Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-02 / 02. szám, hétfő

K . J. Vorosílov elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének újévi nyilatkozata Moszkva, január 1. (TASZSZ) K. J. Vorosilov elvtárs, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke az újév alkalmából a követ­kező beszédet mondotta: Drága elvtársak, nagy szocialista ha­zánk drága polgárai! Az újév alkalmával szívből jövő jó­kívánataimat fejezem ki nektek. Az elmúlt 1955. év gazdag volt je­lentőségteljes eseményekben. Az aktív és sikeres harc éve volt a béke meg­szilárdításáért. Ebben az évben a szov­jet nép nagy munkagyőaelmet ara­tott, sikerrel és a megszabott határ­idő előtt fejezte be az ötödik ötéves tervet. Ha a szovjet nép visszatekint a múlt évben megtett útra, büszkén mondhat­ja: kitartóan és jól dolgoztunk és bé­kés munkánk meghozta gazdag gyü­mölcsét. Hazánk beláthatatlan^ tájain sok gyárat és üzemet, nagy vízierő­műveket, új gép- és traktorállomáso­kat, szovhozokat, új lakóházakat, isko­lákat, gyógyintézeteket, kultúrházakat és klubokat építettünk. Hatalmas ki­terjedésű szűzföldet szántottunk fel és munkáltunk meg. Egész nemzetgazda­ságunk hatalmas lépéssel jutott előre. Kommunista pártunk által egyesí­tett és vezetett nagy szovjet népünk építő munkája hazánkat évről évre hatalmasabbá és szebbé alakítja. Az 1956-ik év küszöbén nemcsak arra gondolunk, amit elértünk, hanem azokra a feladatokra is, amelyeket még nem teljesítettünk, az eddigi hiányos­ságok kiküszöbölésére és a kommuniz­mus építésének további fejlesztésére irányuló harcra. A mi dicső Kommu­nista Pártunk felszólít minden szovjet polgárt, fokozza törekvését, hogy még jobban fejlessze nehéziparunkat, dolgozzon a szocialista mezőgazdaság állandó fejlesztésén, a közszükségleti . cikkek termelésének bővítésén, a mun- ' Jót kIváno k­vendégszerető államainak közvélemé­nye, hanem a világ minden békeszerető embere, mint a népek egyenlősége és barátsága gondolatának a különböző társadalmi berendezéssel rendelkező államok békés együttélése elvének ha­talmas győzelmét. Ezeken az alapokon jött létre és szilárdul meg továbbra is a Szovjetunió népeinek barátsága, gazdasági és kulturális együttműkö­dése a nagy Indiai Köztársaság, Burma és Afganisztán népeivel. Évről évre szilárdul a szovjet dol­gozók felbonthatatlan testvéri barát­sága a nagy Kínai Népköztársaság, va­lamint a szocializmus és demokrácia egész táborának népeivel. A szovjet nép szívélyesen üdvözli országunk kapcsolatainak rendszeresí­tését Jugoszlávia testvéri népeivel, amelyek a szocializmus alapjait építik. Országunk az új esztendőt egy nagy jelentőségű esemény — a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusá­nak előestéjén — üdvözli. Ezért ad­hatunk kifejezést ama szilárd meg­győződésünknek, hogy az új évben hős népünk, a kommunizmus építője újabb és még nagyobb sikereket ér el a gaz­dasági és kulturális építésben. Drága elvtársak! A Kommunista Párt Központi Bizott­sága és a szovjet kormány nevében szívélyes jókívánságaimat fejezem ki mindnyájuknak — munkásoknak, kol­hoztagoknak, az értelmiség tagjainak, a szovjet nőknek és a szovjet ifjúság­nak az új év alkalmából. Szívélyes jókívánataimat fejezem ki a béke összes őszinte barátainak, az összes békeszerető nemzeteknek, ame­lyeknek az új év alkalmából minden katermelékenység fokozásán, még több lakást és kulturális intézmériyt építsen és biztosítsa népünk jólétének állandó emelkedését. A Szovjetunió a múlt év folyamán a világbéke bástyájaként tevékenyke­dett, a Szovjetunió aktív békepolitiká­ja jelentős szerepet játszott „a hideg­háború" híveinek leleplezésében, a nemzetközi feszültség enyhítésében és a nemzetközi légkörnek a háborútól való féle-lem-mentesítésében. Olyan jelentőségteljes események, mint amilyen a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete és a bandungi értekezlet volt, sikeresen já­rultak hozzá a béke megszilárdításá­hoz, valamint a nemzetek közötti gaz­dasagi és kulturális együttműködés ki­szélesítéséhez. Habár a négy nagyhata­lom külügyminisztereinek utolsó érte­kezletén a nyugati hatalmak álláspont­ja ipiatt megegyezés nem jöhetett lét­re, Gervf szelleme él a nemzetek szí­vében. A világ népei mind aktívabban kívánják a lázas fegyverkezés meg­szüntetesét, valamint az atom- és hid­rogénfegyver betiltását. A szovjet kormány megmutatta a nemzetközi feszültség enyhítése iránti harc méltó példáját. A szovjet kor­Az új év legyen hazánk még na­gyobb felvirágzásának, a béke meg­szilárdulásának, a nemzetközi feszült­ség további enyhülésének és a népek közötti barátság növekedésének éve. Sok boldogságot kívánok nektek, drága elvtársaim és barátaim. N. A. BULGANYIN VALASZA ? .NedeJné informatívne novine" jugoszláv lap igazgatójának kérdéseire Moszkva, január 1. (TASZSZ) Sztanka Veszelinová, a „Nedelne Informatívne novine" jugoszláv lap igaz­gatója írásban kérte fel N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökét, hogy válaszoljon a jugoszláv közvéleményt érdeklő és a jelen­legi nemzetközi helyzetet érintő kérdésekre. „Szerkesztőségünk éppen úgy, taint jugoszláv olvasóink" — írja Veszeli­nová — nagyra értékelné az ön szíves .égét, ha válaszolna kérdésünkre. Nyi­latkozatát lapunk újévi külön kiadásában akarjuk közzétenni más államok miniszterelnökeinek nyilatkozataival együtt, amely államokkal Jugoszlávia jó diplomáciai kapcsolatokat tart fenn." Ezután következnek N. A. Bulganyin válaszai Sz. Veszelinová kérdéseire. KÉRDÉS: Hogyan értékeli az el­múlt diplomáciai évet s annak ered­ményeit a feszültség enyhítésében, valamint a nemzetközi együttműkö­dés fejlődésében? VÄLASZ: A hiúit évben — hála a békeszerető erők törekvésének — a nemzetközi kapcsolatok feszültsége enyhítésében, az államok közötti köl­csönös megértés és együttműködés fejlesztésében a béke megőrzésének és megszilárdításának érdekében jelentős pozitív eredményeket értünk el. Meg kell említenünk olyan jelentőségteljes tényt a béke szempontjából, mint amilyen a szovjet-jugoszláv kapcsola­tok teljes rendszeresítése és a szovjet s jugoszláv nép közötti régi barátság megszilárdítása^ vala!mint a közös el­lenség, a fasiszta támadók elleni közös harccal megpecsételt barátság. Rá kell mutatnunk az osztrák kérdés pozitív megoldására, valamint a dip­lomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között. A testvéri barátság és együttműkö­dés további megszilárdítása a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, Lengyel­ország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és más állaVnok között, amelyek a szocia­lista fejlődés útjára léptek, valamint a Szovjetunió kapcsolatainak kibővítése és barátságának elmélyülése Indiával, Burmával, Afganisztánnal és más álla­mokkal a nemzetközi feszültség továb­bi enyhülésének, a nemzetközi együtt­működés fejlődésének jelentőségteljes tényezői. Különösen kl kell emelni olyan tör­ténelmi eseményt, toiint amilyen a négy nagyhatalom — Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjet­unió kormányfőinek genfi értekezlete, amely a népek emlékezetében marad mint jelentőségteljes határkő a Dem­zetközi kapcsolatok fejlődésében a béke megszilárdításának útján. A béke jelentőségteljes tényezője volt az ázsiai és afrikai országok ban­dungi értekezlete is, ahol két világrész nemzeteinek hatalmas szava hangzott el az új háború előkészítése s a gyar­'matositó rendszer ellen és az összes népek közötti barátság és együttmű­ködés mellett. Az 1955-ös évben általában elismer­ték az államok közötti egyenjogú kap­csolatok ismert öt elvét: a területi sérthetetlenség és szuverenitás köl­csönös tiszteletben tartását, a meg nem támadást, a más államok bel­UJEVI FOGADÁS A KREMLBEN Moszkva, január 1. (TASZSZ). — Az 1956. január l-re virradó éjjel a moszkvai Kremlben N. A. Bulga­nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke újévi fogadást rendezett. A fogadáson részt vettek K. J Vo­rosilov. L. M. Kaganovics, A. 1. Kiri­csenko. G. M. Malenkov. A, I. Miko­ian, V. M. Molotov. M. G. Pervu­chin. M. Z. Szaburov. M. A. Szusz­lov, N. Sz. Hruscsov, P. K. Ponoma­renko. N. M. Svernyik. A. P. Arisztov, M. I. Beljejev. P. O. Poszpelov. a Kommunista Párt vezetői és a szov­iet kormány tagjai. A vendégek között voltak a Szov­jetunió miniszterei, marsalljai. ten­gernagyok, tábornokok, közéleti dol­gozók. tudósok, művészek, írók és újítók. A fooadáson részt vettek a diplo­máciai testület Moszkvában akkredi­tált képviselői/' Az újévi fogadáson a Kremlben mintegy másfélezer személy vett részt. N. A. Bulgany innak, a Szoretunió Minisztertanácsa elnökének újévi ny*ľatk§zata Moszkva, január 1. (TASZSZ). — » A Pathé Marconi francia-angol rádiótechnikai társaság megkérte N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, hogy adjon újévi nyilatkozatot, amelyet 1956. január 1-én a világ összes rádióállomásai köz­vetíthetnének. •N. A. Bulganyin újévi nyilatkozata így szól: „Szívélyes jókívánságaimat fejezem ' ki az újév alkalmából minden rádiö­' hallgatónak, legyen bárhol is, és bol­dogságot, örömet, sikert kívánok ne­!kik. Ha megkérdezik ma az emberek \ millióit, melyek a leghőbb kívánsága­nyöknek és békés együttélésnek el­vei. Meg vagyunk győződve arról, hogy ha az összes államok érvényesítenék ezeket az elveket, ez jelentős lépést jelentene az államok közötti bizalom megszilárdításának és a nemzetközi társadalmi és politikai berendezésére feszültség enyhülésének útján, azért, mert ez megfelel az összes or- Tudjuk, hogy ezen az úton akadá­I ik, valószínűleg gondolkodás nélkül mány 640 UOü" fővel csökkentette had- i azt mondják: seregének létszámát átadta a Kinai i A nemzetek békében é s ftarársóg­Népköztársasagnak Port-Artour «o- i fc e„ is Élniö k. Azér t dítmenyét es haditengereszeü tamasz- f ... .. „ ... pontját felszámolta Porkkala VÁDI '^änjak a békét, mert a b eke min­szovjeťhaditámaszpontot, csaknem tíz iden embernek a jövőbe vetett szilárd milliárd rubellel csökkentette az or- i hitet jelenti. A béke megóvja az em­szág védelmére előirányzott kiadáso- ébereket a fegyverkezés nehéz és f e kat az 1956-os évre, és egyúttal jeien­szágok népei vágyainak. Ezekkel a gondolatokkal vettünk részt a kormányfők genfi értekezletén, amelynek nagy jelentősége van a köl­csönös megértés és együttműködés szempontjából az időszerű nemzetközi lyok és nehézségek gördülnek eléhk, de szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy ha az összes államok jó­akaratot és béke iránti törekvést nyilvánítanak, akkor el lehet ezeket az akadályokat hárítani és megegye­kérdésekről szóló egyezmény elérése zésre lehe t j utni a fonto s kérdésekben. érdekében. Ezen út helyességéről még jobbaft meggyőződtünk a közelmúlt­ban megtett indiai, burmai és afga­nisztáni látogatásunk alkalmával. A A múlt év nem egyszer igazolta, hogy ez lehetséges. Még kitartóbban és következetesebben dolgozunk, hogy ügyeibe való be nem avatkozást, az egyenjogúságot, valamint a kölcsönös előnyöket és a békés együttélést. Ezek az elvek az álla'mok állandóan nagyob­bodó köre külpolitikájának alapját ké­pezik, amely államok közé tartozik Jugoszlávia, a Kínai Népköztársaság, India, a Szovjetunió, Burma és Afga­nisztán is. Mindez a nemzetek ama tántorítha­tatlan törekvésének bizonyítéka, hoyy meg akarnak szabadulni az új háború veszélyétől, véget akarnak vetni a lá­zas fegyverkezésnek, a gyarmatosító uralomnak. Bizonyítéka ez annak a tö­rekvésnek, hogy az államok közötti kapcsolatokat megszilárdítsák, tekintet nélkül belső berendezésükre. A múlt év pozitív eredményeihez szállíthatjuk 16 állam: Albánia, Jordá­nia, Írország, Portugália, Magyaror­szág, Olaszország, Ausztria, Romania, Bulgária, Finnország, Cejlón, Nepál, Libia, Kambodzsa, Laosz és Spanyol­ország felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ez az államok közötti békés együttműködés politikájának jelentős győzelmét és a hidegháború politikájának vereségét jelenti. Isme­retes, hogy a Biztonsági Tanács és a közgyűlés ezen fontos határozatat d Szovjetunió kezdeményezésére fogad­ták el. Ezután Bulganyin elvtárs a parla­menti küldöttségek kicserélésének je­lentőségével foglalkozott, majd így folytatta: Sajnos, a nyugati hatalmak 1955 májusáig e kérdésben elfoglalt állás­pontjukat megváltoztatták és lemond­tak még saját javaslataikról is. Amint azt a külügyminiszterek genfi érte­kezlete igazolta, tulajdonképpen visz­szautasítják már magának a fegyver­kezés és fegyveres erők csökkentésé­nek, valamint az atom- és hidrogén­fegyver- betiltásának gondolatát is. E nagyhatalmak politikája arra ve­zetett, hogy mind ez ideig nem oldották meg az európai biztonság kérdésér és a német problémát, amelyek nem egy­szer képezték a nagyhatalmak érte­kezletének tárgyát. Ezután a „hidegháború" híveinek a „genfi szellem" felszámolására tett kísérleteiről szólott Bulganyin elvtárs. KÉRDÉS: Nézete szerint milyenek á béke további megszilárdításának és a nemzetközi prolémák megoldásának kilátásai? VÄLASZ: A nemzetek ama leküzd­hetetlen óhaja, hogy békében és ba­rátságban éljenek egymással, megbíz­ható kezesség arra, hogy az új év a nemzetközi feszültség további eny­hülésének és a béke megszilárdításá­nak éve lesz. Ehhez azonban az szük­séges, hogy elvessék és elfelejtsék „az erőpolitikát". Az egyes kérdések meg­oldásának eddigi nehézségei az érte­kezleteken nem gyöngíthetik a népek azon elszántságát, hogy küzdjenek az új háború veszedelme ellen s a nem­zetközi együttműködés fellendítéséért. Felhasználom ezt az alkalmat, hogy nyilatkozatom végén kifejezzem azo­kat a testvéri és baráti érzelmeket, amelyekkel a szovjet nép viseltetik Jugoszlávia népe iránt és teljes szív­vel kívánok a jugoszláv népnek az új évben további sikereket a szocializ­mus építésében. Befejeződött Svédország Kommunista Pártja XVII. kongresszusa Stockholm, január 1. (TASZSZ). — Svédország Kommunista Pártja tézkedésekre előirányzott költségeket, Bulganyin és Hruscsov elvtársak in­diai, burmai és afganisztáni látogatá­sát joggal értékeli nemcsak a Kelet mi 'barátságunk ezekkel és a többi az m 6-° s továbbhaladjon az J955- j kongrese de­államokkal az ismert öt elven alap- * - sikereinek útján és hogy Ttong^ÜTSSSSüÍq V hagyta a Központi Bizottságnak a vá­lesleges terhétől, biztosítja annak le- szik. Ezek a területi sérthetetlenség és megsokszorozza. tős mértékben emelte a lakásépítkezés, f hetőségét, hogy nyugodtan dolgozhas- szuverenitás tiszteletben tartásának. Kívánjuk, hogy az újév a nem- lasztási időszakban folytatott gyakor­valamint a kulturális és szociális in- £ sanak és' építhessék szebb jövőjüket, a meg nem támadásnak, a más bel- zetközi kapcsolatok feszültsége továb-} lati tevékenységét. Mi az államok békés együttélése 'ügyeibe való be nem avatkozásnak, bi enyhülésének és a világbéke meg- f H- Hagbérg beszédének befejező ré­mellett vagyunk, tekintet nélkül azok az egyenjogúságnak, a kölcsönös elő- szilárdításának éve legyen. j hangsúlyo^rta^hogy folyt le. THOREZ ELVTÁRS: Franciaország népe nem akarja, hogy folytassák az eddigi káros politikát Párizs, december 31. (MTI) — Mau­rice Thorez és Étienne Fajon a Pá­rizs-környéki Issy-les-Moulineaux-ban a polgármesteri hivatal zsúfolásig megtelt dísztermében mondott beszé­det. A tömeggyűlésen Maurice Thorez hangsúlyozta, hogy Franciaország né­pe változást akar. A változás eléréséhez azonban szük­séges az ezt követelő erők egysége. A tömegek — mutatott rá Thorez elvtárs — saját soraikban egyre in­kább megvalósították az egységet. Amikor az ország a választások előtt állt, kijelentettük, hogy a változás eléréséhez biztosítani kell a meg­egyezés a kommunista párt és a szocialista párt között, valamint min­den köztársasági demokratával, aki ugvanebben az irányban orientáló­dik. Mi harcoltunk a listakapcsolások men.büntetéséért. Ezeket nem sike­rült megszüntetnünk, különösen azért nem, mert a szocialisták nem támo­gattak ebben. Ilyen körülmények kö­zött azt javasoltuk, hogy fordítsuk a reakció ellen a listakapcsolásokat, ami az ú.f népfrontnak elsöprő győ­zelmet biztosított volna. De azok, akikhez fordultunk, ezt nem akar­ták. Ezzel a nép ellenségeinek mal­mára hajtották a vizet. Ami jó a kapitalistáknak, az rossz a munkásosztálynak. A munkásosz­tály, a kisemberek tömege, Francia­ország népe nem kér olyan kombi­nációból, amely lehetővé tenné, hogy holnap folytassák a tegnapi oly ká­ros politikát, kivált, hogy folytassák az alqérlai háborút. A magunk részéről — fejezte be Thorez — továbbra is azt akarjuk, hogy a választások másnapján meq­egyezzünk a szocialista párttal és más baloldali pártokkal, hogv olvan de­mokratikus kormányt adjunk az or­szágnak. amiivet vár. Az ausztráliai parlamenti választások eredményeiről London, december 31, (TASZSZ). — A Reuter hírügynökség ausztráliai tu­dósítójának közlése szerint az auszt­ráliai parlament alsóházában megvá­lasztották a liberális és agrárpárt 75 képviselőjét. Ez a két párt alkotja a kormánytöbbséget. A munkáspárt az alsóházban 47 mandátumot kapott. A liberális párt és az agrárpárt legnagyobb vetélytársa a parlamenti választásokon a munkáspárt volt. A választások előtt a munkáspárt ketté­szakadt. Hét munkáspárti képviselő megalakította az úgynevezett ausztrá­liai munkáspártot, amelynek kommu­nistaellenes jellege van. Ez a párt a választások alkalmával teljesen cső­döt mondott. Egyetlen jelöltje sem került be az alsóházba. A parlament felsőházának választási eredményeit január első felében hir­detik ki. Az előzetes adatok szerint a liberális-párt és az agrárpárt a fel­sőházban 30, a munkáspárt 28, és a munkáspárt elszakadt csoportja két mandátumot szerzett. Az Albán Munkapárt Központi Bizottságának határozata Tirana, december 31. (ČTK). — Az albán sajtóiroda közlése szerint az Al­bán Munkapárt Központi Bizottsága 1955. december 27—28-1 teljes ülésén jóváhagyta az 1955. évi terv teljesíté­séről, valamint az 1956. évi terv irányvonalairól szóló határozatot. A határozat a többi között megálla­pítja, hogy az 1955. évi tervet sike­resen teljesítették és hogy az egyes ipari ágazatokban, az építészetben & a közlekedésben túlszárnyalták. Jól teljesítették a tervet a mezőgazdaság fő ágazataiban is. Az 1954-es évvel összehasonlítva az ipari termelés 1955-ben 13 százalék­kal emelkedett. A kedvezőtlen időjárás dacára az 1954/55-ös gazdasági év vetéstervét 99,4 százalékra teljesítet­ték. Mint a határozat megállapítja, szük­séges most a mezőgazdaság kollekti­vizálásának kibővítése, amihez minden előfeltétel megvan. „Minden lehetőség megvan arra, hogy 1956-ban megkét­szerezzük az egységes földművesszö­vetkezetek számát" — szól a határo­zat. Az Albán Munkapárt Központi Bizottsága a továbbiakban rámutat ar­ra, hogy a kollektivizálás folyamán szigorúan be kell tartani az önkéntes­ség elvét. Az Albán Munkapárt Központi Bi­zottságának teljes ülése jóváhagyta az 1956. évi terv irányelveit. 1956-ban a termelési eszközök ter­melését 16 százalékkal és a tömeg­fogyasztási cikkek termelését 8 szá­?alékkal kell emelni. A vetőterületet 380 000 hektárra kell növelni. A mezőgazdasági munkák gépesítése az 1955. évhez viszonyítva 28 százalékkal fokozódik. 03 5ZC» 1956. Január 2. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents