Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-22 / 22. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956, január 22. vasárnap 30 fillér IX. évfolyam 22.szám Egyenletes tervieljesíiést bányáinkban! Tavaly három millió tonnával több szenet fejtettünk ki, mint 1954-ben. Széniparunk dolgozói ez­zel megteremtették alapvető felté­telét annak, hogy kohászatunk és más ipari üzemeink teljesíthessék és túlszárnyalhassák termelési ter­vüket, s egyben a szénipar több szenet biztosíthatott villanyműve­ink, közlekedésünk, iskoláink és a háztartások számára is. A vájárok és a műszaki dolgozóit a második ötéves terv első évébe is azzal az elhatározással léptek, hogy mindjárt az év kezdetétől fog­va nem maradnak el a fejtés ter­vétől. Ennek legjobb bizonyítéka ez. hogy a legtöbb tárna felett ott ragyog a vörös csillag, annak jelé­ül, hogy teljesítik és túlszárnyalják a tervet. így pl. a kladnói szénkör­zet január első felében 107,2 szá­zalékra teljesítette tervét. Ez első­sorban a Csehszlovák Hadsereg Bá­nya, és Nősek- és néhány más to­vábbi bánya vájárjainak és mű­szaki dolgozóinak érdeme. Nem minden tárna kezdte meg azonban sikeresen az új esztendőt. Az os­trava-karvinai bányakörzet már ja­nuárelső hetében majdnem 20 ezer tonna szénnel maradt adósa az ál­lamnak, és az első napokban né­hány barnaszénbánya és lignitbá­nya sem teljesítette tervét. Egyes helyeken lemaradtak a földeltávo­lítási munkálataiban is. A lemaradás kiegyenlítése érde­kében vasárnap, január 8-án rend-_ kívüli műszakot dolgoztak le bá­nyászaink. Sikerült behozniok a le­maradást, sőt több ezer tonna sze­net fejtettek terven felül. Ez a va­sárnapi műszak azonban csak tol­dozást-foldozást jelent, mert ha nem biztosítják hétköznap az egyenletes tervteljesítést, az ilyen vasárnapi műszakok nem vezethet­nek kielégítő sikerre. Nem sokat segített az ostrava-karvinai vájá­roknak az, hogy vasárnap terven felül néhány ezer tonna szenet jut­tattak a föld felszínére, amikor a következő napokban a fejtési tervet 95 százalékon alul teljesítették. S emellett a vasárnapi műszaknak senki sem örült, mivel ez nemcsak megfosztja a vájárokat és a műsza­ki dolgozókat a szabad idejüktől, hanem egyben jelentős mértékben drágítja a szén minden egyes ton­náját. A tervezett szénmennyiség kifej­tése azonban nemcsak a vájárok jó­akaratától függ. Vannak olyan hi­bák, amelyeken megtörik a bányá­szok minden igyekezete, š amelyek gátolják a szocialista munkaver­seny kifejlődését. így például a terv nem teljesítésének egyik fő oka a januári fejtés elégtelen elő­készítése. Hiszen minden tárnában az egyenletes fejtés előfeltétele a műszaki rendszer jó előkészítése. A műszaki rendszer az állami terv konkrét szétírása az egyes munka­helyekre. amelynek fel kell ölelnie minden műszaki és szervezési in­tézkedést. Míg a mélyszinti bányákban a gép az emberek tucatjainak mun­káját helyettesíti, addig a felszíni bányákban a kotrógépek és más gépesített eszközök százak és ez­rek helyett végzik el a munkát. Az ilyen gépeket nem lehet kihasznál­nálatlanul hevertetni. Ezért vezet­ték be a felszíni bányákba a meg­szakítás nélküli fejtést, hogy a le­hető legnagyobb mértékben kihasz­nálják a nagy hatékonyságú gépe­ket. Természetesen semmi ered­ménnyel nem járna ez, ha az egyik oldalon bevezetik a megszakítás nélküli kitermelést és ugyanakkor a 'másik oldalon nem tesznek sem­mit a gyakori üzemzavarok leküz­désére. Mi okozza ezeket az üzemzavaro­kat? Egyrészt az, hogy még min­dig ki nem elégítő a gépek karban­tartása, hogy gyakran csak beszél­nek a Lunyin-módszerről, de nem alkalmazzák, másrészt nagy vesz­teséget okoz a csillék és a bánya­mozdonyok gyakori kisiklása, mi­vel a vágányokat nem tartják rend­ben. Az ilyen üzemzavarokra, ame­lyek már az év első napjaiban je­lentős veszteségeket okoztak fel kell figyelniök a bányaüzemek ve­zetőségeinek, pártszervezeteinek és szakszervezeteinek. Nem szabad megengedniök, hogy lebecsüljék a vágányok karbantartását és po­litikai munkájukat arra kell irá­nyítaniok, hogy a gépekről jobban gondoskodjanak és következeteseb­ben alkalmazzák a sok tárnában bevált Lunyin-módszert. így például az észak-csehországi barnaszénkörzet Ján Šverma Bá­nyája nagymértékben a gépek gon­dos kezelésének köszönheti, hogy tavalyi tervét már november 24-én teljesítette. A kotrógépek és más gépi eszközök kezelői a tavalyi ta­pasztalatokat felhasználják idén is. Hogy teljesítsék a kitűzött terv feladatait, a František Gregušiak vezette munkacsoport a napokban versenyre hívta ki a terv teljesí­tése és túlszárnyalása érdekében a Karel Žák munkacsoportját. A szo­cialista munkaverseny főleg a gé­pek jó karbantartására, a Lunyin­módszer elveinek betartására, az üzemzavarok számának lehető leg­kisebb mértékre való csökkentésé­re irányul, mert ha nem lesznek üzemzavarok, a gépeket jól ki tud­ják használni. Ez a versenyfelhívás egyben válasz az ostrava-karvinai bányakörzet Csehszlovák Hadsereg Bányája két kombájnkezelő csapa­tának felhívására, és így a két bánya között megindult a kollek­tívák kölcsönös versenye. A ter­melés gyarapítására irányuló szo­cialista munkaverseny sikeresen fejlődik a kladnói bányakörzet tárnáiban is. Itt például a Nősek Bánya vájárjai és műszaki dolgo­zói kötelezettséget vál'altak, hpgy február végéig 3500 tonna szenet fejtenek ki terven felül, a Fierlin­ger Tárna dolgozói pedig 7000 ton­nát. A Rynholci Csehszlovák Had­sereg Bánya dolgozói az első két hónap tervét február 25-ig akarják teljesítem. Más bányák munkakol­lektívái is hasonló felajánlásokat tesznek és ezt a példát követnie kellene minden tárnának vala­mennyi szénkörzetükben. Hiszen a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 38. évfordulója tiszteletére indított szocialista ver­senynek volt köszönhető az. hogy az ostrava-karvinai szénkörzetben tavaly novemberben több napon át az eddig elért legmagasabb fejtési eredményt mutathatták ki. Ara­nyat érő tapasztalatok ezek, és a le­maradozó bányák vezetőségétől, párt és szakszervezeteitől függ, hogy érvényre juttassák a szocia­lista munkaverseny erejét és fel­használják azt a terv egyenletes teljesítésére már az év első hetei­től kezdve. Az 1956-os év, a nemzetgazdaság fejlesztése második ötéves tervének első éve teljesíthető feladatokat ál­lít bányáink vájárjai és műszaki dolgozói elé. Vájárjaink tudatában vannak an­nak, hogy ha ebben az évben több vasat és acélt, több villanyt akarunk gyártani, több iskolát, lakást stb. akarunk építeni, ak­kor több szenet kell termel niök. Ezért gyorsan ki kell küszöbölniök a több fejtést gátló minden körül­ményt. A munkaszervezésnek és a fejtés előkészítésének hiányait, a gépesítés alkalmazásának elégte­lenségeit, amelyek felett még teg­nap szemet hunytak, ma már nem lehet elnézni, mivel nem engedhet­jük meg magunknak, hogy akár egy tonna szenet is veszítsünk. Csu Te marsall ünnepi ebéden a köztársaság elnökénél Január 20-án pénteken, Antonín Zápotocký, köztársasági elnök a prá­gai Várban ebédet adott Csu Te mar­sallnak, a Kínai Népköztársaság alel­nökének tiszteletére. Az ebéden résztvettek Csu Te mar­sall, a Kínai Népköztársaság alelnöke és kíséretének tagjai. Csehszlovák részről jelen voltak, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető tényezői. Az ebéden részt vett a Kínai Nép3 köztársaság prágai rendkívüli és meg-J hatalmazott nagykövete is. Az ebéd igen barátságos és szívéi lyes légkörben folyt le. Csu Te marsall Karlovy Varyba utasait Csu Te marsall, a Kínai Népköztár- I a Kínai Népköztársaság Allamvédel- I Gyűlése állandó bizottsága tagjának saság alelnöke pénteken január mi Bizottsága alelnökének és Liu Lan- | kíséretében Prágából néhány napos 20—án Nie Zsun — csen marsallnak, | taonak, a Népi képviselők Összkinai j pihenőre Karlovy Varyba utazott. I. T. Grisin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta megbízóleveleit Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke szombaton, január 21-én a prágai Várban fogadta Ivan Timofejevics Grisint, a Szovjetunió rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki átadta megbízóleveleit a köztársasági elnöknek. A nagykövet kíséretében voltak M. D. Szityenko, A. V. Budakov, M. Y. Kapran, N. N. Porovszkij, a Szov.ietiínió nagykövetségi tanácsosai, A. P. Morozov, a kereskedelnál képviselet vezetője, A. K. Zjubcsenko vezérőrnagy, ka­tonai attasé, N. I. Szemjonov, P. S. Koszenko, első tit­károk, V. G. Dolgin, M. D. Frolov, L. N. Fodotov és V. F, Zajcev, másodtitkárok, D. K. Zvonkov harmadtitkár, J. N. Meskov attasé és V. V. Aldosin. (Folytatás a 2. oldalon) uiiiitiBlififniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBiiiHiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitRfiitiiiiiiiiifiiiiüiiii min ii!ii!ľii!!iiiiiiiiii^i:;iiiini;iii;iiiiiiiniinini[iiiiiiiniiiiiiiiiinriii:» HAZÁNK ÉLETÉBŐL Ujabb internátus épül Bratislavdban A bratislavai Februári Győzelem utcán a Magasépítészeti Vállalat 712­es üzeme egy újabb internátust épít a vegyiipari felső iskola tanulói szá­mára. Az épület négyemeletes lesz és 300 diáknak nyújt kellemes ott­hont. Az új diákotthonban tornate­rem, korszerű étterem, öltöző és klubhelyiség lesz. Az építkezést múlt év augusztusá­ban kezdték meg és ma már a jó munkaszervezés folytán 3 hónappal megelőzték a harmonogram előirány­zatát. A mostani enyhe téli időjárás lehe­tővé teszi az építők kollektívájának a külső munkálatok folytatását. Ez idő szerint az első emelet feletti meny­nyezetet betonozzák és ha az idő to­vábbra is megengedi, elkezdik a má­sodik emelet falazását. A terv sze­rint az építkezést jövő év végéig kell befejezni, de amint Štefan Flimel építészvezető mondja, ha az ipari munkák időre készen lesznek, akkor már ez év végén átadhatják az egész épületet. j. p Vasérc-bányászaink szenetfejtő szaktársaiknak segítenek A párt 5s a kormány felhívására sok száz dolgozónk jelentkezett min­den iparágból bányamunkára. A fel­hívással a Szepesi Vasércbányák rud­ňanyi üzemében is foglalkoztak a dolgozók. Ebben az üzemben is nagy harc folyik a terv teljesítéséért. En­nek ellenére azonban a vállalat ve­zetősége megértéssel fogadta a dol­gozók elhatározását, akik szénbányá­ba jelentkeztek. Handlovára ment a héttagú Štefan Bigas vezette vájár­csoport, akik közül hatan párttagok Ez a csoport eddigi munkahelyén minden hónapban 2500 tonna vasér­cet fejtett. Bigasék elutazásuk előtt felhívás­sal fordultak a Gömöri Vasércbányák kommunista bányászaihoz, hogy ők is kövessék példájukat és vegyék ki részüket a Handlovának nyújtandó segítségből. Bizonyára visszhangra talált ott is Bigasék felhívása. Annál is inkább, mivel a Gömöri Vasérc­bányák egyes üzemeiben munkaerő­felesleg van. Jozef Pekarčik, Rudňany Épül legkorszerűbb húsfagyasztó üzemünk A Hradec Králo- vé és Pardubice között fekvő Brez­hradban hatalmas húsipari kombiná­tot építenek, amely­nek egy része már üzemben van. E húsüzem mellett épül a nagyfagyasz­tó is, amely Közép-Európa legkorsze­rűbb üzemei közé tartozik. A hűs­fagyasztó mellett konzervgyárat és vágóhidat létesítenek. Csökkentik az önköltséget A prágai Koh-i-noor nemzeti vál­lalat dolgozói évről évre csökkentik a termelés önköltségét. Míg 1953-ban műszaki-szervezési intézkedések fo­ganatosításával az önköltségeket 622 ezer koronával csökkentették, egy évvel később ez a szám már 800 000 koronára és tavaly 1 853 000 koronára emelkedett. Elhatározták, hogy má­sodik ötéves tervünk első évében még jobb eredményeket érnek el és az önköltségeket több, mint 2 és fél mil­lió koronával csökkentik. Termeljünk minél több kukoricát A nádszegiek sikere: 61 mázsa kukorica hektáronként A Tátra-szálló nagyter­me január 19-én és 20­án a kukorica termelök országos konferenciájá­nak a színhelye volt. E két napon kisebb méretű kiállítást is rendeztek itt, ahol a kukorica 6zámos, nemesített fajtáját lát­hatták az ország minden részéről összehívott küldöttek. Ez a kiállítás mintegy aláhúzta a konferen­cia jelleget'. amely a növény termelési módjának népszerű­sítését, hozamának növelését tűzte ki céljául. Ebben a szellemben hangzott el Chudik elvtársnak, a Megbízottak Testülete alelnökének, a földmüvelés­ügyi megbízottnak értékes beszéde, amelyben a küldöttek előtt részletesen elemezte a kukorica termelésének és négyzetes ültetésének előnyeit. Hang­súlyozta. hogy ez a takarmányalap biztosításának, e növény hozama nö­velésének úgyszólván kimeríthetetlen forrása. Konkréten feltárta a hibá­kat, amelyeket sürgősen ki kell kü­szöbölnünk e téren, majd. rátért az 1955-ös esztendő figyelemre méltó eredményeire, amelyeket a kukorica négyzetes ültetése révén értünk el. E beszámolót — amelyet' a hallgató­ság hosszantartó tapssal nyugtázott' — követte ing. Pekný elvtársnak, a Földművelésügyi Minisztérium nö­vényosztálya igazgatójának a négy­zetes kukoricaültetés országos ver­senyét értékelő jelentése. E versenybén a nádszegi szövetke­zet került az első helyre, amely 40 hektáros területén négyzetes ültetés­sel elérte a 61,6 mázsa szemeshoza­mot hektáronként. A második helyre a brandysi járás čelakovicei szövetkezete került, amely a kukorictermesztésben átlagban 60 mázsás hozamot ért el hektáronként. A 8 hektár területen pedig, amelyen a négyzetes-fészkes módszert alkal­mazta, 65 mázsás szemes hozamot termelt. A silókukorica termelésében első­helyre került a píseki járás myšiini szövetkezete, amely egy hektárról 1000 mázsa silózásra való növényt takarított be négyzetes ültetése ré­vén. Jaromír Scholz akadémikus kiváló szakelőadásában rámutatott a pótju­talmazás elvének fontosságára, amit a. Szovjetunióban igen szép eredmény­nyel alkalmaznak. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük Dömény Jánosnak, a nyárasdi szövet­kezet elnökének a megjegyzését, aki azt mondotta, hogy Nagy Mária öz­vegyasszony két hektár kukoricaföld eredményes gondozásáért 14 mázsa kukorica pótjutalmat kapott. Arra a kérdésre, hogy Nagy Mária mennyit válal ez idén, mosolyogva azt vála­szolta, hogy erre nem olyan egyszerű választ adni, mert a szövetkezetben most már mindenki vállalni akar mi­nél nagyobb részt a kukoricatermelés­ből. Nagy Mária egyébként két hek­tárján 138 mázsás hozamot ért el. Igen szép felszólalása volt Haluš- ka elvtársnak, a lévai járási čankovei szövetkezet agronómusának. aki rész­lettesen elmondta, milyen gonddal ké­szítették elő a talajt a négyzetes ku­koricaültetés alá, hogyan és mivel, trágyáztuk a földet, miként segített a kálnai gépállomás ebben a mun­kában. E lelkiismeretes munkának meglett az eredménye, hét hektáron 70 mázsa csöveskukorica hozamot ér­tek el hektáronként. Ebben az esz­tendőben már 15 hektáron fogják al­kalmazni a négyzetes ültetést. Kiszling elvtárs, a zsélyi mezőgaz­dasági iskola igazgatója felszólalásában rámutatott az ifjúság, az iskola hall­gatóinak ragyogó kezdeményezésére. Tavaly 6,60 hektárnyi területen ter­celtek kukoricát, részben szemest, részben silóra valót. Az utóbbiból több mint 600 mázsát, az előbbiből 84 má­zsás csöveskukoricát termeltek hek­táronkint. Az ifjúság, felbuzdulva si­kerén, elhatározta, hogy idén 17 hektár szemes és 7 hektár silókuko­ricát terme! négyzetes ültetéssel. A hallgatók eltökélt szándéka, hogy idén 100 mázsa csöveskukoricát érnek el hektáronként. Kezdeményezésüket az iskola tanítói, nevelői és a vezető­ség teljes súllyal támogatják. Kiszling elvtárs beszámolójában versenyre hívta ki az ország vala­mennyi mezőgazdasági 'iskoláját, hogy melyik ér el nagyobb terméshozamot. A versenyfelhívást elfogadták és a konferencia, amely a munkaverseny kiszélesítésének igen nagy fontossá­got tulajdonított, határozatában első pontként ezt a versenyfelhívást emel­te ki. A kétnapos konferencia összefogla­ló beszédét Vrastislav Krutina föld­művelésügyi miniszter tartotta meg. Hangsúlyozta, hogy a kukorica négy­zetes ültetésének a népszerűsítésében nagy feladat -vár a kerüMi, járási és helyi nemzeti bizottságokra. E kon­ferencia eredményeit feltétlenül tuda-­tosítani kell a falu dolgozóival. Sz. B.

Next

/
Thumbnails
Contents