Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-24 / 24. szám, kedd

FÄRTÉLET Propagandamunkánk legyen szoros kapcsolatban a gyakorlati feladatokkal A pártunk és kormányunk által ez évre ki űzött nagy feladatok teljesítés-:' minden egyes pártszervezettől megköveteli, hogy nagy gondot fordítson a kommunisták eszmei-elméleti színvonalának emelésére. Az ideológiai színvonal fejlesztése jelentősen elősegíti a tömegek mozgósítását, s ezáltal további szocialista országépítésünk feladatainak sikeres megoldását, jelenleg második ötéves tervünk első évének sikeres teljesítését. De, ha azt akarjuk, hogy az ideológiai munka, különösen a pártpropaganda olyan feladatok megoldásában segítsen bennünket, mint az 1956-os évi terv teljesítéséért folyó küzdelem, és a nemzetközi feszültség további enyhítése, akkor az ideológiai munkát szorosan egybe kell kapcsolnunk feladataink teljesítésével. Szükséges, hogy a párt ideológiai munkája az összes párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért folyó harc elválaszthatatlan része legyen. Ez azt jelenti, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek ideológiai nevelésére sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint eddig. A pártszervezetnek különösen, amikor az évzáró taggyűlések folynak, értékelniök kell ezt a munkát. Egyáltalán nem kielégítő az olyan ideológiai munka, mint amilyent például a nagymegyer , sban dz USSD üzemi szervezetében és a jár.'.si ép tőüzem szervezetében végeznek, mely szervezetekben a párt még meg sem • kezdte a pártoktatási évet. Az ideológiai munka lebecsülése és mellőzése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban végzett munkában sok hiányosságnak az oka. Ezt meg kell érteniök az olyan funkcionáriusoknak, mint például Gubiš elvtársnak, a nagymegyeri EFSZ-ből, Méry elvtársnak, a GTÄ-ról, Kružič elvtársnak, a járási építőüzem igazgatójának és Beke elvtársnak, az ekecsi HNB titkárának, akik a járási esti iskolát rendszertelenül látogatják. Az a tény, hogy sok pártfunkcionárius és az államapparátus számos dc'gozója kevés g r.oot fordít tudása gyarapítására, nem tanulmányozza a párt- és kcrm..n.,'határozatokat, a marxizmus-leninizmus klasszikusainak a műveit, nem hatol be a megoldandó problémák lényegébe 1 és szűk szakmai szempontból rutinszerűen végzi munkáját, szükségszerűen hibák elkövetését idézi elő. Az ideológiai munka fejlesztését és elmélyítését nagyban elősegíti, ha a párt, valamint az államapparátus egyes vezető dolgozói az eddiginél gyakrabban tartanak előadást munkaszakaszuk dolgozóinak, az alsóbb szervekben és a nyilvános gyűléseken. Járásunkban nagyon szépen kibontakozott a műszaki-gazdasági propaganda, melynek keretében az előadásokat a járási pártbizottság és a JNB kultúrosztálya irányítja. Novemberben és decemberben több mint 21 ezer hallgató vett részt ezeken az előadásokon. Az előadások keretén belül megvilágították azokat a problémákat! amelyek közvetlenül előttünk állanak, főleg a mezőgazdasági szakaszon. Azonban sok esetben megtörténik az, hogy a JNB funkcionáriusai nem jelennek meg az előadások megtartására, vagy pedig egyáltalában nem hajlandók az előadást vállalni. Az ideológiai munkában mutatkozó fogyatékosságoknak többek között az is oka, hogy sok alapszervezet helytelenül értelmezi ennek a munkának a tartalmát és jelentőségét. Mint azt az alapszervezetek munkája matatja, leggyakrabban ott keresendő a hiba gyökere, hogy az ideológiai munkát csupán a pártoktatási évre korlátozzák. Az agitációt pl. nem tekintik az ideológiai munka részének. Járásunkban ezt a helytelen gyakorlatot már sikerült nagy részben kiküszöbölnünk. Ezen a téren új módszert vezettünk be a Szovjetunióban folyó agitációs munka mintájára. A járási pártbizottság a járási nemzeti bizottság tanácsának külturosztáiyával karöltve rendszeresen együttdolgozik az agitációs központok és kultúrmunkások vezetőivel. Munkánk súlypontja elsősorban az agitációs központok vezetői számára rendezett szemléltető ,,vándor" szemináriumok renče.ásén alapszik. Aratás előtt Kolozsnémán rendeztünk szemináriumot, ahol a természetben beszéltük meg az aratás sikeres lefolyására irányuló előkészületeket. Más alkalommal ellátogattunk Bratislavába, ahol a LeninMúzeumban megismerkedtek az agitációs központok vezetői az emberiség nagy lángelméjének életével és munkájával. Meglátogattuk a Kultúra és Pihenés Parkját és a Hviezdoslav Színházat. A novemberi szemináriumot összekapcsoltuk a kolozsnémai és alistáli agitációs központok, a nyárasdi EFSZ és állami gazdaság állattenyésztési termelésének megtekintésével. Azt a szemináriumot, amely a nemzetközi helyzetről és a sajtóterjesztés fokozásának szükségletéről szólt, az alistáli agitációs központban tartottuk meg. A szeminárium utáni vita megmutatta, hogy több hasonló szemináriumot kell rendeznünk. Éppen az ilyen szemináriumokon cserélik ki az agitációs központok vezetői tapasztalataikat, helyes irányítást kapnak további munkájukban és az ilyen látogatásokból igen értékes ismereteket szereznek. E tapasztalatokat és az új ismereteket azután érvényesítik további munkájukban. így az agitációs központoknak a dolgozók körében egész évben végzett élénk és jól elosztott munkája hozzájárul a politikai és gazdasági helyzet megjavításához nemcsak az egyes községekben és EFSZ-ben, hanem az egész járásban is. Alapszervezeteinkre a mostani időszakban nagy feladatok várnak. A járási bizottság lektorainak, a szeminárium-vezetőknek, az összes alakulatok propagandistáinak és népnevelőinek aktívan be kell kapcsolódniok a második ötéves terv teljesítéséért folyó munkába. így az egyes pártoktatási alakulatok hallgatóinak is igen jó alkalmuk lesz megmutatni, mit tanultak a pártoktatás elmúlt éveiben és hogyan tudják ismereteiket érvényesíteni a gyakorlati politikai munkában a párt é.s a kormány által kitűzött feladatok teljesítéséért folyó küzdelemben. Szigeti József, a nagy megyeri járási marxista tanácsadó vezetője. Hlirtjilüiiiiiiliiijic niiiiiuiiiiiuiiiiiii im .1 n:i:'i s « f 1. 1 a a a a t a 1 a 1 . • 1 1 •• 11 1 • • inai lii • •• i a a i ii a a a a a- a a a a.jB :aiifü«tit j SZO POSTÁJABOL Csu Te elvtárs Karlovy Vary bari Sejtsék a szülők a tanítok munkáját Nehéz, de szép a tanítók munkája. Öly nagy feladatok állnak eiőttük, mint a jövő nemzedékének nevelése és a népnevelés. Sok esetben azonban nem becsülik eléggé tevékenységét, s rendszerint az olyan s?ülők, akik nem tartanak fenn kapcsolatot sem a tanítókkal, sem a szülői tanáccsal. Az olyan szülők akiket gyermekeik viselkedése és előmenetele csak a negyedévi vagy félévi osztályozások után érdekel, nem is tudják értékelni a tanító munkáját Gyermekeiktől nem kérik számon a házifeladatok elvégzését, valamint az iskolában tanult • anyagot. Természetesen az ilyen elhanyagolt gyermekek rosszabb osztályzattal térnek haza, mint azok a tanulótársaik, akiknek szülei szoros kapcsolatot tartanak fenn az iskolával és a szülői tanáccsal. Az ilyen szülők azonban nem saját magukban keresik a hibák gyökerét, hanem a tanítóban. Ahelyett, hogy ilyenkor az iskola igazgatóságához fordulnának és kapcsolatot teremtenének mind az iskolával, mind a szülői tanáccsal, a tanítót rágalmazzák, szidják. Örömmel tölti el minden tanító szívét, ha látja, hogy munkájának megvan a gyümölcse. Minden tanító, bármilyen tantárgyat tanítson is, boldog, ha az osztályban sok a jó tanuló. Egy tanítónak sem lehet és nem is szabad kivételeket tennie, mert minden tanító felelősséggel tartozik egyrészt a szülőknek, másrészt a felsőbb iskolai hatóságoknak munkájáért. Olyan szülők azonban, akik nem tartanak fenn kapcsolatot az is- ] kólával, más szemmel bírálják a tanító munkáját. Ezért elengedhetetlenül szükséges a szülők és az iskola együttműködése. Járjanak el a szülők pontosan a szülői értekezletekre, ahol aprólékos tájékoztatást nyerhetnek gyermekeik viselkedéséről, előmeneteléről. Majerszki Márton, Szalka. Fiatalok a mezőgazdaságba A múlt' évben sok fiatal ment a mezőgazdaságba. Meggyőződtek arról, hogy a szövetkezetben is leiiet szépen keresni és a falvakon is élhetnek kultúréletet, ha ők maguk, vagy a falu vezetősége törődik velük. Nézzük meg az Ifjúsági Falu fiataljait, akik példásan kiveszik részüket a szövetkezet munkájából. Vagy nézzük csak Barger elvtársat, aki eleinte szintén húzódozott a mezőgazdasági munkától, mégis elhatározta magát és ma a kézsmárki szövetkezetben dolgozik. Jó munkája után szép jövedelmet kapott. A ledolgozott munkaegységekért 18 000 koronát, pótjutalom elmén pedig 13 000 koronát kapott. Mató Pál, Felsőcsáj. 2 OJ SZÖ 1956. január 24. A CSISZ kongresszusa tiszteletére Járásunkban a falusi CSISZ szervezetek aktívan kiveszik részüket a kongresszus előtti kampányból. Értékes .kötelezettségvállalást tettek a Veľká Lomnica-i CSISZ-szervezet tagjai. Hét fiatalt győznek meg a közös gazdálkodás előnyeiről és 200 brigádórát dolgoznak le a szövetkezetben. A gép- és traktorállorr.ás fiataljai vállalták, hogy a téli javításokat jól elvégzik. A felsómecenzéfi fiatalok 200 brigádórát dolgoznak le a faluszépítési akció keretében. A csécsi ifjúság 15 fiatalt győz meg, hogy lépjenek be a szövetkezetbe. A kongresszusig 25 új CSISZ-tagot szereznek. A felsőcsáji fiatalok 500 brigádórát dolgoznak le a kultúrház építésénél. M. P. Epül, sz-pül Losonc Losonc a második ötéves tervben nagy fejlődésen megy keresztül. Még ez évben megindulnak a losonci al lami kórház befejező munkálatai. Fz lesz a besztercebányai kerület legnagyobb kórháza. A kórházban új egészségügyi központ épül 12 osztállyal A városliget mellett háromemeletes középiskolai internátus épül. Az 1956-os évben 24 lakásegységet építenek. Losonc városának legnagyobb hiányossága azonban még ma is, hogy nincs megfelelő kultűrépülete. Ezen a bajon is segítünk. Az ötéves tervben kultúrház épül. Ebben helyet kap egy négyszáz férőhelyes színházterem, mozi, könyvtár, olvasótermek, klubhelyiségek. Mintegy 8 klubhelyisége lesz a Művelődés Házának, melyben még szórakozóhely, kávéház és étterem is lesz. Ezzel elérjük, hogy nem kell igénybe venni az egyik nemzeti vállalat helyiségét, amelyet az igen drága áron engedne át kultűrcélokra. Sólyom László, Loson;. CSSZBSZ-brigódokat alakítanak A pótori Dolina-bánya CSSZBSZ részlegszervezete bizottsági gyűlésén elhatározta, hogy megalapítja CSSZBSZbrigádjait. E tiszteletbeli cím elnyerésére két munkacsoportot javasoltak, a Dolina-bánya legjobb csoportjait. Az egyik csoportot Halgas Sándor, a másikat Juraj Hovorka vezeti. E két csoportban van a legtöbb CSSZBSZ-tag és munkateljesítményeikkel is megérdemelték ezt az elnevezést. Halgas elvtárs kollektívája kitűnő eredményt ért el a folyosó előhajtáson, amikor D-ll-es profilban 154 százalékra teljesítette normáját. Hovorka Juraj kollektívája is állandóan 100 százalékon felül teljesíti tervét és decemberben D-2 profilban ez a hat tagú csoport 83 folyóméternyi folyosót hajtott ki a 300 számú munkahelyen. Ladislav Jónás, bányász Pótor. Csu Te marsall, a Kínai Népköztársaság alelnöke, Nie Zsun-csen marsallal, a Kínai Népköztársaság államvédelmi bizottságának alelnökével és Liu Lan-tao-val, a Népi Képviselők Országos Gyűlése állandó bizottságának tagjával január 21-én Karlovy Varyba látogatott. Képünkön Csu Te marsall kíséretével a Karlovy Vary-i sétányon. A Laura-bánya fiataljai Magas, mosolygós ember, azonban az első tekintetre is energikus. H:i magára ölti az ünneplő bányászegyenruhát, baloldalán ott ragyog „A Munkahüségért" kitüntetés érme. így szoktuk hívni: „A mi Gyurkánk!" Még fiatal, nem is hinné az ember, hogy CSISZ-csoporlot vezet, nehéz bányarétegbei:, néhány száz méterrel a föld alatt. És mégis így van! Jiri Hruška, a Salamoun-tárna 7. emelete 1239. számú csoportjának elóvájára, az ifjúmunkások élcsoportjának bevált, sőt ma már népszerű vezetője. Ne gondoljátok, hogy a siker, a népszerűség magától jön. Amikor négy hónappal ezelőtt csoportját összeállítottá, úgy tűnt, hogy a dologból nem lesz semmi. A bányá szok ezt jósolgatták: „Ha ezt a csoportot összetákoljátok, az csoda lesz!" Nehéz munkafeltételek mellett kellett dolgoznia. Azon a bányarészen, ahol a szenet fejtették, a szénréteg 45 crti vastagságii volt. És kemény, mint a beton. Robbantással kellett a szénfalról letörni. A nehézségek már a kezdet kezdetén jelentkeztek. Egyes ifjú bányászoknak nem tetszett a nehéz munka. Nem tartottak ki és augusztus 1-én kél bányász otthagyta munkahelyét. Egy hónap múlva Jiri Hruška azt tapaszlalta, hogy a fiatal bányászok keze megkérgesedett, megrepedezett. A fiatal elövájárnak kételyei támadtak. Nem becsülte-e túl az erejét? Nem kellett volna inkább tapasztalt bányászokkal kezdeni it Laura-bánya szénfalának fejtését, amitől a legtöbb bányász irtózott? Összehívta a fiúkat, igyekezett őket meggyőzni a munka szükségességéről, kitartásra bírni őket és erőt önteni beléjük. Az egyiknél az erösebi) szó, a másiknál a buzdítás hasznúit. Szeptemberre a helyzet javult es 1: munkafegyelem is megerősödött. De bárki is bármit mondjon, a Laura-bányában 80 métert kivájni — tiszteletre méltó teljesítmény. A kollektíva megszilárdult. A munkaegyüttesben szakmájuk valódi mesterei nőttek fel, majdnem mind 18 évesek: Sommer, Emrich, Kodenič, Dupláh, Radomil, Zavtőák, Knies és Vašenda ifjú bányászok. Novemberben normájukat már 125 százalékra teljesítették. Négy hónap alatt 350 méter bányafolyosót vájtak ki. Jiri Hruška csoportjáról már sokat beszélnek. A CSISZ-szervezet Peter Hatnza elnökkel az élén segítségére van a kollektívának. Tudja, hogy Hruška ifjúcsoportjának támogatásra van szüksége. Ott, ahol mások megtorpantak, a CSISZ-tagok kitartottak. Milan Danéri Addig jár a korsó a kútra... A vágsellyei népbírőság e hónapban nyilvános tárgyaláson tárgyalta Szabó Klára üzletvezetőnő és Hrebyk Ferenc szövetkezeti ellenőr bűnperét. Az üzletvezetönő nagy pénzösszeggel károsította meg népgazdaságunkat. 1953-ban került az üzletbe; munkáját akkor még becsülettel és szorgalommal végezte. Jó munkájáért a szakszervezetek funkcionáriusává is választották. Később megismerkedett Hrebyk Ferenc eilenőrrél. Egy alkalommal az üzletvezetönő megjelent a falusi szövetkezet irodájában, hogy kölcsönt kérjen a családi háza felépítéséhez szükséges cserép beszerzésére. Itt találkozott az ellenőrrel, akinek előadta kérését. Ez azt tanácsolta neki, hogy vegyen ki az üzlet pénztárából annyi pénzt, amennyire szüksége van és majd a kifizetésnél visszahelyezi a kivett összeget. Ha pedig nem tudná arra az időre visszatenni, majd ö elintézi, hogy a leltárnál ne vegyék észre a hiányt. Az üzletvezetőnő így is cselekedett és kivett az üzlet pénztárából 1600 koronát, amit azonban a negyedéves leltárnál nem tudott viszszatéríteni. Ez azonban nem tünt fel, mert maga az ellenőr végezte nála a leltározást. Olyan árucikkeket vett fel a leltárba, amelyek az üzletben egyáltalában nem voltak raktáron. Az ismeretség annyira összehozta kettejüket, hogy már közös kirándulásokat rendeztek és együtt jártak mulatóhelyekre. Báliruhát, cipőt, ajándékokat, mindent a „bevált módszer szerint" az üzlet pénztárából vásároltak. Később Hrebyk Ferenc megzsarolta az üzletvezetőnőt azzal, hogy ha nem ad neki pénzt, feljelenti. Ez a lopkodás egészen a harmadik negyedévi leltározásig tartott, amikor már más ellenőr végezte a leltár ellenőrzését. Ennek feltűnt, hogy az üzletvezetönő egy leltárívet tett elébe, s ebben olyan árukat tüntetett fel, amelyek ténylegesen nem voltak az üzletben. Az első rovancsolásnál 26 ezer korona értékű hiány mutatkozott, amit az üzletvezetőnő nem akart elismerni. Erre az ellenőr újabb szigorú vizsgálatot kért, melynek eredményeképpen 65 ezer korona hiányt állapítottak meg. Ekkor már Szabó Klára beismerte azt is, hogy Hrebyk Ferencnek adott át 26 ezer koronát. A népbiróság Hrebyk Ferencet 6 évi börtönbüntetésre és 39 ezer korona pénzbírságra, Szabó Klárát 4 évi börtönbüntetésre és 26 ezer korona pénzbírságra ítélte. Büntetésüket megérdemelték, mert a szövetkezeti közös vagyont lopkodták szét. Cvach Gyula, Vágsellye.