol a dolgozók politikailag is fejlődnek" — mondja František Dvorsky elvtárs, mozdony­vezető. Több felszólaló foglalkozott az ideológiai munka elhanyagolásával, a pártoktatásban való elégtelen rész­vétellel is. ELMONDHATJUK, hogy ami nem volt a beszámolóban, azt megmond­ták a tagok. És az élénk vita, a vi­tában való nagyszámú részvétel azt bizonyítja, hogy jelentősen megnöve­kedett a tagok felelősségérzete, akti­vitása a pártszervezet munkája iránt. Míg a vita tartott, a jelölő bizott­ság elkészült javaslatával. A bizott­ság elnöke — mielőtt felolvasta vol­na a neveket — kijelentette, hogy a jelölő bizottság csak javasol, a tagság­nak kell határozni, kik legyenek a pártbizottságban. Ezután gondos indo­kolással tett javaslatot a szervezet tizenegy tagjára. A gyűlés résztvevői körültekintően megvitattak minden egyes javaslatot. Ján Tengler elvtárs­ról például, aki az előbbi bizottság­nak is tagja volt, többen elmondták, hogy mindig talált magának időt, al­kalmat a dolgozókkal való beszélge­tésre' és mindig igyekszik a panaszo­kat is orvosolni. František Dvorsky nem volt még tagja a pártbizottságnak, de mindenki ismeri: nem kérték tőle, hogy mondja el életrajzát. A múlt esztendőben 400 százalékra teljesítet­te tervét. Példásan vezette mozdo­nyát. A vasúti menetrend számára törvény. Nemcsak a tagok bíznak a párthoz való hűségében, de az utasok sem csalódnak benne. Az a szerel­vény, amelyet ő vezet, egy percet sem késik üzemzavar miatt. Jarolin Počia­tok fiatal mérnök nemrégen dolgozik a fűtőházban, még nincs olyan dolgo­zó, aki ne ismerné. Szerény ember, öröme telik, ha valakinek jó taná­csot adhat, hogy munkája eredmé­nyes, jóminöségű legyen és megköny­nyíthesse munkáját Végül a tagság elfogadta a jelölő bizottság előterjesz­tését, és lelkes tapssal üdvözölte a pártbizottság megválasztott tagjait, akik tudatában vannak a nagy meg­tiszteltetésnek, s a tagok bizalmával elfogadott felelősségnek a tagsággal és pártunk felsőbb szerveivel szem­ben. A VÁLASZTÁS UTÁN a párttag­könyvek kicserélésére került a sor. Emil Gulik elvtárs, az évzáró gyűlés elnöke ez alkalommal rámutatott a párttagok jogaira és kötelességeire, amelyek pártunk alapszabályzatában vannak lefektetve. A párttag könyvek kicserélésének befejeztével a gyűlést vezető elnök felolvasta a határozati javaslatot, amit élénk vita követett. A hozzászólások figyelembevételével egyes pontokat ki­egészítettek. A tagság a határozati javaslat gondos megtárgyalásával se­gítette az új pártbizottságot, mert ez szabja meg majd munkájának irá­nyát az egész esztendőben. Az évzáró taggyűlésen elhangzott felszólalások megmutatták, milyen nagy erő van a tagságban, s ha a pártbizottság erre az erőre támaszko­dik majd, eredményes lesz munkája. Erdősi Ede A Szovjetunió nagyköveté­nek hivatalos látogatása Viliam Široký miniszterelnök, hét­főn, január 23-án hivatalos látoga­táson fogadta I. T. Grisint, a Szov­jetunió rendkívüli és meghatalma­zott új nagykövetét és hosszabb, szí­vélyes beszélgetést folytatott vele. I. T. Grisin, a Szovjetunió nagykö­vete ugyanaznap meglátogatta Anto­nín Novotnýt, a CSKP KB első tit­kárát. I. T. Grisin, a Szovjetunió nagy­követét január 23-án fogadta Zde­nék Fierlinger, a nemzetgyűlés el­nöke. I. T. Grisin rendkívüli és megha­talmazott nagykövet ezután Jaromír Dolanskýt, a miniszterelnök első he­lyettesét, dr. Alexej Čepička hadse­regtábornokot, a miniszterelnök első helyettesét és nemzetvédelmi minisz tert, Václav Kopecký, miniszterelnök­helyettest, Ľudmila Jankovcová mi­niszterelnökhelyettest, és Rudolf Ba­rák belügyminisztert látogatta meg. Ivan Timofejevics Grisin, a Szov­jetunió új nagykövete 1911-ben szü­letett. Főiskolai végzettséggel rendel­kezik. Hosszabb ideig az iparban, ké­sőbb az ifjúsági, kulturális és szak szervezetekben dolgozott vezető funkciókban. A Honvédő Háborúban I. T. Grisin a novoszibirszki körzeti szovjet elnöke volt. Az elmúlt nyolc évben a Szovjetunió Kommunista Pártja sztálingrádi körzeti bizottsá­gának első titkáraként működött. A párt XIX. kongreszusán I. T. Grisint beválasztották a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­ba. Több ízben választották meg a Szovjetunió és az OSZSZK Legfelső Szovjetjének képviselőjévé. Jelenleg is a Szovjetunió Legfelső Szovjetjé­nek képviselője. Fiatal külföldi tudósok dolgoznak tudományos intézeteinkben Köztársaságunkban számos ifjú kül­földi kutató dolgozik, kiket a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia hívott meg hosszabb tanulmányi látogatás­ra. Heyrovský akadémikusnál a leg­újabb polarografikai módszereket ta­nulmányozza Wang Erh-kang ifjú fi­zikus-vegyész, a pekingi egyetem vég­zett növendéke. Dr. J. Woronczak wroclavi irodalomtörténész nálunk tanulmányozza a szláv irodalom leg­régibb történetét. Ugyancsak Prágában tartózkodik a Magyar Tudományos Akadémia három aspiránsa, akik itt készítik elő disszertációs munkájukat. Ünnepi gyűlés W. A. Mozart tiszteletére A prágai Karolinum nagytermében január 23-án a Csehszlovák Békevédök Bizottsága, a Károly Egyetem, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia és a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetsége ünnepélyes gyűlést rendezett Wolfgang Amadeus Mozart emlékének tisztele­tére. Hazánk legrégibb faluja A Kutná Hora melletti Bylaniban a Csehszlovák Tudományos Akadémia földtani intézete és Prága főváros múzeumának illetékes osztálya közös munkával kiterjedt kutatásokat foly­tat. A kutatás célja felfedni hazánk legrégibb földművestelepülését az időszámításunk előtti 3000—2700-as évekből. Nagyjelentőségű, ez a lelet, mert egész Európában mindössze két régibb földmüvestelepülést találtak, az egyiket Ukrajnában, a másikat a Rajna melletti Köln elővárosában. A körülbelül 4—6 hektárnyi település­ből eddig 8 ház maradványát sikerült felszínre hozni. Épül a köztársaság egyik legkorszerűbb /ipariskolája Česká Lipán gépészeti ipariskola kiterjedt építése folyik. A Magasépí­tési Vállalat alkalmazottai 1953 vé­gén kezdték meg az új déli szárny felépítését. Az iskola ezen részében már több mint egy éve folyik a ta­nítás. Most fokozatosan berendezik az új északi szárny belsejét, mely már csaknem tető alatt áll. A munka a téli hónapokban is folyik. Az északi szárny befejezése után azonnal meg­kezdik a műhelyek felépítését, majd a tornatermet rendezik be a legmo­dernebb felszerelésekkel. Kínai vendégeink az üveggyári munkások között Csu Te marsall, a Kínai Népköz­társaság alelnöke Nie Zsun-csen mar­sallal és Liu Lan-taoval, a Népi Kép­viselők Összkínai Gyűlése állandó bi­zottságának tagjával hétfőn, január 23-án délelőtt megtekintette a Kar­lovarské Sklo (Moser) nemzeti, vál­lalatot. A vendégeket Cao Jin, a Kínai Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kísérte. Pavel Ružička vállalati igazgató ka­lauzolta az üzem egyes osztályain ä kedves vendégeket. A kínai vendégek nagy figyelemmel nézték a dolgozók munkáját, akik a világhírű Karlovy­Vary-i üveg nagyszerű példányait ké­szeik Pavel Ružička vállalati igazgató á dolgozók nevében a kínai nép iránt érzett őszinte barátság megnyilvánu­lásaképpen a becses vendégeknek em­léktárgyakkal kedveskedett. Csu Te marsall, a Kínai Népköztársaság alelnöke Plzeňhen Csu Te marsall, a Kínai Népköz­társaság alelnöke kedden, január 24­én meglátogatta Plzeň nyugat-csehor­szági várost. Csu Te marsall kísére­tében volt Liu Lan-tao, a Népi Kép­viselők Összkínai Gyűlése állandó bi­zottságának tagja. A V. I. Leninről elnevezett üzem­ben, amelynek gyártmányai jó nevet szereztek gépiparunknak a népi Kí­nában, a kedves vendégeket Ján Bu­kal nehézgépipari miniszter, Ján Hli­na, a kerületi pártbizottság vezető titkára, Jan Pelnaŕ, a Kerületi Nem­zeti Bizottság elnöke, Gustáv Rada, a Városi Nemzeti Bizottság elnöke és az üzem dolgozói nevében Miroslav Svo­boda mérnök, a V. I. Lenin Művek igazgatója fogadták. Csu Te marsall, a Kínai Népköztár­saság alelnöke megtekintette az egyes üzemrészlegeket. Nagy figyelemmel kísérte a villanyerő-gépek hatalmas öntvényeinek megmunkálását, ame­lyek közül sok jelentősen hozzájárul majd nagy hazájának szocialista iparo­sításához. A munkatermeken áthala­dó marsallt a munkások és techni­kusok szívélyesen üdvözölték. A ked­ves vendég megtekintette azután a gépházat, a nagy kovácsműhelyt, ahol érdeklődéssel szemlélte a korszerű manipulátor munkáját, amelyet nem­régen helyeztek üzembe. Az üzem megtekintése alkalmából a marsallt örömmel üdvözölték a fiatal kínai munkások, akik jelenleg a V. I. Lenin Müvekben tanulnak, hogy tu­dásukat felhasználják majd a népi Kína nehéziparának kiépítésében. A Kínai Népköztársaság alelnöke kíséretének tagjaival együtt hosszan időzött a V. I. Lenin Művek doúdle­vicei elektrotechnikai gyárában, amelynek felszerelése a legkorsze­rűbb. A gyár dolgozói Csu Te mar­sallt szívélyesen fogadták ünnepélye­sen feldíszített munkahelyükön. A 61. számú osztályon, amelynek vezetője Jan Ludvig, a marsall érkezésekor viharos éljenzés hangzott el: „Éljen a népi Kína!" A kínai nép nagy fia látogatásának tiszteletére a 61. osz­tály munkaegyüttese kötelezettség­vállalást tett, hogy a Kínai Népköz­társaság üzemei részére az egyes tur­boalternátorokat 1—6 hónappal előbb készítik el. Csu Te marsallnak, a Kínai Népköz­társaság alelnökének ezt a kötelezett­ségvállalást Zdenka Hofmanová fia­tal munkásnő adta át. A Lenin Művek dolgozói a látogatás emlékére egy bányász szobrát ajándékozták a mar­sallnak. Csu Te marsall, a Kínai Nép­köztársaság alelnöke ezután az üzem emlékkönyvébe a következő emlék­monda tot írta be: „A V. I. Lenin Művek a szocialista ipar hatalmas erejét jelentik. Éljen a Kínai Népköz­társaság és a Csehlszovák Köztársa­ság népeinek felbonthatatlan barátsá­ga". Csu Te marsallt hasonló szívélye­sen, szeretettel és tisztelettel fogad­ták a plzeňi sörgyárak alkalmazottal is, ahol Jindrich Uher élelmiszeripari miniszter és Václav Frank vállalati igazgató fogadták a marsallt és ve­zették szemleútján. Csu Te marsallt, a Kínai Népköztársaság alelnökét ajándéktárgyakkal lepték meg. A marsall bejegyezte nevét az emlék­könyvbe. A kedves vendégek 13 óra után visszatértek Karlovy Varyba, ahol egynéhány napi pihenést tarta­nak. Guatemala népe sohasem egyezik bele az elnyomatásba Jacobo Arbenzo Guzman, volt elnök sajtóértekezlete Jacobo Arbenzo Guzman ezredes, Guatemala volt elnöke, hétfőn, ja­nuár 23-án Prágában a Nemzeti Klubban sajtóértekezletet tartott. Az értekezlet bevezető részében Jacobo Arbenzo Guzman ezredes el­mondotta Guatemala történetét. Ezután rátért az 1954 júniusi ese­ményekre és ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta: „Ha a guatemalai népet 1954. jú­niusában ideiglenesen le is győzték, ez nem jelenti azt, hogy lemondott harcáról. Guatemala népe soha sem nyugszik bele az elnyomatásba." A volt elnök Csehszlovákiában való tartózkodásáról a következőket mon­dotta: „Meggyőződtem róla, orszá­gukban minden ember tudatában vari annak, hogy munkájával azt a bol­dogabb jövőt építi, amelyre mindnyá­jan vágyunk. Láttam az önök mun­kájának eredményeit a brnói gép­kiállításon. Ez az eredmény minden bizonnyal nagy elismerést érdemel. Erősen hiszem — mondotta a saj­tóértekezlet befejező részében —' hogy az Ázsiában, Egyiptomban és Arika egyes országaiban leját-. szódott eseményeknek erős vissz­hangja lesz Latin-Amerika népei kö­zött, amelyek azt akarják, hogy kor­mányaik önálló nézetet valljanak a nemzetközi politika kérdéseiben és mentesítsék magukat az idegen . be­folyás alól." Szigorúan büntetik a nemzeti vagyon szétlopkodóit Büntetőeljárás a textilgyártás kártevői ellen A brnói Kerületi Biróság büntető tanácsa előtt e napokban büntető el­járás folyt szövetkezeti és kommuná­lis textilszektorunk szabotálóinak és kártevőinek egy csoportja ellen. A fö­tárgyalást a dolgozók részvétele mel­lett tartották meg. A vádlottak padján a következők ültek: Ivan Pánek volt textilgyáros, Ludvik Máslo volt ma­gánvállalkozó, Metodej Sedláček volt textilnagykereskedő és Richard Božek volt biztosítási tisztviselő. Perbe fog­ták ezenkívül Eduard Tschörnert, akit már azelőtt is elítéltek a nemzeti va­gyon szétlopkodásáért, valamint Old­ŕich Netušilt és Vladimír Jakubecet is. A burzsoá élősködők és segítőtársaik e hattagú csoportja az államosítás után betolakodott a brnói textilszövet­kezeti és kommunális gazdaságba és fokozatosan elfoglalta a vezető helye­ket. Az anyag csalárd módon történt felvásárlása, feldolgozása és eladása által szövetkezeti és kommunális gaz­dasági életünkben zavart igyekeztek előidézni. A három napig tartó főtárgyaláson az összes vádlottak a meggyőző bizo­nyítékok súlya alatt beismerték vét­küket. A brnói Kerületi Bíróság ta­nácsa pénteken, január 20-án Ítéletet hozott, mely szerint nagyméretű sza­botázs bűntettéért szabadságvesztésre ítélték: Ivan Páneket 25 évre, Metodej Sedláčeket 23 évre, Oldrich Netušilt 22 évre, Richard Božeket és Ludvig Máslot 21 évre, Eduard Tschörnert 19 és Vladimir Jakubecet 17 évre. A bí­róság egyben úgy döntött, hogy az elítéltek teljes vagyonát elkobozza az állam javára, megfosztja őket polgári jogaiktól 5—10 évi időtartamra és örökre eltiltja őket a textiliparban való működéstől. 1

Next

/
Thumbnails
Contents