Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)
1956-01-20 / 20. szám, péntek
Új Hozzá szólás a szlovák nyelv tanításához Uj módszereket a szlovák nyelv tanításához /-i második öléoes tero Hogy szebb legyen az életünk gondolkozunk és tervezünk, munkáskéz tétlen nem marad, építünk erős gyárfalat. Nem úgy élünk, mint hajdanán, azt akarjuk, hogy több ruhánk és szebb és jobb cipőnk legyen, fáradozunk hát szüntelen. Äd a föld fehér kenyeret, jó szenet, ércet a hegyek, gyors folyó vizén büszke gát erőt csiholó turbinát. Induljunk hát tovább, tovább, építsünk gyárat, iskolát, a jövő: dolgos két kezünk, a holnap menetel velünk. Ütünk a jólét és béke és hull reánk a béke fénye, hogy vezessen terveken át erősíteni e hazát. DÉNES GYÖRGY Színházunk és az új ötéves terv magyar tanítóság nagy figyelemmel kíséri a szlovák nyelv tanításának problémáját vitató cikksorozatot. A legtöbb tanítói karban ezeket a cikkeket a sajtóbeszámolókon vitatják meg és örömmel veszik tudomásul, hogv Szlovákia magvar dolgozói felfigyeltek az iskolaügv kérdéseire, sőt értékes tanácsaikkal segítenek a magyar pedagógusoknak felelősségteljes munkájukban. A magyar iskolaügv egyik legégetőbb kérdése a szlovák nyelv tanítása. Ezt a december 17-én megjelent cikk bebizonyította és minden józan ésszel gondolkodó ember így látja. A szlovák nyelv tanítása • alacsony fokon áll és akadnak talán még olyan iskolák is, amelyekből a kikerülő tanulók még csak passzív nyelvismerettel sem bírnak, A kérdés az, mi a teendő? Két nézet alakult ki, az egyik az óraszám növelését, a másik az irodalom tanításának rovására több beszélgetés bevezetését javasolja. A szlovák nyelvet iskoláinkon a második osztályban kezdik tanítani. Az óraszámok az egyes évfolyamokban a következők: a 2—3. osztályban heti 3 óra, a 4—5. osztályban heti 4 óra, a 6. évfolyamban 6. óra, a 7—10. osztályban heti 4 óra és a 11. osztályban heti 3 óra. Tíz éven keresztül a heti órák száma összesen 39, tehát a szlovák nyelv az anyanyelv és a matematika után a .„legerősebb" tantárgy, a nyolcéves középiskolában pedig hét évig tanulja ifjúságunk a szlovák nyelvet. Ennyi idő alatt — véleményem szerint — meg lehet tanulni egy nyelvet, sőt a tizenegyéves iskola növendékeinek még a szép kifejezőkészséget is el kell sajátítaniok ez alatt az idő alatt a módszeres és rendszeres tanítói munka eredményeként. Tehát a megoldást nem az órák számának emelésében kell keresni, hanem a tananyag gazdaságos beosztásában és a tanóra belterjes kihasználásában. A konverzáció kérdéséhez csak annyit, hogy a gyermekek az iskolában a tanterv előírásai értelmében túl elvont, á hétköznapi élettel kevés kapcsolatú dolgokról beszélgetnek. IP bben a pedagógiai kérdésben is ™ döntő jelentőségű azonban a tanító felkészültsége. Nézzük, mi a helyzet tanítóképzésünk terén. Tanítóképző intézeteink nem adnak megfeI skolánk tantestülete fokozott érdeklődéssel figyeli az Oj Szó hasábjain kialakult vitát a szlovák nye . tanításáról. Ez a kérdés már régótr foglalkoztat bennünket, már régen keressük az újat, a jót, a megfelel-.. de sajnos, esek igen szerény eredménnyel. A vitaindító cikk kétségtelenül helyesen állapítja meg, hogy „az alsóés középfokú magyar iskolák nem adnak megfelélő alapot a szlovák nyelv elsajátítására..." Ez igaz, de mik az okok és mi l megoldás? Tantestületünk többéves tapasztalata alapján erre a kérdésre szeretnék röviden válaszolni. Az alapvető hiba a tantervben van. A tananyag túlzsúfoltsága nem t^szi lehetővé az isi.ieretek elsajátítását, azok begyakorlását és az aktív szókészlet tudatos bővítését. Sokat kell markolnunk, s keveset fogunk — ez az igazság. Igen kevés időnk jut a beszédgyakorlatra és a gyakorlati, mindennapi vonatkozású ismeretek elsajátítására. Gyakori eset, hogy a VII. vagy VIII. osztályos tanulók egész egyszerű kérdésre nem tudnak válaszolni szlovákul, vagy nem tud-? nak kitölteni egy postií feladóvevényt. A kérdés megoldása az, hogy a szlovák nyelv oktatásának sokkal jobban a gyakorlati élet felé, a mindennapi élet felt kell fordulnia. Egy pillanatra sem téveszthetjük szemünk elől a célt: hogy a tanuló b as z é 1 n i ^anuljon meg szlovákul. E feladat megoldásában pedig kétségkívül akadályoz bennünket a jelenleg érvényes tantirv A tanév másik súlyos hibája az, hogy nem egyeztették össze a szlovák és a magyar nyelv tantervét. Nem egyszer előfordul, hogy ugvanazt a nyelvtani fogalmat hamarabb kall tanítani a szlovák nyelv keretében, mint az anvanyelv tanításában, így a szlovák nyelv tanítója kénytelen először magyarul megtanítani a szóbanforgó nyelvtani fogalmat, esak utána foghat hozzá saját feladata teljesítéséhez. Különösen szembetűnő ez a VIII. osztály tantervében. Ezt a nehézséget úg> tudnánk legcélszerűbben megoldani, ha —némileg módosítva a tartervet — -íunkaterv lekben összehangolnánk az anyanyelv és a szloválk nyelv tanítását. Még i*gy fontos megjegyzés a szlovák nyelvtan tanításáról: nem tudjuk a selovák ny-Iv tanításának feladatait megoldani, ha nem oldjuk meg előzői g Hz anyanyelv oktatásának ha, lelő" módszertani ismereteket és gvakorftiti tudást. Szükséges lenne, hogy az epekben az intézetekben a szlovák nyelv metodikáját tanító elvtársak — semmilyen fáradságot és nehézséq leküzdését nem sajnálva — tanítsanak az elemi iskolák egyes évfolyamaiban is, hog\v a tanított módszert a qwakorlatban ^kipróbálva adhassák át a tanítójelölteknek. A felsőbb pedagógiai iskolára is vonatkozik ez a megállapítás kibővítve azzal, hogy a magyar iskolákon a szlovák nyelvet tanító jelölteknek speciális módszertant kellene előadni. ĽVjyanis a szlovák iskolákon a szlovák mvelv anvanvelv, míg a mi iskoláinkon idegen, tehát a két tantárgy módszerei eltérőek. A másik terület, ahol még sok a tennivaló, a tanítók továbbképzése. Minden magyar tanítónak erkölcsi kötelessége minél rövidebb időn belül megtanulnia szlovákul. Elsősorban a szlovák nyelvet 2—3. évfolyamokban és a 6—IJL. osr+lályokban tanítókra vonatkozik ez, mert ezen a fokon is vannak igen nagy hiányosságok. Átmeneti megoldásként igen helyes, ha a szlovák iskola tanítója tanítja a szlovák nyelvet, amire igen bok iskolánkon van példa. Nem elég azonban csupán bírni a nyelvet, meg kell tanulnunk a módszeres tanítás minden csínját-bínját. És itt vannak a legnagyobb hibák és egyben a legtöbb tennivaló. Az Állami Pedagógiai Intézetnek közösen a Tanítók Továbbképző Intézetével mindent el kell kivetnie, hogy a ió tanítói tapasztalatok átadásával, népszerűsítésével új, célravezetőbb módszertant alakítsanak ki. Ez pedig nem könnyű feladat. Ehhez a munkához minden tanítónak hozzá kell járulnia. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Hasonlóan, mint .ahogyan azt dolgozóink teszik az üzemekben. Üj módszerekkel, azaz a módszertani munka széleskörű fellendítésével, a bevált, jő tanítói tapasztalatok átadásával és népszerűsítésével. Erre pedig nagyszerű lehetőséget nyújt a „Pedagógiai Olvasmány" elnevezésű mozgalom. E mozgalom jelentőségéről bővebben ennek az írásnak keretén belül nem szólhatok. Jelenti ez a tanítói tapasz.talatátadás és az új tanítási módszerek publikálásának igen sikeres lehetőségét, formáját. Már pedig az elkövetkező ötéves terv a munkatermelékenység emelésének az ötéves terve. sonló vonatkozású követelményeit. A nyelvtanítás egyik feltétele a tudatosság. Ha a tanul* nem tudja ol. a névutók használatát a magyar nyelvben, egészen biztos, hogy nem tudja az előjárók használatát a szlovák nyelvben sem. A tanulságot magunknak kell levonnunk: ha azt akarjuk, hogy tanulóink jól és helyesen tanuljanak meg szlovákul, előzőleg jól és helyesen kell őket megtanítanunk magyarul. A felvetett kérdés másik felét — a gyakorlati vonat* izású szókincs gyarapítását, a beszédkészség elsajátítását — részben a rendelkezésünkre álló tanórákon, részben pe lig a tanításon kívüli foglalkozásokon oldhatjuk meg. Jelentékenyen elősegíti a szlovák ny Ív oktatás t a magyar és szlovák iskolák szoros együttműködése. Különösen előnyös ez olyan helyeken, ahol a szlovák és magyar iskola egy épületben van elhelyezve. A tanulók a tízpe: cekben, tanítás után, személyi beszélgetések a..:almával szlovákul beszélnek. Nagyon hálás a „Megtanulunk szlovákul" — mozgalom. E mozgalom keretében a szlovák iskola pionírjai felajánlást tesznek, hogy segítenek a magyar iskola tanulóinak a szlovák nyelv elsajátításában. Célszerű, ha ezt a feladatot tanulópárok szervezésével valósítjuk meg. Nagyon kedves viszony alakult ki a tanulók között a napközi otthonban. A testvéri szlovák iskola tanulója örömmel segít iskolánk növendékeinek a szlovák nyelv tanulásában. Saját példámból tudom, hogy mennyit segít a szlovák nyelv tanulásában a kölcsönös le/elezés. Sajnos, ezt a lehetőséget csak nag' :>n kis mértékben használjuk ki. E l kell érnünk azt is, hogy tanulóink bátrabban vegyenek a kezükbe szlovák nyelvű újságot, könnyebb ifjúsági regényt és bátrabban hallgassák a szlovák rádió pionírműsorát. A „Minden kezdet nehéz" közmondás természetesen '•bben az esetben is érvényes, de saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy valóban csak a kezdet nehéz Különösen sokat jelentenek a közös nyári táborozások — erről az előző cikkekben már volt szó, de szabadjon valamit hozz'bűznöm: ennél is többet jelentenének a tanui*cserék, .amelyeket éppen az isl:olák közötti véd"ökségi kapcsolat útján tudnánk Üzemeinkben a termelés az 1956. évben 10 százalékkal növekedik, de ezt nagyrészt az új technika és munkamódszerek bevezetésével, meghonosításával, tehát a termelékenység fokozásával kell elérni. mi iskoláink 1949-től a történelemben igen ritkán látott mennyiségi fejlődésen mentek keresztül. Az új ötéves terv az iskolaügyben is „a munkatermelékenység fokozásának ötéves terve" lesz. Jelenti ez a nevelő és oktató munkánk és elsősorban a tanítási óra belterjes kihasználását. Éppen ezért a „pedagógiai olvasmány" negyedik évében lényegesen több a szlovák nvelv módszeres tanításával foglalkozó, értékes, konkrét témát feldolgozó pedagógiai írásnak kell napvilágot látnia, mint a múlt évben, amikor a nvitrai és a bratislavai kerületi körben csupán egy-egv művet olvastak fel. A bratislavai kerületben ez ideig hat magvar tanító jelentkezett, hogv az eddigi tapasztalatait, munkamódszerét a tanítók széles tömegei részére is hozzáférhetővé tegye. Remélem a magvar tanítók megértik ennek szükségszerűségét és az 1955—56. iskolai évben sok olyan pedagógiai mű születik, melyek konkrétan rámutatnak arra, hogyan taníthatjuk meg az iskolai gyakorlatban a legeredményesebb módon a szlovák nyelv tökéletes használatára, (tudására a ránkbízott ifjúságot. Ezen a téren a kezdeményezés már megtörtént. A múlt év decemberében a Bratislavai Kerületi Továbbképző Intézet a kerület minden iskolájára megvitatás és kiegészítés céljából elküldte Horváth Imrének, a somoriai tizenegyéves magvar középiskola igazgatójának, „A szlovák nyelv nyelvtanának módszeres tanítása" című pedagógiai olvasmányát. A szlovákiai magyar iskolaügy nagy iramú fejlődése, a magvar tanítóság lelkiismeretes munkája, aminek lépten nyomon számtalan jelét tapasztalhatia a magyar szülő, a biztosítéka annak, hogv a mf>"var iskolaügynek ezt a létfontosságú problémáját is rövid időn belül, sikeresen megoldják. Ehhez a munkához azonban továbbra is szükség van az egész társadalom szerető figyelmére, a szülők és a pedagógusok felelősségteljes, közös nevelő munkájára. Mózsi Ferenc megvalósítani. Ugyancsak hálás eredr ményt szülne, he. a szlovákiai magyar tanulók számára megjelentetnének a „Družba" című folyóirathoz hasonló újságot, amelynek az lenne a célja, hogy elősegítse a magyar tanulók ún. „játszva tanulását" szlovákul. A közelmúltban egy kedves irodalmi délután keretében végigpillantottunk a szlovák irodalom gyöngyein. Látni kellett volna azt az őszir'e érdeklődést, ami ezt a kedves irodalmi délutánt követte. Tudatossá vált gyerekeinkben az, hogy a szlovák szegény nép kenyere ugyanolyan kicsiny, fekete, vékony és száraz volt, mint a magyar szegény népé. S itt térek rá a szlovák irodalom tanításának kérdésére. Nem, semmi esetre sem érthetek egyet azzal az elgondolással, amely a szlovák irodalomtörténetet igyekszik kiközösíteni a magyar iskolákból. (Lásd Pathó Károly elvtárs cikkének harmadik bekezdését!) Nem, ez súlyos hiba lenne! A szlovák irodalom oktatása igen fontos nevelői feladatot is teljesít. Éppen az irodalomtörténeten keresztül ismeri meg a tanuló a szlovák nép múltját, ismeri meg a közös vonásokat a szlovák és magyar nép tii netében, az irodalom tükrében ismeri meg a szlovák nép lelkületét, ezen keresztül tanulja meg igazán szeretni, becsülni a szlovák népet. Hogyan érnénk el azt, hogy a magyar tanuló érzelmi világa meleggé, közvetlenné váljék a szlovák néppel szemben, ha nem éppen Hviezdoslav, Janko Kráľ, Fraňo Kráľ és * Martin Kukučín müvein keresztül. A közös múlt és a közös jelen így forrasztja össze a magyar és szlovák tanuló szívét. N em az irodalom kiűzéséről — másról lehet csak szó. Arról, hogy ésszerűbbé kell tenni az irodalom tanítását. Jobban — éppen a közös sorsot kifejezőbben — kell kiválasztani az irodalmi szemelvényeket. Főképpen az lenne kívánatos, ha egyszerűbb tartalmú, könvnyebb nyelvezetű műveket vagy részleteket választanának ki szemelvényekül. Sok, nagyon sok múlik azon, hogyan sikerül a tanítónak megszer.ttetnie a szlovák nyel.et. Ezt a feladatot helyes tanítási módszerrel, türelmes mepnvőzéssel tudj? rsak teljesíteni. W SZABÖ IMRE, TANITÖ Üj ötéves terv kezdődött, új munkára, szólít bennünket pártunk és kormányunk. Mikor a függöny felgördül, kell, hogy tudásban és felkészült ségben érett színész lépjen a néző elé. Az új szocialista emberért, a tömegek átneveléséért és a közönség megnyeréséért vívott harc új feladatok elé állítja a színházat és lelkes, erős kollektívát követel. Mi, a Magyar Területi Színház dolgozói az év első munkanapjának reggelén összejöttünk a színházteremben, hogy az új ötéves terv indításakor ünnepélyes gyűlést tartsunk. Visszatekintettünk az 1955-06 évre, mely a békeerők kibontakozásának esztendeje volt, számunkra. pedig egy jól végzett munkás esztendő. A tervet teljesítettük, több mint 200 előadásunkat 70 000 dolgozó látogatta Komáromban és vidéken. Bemutattunk 5 darabot, melyek közül Bródy Sándor „Tanítónő"-je komoly fejlődésünkről tett tanúságot. Legtöbbször Beaumarchais „Szevillái borbély" című vígjátékát játszottuk, melyet a közönség mindenü't melegen fogadott. Megértette a Figaró által elmondottakat, társadalmának bírálatát. Ügy érezzük, hogy jó munkát végeztünk és az új esztendőben, az új ötéves terv első évében továbbra is úgy kell dolgoznunk, hogy közönségünk szeretetét kiérdemljük. A színház 1956-os munkatervében Čapek „Az anya" című drámája, L. Smrčok ,.Sógorság-komaság" című komédiája, Heltai Jenő „Néma leventé"-je és Egri Viktor államdíjas új darabja, a „Házasság" szerepelnek. Tervbe van véve még Stein „Személyes ügy" című színműve, Lope de Vega „A kertész kutyája" és egy Maupassant-novellából írt színdarab. Szép terv, melynek megvalósításához lelkesedésre, szorgalomra, odaA Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó minden évben gazdagítja a könyvpiacot a szlovák és világklasszikusok, valamint a jelenlegi szovjet és világirodalom értékes műveivel. A múlt év folyamán csaknem 80 új szépirodalmi, tudományos, művészeti és zeneirodalmi művet adott M. A kiadó gazdag és változatos tervet készített az 1956. évre. A ki, adásra kerülő müvek tervét úgy állította össze, hogy e müvek az olvasónak teljes képet nyújtsanak mind a hazai, mind a világirodalom haladó realiszťkus hagyományairól. Idén magyar és ukrán nyelvű könyveket is ad ki a kiadó. A szlovák klasszikusok kiadási sorozatában a kiadó a terv szerint folytatni fogja O. Hviezdoslav, Ľudovít Stúr, Ján Palárik, Ľudovit Kubány, Timrava, Jégé és Jozef Gregor-Tajovský müveinek kiadását. A Hviez- doslav Könyvtár az idén további négy kötetet ad ki, mégpedig Ivan Krasko és Janko Jesenský költeményeit, valamint Ján Čaják és Jozef Miloslav Hurbán prózai műveit. Megjelenik Ivan Stodola drámáinak első kötete is. A kiadó a „Klasszikusaink üzenetei" kiadássorozatban megjelenteti Ján Neruda válogatott műveit és Jirásek két művét. A világklasszikusok sorozatában N. V. Gogol, I. Sz. Turgenyev és L. N. Tolsztoj egy-egy műve, M. J. Szaltikov—Scsedrin „Egy vár06 története" című regénye jelenik meg. A lengyel klasszikus irodalomból a „Keresztes lovagok" után az olvasó Sienkiewicz híres regényét „A vlzözön"-t kapja. A német klasszikus irodalomból a „Wilhelm Meister tanulóévei" után J. V. Goethe „Wilhelm Me'ster vándorévei" című regénye kerül az olvasóhoz. Heinrich Heine halálának 100 évfordulója alkalmából adó szeretetre van 6zükség. És ez színházunk dolgozóiban megvan. Munkánk már nem is lehet 6zebb. mert része vagyunk a nagy egésznek, az új ötéves tervnek, melynek ünneplésére összejöttünk. A terv akkor válik valósággá. ha állhatatosan küzdünk sikeréért és mindenki a maga munkaszakaszán becsületesen végzi feladatát Azzal, hogy tudatosítjuk közönségünkben, hogy mindennapi munkájukban a béke ügyét kell szolgálniok, hozzájárulhatunk a terv sikeréhez. A munkás, a paraszt, az értelmiségi a maga munkahelyélj együtt építi a szovjet emberrel, a népi demokráciák dolgozóival a szebb, boldogabb holnapot. Meg kell mutatnunk a színpadon az alkotó, dolgozó embert: a munka új hősét, a földeken diadalmaskodó szövetkezeti gazdát, az új értelmiségit, aki a tudományért, a haladásért munkálkodik. Ezeket az új hősöket kell megmutatnunk színpadjainkon, korszerű új színmüvek színrevitelével, hogy közönségünk lássa a példaképeket és erőt merítsen napi munkájához. Nekünk, magyar színészeknek csehszlovák hazánkban meg kell segítenünk a születő, új drámai irodalmat, melyben a közönség látja, hogy az egykori elmaradott Szlovákia, az egykor egymással farkasszemet néző népek Szlovákiája már a múlté. Itt már csak közös célért élő és dolgozó népeket találunk, amelyek vállvetve haladnak a jövő útján. Mennyi szebbnél, szebb• feladat az új ötéves terv küszöbén! Színészi fegyelemmel, alkotókészséggel, fiatalos lendülettel indulunk munkába azzal a szilárd elhatározással, hogy színházunk erős fegyvere legyen győzedelmes békeharcunknak. SIPOSS JENŐ. kiadják lírai költeményeinek kötetét A francia klasszikusok közül kiadják Vietor Hugó válogatott verseit és Stendhal „A pármai kolostor" című regényét. Az angol klasszikus irodalomból Walter Scott egy regénye jelenik meg születésének 100. évfordulója alkalmából. Az amerikai klasszikusok közül W. Whitman nagy amerikai költő és demokrata verseinek gyűjteménye jelenik meg. Az olasz klasszikusok közül kiadják F. Guerrazzi „Florence ostroma" című regényét. A kiadó a szovjet irodalom sorozatában kiadja A. Tolsztoj „Golgotha" című háromkötetes regényét, továbbá A. Sztyepanov „Port Arthur" című kétkötetes történelmi regényét, valamint a jelenlegi szovjet, irodalom legnagyszerűbb müveiből Leonid Leonov „Orosz erdő" és Valentyij Katajev „A szovjet hatalomért" című regényét. Makszim Gorkij műveiből ez idén a „Hárman" című regény jelenik meg, valamint elbeszéléseinek második és játékainak ugyancsak második kötete. A jelenkori világirodalom nagyjaitól a következő regények jelennek meg: M. A. Nexö „Dltta, az ember lánya". Veres Péter „A szegények szerelme", Móricz Zsigmond „Rózsa Sándor" című kétkötetes regénye. A francia haladó szellemű szerzőket André Still képviseli „Párizs velünk tart" című művével és Louis Aragon „A kommunisták" negyedik kötetével. A kiadás! terv szerint megjelentetik „A szlovák népballadák"-at, amelyeket J Horák gyűjtött össze, továbbá A. Mráz akadémikus tanulmányait a szlovák realista orózalrőkról és Vajanský „Irodalmi fejtegetések" című munkáját. oj s z ô 1956. január 21. • Az iskolai szlovák nyelvoktatás nehézségei A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó terve az 1956. évre