Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-23 / 23. szám, hétfő

Világ proletárjai egyesüljetek / UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956, január 23. hétfő 30 fillér IX. évfolyam 23. szám. Legyen a zárszámadás a szövetkezeti mozgalom megerősítője Szövetkezeteinkben faluszerte megkezdődtek a múlt évi munká­kat legpontosabban mérlegelő, a közös gazdálkodás eredményeit a legjobban visszatükröző zárszáma­dások. De nemcsak a szövetkezeti tagok munkájának a tükre a zár­számadás, hanem a szövetkezeti mozgalom fejlődésének a fokmérő­je is, hiszen az évzáró taggyűlése­ken a beszámolókból nyilvánosság­ra kerül a közösség egész esztendei szorgalma, élete, munkája, falut formáló tevékenysége. Ez más szó­val annyit jelent, hogy a zárszá­madás már magábanvéve is agitá­tor, népnevelő, a szövetkezeti tagok agitátora, hiszen az egyénileg gaz­dálkodó parasztság most tudhatja meg igazán, miért eredményesebb a közös gazdálkodás, miért termel­tek a szövetkezeti földek hektáron­ként 3—4 mázsával többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok parcel­lái, miért több az évi jövedelme még a közepesen gazdálkodó EFSZ tagoknak is, mint az egyénileg dolgozó középparasztoké. A zárszámadás természetesen csak úgy válhat a szövetkezeti mozgalom igazi terjesztőjévé, ha az eredményeket, a sikereket, ha van­nak. a hibákat nem rejtik véka alá a szövetkezetek. Helytelen az affé­le elgondolás, mint egyes helyeken .hangoztatják: „Élő példa minden egyénileg dolgozó parasztnak a zár­számadás eredménye, ha ezt látja úgyis közénk jön". Igaz, az egyé­nileg dolgozó parasztok nem járnak csukott szemmel, jól látják, mi tör­ténik az EFSZ-ekben, no meg újsá­got is olvasnak, rádiót hallgatnak, így nemcsak arról van tudomásuk, hogy falujukban milyen az EFSZ. hanem az egész ország szövetkeze­teiről tudnak egyet s mást. Mégis jól esik nekik, ha a szövetkezeti ta­gok elbeszélgetnek velük, meghív­ják őket az évzáró taggyűlésükre: hadd hallják, hadd lássák, milyen hatalmas utat tett meg a szövetke­zeti mozgalom. Legyenek büszkék a szövetkezeti tagok arra, hogy jól jövedelmez a közös, s hogy a zárszámadáskor 10—15, sőt 25 ezer koronát is kap egy-egy tag vagy szövetkezeti csa­lád. Nem ritkaság számba menő számadatok ezek az idei zárszám­adásokon. Ragadjunk csak ki né­hány példát. Pálócon Misik Kál­mán az egész évi előlegén kívül zárszámadáskor 12 600 koronát ka­pott. S hogy egész évben jól kere­sett és mindene megvan, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az említett összegből 12 ezer koronát nyomban betétkönyv­re helyezett el. A sobotištei EFSZ­ben 304 ezer koronát osztottak ki a tagok között a zárszámadáskor. Mi­chal Slezák sertésgondozó több mint 32 000 koronát keresett a múlt esztendőben. Igaz, volt jócskán munkaegysége: 1521 lapult köny­vecskéjében ... És ki. melyik dol­gozó paraszt gondolt volna arra a múltban, hogy valaha saját sze­mélykocsiján jár el vasárnaponként meglátogatni a sógort, meg a ko­mát? Ma már ez nem álom, való­ság. A kassai kerületben az idén 7 szövetkezeti tag vásárolt autót. Az Ifjúsági Falu szövetkezetében is van már jó néhány tagnak. Az vánkai szöve f-k»"v«-«*'>v v>wí;i -n^-r-t az idei zárszámadás után többen vásároltak személyautót. Ezek után nem állíthatja, s nem mondhatja senki, hogy a szövetkezeti tagok rosszul élnek, mert ott. ahol már személyautóra kerül sor, egész biz­tos, hogy van minden, szép bútor, szőnyeg, rádió a házban, sok szép új ruha a szekrényben. Persze vannak gyengébb szövet­kezeteink is. olyanok, ahol a tagok­nak nem jut majd a zárszámadás után autóra, de az ilyen szövetke­zetek gyenge gazdálkodásának is megvannak a maga okai. Egyes he­lyeken a kulákok kezében a gyeplő, akiknek nyilvánvaló semmi érde­kük sem fűződik ahhoz, hogy a falu parasztsága jómódú legyen, a szö­vetkezet fejlődjék. Természetesen az ilyen szövetkezetekben a jöve­delem, a közösség pénze legtöbb esetben láthatatlan kis erecskéken át elfolyik az egész esztendő folya­mán. Persze az erecskéknek túl­nyomó része a kulákok zsebébe ve­zet, akik így élősködnek a becsü­letes tagok szívós munkájával megteremtett közös jövedelemből. Most, a zárszámadások idején, az évzáró közgyűlésen nyílik a leg­jobb alkalom, hogy a szövetkezeti mozgalom e legádázabb ellenségeit az egész falu előtt leleplezzék. Meg kell mutatni igazi arcukat, s rész­letesen ki kell fejteni a beszámo­lóban, milyen eszközökkel dolgozik a kulák, hogyan fékezi a szövetke­zetet a fejlődésben, s hogy egytől egyig ki kell ebrudalni őket a szö­vetkezetből. Áldásos dolog, ha az ilyen gyűlésre meghívjuk az egyé­nileg dolgozó parasztokat is. hadd gyűlöljék meg örökre a kulákokat. A zárszámadás, az évzáró tag­gyűlés ezenkívül a jövőben nagy feladatok megbeszélésének, felké­szülésének egyik fontos állomása. Minden szövetkezetnek megvannak a maga gondjai, melyek gazdálko­dásukból és most, a második ötéves terv első évének megnövekedett feladataiból erednek. A terveik pe­dig nagyok, sokatmondók. Növelni kell a cukorrépa, a kukorica ve­tésterületét, több húst, tojást és egyéb terméket kell adni az ország­nak, mint a múlt évben. Ezzel pár­huzamosan a tagok jövedelmének is növekednie kell. Szükséges te­hát. hogy mindent most beszéljenek meg a szövetkezet tagjai, s ha e ta­nácskozáson részt vesznek az egyé­nileg dolgozó parasztok is. ez mind­két félnek nagy előnyére válik. Hi­szen csak hónapok vagy talán csak hetek kérdése, és az egyéniek is el­dobják a régi gúnyát, újjal cseré­lik fel, pontosabban mondva be­lépnek a szövetkezetbe. Kövessenek el tehát mindent a falvakon, hogy a zárszámadást, a szövetkezetek életének ezt a nagy eseményét elsősorban is az EFSZ­ek taglétszámának a gyarapítására használják fel. A szövetkezetben dolgozó kommunisták, a falusi pártszervezetek pedig adjanak minden téren tanácsot, segítsenek a beszámolók előkészítésében, ab­ban, hogy helyesen hajtsák végre az évzáró taggyűléseket. Hassanak oda, hogy az idei zárszámadás újabb lendületet adjon a szövetke­zeti mozgalomnak, és az EFSZ-ek gazdasági és politikai megerősödé­iplan+cA r r HAZANK ELETEBOL A jó terv — a nagy termés alapja Az idei termelési- és pénzügyi terveik alapján a drženicei EFSZ tagjai az elmúlt évhez viszonyítva 250 000 koronával több jövedelemre számí­tanak. Persze ahhoz, hogy ez valóra váljon, jó tervre is szükség van. Ezt tudják a drieniceiek is ezért amint a képünkön is láthatjuk a terv ősz­szeállitása előtt mindent megbeszélnek, megtárgyalnak. Képünkön: (balról jobbra) Ján Kroje, az EFSZ könyvelője, Ján Lojs, az elnök, Karol Baláž, a helyi nemzeti bizottság elnöke, inž. Ján Gábris, agronómus és Daniel Bukoven, a szövetkezet zootechnikusa láthatók. Értékelték múlt évi munkájukat Teljes ütemben folynak a kassai járásban is az egységes föMtnűves­szövetkezetek évzáró taggyűlései. A kenyheci szövetkezeti tagok január 12-én értékelték egész évi munkájuk eredményeit. A szövetkezet az utóbbi évek alatt egyike volt a legjobbaknak a kassai járásban, mégis az elmúlt év­ben versenytársával, a migléci EFSZ­el szemben alul maradt. Miglécen a 10 korona előlegen kívül még 8 ko­ronát osztanak ki egységenként — Kenvhecen csak négy koronát. Noha az elmúlt évben a kenyheci szövet­kezetet több elemi kár érte, mégis jobb eredményeket, érhettek volna el, ha a szövetkezeten belüli szocialista versenyt nem hanyagolják el. A má­sik mozgató erő — az elvégzett mun­ka utáni jutalmazás — szintén nem volt minden munkaszakaszon bevezet­ve. A taggyűlésen a tagság egyhangú­lag elhatározta, hogy ebben az évben minden termelési ágban megvalósít­ják az érdemszerinti jutalmazást. A választás örömteljes hangulatban folyt le. Elnökül Tóth Imrét, a szö­vetkezet könyvelőjét választották, aki­nél megvan minden biztosíték arra, hogy a szövetkezetet nagy sikerekhez fogja vezetni. Ruhaiparunk nemzetközi versenyre készül Ez idén nyáron Varsóban kerül le­bonyolításra a VII. Nemzetközi Ruha­verseny, amelyen úgy, mint az elmúlt években, újra részt vesz a csehszlo­vák ruhaipar is. Ebben az évben a nemzetközi versenyen részt vesz a Né­met Demokratikus Köztársaság, Len­gyelország, Magyarország, Csehszlová­kia, a Szovjetunió, Bulgária és Romá­nia. Szakkörökben a csehszlovák ruha­ipart tartják esélyesnek az első hely elnyerésére. Lerövidítik az exportszállítmányok határidejét A brnói villanyszerelővállalat dolgo­zói nagy figyelmet szentelnek -j kivi­telre készülő áruk gyártásának. Első­sorban a termékek minőségére ügyel­nek és igyekeznek a gyártás fo'yama­tát lerövidíteni. Fontos az is, hogy az idejében elkészült árut időben el is szállítsák. Példásan dolgoznak a lakatosok és a villanyszerelók csoportjai. Ezekben a napokban fejezték be 27 elosztótábla szerelését a Szovjetunió számára. En­nél a megrendelésnél a szocialista mun­kaverseny segítségével 6 héttel rövidí­tették le a gyártás idejét. M. Miiek lakatoscsoportja a villany­szerelőkkel együtt az év elejétől egy magasfeszültségű villanyelosztóberen­dezés szerelésén dolgozik. Ez a beren­dezés egy afganisztáni cementgyár szá­mára készül. Bár a szerelési munkála­tok a terv szerint 2 hónapig tartaná­nak, a szerelőcsoport január végéig befejezi őket. A villanyszerelők és lakatosok másik csoportja egy iráni hajógyár számá­ra készít berendezéseket. Ezt a beren­dezést szintén leszállítják január vé­géig. Tjanasz a télben A FRISS ZÖLDSÉGEK ÉS VIRÁGOK CSARNOKÁBAN Szép virágfkertészete van a szövet­kezetnek. Nagy újdonság januárban a friss karfiol, saláta és az élővirág. Az üvegházakban ezeket most is ép­pen úgy termelik, mint tavasszal és nyáron, csakhogy kisebb meny­nyiségben, mivel több munkát, gondot, és költséget igényelnek. A sókszelőcei szövetkezet 2000 négy­zetméter nagyságú üvegházában megtaláljuk ezeket a zöldségeket. Az utolsó napok meleg sugarai jótékonyan hatnak az üvegházban elültetett saláta, karfiol zöld le­veleire és meggyorsítják növésü­ket. Még novemberben ültettek, ide több mint 2000 salátapalántát, 5000 karfiolt és a múlt héten már meg is kezdték a friss, C-vitamin­nal tele zöldségek szállítását. Ezen a héten már a karfiolt is bevi­szik a begyűjtési raktárba. Most az üvegház csarnokaiban Svajda Józsefné és Ürge Rozália szorgoskodnak a zöldség és virá­gok között. Nemcsak salátd és kar­fiol van itt, de 5000 paradicsom és 3000 uborkapalánta is, az egyik csarnokban pedig gyönyörű mus­kátli, aszparátusz, fikusz, primula, virágok varázsolják színessé az üvegházi térséget. 1952-ben épí­tették ezt az üvegházat, amely azóta nagy jövedelmet hoz a szö­vetkezetnek. Svajda József és fe­lesége már kezdettől itt dolgoznak a kertészetben és munkájukat na­gyon megszerették. Az elért ered­mények talán még nem a legjob­bak, de pl. a szelőcei fűszerpapri­ka termelésében Svajda István, kertész kitűnő eredményeket ért el és az egész kerületben híressé vált. A múlt évben a fűszerpapri­kából 160 000 korona bevétel volt, zöldborsóból pedig 68 000 korona, ami nem kis összeg a munkaegy­ség értékének növelésében. Érde­mes tehát zöldségtermeléssel fog­lalkozni, mert ez egyik legjöve­delmezőbb ága a szövetkezetnek. Különösen ott, ahol olyan szak­emberek dolgoznak, mint Svajda József, Svajda István és Svajda Józsefné, lehet elérni kiváló ered­nyeket. Még kint a mezőkön hó van, amikor Sókszelőce gyermekei csoportosan érkeznek a szövetke­zet üvegházához. — Svajda bácsi, tessék nekem virágot eladni — szól a szövet­kezet kertészéhez egy hatéves, pöttömnyi kisfiú. — Minek neked ez, öcsikém? — Édesanyámnak születésnap­jára. — És milyen virágot? — Rózsát! — Olyan nálunk nincsen. ló lesz a krizantém is vagy a mus­kátli, ugye ? Itt van, vidd haza édesanyádnak, öt koronát fizess. Es ilyen jelenet többször meg­ismétlődik a sókszelőcei üvegház­ban, míg el nem fogy az összes virág. A kertészeti csoport pedig újra beszerzi tavasszal a virág­magokat, hogy jövőre is kielégítse az új• szocialista falu és a város állandó növekvő igényeit. Horváth Sándor Az üvegház csarnokaiban Švajda Józsefné és Ürge Rozália szorgos­kodnak /

Next

/
Thumbnails
Contents